A lányom 16...

18 hónapos, vagyis másfél éves kor előtt nem tanácsos megkezdeni a szobatisztaságra való szoktatást, mivel a gyerekek sem szellemileg, sem testileg nem érettek. Még nem értik meg, hogy mit kívánnak tőlük a felnőttek, s a záróizmaik beidegzése, idegrendszerük fejlettsége sem éri el azt a szintet, hogy megbízhatóan szobatisztává váljanak. A javaslatom, hogy várjanak a kislánnyal még, ameddig csak lehet -amíg bírják a pelenkát pénztárcával. Legjobb lenne a következő nyár, amikor nem kell sok ruha, így a pelenka is lekerülhet, s az előforduló balesetek sem okoznak problémát. Az őszi-téli szobatisztaságra szoktatással az a legnagyobb baj, hogy sok ruha van a gyereken, balesetek pedig biztosan előfordulnak egyszer-kétszer, de inkább többször. Nálunk három gyereknél, két fiúnál és egy kislánynál történt meg a szobatisztaságra szoktatás az elmúlt években. Én "lusta kismamának" neveztem magam, mert az ismerősökkel ellentétben én nem vesződtem azzal, hogy azt kérdezzem a gyerekeimtől, nem kell-e pisilni, vagy folytonosan figyeljem őket, nem ugrálnak-e, nem szorítják-e össze a lábukat, stb. Inkább kivártam a második születésnapjuk utáni nyarat, egyszerűen levettem róluk a pelust azzal, hogy meleg van és vártam a fejleményeket. Mindegyik gyereknek gyorsan leesett a tantusz, hogy mit is kell tenniük, ha pisilni vagy kakilniuk kell, így egy-két hét alatt megbízhatóan szobatisztává váltak nappalra. Balesetek természetesen előfordultak, de nem volt nagy gond, mert csak egy másik bugyit kellett rájuk adnom. Ez a módszer eddig mindenkinél bevált, gyorsan és konfliktusmentesen lezajlott a szobatisztaságra szoktatás. Éjszakára a két fiam úgy lett szobatiszta, hogy szóltak, már nem kell nekik pelenka, ez kb. 5-7 hónappal később volt, hogy nappalra szobatisztává váltak (a lányom még kicsi ehhez.)
Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem célszerű megvárni a nyarat, ekkor előbb is el lehet kezdeni a szoktatást, de ebben az esetben is érdemes megvárni a 18-20 hónapos kort. Amire figyelni érdemes: először is le kell venni a gyerekről a pelenkát, mert csak így alakulhat ki egy új szokás. Sok anyuka arra vár, hogy majd akkor veszi le a pelust, ha már teljesen száraz. Természetesen előfordul ilyen eset is, de ritkán, ugyanis a gyerekek azt tanulták meg eddigi életük során, hogy ha pisilni vagy kakilni kell, azt azonnal lehet a pelenkába. 
A "balesetekre számítani kell, s ezekből sosem szabad nagy ügyet csinálni. Soha nem szabad a gyereket megszégyeníteni, megszidni, megbüntetni, amiért a szobatisztaságra szoktatás idején rossz helyre pisilt vagy kakilt. 
Nem szabad türelmetlennek lenni, mert az életkorilag korábban elkezdett szoktatás több időt vehet igénybe.
Bízzuk az ügyet a gyerekre, mert a szobatisztaság azt jelenti, hogy a gyermek felismeri a jelentkező ingert és késleltetni tudja addig, amíg a megfelelő helyre nem ér. Márpedig azt, hogy mikor kell pisilni és meddig tudja visszatartani, csak a gyerek tudja. Természetesen van egy tanulási folyamat, ami alatt kísérletezik, ekkor persze a balesetek is előfordulhatnak. 
A türelmetlen szülői magatartás összezavarhatja a gyereket, görcsössé, szorongóvá válhat, ami akadályozza a szobatisztaság kialakulását. Ez persze csak még türelmetlenebbé teszi a szülőt, ami görcsösebbé teszi a gyereket, még kevésbé sikerül neki a szobatisztaság. Így gyorsan kialakul egy ördögi kör, amit jobb elkerülni. Minél természetesebben, megértőbben kell a szülőnek a szobatisztaság kérdéséhez viszonyulnia, elfogadva az esetleges kudarcokat. Így terheli meg ugyanis legkevésbé a gyermekkel való kapcsolatát. 
Abban az esetben, ha korábban kezdték meg a szobatisztaságra szoktatást, mint az ajánlott 18-20 hónapos kor, még sokkal inkább türelmesnek kell lenni. Ez a korai életkor azért nem javasolt, mert kikerülhetetlen a gyakori baleset, ezen kívül az anyukák inkább saját feladatuknak tartják a biliztetést, mivel még nem lehet a kicsire bízni azt, hogy szóljon (lásd: fizikai-szellemi érettség). A szükségszerűen több baleset nem tesz jót e kicsinek sem, emellett a környezetre hagyatkozik olyan dologban, amiben egyedül ő az illetékes. 
Akkor, ha már az ajánlott életkor előtt megkezdődött a szoktatás, az eredményeket ismerve kell eldönteni, hogy felfüggesztik-e egy időre vagy sem. Inkább kerüljön vissza a pelenka, mint nagy teret kapjon a  szülő-gyerek kapcsolatban a gyerek állandó figyelése, kérdezgetése, bilin ültetése. 
A szobatisztaságra való szoktatás során fokozott lehetőség van a konfliktusokra is. A gyerekek ugyanis gyorsan felismerik, hogy mit várnak el a szülők tőlük, s ha valamilyen rejtett probléma van a szülő-gyerek kapcsolatban, az itt gyorsan felszínre kerülhet, a gyerek "nem teszi meg" a szülőnek, hogy szobatiszta lesz. Ezért is jobb inkább megvárni az ajánlott életkort, mint korábban elkezdeni a szoktatást.
Izsó Ildikó