Kérdések-válaszok

Kislányommal, most...

Kislányommal, most 3 éves, már másfél éves kora óta jártunk táncházba, amit mindig élvezett. Igaz kell neki pár perc amíg feloldódik, de hamar belejön és gyakran próbálkozik utánozni a többieket. Persze, csak ha én is beállok táncolni, de nekem ez nem gond. Most azonban amikor legutoljára voltunk, egyáltalán nem akart beállni, én pedig egyszerűen képtelen voltam rávenni, hogy táncoljon egy kicsikét a maga módján. Sírt, hogy haza akar menni és legszívesebben haza is vittem volna, de sajnos a körülmények miatt várnunk kellett valakire. "Enyhén" mérges voltam csemetémre, mivel nekem is egyszerűbb lett volna egész nap a munka után hazamenni, erre én táncolni viszem ami nem elég, hogy drága, még messze is van. Már szeptember óta bölcsibe jár, és azóta azt vettem észre, hogy otthon érzi a legjobban magát, nagyon szépen eljátszik a játékaival egyedül. Mégis arra gondoltam talán jót tenne neki ez a fajta társaság, mert egy kicsit nehezen barátkozik, oldódik fel idegenekkel, idegen helyen. Kérdésem, Ön szerint vigyem-e társaságba? Persze, ha őt kérdezem akkor azt válaszolja, hogy igen, menjünk de azután amikor már ott vagyunk gondolja meg magát. Vagy jobban teszem ha várok pár hónapot és nem viszem sehova?

Válasz

A levele alapján úgy vélem, hogy jó a megérzése. Lányának valószínűleg elég a bölcsi, szeretne egy kicsit otthon lenni, pihenni. Azt hiszem nem lehet neheztelni rá, ha az indulás előtt elkívánkozik otthonról, mikor ott vannak a táncon, nem akar részt venni rajta. Nem hiszem, hogy pontosan fel tudná mérni, be tudná látni a következményeket. Ő csak egy lelkes anyukát lát, aki szeretné őt elvinni valahová, tehát együtt lehet vele az egész napos bölcsi után. Persze, hogy menni akar. Mikor odaérnek, akkor azt látja, hogy hangos ugra-bugra van azt anyával való együttlét helyett. Véleményem szerint a lányának egyenlőre elég bölcsődei "ingermennyiség", este inkább a csendet, pihenést, az Önnel való együttlétet igényli. Azt javasolnám, hogy függesszék fel a táncot, legyenek inkább otthon és abban az időben, amíg ott lennének, inkább játszanak kettesben, meséljen neki, bújjanak össze, pihenjenek. Sokszor fontosabb az együttlét, a semmittevés a "fejlesztésnél", a programnál. Azt hiszem az Önnek is pihentetőbb és megnyugtatóbb program lesz egy jó ideig, mintha az egész napos munka után végig rohanva a városon beleszalad egy feszültséggel teli helyzetbe. A lányának még bőven lesz ideje táncot tanulni, ráér 6-7 évesen is eljárni vele, akkor, amikor már jobban meg tudja ítélni, hogy mire is vállalkozik.
Izsó Ildikó