Kérdések-válaszok
Négy hónapos...
Azóta ismét eszik is, nem csak öt percekig. Viszont nagyjából egy hete óta, ha már jelzi, hogy éhes és magam mellé veszem, éktelen sírásba kezd. Ilyenkor vigasztalhatatlanul sír és közben néz rám keservesen, mintha segítséget várna és nagyon nehezen hagyja abba. Eközben nem lehet szoptatással sem megnyugtatni, mert ettől még keservesebben sír. Kb. fél óra alatt megnyugszik, ezután már eszeget. Ez általában csak egyszer történik egy nap, javarészt a délutáni-esti órákban. Az összes többi etetésnél sosem sír, bár az esti és reggeli evésen kívül a többi is nehezen megy.
Csak szoptatom, cumisüvegből sem fogadja el a tejet. Ettől függetlenül nagyon szépen fejlődik, már megduplázta a születési súlyát, kiegyensúlyozott, vidám baba.
Lehet, hogy a foga akar kibújni, vagy elképzelhető, hogy már más ételre is vágyik? Esetleg kevés neki a tej? Nagyon tanácstalan vagyok, mitől sírhat.
Honnan fogom tudni, ha esetleg már szívesen kóstolgatná az ételeket?
Válasz
Nagyon titokzatos okokból szoktak a szopás ellen tiltakozni a kisbabák. A legjellegzetesebb a fájdalom a szájban, vagy a torokban. Azután a mama menstruációja. Olyan testtartás, ami fájdalmat okoz a babának (pl. ha a nyaki izomzat szülés közben sérül) Ismeretlen illat, szag, vagy erős fűszerek az anya étrendjében. Aztán meg van olyan kategória, hogy nem tudom. Előfordulhat, hogy a baba nem is éhes, hanem valami más baja van. Ha kevés lenne a tej, nem szopás előtt sírna, hanem utána. Azt sem így szokták jelezni a babák, hogy másra lenne szükségük. Az elválasztódás úgy kezdődik, hogy a babát szopás után megkínáljuk egy kis gyümölccsel/zöldséggel, és, ha kér, adunk neki pár kanállal. Ez öt-hat hónapos kor előtt szinte soha nem szükséges.
Talán próbáld meg a nyugtalan időszakban valami mással megnyugtatni (ringatás, éneklés), és csak akkor mellre tenni, ha már lehiggadt.
Sződy Judit










