Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!

Arra szeretnélek kérni Titeket, hogy segítsetek nekem a szakdolgozatom elkészítésében ennek e kérdőívnek a kitöltésével. Olyan párokat kérdezek meg (gyermekes vagy gyermektelen, élettársi vagy házastársi kapcsolatban élőket), akiknek a férfi és nőtagja is szívesen válaszolna nekem a kérdésekre, tehát kérlek Titeket, hogy a párotoknak is küldjetek egy példányt, és kérjétek meg, hogy ő is töltse ki Tőletek függetlenül. Annyit azonban beszéljetek meg, hogy mi legyen a jelszavatok, és ezt a közös jelszót írjátok a sorszám helyébe, hogy tudjam majd, melyek az összetartozó kérdőívek, aztán visszaküldhetitek bármilyen titkos címről, ha nem akarjátok, hogy megtudjam, melyik kitől származik (bár én nem fogom ezt firtatni, legalább 200 kérdőív között,de hátha van, akit ez megnyugtat, és szívesebben válaszol így).

Elnézést kérek a kérdőív hosszúságáért, a kérdőív kitöltése egyenként 1 órát is igénybe vehet, de csak így tudok alapos lenni!


A kérdőívet ide sajnos nem tudtam feltölteni, így a karaszimarianna@gmail.com email-címre küldjetek légyszi egy "kérek kérdőívet" tárgyú üres emailt!

A megfelelő választ húzzátok alá, vagy hosszan x-eljétek ki.

Köszi:

Mariann
Kép
 
 


Sziasztok!
Tulajdonképpen én annak a hölgynek szeretnék segíteni akinek a rovatokban megjelent az írása,az el vagyok kesersdve cím alatt.Nem jöttem rá hogyan üzenjek,de remélem eljut hozzá,ha valaki tud,segítsen ebben.Én is küzdöttem depivel,+pánikrohammal,kipróbáltam gyógyszereket,de mind rosszul hatott.Kivéve az Anxiron szorongásgátló.Hála Istennek egy olyan keresztény orvosra akadtam,aki nem gyógyszerrel akart teletömni,hanem lelkileg kezelt.A legfontosabb,hogy az ember higyjen abba hogy lesz jobb is.Mikor sötét idők voltak én mindig mondogattam magamnak,ill.hogy megbírom csinálni,mert én igenis ügyes vagyok,és tudom amit most érzek az egy becsapás,nem ez a valóság,nem kell félni,az élet ennél sokkal szebb.Amikor az ember nekimegy és megcsinálja a teendőjét,utána rájön hogy győzött,ez ad egy löketet és megy tovább.Nem mondom hogy nincs visszacsúszás,de előbb utóbb eltünnek a fellegek,és kisüt a nap!A pozitív gondolatokat egy gyógyszer nem tudja pótolni.A doktor ezenkívül adott még sok természetes tippet,ami nem káros,és nekem bevált.Pl:Orbáncfű tea,azt mondta főzzek le jó sokat és igyak amennyit csak tudok belőle.Én még üvegbe is cipeltem magammal,aztán elég volt reggel és este egy jó nagy bögre.Nincs benne koffein.A másik pedig a vitaminok,C,B-komplex,Magnézium,És a legfontosabb az Omega-3.Azt mondta egy orvosi konferencián most jöttek rá,hogy sok kismama azért lesz depis,mert a baba az összes omega-3-t elviszi a szervezetből,mi európaiak kevés tengeri halat eszünk,kiürül a szervezet,és e vitamin hiánya okolható részben a beteg állapotért.A lenmag is tartalmazza,és az még segít a szorulásos problémákon,ha valaki küzd vele mint én.Állítólag a baba agyának is nagyon jó!Bio-boltba potom 200FT körül beszerezhető,tehát nem drága,és nem ártalmas!Még a védőnőm is észrevette hogy jobb a hangulatom.
A másik amiről még szerettem volna írni,hogy nekem sokat segített Isten.Nagyon nehéz gyerekkorból jöttem,volt két mostohaszülőm aki utált inkább gyűlölt,én beszélni nem voltam képes a jelenlétükben,mindig dadogtam,és rettentően féltem.A félelem mikor felnőtt lettem az emberek felé is megnyilvánult,rettegtem hogy ugyanúgy bántani fognak,hogy nem felelek meg,nem bíztam senkiben.Minden reggel mikor elindultam otthonról vagy 6-szor voltam wc-n hasmenéssel,remegtem,de volt hogy hánytam is.A Hit gyülekezetében viszont imádkoztak értem,és rengeteg segítséget kaptam hogy hogyan győzzek a mindennapokban.Nem reklámozni akarok,de tudom milyen rossz ez a betegség,és nem egy ember szokott kérni telefonon imát,mert vasárnap délelőtt az ATV-n 11-kor mindig látható az élő adás és lehet segítséget kérni.Rengeteg ember jelzett vissza hogy Isten meggyógyította.Nem kötelező elhinni,és senkire nem akarom rátukmálni,mindenkinek ez személyes döntése kell legyen,de tudom hogy nekem sikerült,meg sok más embertársamnak is, és szerettem volna megosztani másokkal,mert úgy érzem nincs jogom eltitkolni. Kívánok mindenkinek boldogságot,és nagy-nagy győzelmet a depresszió felett!
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Anyaságról

Jegyzetfüzet: