Arra szeretnek...

A magyar óvodapedagógia világhírű, az óvónők nagyon jól képzettek, bár az óvoda intézményét az hívta életre, hogy a nők munkába álltak, a gyereket valahova vinni kellett. A gyermeket nem KELL óvodába adni, bár a jogszabályok a nagycsoportos, úgynevezett iskola előkészítőt javasolják. Személy szerint én is javaslom, hogy a nagycsoportot közösségben töltse a gyerek, mert a közösség működésének szabályai vannak, amit jó, ha még az iskola előtt sajátít el a gyerek. Meg kell tanulnia a felnőttől függetlenül megtalálni a helyét a közösségben, tudnia kell kapcsolatokat, barátságokat kialakítani. Az, hogy mikor ajánlott az óvoda kezdése, függ a gyermek személyiségétől. Egyszer azt hallottam, hogy akkor kell óvodába adni a gyereket, amikor menni akar. Ezt persze csak nagyon ritkán tudják a szülők megvalósítani, többnyire valamilyen külső kényszer miatt a megszokott időben, három évesen kezdi a legtöbb gyerek az óvodát. Engedjen meg egy személyes tapasztalatról szóló beszámolót: mi három gyermeket nevelünk, ebből kettő már kapcsolatba került az óvodával. A legnagyobb fiam csak az iskola előkészítő nagycsoportot járta, sosem szeretett óvodába menni, annak ellenére, hogy az óvónőjéhez mind a mai napig - most másodikos - rendszeresen bejár. Azért nem szeretett az oviban lenni, mert nem volt barátja, olyan igazi, "csak mi ketten" barát. Egy kialakult közösségbe került, ahol a gyerekek nagy részét egy vagy kétéves közös előélet kötötte össze. Nehezen találta meg a helyét az óvodában, pedig nagyon könnyen teremt kapcsolatot, általában Ő a kezdeményező. Az iskola első éve is kínlódás volt, nem a tanulás miatt, hanem azért, mert nem szerzett rutint a közösségben való viselkedés, az ott érvényes "játékszabályok" alkalmazásában. Most másodikban jött egy új osztálytárs, akiben a fiam megtalálta a barátját, nincs is semmi probléma az iskolába indulással reggelente. A második fiamat már háromévesen óvodába adtuk, de nem bírta, korai volt még neki. Így egy év kihagyás után a középső csoportban kezdett újra, a beilleszkedés zökkenőmentes volt, megérett a közösségre. Most nagycsoportos, már élvezni tudja a társaságot, tisztában van a szabályokkal, nem szorong, felszabadult. 
Ezek az én tapasztalataim, nem általánosíthatók. A gyerekek egy része, főleg, ha van nagyobb testvérük, hamarabb megérik a közösségre, míg az elsők szerintem később kívánkoznak el az anyjuk mellől. A játszóházat mindenképpen javaslom, bár ott az anya jelenléte miatt más az élménye a gyereknek. A középső csoporttól ajánlom az óvodát -ha ezt megengedhetik a szülők - ugyanis akkor még zökkenőmentesen be tud illeszkedni a közösségbe, így könnyebbé válik az iskolakezdése is.
Izsó Ildikó