Kérdések-válaszok
Kis unokahúgomnak állandó visszatérő láza van, kb. 3-4 hetente 40-41 fokig felmegy hirtelen ez tart 2-3 napig, majd leesik. A láz közben hányási ingerei vannak és a vérsüllyedése felmegy 170-200-ra a normális 9- helyett. Svédországban élünk, és a kislányt hetenként vizsgálják, allergiapróba és immunpróba is beleszámítva, de még mindig nem jutottak eredményre. A kislány most 3 éves, a láz kb. 1,5 fél éve kezdődött.
Válasz
Sajnálom, de a gyakorlatban jól használható választ nem tudok adni, mivel nem ismerem a gyermek eddigi vizsgálatait illetve kórtörténetét. Egy ilyen eset számtalan további kérdést vet fel, és széleskörű kivizsgálást igényel. Mikor lázas, található-e ilyenkor szervi eltérés, kapott-e gyógyszereket, milyeneket stb-stb.
Visszatérő lázak mögött elsősorban fertőzéseket - először a gyakrabban előfordulókat majd a ritkábbakat - azután immunológiai, autoimmun esetleg rosszindulatú betegségeket - valamint még ritkábban - anyagcsere- és hormonális rendellenességeket kell keresni illetve vizsgálni.
Furcsállom az említett mértékű süllyedést, mivel ismereteim szerint annak maximális léptéke - alapvető biológiai törvényszerűségek miatt - 140-150-nél nem lehet magasabb. (Tudniillik a süllyedés vizsgálatánál a vérben az alakos elemek és a plazma - illetve annak összetevőinek - arányát vizsgáljuk.)
Az, hogy lázas és fokozott a süllyedése mind a négy előbb említett betegségcsoportban előfordulhat. Bár tudom, hogy a svéd egészségügyi rendszer a magyarországitól eltérő, de csak azt tudom mondani, hogy ilyen gyermek intézeti kivizsgálást igényel.
Dr. Péter György
Válasz
Sajnálom, de a gyakorlatban jól használható választ nem tudok adni, mivel nem ismerem a gyermek eddigi vizsgálatait illetve kórtörténetét. Egy ilyen eset számtalan további kérdést vet fel, és széleskörű kivizsgálást igényel. Mikor lázas, található-e ilyenkor szervi eltérés, kapott-e gyógyszereket, milyeneket stb-stb.
Visszatérő lázak mögött elsősorban fertőzéseket - először a gyakrabban előfordulókat majd a ritkábbakat - azután immunológiai, autoimmun esetleg rosszindulatú betegségeket - valamint még ritkábban - anyagcsere- és hormonális rendellenességeket kell keresni illetve vizsgálni.
Furcsállom az említett mértékű süllyedést, mivel ismereteim szerint annak maximális léptéke - alapvető biológiai törvényszerűségek miatt - 140-150-nél nem lehet magasabb. (Tudniillik a süllyedés vizsgálatánál a vérben az alakos elemek és a plazma - illetve annak összetevőinek - arányát vizsgáljuk.)
Az, hogy lázas és fokozott a süllyedése mind a négy előbb említett betegségcsoportban előfordulhat. Bár tudom, hogy a svéd egészségügyi rendszer a magyarországitól eltérő, de csak azt tudom mondani, hogy ilyen gyermek intézeti kivizsgálást igényel.
Dr. Péter György