Kérdések-válaszok
20 hónapos kislányom...
A helyzetet nagyon nehéz megoldani, mert természetesen szeretném, ha nem irigykedne (hiszen annyira örül, ha jön a kis játszótárs), de túlságosan erőltetni sem szeretném, hogy márpedig mindent oda kell adni, hiszen úgy tudom, ez egy természetes korszaka a gyerekeknek. Viszont a konfliktust valahogy meg kell oldani, és nem tudom, hogy azzal teszek-e jót, ha erőnek erejével elveszem tőle a játékot, vagy hagyom, hagy győzzön az erősebb. Próbáltam már , hogy a látogatás előtt megbeszélem vele, hogy aranyosan játsszon, vagy a veszekedések között odabújok hozzá és halkan megkérem erre, de nem hatásos.
Kislányom egyébként is nagyon akaratos, és akár én, akár a kis játszótársa veszi el a tárgyat tőle, mindenképp sírással, kiabálással reagál, és nem is nyugszik meg hamar, csak durcáskodik.
Mit tegyek? Úgy szeretném, ha aranyos, kedves lenne a gyerekekkel is! Azt is tanácsolták, hogy adjam bölcsibe, mert a gyerekközösségben muszáj lesz toleranciát gyakorolnia, rá lesz kényszerítve, hogy nem minden az övé. Én azonban szeretnék itthon lenni vele, semmiképp sem bölcsiztetni.
Válasz
Egyetértek azzal, hogy nem kell bölcsibe adni a kislányát azért, mert irigy a játékaira. Tapasztalat, hogy ilyen esetekben jobb, ha a felnőttek csak végső esetben avatkoznak a dologba, s amíg lehet, hagyják a gyerekeket, intézzék el maguk a problémát. Esetleg segíthet, ha a vendégek is hoznak magukkal játékot, így a csere talán mérsékli a konfliktust. Ezen a korszakon minden gyereknek át kell esnie, az elsőszülött gyerekeknél általában intenzívebben jelentkezik ez a játékféltés, irigység. A második gyerek már beleszületik abba, hogy osztozkodnia kell, míg az első gyereknek meg kell tanulnia ezt . Egyébként a türelem az egyetlen, ami segít, ez a korszak valóban elmúlik majd és a kislánya még lehet aranyos, kedves a többi gyerekkel.
Izsó Ildikó








