Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!

Elnézést, ha már van hasonló topik, én kerestem, de nem találtam. Mivel összehasonlítási alapom nem nagyon van, nem tudom megállapítani, hogy az én párom mennyit segít nekem a gyermeknevelésben és a háztartásban, illetve amit segít, az sok-e vagy kevés. Ha van kedvetek, osszátok meg velem légyszi a "tapasztalataitokat"! Munka után hazatérve, mi az, amit a gyermekével művel? (Pl. játszik vele, fürdeti, eteti stb. stb.) Időben ez mennyit tesz ki? (Ameddig esetleg Ti pihenhettek, vagy valami mással foglalkozhattok). Hétvégente milyen munkákat vállal át vagy besegít-e a háztartási teendőkbe? Ilyesmikre gondolok. Nekem egy majd' 1 éves kisfiam van, és úgy érzem, a munka dandárja igencsak rám marad... Kép
 


A volt párom "modern férfi". Mielött gyerekünk született volna, ö végezte a háztartás felét, a ruháit általában maga mosta ki, söt, nem engedte meg hogy kivasaljam az ingeit (pedig imádtam inget vasalni Kép). Kettönk közül ö föz jobban. Mindketten dolgoztunk, aki elöbb ért haza, az fözött vacsorát stb.
Mivel már nem lakunk együtt, kicsit más a helyzet, de ö is munka után jön el a kislányához, és hétvégeken. Tehát elvileg fáradt ö is. Amikor itt van, minden gyerekkel kapcsolatos dolgot ö csinál, mert egyrészt azért van itt, hogy együtt legyenek. Meg aztán nekem is jól esik, hogy éppen nem nekem kell. Régen többet vártam el töle, mint amennyit akkor csinált, de be kell látnom, hogy ö föállásban dolgozik, én meg itthon vagyok. Tehát nem oszthatjuk el a "nevelést" fele-fele arányban. És gondolom ez így lenne akkor is, ha itt lakna velünk.

Rejtélyes,
A sok vagy kevés, szerintem attól függ, hogy Neked mire van szükséged, és hogy azt megkapod-e. Gondolok ilyenekre, hogy vacsora után leülni egy könyvvel és nem mosogatni. Vagy délután elmenni sétálni a kisfiaddal, nagytakarítás helyett. Ha elégedetlen vagy, akkor azt meg kell beszélni. Ha a férjed elvárja, hogy tökéletes legyen a lakás, akkor sztem nyugodtan besegíthet ö is. És szerintem az nem kifogás, hogy ö egész nap dolgozott, mert Te is. És neked nincs vége a napnak 4-kor. Szvsz.

Kati
 
 


Szia Kati!

Nálunk a helyzet a következő:

Ő dolgozik és kb. délután 5-kor ér haza (vagy később). De nálunk a babával úgy alakult ki a rendszer, hogy 1/2 7-kor már fürdetés van. Így marad kb. 1 órája, amit vele tölt, de természetesen ezalatt azért néha pihen, iszik egy kávét, felmegy a netre, stb. Szóval azt az egy órát sem végig a gyerekkel tölti, én ezalatt is oda kell figyeljek néha. Utána fürdetni már megint csak én viszem (ő nem hajlandó, pedig sok helyen ezt is az apukák végzik). Aztán öltöztetés, szoptatás, altatás (na ez utóbbit néha átvállalja, ilyenkor babakocsiban tologatni szoktuk a gyereket, ha nem alszik el szopi közben előzőleg). Ha végre alszik, akkor én megyek a konyhába mosogatni, rendet rakni, és nem utolsó sorban ilyenkor látom el a nagy fiamat, aki ekkortájt ér haza az edzéséről. Utána pedig hullaként esek be az ágyba, sokszor már fürdeni sem marad energiám. Éjszaka (hajnalban) egyszer felkelek szoptatni, és reggel megintcsak fel kell ugye kelni a gyerekhez, nem lehet délig aludni! Nappal pedig a szokásos gyerek körüli teendők, amit mindenki ismer. (No meg persze takarítás, mosás, vasalás stb. stb.)

Amit ő csinál: hétvégére bevásárol ált. pénteken, és főz szombaton (de ebbe én is besegítek azért). Slussz. Nem tart rendet maga körül, még pakolnom is nekem kell utána, ezt utálom a legjobban. Hiszen neki is csak ugyanaz az egy mozdulat lenne a szennyesládába dobni a ruháit! Na mindegy. Köszi, hogy írtál. Talán ha mások is hozzászólnak, még jobban kikerekedik a kép, és helyére tudom tenni a dolgokat végre.

Szia, R.
 

 
 

Szia,

Ahogy leirod nekem ugy tunik hogy tobbet kene segitenie. Nagyon sok ferfi ugy gondolja hogy a napnak vege a munkaidejuk leteltevel-rosszul gondoljak. Nem tudom mit dolgozik, nem is erdekes, de az biztos hogy a munkahelyen senki nem log a gatyajaba kapaszkodva lepten-nyomon, nem kell azon agyalnia hogy mi legyen ebedre, meg vacsira, stb, nem kell minden masodpercben a munkatarsat figyelnie hogy az mit tom a szajaba. Ezt szerintem nyugodtan megmondhatod neki, es azt is hogy jol esne neked ha legalabb a delutan egy kicsi reszet nem ezzel kellene toltened, mert ennyi erovel akar egyedul is nevelhetned oket. Szerintem sok ferfinak nyug az ha ilyen pici babakkal kell lenniuk, mar sokaktol hallottam sajnos hogy nem is tudnak veluk mit kezdeni, legalabbis addig nem amig legalabb focizni lehet veluk...-ezzel nem azt akarom mondani hogy a ferjed is ilyen, de szerintem sokakban benne van egy hasonlo hozzaallas.
Szoval szerintem beszelj vele mert ez igy nem hangzik jol, plane az hogy meg maga utan sem pakol ossze.
Esetleg kialakithatnatok kozosen egy napirendet ami mindkettotoknek jol hangzik, persze kompromisszumot kell majd kotni-pl amig te este leteszed a gyerekeket o addig elmosogathat (mert az irasodbol gyanitom hogy ilyenkor o nem valami otthoni munkat vegez), vagy amig te pl vasalsz addig o leviszi setalni. Mert szerintem az is fontos hogy ti tujatok egymassal idot tolteni a gyerekek nelkul, es tapasztalatbol mondom hogy team-munka utan sokkal jobban esik az egyuttlet.
En mindenkepp beszelnek vele.

Szia!
 


Rejtélyes,
mekkora a pici, és mekkora a nagy? Mert ettől is nagyon sok függ ám! Apa mit csinál akkor, ha a nagyot kell ellátni? Nekem azt hiszem, eléggé mázlim van, mert a párom mindent szó nélkül megcsinál, amire csak kérem. Igaz, szólni kell neki, de néha azért észreveszi magától is, hogy mire lenne szükség. Ő nagyon ritkán főz, de nem is követeli meg állandóan a meleg kaját. A gyerek mellett a szoptatás kivételével Kép mindent megcsinál-megcsinált, és nekem ez nagyon fontos, én úgy vagyok vele, hogy estére már belefáradok a gyereknevelésbe is, és minden másba is, de a leghálásabb akkor vagyok, ha Apa fogja a lányát, és foglalkozik vele. Ő ezt nagyon lelkesen meg is teszi, egyhetes kora óta fürdeti is, eteti, most már focizni és sakkozni tanítja (kétéves a leányzó Kép ). Én meg közben ráérek mosogatni Kép
Igen, ha nem vagy elégedett a helyzettel, akkor mindenképpen beszélj a pároddal nyíltan, de persze diplomatikusan. Én meg azt tudom tapasztalatból, hogy a párunk gyakran nem jön rá a savanyú képünkből, hogy mi bajunk Kép, de ha nyíltan megmondom, hogy mit szeretnék, akkor általában megérti, és vagy elfogadja úgy ahogy van, vagy ha nem is, akkor is sikerül konszenzusra jutnunk Kép Nálunk nagyon bevált, hogy előre átgondolom, mit szeretnék másképpen, és hogyan, és miért, felkészülök, mint egy tárgyalásra, és külön keresünk erre időt, amikor meg tudjuk beszélni, nem zavar meg senki (előfordult már, hogy ez az ideális idő az autóban jött el, amikor a kölök éppen elaludt az ülésében Kép ) Az állandó napirend nálunk nem vált be, de különbözőek vagyunk, attól mág nálatok bejöhet. Nálunk inkább a "beugrós" nevű rendszer arat, nevezetesen, hogy az időtervezés az úr, azon belül pedig a dolgokat az csinálja, aki éppen amire ráér. Azaz nincs "én dolgom" meg "te dolgod", hanem "mi dolgunk" van; emögött az rejlik, hogy ha minden a rendelkezésre álló időn belül kész van, akkor mindenkinek jobban van ideje magára és persze egymásra is.
Üdv
Kriszi
 
 


Sziasztok!

Azt még kifelejtettem, hogy Apa a nagyobbikat (most hetedikes) néha ki is szokta kérdezni. Ezért igencsak hálás vagyok, mivel erre aztán nekem már végképp nem maradna energiám, pedig ezt fontosnak is tartom. Néha még a vacsorát is ő adja neki, bár ezt inkább én szoktam, már csak azért is, mert ilyenkor van egy kis időm megbeszélni vele (mármint a fiammal) a napi történéseket.

A legjobban tényleg azok az apróságok zavarnak az egészben, mint az "elpakolok magam után", meg ilyenek. Azt nem várom el tőle, hogy mosogasson, vasaljon, meg ilyesmik. Csak legalább ami neki is ugyanolyan egyszerű, azt tenné meg! Bár szoktam hallani, hogy sok férfi ilyen (pl. a sógorom is). De hiába mondjátok, hogy ezt beszéljem meg vele, mert én ezt már vagy 100-szor megpróbáltam! Ő ilyen, és kész. Nem rak rendet maga után. Ha fürdött, otthagyja maga után a kádat kimosatlanul, és elöl hagy minden mást is: borotva, borotvahab (+ kupak külön Kép), fogkefe, fogkrém stb. Még a törölközőjét sem képes felakasztani a szárítóra!

(Egyébként épp most jött ide, hogy melegítsek neki vacsorát. Nem zavarja, hogy végre egy picit leültem ide a gép elé kikapcsolódni. Mintha ő nem tudná berakni a mikróba a kaját magának.)

Talán majd ha már nem fogok szoptatni, ki tudom végre pihenni magam, mert akkor talán hosszabb időre is meg tud majd "szabadítani" a picitől (pl. úgy, hogy elviszi őt anyósomékhoz).

Na sziasztok, megyek, és kiszolgálom őt!
 


Rejtélyes!
Nekem olyan érzésem van, mintha 3 gyereked lenne (a férjeddel együtt)! Amíg ilyen szinten kiszolgálod, addig nem is fog megváltozni. Mi lett volna, ha megkérted volna, hogy most inkább ö tegye be az általad megfözött kaját a mikróba?
Az én férjem kérés nélkül is meglátja a feladatokat és magától mindent megcsinál. A zokniját, pizsomáját néha ö is széthagyja, de én se vagyok túl pedáns. A gyerekek körül elsö perctöl kezdve aktív volt, és mindhárman rajonganak érte. Reggel és az éjszakai felébredéseknél elsö kérdésük mindig az, hogy hol a papa. Amúgy rengeteget dolgozik, heti 60-70 órát és ennek ellenére ilyen. Szuper jó természete van, ezért nagyon hálás is vagyok és tudom, hogy el vagyok kényeztetve mellette.
Nem tudom meg tud-e még változni a férjed, (egyáltalán akar-e?), valószínüleg ilyennek nevelte öket (a sógoroddal együtt) az anyósod. Talán arra figyelj oda, hogy a fiadat te máshogy szoktassad és majd áldani fog téged a menyed!Kép

Jó éjt és drukkolok neked, hogy változzanak a dolgok!
Mimóza
 
 


Sziasztok,
en mar regota kerestem ilyen topicot, ahol kipanaszkodhatom magam neha. Sajnos az en ferjem ugy lett nevelve, hogy otthon mindent az asszony csinal, ami engem nem is zavar, mivel nem dolgozok, tehat ez a munkam, nem is szeretem ha a konyhaban labatlankodik, mert pl. lusta felemelni a kuka tetejet inkabb melle dobja a szemetet, akkor inkabb hagyja, ahol van, majd megtalalomKépvagy csak adja ide. Fozni parszor sikerult tojast neki, de azt is ugy, hogy ezerszer mondtam neki, ne kavargasson villaval teflonba mert felkarcolja, ugyis en mosogatok hasznalhat tobb dolgot, csakazertis csinalja, szoval engem csak bosszant az ilyesmivel, de egyebkent a ruhait nem hagyja szet, csak a konyhas dolgokkal vannak gondok.Neha hoz vacsit, az jo akkor legalabb nem kell foznom, viszont az se jo neki ha dupla adagot fozok es ket napig esszuk ugyanazt, mert tegnap is az volt. Viszont remekul meg tud szerelni barmit, akar elektromos dolog, akar a lakasban barmit, ez nagyon jo, es ha van ideje meg is csinalja azonnal a dolgokat.
A gyerekkel kapcsolatos dolgokat megcsinalja, de csak ha kerem, ami nagyon zavar, mert megkerni majdnem akkora energia, mint megcsinalni. Na de ez meg mindig nem zavar annyira.
Viszont az nagyon tud idegesiteni, hogy a szabadnapjain a TV vagy a szamitogep eott ul, es csak bamulja azt a hulye TV-t barmi is van benne, ahelyett, hogy legalabb foglalkozna a gyerekkel, pedig imadja es a baba is imadja ot, de meg arra is meg kell kernem, hogy ugyanmar jatszon vele, mert szeretnek nyugodtamn elmosogatni. Persze o azt mondja neki a TV a kikapcsolodas, es eleget dolgozott egesz heten. Beszelni nem lehet vele, azaz en beszelhetek o meghallgatja, de semmi valtozas. Nekem semmi mas nem kellene, csak hogy foglalkozzon tobbet a gyerekkel, nekem az a legnagyobb segitseg. Mondtam mar neki, hogy pl. ha latja a gyerek bepakolt a pelenkaba le lehet cserelni, nem kell arra varni, hogy majd en, vagy, hogy megkerjem, de nem, var turelemmel...
Na most szornyunek hangzik a ferjem, de egyebkent nem rosz, nyugodt csendes fajta, csak ne kellene mindenre megkerni.Mondtam neki legkozelebb o marad otthon a gyerekkel en meg elmegyek dolgozni, aztan majd kiszolgalhat, ha faradtan hazajovok, azt mondja orommel, alig varja, hogy ilyen konnyu elete legyen.Hat remelem lesz ra lehetosegem!
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Jaj, nehéz a pasik többségét (aki nem magától angyal - de én is úgy tervezem, hogy a fiam majd az legyen!) picit is megváltoztatni. De ez azon is múlik, te mennyire akarod. Vannak mamik akik bírják energiával mégha nehéz is, van aki nem. Én az utóbbiba tartozom.

Elég nyiltan meg szoktam mondani a páromnak mit szeretnék, előre egyeztetünk programot általában és még olyan is előfordul időnként, hogy beosztjuk az időt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy este míg Picinek eljön az alvás idő, akkor 1 órát ő játszik vele, 1 órát én. A másik ezalatt bevonulhat egy külön szobába és azt csinál amit csak akar. Ezt nemrég találtuk ki és mivel megegyezésen alapulunk többnyire, ezért nincs is vita és senkiben sem tüske.

Aztán van olyan is, hogy hétvégén én suliba megyek egy nap és akkor az ővé a gyerkőc akár egész napra is (hacsak át nem viszi a nagyihoz!). Ilyenkor szokott rájönni, hogy azért én sem malmozással töltöm a napom. Ezt az 1-1 napos külön program szervezést nagyon ajánlom!! (Bármely Kicsi túléli, ha egy napig nem 200%-osan van ellátva.Kép)

Amúgy ez a nagy megegyezősdi nálunk sem véletlen. Magától az én emberem sem töri kezét lábát, mert sok számára naggggyyyon fontos dolga van még a munkáján kívül... Én viszont nem egyedül szerettem volna a csemetét, bárhogy is imádom, szükségem van nekem is időnként időre, feltöltődésre.

Ezért újra meg újra ki kell találnom kreatívan ember motiváló ötleteket. De nem baj, már látom az alagút végét, amikor nem én fogom az elfoglalt palit kirángatni a szobájából, hanem a Csemete fogja addig rágni a fülét, míg végre Apa kimegy vele focizni a kertbe!Kép

Kitartást kívánok nektek és próbáljátok azért bevonni az embert márcsak a gyerek érdekében is (nyugisabb anyu jobb a babának is; pelenkázás, fürdetés = apa általi gondoskodás = szorosabb apa-baba kapcsolat).
 


Sziasztok!

Újabban a kisfiam kezd nagyon rossz alvó lenni. Gyakran ébred éjszakánként, ami gondolhatjátok, hogy mennyire lefáraszt mindkettőnket. De a férjem ma éjszaka jól a fejemhez vágta, hogy én azért tudok aludni olyankor, mert ha felébred a gyerek, akkor ő fogja, és visszaaltatja! Ami nem igaz, mivel egy csomószor én kelek föl, megszoptatom, és úgy alszik vissza. Hiába, állandóan veszekszünk a gyerek miatt. Pedig korábban annyira jó volt a kapcsolatunk! Ma már próbáltam mondani neki 1-2 dolgot, hogy miben segíthetne be nekem, de megint csak süket fülekre találtam. Ugyanaz a nóta mindig: ő egész nap dolgozik (mert én nem, mi?), fáradt, és nem fog sem fürdetni, sem porszívózni, sem semmi mást. Ma is megkért, hogy csináljak neki melegszendvicset. Persze csináltam is. Szóval, azt hiszem, ez már mindig így lesz, amíg pici a gyerek! Hiába nyitottam ezt a topikot, nem tudom megváltoztatni a dolgokat! Kép
 


Rejtélyes,

Egyik ismerösöm úgy csinálta, hogy ha éjjel 1-ig ébredt fel a gyerek, akkor apa kelt fel vele, ha 1 után, akkor anya. Ez elöre meg volt beszélve, így nem volt vita. Persze kicsit ráfázott, mert a gyerek általában mindig egy után ébredt fel..
Szerintem Te is tudsz változtatni még, csak ne várj csodát Kép Ha csak egy picit változik csak, akkor az már haladás nem? Én ahelyett, hogy "ha itt vagy pelenkázd már be a gyereket" inkább alkalmanként kértem meg. "bekakilt, cseréld ki a pelust légyszi". Vagy, néha még ez is müködik (amikor csak lusta vagyok hozzá) "Te csinálod, vagy csináljam én?" Kép
Ha legközelebb ilyenekröl beszéltek, figyeld meg, hogyan mondod a dolgokat. Kérést mondasz, vagy követelsz? Ha kérés, akkor egy nemet is el kell fogadni. A követelés ellenállást kelt bennünk, és olyanra is nemet mondunk amit különben szivesen megcsinálnánk. (Nem tudom, nálatok így van-e, de gyakori probléma) Kép
 
 


Szia Rejtelyes,
hat megoldodni attol nem fog ez a dolog, hogy topicot nyitottal, de szerintem nem hiaba, neha az is sokat segit, hogy leirod mi zavar. Az en ferjem csak akkor kel fel, ha megmakacsolom magam es legalbb egy fel orat uvolt a gerek (ez akkor szokott lenni, amikor mindent bevetek es semmi sem mukodik, olyankor berakom az agyaba, es hagyom sirni, erre a dragam nagy durcasan felkel, hogy miert nem csinalok vele semmit....hat koszonom, foleg azert, mert oneki sokkal jobban megnyugszik altalaban). Viszont a jo hir, hogy nemsokara eleg nagy lesz ahhoz, hogy rajtatok ugraljon a gyerek siras helyett es akkor mar nincs menekves-szerencsere az en fiam apun jobban szeret ugralni reggelente, es en megmondtam neki, csak akkor kelek fel ha o is, addig egyutt szenvedunk az agyban, mert kulonben deliutanig alszik szabadnapjain.
A masik ami mukodik, ha nekem dolgom van es nincs mese, akkor egesz napra ramarad a gyerek, mert ugye nem vagyok itthon, igaz ekkor elmenekul a rokonokhoz, es gondolom ok foglalkoznak vele, de ez mar nem az en bajomKép.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Nálunk is voltak (vannak, lesznek) gondok, mert az én kis párom bizony eléggé el lett kényeztetve. Nem akarom részletezni a dolgokat, de lenne egy-két javaslatom.Éjjeli felkeléseknél nálunk is voltak gondok, mert az én kis párocskám is bejelentette, hogy nappal úgyis tudok aludni, mert én itthon vagyok, ö viszont nem pótolhatja az éjszakázást a munkahelyén.Lenne igazságalapja, de a tény az, hogy ha végre, egyre ritkábban, két éves kora óta egyáltalán nem, elaludt a pici, akkor rohamtempóban próbáltam bepótolni az elmaradásokat.Ezért egyszerüen kijelentettem, hogy tekintettel a fentiekre, a hétböl két éjszaka az enyém, és KÉSZ.Egyik éjszaka hétvégén, egyik hét közben.Hogy melyik legyen az a két nap, azt engedtem neki kiválasztani.És közöltem, hogy NEM KELEK fel, ha a fene fenét eszik, akkor se. Elöre lehet tárgyalni a cseréröl, ha neki valami miatt muszáj kipihenni magát, utazás, betegség, meg ilyenek.De a két nap az fix. Csak nem szabad engedni.Mert a fejére nönek az embernek.A gyerekesen széthagyott holmikra a pszichológus is azt mondja, hogy ott kell hagyni.Ki lehet pl. jelenteni, hogy a mai naptól fogva CSAK azok a ruhák lesznek mosva és vasalva, melyek a szennyestartóban hevernek. Slussz. Ha már nem lesz több gatya, ing, akkor elkezdenek gondolkozni.Persze irtó nehéz megállni, és átgyalogolni a kupac cuccon, tudom, mert én meg már kicsit rendmániás vagyok.De ha nem akarom a napom felét a mások után való elpakolással tölteni, akkor kénytelen vagyok kibírni a kupit.
Hát nehéz a pasikkal, az biztos.Mondja is a párom idönként, hogy nekem egy növel kellene együttélnem. Kép
Na, kitartás, türelem!
Cseri
 


Szia Cseri!

Hát, nagyon tetszett nekem a hozzászólásod! Kép Szívemből szóltál! Lehet, hogy 1-2 ötletedet ki is fogom próbálni. Az éjszakákkal kapcsolatban ugyan sajnos egyelőre nem fogom tudni így kerek-perec megvalósítani a dolgokat (mivel még mindig szoptatok, és azt sajnos ugye nem tudja helyettem elvégezni Apa Kép), de ez a kupis dolog jónak tűnik! Bár, mint írod, rendmániás vagy, és én is az vagyok (sajnos?), úgyhogy biztos nekem is iszonyú nehéz lesz. De azért próba-cseresznye! Köszi!

Ez a nappali alvásos dolog egyébként nálunk is felmerült. Nevetséges!!! Nekem még egyszer sem sikerült nappal aludnom, hiába is aludt el a gyerek. Egyszerűen, soha nem lehet tudni, mikor ébred, és így lehetetlen aludni. Pihenni viszont talán. De nyilván van egy csomó dolog, amit meg egyedül ilyenkor lehet megcsinálni. Szóval: a férfiaknak "lövésük nincs" erről az egész "gyerekkel-otthonmaradásos" témáról!

Üdv, R.
 


Sziasztok,
tanacsotokat szeretnem kerni vacsora ugyben. Nalunk ugy mennek a dolgok, hogy a ferjem altalaban 11 utan jon haza, de kiszamithatatlan, van ugy hajnal ketto, van ugy, hogy nincs kedve dolgozni menni. A gond az, hogy en magamnak nem foznek mindennap, a gyereknek se, de o nem kimondva bar elvarja, hogy minden nap fozzek, amit egyebkent nagyon szivesen meg is teszek es probalom ugy idoziteni, hogy akkorra legyen kesz mikor hazaer. Na a gond ugye itt kezdodik, hogy ezt nem tudom kiszamitani, es ha kerdezem mikor er haza akkor ugyse valaszol, hacsak mar nincs uton, amivel sokat nem erek, hogy fel ora mulva itthon lesz. Nagyon sok vitank van ebbol, pl. most egy oraja tortent egy. Szombat van, amikor elvileg nem dolgozik, de elment reggel, hogy csak par ora aztan jon, de ez tovabbnyult, ugyhogy otre ert haza. Negyedoraval mielott hazaert megkerdezte van e vacsora, en mondtam neki nincs, miert lenne, csak este szoktam fozni, honnam tudjam, hogy mikor jossz, erre o tovabb kerdezi, hogy akkor kesobb fozok, mondom kesobb igen, de en meg nem vagyok ehes, es semmi nincs keszen ot perc alatt, erre hogy hat o nagyon ehes, mondom neki akkor hozz valamit en nem banom, akkor kesobb nem kell fozni. A lenyeg, hogy addig ertetlenkedett mig letettuk a telefont, aztan hazaallit valami rakos kajaval, mert tudja, hogy utalom a rakot. Hat en halal ideg lettem, hogy lehet ekkora bunko, kocsog, mondtam is neki, holnap csak sonkaval es szalonnaval fozok, ha fozok egyaltalan, mert o nem eszik disznohust (amit eddig sose csinaltam csak miatta, de istenemre megteszem a heten).
A legjobban az bant, hogy amugy se nagyon becsuli azt, hogy en minden nap fozok, az neki olyan termeszetes. Mar annyiszor mondtam neki, hogy orulhetne neki, vagy dicserhetne neha a foztom, mert szerintem eleg jol fozok, de csak akkor szol, ha nem tetszik neki valami. Ma meg erre megint valami ilyesmi, pedig hanyszor mondtam mar neki, hogy en ugy nem tudok fozni, hogy nem tudom mikor jon, es ha tudom is lehet mar evett valamit, ugyhogy ilyen esetekben szoljon elore, hogy csinaljak valamit, mert ehes lesz, de nem. Mit csinaljak, annyira bosszanto, en nagyon szeretek egyebkent fozni, de ennek az embernek egy remalom. A gyerek mellett amugy se tudok ugy fozni, mintha gyorsbufe lennek.
Van valakinek hasonlo problemaja?
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Sziasztok,
visszatérve még az eredeti problémához....

Rejtélyes
Mint majdnem mindenhol, hát nálunk is vannak problémák, hisz a férjem időnként kijelenti, hogy mi az ami női munka, és mi az ami férfi. És pl. a mosogatógép berakását Ő női munkának nevezi - de ennek ellenére mostanában saját maga után a szennyes tányérokat beteszi.
Az anyósom kegyetlenül elkényesztette, és iszonyú nehéz dolgom volt, főleg eleinte, de még most sem könnyű. Mert ugye otthon Ő ahogy levette a ruháit (bocs nem is levette, inkább ledobálta), úgy szedte össze utána, ebédet tálcán vitték be neki a szobába(!), hadd ne soroljam. Mosogatásról, mosásról, takarításról meg aztán soha szó sem esett.

De amióta megvan a pici lányunk (most 8 és fél hós), azóta változott a helyzet. Előtte Ő sem tette volna be a mikróba az előzőleg elkészített ennivalót. Ma megteszi, egész önállóan, van, hogy észre se veszem, hogy evett Kép
Kép
A gyerekkel is elég sokat van, persue csak ha megkérem - de én még szerencsés helyzetben vagyok abból a szempontból, hogy szabad beosztású munkát végez, így Ő osztja be az idejét. (Gőzöm sincs mi lesz velünk, ha ez nem így lesz KépKépKép)
Húúú, még annyi minden volt eszembe...

Ja!
Az éjszaka. Eleinte mi is azt csináltuk, hogy éjfélig az egyikünk, utána a másik. Aztán maradtam én... Kép De egy "fogas", nagyon nyűgös időszakban döntöttem, és összetoltuk az ágyunkat, a gyerek így közel van hozzám, és ha "szól" éjszaka, akkor megsimogatom, vagy odaadom a cumiját. Aztán 6 körül van még egy szopi, és általában 8-9-ig alszik tovább.

ÉS még valami! Én igenis fogom magam, kb egy héten egyszer , és ledőlök a gyerekkel, és pihenek! Ennyi azért jár, nem? Ilyenkor nem foglalkozom semmivel, csak szundítok egyet! Lehet ezért lustának tartani, de akkor is megteszem! Kép
Próbáljátok ki! Kép

Kitartást Neked, biztos sikerül majd elérned, hogy többet segítsen be a férjed a házimunkába, és a könnyebb dolgod lesz!

UI: Én SOHA nem szeretném, hogy a férjem úgy segítsen, hogy az anyósékhoz elviszi a gyereket! Kép

Ági Kép

 
 


A rohadt életbe, most szállt el egy fél oldalas levelem! Kép

Na mindegy, szóval Enikő! (Neked írtam, de most csak röviden a lényeget, hátha ezúttal nem száll el...) Szerintem főzzél bátran minden nap amikor tudsz és ráérsz, aztán meg amikor a férjed hazaér, bedobod a kaját a mikróba, és kész, már eheti is! Vagy van ez ellen valami kifogása? Mert szerintem ezzel megoldódna minden gondod/gondotok!

Delice, a helyzet javulóban van, úgyhogy reménykedem! Kép

Sziasztok! R.
 


Hat en nem ertem, irtam egy hosszu levelet, es aztan lattam is itt ma delutan, es most nincs sehol....na most nincs kedvem megismetelni, de teljesen igazad van Rejtelyes, probaltam is, csak sose sikerul elobb foznom. Majd irok, de ossze-vissza van itt minden.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Szia Enikő!

Hát ez most már tényleg nagyon rejtélyes! Kép Kép Kép Ugyanis én is láttam azt a levelet amit írtál (pont tőlem kérdezted, hogy mi újság van velünk), és most tényleg eltűnt!!! Ilyet azért még eddig nem csinált ez a sz@r babanet! Na mindegy, én sem merek sokat írni, mert lehet, hogy az is eltűnik... Kép Kép

Mi jól vagyunk, javulóban vannak az éjszakák is, párom meg ha van ideje, segít (néha). Szerintem Te meg főzzél este, ha akkor szoktál, és azt melegísd meg másnap akkor, amikor a férjed hazaér! Ez így nem lenne jó neki? Vagy mindig friss kaját akar?

Na, most egyelőre ennyi, sziasztok, R.
 


Sziasztok!
Sajnos tegnaptól ma délelőttig volt egy teljes szerverleállás. Korábban, ha volt adatvesztés, azt sikerült korrigálni. Most is megtesszük, ha csak egy mód van rá. Jelenleg leginkább azt szeretnénk elérni, hogy megszünjenek az állandó leállások. Remélem most már túljutunk ezen horroridőszakon!
Köszönöm a türelmeteket!
apa
apa
 
 


Rejtelyes,
Hat ez jo, hogy lattad, legalabb tenyleg nem kell leirnom megegyszer. Gondoltam kezdek hulyulni ennyire, mert olyan tisztan emlekeztem, hogy itt volt a level aztan megse.
Tegnap csinaltam egy eleg rossz pizzat, de szo nelkul megette a daragamKép kerdeztem is miert nem panaszkodik, azt mondta ehes volt, olyankor mindegy csak egyen valamit.Szegenyt azert en kiserleti malackanak hasznalom, mert allandoan uj dolgokat probalok ki, termeszetesen recept alapjan, amit sose lehet tudni hogy sul elKép.
Mi ugy oldottuk meg az ejszakat, hogy a kisagyat felvaltottuk egy rendes egyszemelyes agyra, ami a mi agyunk es a fal kozott van, igy ha felebred csak odaadom neki az innivalojat, vagy esetleg feljon hozzank. Sokkal jobb igy legalabb az agybol nem kell felkelnem es ha kozenk jon, akkor apa ugyis besegit a megnyugtatasban. (egy eves gyereknel meg lehet ez nem jo megoldas, az enyem masfel, nagyon jol kozlekedik, ugyhogy nem eshet le.)
Apa,
koszi, hogy tajekoztattal, ilyen meg velem nem fordult elo. En turelmes vagyok, mas oldalakon is vannak problemak.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Enikonyc!
Szerintem túlproblémázod a dolgot.Minden fözés elötti napon, mikor van 1 kis idöd,döntsd el, hogy másnap mit akarsz fözni.(néha lehet kívánságmüsor, de ha TE vagy a szakács, akkor a te dolgod és jogod, hogy változatosan, finoman etesd a családod, és mindezt a számodra legkényelmesebb módon tedd. Persze a párodnak is lehet igénye, hogy fincsi ebéddel várd, akár minden nap, ha otthon vagy, de vagy megmondja pontosan,hogy mikor ér haza, (nem tom mit dolgozhat, de bármit is, nem igaz, hogy kb. egy órával elötte nem tud hazaszólni, hogy anyi, óra mulva kajjer), vagy elfogadja, ha mikrózott kaját nyomsz neki. Egyébként rengeteg kaja van, amit fél óra alatt is össze lehet dobni.Ha ötletben van hiány,néhányat tudok fejböl is. Ha képtelen egy órára elöre jelezni, hogy mikor ér haza, akkor viszont kizárásos alapon maradnak a könnyen mikrózható kaják, vagy az "önelkészítö" kaják, mint pl. a tepsis megoldás.Kizsírozott tepsibe beszórsz pár befűszerezett csirkecombot (szárnyat, pulykamellszeleteket, tarjaszeleteket, halszeletet) izlés szerint felkockázott krumplit, csepp vizet alá, attól függöen milyen zsiros a husi, alufólia és mehet a hütöbe. Ahonnan szükség esetén rögtön röppenhet a sütöbe. Ha automata a sütö, akkor beállítod az idöt, a höfokot, és lehet menni szunyálni.Kicsit fincsibb, ha ébren marad az ember, és félidöben leszedi a fóliát és lepirítja a husit és krumplit.Más.Felszeletelt lefüszerezett karajt, sütésre alkalmas marhaszeleteket, vagy borjut, vagy bárányt, csirkemellett, pulykamellet elhelyezünk 1 jól záródó edényben, lehet egész sokat is, és szinültig feltöltjük az edényt olajjal.Húsfüggö, de még a csirkemell is eláll egy hétig így.De az olaj mindig lepje el.Amikor gyorsan kell a kaja, csak be kell dobni a serpenyöbe.Hozzá isteni a Kunsági zöldségköret mikrósan.Egy nagy,kerek tüzálló tálba egy-két evökanál oliva (napraforgó olaj is jó) 1 perc miki, belezuttyintom a kiló zöldséget, és kb. 1 -2 teáskanál vegetát.Kb. 16-20 perc alatt maximum höfökon készen van.NÉhányszor át kell keverni.
Na sok sikert és ne hagyd magad.
Cseri
 


Cseri, köszi a recepteket! Kép

GyeZsu
 
 


Szia Cseri,
igen en irtam is abban a levelben ami eltunt, hogy en csinalok ebbol nagy ugyet, mert neki semmi gondja nem lenne azzal, hogyha azt kapna vacsira, amit mi ebedeltunk, viszont en majdnem, hogy csak miatt a fozok, mert mielott egyutt laktunk szinte sose foztem, masik az, hogy napkozben nem nagyon szoktunk itthon lenni. Persze az sem elhanyagolhato, hogy nekem nagyon fontos, hogy egyutt vacsizzon a csalad, mert szinte az az egyetlen idopont amit egyutt toltunk el (reggel o mar elmegy mire felkelek, vagy addig alszik, hogy azonnal keszul dolgozni ahogy felkelt)Persze eleg valogatos is a dragam, mert szerinte maglyarakas, palacsinta azaz semmilyen edes teszta nem jo vacsorara (persze nekem ezek a kedvenceim), fozeleket nem ismeri ugy meg se eszi, es altalaban nem szereti a magyaros kajakat. En meg mar beteg vagyok attol, hogy szinte minden nap hust eszunk. Egyebkent nagyon orulnek, ha kivasagmusor lenne, de meg veletlenul se mond semmit ha megkerdezem mit csinaljak. Nekem a sutobe keszitett husokat eleg sokaig tart elkesziteni, persze csak berakom, de ket oraig is szoktam sutni, nem tudom miert, lehet rossz a sutom.
Azert legtobbszor nincs gondunk a vacsival, tanult az elozo esetbol, ma nem ment dolgozni (en kerdeztem tole tegnap este dolgozik e ma, o azt mondta, persze hogy dolgozik), du. ot korul ugye meg mindig itthon volt, mire kerdezem akkor most dolgozik e vagy sem ma, erre nem. Ennyit errol, hogy mennyire lehet kiszamitani mit csinal, illteve mennyire kozli velem a szandekait. Aztan kerdezte, hogy fozok e kesobb, persze kesobb igen, ugyhogy addig keresett valami uzsonnanak valot es turelmesen kivarta a vacsorat.
Egyebkent semmivel sem tudom ravenni, hogy mindent alaposan megbeszeljunk, foleg ha problemank van, a ferjemnek a struccpolitika a modszere, amit en nagyon utalok. Mar mindent probaltam, de nem erti, hogy mire jo az hogy mindent meg kell beszelni.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Szia Eniko!

Ismered a Food Network csatornat a TV-ben?
En nagyon szeretem Rachel Ray fozos musorait, es most estenkent (?) van egy nagyon jo sorozata "30 minute meals", es valoban fel ora alatt nagyon jo kajakat csinal!
En ezt a konyvet kertem Karacsonyra, ott benne van az osszes recept, amiket a TV-ben mutattak.
Esetleg celozgass a ferjednek, hogy Anyak napjara orulnel neki! Kép

Igaz, hogy nalunk nem lehet kapni Kunsagi zoldsegkoretet Kép, de van mindenfele vegyes stir fry, amit tenyleg par perc alatt kesz van egy serpenyoben...valami husihoz.
En gyakran szoktam csinalni tortelinit, raviolit Alfredo szosszal.
Tulajdonkeppen Te miket szoktal sutni-fozni?

Es a ferjed nem szokott csinalni valamit, amit "csak o tud"? Kép
Sok sikert!
 
 


Sziasztok!
Ezek szerint nem vagyok egyedül a problémámmal. Kép Nálunk onnan indult a dolog, hogy a párom nem csak a ruháit hagyta szét a földön, hanem a használt papírzsepit is, a körmeit szétköpködte a padlón... hát kb. erről a 3 dologról sikerült 2 év alatt leszoktatni. De pl. a koszos poharat, cukorkáspapírt, egyéb szemetet most is a lakás különböző pontjain hagyja széjjel, a tálcáját csak ledobja a konyhában rajta a hulladékkal-szennyessel ha evett, a kádat dettó nem öblíti ki,stb... De a legjobban talán az zavar, hogy MINDENT mondani kell. Tényleg, mintha eggyel több gyereke lenne az embernek, nem hogy segítene. Néha annyira szétszórt, hogy nem áll félre az útból, ha pl. tele van a kezem valamivel, és láthatólag nem férek el mellette, csak áll és néz, úgy kell félretolnom. Hát, ilyenkor durran el nekem is az agyam, hogy hogy lehet valaki ilyen tufa. Az én párom nem kötött munkaidőben dolgozik, saját kis cége van. Ez azt jelenti, hogy reggel kb. 8-ig alszik, utána felkel, összekészül és elmegy, és hazajön este 7 és 10 között. A gyerek vagy fenn van még, vagy nem, esetleg fürdet, utána eszik, és leül a számítógép elé. Esetleg sztereóban gépezik és nézi a tévét. Ebből asszem lejön, hogy mennyit segít itthon. Hétvégén meg próbáljuk elintézni, amire hét közben nincs idő. A házimunkából át szokta vállalni a nagybevásárlást, mert azt lista alapján meg tudja csinálni, és én nem vezetek. Slussz. Mondjuk, ha konkrétan megkérem, hogy mosogasson már el, akkor elvben készségesen megígéri, aztán győzzem kivárni... egyszer beteg voltam, pénteken megkértem rá, aztán vasárnap megcsináltam. Kép Nehezen jutok vele dűlőre, mert ha pl. azt mondom, hogy miért nem viszi ki a szennyesét, akkor azt mondja, hogy tele van a feje mindennel, nem jut eszébe ilyen apróság, de szóljak, és akkor megcsinálja. Jó. Legközelebb szólok, akkor meg az a baj, hogy állandóan "cseszegetem". Kérdem, akkor mégis most mi legyen? Ha szólok, az se jó, ha nem szólok, az se? Erre meg csak a vállát vonogatta mosolyogva, hogy hát ő se tudja... ffhhhh... fárasztó. Tulajdonképp azon kívül, hogy ő keresi a család kenyerének javát, nem veszi ki a részét más módon a család életéből. Én nem akarom ezt lebecsülni, de kezdek nagyon belefáradni. Lényegében majdnem olyan, mintha én egyedül élnék a gyerekkel, abból a pénzből, amit valaki azért fizet, hogy ellátom a háztartása körüli teendőket.
Most elég sötét képet festettem, de persze azért fontosak vagyunk neki, csak úgy érzem, nem mutatja ezt ki eléggé. Mostanában amúgy is nyűgösebb vagyok, mert most várom a második picit, és elég rosszul vagyok. Néha olyan jól esne pihenni egy kicsit, napközben is aludni esetleg, de nincs rá időm... így is mindig el vagyok úszva a házimunkákkal. Az, hogy most tudtam írni, annak köszönhető, hogy tegnapról maradt kaja, így engedélyeztem magamnak ennyi szabadidőt. Nem mintha nem állna itt egy hegynyi vasalnivaló... Kép Na megyek is.
Üdv mindenkinek, és bocs a panaszáradatért.
 


Edömér,
úgy látom, egy kicsit azért hasonló cipőben járunk Kép Én is nyűgösebb vagyok, több törődést és segítséget is el tudnék fogadni most, hogy megint babát várunk, és a "nagy" se igazán nagy még, de a páromnak többnyire nem jut eszébe, és amúgy se az a körülugrálós típus (hát hiszen nem vagyok beteg, ugye? hááát, nem, de azért jólesne Kép ). Na szóval csak azt akartam mondani, hogy biztosan vannak korszakok, amikor az ember lánya ilyenekre érzékenyebb, mint alapban. Pl. nekem is most jut eszembe a lakásban szertefelejtett poharakon, az asztalon hagyott piszkos tányérokon (bár ez már ritka), ill. a ledobált ruhákon duzzogni (na jó, legalább mindig ugyanazon a fotelon gyűlnek, és akad köztük enyém is Kép ), néhány hónapja még rutinszerűen szedtem össze és raktam el este, a gyerek játékaival egyszerre Kép Megoldást nem tudok, a mindigszólást én is unom, viszont vannak dolgok, amiket azért szép lassan megjegyez, ill. vannak, amiken meg én szép lassan túlteszem magamat. így talán közeledünk az egészséges kompromisszumhoz. És persze én sem vagyok tökéletes, csak éppen a párom soha, semmiért nem szól (l. kifogyott wc-papíros henger ottfelejtése, vagy nyitva felejtett szemetes, hirtelen felindulásból a szekrény aljába bevágott holmik, terhességi topaságban eltört kedvenc söröskorsó stb.), így néha el is szégyellem magam.
Vasalni pedig nem szoktam, csak ha nagyon muszáj Kép

Enikő,
nálunk nagyon nem ügy a vacsora, illetve mindenki eszik, amit lát, csak nagyon ritkán főzök tipikus együttvacsihoz, akkor is leginkább tésztát valami szósszal (ami talán délben még a kölök főzelékjének alapja volt...). De volt már olyan, hogy megetettem Apával pontos mását a lánya déli cukkinifőzelékjének, tojással, sajttal és turmixolva Kép Hozzá kell tennem: mereven kijelentette mindig, hogy nem szereti a cukkinit - igaz, csak a végén mondtam meg neki, hogy ez az volt. Friss vacsora ha van, akkor az vmi gyorskaja, néha olyan, amit inkább meleg reggelire szokás enni (virslis valami, tojás, ilyenek). Édesség vacsorára nálunk sem megy, kivéve a tejbegrízt, azt szerencsére apa is, lánya is megeszik. A leginkább bevált trükk az, hogy amikor hazaér (mert én sem tudom mindig), akkor a már meglévő ill. kész dolgokból mixelek valamit pár mozdulattal, amíg ők a kölökkel kergetőznek vagy birkóznak.

Sok sikert mindenkinek,
üdv
Kriszi
 
 


Szia Edomer,
latom megtalaltam ferjem ikertesojat, biztos jol megertenek egymast. Irtam is itt meg az elejen, hogy ez a gondom nekem is, csak akkor csinal meg valamit az en ferjem ha megkerem ra, magatol semmit se venne eszre, de a legjobban az bosszant, hogy a gyerekkel nem foglalkozik, mintha egy macska lenne korulottunk nem egy gyerek. A dragam is hazajon es sztereoban nezi a TV-t es a szamitogepet semmi mast nem csinal.
Nalunk a szennyeskosar a szobankban van, es a fiam gondoskodik arrol, hogy a teteje mindig le legyen veve, igy apu belerakja a szennyest egyebkent a tetejere szokta. Nalunk a ferjemnek egyetlen egy dolga van, a szemetet levinni, persze nem veszi ki a szemetesbol es csomagolja ossze, ezt en teszem meg es gondosan ugy teszem az ajto ele, hogy fel kelljen emelni, hogy kinyissa az ajtot, igy tutira nem felejti elKép Aztan ebben ki is merult a hazimunkaba besegites.
Nekem nincsennek is olyan almaim, hogy o mosogasson, vagy letakaritsa az asztalt, vagy, hogy maga ele tegye a vacsorat es felmelegitse maganak. Egyetlen dolgot szeretnek, hogy toltsunk ugy egyutt idot, hogy ne TV-t nezzunk, vagy ne a rokonokhoz menjunk latogatoba, de szinte semmi valtozas, pedig ez minden heten tema. Neha kijon velunk a parkba a szabadnapjan, de azert is konyorognom kell, es fel ora mulva mar jonni akar haza.
Szia Saguaro,
szoktam nezni a FN-t, es Rachelt is neha, altalaban nem olyanok a kajak, amiket en vacsira csinalnek sajnos. Stir fry zoldseget csirkevel vagy marhaval szoktam csinalni, amikor gyorsan akarok valami vacsit, de egyebkent a kedvenc az paradicsomos husgomboc, toltotkaposzta, frankfurti leves, parmezanos csirke, persze valamilyes salatat es koretet is csinalok mindig melle, igy atlag ket ora nalam a sutes fozes naponta, egyebkent ebedre en az elozo napit szoktam felmelegiteni magamnak es a gyereknek, igy apa a frisset kapja. A lenyeg, hogy nem azzal van a gondom, hogy mit csinaljak vagy mikor, hanem, hogy a ferjem ertekelje, vagy gondoljon arra, hogy ezt kifejezetten az o kedveert csinalom, de amikor ezt mondom neki, akkor mindig azt mondja neki nem kell foznom, ha meg nem, fozok akkor ugy jon ki, hogy mi a fenet csinalok egesz nap, ha meg erre sem vagyok kepes.
Szia Kriszi,
en is ugy vagyok vele, hogy magamnak kell ezeken a dolgokat tultenni magamat, mert mintha csak a falnak beszelnek legtobbszor, es hat en se vagyok egy konnyu eset. Mi is szeretnenek kistesot hamarosan, mar elore felek mi lesz majd kettovel, de csak lesz valahogy.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Sziasztok.
Hát, úgy tűnik, senkinél sem rózsás a helyzet... Főzés terén én nem csinálok nagy ügyet. Az én Mackómnak szerencsére majdnem mindegy, egy-két kivétellel mindent megeszik. Hideg kaját mindig szívesen eszik, úgyhogy szendvicskrémeket csinálok, az mindig van itthon, meg felvágott, stb. Meleget általában napközben főzök, és este esszük. Próbálok én is gyors kajákat csinálni. Ma pl. főtt tészta volt tejfölös gombaszósszal. A lányom (15 hó) többet evett belőle, mint én! Kép
Egy félét szoktam csinálni, tartalmas levest, vagy főfogást. Többet nem is tudnánk megenni. Nálunk ilyenek mennek: gulyásleves, palócleves, tárkonyos raguleves, tészta valami szósszal (tejfölös gomba, milánói, tárkonyos-gombás-pulykamelles), vagy szószos husi körettel. A szósz a lényeg, emberem azt szereti. Kép De ugyanúgy megeszi pl. az almás zellersalátát vagy a karfiolsalátát egy szelet husival. Ezek mind hamar készen vannak.
És persze azt hozzá kell tennem, hogy azért igyekszem én is "jó házianyu" lenni, mert látom, hogy ő is megteszi, ami tőle telik. Ha ennyi, hát ennyi. De szeret minket, és bármit megtenne értünk, ezt tudom. Próbál a kedvemben járni, sokat változott, mióta együtt vagyunk. Csak hát férfiból van az istenadta... Kép
Enikő, a szemétlevitel nálunk is így megy! Kép De azt hiszem, nálatok kicsit rosszabb a helyzet, mint nálunk. Kép
Kriszi, az előbbi soraid kb. 80%-ban az enyémek is lehetnének!
Most mennem kell, itt a kollektív lefekvés ideje. Kép
Üdv mindenkinek!
 


Sziasztok!

Sokáig nem akartam írni, de azért ezt már nem hagyhatom szó nélkül, hogy a férfiak már csak ilyenek Kép Nálunk kicsit felcserélődtek a szerepek. Valahol máshol már leírtam azt a történetet, hogy közösen voltunk életem első munkahelyi interjúján (mindkettőnknek kínáltak állást). Amikor későbbi főnököm az önéletrajzomat olvasva összerakta, hogy három szakot végeztem egyszerre, megkérdezte, hogy tudtam ezt megcsinálni. Én még csak a levegőt vettem a válaszhoz, amikor párom rávágta: "Úgy, hogy én mosogattam."
Úgy nőtt föl, hogy semmi házimunkát nem végzett, leszámítva azt a néhány alkalmat, amikor büntetésből kellett mosogatnia. 25 évesen, amikor rántott húst akart sütni, nagy lelkesen közölte, hogy ő bepanírozza, csak nem tudja, milyen sorrendben kell.
Most az a felállás, hogy ő az aggódó apuka, én a "vagány" anyuka. A mosás-teregetés-leszedés és a virágöntözés az én dolgom, de minden mást megcsinál, a főzéstől a mosogatáson át a porszívózásig. Magától. (Jó, az iratokat én tartom rendben, a pénz- és egyéb ügyekkel én foglalkozom, én tartom számon, hogy kit mikor miért kell felköszönteni, találom ki és veszem meg az ajándékot, meg a programszervező is én vagyok.) Foglalkozik Katával (meg is eteti, be is pelenkázza), hogy én tudjak tanulni, dolgozni. Nem tudok neki elég hálás lenni.
Ne kérdezzétek, hogy ezt hogy csináltam, mert nem hiszem, hogy az én érdemem. Ezt a családcentrikusságot hozta otthonról - a másik oldalon én meg ezt a női szerepet, mintha a szüleimnél is hasonló lenne a felállás Kép

GyeZsu
 
 


Szia Gyezsu,
kisse mas a helyzet ha Te is dolgozol, es ha jol ertelmezem akkor dolgozol, mert akkor egy eppeszu, szereto ferj se varna el, hogy Te csinalj minden hazimunkat, es akkor nem johet azzal, hogy "en egesz nap gurizek, mint egy allat, pihenni is kell neha". Legalabbis az en ferjem akkor kivenne a reszet mindenbol, es persze kevesebbet dolgozna, mivel ketten keresnenk. Nekem mondjuk nem hianyzik semmi segitseg a hazimunkaba (csak extra koszt ne csinaljon), meghat kitelik az idombol. A gyereket az en ferjem is megeteti, tisztaba is teszi (igaz csak ha megkerem). Viszont nagyon hianyzik, hogy csinaljunk mas dolgokat is egyutt mint a mindennapok, olyan mintha 20 eve hazasodtunk volna ossze. Foleg az apro figyelmessegek hianyoznak, sajnos az en kedvesem ebben sose jeleskedett, a gyerek elott se, azota meg mar eselyem sincs ugy latszik. Igazi megoldas az lenne, ha visszamennek dolgozni, es a gyerek menne bolcsibe, csak ez itt most nem olyan egyszeru.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Lányok,két jó könyvecskét ajánlanék mindenkinek, aki még nem olvasta.Az egyik a Miért sírnak a nök, miért hazudnak a férfiak (kölcsiben van, nem tom fejböl a szerzöket), a másik John M. Gottman és Nan Silver: A boldog házasság hét titka. Kedvcsinálónak egy-két idézet.:...az különbözteti meg a jó házasságokat a rosszaktól, hogy a "jó" házaspárok kedvesen válaszolnak a másik fél pozitív kezdeményezéseire.Azaz mosolyra mosoly, csókra csók a válasz.Ha az egyik segít a házimunkában, a másik is igyekszik viszonozni a segítséget és így tovább.Lényegében tehát a pár betart egy íratlan megállapodást, miszerint minden kedves szót vagy tettet viszonoznak egymásnak.A rossz házasságokban felborul ez a szerzödés, így haragtól és nehezteléstöl lesz sürü a levegö...Csakhogy valójába éppen a boldogtalan házasság az, ahol ez a valamit valamiért szemlélet érvényesül, ahol mindenki szükségét érzi, hogy folyószámlát vezessen arról, ki mit csinált meg a másiknak. A boldog házaspárok nem jegyzökönyvezik, hogy a férj elmosogatott-e annak fejében, hogy a felesége megfözte a vacsorát.Egyszerüen csak csinálják a dolgukat, mert általánosságban pozitív érzéseik vannak társukkal és viszonyukkal kapcsolatban.Ezért ha valaki valaki azon kapja magát, hogy elkezdte nyilvántartani, mit és mit nem csinált meg a párja, jó, ha elkezd gyanakodni rá, hogy feszültségek támadtak a házasságában.

elgondolkodtató, nem?
Cseri
 


Cseri,

igen, ez így jól hangzik. Sőt, az előző barátommal pl. tökéletesen működött is. A "jó" házaspárok működési elve szerint működtünk.
Én szerintem most is ilyen vagyok, de mi van, ha a másik fél nem? Én szívesen teljesítek akár erőmön felül is, ha ez viszonzott, és nem is gondolkodom ezen, nem mérlegelek, mert érzem, hogy így természetes. De ha a másik csak annyit (és azt) hajlandó adni, amennyi neki kényelmes? Kettőn áll a vásár, ahogy mondani szokás...
Az utolsó mondattal nem értek egyet. Én pl. azért lettem feszült, mert bizonyos dolgok terén elbillent a mérlegünk, és nem fordítva... Gyezsunak tényleg mázlija van a férjével. Mert hajlandó volt, tudott változni. Szerintem sok pasiból ez hiányzik.
Rohanok, mert a gyerekem vacsorázni szeretne...
Üdv, E.
 


Sziasztok!

Na végre én is kipuffoghatom magam Kép.
Most a kicsi alszik, és a nagy szél miatt amúgy sem mennénk le, nézelődöm és megtaláltalak titeket Kép.

Nálunk az a helyzet, hogy apuci úgy gondolja, hogy az ő dolga az, hogy kis családunk életét anyagilag finanszírozza, és a többit majd megoldom ahogy akarom/tudom. Kora reggel megy dolgozni, este hazaér, nálunk is lenne egy-két óra amit a gyerekekkel tölthet, de csak addig élvezi a "babázást", amíg el nem kezdenek nyűgösködni Kép, ő is fürdés, vacsi után csak ki akar kapcsolódni (számítógép/TV).
A gyerekekkel kapcsolatban minden az én dolgom, ő csak akkor "avatkozik be", ha látja, hogy kiborulok (ez sajnos 1,5-2 havonta be is következik, akkor kb. 3 napig okkal-ok nélkül sírva fakadok Kép). Akkor tényleg egy angyal, mindent megcsinál, és néha "felment": a gyerekek nélkül töltök 1-2 napot és teljesen rendbe jövök. Ez egyrészt aggasztó, mert nem szabadna így kiakadnom tőlük, viszont annak örülök, hogy ilyen egyszerűen orvosolható (egyébként a manók 1,5 és 3,5 évesek Kép).
Szeptembertől dolgozom, manók bölcsi-ovi, no majd akkor jönnek ám a harcok Kép.
Én nem kényeztettem el (megtette ezt az anyukája - egyébként hál'Istennek nagyon jó fej, imádom őt Kép), ő megmelegíti magának az ételt, néha főz is (jól!!!), kávét is szoktam kapni Kép, de pl. pelust csak akkor cserél, ha én nem vagyok itthon (de ha tudja, hogy negyedórán belül hazaérek a manót bennehagyja a barnában Kép).

Eddig nekem ez szinte csak a legjobb barátnőmmel volt téma, a játszótéren általában szuperanyukákkal találkoztam, akiknek szuper/ideális gyerekük és férjük volt, nem is mertem mondani, hogy nekem néha elegem van, mert akkor egy önző dögnek tartanának, aki csak saját magával foglalkozik a gyerekek és a férje helyett. Pedig csak arról van szó, hogy én mellettük magamat is szeretem, és néha dühöngök, mert nem akarok a család mártírja lenni (nem is leszek). A fiam egyébként lelkesen segít a takarításban, a lányom is "rákapott" a porszívóra, de még nem igazán tudja tartani, olyan aranyosak, és tényleg segíteni szeretnének, így kicsit lassabban haladunk, de majd később nem lesz gond, hogy segítenek-e a házimunkában, hanem természetes lesz nekik (ezt remélhetőleg a majdani menyem is értékeli Kép).

Ez a csók-mosoly adok-kapok jól hangzik, kipróbáljuk Kép.

Üdv,
Kriszta


Sziasztok!
Végre én is megtaláltam a helyet,ahol kipanaszkodhatom magam.
Kezdésnek annyit, hogy a férjem egyke fiú volt otthon egy "hagyományőrző"(férj dolgozik, anya háztartást vezet-tehát mindent)családban.
Magyarul úgy gondolja, hogy minden lakással kapcsolatos dolog az én feladatom, beleértve a szennyes elpakolását és válogatását a tiszták közül. Legyen tiszta ruha, rend(a tisztaság annyira nem fontos, "úgysem jön hozzánk senki").
Mosogatni luxus(talán egy évben egyszer),porszívózni csak ha beteg vagyok(egy évben egyszer)vagy ha a kórházból jöttünk haza a gyerekkel, addig nem eszik,amíg nem teszem elé, inkább éhen marad. A gyerekek körül annyit segít, hogy néha játszik velük, és este nagyrészt ő fürdet.Nem pelenkáz, a lánynál még megértettem, de a fiút? Egyedül nem viszi le őket a játszótérre. Egyébként nagyon segítőkész, ha megkérem, de a válasz:jó, majd megcsinálom- várhatok rá kb.minimum néhány órát(így van a szemétkihordással is,amit nem vagyok hajlandó elvből megcsinálni, magyarul az az egyetlen dolga, néha 3 napig itt bűzölög kb.4-5 csomag szemét).
Vásárolni nagy nehezen tudom elvonszolni, de akkor is siessünk, a felét kihagyom, és akkor engem bolondoz le, hogy naponta 5x megyek a tescoba. Egyedül csak akkor megy,ha rosszul vagyok.Mikor terhes lettem, azt mondta, hogy majd ő fog vásárolni, na egyszer már nem vártam rá, és azóta is én vásároltam.Utána persze jött a szöveg, hogy miért cipeltem ennyit, miért nem szóltam, hogy ennyit akarok vásárolni.
De az autóhoz akár százszor lemegy megnézni,lemosni,egyebek.
Mindehhez hozzátarozik, hogy itthonról dolgozik, egy héten egy napot van távol.

Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk, csak néha kiborulok, ilyenkor megígéri, hogy többet segít, persze ez csak elmélet.Meg néha csodál, hogy mennyi energiám van,pl.este hétkor kalácstésztát dagasztani, hogy másnap reggel tudjanak kalácsot reggelizni(fincsi házit).
Ja és csodálkozik, hogy este 10-kor már nem akarok elkezdeni egy filmet, mert örülök, hogy élek-egyéb huncutságról nem is beszélek.

Persze még menjek hozzá és babusgassam is meg naponta x-szer.
Szóval amúgy minden nagyon jó,megnyerően tud hízelegni, csak segíteni nem.

Mindez nem azt jelenti, hogy nem szeretem és ő sem szeret, imádjuk egymást,csak úgy gondolja, hogy itthon vagyok egész nap, nekem ez a munkám, tehát természetes, hogy minden az én feladatom, hisz ő is dolgozik értünk.És néha én is úgy érzem, hogy az asszony feladata a lakás rendben tartása és minden egyéb+gyereknevelés(ez közös), de néha besokallok.Ráadásul utálok vasalni és mosogatni.Kép

Na ennyit erről(ilyenkor mindig csak felhergelem magam).

Boncsi
 
 


Szia Boncsi! Van egy javaslatom.Mondd el a párodnak (akkor is ha már ezerszer megtetted) hogy úgy érzed, sokkal több idöd és energiád megy el a családra, és a háztartásra, mint amennyit jószívvel, könnyedén el tudsz végezni. Mondd el, hogy szükséged lenne a segítségére, mert úgy érzed sokkal nagyobb a teher rajtad,mint rajta.(föleg ha úgymond ö is otthon dolgozik, mint te) Szánj rá egy hetet, és listázz. Mikor, mit csinálsz, mettöl meddig, de mindent írj fel! Elég fárasztó, de hihetetlen dolgok derülhetnek ki belöle.Néha a saját részedre is információk derülhetnek ki, hogy mire megy el túl sok idöd, mit szervezel rosszul és föleg hogy a párod idöben mennyivel dolgozik kevesebbet, mint te.Szóval javaslatom a lista.De abban aztán minden perc legyen benne, a nagymosástól, a porszívózsák ürítésig, a zokniválogatástól a bevásárlólista írásáig.A gyerek popójának a kitörlésétöl a filmnézésre szánt idöig.És persze ugyanerre szólítsd fel a párodat is.Ha jószándékú, és nem a te tökéletes kihasználásod a célja, akkor gond nélkül hajlandó rá, legfeljebb néha elfelejtkezik róla, de ha ö is otthon van, ez nem lehet gond, majd ügyelsz rá.Ha nem hajlandó, nehezebb az ügy, mert akkor neked kell megírnod az ö listáját is, ez a tieddel együtt nagyon nehéz, lehet, hogy külön hetet kell rászánnod.Ja a listán a hétvége, a szabadidö is szerepeljen ám!Kinek mikor mennyi szabad ideje van és az mennyire szabad! És utána jön az élvezet és a meghökkenés, a listák kielemzése.
Sok sikert. (ja, ha egy kocsi jár a családnak, akkor egy mosogatógép is jár a CSALÁDNAK!)Föleg ahol otthon étkezik a család és mindennap fözés van!Semmivel sem értéktelenebb (és fajtától függöen) nem is drágább berendezés, mint a mosogatógép, mégis valahogy (föleg a férjek részéröl) luxuscikknek számít.Még olyan helyeken is, ahol sokszázezres, és milliós kocsik vannak használatban. És ne hergeld magad Boncsi, mert rajtad kivül a te "herged" valszeg senkit nem zavar.Csak magadat bántod vele, a "mosogatlan" nem lesz tiszta töle.Háziasszonyi "herg" ellen a férjek nagy része teljesen immunis.
Cseri
 


Ja, persze félre írtam.Helyesen: a mosogatógép nem értéktelenebb és drágább berendezés, mint a mosógép.(ami szinte minden háztartásban van)
Bocs az elírásért.
Cseri
 


Szia Cseribogi!
Köszi,amiket írtál, ígérem,megfogadom a tanácsod és listázni fogok.Aztán majd beszámolok.
Olyat már próbáltam, hogy beosztást csinálni, de persze az ő feladatai is rám maradtak végül.
Talán a listát látva megjön az esze.
Sajnos a mosogatógép lehetetlen ötlet nálunk, mert kb. 2,5nm a konyhánk,egyedül férek el benne,szekrényem is alig van az edényeknek,tehát igazából nem tudnám hová tenni. De hidd el, az lesz az első beruházás, amint elköltöztünk egy nagyobb lakásba, urambocsá egy családi házba (ez úgy a 2 éves tervben van benne).
Szóval még egyszer köszi, kipróbálom.
Boncsi
 
 


Szia Boncsi,
ugy latszik nagyon egy cipoben jarunk itt isKép
A jo az egeszben, hogy amiota itt kipanaszkodtam magam ezek a dolgok mar nem is zavarnak tobbet.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Sziasztok!

Cseribogi! Írtam a listát, de nem sokra volt jó. Még gúnyolódott is, hogy miket felírok. De minden maradt a régiben.A helyzet változatlan, sajnos Kép
Ezek után már nem tudom, mit tehetnék.

Enikő! Hát igen, még egy közös pont.Kár, hogy pont itt. Egyébként nekem is jó volt elpanaszkodni, de ugyanúgy zavar, max. neki nem szólok annyiszor. Megpróbálom megállni anélkül, hogy puffognék, bár nem mindig sikerül, és így nekem is könnyebb(megpróbálok nem is foglalkozni a dologgal, észre sem venni).
Néha én is úgy érzem, mintha már 50 évesek lennénk, sajnos nagyon ritka a hétköznapi romantika (egyébként létezik még rajta kívül olyan férfi, aki nem szeret csókolózni?ettől olyan rossz az egész, mert én imádok. Csak az a furcsa, hogy amíg jártunk, nem lehetett leszedni a számról,na mindegy).
Sziasztok!
Boncsi
 
 


Szia Boncsi,
hat igen en is kerhetnem, hogy irogassa fel a ferjem a dolgokat, es ha en irnam akkor legfeljebb megjegyezne, hogy erre bezzeg van idomKép. Utoljara a penzugyeket akartam leirni vele, hogy lassuk hova megy a penz, de meg azt se, de azert elmondta nagyvonalakban az o reszet igy az tisztazodott szerencsere. Naunk annyi a gond, hogy a diplomamunkamat nem tudom befejezni egyszeruen a gyerektol, es mar csak az van hatra, normal esetben mar reg kesz lenne, de egyszeruen nem tudom a gyerektol, o meg allandoan azzal jon, miert nem irom amikor a gyerek alszik....nem erti, hogy addigra mar nem jutnak epkezlab gondolatok az eszembe, es orulok, hogy beesek az agyba. Egyebkent en is ugy erzem semmit nem csinalok egesz nap, es megis ugy kivagyok allandoan. Most megegyeztunk, hogy minden szombaton elmennek, amig vegre befejezem, igy lesz egy napom irni, hat remelem sikerul vegre.
Hat romantika nalunk is kihaloban, nekem inkabb az egyutt toltott ido hosszaval van a gond, de sajnos mindketten faradtak vagyunk, nem hibaztatom egyaltalan, csak szomoru, hogy ez van. Szerintem kicsi gyerek mellett ez termeszetes, foleg ha nem nagyon van kire bizni soha (nagymami nincs a kozelben).
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


SZia Enikő!
Az a helyzet, hogy mi havonta-kéthavonta tudjuk egy hétvégére anyuékra bízni őket, ilyenkor nagyon szupi. Viszont anyósomék itt laknak 15 perc sétára, és még egyszer nem vállalták be őket(mondván lepasszoljuk a gyereket, hogy nekünk kényelmes legyen (?) ),.Amikor 8 hónapos terhes voltam a kisebbikkel,megkértük, hogy hagy aludjun ott Tünde(ő is könyörgött), azt mndta anyós, hogy ne haragudjak, de elég lesz nekik az a hét, amikor kórházban leszek. Tök jó,nem? Most is állítólag állandóan fáradtak(közben minden vasárnap van erejük kirándulni járni), télen pedig az volt a gond, hogy nagyon hideg van náluk(mondjuk tényleg így volt), egyébként egyszer tudta a lányom kikunyizni, hogy egy szombaton, amikor elmentünk hozzájuk, ott aludhasson, de akkor is csak ő maradhatott. Amúgy meg folyton azt hangoztatja, hogy ők milyen családcentrikusak.Hát az én szótáramban nem az ajnározzuk a gyereket és tömjük édességgel, közben ne segítsük a gyerekeiket egy kis szabadidővel jelenti a családcentrikusságot. Anyu sosem hangoztatja ezerrel, hogy mennyire imádja a gyerekeimet, de még sosem volt neki teher, ha megkértem, hogy vigyázzon rájuk a hétvégén, mert mondjuk moziba mennénk, vagy egyszerűen szeretnénk kikapcsolódni(persze mondta már, hogy fáradt és inkább csúsztassuk egy héttel, de tudja, hogy milyen két gyerek mellett, ők is nagyon örültek annak idején az ilyen alkalmaknak).
Na erről ennyit, jól eltértem a témától.
Egyébként apukás témában nincs változás.
Megyek a fogyihoz.Kép

Szia!
Boncsi
 
 


Szia Boncsi,
hat nagyon gaz szerintem anyosek hozzaallasa, nekem barmikor vallalna az anyosom a gyereket ha itt lenne, de el is kuldhetnem hozzajuk akar egy evre is, es ez komoly. Ezt noverem is felajanlotta, ha tovabb nem birom akkor kuldjem hazaKép. Sajnos anyura nem nagyon biznam sokat, ha otthon is lennek, mert nem bizok benne, hogy rendesen figyelne ra, de rajta nem mulna szerintem. En itt hagyhatom rokonokra neha, de nem szeretem, mert naluk is van mar negy gyerek, nem hianyzik gondolom meg egy az utba neha. Ugyhogy igy van az, hogy 24 oraba en vagyok a gyerekkel es kezd az agyamra menni neha, de egyszer csak felno es mehet ovodaba.
Hat a mai napbol az lett, hogy elmentunk a tengerparta, ugyhogy tanulas semmi, bar a ferjem nem akart vinni, de en nem szeretnek ugy othon ulni, hogy ok meg elmennek szorakozni, ugyhogy vinnie kellett.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Szia Enikő!
Mondok egy még gázabbat:óvodaellenes is. Szóval ne adjam oviba, amíg itthon vagyok a kicsivel, mert ott verik a gyereket, meg nem adnak nekik rendesen enni, meg nem figyelnek rájuk, meg ne tegyem ki ilyen stressznek, hogy a tesója itthon van, neki meg be kell menni az oviba, bőven elég, ha már kötelező lesz az ovoda(nagycsoport).Már a nem létező f*szom tele van vele.És a legnagyobb gondom az, hogy teljesen magához édesgette a gyereket, folyton hozzá akar menni, ha valami baja van, mert egy kis pityergéssel nála mindent elérhet, csak ne sírjon a gyerek, mert az ő szíve megszakad(édesség ebéd előtt,stb), a mi gyerekünk vagy(ettől ölni tudnék), szóval már a lehető legkevesebbszer próbálom vinni hozzá, de ez nehéz, mert itt dolgozik a piacon,akarva akaratlanul egy héten min.2-3x találkoznak.
Ami a legérdekesebb, hogy teljesen más volt régen a gondolkodása, csak mióta vállalkozó lett meg autójuk van, azóta hülyültek meg apósommal együtt. Nem lehet velük beszélgetni,csak a gyerekeket ajnározzák, vagy a hülye dolgaikat fújják, amit mi mondunk az igazán nem érdekli őket. És a legjobban a férjem szenved ettől, mert régen tényleg tök jó fejek voltak a szülei, mindenről tudtunk beszélgetni, sokszor este 11 után jöttünk el a látogatásokból(még gyerekek nélkül), közös programokat csináltunk. Most télen ilyeneket mondtak, hogy alig várják a tavaszt, nyarat, hogy mehessünk együtt kirándulni. Ehhez képest ők mennek minden vasárnap(most nem, mert egy barom totálra törte az autójukat egy esős nap), de egyszer nem szóltak még, hogy menjünk együtt. Kétszer voltunk velük, akkor is mi "erőltettük", hogy nem mennénk együtt valahova, mert a Tündi akart menni a mamához és mondtuk, hogy kirándulni mentek.De miért?kérdezte, és ő is akar, de a mamáékkal.
Elegem van belőlük. Közben segítenek, ha baj van, de már a múltkor a szemére hányták a férjemnek, amikor nem volt munkája, hogy ők "azért dolgoznak estig", hogy nekünk könnyebb legyen és mi le akarjuk passzolni a gyereket a bölcsibe, mert az olyan modern, hogy anyuka csak egy babakocsit tol, persze, hogy nekem jó legyen. Az már nem érdekes, hogy a gyerek vágyik társaságra amit én nem tudok neki megadni. Mindegy a bölcsivel nem erőszakoskodtam, de az ovit nem fogom hagyni. Én nevelem a gyereket, nem ő, nekem ne szóljon bele és nem befolyásolja őt, különben tényleg az lesz, hogy nem fogom oda vinni.
Na mindegy, erről ennyit. Csak azt hittem, az én anyósom nem tipikus anyós. Ez van.
 
 


Szia Boncsi,
hat a beleszolasos dolog az nagyon altalanos, nekem az a nagy szerencsem a rosszban, hogy nincs itt rokonom, hogy senki sem szol bele semmibe (csak sirnak, hogy menjek mar haza vegreKép. Szerintem egyik fuleden be a masikon ki, ugysem tud mit csinalni, ha a gyerek megy oviba es kesz, vagy vallalja egesz napra? Ha nem akkor mit szol bele, de az ilyennel nem erdemes vitatkozni. Az hogy nagymaminal mindent szabad az termeszetes, majdnem mind ilyen, es szerintem annyira nem rosz az, a ferjem nagynenje van itt nekunk, ott is csak csoki suti megy egesz nap, engem mar nem is erdekel, ritkan vagyunk ott, itthon ugyse nagyon kap szegenykem, mert igy se eszik. Eloszor rettentoen bosszantott engem is, de a legjobb, hogy naluk az a szokas, hogy kajalas elott van az edesseg, na most ezzel nem tudok mit csinalni, a kolarol nem is szolva, mert kerdes nelkul adjak a meg ket eves sincs fiamnak.
Nem tudom mi rosszat tudnak mondani egy kicsi gyereknek egyebkent, remelhetoleg nem teged szidnak, de mondhatnak barmit neki, ugyis Te vagy az anyu, Te semmikeppen se mondj neki semmi rosszat roluk, mert akkor csak megharagszik rad a gyerek (orajuk is meg fog ha rosszat mond anyurol, csak tanits ra, hogy nem szabad csunyat mondani masokrol, ha nincsennek ott).

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Köszi Enikő!
Hát most az van, hogy szüneteltetjük a kapcsolatot velük(kiv.telefon), mert a férjem is haragszik rájuk, egyéb okokból, ez most nem tartozik ide. Úgy döntöttem, inkább elmegyek a Tescoba vásárolni, mint a piacra, még élmény is a Tündinek, csak ne kelljen találkoznunk, Tünde olyankor mindig kinn akar vele maradni, persze jön a sok édesség,nyalóka, már ki is lyukadt két foga.Itthon meg kap max.1 rudit egy nap(de elég ritka ez is), meg ha esetleg sütök, akkor sütit.
Szóval igen megkurtítom a találkozások számát, talán akkor ők is megmozgatják magukat, és kimozdulnak otthonról, hogy eljöjjenek ide(mindig van valami kifogás, + nagyon megszokták, hogy mindig megyünk szombaton, hát most nem fogunk).

Egyébként milyen ott élni?Hogyhogy kimentetek(ha nem vagyok túl tolakodó)?Már mi is gondoltunk rá, de valahogy sosincs elég bátorságunk hozzá mindent és mindenkit itthagyni(nem mintha olyan jól mennének itt a dolgaink).KépMiért pont NY?

Boncsi
 
 


Szia Enikő!

Még annyi, hogy azért furcsa mindez nekünk, mert sem az én nagyszüleim, sem a férjemé nem voltak ilyenek. Sőt! Még ők fogtak minket "keményebben", ha lehet így mondani, ők voltak szigorúbbak. Édesség volt egy kocka csoki ebéd után és ha volt, akkor egy rágó egy napra(és ez nem csk nálunk, hanem náluk is), ránk szóltak, ha rosszak voltunk,stb.
Anyunál ez még megvan, ő sem hagyja elkanászodni a gyereket, nem enged meg mindent, és nem tömi édességgel. A férjem nincs oda anyuért, de ennek örül, hogy nem néz el mindent Tündinek, hanem ahogy ő fogalmazott, legalább megneveli valaki.Ugyanakkor, ahogy már írtam, időnként rá lehet bízni egy-egy hétvégére, és nem teher neki.
(vasárnap is hívtam anyósékat, hogy menjünk együtt állatkertbe, már jöttek a kifogások, hát akkor eddig tartott a próbálkozás a közös programok szervezésében)
Bocs, de ezt még ki kellett írnom magamból.
Szia.
BoncsiKép
 
 


Szia Boncsi,
szerintem is vard meg mig ok akarnak menni valahova, ugy latszik tul sokat lattak titeketKép, aminek elvileg orulnie kellene (pl. nagymamam nagyon orulne, ha mind a szomszedba laknank). Bar nem kell messze mennem nekem se hasonlo peldaval, noverem a lanyaval fel eve anyunal lakik ideiglenesen, noverem haza mondjuk mar majdnem keszen all a bekoltozesre, anyu meg folyton panaszkodik mindenkinek, hogy mar mehetnenek vegre, es mennyire elege van mar belole, nincs nyugalmuk toluk stb. (nem mintha sok vizet zavarnanak, otthon sincsennek nagyon). Szerintem nagy bunkosag anyamtol, mert pl. beszallnak a rezsibe meg ilyenek, ugyhogy szerintem meg jo is nekik, es amugy is csak egy kis ido kerdese es mennek. En mar reg elmentem volna a tok ures lakasba, mondjuk en haza se koltoztem volna.
A legjobb az egeszbe a ti esetekben is, hogy most ugyan nektek kellene a segitseg, de valoszinu nemsokara nekik, amikor mar tenyleg oregek lesznek, akkor meg majd csodalkoznak ha visszaut a dolog.
New York nem valami erdekes mar. Az elejen jo volt, meg amig "fiatal" voltam, de igy gyerekkel mar semmi vonzo nincs itt szamomra. Szerintem ket kicsi gyerekkel ne is probalkozzatok, hacsak nincs valami konkret lehetosegetek, ha mentek valahova csak Europan belul. Nekem semmi kulonosebb oka nincs miert ide jottem, igy alakult, a ferjemmel itt talalkoztam, o nem magyar. Nyugodtan kerdezhetsz egyebkent, nagyon nyitott vagyok, talan tulsagosan is.
Eniko

[url=http://www.nagyonbaba.hu]Kép[/
 


Szia Enikő!

Valószínűleg igazad van. A nővéredéket pedig sajnálom, és én is már elköltöztem volna a helyében. Mi 3 hónapig laktunk anyóséknál, még amikor minden jó volt(esküvő után, amíg kész nem lett a lakás-a férjem nagymamája meghalt és így örököltük, szerencsénk volt ebből a szempontból, nem azért, mert örültünk, hogy meghalt, a férjem imádta), és mi is úgy költöztünk át, hogy pl.még nem volt mosogatóm, egy hétig a fürdőszobában mosogattam, de azt mondtam, menjünk, kezdjük végre az önálló életet. Pedig szívesen marasztaltak, hogy várjuk meg, míg minden kész lesz.
Hát, valószínűleg nem fogunk elköltözni, egyébként mi Amerikába szerettünk volna(ha ez a variáció lett volna)egy kisvárosba.
Most az van, hogy valahová Pest mellé, ahol azért nem horribilis a telekár, és építkezni, aztán a kertben sütögetni és családi bulikat csinálni, mint a férjem családjában volt divat régen.Kicsit össze akarja megint hozni a családot. Tudod, közben szól a cigányzene...
Az ősei romák, illetve félig, de apósom már nem, a férjem pedig szőke kék szemű,hófehér bőrű. Egyébként nagyon szeretem a családját, sokkal jobban érzem köztük magam, mint a saját családomban.
A te férjed amerikai? És hazajönne ide veled? Ez tök jó.Romantikus.KépMint a filmeken.
Hogy találkoztatok, jöttetek össze?

Boncsi
 
 


Enikő!
Még annyit, hogy most találtam meg, hogy eladsz fogamzásgátlókat. Írnál róluk, hogy mik ezek, hogy kell használni, stb.?Egy gyűrű meddig elég?
Nekem sajnos nem lehet tablettát szedni, ezek hormontartalmúak? Gondolom,a tapasz igen, de talán az nem megy át a májamon(sajnos a bogyótól megnövekedett a májam és az epefestékszintem). Majd érdeklődöm a dokinál is, ha válaszoltál.
egyébként spirált rakatnék fel, de előbb szeretnék erről is érdeklődni(a spiráltól kicsit félek, hogy görcsölni fogok tőle)Kép

Köszi!Kép
Boncsi
 
 

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

cron