#baba#anya

ADHD

Asperger-szindróma

B-vitamin

Brulamycin

CMV vírus

Crohn-betegség

Enterococcus

Fenistil

Gripe Water

Hirschsprung-kór

Kouriles emulzió

Leiden-mutáció

Maalox

Maltofer

Neo-panpur

Recklinghausen-kór

Smecta por

Staphylococcus

Streptococcus

Streptococcus pyogenes

Tamarin

Tobrex

UV szűrés

Vermox

abortusz

adottság

Összes címke »

Kérdések-válaszok

4.5 éves fiammal...

4.5 éves fiammal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2.5 éves volt, amikor kijöttünk az USA-ba, egyrészt nyelvet, szakmát tanulni, másrészt félretenni egy kis pénzt. Sajnos pont egy dackorszak közepén volt, az első néhány hónapban elég nehéz volt vele. Beírattuk közösségbe, és amikor elkezdett angolul kommunikálni, sokkal jobban érezte magát. 
Egy év után áthelyezték a férjemet, és új lakás, új óvoda jött. Az új helyet viszonylag hamar megszokta, de újabban egyre többször emlegeti a tavalyi helyet, vissza akar menni, és néhány hónapja rágja a körmét, csipkedi a száját és szedegeti a hüvelykujjairól a bőrt. Néha kijelenti, hogy ő nem is akar lenni. Nemrég kishúga született. Szereti, de néha azt mondja, hogy a húga bújjon vissza a hasamba. Szóval elég sok hatás érte mostanában, és nem tudom, kell-e aggódnom, lehet-e ez valami depresszió. 
Az óvónő szerint okos, figyelmes gyerek, de inkább csak egyedül játszik. Ismerősök szerint pedig eléggé elkapattuk.

Válasz

Kisfiát valóban sok hatás érte az utóbbi két évben. Tüneteit inkább szorongásnak, mint depressziónak tulajdonítanám. A gyermek életében nagyon fontos a stabilitás, az állandóság. Önöknél 2 év alatt három jelentős változás történt: ország-kultúra váltás, ami egyben a nyelv megváltozását is okozta, majd az éppen megszokott otthon változott, nemrég pedig megérkezett a testvér, ezzel a családja is megváltozott. Ennyi és ilyen horderejű változás még egy felnőttet is megviselne, egy kisgyerek számára pedig eggyel megbirkózni is éppen elég. 
Mit lehet tenni? Türelemmel és sok szeretettel, odafigyeléssel kell segíteniük a fiát, hogy megerősödjön benne a tudat, hogy a szülei számára nagyon fontos, nélkülözhetetlen. Próbáljon többet foglalkozni csak a fiával, legyenek közös játékaik, közös meséléseik, ha a kislány alszik. Amennyiben lehet, próbálják az apa-fiú kapcsolatot erősíteni, vagyis a férje menjen el gyakrabban a fiával kettesben, legyenek ők a "nagyok", akiknek külön programjuk lehet. 
Nem könnyű a helyzete Önnek sem, a fiának sem. Az Ön által tapasztalt "tünetek" természetesek, ismerve a körülményeket. Figyeljen a körömrágás és a szájcsipkedés gyakoriságára, de próbálja meg nem figyelmeztetni állandóan a gyereket. Inkább a közös együttlétekkel erősítse benne az összetartozás, a biztonság érzését. Segíthet, ha néha otthon marad Önnel és a kislánnyal a fia. Az óvodai mulasztást pótolja a közös együttlét.

Izsó Ildikó



X
EZT MÁR OLVASTAD?