|
Kérdés:
A
lányom hathónapos, és az alvása körül problémáink
vannak.
Az alvás mennyiségével és a minõségével sincs valami
rendben. (Szerintem. A fogzásnak látható jele nincs, azon kívül,
hogy mindent a szájába tesz és rágja az öklét).
A kislány sohasem volt túl jó alvó, már újszülött korában
sem. Ez azt jelenti,
hogy az étkezések között fent volt, és napközben,
ha 4 órácskát aludt, akkor az már alvós napnak számított.
Éjszaka viszont
aludt egy 4-5 órás periódust egyben, és utána csak
enni ébredt fel. Éjszaka nem voltak alvási gondjaink.
Ahogy nõtt a baba, a nappali alvással töltött órák száma
egyre csökkent, mostanában összesen ha egy órát alszik, de
azt is igen felszínesen. Minden apró reccsenésre kinyitja a
szemét, kifejezetten riadtan, holott a nappali alvását
igyekeztünk úgy megoldani, hogy elfogadja, nappal folyik az élet,
nincs teljes csend.
Újabban éjszakánként sem alszik jól, többször megébred,
pedig õ tényleg nagyon jó alvó volt, ami az éjszakákat
illette, és ha felébredt
semmi mással nem lehet elaltatni csak a nyugtató szopással.
(Nincs cumija, nem szopja az ujját, nem lehet elringatni, nem
hagyja). Egy szobában alszunk vele, és éjszaka arra is képes
felébredni, ha az ágyunk megnyikordul, ha valamelyikünk
megfordul az ágyban. Nem alszik mélyen. Lefektetni is csak a
cicivel lehet és ebben sem vagyok biztos, hogy valóban jót
teszek-e vele, ha csak a mellemen tud elaludni. Nappal a monoton
zúgás altatja el, csörgõt szoktunk neki rázni, de újabban
kiköveteli a cicit, egy kis cumizásra, amibe belealszik.
Szeretném megtudni,
hogy tudnék -e valamit tenni azért,
hogy napközben többet vagy legalább mélyebben
aludjon? Jó dolog-e, hogy csak a mellen hajlandó elaludni és
valaha le fogom-e errõl tudni szoktatni? Tudok -e valamit tenni
azért,
hogy az éjszakai alvása nyugodtabb, mélyebb legyen?
|
|
Válasz:
Mintha a saját lányomról írnál. Ha újra
kezdhetném, és elõre tudnám, hogy ez lesz a vége, valamint
keményebb szívû tudnék lenni, biztosan drákói intézkedéseket
vezetnék be. (Nem hagynám szopás közben elaludni, megpróbálnám
másképp megnyugtatni éjszaka, és kitelepíteném a szobánkból.)
Ha megnyugtat, Juli kb. két éves kora óta csak hajnali fél
hatkor kel fel, akkor bandukol át az én ágyamba, és fúrja
hozzám meleg bozontos buksiját és hideg lábát. Ez a bizalom
néha direkt jól esik.
Visszatérve, hogy megoldást javasoljak: a baba kitelepítése
már szóba jöhet, hiszen fél éves a kicsi. Ennek két elõnye
is van:
1. nem hallja az ágyrecsegést.
2. Te nem hallod, hogy õ fölébred, és nem rohansz rögtön a
segítségére. Így esélye van annak is, hogy magától
visszaalszik.
Amúgy meg sokaknál segít, ha a papa kel föl a babához. Egy
ekkora gyerek már tudja, hogy papánál nem lehet szopizni. Ez
néhány nap apa és gyerekkínzással végleges megoldást
szokott hozni.
Másik, ellentétes, de sokaknál bevált, õsi módszer.: aludj
együtt a babával, így mindketten kipihenitek magatokat. Ebbe
persze a párodnak is bele kell egyeznie. Ugye, milyen fontosak
a papák?
A nappali alvást amúgy nem nagyon tudod befolyásolni, ez a lány
gyárilag ilyen, elõfordul. Esetleg, ha kiteszed a jó csípõs
hidegre babakocsiban, és bebugyolálod néhány báránybõrbe,
lehet, hogy jól fog aludni.
Szõdy Judit
2001.10.27
|
|