Új privát üzeneted érkezett!

Van valaki aki ezt amódszert végig csinálta már? Arról beszélek amikor megtanitjuk gyermekünket önállóan elaludni. Ha igen hány hónapos korában kezdted el? É s mennyit sirt? egyáltalán hogyan lehet kibirni a folyamatos sirást?
Névtelen
 


Én tök másra gondoltamKép.
Névtelen
 


Mi van akkor, ha ugyanabban a szobában alszik egy másik gyerek is, és ő is felébred a kicsi sírására, és szintén elkezd sírni. Akkor már jobb, ha a kicsit nem hagyjuk sírni,(nekem egyébként sincs szivem hozzá)Talán van más módszer is. Van?
Névtelen
 

 
 

Még kicsi a mi babánk ehhez 7,5 hónapos, de mi nem fektetjük le a klasszikus módon. Velünk van, és ha álmos elalszik, és akkor betesszük az ágyikójába és alszik reggelig, nem biztos, hogy ez nagyon megfelelő, de eddig beváltKép
léda (léda)
 


Szia Kedves Névtelen!

Én kipróbáltam a fenti módszert (Aludj jól Gyermekem című könyv), és nálunk bevált.

Mondjuk vannak itt kritériumok, hogy vajon egyáltalán érdemes-e elkezdeni. Az író részletezi, hogy az alvászavaros gyerekre mi a jellemzö és hogy ebben az esetben valóban indokolt lehet a módszer bevetése...

Na, Bori lányom pontról-pontra megfelelt neki. 9 és fél hónapos koráig egy átaludt éjszakám nem volt, de még egy rendesen átaludt órám se nagyon, mert általában úgy 6-8 alkalommal ébredt fel éjjel... Mindig csak cicivel, vagy ringatással aludt vissza. Ja, és az éjszaka nagy részében köztünk aludt, amit imádok, csak akkor sem aludt rendesen.

Ráadásul vissza kellett mennem dolgozni, négy órában, de reggel kell kelnem, ami így elég nehéz. Az elsö három napból kettön sikerült úgy napi két órát késnem. No, én ekkor kezdtem hozzá, mert fizikailag egyszerüen nem bírtam.

Elsö éjszaka 1 óra tíz perc volt, mire elaludt, de 40 percig tartott a sírás. Mivel tényleg csak percekre hagyod magára (mintha mosogatni mennél vagy pisilni vagy zuhanyozni), én nem éreztem annyira antihumánusnak a dolgot. Aztán negyven perc elteltével már csak akkor volt sírás, ha látta, hogy kimegyek, vagy látta, hogy bemegyek, addig, amíg nem voltam ott vagy amíg beszéltem hozzá,lecsücsült és figyelt.

Második este már 40 perc alatt elaludt, és csak 25-30 percig tiltakozott... Harmadik este már 20 perc alatt elaludt és 5 percig tiltakozott, negyedik este letettem a kiságyba, legörbült a szája, aztán meggondolta magát, befordult a kutyusa felé, átölelte, szusszant egy nagyot, és elaludt. Egy hang nélkül...
Az elsö hét végére már 2 átaludt éjszakával is büszkélkedhettünk, 10 nap alatt pedig minden rendezödött.
Azóta szó nélkül elalszik, ha pedig felébred, akkor valami baja van. Fog, betegség, ilyesmi. És napközben sokkal kipihentebb, összeszedettebb.

Szóval, ha szükségét érzed, a gyerek elég nagy, és ettöl nyugodtabbnak éreznéd magad, vágj bele. Én mindenképpen azt ajánlanám, hogy vedd meg a könyvet, vagy szerezd meg, és olvasd el, mert azért a részletek is fontosak. Ha pedig már elkezdted, tarts ki, és csináld végig, mert ha csak egyszer is engedsz az elhatározásodból, akkor kútba esett minden. AZ az egy hét elég pokoli, aludni keveset fogsz, de hát ezek szerint így sincs nagyon sok idöd alvásra.

Biztos van, akiknél nem jött be a dolog, biztos lesznek ellenvélemények, de szerintem jó, hatásos, és a gyerek sem csalódik benne, hiszen válaszolsz a hívására, csak késleltetéssel. A bizalmát nem veszíted el, mert tudni fogja, hogy x idöközönként, ha törik, ha szakad, bemész hozzá, és csak vele foglalkozol egy percig...

Sok sikert, ha még kérdésed lenne, írj:

Dia
Dia
 


Kedves Lányok!
Amit Dia írt...mintha Kristófról írta volna. Mi kicsit később, úgy 11 hónapos kora körül elégeltük meg az egy ágyban alvás-nem alvás dilemmáját. A fent említett könyvet alig lehetett kapni (mikor egyszer végre kapható volt az egyik boltban, nem volt nálam pénz, így csak beleolvasgattam). Meghallgattam a barátaink történeteit a módszerről, mindenki áradozott róla.
Egyik este, mikor éppen nem jött a foga, nem volt nyűgös stb. úgy gondoltuk, itt az idő... Ha jól emlékszem kb. 20-25 perc sírással megúsztuk, de akkor még Kristóf érezhette rajtunk, hogy nem száz százalékig vagyunk eltökéltek. A fontos az volt szerintem, hogy azt elhatároztam, ha be is megyek hozzá sűrűbben, mint a leírt 2-3-5 perc, nem fogom kivenni a kiságyból. Énekeltem, símogattam, majd idővel kimentem. Rájöttünk, hogy Kristóf attól csak jobban felzrikálódik, ha sűrűn megyek be. Ilyenkor még keservesebben sírt, hogy vegyem fel, tehát inkább hagytuk kicsit tovább sírni (arra mindig figyeljetek, hogy nehogy félrenyeljen, ne legyen lázas, amikor kipróbáljátok a módszert stb. Az én fülem az első napokban odanőtt az ajtóra, úgy hallgatóztam, hogy nehogy baj legyen. Kristóf hányós, és állítólag hányással is reagálhatnak a gyerekek, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ők szeretnék). A harmadik éjszakától magától aludt el esténként, és ez azóta is így van. Nyaralás után (nem volt kiságy a táborban, így velünk aludt) újra rá kellett szoktatni, de 3 nap ekkor is elég volt.
Nekünk viszont nem teljesen esett egy időre az egyedül elalvás és az éjszaka átalvása. Úgy emlékszem, erre azért 1-2 hónapot várni kellett, de már minden jó. És valóban, ahogy Dia is írta, ha mégis felsír éjjel, akkor annak oka van.

Ha kipróbáljátok a módszert, mindenképpen vértezzétek magatokat fel a sírás ellen. Gondoljatok arra - és legyetek erről tényleg meggyőződve - , hogy ez mindenki érdeke. Az első percek nagyon rosszak, ilyenkor keressetek a házastársatok vállán (ha van erre lehetőség) némi megnyugvást. Jó, ha egyikőtök tényleg biztos abban, hogy ez így lesz jó, mert akkor a másik tud erőt meríteni tőle. Engem eléggé megviselt az első alkalom, másnap este a férjem lelekesített és az a tudat, hogy ha már elkezdtük tegnap, akkor nem hagyhatom az előző sírással indult éjszakát veszendőbe menni, mert az nagyobb kínzás. És igazunk lett. Aztóta Kristóf nappal is rendszeresen és hosszan alszik. Érdekes, nem tudom, hogy mi az összefüggés, de így van.

Ja, és szerintem még egy fontos dolog van: nálunk a lefekvés előtt van egy pici rituálé (régebben a fürdéssel is feltétlenül összefüggöt, de rájöttem, nem mindig tudom fürdés után letenni), amit mindig betartunk. Erről Kristóf tudja, hogy most le fogom tenni, már ráhangolódik az alvásra és az éjszakai különválásra. Leoltok minden lámpát, a papától elbúcsúzik (ő ki is megy), utánna megnézegetjük a plafonon lévő foszforeszkáló csillagokat, majd a vállamra hajtja a fejét. Ilyenkor megsimogatom a buksiját, és a fülébe súgom az éjszakai "üzeneteimet", ami mindenkinek lehet más, ez személyes. Nekünk mindig ugyanazok a szavak hangzanak el, de ügyelek arra, hogy ne gépiesen mormoljam el, hogy pl. nagyon szeretlek, kicsim! Tehát szerintem fontos a ráhangolódás.

És még egy fontos, sohasem teszem le aludni Kristófot olyankor, ha látom, hogy még egyáltalán nem álmos, sőt, most játszik a legjobban. Ez azért fontos (bár általában ugyanakkor kell lefektetni a gyereket, hiszen ő is szokott időben álmosodik el ÁLTALÁBAN), mert ilyenkor sokkal nehezebben aludna el, esetleg rossz élményként marad meg benne az elalvás hosszú, és nehéz része. Nem hozom magunkat olyan helyzetbe, hogy be kelljen hozzá menni, mert felsír a hosszú forgolódást megunva. A következetesség a lényeg, amire néha ilyen apró trükkökkel rásegítek.

Sziasztok, remélem, segíthettem megerősíteni a kételkedőket abban,hogy ez a módszer tényleg beválik, ha hisztek benne!
Dorka
dorka (dorka)
 


Ez engem is erdekelne, hogy ket (vagy tobb) gyereknel hogy jatszatok el a fenti dolgot?
Judit
 


Kedves Dia és Dorka,

hihetetlenül sokat segitettetek,nagyon köszönöm. Könyvek közül az Aludj, kicsim, álmodjál... és a Gyermekeink álma cimű szakirodalmakat olvastam.
A helyzet az, hogy az én pici fiam még csak 5 hónapos, úgy érzem talán még várnom kellene.
Balázska nagyon hasfájós kisbaba volt, sokszor felsirt, ilyenkor ringatással aludt vissza, vagy cicivel. Nem ismerős?..... Ment is a dolog egy ideig, sőt olyan is volt, hogy csak hajnali ötkor ébredt először, aztán, körülbelül 1 hónapja tortúra minden éjszakám. Óránként felsir, szopizik, lerakom, felsir, ringatom. És ez igy megy, már maximum 2,5 órát alszik át. egy ideig bevált, hogy a párom ringatta el, és én tudtam pihenni. De mostanában, hangos sirással tiltakozik. (Hát nem rafinált? hiszen ha sir, úgyis átmegyek)Egyébként külön alszik 6 hetes korától, és sohasem aludt köztünk. A gyakori evészettől persze fájni kezd a hasa, úgyhogy ördögi kör. Cumit, cumisüveget elutasitja, egyszerűen nem hajlandó még anyatejcsit sem meginni belőle. Most homeopátiás szerekkel próbálkozunk: Viborcul kúp, amit fogzási nyügösködésre ajánlottak.
Kicsit zavar, hogy ez tulajdonképpen egy nyugtató.
Ám hosszú ideje először 4 órát átaludta, majd 2 óránként evett, és nem sirt fel minden evés után. Ám ma nappal is nyügösebb volt. Meglátjuk.
Szerintetek a módszer mikor kezdhető el? (Hány hónapos korától?)
Annyira jó tanácsokat adtok, mivel foglalkoztok?

m@mee
Névtelen
 


Mi kétszer kezdtünk hozzá az egyedül elalvás megszoktatásához, elõször 7 hónapos korban, és akkor csak az esti elalvásnál. A módszer a következõ volt: vacsora, kis játék, aztán fürdetés, szopizás majd lefektetés (úgy fél kilenc tájban). Ekkor kicsit "beszélgettünk", elmeséltem neki pár percben, hogy mit csináltunk aznap, kicsit énekeltem neki (ha apája volt a soros, õ kitalált mesét mondott), aztán elköszöntünk tõle. Az elsõ pár napon menetrendszerû sírással reagált arra, hogy kimentünk a szobából, vártunk fél percig, utána visszamentünk. Aztán egy kicsit tovább vártunk, majd visszamentünk. Ez így ment napokig, volt amikor többször kellett visszamenni, volt amikor hamar elaludt (volt, amikor belelaudt a sírásba). Minden visszamenetkor megvártuk, amíg elhallgat, és csak úgy léptünk ki a szobából. Minden visszamenetkor halk hangon nyugtatgattuk, kicsit megsimogattuk az arcát, megveregettük a popsiját gyengéden és kicsit vártunk, amíg megnyugszik. SOSEM vártuk meg, hogy teljesen elaludjon, amíg benn voltunk, még éber állapotban mentünk ki. Ez kb. 5-6 napig ment így, utána már elaludt úgy, hogy nyitott szemmel heverészett a hasán/oldalán, majd lassan elaludt. Sajnos csak néhány hétig tartott ez az idilli állapot, mert költözködni/nyaralni kezdtünk, felborítva a gyerek megszokott rendjét, és ezért jól elhagytuk a már kialakult esti elalvási szokást. Azonban amikor közel egyéves lett a srác, kezdett nagyon húzóssá válni, hogy minden elalvásnál (délelõtti, délitáni és esti) egy másfél órát kell ülni az ágyánál, illetve hogy ennyi idõn keresztül végülis nem hagyjuk aludni a gyereket - hiszen nem akart elválni tõlünk az alvás idejére sem, ezért hõsiesen küzdött az elalvás ellen, mi pedig ugye próbáltuk elaltatni...A 22-es csapdája. Na ekkor döntöttem úgy, hogy új élet kezdõdik: minden altatásnál a következõ rend van. A gyereket átöltöztetem az alvóruhájába (ez nappal egyszerûen egy másik póló, este a pizsama/hálózsák), beteszem az ágyába, pár percig beszélgetünk, aztán betakarom, elköszönök tõle, integetek és határozott léptekkel kimegyek. A gyerek egyszer maximum visszahív, de most már csak azért, hogy kis huncut mosoly kiséretében integessen nekem, hogy menjek már ki... Aztán elalszik. Kb. 10 napig tanulta az új rendet, az elsõ napokban rengetegszer vissza kellett mennem (alkalmazott eljárás lásd fentebb), aztán egyre ritkábban, és este pl. már a 3. napon nem volt olyan mérges, hogy egyedül kell elaludnia. De kb. 10 nap után mondhattam, hogy a gyerek megtanulta, hogy a rituálé után neki aludnia kell.
Egyelõre itt tartunk. Oda sajnos még nem jutottunk el, hogy az éjszaka ne kelljen kétszer-ötször odamennem hozzá (13 hónapja nem aludtam át egy éjszakát sem...), de akkor is némi simogatás, néha vízivás után alszik azonnal. De lassan csinálnom kell valamit, mert azért ez nagyon melós.
Ja, visszatérve az 1-2-5 percre: én soha nem, számoltam a perceket, kis sírás után általában rögtön bementem, illetve a sírás intenzításához mérten vártam kicsit többet. De hüppögõsre sírni sohasem hagytam a kicsit, a csuda tudja, nem volt hozzá szívem.
Adrien
Adrien
 


sziasztok!
nekem 2 picilányom van. Ditta 3 éves és Emília lassan 1 éves. pontosan 2 év van köztük. Ditta az elejétöl kezdve végigaludta az éjjszakát és most is nagyon jo alvo, de elaludni nehezen tudott (vagy én ezt hittem akkor). mindig orákig szoptattam, aztán ringattam, az elejétöl kezdve mellettem aludt (még most is) azután megszületett az én drága Emíliám, aki borzaszto rossz alvo, lassan 1 éves, de egész éjjel futkozok. Viszont mivel nem nagyon volt más választásom, amikor aludni kellett, mindig csak beraktam az ágyába (cumi,rongy) és elaludt szépen. persze elöfordul még most is hogy sírdogál,de ez elég ritka. ilyenkor többször bemegyek hozzá, visszateszem a cumit a szájába és otthagyom. nem beszélek hozzá, nem csinálok semmit. persze arra is rájöttem, hogy csak akkor kell letenni, amikor már alig lát az álmosságtol. mi ugy alszunk 1 szobában, hogy a pici az ágyában, a nagyobbik pedig egy nagyágyon velem. elég gyorsan egymáshozszoktak, ugyhogy már nem zavarják egymást éjjel. ha mégis,akkor egy picit átviszem a nagyobbikat a férjem mellé. szoval meg lehet oldani Kép
Mea
mea
 


En nem probaltam a fennt emlitett modszert, ezert nem is tudom mi az amit a konyvek irnak, csak annyit szeretnek hozzafuzni az eddig leirtakhoz, hogy nalunk az valt be, hogy nem csukjuk be a szobajanak az ajtajat. Azt vettem eszre, hogy olyankor mikor betettem az agyaba, kijottem es behuztam magam mogott az ajtot teljes panik tort ki rajta. Ezert beteszem az agyaba -persze bog egy kicsit, minden jatekot kihajigal- viszont az latszik, hogy ez csak a szokasos rutin, hogy nehogy szo nelkul menjen el alduni, de nem fel attol, hogy egyedul hagytuk. Igy beszurodik a feny egy kicsit, hall bennunket a konyhan, es vegul mikor rajon, hogy mese nincs aludni kell, akkor szepen elalszik. Ejjel altalaban egyszer kelek fel hozza, az is 5- 1/2 6 tajban, tehat mondhato, hogy atalussza az ejszakat. Ja, 3 het mulva leszunk 1 evesek.

Agi
Agi
 


Még valamit: én lefektetés után nem vettem ki a fiamat az ágyából, tehát nem a kezemben nyugtatgattam meg. Viszont nagy ritkán mégis megteszem azt (hangsúlyozom: ritkán), hogy kiemelem az ágy szélébe kapaszkodó síró kissrácot, kicsit magamhoz ölelem, megpuszilgatom és visszateszem. Általában ilyenkor némi zsörtölõdés után oldalára fordul és elalszik. Azt hiszem viszont, hogy csak nagy átlagban jönnek be az elaltatással kapcsolatos jótanácsok, mert annyira különböznek a gyerekeink. Az enyém pl. születésétõl fogva azt szokta meg, hogy azonnal reagálok a sírására, tehát õ valószínûleg nagyon boldogtalan lenne, ha hosszú percekig nem mennék be hozzá. A bátyáméknál két gyerek van, a kicsivel szinte soha nem volt elaltatási probléma, vagy lábujjhegyen járás az alvása alatt, mert ugye õ a nagyobb káoszt és nagyobb hangzavart és a bizonyos mértékben kevesebb odafigyelést (remélem értitek, hogy nem elhanyagoltságról beszélek) szokta meg az alvással kapcsolatban.
Azt nem tudom, van-e életkori küszöb az egyedül elalvás megkezdéséhez. Barátnõm fia (az anya bevallása szerint...) születésétõl kezdve egyedül alszik el. Szóval nem tudom...
Szép álmokat.
Adrien
Adrien
 


Szia Adrien,

te is nagyon jó dolgokat irtál, köszönöm, máris okosabb vagyok. egyébként pontosan azt akartam megkérdezni diától és dorkától, hogy mit csináltak nappal? hogyan altatták a csemetéiket napközben, és mivan ha újra felsir némi alvás után?
Szerintetek egy 5 hónapos baba kicsi még ehhez a programhoz?
m@mee
Névtelen
 


Sziasztok!

Én, vagyis mi is hasonló gondokkal küzdünk. A mai a harmadik éjszaka, hogy alkalmazzuk az Aludj jól gyermekem címû könyvben leírtakat. Azt szeretném megkérdezni, - elsõsorban azoktól, akik végigcsinálták, és bevált nekik a módszer - hogy hogyan oldottátok meg a nappali alvást. Ugyanazzal a módszerrel, vagy minden ment a régi kerékvágásban. Nálunk ugyanis napközben a kislányom gyakran elaludt szopcsi után. Most próbálom nappal is betenni a helyére, de ez a sok sírás már nagyon kezd kiborítani. Nem nagyon bírom lelkileg, annyira sajnálom a kis csemetémet.
A másik dolog amiért nagyon aggódom, hogy szerintem a kislányom megváltozott az utóbbi két napon. Csendesebb, jobban bújik hozzám, mindig a közelemben szeretne lenni.
Nagyon szeretném, ha írnátok Nekem a tapasztalataitokról! Elõre is köszönöm!
Pancsi
Névtelen
 


Sziasztok!
Nálunk nagyon nem vált be az aludj jól... Szerintem vannak gyerekek, akiknél bejön, és vannak akiknél nem. Az én fiam kitartóan, szívszaggatóan bömbölt, és nem adta fel. Most is olyan típus, aki nem törik meg. Szóval én felvettem, babusgattam és nem bántam meg. Amíg ezt próbáltuk vele, napközben is megváltozott. Sokkal nyűgösebb lett, nem engedett el maga mellől. Úgy éreztem, hogy nagyon nem érti, hogy miért bánok így vele. Borzasztó lelkiismeret furdalásom volt. Erre aztán úgy gondoltam, hogy mindenki le van ejtve, valahogy kibírjuk. Kb. 20 hónapos koráig ébredezett éjjel, este meg cicin aludt el. Sokáig igényelte, hogy mellette legyek, amíg elalszik. Nagyon jók még most is az esti összebújások, sutyorgások. Sok mindent meg tudunk beszélni,ami napközben elmaradt. A második és a harmadik fiamat meg sem próbáltam dresszírozni. Cicin aludtak el napközben is, éjjel is. Ébredezni akkor ébredezik most a pici, ha jön a foga. Különben a szünetekben átalussza az éjszakát, pedig éjjel ahányszor csak kérte megszoptattam. Sőt hat hetes koráig szinte folyamatosan cicizett éjjel. Hat hetes kora után pedig elkezdte átaludni az éjszakákat, max 1 ébredéssel.
Üdv,
Liesel
Liesel
 


SZiasztok, lányok!

Amint Pancsinak a csevegöben elmeséltem, nálunk nem jött be a módszer. Másfél éves volt a kislányom, amikor ki akartam vele próbálni, de napokon keresztül annyira sírt az altatásnál, vagyis az edzésnél, hogy mindig elhányta magát. Ha a módszer nem müködik, valamit változtatni kell. Rájöttem, hogy egészen más a helyzet, ha a mi ágyunkra tettem: ott nyugodtan elaludt, néha mellettem, néha egyedül álomba duruzsolta magát. Most 2 éves: a mi ágyunkon alszik el, maga jelzi, hogy aludni akar, ö takarja be magát. Néha ottmarad egész éjszakára, néha átcsempészem a saját ágyába (egy szobában alszunk vele). Néha felébred az ágyában, néha nem. (Ha velünk alszik, sosem ébred annyira fel, hogy sírjon vagy hogy mi észrevennénk.) Sokkal pihentebbek vagyunk mindannyian, mint féléve.

Nem vagyok pszichológus, ezért felteszem a butának, aggódónak tünö kérdést, mert nem látok a jövöbe, mert ezt senki sem tudja: Ez az 1-3-5 perces szoktatás hogy fog hatni a gyerekeinkre felnöttkorukban? Az emlékek? Az egészen mélyen ülö élmények. Lehet, hogy semmi bajuk nem lesz, lehet, hogy valami fura módon fog hatni rájuk. Csak itt filózom... És persze: minden gyerek más, ahogy itt korábban már említették. Csak azt tudom, hogy én sem szeretnék egyedül sötétben, egy ketrecben elaludni. Eretnek vagyok ebben a csoportban? Vagy csak gyenge? A lényeg az, hogy szép lassan mindenki aludja ki magát, olyan módszerrel, ami épp bejön. Hát nem?

Sok szeretettel:
JuditMex
Névtelen
 


Szia JuditMex!

Persze, ez a lényeg. De nálunk semmi nem jött be, még az együttalvás sem. Nem hiszem, hogy ez a módszer rosszul hatna a gyerekre, hiszen nem az a lényege, hogy hagyod sírni, hanem az, hogy egyedül marad egy kicsit, de ha sír, ha nem sír, mindig benézel hozzá. Ezért a beléd vetett bizalmát nem veszíti el, söt, Borinál pont azt vettem észre, hogy már az első este észrevette, hogy úgyis bemegyek hozzá és várt szépen. A sírás ilyenkor általában tiltakozás, mert nem a megszokott módon kell elaludnia. De az, ahogy pl. Bori elaludt, nem volt túl normális. Végülis, ha fáradt valaki, elöbb-utóbb magától el kellene aludnia. Na, ez az, ami sehogysem ment Borinak. AKÁRMILYEN fáradt volt, nem volt képes a segítségem nélkül (cici, ringatás) elaludni. Én rontottam el, de ha továbbra is hagyom, lehet, hogy élete végéig szenved attól, hogy nem tud rendesen aludni. Ezt hívják alvászavarnak. Meg azt, hogy éjjel is minden alkalommal felébredt, ha egy kicsit felületesebben aludt. Pedig ilyenkor általában normális esetben fordulunk egyet, mormogunk, sóhajtozunk, megigazítjuk a párnánkat, és szinte teljesen öntudatlanul. Bori pedig teljesen éber lett ilyenkor, volt, hogy egy ilyen kelés után 1-2 órát is fenn volt, hiába volt mellettem, hiába adtam neki cicit, stb.
Az alvászavar sokkal rosszabb, mint az, ha egy héten keresztül cirkusz van az elalvás körül. A nagyobb gyerek már másképp csinálja, mondjuk, kijárkál az ágyból, hogy pisilni kell, kakilni kell, szomjas vagyok, stb. A kisebb a sírást használja, mert neki ez a kommunikációs eszköze. Meg a hányás. Viszont ha nem csináltam volna végig, fáradtabb lenne, nem tudna koncentrálni, a fejlődése lassulna, mind fizikailag, mind szellemileg. És ezt nem akartam. Azt akarom, hogy pihenjen, az alvás mindenkinek létszükséglete. Kell a szervezetnek, hogy feltöltödjön, hogy ellenálóbb legyen a napközbeni hatásokkal.

Azért ha belegondolsz, ez még mindig emberségesebb módszer, mint amikor anyuci kimegy a szobából és ha sír, nem megy be, mondván, majd abbahagyja... És lehet, hogy a gyerek télleg elalszik, csak mondjuk 1-2-3 óra magányos sírás után. Na, ez a gyerek veszíti el a bizalmát az anyjában, nem az, akihez bemennek, szólnak hozzá, megsimogatják a buksiját. Hiszen itt nem egyedül hagyod, hanem egy kis késleltetéssel válaszolsz a sírására. Ennyit még meg lehet engedni. Ha mondjuk napközben pisilned kell, és a gyerek egyedül maradva mindig sír, akkor nem mész ki, mert nem akarod, hogy ez rossz emlék legyen benne? Miért lenne ez rossz emlék? Itt nem órákról van szó, hanem EGYETLEN percröl, majd HÁROM percröl, stb. Azért ez röhejesen kevés idö. Szerintem. És egy kis türelembe még egy gyerek sem halt bele.

Nappali alvás. Elvileg a könyv ugyanezt a módszert ajánlja, de mi nem csináljuk nappal. Bori általában délelött alszik, ilyenkor én nem is vagyok itthon. Úgyhogy ilyenkor általában egy földre terített paplanon alszik. Eleinte az apjával. De ma már ha fáradt, odaviszi a maciját, a kutyusát, akikkel éjjel is alszik, "megágyaz" magának egy-két párnával, odaviszi a takaróját, elnyúlik, átöleli a kutyust és a macit, és elalszik magától. Féltem, hogy a nappali és éjszakai alvás különbsége esetleg be fog zavarni, de nem. Söt, úgy látom, hogy így még jobban elkülönült nála az éjszakai alvás a nappalitól. Nappal amúgy általában egyszer 2-3 órát alszik, mikor hogy. De van, hogy egyáltalán nem alszik el, ilyenkor viszont este hamarabb le kell tenni, mert hulla koki. Szerencsétlenségemre, a lányom örökölte a bagyolságomat, és a kevés alvásigényemet is, de ö még kevesebbet igényel, mint én. Ki érti ezt?Kép

Kedves Mindenki! Most kaptam vissza a könyvemet, (Aludj jól), ha valakit érdekel, szívesen odaadom, fövesztés terhe mellett.

Puszi:

Dia
Dia
 


Sziasztok!

Visszajöttem, hogy elmondjam, mire elküldtem a denti üzenetet, Bori megint fogta magát, és rátelepedett a paplanra, és elaludt...Kép

Puszi:

Dia
Dia
 


Sziasztok!

Eddig még soha nem írtam sehova,mindig csak olvasgatni szoktam.Most is csak azért teszem,hogy megnyugtassam azokat az édesanyákat,akik nem hagyják sírni gyermekeiket.
Én egyszer próbáltam ki,hogy meddig bírja a nagyobbik fiam ,végül egy óra múlva én adtam fel a harcot.Igaz,nem ezzel a módszerrel,kicsit hosszabb ideig hagytuk magára,/szerintem volt az 10 perc is/bár egy keservesen síró gyermeket hallgatni,mindig többnek tűnik,Tényleg nem emlékszem már,hisz majdnem 7 éve volt.Na,akkor fogadtam meg,többet soha.Ennek az lett a következménye,hogy a mai napig esténként a gyermekeim mellé kell feküdnöm,úgy alszanak el,de nem bánom.Nem mondom,néha már tényleg túlzásnak érzem,hiszen mesemondás,diázás stb,is van esténként.Igazán akkor szokott nehéz lenni,ha egyszerre mindhárman mellém akarnak feküdni. :o))

Nem állítom,hogy ez lenne a megfelelő mód,de nálunk így alakult.Ja,a pici,most 21 hónapos,még köztünk alszik,de a többiek is ott voltak velünk 2 éves korukig.

Persze minden gyermek más,biztos sokuknál beválik az "Aludj jól gyermekem" módszere.
Tényleg csak azért írtam le,hogy ne keseredjetek el,ha úgy még sem menne.

Üdv:Estike


Ui.:Miért csak névtelenbe fogadja el?Segítsetek légyszi!köszönöm
Névtelen
 


Sziasztok!

Köszönöm szépen válaszaitokat a „szösszenetemre”!

Képzeljétek, péntek este (ez volt a 3. éjszaka) hosszan elméláztam én is azon, nem ártok-e többet a gyereknek ezzel a kíméletlen módszerrel, de egyre inkább úgy tûnik nálunk is be fog válni. (Jaj, csak el ne kiabáljam!!!)
Ui. Bogi túl van a 4. éjszakán is, és tegnap éjjel már valami egészen fantasztikus módon 1 perc nyöszörgés után aludt, úgy, hogy délután is aludt, és nem tûnt nagyon álmosnak. Kicsit szopcsizott, aztán énekeltünk beszélgettünk, bevittük a helyére, akkor már kezdett legörbülni a szája, és kicsit összeszorult szívvel vártuk, most mi lesz. A kislányom pedig aludt, mint a bunda kb. negyed 6-ig.
Lehet azért is ment minden ilyen könnyen tegnap éjjel, mivel nagyon sokat volt levegõn napközben. Aludt is kb. két és fél órát a babakocsiban.
Nem vagyok benne biztos, de arra gyanakszom, ha napközben nem erõltetem neki a kiságyban alvást, hanem ott alszik, és akkor amikor akar, sokkal nyugodtabb este a lefektetéskor.
A délutáni alvás viszont nagyon nem jön össze. Maximum fél órát alszik, ami lehet, hogy elég neki, mivel nem tûnik nagyon fáradtnak.

Még lenne egy kérdésem! Dia, elsõsorban tõled szeretném megkérdezni, -mivel nálatok bevált ez a módszer-, megvalósult-e, és ha igen mennyi idõn belül, hogy a gyerek nem sírva, hanem jókedvûen maradt ott a kiságyban?

Üdv.:Pancsi
Névtelen
 


...
elõre is köszönöm a válaszokat!!


Pancsi
Névtelen
 


Szia Pancsi!

Igen, megvalósult. Ma már ha ébren teszem az ágyba, megsimogatom, jóéjt kívánok neki, visszamosolyog, az oldalára fordul, és lehunyja a szemét.
Kb. az elsö hét végére alakult ez így ki, és azóta nincsen nyüszi az elalvás körül. De semmilyen.

Puszi:

Dia
Dia
 


Dia !
Had kerdezzem meg,hogy Te kulon szobaba altatod a kislanyod? Es azota miota egyedul alszik el nem is alszik kozotettek?
(Nekunk sajnos nincs kulon szobara mod, es en igazsag szerint szerem ha velunk alszik.Persze elobb utobb meg kene ezt oldani Kép )
Szia,
Csilla
LCsilla
 


Szia Csilla! Nem, egy szobában alszunk. Van egy kisszobánk, ami eredetileg a babaszoba lett volna, de vizesedik a fala, és nincs pénzünk megcsináltatni. Úgyhogy velünk egy szobában van, de amíg ö már alszik, én a kisszobában TV-zek, dolgozom, stb. De van olyan ismerösöm, akiknek csak az az egy szobája van, ahol alszanak és végig tudták csinálni. A kisfia most már alszik is. Pedig az elején csak úgy tudott aludni, ha a mama cicije a szájában volt. Szó szerint értsd, egész éjjel, 8-10 órán keresztül. Ha kiesett a szájából, felébredt.

Néha, néha, ha beteg, rosszat álmodik, jön a foga, felébred. Ezt írtam feljebb is. És mivel nem azzal volt bajom, hogy mellettünk alszik, (söt, én is imádom érezni, ahogy odabújik hozzánk), hanem azzal, hogy nem aludt szinte semmit, így ilyenkor, ha másképp nem nyugszik meg, magam mellé veszem. Fordul egyet, és alszik. De általában elég az, ha felveszem, megnyugtatom, újra elénekelem az esti dalát, és leteszem. Ilyenkor is fordul egyet és elalszik.

Csilla! Szerintem nem baj, ha veletek alszik, csak aludjon vagy legalább hagyjon titeket is pihenni. Mi délután, és reggel (6- fél hét körül ébred Bori, én hétig-fél nyolcig alhatok) magunk mellé vesszük, ebböl nincs is gond. Söt abból se, ha néha éjjel is melletted köt ki. Emlékszem még, hogy ilyen jó volt a papám mellé bújni, ha rosszat álmodtam, miért tagadnám meg ezt a gyerekemtöl. Szóval, ha alszik, de mellettetek, akkor nincs gáz. Ha ez nálunk müködött volna, vsz. nem is kezdek bele. De nem müködött, és egyre mosott rongyabbként (hú micsoda szó) ébredtünk. Mindannyian.

Puszi:

Dia
Dia
 


Szia Dia !
Koszi a hozzaszolast.Tulkeppen Sophieka alszik rendesen ha mellettunk ill.kozottunk lehet.
De hat van egy kisagya is Kép
Ahol egy ideig el is van (igaz elaludni is csak kozottunk tud ) de utana valahogy mindig hozzank akar jonni. A gond inkabb csak az,hogyha egyszer majd lesz egy 2.is ?! Akkor mar negyen leszunk Kép ? Az jo !
De erom meg nincs siratni csak "ugy". Igaz a haszna meglenne ! Majd meglatom.
Szia,
Csilla
LCsilla
 


Sziasztok!
Örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra. Nekünk a következo a problémánk az alvással. Balázs most 13 hónapos. kb. négy hónapos koráig nem volt gond az alvással. Szoptatás után letettem és már aludt is. Aztán egyszer csak nem akart esténként elaludni. Ekkor még azért napközben elaludt egyedül, de egy pár hónap elteltével már ez is megszünt. Ekkor vagy ringatással vagy a hasamon , vagy a cicin elaludt. Bár volt úgy , hogy egy órán keresztül is ringattuk és csak akkor aludt el. Kb. 8-9 hónapos koráig elég hasfájós volt. Mi is megkaptuk az aludj jól gyermekem címu könyvet. Addig amíg nagyon fájt a hasa nem mertük elkezdeni .Tudtuk , hogy nem miattunk és a ringatásért sír, hanem azért mert fáj a hasa. A másik ami miatt a mai napig nem próbáltuk ki a könyvben leírtakat, hogy idonként nem vesz levegot és teljesen ellilul.Volt már valakinek hasonló problémája? Ezt kb. 5 hónapos korában kezdte. Voltunk többször is orvosnál de semmit sem találtak nála. Azt mondták, hogy hiszti, meg , hogy majd kinövi. Általában ezek a lilulások teljesen spontán jelentkeztek nála. Bár van úgy hogy ha fáradtabb vagy jön a foga akkor gyakrabban elofordul. Így emiatt nem mertük ezt a módszert alkalmazni,mert ha ellilulna úgysem tudnám megállni , hogy otthagyjam a kiságyban. Pedig jó lenne már egyet aludni. kb 10 alkalommal aludta végig a teljes éjszakát és elég sokszor aludt úgy reggel 4-5 óráig. Ekkor megszoptattam és aludt tovább. Az utóbbi idoben azonban néha 1-2 alkalommal is éjszakánként felkel éjszaka és 1/2 vagy akár 1 órán keresztül is üvölt vagy mászik felül stb. Már próbáltuk , hogy magunk közé vesszük és hátha visszaalszik , de ilyenkor keresztül mászik , hol az egyikonkre , hol a másikunkra. Idonként felül , megkapaszkodik a franciaágy keretében. Ilyenkor természetesen nem tudunk tole aludni. Csak végso esetben szoktam éjszaka megszoptatni, de sajnos akkor sem szokott visszaaludni. Napközben sem alszik sokat max 1-2 óra. Én már sokszor majd el alszom o meg még mindig csak megy . Mire átérek a szobájába - ha felsír- már ott áll a kiságyban.Borzasztóan éber gyerek.
Segítsetek!! Ti megcsinálnátok - e az én helyemben a könyvben leírtakat? Végül is azzal nincs gond hogy a cicin alszik el , csak éjszaka ne kellne fel és randalírozna a sötétben! Mit tegyek , hogy végre aludjunk?
Várom az ötleteiteket!
Szia BJudit
BJudit
 


Sziasztok!

Örülök, hogy felvetődött ez a téma, mert Dorka most szokott le arról, hogy átaludja az éjszakát. Nem tudom mi lehet. Kicsit tanácstalan vagyok. A fogzásra gondolok, de eddig nincs eredmény.
A pici lány 6 hónapos. Kb. 1 hete felébred éjjelente, s ha visszaringatom, utána megint felébred 10-15 perc múltán. Ezt éjjelente 2-3 órán keresztül játsszuk. Próbáltam ilyenkor szopiztatni, Dentinox-szal bekenni a fogát, de nem váltak be.
Kérdés:
-Mennyi ideig tart amíg kibújik a fog?
-Mennyi idős korban érdemes a 1,2... módszerhez folyamodni? Kicsi még hozzá Dorka? Vagy még korai arra gondolni, hogy ez hosszútávú probléma?
Az a harci helyzet, hogy eddig elkényeztetett bennünket Pocok, és most nem tudom nála mennyire komoly a dolog. Baj van-e vagy csak egy kis hullámvölgy?
Másrészt most már hozzászoktam az éjszakai alváshoz. Most meg...
H........E.........L........P........!!!


Előre is köszönöm.
Puszi: Szmöte
Névtelen
 


szia Szmöte!
Mimike, mint már írtam most 11 honapos. állandoan vannak ilyen hullámvölgyek az alvásában. néha átalussza az éjjszakát, néha pedig napokig, vagy 1-2 hétig ugyan ezt csinálja amit te is leírtál. én is teljesen ki szoktam készülni ilyenkor, mikor alig fekszek vissza és megint fennt van. mindig egyedül alszik el születése ota, de ilyenkor elöfordul, hogy meg kell ringatnom picit és énekelek neki. ha jobban belegodolok, akkor a nagyobbik (most 3 éves) lányommal is voltak ilyen gondok annak idején, de ez elég rövid ideig tartott. ki tudja mitöl van.... Talán a foga. mindenesetre én kenhetem akármivel. nálam amugy elég jol bevállt, hogy amikor látom, hogy éppen átböki a fog az ínyt, akkor 2-3 napig este lefekvés elött 3ml panadol szirupot adok neki.
puszi: Mea
Mea
 


Sziasztok!
Lehet , hogy Balázsnak is jön a foga de eddig sohasem randalírozott ennyit éjszaka. Ma is kétszer 1 órát volt fent. Pedig tegnap már én is panadolt adtam neki meg bekentem Dentinoxal. hAJNAL Négykor megszoptattam , de ettol sem aludt vissza. Hulla fáradtak vagyunk . Miért kell álmában mászni? Ma is többször ellilult sírás közben. Emiatt még mindig nem merünk nekikezdeni ennek a módszernek. De szeretnék már egy jót aludni....
Puszi BJudit
BJudit
 


Hali!

Szerintem tutira a foga jön Dorkának. Tegnap olvastam valamelyik topicban (lehet, hogy épp ebben?), hogy ilyenkor az is előfordulhat, hogy a füle is fáj. No a mi pici lányunk is vakargatja a fülét pár napja éjszakánként. Az első ilyen éjjel után el is vittem a dokihoz, aki közölte: semmi baja. Azt nem mondta, hogy ez a fogzástól is lehet. Az az érdekes, hogy Dóri napközben általában még most is jókedvű, vidám, s csak éjszaka kínlódik a fogacska miatt. Szegényke. (Meg mi is.:o))
Megpróbálok szerezni Chamonillát valamelyik gyógyszertárból holnap Talán segít.
Várom a további tanácsokat is.
Pusz.
Szmöte
Névtelen
 


BJudit, szia!

Én a te helyedben nem kezdeném el a módszert. Az én lányom nem lilul, hanem hány, ami a könyv szerint elöfordul, de nem a könyv írója takarítja a padlószönyegemet, és szenved a szagtól napokon keresztül. (Kipróbáltam már, hogy a lányommal kezdtem el feltöröltetni /2 éves/, söt, én kegyetlen anya, még a büdös rongyot el is húztam az orra elött, kellö távolságban, de hogy érezze a szagot. Akkor kezdte abbahagyni a sírásos hányást, amikor felvettem. Egyre könnyebb a helyzetem.)

Egyébként a fogfájáson és hasfájáson kívül az sem hagyja aludni a piciket, hogy növekszik a mozgásigényük és a mozgásterük, és rájönnek, hogy atyavilág, még mennyi felfedeznivaló van a világban, hülye lennék alvással tölteni az idöt (ezért vagyok én is mindig itt az interneten)...

És még egy ok az álmatlanságra, felsírásokra: most vagytok a rémálmok idöszakában.

Amint már többször olvashattuk ezen az oldalon: minden gyerek más. Van, akinél ez müködik, van, akinél más. (Az én lányom a mi ágyunkon alszik el, önként és dalolva, néha ott marad, néha nem... De az elején ott feküdtem mellette, aztán elkezdtem ki-kisurranni inni, egy telefont lebonyolítani, egyre hosszabban, de mindig valami finom "itt vagyok"-zajt okozva. Ma már általában maga alszik el.)

Judit, sok sikert:
JuditMex
Névtelen
 


Sziasztok!
Mennyire örülök, hogy ide találtam!!! Az én kislányom 2 hónapos múlt és az elsõ pillanattól kezdve nem tud elaludni egyedül! Este az apukája altatja egy hordozóban, amit magunkra kell erõsíteni, és sétál vele (ez gyakorlatilag azonos a ringatással) vagy szopizás közben elalszik és akkor be tudom tenni a kiságyba. A helyzet napközben is hasonló. Próbálkozom folyamatosan hozzászoktatni, hogy egyedül aludjon, de még sikertelenül. Egyrészt nem kaptam meg sehol az Aludj... könyvet, másrészt nem készültem még fel igazán a szívszaggató sírásra, harmadrészt reménykedem abban, hogy anélkül is megoldható. Szerintetek nem korai ez a spártai szigor egy 2 hónapos csecsemõ számára? Hallottam olyan eseteket, hogy az amúgy kézben elalvó bébi 4-5 hónaposan egyik napról a másikra egyedül alvóvá válik.
Másik kérdésem: használta már valaki a Chamonilla-t? Kíváncsi volnék a tapasztalatokra.
Elõre is köszönöm: Pogács
Pogács
 


Szia Pogács!

Én csak az elsõ kérdésedre tudnék válaszolni.

Szerintem még korai... Én még nem vetném be, még meg van az esélyetek arra, hogy magától sikerül beállítania az elalvást. Szerintem, még várj, ha bírod. És aludj akkor, amikor napközben õ alszik, még ha csak félórákat is, az is sokat számít, a háztartás megvár.

Puszi:

Dia
Dia
 


Szia Pogács!

Szerintem sem szabad egy ilyen kicsivel elkezdenia könyvben írtakat (persze ez csak magánvélemény). Nekünk az elsö gyerekkel hál'Istennek nem volt ilyesmire szükségünk, mert nagyon jól aludt, illetve akkor még egy szobánk volt, így látott minket, úgy aludt el. A második már problémásabb volt, de csak kb. 5 hónapos kora után, azután viszont nagyon. Csak mellettem aludt el, és éjszaka többször kelt fel szopizni. Ezt egészen másfél éves koráig csináltuk, akkor hallottam a könyvröl, amit nem is olvastam. Egy ismerösünk ecsetelte nagy vonalakban a szoktatás menetét, és nekünk ez elég volt, kb. 3-4 nap kellett hozzá, hogy külön ágyban aludjon, azután jött még néhány nap és ment a növére mellé a külön szobába. (Elötte még pszichológusnál is voltunk vele ezzel a problémával aki persze nem tudott semmit segíteni, a módszer bevált).

A második kérdéseddel kapcsolatban: nem véletlenül a Chamomilla ami érdekel? Chamonillát nem ismerek, de a Chamomilla egy homeopátiás készítmény mely a kamillából készül.

Csak ennyit tudtam írni, ha segítettem örülök: Norcsi.
norcsi (norcsi)
 


Kedves Dia, Norcsi!
Köszönöm szépen a válaszaitokat, megnyugtattatok. Én is hasonló véleményen vagyok, úgyhogy várok még, aztán meglátjuk mi lesz. Már legalább oda eljutottunk, hogy napközben is a kiságyában alszik és nem riad fel.
Norcsi: de igen-igen, csak mellényúltam.
Sziasztok:Pogács
Pogács
 


Sziasztok!

Dorka megint alszik éjjelente amióta kibújt a két foga. Ez volt a baj. Remélem a többi fog fájdalommentesen érkezik. Még jó, hogy nem kezdtünk keménykedni...

Üdv.
Szmöte
szmöte (szmöte)
 


Sziasztok!

Nálunk 2 és fél éves koráig nem volt semmi gond az alvással. Minta-gyerek volt! Kép 8-kor lefektettük, saját szobájában és saját ágyában, egy mese és már aludt is egészen másanp fél 9-ig! Mindenki csak hüledezett.
Aztán volt egy balesete (fejét beütötte radiátorba, sebészet, operáció) és azután minden megváltozott.

Ezután a mi hálószobánkban aludt, a mi ágyunkban. (Képzelhetitek egy 3 évessel!) Aztán megelégeltem és áthoztuk a rácsos ágyát a mi hálónkba és azóta ott alszik. Nekünk ez bevált, de rá kellett parancsolni, hogy ez így nem mehet tovább!

Üdv.
Dóri
Dori
 


Szia Dia es a tobbiek!

En nem olvastam a konyvet, csak hallottam a modszerrol. Marci fiam 5 honapos volt, mikor kiprobaltuk. Az ejszakakat ataludta, de csak cicin tudott elaludni, nappal ugy sem nagyon. Feltem mi lesz, ha nem tudom tovabb szoptatni, akkor hogy altatom el.

Kb. egy het alatt raszokott arra, hogy magatol elaludjon. Napkozben neha sirt egy picit elalvas elott, de este szinte szo nelkul, a kisagyban jatszva aludt el. Csak a fogfajos idoszakokban igenyelt tobb babusgatast, neha ejjel is .

Nagyon halas vagyok a modszernek, mert Marci nagyon jokedvu, mosolygos, kiegyensulyozott baba lett.

A problema nemreg, kilenc honapos koratol kezdodott. Megtanult felallni. Meg ki sem lepek a szobabol, mar all a kisagyban, es sir, hogy vegyem ki.

Kis ido elteltevel visszamegyek hozza, de csak ugy tudom megnyugtatni, hogy felveszem. Magatol ugy sem fekudne vissza, mert az meg nem megy olyan jol neki. Tehat kiveszem, csendben megnyugtatom, adok neki puszit, es visszateszem.
Az egesz kezdodik elolrol. 4-5 menet utan (kb. fel ora) elfarad, feladja, es mar nem sir, ha leteszem. 4 napja csinaljuk ezt, de nem latok sok javulast. Van valami otletetek? Ha tudtok, segitsetek.

Koszi, Helen
Helen
 


Szia Helen!


Hát, csak az, hogy mégis próbáld meg nem kivenni... Ha esetleg feláll, hagyd, hadd álljon, amikor meg látod, hogy már nagyon fáradt, ültesd le, onnan már neki is menni fog a lefekvés.
Próbálj meg hozzá beszélni, és mondd el, ha kell ötvenszer, hogy most nem veszed ugyan ki, de nagyon szereted, stb. Meg hogy nem veszel el, ne féljen, ott vagy, ha kellesz. Ahogy korábban is, csak egy kicsit átalakítva. Szerintem tutira megértik.

Sok puszi:

Dia
Dia
 


Szia Dia!

Koszi, hogy ilyen hamar irtal, es hogy tartottad bennem a lelket. Bizakodtam, de mar kezdtem kisse csuggedni.
A modszer bevalt. Tegnap delutan mar csak egyszer kellett hozza bemennem, este pedig egyaltalan nem tiltakozott, magatol, szepen jatszva aludt el, meg fel sem allt.
Minden alkalommal elenekelem neki a Bobitat, azt nagyon szereti, meg elmondom a szokasos dolgokat, hogy szeretem, meg hogy itt vagyok a kozelben, es ha szol, jovok...
Ennyi idos korukban mar tenyleg megertik.
Megegyszer koszonom, es csak ajanlani tudom a modszert masoknak is. A babak erdeke is a nyugodt ejszaka. Szerintem ahol egy agyban alszanak, ott sem a szulo, sem a gyerek nem pihen igazan.
Azert szivesen elolvasnam azt a konyvet, hogy a kovetkezo babat idoben megdeleloen tudjam a rendszeres alvashoz szoktatni. Te ajanlottad, hogy kolcson adnad?

Puszi

Helen
Helen
 


Szia Helen!

Igen, én ajánlottam, ha kell, oda is adom.

Örülök, hogy ilyen ügyes a gyerkõcöd! Szerintem is megértik, bár azért egy kicsit lassabban esik még le nekik a mondandód lényege, mintha beszélni tudnának.
Egyébként az együttalvás is jó szerintem, ha az zökkenõmentes, és mindenki megelégedésére szolgál, ha a gyerek a szülõk mellett alszik rendesen, és a szülõ is tud pihenni.
Én pl. napközben együttalszom vele, de éjszakára a helye a kiságyban van. Kivéve persze, ha beteg, olyankor nem akadékoskodom, szerintem kell azért bizonyos fokú rugalmasság. Persze, amíg meg nem tanulta a játékszabályokat, addig csakis a kiságyában aludt. Most már ha gond van, bevehetem akár magam mellé is, mert tudja, hogy aludni kell. (Gondolok itt rémálomra, betegségre. Ilyenkor szerintem kegyetlenség visszautasítani a gyereket a maga ágyába, hiszen biztonságos szülõi testközelre vágyik, teljesen érthetõen. Persze nem kell belõle rendszert csinálni, de nem baj, ha néha engeded, ezzel is csak a bizalmát erõsíted, és nem fogja büntetésnek venni a kiságyban való alvást... Szerintem.)

Szóval, csak így tovább, és jó átaludt éjszakákat!Kép

Puszi:

Dia
Dia
 


Sziasztok!
Annak ellenére , hogy sokan nem javasolták mégis kipróbáltuk a könyvben leírtakat. Lassan már két hónapja , hogy elkezdtük. Az elsõ három nap kemény volt . Elsõ nap 40 perc második és harmadik nap 20-20 perc sírás. Szerencsére nem lilult el az elmúlt idõszakban csak egyszer( Legalábbis este , mert napközben még elõfordul). Akkor amikor hallottam , hogy nem vesz levegõt gyorsan beszaladtunk hozzá mert majdnem elvágódott a kiságyban.
Balázs ma épp 15 hónapos. Olyan jó hogy már alszik éjszaka. Azért hosszú volt ez a 13 hónap amíg nem aludtunk át túl sok éjszakát. Már nagyon jól esett mindõnknek az alvás. Csak az esti alvásnál használtuk a módszert : fürdés mese aztán alvás. Most már ott tartunk , hogy 1 percig ha sír és alszik.Anyukám egy kicsit neheztelt ránk , hogy olyan keservesen sír - azalatt az egy perc alatt- de hát nem neki kellett minden éjszaka a hosszú sírásokat hallgatni illetve felkelni hozzá.Eleinte szívtelennek éreztem magamat, de most már örülök hogy belevágtunk. Egy kicsit anyásabb lett , de azóta sokkal rendszeresebbek lettek a napjaink és pihentebbek vagyunk mi is a papával. Délbe általában a cicin alszik el de ,olyan is volt , hogy az etetõszékben aludt el aztán betettem a kiságyba. Az eddigi napközbeni félórás alvások helyett most már két órát is alszik egyfolytában. Most , hogy már egyedül alszik el ha nagyon álmos nem arra vár , hogy ringassuk , vagy megszoptassam hanem lecsukja a szemét és alszik.
Mi nagyon nehezen vettük rá magunkat , hogy végigcsináljuk , de azért ajánlom mindenkinek aki már hónapok óta nem pihent , hogy szánja rá magát. Kemény az a pár nap de ha magától nem tanult meg aludni meg kell tanítani. Azért hiányzik , hogy este már nem a cicin alszik el , de sajnos ez volt az ára annak , hogy végre aludjunk éjszaka.
Remélem lassan másoknak is mególdódik a problémája!
Mindenkinek kitartás: BJudit
BJudit
 


Szia Dia!

Koszonom szepen, nagyon jo lenne, ha kolcson tudnad adni a konyvet. Igerem gyorsan visszakuldenem.
Kerlek irj egy e-mailt, es en a valaszban megirom a postai cimem. Elore is koszonom!
Amugy az elalvas tovabbra is jol megy, semmi siras, sem nappal, sem este. Alszik, mint egy Angyal.

Puszi

Helen

Ui.: BJudit! Gratulalok Balazsnak es Neked, meglatod hamarosan mar egy percig sem fog sirni, ha erzi hogy ott vagytok a kozeleben.
Helen
 


Lányok, ma éjjel mi is belevágunk... Viszlát egy hét múlva. Adrien
Adrien
 


Adrien, sok sikert! Helen, mél ment még tegnap este!

Judit, ügyesek vagytok!!!

Sok puszit, és mielõbbi átaludt éjszakákat mindenkinek!

Dia
Dia
 


Sziasztok!

Örülök, hogy a pozitív tapasztalatok alapján egyre többen kipróbálják a módszert. Én mindenkinek ajánlom a környezetemben, de sokan - "sajnálatbol" - nem mernek belevágni! Pedig szerintem rosszabb a babának, ha nem tud rendesen, pihentetõen aludni, mint az a néhany perc sírás a szoktatás alatt.

Kitartást Adrien!
Dia, köszi, a mailt megkaptam, és válaszoltam is.

Puszi

Helen
Helen
 


Sziasztok Lanyok!

Az en kis "Angyalkam" nehany napja nagyon rosszul alszik. Nagyon nehezen alszik el, sokat sir, hiaba probalom vigasztalni a megszokott, korabban mar bevallt modon, ugyanugy sir akkor is, ha bemegyek hozza. Tegnap mar nagyon megsajnaltam, kivettem, a cicin megnyugodott, de aztan kezdtuk elolrol. 11 ora utan vegul mar annyira faradt volt, hogy elaludt, de ejszaka tobbszor is felebredt. Ma delutan is volt egy kis cirkusz. Napkozben is sokkal kevesebbet alszik, es nyugtalanul, meg a deli babakocsis seta idejen is felebredt fel ora alvas utan. (Azelott kb. ket orat aludt delben, kettot du. 4-kor, es vagy tizet ejszaka.

Nem tudom mi lehet a baja. A napirendje nem valtozott, uj etelt nem kapott, amitol esetleg a hasa fajna. Ket hete voltak fogzasi problemaink, mivel szinte egyszerre jott negy fogacskaja, de akkor is inkabb lazas volt tole, mint nyugos. Bar ejszaka akkor is fel-fel ebredt, de egy kicsit tobb babusgatassal, cicivel meg tudtuk oldani a dolgot. Most viszont nem tudom mit kellene tenni. Nem hiszem, hogy tobb foga jonne, hiszen meg nincs 11 honapos, es mar kint van 8! Vagy megis?

Dia, Te mit gondolsz?

Sok puszi

Helen
Helen
 


Sziasztok!

Nagyon megörültem, amikor rátaláltam erre a honlapra, sõt az alvásproblémákkal kapcsolatos levelezésre.
Balázs lassan 1,5 éves és az utóbbi 1 hónapban egyre kimerítõbb az elaltatása ill a visszaaltatása. Ugyanis felvette azt a szokást, hogy csak úgy alszik el, ha ott van valamelyikünk mellette. Ez még elfogadható lenne, ha ez kb 10-15 perc, de ez általában 1 óra.
Ezekután még éjszaka is felsír kb 1-szer és szintén csak úgy alszik vissza, ha valaki odaköltözik mellé. A KÖNYV módszerét már egyszer 6 hónapos korában kipróbáltuk, bevált 3 nap után. Egyszer most is elkezdtük (2 órát! sírt), de mivel nagyon kitartó, sajnálom ennyi ideig hagyni, bár a férjem már javasolta, hogy aludjak anyukámnál egy pár napig és õ végigcsinálja.
Balázs õsz óta bölcsibe jár, sokat betegeskedett lehet, hogy ez is közrejátszik a dologban. Mindenesetre szeretnénk újra nyugodt éjszakákat, hiszen õ szinte 6 hetes kora óta jól aludt.
Mit gondoltok? Várom tanácsaitokat, köszi elõre is.

üdv.

Ágó
 
 


Kedves Anyukák!
Az én Kittim se aludt át egyetlen éjszakát se egészen 2 éves koráig. Igaz rengeteg mindenen ment keresztül, költözések, utazások stb. én erre fogom. Ahogy betöltötte a 2 évet egyre jobban aludt, és mire 2 és fél lett, szinte minden éjszakát átaludt és este magától ment az ágyba, miután kijelentette: Álmos vagyok! Aztán, most Karácsonykor jött egy tüszõs mandula-gyulladás és lázgörcs, szóval nagyon beteg volt. Persze nem emiatt romlott el az alvása, hanem én miattam, mivel odavettem magam mellé éjszakára. Most már makk egészséges, de nem akar lefeküdni, megy a harc, hogy maradjak ott,én maradok egy picit, de max. 10 percet szoktam és az neki nem elég. Ráadásul nyikorog a parketta, így amikor megyek ki ugyis meghallja. Ha nem figyelek kimászik az ágyból éjszaka, és már ott is van a miénkben. A szobája ajtaját becsukni lehetetlen, annyira könyörög és sír, hogy ne. Egy ideig odafeküdtem egy matracra a szobájába az ágya mellé, hátha megnyugszik, de még rosszabb lett a helyzet. Szóval mi is lekezdtük a perceket számolni, csak nehezebb a helyzetünk, mivel már nincs kiságyban a csemete. Szerintem hat a dolog, bár éjszaka még mindíg kilopódzik néha és ott találom a mi ágyunkba mászik lassan, mint a csiga, hátha nem ébred fel a két alvó szülõ. Fektetésnél minden baja van, fáj a hasa, kakilni, pisilni kell, folyik az orra. Úgyhogy az az egy tanácsom van, minnél elõbb elkezditek annál jobb!!!!!!Amikor pedig már mûködik akkor is nagyon résen kell lenni, mert egy icipici engedmény, és oda az alvás!! Drukkoljatok nekünk is légyszi, hogy visszaáljunk a Karácsony elõtti szép hónapokra! Andi
 
 


Kedves Dia!
Úgy látom ebben a témában Te vagy a szaktekintély!
Olvasva Benneteket szeretnék én is belevágni 11 hónapos Rita lányommal. Most ha próbálom elképzelni, hogyan menne ez nállunk, akkor azt hiszem , ha bemegyek egy perc múlva és nem veszem ki, akkor nem fog megbékülni még átmenetileg sem. Ott kell hagyni sírni tovább? Mennyi ideig kell benn lenni nála? És mi történik, ha sikerül elaludnia, de 1-2 óra múlva ismét felébred? Ugyanúgy fojtatni a késleltetett vígasztalást, mint lefekvéskor? Nem is tudom elképzelni, mitõl fog leülni a rácson lógó gyerek!
Köszi elõre is!

Léz (talán hamarosan összejön a regisztráció is)
névtelen
 

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

XTrefl