Pöttyös nem volt... De ez vidam legalabb!!!
Új privát üzeneted érkezett!
Hahó,
Kukacz, kösz a csillagot
Neeem, nem vagyok negatív, csak könnyen feladom, illetve hótt sokáig lelkizek mindenen.
(Adalék: aluszékony, "etethetetlen" Cicóval és tápival jöttünk haza anno a kórházból. Cicó most tíz hó, napi nyolc-tíz szopi, tápis doboz bontatlanul a spájzban, kölkec kinőtte Én meg még mindig azon agyalok, hogy mi lett volna, ha azon egyetlen alkalommal, amikor Cicó kétnaposan felébredt éjjel és sírt, felébresztenek az eszes csecsemősök és ott vagyok, amikor szüksége van rám... - de nem voltam ott... 
Hánnem vagyok hülye???)
Üdv
Kriszi
Kukacz, kösz a csillagot
Neeem, nem vagyok negatív, csak könnyen feladom, illetve hótt sokáig lelkizek mindenen. (Adalék: aluszékony, "etethetetlen" Cicóval és tápival jöttünk haza anno a kórházból. Cicó most tíz hó, napi nyolc-tíz szopi, tápis doboz bontatlanul a spájzban, kölkec kinőtte
Én meg még mindig azon agyalok, hogy mi lett volna, ha azon egyetlen alkalommal, amikor Cicó kétnaposan felébredt éjjel és sírt, felébresztenek az eszes csecsemősök és ott vagyok, amikor szüksége van rám... - de nem voltam ott... Hánnem vagyok hülye???) Üdv
Kriszi
Elég régi látogatója vagyok már a lapnak ahhoz, hogy - annak ellenére, hogy a kérdés szakértői közé nem tartozom - szemet szúrjon nekem az alábbi, a hivatalban lévő egészségügyi miniszter által idézett vélemény.
" a Csecsmő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium a gyűjtött női tej széles körű használatát nem tartja táplálkozás élettani és infektológiai szempontok alapjánkorszerű csecsemőápolási formának. Használatát kizárólag egyes speciális kórképekben és állapotokban (pl.: tehéntej-allargia,rövid bél szindróma,malabszorpciók,intraktábilis diarhoea,formulaintolarencia,stb)tartja szakmailag indokoltnak. A kollégium anyatej hiányában egyébként mesterséges táplálást javasol....Mindezek alapján széles körű hálózat fenntartása szakmailag indokolatlan."
A hálózat anytejgyűjtő hálózatot takar.
Amelynek már zárt is be egysége a fennti szakmai indokolás égisze - és finansziális nehézségek miatt.
Az idézet megdöbbentett, mert ha eddig tőlem bárki azt kérdezte volna, hogy adómból/járulékomból tápszert támogassanak e, vagy anyatejgyűjtő állomást, én nagyrészt az e helyen tanultak alapján gondolkodás nélkül az utóbbit válsztottam volna.
Aki tud segítsen nekem megérteni, hogy is van ez...anyatej helyett tápszert?
Fónagy Diana
Ps: másolat az anyatej helyett tápszert?! topicból
" a Csecsmő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium a gyűjtött női tej széles körű használatát nem tartja táplálkozás élettani és infektológiai szempontok alapjánkorszerű csecsemőápolási formának. Használatát kizárólag egyes speciális kórképekben és állapotokban (pl.: tehéntej-allargia,rövid bél szindróma,malabszorpciók,intraktábilis diarhoea,formulaintolarencia,stb)tartja szakmailag indokoltnak. A kollégium anyatej hiányában egyébként mesterséges táplálást javasol....Mindezek alapján széles körű hálózat fenntartása szakmailag indokolatlan."
A hálózat anytejgyűjtő hálózatot takar.
Amelynek már zárt is be egysége a fennti szakmai indokolás égisze - és finansziális nehézségek miatt.
Az idézet megdöbbentett, mert ha eddig tőlem bárki azt kérdezte volna, hogy adómból/járulékomból tápszert támogassanak e, vagy anyatejgyűjtő állomást, én nagyrészt az e helyen tanultak alapján gondolkodás nélkül az utóbbit válsztottam volna.
Aki tud segítsen nekem megérteni, hogy is van ez...anyatej helyett tápszert?
Fónagy Diana
Ps: másolat az anyatej helyett tápszert?! topicból
Sziasztok!
Találtam valamit, amit meg kell, hogy ossztanom veletek. Talán ismeri valaki a "Kismamák nagykönyve" című könyvet. Én még a terhesség elején vettem. Ma belenéztem és majdnem elájultam. Hozzátáplálás: 3 hónapos kortól ajánlják. 4-6 hó:bébirizs, sárgarépapüré, almapüré, krumplipüré. 6-8 hó:vagdalt csirke paradicsommal, vagdalt fehér hal, kemény tojás fehérjével összetörve, sajt, vajas kenyér, sima joghurt, 8-9 hó:Áttört lencse pirítós. És ez csak néhány példa az itt felsoroltból. ELKESERÍTŐ! És ez már a hatodik kiadás! Borzasztó!
Sziasztok!
Andi
Találtam valamit, amit meg kell, hogy ossztanom veletek. Talán ismeri valaki a "Kismamák nagykönyve" című könyvet. Én még a terhesség elején vettem. Ma belenéztem és majdnem elájultam. Hozzátáplálás: 3 hónapos kortól ajánlják. 4-6 hó:bébirizs, sárgarépapüré, almapüré, krumplipüré. 6-8 hó:vagdalt csirke paradicsommal, vagdalt fehér hal, kemény tojás fehérjével összetörve, sajt, vajas kenyér, sima joghurt, 8-9 hó:Áttört lencse pirítós. És ez csak néhány példa az itt felsoroltból. ELKESERÍTŐ! És ez már a hatodik kiadás! Borzasztó!
Sziasztok!
Andi
Sajna, Matska ez így van. Hiába citáltad ide "no comment" ezt az idézetet, én is ilyen vagyok. Mindkét lányomnál 7 hónapos korukig muszáj volt fejnem az igény szerinti szoptatás mellett, különben begyulladt, vagy vészesen kezdett apadni. Mindkét lány olyan keveset és viszonylag ritkán szopizott egyszerre, ami egyszerűen nem volt elég a tej fennmaradásához. Ha kipróbáltam, hogy szép fokozatosan egyre kevesebbet fejek, csak, hogy ne legyen túltermelődés estére meg reggelre(napközben csak az első hetekben fejtem), akkor átcsapott mínuszba a dolog pár nap alatt. Nálunk az ún. igény szerinti szopt. 3-4 óránkéntit jelentett, alkalmanként kb. 100 g-mal. Kiugró mennyiségnek számított Dórinál a reggeli 140g, nappal már kevesebb, Zsófi 100 g fölé sosem ment. És ez így kevés lett volna az egyenletes tejterm. fenntartásához nálam.
Mint ahogy a tejterm, beindulásához is szüks. volt a fejésre, mert mindkettő igen sárga, aluszékony volt, és, ha én nem "dolgozom", akkor tőlük akár el is apadhatott volna, mire úgy igazából magukhoz tértek, és kezdtek volna rendesen enni.
Ilyen is van.
Mint ahogy a tejterm, beindulásához is szüks. volt a fejésre, mert mindkettő igen sárga, aluszékony volt, és, ha én nem "dolgozom", akkor tőlük akár el is apadhatott volna, mire úgy igazából magukhoz tértek, és kezdtek volna rendesen enni.
Ilyen is van.
Sziasztok!
Grrrrrrr!!!
Ezt olvastam: "A normális időre született, anyatejen táplált csecsemőt a harmadik hónap eltelte után kezdhetjük el elválasztani és az elválasztást legkésőbb 6-7 hónapos korra fejezzük be. Ezen túl az egészséges csecsemőnek nincs többé szüksége anyatejre. (!!!!!)... Az elválasztáshoz való szoktatást már 4-6 hetes korban kezdhetjük, alma-, répa -, majd paradicsomlé adásával."
Az Informed honlapján található a fentebbi írás teljes szövege. (Most vadul keresgélek, hogy olyan kis mérges piros fejet illeszthessek ide be!) Nnna, talán így:
Ez a cikk eleje, és -ki gondolná?-, persze a többi része ugyanígy folytatódik, olyan tanácsokkal, hogy ihaj... Ha az ősember ehhez tartotta volna magát, kihalt volna az emberiség.
Itt a link:
http://www.pro-patiente.hu/eletmod/care/feed/?article_id=39829&prk=89486641
Yoan
Grrrrrrr!!!
Ezt olvastam: "A normális időre született, anyatejen táplált csecsemőt a harmadik hónap eltelte után kezdhetjük el elválasztani és az elválasztást legkésőbb 6-7 hónapos korra fejezzük be. Ezen túl az egészséges csecsemőnek nincs többé szüksége anyatejre. (!!!!!)... Az elválasztáshoz való szoktatást már 4-6 hetes korban kezdhetjük, alma-, répa -, majd paradicsomlé adásával."
Az Informed honlapján található a fentebbi írás teljes szövege. (Most vadul keresgélek, hogy olyan kis mérges piros fejet illeszthessek ide be!) Nnna, talán így:
Ez a cikk eleje, és -ki gondolná?-, persze a többi része ugyanígy folytatódik, olyan tanácsokkal, hogy ihaj... Ha az ősember ehhez tartotta volna magát, kihalt volna az emberiség.
Itt a link:
http://www.pro-patiente.hu/eletmod/care/feed/?article_id=39829&prk=89486641
Yoan
Az Erzsébet Kh-ban osztogatja a személyzet a következő tanácsokat:
"Csak az egyik mellből szoptasson, anyuka, mert ha a másikból is megkínálja a babát, abban kevesebb lesz a teje, a többi meg ott pang."
"Nem szabad túl sokat hagyni a mellen a babát, mert akkor megerjed a gyomrában a tej"
Még jó. Mi lenne, ha nem erjedne meg?
Automatikus a teáztatás és tápszerezés az első szíre-szóra, hogy az anyának kevés a teje. Persze cumisüvegből.
Virág
"Csak az egyik mellből szoptasson, anyuka, mert ha a másikból is megkínálja a babát, abban kevesebb lesz a teje, a többi meg ott pang."
"Nem szabad túl sokat hagyni a mellen a babát, mert akkor megerjed a gyomrában a tej"
Még jó. Mi lenne, ha nem erjedne meg?
Automatikus a teáztatás és tápszerezés az első szíre-szóra, hogy az anyának kevés a teje. Persze cumisüvegből.
Virág
Yoan!
Minap összeszedtem néhány könyvet, hogy bevigyem az antikváriumba. Az egyikben (ezt végül nem vittem be, nehogy egy kismama kezébe kerüljön) azt írják, hogy a hozzátáplálást 3-4 hetes korban elkezdhetjük, sőt a koraszülötteknek még korábban, 2-3 HETESEN adjunk gyümölcsleveket, mivel ők korábban jöttek a világra, ezért nagyobb szükségük van a vitaminokra és ásványi anyagokra. Néhány oldallal később persze azt írja, hogy a túl korai hozzátáplálás miatt csökken az anyatej mennyisége.
Egy másik könyvben azt írja, hogy a gyereket szoptatás után tegyük le, ne játszunk vele, így tanulja meg elfoglalni magát, mert így később sem lesz a felnőttek terhére.
Nem tudom eldönteni, hogy nevető vagy síró fejecskét tegyek ide.
Betty
Minap összeszedtem néhány könyvet, hogy bevigyem az antikváriumba. Az egyikben (ezt végül nem vittem be, nehogy egy kismama kezébe kerüljön) azt írják, hogy a hozzátáplálást 3-4 hetes korban elkezdhetjük, sőt a koraszülötteknek még korábban, 2-3 HETESEN adjunk gyümölcsleveket, mivel ők korábban jöttek a világra, ezért nagyobb szükségük van a vitaminokra és ásványi anyagokra. Néhány oldallal később persze azt írja, hogy a túl korai hozzátáplálás miatt csökken az anyatej mennyisége.
Egy másik könyvben azt írja, hogy a gyereket szoptatás után tegyük le, ne játszunk vele, így tanulja meg elfoglalni magát, mert így később sem lesz a felnőttek terhére.
Nem tudom eldönteni, hogy nevető vagy síró fejecskét tegyek ide.
Betty
Sziasztok!
Már régebben bele-beleolvasgattam ebbe a topikba,néha nem tudtam,sírjak vagy nevessek. Nekem van egy 30. hétre született kisfiam,aki most 9 hónapos. Szerencsére mára már teljesen utolérte a rendes korát is, csak azért írom le ,hogy koraszülött, hogy jobban megértsetek. Szóval hosszú hetek után / szondázás, cumisüvegezés, gyomorfertőzés,koplalás,újrakezdés 2ml-ről,stb./ több mint egyhónapos korában tudtam elkezdeni a szoptatást.Addig fejés-éjjel nappal , ingázás a kórház és a lakás körül ,nagy megpróbáltatások /Vencel ikertestvérét egy nap után elvesztettük + az intenzív sem egy anya álma/,szóval tényleg nagyon büszke vagyok rá,hogy még most is az anyatej a fő tápláléka. Múlt héten a féléves kontrollon az egyik kórházi nővérnek mesélem nagy büszkén,hogy szopik ám még mindig az én kisfiam,erre közölte: "jó,jó anyuka,de nagyon vigyázzon,hogy egyéves kora után már nehogy szopjon!" ...majd a magyarázat: "nem tudom megismételni pontosan,de azt hallottam,hogy pszichésen ártalmas. Valami furcsaság lesz vele a kötődés területén." Hát én is valami furcsaságot éreztem a mondata után,de sem akkor,sem most nem tudom,hogy vagy . Azért megosztottam Veletek.
Buksi
Már régebben bele-beleolvasgattam ebbe a topikba,néha nem tudtam,sírjak vagy nevessek. Nekem van egy 30. hétre született kisfiam,aki most 9 hónapos. Szerencsére mára már teljesen utolérte a rendes korát is, csak azért írom le ,hogy koraszülött, hogy jobban megértsetek. Szóval hosszú hetek után / szondázás, cumisüvegezés, gyomorfertőzés,koplalás,újrakezdés 2ml-ről,stb./ több mint egyhónapos korában tudtam elkezdeni a szoptatást.Addig fejés-éjjel nappal , ingázás a kórház és a lakás körül ,nagy megpróbáltatások /Vencel ikertestvérét egy nap után elvesztettük + az intenzív sem egy anya álma/,szóval tényleg nagyon büszke vagyok rá,hogy még most is az anyatej a fő tápláléka. Múlt héten a féléves kontrollon az egyik kórházi nővérnek mesélem nagy büszkén,hogy szopik ám még mindig az én kisfiam,erre közölte: "jó,jó anyuka,de nagyon vigyázzon,hogy egyéves kora után már nehogy szopjon!" ...majd a magyarázat: "nem tudom megismételni pontosan,de azt hallottam,hogy pszichésen ártalmas. Valami furcsaság lesz vele a kötődés területén." Hát én is valami furcsaságot éreztem a mondata után,de sem akkor,sem most nem tudom,hogy
vagy . Azért megosztottam Veletek. Buksi
Buksi,
jaj. Mennyit árt a fehér köpeny.
Saját sztori:
Egy anyukával való beszélgetés közben szóba kerül, hogy az a legjobb, ha a baba 6 hónapos koráig kizárólag szopik. A vonal végén döbbent csend, majd síri hang:
-És addig nem hal éhen???
Biztosítottam róla a mamát, hogy általában nem fordul elő ilyesmi.
Ugyanennek a mamának a nagyobbik gyereke, mikor már 3 hetes volt a kicsi és kizárólag szoptatta az anyukája:
-Te, anya, nem kéne ennek a gyereknek végre valamit ENNI is adni?
Vicces, vicces... De ha nem terelődik erre a szó, és az anyukának nem lesz oka felhívni, akkor megkezdődik 2-3 hónaposan a hozzátáplálás.
Virág
jaj.
Mennyit árt a fehér köpeny. Saját sztori:
Egy anyukával való beszélgetés közben szóba kerül, hogy az a legjobb, ha a baba 6 hónapos koráig kizárólag szopik. A vonal végén döbbent csend, majd síri hang:
-És addig nem hal éhen???
Biztosítottam róla a mamát, hogy általában nem fordul elő ilyesmi.
Ugyanennek a mamának a nagyobbik gyereke, mikor már 3 hetes volt a kicsi és kizárólag szoptatta az anyukája:
-Te, anya, nem kéne ennek a gyereknek végre valamit ENNI is adni?
Vicces, vicces... De ha nem terelődik erre a szó, és az anyukának nem lesz oka felhívni, akkor megkezdődik 2-3 hónaposan a hozzátáplálás.
Virág
Mi áll amögött, hogy "két éves kor után nem szabad szoptatni" mert valami szexualitással kapcsolatos magyarázattal (bocs, nem tudom megfogalmazni )
Másik. Itt van elöttem egy könyv, amit a védönötöl kaptam szülés után (Angliában). Azt írja "ha hat hónap után is szoptatja még a babáját, A, C és D vitamint tartalmazó vitamincseppeket kell neki adni" Majd folytatja: "Ha tápszeres a baba, akkor gyártás során már hozzáadták a vitaminokat."
Másszóval a tápszer jobb mint a tej
Viszont sokszor hallom (pl nagymamáimtól), hogy egy-két éves korban az anyatej már nem ér semmit, rossz a minösége stb. ???
Kati
) Másik. Itt van elöttem egy könyv, amit a védönötöl kaptam szülés után (Angliában). Azt írja "ha hat hónap után is szoptatja még a babáját, A, C és D vitamint tartalmazó vitamincseppeket kell neki adni" Majd folytatja: "Ha tápszeres a baba, akkor gyártás során már hozzáadták a vitaminokat."
Másszóval a tápszer jobb mint a tej
Viszont sokszor hallom (pl nagymamáimtól), hogy egy-két éves korban az anyatej már nem ér semmit, rossz a minösége stb. ???
Kati
Ha már igy feljött ez a topik, én is megirom egy-két régóta foglalkoztató kérdésemet, hátha jön erre a topiknyitó, és megirja a válaszokat!
Sokan hagyják abba a szoptatást azután, hogy megjön a mensesük, mert amiatt nagyon lecsökken a tej. Nyilvánvaló, eközben rengeteg hormonális változás van, ami kihat a tejmennyiségre. Azt is tudom, hgoy gyakori, hogy a menses ideje alatt lecsökken a tejmennyiség, majd utána rendeződik. De el tudom hinni, hogy vannak olyan esetek, ahol a hormonális változások olyan erősek, hogy tényleg nem lehet fenntartani mellette a tejtermelést, mindenféle tanácsok, praktikák stb birtokában sem. Kérdésem: milyen százalékban lehet ez?
Hasonló kérdés: rémlik, hogy valahogy az első 3 hónap más, mint a többi, ezidő alatt arra vana szervezet beállitva, hgoy beinduljon a szopi, de utána már nem megy "magától", illetve a tejleadó reflex is mintha ebben az időszakban lenne erősebb. Hogy vannak ezek a dolgok pontosan, mi az, ami más az első 3 hónapban?
Harmadik, szintén ide kapcsolódva: létezik olyan (és milyen gyakran), hogy akár 6 hónapig is kizárólag szoptató anyának később -akár a menses, akár egyszerűen a szüléstől eltelt hosszú idő miatt- hormonálisan, minden optimális szoptatási gyakorlat mellett lecsökkenjen-elfogyjon a teje?
(remélem elég értelmesen fogalmaztam. SZóval én elhiszem, hogy léteznek hormonálisan nem tökéletesen működő emberek, ahogy a fogantatásnál, úgy a szopinál is elképzelhető, csak kérdésem, hogy ez mennyire gyakori? És ha igen, akkor itt lehet-e valamit tenni (gyógyszeres beavatkozás?)?
Lehet, hogy a "hormonális" szó nem is jó, közelebb van a "szervi okok" kifejezés talán)
Ildi
, és megirja a válaszokat! Sokan hagyják abba a szoptatást azután, hogy megjön a mensesük, mert amiatt nagyon lecsökken a tej. Nyilvánvaló, eközben rengeteg hormonális változás van, ami kihat a tejmennyiségre. Azt is tudom, hgoy gyakori, hogy a menses ideje alatt lecsökken a tejmennyiség, majd utána rendeződik. De el tudom hinni, hogy vannak olyan esetek, ahol a hormonális változások olyan erősek, hogy tényleg nem lehet fenntartani mellette a tejtermelést, mindenféle tanácsok, praktikák stb birtokában sem. Kérdésem: milyen százalékban lehet ez?
Hasonló kérdés: rémlik, hogy valahogy az első 3 hónap más, mint a többi, ezidő alatt arra vana szervezet beállitva, hgoy beinduljon a szopi, de utána már nem megy "magától", illetve a tejleadó reflex is mintha ebben az időszakban lenne erősebb. Hogy vannak ezek a dolgok pontosan, mi az, ami más az első 3 hónapban?
Harmadik, szintén ide kapcsolódva: létezik olyan (és milyen gyakran), hogy akár 6 hónapig is kizárólag szoptató anyának később -akár a menses, akár egyszerűen a szüléstől eltelt hosszú idő miatt- hormonálisan, minden optimális szoptatási gyakorlat mellett lecsökkenjen-elfogyjon a teje?
(remélem elég értelmesen fogalmaztam. SZóval én elhiszem, hogy léteznek hormonálisan nem tökéletesen működő emberek, ahogy a fogantatásnál, úgy a szopinál is elképzelhető, csak kérdésem, hogy ez mennyire gyakori? És ha igen, akkor itt lehet-e valamit tenni (gyógyszeres beavatkozás?)?
Lehet, hogy a "hormonális" szó nem is jó, közelebb van a "szervi okok" kifejezés talán)
Ildi
Ildi
Kedves Virág,
Sajnos még mindig sok ember úgy éli meg,hogy az evés csak a nem anyatejes táplálástól számít "igazinak" . Anyósomék falun élnek, ez nem minősítés, csak úgy látom,ott még kevesebben olvasnak utána, interneteznek,stb., és még minidg szájhagyomány útján terjed a hülyeség. persze biztos az is benne van,hogy itt Pesten azért nem állok meg úton-útfélen beszélgetni emberekkel,ott azért sokkal közvetlenebbek. Azt tapasztaltam,hogy náluk még mindig abban mérik,milyen nagy és okos az a kölök, hogy mennyi mindent eszik. Nagyjából két kismama találkozása, vagy főleg egy kismama találkozása egy idősebbel /nagyi,dédnagyi/ elég hamar arra terelődik, hogy "na és mit eszik?" "Ó,az én unokám ilyenkor már olyan ügyesen ette rántott húst,hogy öröm volt nézni." Náluk én vagyok a csodabogár a még mindig szinte csak szopó kisfiammal,bár a szűkebb rokonság nagyon nyitott,kicsit úgy élik meg,hogy tőlünk mindig megtudnak valami újat és okosat,amit elfogadnak.Ez azért jólesik. A legnagyobb csodálkozásuk amúgy az volt,hogy miért nem teázik a gyerek. Ez nekem azért volt külön vicces,mert semmi olyan értékes pluszról nem tudok,amihez a gyerek a teán kerszetül jutna Most vár a család,pedig annyi sztori jutott az eszembe majd legközelebb.
Buksi
Sajnos még mindig sok ember úgy éli meg,hogy az evés csak a nem anyatejes táplálástól számít "igazinak" . Anyósomék falun élnek, ez nem minősítés, csak úgy látom,ott még kevesebben olvasnak utána, interneteznek,stb., és még minidg szájhagyomány útján terjed a hülyeség. persze biztos az is benne van,hogy itt Pesten azért nem állok meg úton-útfélen beszélgetni emberekkel,ott azért sokkal közvetlenebbek. Azt tapasztaltam,hogy náluk még mindig abban mérik,milyen nagy és okos az a kölök, hogy mennyi mindent eszik. Nagyjából két kismama találkozása, vagy főleg egy kismama találkozása egy idősebbel /nagyi,dédnagyi/ elég hamar arra terelődik, hogy "na és mit eszik?" "Ó,az én unokám ilyenkor már olyan ügyesen ette rántott húst,hogy öröm volt nézni." Náluk én vagyok a csodabogár a még mindig szinte csak szopó kisfiammal,bár a szűkebb rokonság nagyon nyitott,kicsit úgy élik meg,hogy tőlünk mindig megtudnak valami újat és okosat,amit elfogadnak.Ez azért jólesik. A legnagyobb csodálkozásuk amúgy az volt,hogy miért nem teázik a gyerek. Ez nekem azért volt külön vicces,mert semmi olyan értékes pluszról nem tudok,amihez a gyerek a teán kerszetül jutna
Most vár a család,pedig annyi sztori jutott az eszembe majd legközelebb. Buksi
OFF
Kedves Alíz Csodaországban!
Légy olyan szíves, és szállj már vissza a Földre. Vagy legalább ne pofátlankodjál már.
Igenis, a nöknek van két mellük, az arra van, hogy tejjel táplálja a csecsemöit - a cumisüveget nem a természet találta fel. Ha neked ez így nem tetszik az magánügyed.
Addig is hadd beszélgessünk már kulturáltan, nem kéne ezt a topicot is elcs...ed!
ON
(Többiektöl bocs az indulatokért.)
Kedves Alíz Csodaországban!
Légy olyan szíves, és szállj már vissza a Földre. Vagy legalább ne pofátlankodjál már.
Igenis, a nöknek van két mellük, az arra van, hogy tejjel táplálja a csecsemöit - a cumisüveget nem a természet találta fel. Ha neked ez így nem tetszik az magánügyed.
Addig is hadd beszélgessünk már kulturáltan, nem kéne ezt a topicot is elcs...ed!
ON
(Többiektöl bocs az indulatokért.)
Katica, hát nem ezt modtam? Most minek ez az indulat? A nőknek két melle van, és ez a csecsemő táplálására van. Csak éppen a nők 2 %-a nem tud ennek eleget tenni. Aki nem ebbe a 2%-ba esik, az nem AKAR. Fujj gonosz. Pedig tudna, ha folyton fejne meg szoptatna.
Minek ezzel a 2%-al törődni? Hiszen csak 2 % nem???? A tények majacs dolgok... 2% az 2%. Iboly mondta!
Minek ezzel a 2%-al törődni? Hiszen csak 2 % nem???? A tények majacs dolgok... 2% az 2%. Iboly mondta!
Sziasztok!
Nálunk is Kata az új generáció első képviselője a családban, úgyhogy nekem is meg kellett küzdenem a család aggodalmaival. Azt már tudták, hogy ma már nem veszik olyan szigorúan a 2, 3 majd 4 órás szoptatást (és helyeselték is), de azt sehogy sem értették, hogyhogy nem tudom megmondani, mikor szoptatok legközelebb. Az, hogy két mellből szoptatok és nem fejek, komoly aggódásra adott okot, mert biztos nem elég a tej, illetve be fog gyulladni a mellem. Aztán ahogy Kata láthatóan gyarapodott, elmúlt az aggodalom, és szerintem már büszkén mesélik az ismerősöknek a szoptatással kapcsolatos történeteinket. Például amikor apuval meg a nagymamámmal Tihanyba mentünk, amikor kiszálltunk a kocsiból és elindultunk, megjegyeztem, hogy Kata éhes. Gyorsan kerestek volna nekem egy padot, de mondtam, hogy annyira azért nem sürgős, valami szebb helyen szeretnék szoptatni. Apukám meg is találta: az apátság melletti parkban, a sétány fölött, ahol gyönyörű a kilátás, emberek meg csak távolabb járkálnak.
GyeZsu
Nálunk is Kata az új generáció első képviselője a családban, úgyhogy nekem is meg kellett küzdenem a család aggodalmaival. Azt már tudták, hogy ma már nem veszik olyan szigorúan a 2, 3 majd 4 órás szoptatást (és helyeselték is), de azt sehogy sem értették, hogyhogy nem tudom megmondani, mikor szoptatok legközelebb. Az, hogy két mellből szoptatok és nem fejek, komoly aggódásra adott okot, mert biztos nem elég a tej, illetve be fog gyulladni a mellem. Aztán ahogy Kata láthatóan gyarapodott, elmúlt az aggodalom, és szerintem már büszkén mesélik az ismerősöknek a szoptatással kapcsolatos történeteinket. Például amikor apuval meg a nagymamámmal Tihanyba mentünk, amikor kiszálltunk a kocsiból és elindultunk, megjegyeztem, hogy Kata éhes. Gyorsan kerestek volna nekem egy padot, de mondtam, hogy annyira azért nem sürgős, valami szebb helyen szeretnék szoptatni. Apukám meg is találta: az apátság melletti parkban, a sétány fölött, ahol gyönyörű a kilátás, emberek meg csak távolabb járkálnak.
GyeZsu
Katica,
jól érezted a gonoszkodást, mert gonoszkodok. És mindaddig bele fogok köpni a szép selymes beszélgetésektekbe, míg be nem vallja a szoptatás papnője, hogy ez a 2% NEM IGAZ!!! Hanem jóval több! Nagyságrendekkel!
MIndaddig fel fogom kavarni az állóvizet, míg fehéren -feketén ki nem lesz jelentve, hogy a nők NAGYRÉSZE tud szoptatni (fejéssel szopival akármvel) de MÁS RÉSZE nem!!!
MIndaddig itt leszek, míg 2%-ra becsülik azoknak a számát, akiknek ez nem megy 6 hónapos korig!
Ugyanis igen nagy a száma szoknak a nőknek akik bár szeretnék de nem megy- és nem szeretnénk megvárni, míg a szoptatási ligák jóvoltából kötelezővé teszik a szoptatást!!!
jól érezted a gonoszkodást, mert gonoszkodok. És mindaddig bele fogok köpni a szép selymes beszélgetésektekbe, míg be nem vallja a szoptatás papnője, hogy ez a 2% NEM IGAZ!!! Hanem jóval több! Nagyságrendekkel!
MIndaddig fel fogom kavarni az állóvizet, míg fehéren -feketén ki nem lesz jelentve, hogy a nők NAGYRÉSZE tud szoptatni (fejéssel szopival akármvel) de MÁS RÉSZE nem!!!
MIndaddig itt leszek, míg 2%-ra becsülik azoknak a számát, akiknek ez nem megy 6 hónapos korig!
Ugyanis igen nagy a száma szoknak a nőknek akik bár szeretnék de nem megy- és nem szeretnénk megvárni, míg a szoptatási ligák jóvoltából kötelezővé teszik a szoptatást!!!
Alíz,
Nem kötöszködés! De, szerinted ez nyugati probléma? Mi van ott (azaz a világ nagyrészében), ahol a tápszer mint lehetöség fel sem merül? Ott miért tudnak szoptatni? Hiszen a biológiájuk elvileg ugyanaz, mint nekünk.
Az indulat egyébként onnan jött, hogy "minek jön már ide megint ilyen off-topiccal..." Tévedtem. Igenis ON volt. Szerintem ez a legnagyobb tévhit, hogy az ember nem TUD szoptatni.
További jó gonoszkodást.
Többieknek meg hajrá tejcsárdák!
Kati
(Ez az Iboly lenne a szoptatás papnöje? Alíz, jajj neked! Már a brit védönöket is megfertözte ez a magyar szekta...)
Nem kötöszködés! De, szerinted ez nyugati probléma? Mi van ott (azaz a világ nagyrészében), ahol a tápszer mint lehetöség fel sem merül? Ott miért tudnak szoptatni? Hiszen a biológiájuk elvileg ugyanaz, mint nekünk.
Az indulat egyébként onnan jött, hogy "minek jön már ide megint ilyen off-topiccal..." Tévedtem. Igenis ON volt. Szerintem ez a legnagyobb tévhit, hogy az ember nem TUD szoptatni.
További jó gonoszkodást.
Többieknek meg hajrá tejcsárdák!
Kati
(Ez az Iboly lenne a szoptatás papnöje? Alíz, jajj neked! Már a brit védönöket is megfertözte ez a magyar szekta...)
Alíz, régóta nem olvastalak - most viszont kár volt.
"Minek ezzel a 2%-al törődni?"
Tudtommal a laktációs tanácsadók igenis törődnek azokkal, akik bármiféle szoptatással kapcsolatos kérdéssel, gonddal hozzájuk fordulnak, bármelyik százalékba is tartozzanak. (Képzeld, ezt nem csak hallottam...)
Írj inkább az unokádról, mi van velük?
Édesanyám hallotta "a tévében" a nyáron, hogy "nem rendes" lesz az a gyerek, akit sokáig szoptatnak. (Szerencsére nem főműsoridőben, merthát ha a tévé mondja...)
"Minek ezzel a 2%-al törődni?"
Tudtommal a laktációs tanácsadók igenis törődnek azokkal, akik bármiféle szoptatással kapcsolatos kérdéssel, gonddal hozzájuk fordulnak, bármelyik százalékba is tartozzanak. (Képzeld, ezt nem csak hallottam...)
Írj inkább az unokádról, mi van velük?
Édesanyám hallotta "a tévében" a nyáron, hogy "nem rendes" lesz az a gyerek, akit sokáig szoptatnak. (Szerencsére nem főműsoridőben, merthát ha a tévé mondja...)
Szerintem az, hogy a nők 98%-a tudna szoptatni, az csak annyit jelent, hogy csupán a 2 %-nak hiányoznak a szoptatáshoz a tejtermelő mirigyei, amin nem lehet segíteni.
A maradék 98%-nak sem sikerül minden esetben a szoptatás, hiszen rengeteg dolog befolyásolhatja még a folyamatot. De esetükben LEHET a problémán segíteni, ha felkeresik a megfelelő szakembert.
A maradék 98%-nak sem sikerül minden esetben a szoptatás, hiszen rengeteg dolog befolyásolhatja még a folyamatot. De esetükben LEHET a problémán segíteni, ha felkeresik a megfelelő szakembert.
Ági
Elképzeltem, ahogy mondjuk az LLL jóvoltából kötelezővé teszik a szoptatást. (Kik? A védőnők? A gyermekorvosok? A köztársasági elnök, vagy netán a miniszterelnök?)
Az anyuka megszüli gyermekét, és a kórházban rögtön odaállnak mellé gépfegyvert tartva a homlokához, hogy akkor most tessék szoptatni. Ha nem sikerül, akkor mehetnek a dutyiba.
Ugyan már.
Az anyuka megszüli gyermekét, és a kórházban rögtön odaállnak mellé gépfegyvert tartva a homlokához, hogy akkor most tessék szoptatni. Ha nem sikerül, akkor mehetnek a dutyiba.
Ugyan már.
Ági
Alíz,
Igazán irigyellek, hogy Neked az életed fő problémája, hogy másoknak sikerül szoptatni a kisbabájukat.
Igazán nemes (és főleg értelmes) életcél azért küzdeni, hogy "fehéren -feketén ki legyen jelentve, hogy a nők NAGYRÉSZE tud szoptatni (fejéssel szopival akármvel) de MÁS RÉSZE nem!!!"
És persze hasonlóan nemes és értelmes cél a Babaneten minden szoptatással kapcsolatos értelmes beszélgetésebe (idézlek) "beleköpni".
Sok sikert hozzá!
Anna
U.i.: Azt hiszem, kár volt Téged lebeszélni az Általad nyitott tápszeres topikról. Neked tényleg kellene egy saját topik, ahol nyugodtan "köpködhetsz".
Igazán irigyellek, hogy Neked az életed fő problémája, hogy másoknak sikerül szoptatni a kisbabájukat.
Igazán nemes (és főleg értelmes) életcél azért küzdeni, hogy "fehéren -feketén ki legyen jelentve, hogy a nők NAGYRÉSZE tud szoptatni (fejéssel szopival akármvel) de MÁS RÉSZE nem!!!"
És persze hasonlóan nemes és értelmes cél a Babaneten minden szoptatással kapcsolatos értelmes beszélgetésebe (idézlek) "beleköpni".
Sok sikert hozzá!
Anna
U.i.: Azt hiszem, kár volt Téged lebeszélni az Általad nyitott tápszeres topikról. Neked tényleg kellene egy saját topik, ahol nyugodtan "köpködhetsz".
Aliz!
Eddig én csak olvastam, hogy miker írogatsz, és időnként azt éreztem, hogy amit te nem tudtál csinálni azt kivetíted a lányodra is, hogy ő sem fogja tudni csinálni. Ellen példaként leírom a saját történetemet, azért, hogy lásd az akarat és a kitartás azért meghozza a gyümölcsét.
Előzmény: nálunk a családban nem szoptatott jóformán senki, csak az anyukám az öcsémet 3 hónapos koráig, mindenki más max 2 hétig. Erről én sokáig nem tudtam, mert az anyukám nem jött ide és nem károgott, hogy senkinek nem sikerült akkor neked sem fog.Inkább segített.
A lényeg, hogy kisfiam megszületett, 5 napos volt amikor hazajöttünk a kórházból és az én tejem nem volt elég, hogy Ő jól lakjon. Bár a kórházban azt mondták nekem, ne idegeskedjek, mert az elős hat hét a fontos és ez idő alatt fog a tejtermelés beállni. Én ekkor fejtem, teát ittam és mindent igyekeztem megtenni azért, hogy a tejem elegendő legyen. 9-10 napos volt a kisfiam amikor először nem kellett pótolni tápszerrel, de A LEFEJT TEJJEL TOVÁBBRA IS KELLETT PÓTOLNI. Tudom te erre azt fogod mondani, hogy volt elég tejem, így tudtam pótolni. De délutánra már nem VOLT ELÉG. Ekkor kértem én is segítséget az szoptatós topikban, illetve a Szent István kórházban is telefonon. Mindkét helyen segítettek! A kisfiam 7-8 hetes korában jött el azaz idő amikor már nem kellett PÓTOLNI, de ekkor is és a mai napig is nagyon oda kell figyelnem, hogy pihenjek eleget, hogy legyen tejem.
Ezért a sikerét Én nagyon sokat "dolgoztam", biztosan elitélsz azért, de hagytam a konfortszopit is.
És, hogy teljes legyen a kép, de nem panaszkodás, de nekem az első 3 héten jött anyukám főzni segíteni, a kisfiam 2 hetes kora óra egyedül vagyok otthon vele és háztartást is vezetek ( főzés, mosás, vasalás, stb. ). A másik nagy szerencsém, hogy úgy a páromtól úgy az anyukámtól csak támogatást kaptam, nem pedig hogy neked ez úgysem fog menni.
Nem tudom, hogy a fenti történetből kiderült-e, hogy türelem rózsát terem? Illetve, hogy Neked is inkább támogatni kellene a lányodat? És azt is el kellene fogadnod, hogy máshogyan volt 25-30 éve, mint most! Az anyósom akinek a fia most 36 éves, és szülészeten dolgozott, még Ő is el tudta ez fogadni.
Azt is szeretném hozzátenni, hogy nem tartozom a szoptatós kommandósokhoz, csak szerettem volna ezt a felejthetetlen élményt minnál hosszabb ideig érezni.
A vitát részemről befejeztem, de jó lenne, ha Te is elmélyednél néha Magadba.
üdv. Melinda
Eddig én csak olvastam, hogy miker írogatsz, és időnként azt éreztem, hogy amit te nem tudtál csinálni azt kivetíted a lányodra is, hogy ő sem fogja tudni csinálni. Ellen példaként leírom a saját történetemet, azért, hogy lásd az akarat és a kitartás azért meghozza a gyümölcsét.
Előzmény: nálunk a családban nem szoptatott jóformán senki, csak az anyukám az öcsémet 3 hónapos koráig, mindenki más max 2 hétig. Erről én sokáig nem tudtam, mert az anyukám nem jött ide és nem károgott, hogy senkinek nem sikerült akkor neked sem fog.Inkább segített.
A lényeg, hogy kisfiam megszületett, 5 napos volt amikor hazajöttünk a kórházból és az én tejem nem volt elég, hogy Ő jól lakjon. Bár a kórházban azt mondták nekem, ne idegeskedjek, mert az elős hat hét a fontos és ez idő alatt fog a tejtermelés beállni. Én ekkor fejtem, teát ittam és mindent igyekeztem megtenni azért, hogy a tejem elegendő legyen. 9-10 napos volt a kisfiam amikor először nem kellett pótolni tápszerrel, de A LEFEJT TEJJEL TOVÁBBRA IS KELLETT PÓTOLNI. Tudom te erre azt fogod mondani, hogy volt elég tejem, így tudtam pótolni. De délutánra már nem VOLT ELÉG. Ekkor kértem én is segítséget az szoptatós topikban, illetve a Szent István kórházban is telefonon. Mindkét helyen segítettek! A kisfiam 7-8 hetes korában jött el azaz idő amikor már nem kellett PÓTOLNI, de ekkor is és a mai napig is nagyon oda kell figyelnem, hogy pihenjek eleget, hogy legyen tejem.
Ezért a sikerét Én nagyon sokat "dolgoztam", biztosan elitélsz azért, de hagytam a konfortszopit is.
És, hogy teljes legyen a kép, de nem panaszkodás, de nekem az első 3 héten jött anyukám főzni segíteni, a kisfiam 2 hetes kora óra egyedül vagyok otthon vele és háztartást is vezetek ( főzés, mosás, vasalás, stb. ). A másik nagy szerencsém, hogy úgy a páromtól úgy az anyukámtól csak támogatást kaptam, nem pedig hogy neked ez úgysem fog menni.
Nem tudom, hogy a fenti történetből kiderült-e, hogy türelem rózsát terem? Illetve, hogy Neked is inkább támogatni kellene a lányodat? És azt is el kellene fogadnod, hogy máshogyan volt 25-30 éve, mint most! Az anyósom akinek a fia most 36 éves, és szülészeten dolgozott, még Ő is el tudta ez fogadni.
Azt is szeretném hozzátenni, hogy nem tartozom a szoptatós kommandósokhoz, csak szerettem volna ezt a felejthetetlen élményt minnál hosszabb ideig érezni.
A vitát részemről befejeztem, de jó lenne, ha Te is elmélyednél néha Magadba.
üdv. Melinda
Sziasztok!
Igaz,hogy csak mostanában keveredtem ide, de Alice, Hozzád már volt "szerencsém" máshol is. Nem foglak bántani,mint ahogy más sem teszi, csak Melindához hasonlóan pár sort arról,hogyan éltem meg én a szopi témát. A mi családunkban sem nagyon szoptattak az anyák, ma már mind nagyon sajnálja,hogy senki nem volt a közelükben,aki hasznos és igaz információval látta volna el Őket,és így gyorsan áttértek a tápszerre. Tudom,hogy magukban kétkedve nézték a küzdelmemet a tejért,de mindig bíztattak,és minden nap megkérdezték,mennyit sikerült fejni. Amikor a tragédia történt,pár napra elhagytam magam,nem ettem,nem ittam és igazából szinte nem is éltem. Majd tudatosan erőt vettem magamon, mert egyet már a terhességem elején is tudtam: szoptatni fogok. Nem számoltunk ikerterhességgel,koraszüléssel,tragédiával,DE minden szakaszban biztos voltam abban,hogy menni fog. Sajnos a koraszülő kismamák között nem láttam sok jó példát,szinte mindenki letudta annyival,hogy lelki okok miatt nem megy /tisztelet a kivételnek/,bár úgy láttam,nem is tettek sokat érte. Miután összekaptam magam /volt hogy egy az egyben jött vissza minden elfogyasztott korty/, napi 60ml-rel indult a fejés, és néha bizony nagyon nehéz volt. Úgy tűnt,soha nem jön el a perc,amikor a kisfiamat a kezemben tarthatom és szoptathatom. Itthon zokogtam végig a fejéseket,már a fejő hangjától is futkosott a hátamon a hideg,fizikailag fájt,hogy nem szoptathattam. Az LLL füzetecskék,és a Velük való beszégetések /néha felhívtam Őket megerősítésért / sokat segítettek abban,hoyg nem bizonytalandotam el,nem adtam fel és amikor Vencelt 7 hetesen hazahoztuk,napi egy liternél jártam és a kisfiamon kívül még ketten kaptak a tejcsiből. Alapvetően sikeres nőnek érzem magam,de ez volt életem legnagyobb sikerélménye. És bár a férjem és családom mindig lelki támaszom volt,azért egy-egy hozzáértő támogatás nagyon jól jött. És vannak nálam határozatlanabb, nem annyira kitartó anyukák,akiknél még számtalan tényező is közrejátszhat az eredménytelenségben és a küzdelem feladásában. Nekik főleg jól jöhetnek a tények, a magabiztos fellépés,meggyőző érvek,pláne mondjuk egy tájékozatlan családdal, elavult nézeteket valló védőnővel,nem elég lelkiismeretes orvossal a háttérben /még mindig akinek nem inge.../. Minden magabiztosságom ellenére nem bántam volna néhány nehéz nap után az éjféli fejésnél, ha Iboly mgejelenik és jól megráz ,bár tudom,hogy ilyet sosem tenne. Most befejezem,bocs,ha sok voltam,ez most kijött...
Üdv:
Buksi
Igaz,hogy csak mostanában keveredtem ide, de Alice, Hozzád már volt "szerencsém" máshol is. Nem foglak bántani,mint ahogy más sem teszi, csak Melindához hasonlóan pár sort arról,hogyan éltem meg én a szopi témát. A mi családunkban sem nagyon szoptattak az anyák, ma már mind nagyon sajnálja,hogy senki nem volt a közelükben,aki hasznos és igaz információval látta volna el Őket,és így gyorsan áttértek a tápszerre. Tudom,hogy magukban kétkedve nézték a küzdelmemet a tejért,de mindig bíztattak,és minden nap megkérdezték,mennyit sikerült fejni. Amikor a tragédia történt,pár napra elhagytam magam,nem ettem,nem ittam és igazából szinte nem is éltem
. Majd tudatosan erőt vettem magamon, mert egyet már a terhességem elején is tudtam: szoptatni fogok. Nem számoltunk ikerterhességgel,koraszüléssel,tragédiával,DE minden szakaszban biztos voltam abban,hogy menni fog. Sajnos a koraszülő kismamák között nem láttam sok jó példát,szinte mindenki letudta annyival,hogy lelki okok miatt nem megy /tisztelet a kivételnek/,bár úgy láttam,nem is tettek sokat érte. Miután összekaptam magam /volt hogy egy az egyben jött vissza minden elfogyasztott korty/, napi 60ml-rel indult a fejés, és néha bizony nagyon nehéz volt. Úgy tűnt,soha nem jön el a perc,amikor a kisfiamat a kezemben tarthatom és szoptathatom. Itthon zokogtam végig a fejéseket,már a fejő hangjától is futkosott a hátamon a hideg,fizikailag fájt,hogy nem szoptathattam. Az LLL füzetecskék,és a Velük való beszégetések /néha felhívtam Őket megerősítésért / sokat segítettek abban,hoyg nem bizonytalandotam el,nem adtam fel és amikor Vencelt 7 hetesen hazahoztuk,napi egy liternél jártam és a kisfiamon kívül még ketten kaptak a tejcsiből. Alapvetően sikeres nőnek érzem magam,de ez volt életem legnagyobb sikerélménye. És bár a férjem és családom mindig lelki támaszom volt,azért egy-egy hozzáértő támogatás nagyon jól jött. És vannak nálam határozatlanabb, nem annyira kitartó anyukák,akiknél még számtalan tényező is közrejátszhat az eredménytelenségben és a küzdelem feladásában. Nekik főleg jól jöhetnek a tények, a magabiztos fellépés,meggyőző érvek,pláne mondjuk egy tájékozatlan családdal, elavult nézeteket valló védőnővel,nem elég lelkiismeretes orvossal a háttérben /még mindig akinek nem inge.../. Minden magabiztosságom ellenére nem bántam volna néhány nehéz nap után az éjféli fejésnél, ha Iboly mgejelenik és jól megráz ,bár tudom,hogy ilyet sosem tenne. Most befejezem,bocs,ha sok voltam,ez most kijött... Üdv:
Buksi
Lányok,
azt már egy jópáran megtapasztaltuk, hogy élmények leírása, tudományos magyarázatok, emberi hangnem teljesen hatástalan, Alíz hozzáállásán mit sem változtat.
Úgyhogy javaslom, ne dobáljuk tele a falat a borsóval. A lényeg, hogy mi tudjuk, hogy szoptatni akkor is megéri, ha a gyerek rászokik így az anyatejre (nem én találtam ki!); ha esetleg almalé nélkül is meg bírna lenni 2 hetesen; vagy minden és mindenki összeesküdött ellenünk Nagy Lógó Mellű Tehenek személyében .
Szóval ne fáradjatok, sajnos felesleges. Csak szoptassatok tovább, nyugalomban (velem együtt )
azt már egy jópáran megtapasztaltuk, hogy élmények leírása, tudományos magyarázatok, emberi hangnem teljesen hatástalan, Alíz hozzáállásán mit sem változtat.
Úgyhogy javaslom, ne dobáljuk tele a falat a borsóval. A lényeg, hogy mi tudjuk, hogy szoptatni akkor is megéri, ha a gyerek rászokik így az anyatejre (nem én találtam ki!
); ha esetleg almalé nélkül is meg bírna lenni 2 hetesen; vagy minden és mindenki összeesküdött ellenünk Nagy Lógó Mellű Tehenek személyében . Szóval ne fáradjatok, sajnos felesleges. Csak szoptassatok tovább, nyugalomban (velem együtt
)jamina! sztem egyáltalán nem feleslegesek ezek a történetek! az, hogy alice nem meggyőzhető, engem nem érdekel - viszont jó, ha az ő sorai után mindig olvasható vmi olyan is, ami nem eltántorítja és elbizonytalanítja azokat, akik bármikor a jövőben elolvassák ezt a topikot, hanem amiből erőt meríthetnek, amiből azt láthatják, hogy nagyon sok akadályozó testi és lelki tényező ellenére is sokaknak sikerül hosszan szoptatni - és hogy ez elsősorban nem kínokat okoz, hanem örömöt!
márti
az, hogy alice nem meggyőzhető, engem nem érdekel - viszont jó, ha az ő sorai után mindig olvasható vmi olyan is, ami nem eltántorítja és elbizonytalanítja azokat, akik bármikor a jövőben elolvassák ezt a topikot, hanem amiből erőt meríthetnek, amiből azt láthatják, hogy nagyon sok akadályozó testi és lelki tényező ellenére is sokaknak sikerül hosszan szoptatni - és hogy ez elsősorban nem kínokat okoz, hanem örömöt! márti
Azon túl, hogy Alice soraiból csak a fruszráltság süt, kb. olyan, mintha egy 120 kg-os tehén nő arról rinyálna, hogy milyen ronda a 90-60-90. Hát, nem túl meggyőző. Azon túl pedig elég kitartónak kell lenni, érdemes jó szerződést kötni v.melyik internetszolgáltatóval, ha Iboly "kerékbetörésén" akar fáradozni szoptatás-ügyben. Ez kb. olyan, mintha beköltöznék egy templomba, és azt mondanám, hogy addig ki nem jövök, míg a pap meg nem adja magát és azt nem mondja, hogy bocsi, de tényleg nincs Isten. (Még olyanabb, mert a szoptatásnak a hiten kívűl némi tudományos háttere is van, de nem baj)
Hát én ezt nem értem. Én 2 éve lettem terhes, és szopi-témával, LLL-vel KIZÁRÓLAG akkor találkoztam, ha én kerestem. Mégis több helyen olvastam, hogy milyen ellenszenves az LLL kampánya, meg, hogy a csapból is ez folyik.
Énhozzám soha nem csöngettek be aktivisták, nem hivtak fel telefonon, hogy számonkérjék, szoptatom-e a kisfiam, nem néztek rám szigorúan óriásplakátról, és nem pakolták tele a postaládám szórólapokkal. Engem a téma érdekelt, szoptatni akartam, ezért elöfizettem a Kismama újságot, elolvastam az utolsó betüig a Szopis topicot (kinyomtatva 600 oldal lett), megnéztem az LLL és a SzME honlapját, a babó születése után amikor gondom volt (mert volt!) felhivtam egy tanácsadót, aki segitett.
És bizony a nehézségeken úrrá lettünk, nem adtuk fel, és a fiam 16 hónapja szopizik mindkettönk nagy megelégedésére.
Alizt én csak sajnálni tudom, mert nem veszi észre, hogy a cél nem az ö meggyözése, nem a lánya meggyözése, hanem az unokája egészsége. Márpedig aki nem akarja, hogy segitsenek neki, annak nem lehet tanácsot adni.
Énhozzám soha nem csöngettek be aktivisták, nem hivtak fel telefonon, hogy számonkérjék, szoptatom-e a kisfiam, nem néztek rám szigorúan óriásplakátról, és nem pakolták tele a postaládám szórólapokkal. Engem a téma érdekelt, szoptatni akartam, ezért elöfizettem a Kismama újságot, elolvastam az utolsó betüig a Szopis topicot (kinyomtatva 600 oldal lett), megnéztem az LLL és a SzME honlapját, a babó születése után amikor gondom volt (mert volt!) felhivtam egy tanácsadót, aki segitett.
És bizony a nehézségeken úrrá lettünk, nem adtuk fel, és a fiam 16 hónapja szopizik mindkettönk nagy megelégedésére.
Alizt én csak sajnálni tudom, mert nem veszi észre, hogy a cél nem az ö meggyözése, nem a lánya meggyözése, hanem az unokája egészsége. Márpedig aki nem akarja, hogy segitsenek neki, annak nem lehet tanácsot adni.
Halihó,
Rekabeka, ez érdekes, amit írsz. Én is csak itt a babaneten hallottam először az LLL-ről, és sehol máshol nem találkoztam velük. Se hirdetés, se kampány, semmi... sajnos.
Őszintén szólva tényleg rájuk férne valami jó kis kampány, hogy a nagytöbbségben levő "mezei" internettelen kismamák is hozzájuthassanak az információkhoz. Szerintem 10 kismamából jó ha 2-3 tud a létükről. (A becslés tőlem származik, ismerőseimet kérdeztem meg.)
Yoan
Rekabeka, ez érdekes, amit írsz. Én is csak itt a babaneten hallottam először az LLL-ről, és sehol máshol nem találkoztam velük. Se hirdetés, se kampány, semmi... sajnos.
Őszintén szólva tényleg rájuk férne valami jó kis kampány, hogy a nagytöbbségben levő "mezei" internettelen kismamák is hozzájuthassanak az információkhoz. Szerintem 10 kismamából jó ha 2-3 tud a létükről. (A becslés tőlem származik, ismerőseimet kérdeztem meg.)
Yoan
Sziasztok!
Hááááát,nem mondom ,hogy jólesett,hogy Jamina a belőlem feltörő történetet ahhoz a bizonyos borsóhoz hasonlította, de remélem,nem úúúúúúúgy gondolta,ugye?
Egyébként Mártival értek egyet,ezek a pozitív történetek idevalók és nagyon is kellenek, pláne ha alkalmanként bekukkant Alice És bár a topik címe érthető, annyi tény és tévhit van itt összeszedve, hogy teljesen újat nehéz írni. De ezek a kis szösszenetek is arra valók,hogy cáfoljanak egy-egy butaságot /fejéssel nem lehet megtartani a tejet,korababát úgysem tudsz majd szoptatni,akinek a felmenői nem szoptattak,az ő maga sem fog,stb./ és megtörtént esetekkel támasszák alá az egyesek számára kevésnek tűnő tényeket.
És most van egy kis időm,hogy megosszam Veletek, miért nem szoptatott okos anyósom még okosabb családtagokkal körülvéve A sztori sem nem vicces,sem nem tanulságos,de tévhitek bőven vannak benne.
Szóval hazavitték tüneményes férjemet a kórházból,de az a büdös kölök egyfolytában sírt. Szépen szopizott /elmesélés alapján dőlt a tej/, valószínűleg sokat aludt is,mint általában az újszülöttek teszik,de sírt is sokat,ami gondolm nem ritkaság. Volt nagy aggodalom,de szerencsére apósom, a gyerekek nagy szakértője már második nap megállapította: éhes a gyerek. Arról nem szól a történet,mi alapján állította fel a diagnózist,a miértekre nem nagyon keresték a választ. Mivel nem volt otthon tápszer, gyorsan főzött egy kis teát,bele egy kis kekszet és ezzel etette meg az alig egyhetes csecsemőt. Mai napig büszke rá,hogy ilyen frappánsan megoldotta a helyzetet,és mivel a férjem túlélte és jó nagyra nőtt,abszolút igazoltnak érzi a dolgot, és meggyőződése,hogy az én fiam is szépen felnőne, bármit is adnék neki. Na ja. Ám a történet itt nem ér véget,mert másnap virradóra megérkezett anyósom édesanyja, aki nem csupán a gyerekek szakértője, de gyakorlatilag minden témáról többórás értekezésre képes,így a szoptatás is a kisujjában van. Alapos és tudományos vizsgálatnak vetette alá anyósom tejét/a lefejt tejet a pohár oldalához lötykölte,és az nem tapadt fel kellőképpen/ és azonnal meghozta a döntést: ez a tej rossz,vizes,értéktelen,be kell szerezni tápszert. Így ért véget anyósom párnapos karrierje szopi terén,mert ha már úgyis szar az a tej,akkor soha többet nem is adott belőle a fiának, nehogy még megártson. Anyósom édesanyja pedig mai napig úgy éli meg,hogy szinte neki köszönhető,hogy a férjem még él, mert mit is csinált volna az a buta asszony nélküle. Ennyi.
Buksi
Hááááát,nem mondom ,hogy jólesett,hogy Jamina a belőlem feltörő történetet ahhoz a bizonyos borsóhoz hasonlította, de remélem,nem úúúúúúúgy gondolta,ugye
? Egyébként Mártival értek egyet,ezek a pozitív történetek idevalók és nagyon is kellenek, pláne ha alkalmanként bekukkant Alice
És bár a topik címe érthető, annyi tény és tévhit van itt összeszedve, hogy teljesen újat nehéz írni. De ezek a kis szösszenetek is arra valók,hogy cáfoljanak egy-egy butaságot /fejéssel nem lehet megtartani a tejet,korababát úgysem tudsz majd szoptatni,akinek a felmenői nem szoptattak,az ő maga sem fog,stb./ és megtörtént esetekkel támasszák alá az egyesek számára kevésnek tűnő tényeket. És most van egy kis időm,hogy megosszam Veletek, miért nem szoptatott okos anyósom még okosabb családtagokkal körülvéve
A sztori sem nem vicces,sem nem tanulságos,de tévhitek bőven vannak benne. Szóval hazavitték tüneményes férjemet a kórházból,de az a büdös kölök egyfolytában sírt. Szépen szopizott /elmesélés alapján dőlt a tej/, valószínűleg sokat aludt is,mint általában az újszülöttek teszik,de sírt is sokat,ami gondolm nem ritkaság. Volt nagy aggodalom,de szerencsére apósom, a gyerekek nagy szakértője már második nap megállapította: éhes a gyerek. Arról nem szól a történet,mi alapján állította fel a diagnózist,a miértekre nem nagyon keresték a választ. Mivel nem volt otthon tápszer, gyorsan főzött egy kis teát,bele egy kis kekszet és ezzel etette meg az alig egyhetes csecsemőt. Mai napig büszke rá,hogy ilyen frappánsan megoldotta a helyzetet,és mivel a férjem túlélte és jó nagyra nőtt,abszolút igazoltnak érzi a dolgot, és meggyőződése,hogy az én fiam is szépen felnőne, bármit is adnék neki. Na ja. Ám a történet itt nem ér véget,mert másnap virradóra megérkezett anyósom édesanyja, aki nem csupán a gyerekek szakértője, de gyakorlatilag minden témáról többórás értekezésre képes,így a szoptatás is a kisujjában van. Alapos és tudományos vizsgálatnak vetette alá anyósom tejét/a lefejt tejet a pohár oldalához lötykölte,és az nem tapadt fel kellőképpen/ és azonnal meghozta a döntést: ez a tej rossz,vizes,értéktelen,be kell szerezni tápszert. Így ért véget anyósom párnapos karrierje szopi terén,mert ha már úgyis szar az a tej,akkor soha többet nem is adott belőle a fiának, nehogy még megártson. Anyósom édesanyja pedig mai napig úgy éli meg,hogy szinte neki köszönhető,hogy a férjem még él, mert mit is csinált volna az a buta asszony nélküle. Ennyi.
Buksi
