|
Válasz:
A gyerekek szobatisztasága általában
három éves kor körül alakul ki, elõször nappalra, majd éjszakára
is. Annak megtanulásához, hogy a gyerek akaratlagosan tudja
szabályozni ürítési funkcióit, testi-és lelki érettségre
van szüksége, ezért a szobatisztaság kialakulása idõben
nagyon eltérõ lehet. Vannak gyerekek, akik 3,5 éves korukra
szinte észrevétlenül hagyják el a pelenkát, másoknál
hosszas szoktatás szükséges.
Napjainkban a gyerekek bepisilését 5-6 éves
korig még elfogadhatónak tartják, régebben 4 évnél húzták
meg a határt, ezután már kivizsgálásra, kezelésre küldték
a gyereket. A statisztikák alapján a fiúk között gyakrabban
fordul elõ, mint a lányoknál, valamilyen ok miatta fiúk
ebben a tekintetben érzékenyebbek.
Azt kérdezte, hogyan tudna öt éves fiának
segíteni? A válasz azért nehéz, mert ennek a tünetnek
nagyon sokféle oka lehet, ezért a javaslatok elõtt sok
mindent kell számításba venni.
A bepisilés okainak feltárása során fontos
annak ismerete, hogy a gyerek életében volt-e olyan idõszak,
amikor nem jelentkezett a tünet, vagy még sosem volt száraz
éjszakára? Mikor kezdték a szobatisztásagra szoktatást és
milyen próbálkozások voltak? Milyen gyakran, milyen jellegû
betegségekben szenvedett a gyermek? Érte-e valamilyen nagyobb
trauma a gyermeket? Végül azt is fontos tudni, mennyire
zavarja a gyermeket ez a tünet?
A kérdésekbõl talán kitûnik, hogy a bepisilésnek
egyaránt lehetnek testi és lelki okai. Mindenekelõtt érdemes
lenne kivizsgáltatnia a fiát gyermek-urológussal, mert lehet,
hogy valamilyen szervi elváltozás áll a tünet hátterében.
Érdemes pszichológushoz is fordulni, mert a testi tünetek
mellett az önbizalom megcsappanásával is számolni lehet (Én
úgysem tudom megtanulni, mi lesz, ha megtudják mások).
Mit tehet Ön? Sose büntesse vagy szidja meg a
fiát, ne szégyelljék a dolgot. Próbálja erõsíteni a
gyerek önbizalmát. Éjszakára gumilepedõ legyen a gyerek
alatt, ne pelenka.
Végül azt tanácsolom, forduljon megbízható
szakemberhez, mert lehet, hogy egyszerû gyógyszeres kezeléssel
rendezni lehet a problémát.
Izsó Ildikó
|
