Új privát üzeneted érkezett!

A három éves gyerekkel bezárulnak a babakönyvek, és az óvodás, kisiskolás kor mindenhol teljesen békés időszaknak tűnik. Aztán jön a kamaszodás. Nekem pedig itt a négyéves, frissiben középsővé lett tündérkém, aki már reggel kilencre kétszer kiverte az ördögi, telitüdőbőlzokogok, de egyárvakönnyemsincsen- hisztit. Csak azért, mert tesója lett? Vagy vannak még másnak is gondjai a korosztállyal? Segítsetek, néha olyan nehéz jobban szeretni.
sofka
 
 


Sofka!

Nekem is van egy négyévesem, aki idönként ugyanigy viselkedik. Én sem tudom, hogy a tesó számlájára kell-e irni (bár nálunk még tavaly született, most már ö is elmúlt 1 éves). Néha nagyon nehéz vele. A dolog külön érdekessége, hogy a müsor komolyan csak nekünk megy (persze ez jó isKép). Ha máshol van, akkor mindenki azt mondja, hogy egy nagyon aranyos, jólnevelt gyerek.
Most próbálgatja még a határokat nálunk? De miért? Már megszokhatta volna, hogy vannak dologok, amiben nem engedünk. Azzal is próbálkozik, hogy amit egyikünk mond, azt a másiknál megpróbája megváltoztatni (hát a másik igent mond arra a nemre). De ez se nagyon jön be, mert nagyon figyelünk, hogy ne ugorjunk be neki (elöfordul olyan esetben, ha épp nincs a másik olyan közel, hogy megkérdezzük, hogy "te mit mondtál" vagy nemi s tudjuk, hogy már a másikat megkérdezte, de direkt nem).
Vajon mi ilyenkor a jó magatartás?

Beszti

KépKép
KépKépKép
 
 


Beszti!
És hogy álltok az ún. fantáziahazugságokkal? Mert nálunk, ha valami nincs rendben, azt nem ő csinálta. A szobájában pl. a nyolcéves nővére barátnői csinálnak rumlit. khm. És a déli alvás?
Szerencsére a nagyhisztiket Orsi is nekem tartja fenn. Na meg néha elsüti anyukámnak.
Mindenesetre örülök, hogy máshol is hasonló a gond, akkor nam én teszem tönkre a gyereket.
Te találtál irodalmat erről az életkorról? Én emlékszem, vmi német könyvben olovastam róla anno, de most nem találom. Megkeresem.
sofka
 
 

 
 

Sofka, Beszti!

Mééér írtok Ti itt az én gyerekemről fentebbKép
Hihi! Én is azt hittem, hogy valami nem stimmel, mert az én gyerekem is mostanában lett olyan, de olyan átokfajzat, hogy csak na!!!
Fantáziahazugságok--Csi bólogat, és röhögKép
Mit mond a másik szülő--ezen is csak mosolygokKép
És én is azt hittem egy ideig, hogy talán most jött ki rajta a testvérke hatása, de nálunk a kicsi elmúlt másfél...

Nekem még az is fejtörést okoz, hogy most kezdenénk az ovi kiscsoportját, és azt hiszem, hogy a megbuggyant kisfiamnak csak növelni fogja a problémáit. De ezek szerint nem egyedi az eset, csak afféle szárnypróbálgatásról, és a "meddig mehetek el" kipróbálásáról van szó..

Jó, hogy írtatok Ti is erről, így ma nem csapom agyon a dedetKép

Sziasztok
Csi
(egyébként a kölyök csak három hónap múlva lesz négy)
 
 


CSi!
Mi már tavaly is jártunk oviba. De magam sem tudom jól tettem-e. Természetesen, mikor a tesó született, ithon maradt. Így aztán ő hozta a mobilt, mikor lábat törtem, végigélvezte a mentős cirkuszt, és azt, hogy anya két napot volt itthon a kórházból, és már megint. Na, mikor hazajöttem, nem engedtem oviba. Csak éppen nem maradhattunk egyedül, mert nem értem volna utol, és szuper kreatív, húsvét után maradt az ovi. Néha jó neki. Néha nem. Figyelni kell, és szerintem néha hagyni a szoknyánk mellett. Orsi menne is, nem is . Mert a barátai ott vannak. De szerintem, ha nem járna az utcából minden kislány, beérné egy-egy itthoni együttjátszással, a húsz gyerek még sok neki.
Délutáni alvás????
sofka
 
 


Sziasztok!

Az én fiam is négy éves, és hasonlók a tapasztalataim. Három éves kora után azt hittem, hogy jobb lesz a helyzet, mert úgye azt olvastam addig tart a dackorszak. Nálaunk az a fő gond, hogy bármit kérek vagy mondok az ellenkezőjét csinálja, vagy a válasza az, hogy nem. Pl. mondom neki, hogy vetkőzzőn le, erre természetesen az a válasz, hogy "nem" és pl. ha ilyankor azt mondja azt mondja az apja, "hogy a Gergő nem is tud levetkőzni, majd levetkőzöm én és én leszek az első", na ekkor persze egyből elkezd vetkőzni, és ez mindennel így van.
Persze a nagyiknál ezt nem, vagy legalábbis nem ennyire csinálja.
Délutáni alvás nálunk még szokott lenni, bár nem mindig, de ha sikerül elaludni akkor másfél órát szunyál általában, de van, hogy többet is.
Tesó nálunk is van, tavaly decemberben született, de szerintem nem miatta van, akkor volt egy kis féltékenység, ami főleg abban nyilvánult meg, hogy mondtuk neki, hogy halkabban legyen ne kiabáljon persze erre fel még hangosabban kiabált, sőt direkt elkezdett. De nálunk egyébként is gond, hogy az alaphang is nagyon hangos, egyszerűen nem tud normális hangerővel beszélni.
Egyébként egy tök aranyos, közvetlen, jófej kissrác aki mindenkivel elbeszélget. Ja 10 másodpercnél tovább nem bírja ki szó nélkül. Kép
Egy hét múlva ovi! Kép Kép

FKata
Katalin
 


Kata!
Kezdek arra az álláspontra helyezkedni, hogy a dackorszak kb. életünk végéig tart, csak néha enyhébb. Nyolcéves lányom szinte kezelhető. Ha a csillagok jól állnak.
A kiabálás nálunk is gond. Ott állok tőle egy lépésre, de ordít (nem sír, csak társalog). Ezt lehet, hogy az átkozott-áldott ovinak köszönhetjüK? Merthogy ott másképp nem lehet érvényesülni.
Sumákolni szokott? (Elvonulás, visszatérés meztelenül, törülközőben, de hallatszott, hogy csak egy pillanatra nyitotta meg a zuhanyt) én már fürödtem... Ismerős valakinek?
sofka
 
 


SziasztokKép
Alvási szokásainkról nem beszélhetek, mert már több ízben ki lettem tiltva mindenféle topikból. ALvással minden rendbenKép

Ő is folyamatosan beszél.
Lódít jó nagyokat, ha valamit elpakol, akkor azt elvitte a cica, amikor kitört egy facsemetét, akkor azt természetesen a kutyánk haverjai törték ki, és el is vitték az erdőbe... Tegnap előtt azért vágta le a kedvenc díszfám összes ágát, hogy ne nekem kelljen. Ő csak segít.
Ha megkérdezzük, mit-miért csinált, akkor rögtön azt feleli, hogy "Mert olyan kedvem volt". Ezt persze tőlünk hallotta, úgyhogy csak magamra vethetek...
Szomszédnak rendszeresen elmondja, hogy én nem szoktam főzni, és ő nem kap enni. Ha bárki azt kérdezi, hogy szoktam-e bántani, akkor azt feleli, persze, és meg is mutatja, hogy hova szoktam ütni...Aztán majd csodálkozom, ha beküldenek a nevelési tanácsadóba az ovónénik. Mondanom sem kell, nem verem, és em is éhezikKép

Kishugával jól kijön. Tolmácsol nekem, pesztrálja, tényleg egy szavam sem lehet rá.
Ő tavaly elvileg minicsoportos volt, csak amikor a beszoktatást tudtuk volna kezdeni, akkor jött a karácsony, majd a hatalmas hó volt akadály (hegyen lakunk), aztán bármikor levittem később, mindenféle randa betegség levette a lábáról, gondolom, ez normális, azaz előfordul.
Ami még kiborít: ha szeretném valamire megkérni, akkor nyomban közli: "Én kicsi vagyok még hozzá, majd, ha nagy leszek!" Ezzel el is intéz mindent.

Én arra gondoltam, míg nem olvastalak Titeket, hogy talán most jött el az az idő, amikor már nem tudom úgy lekötni, mint egy óvodai közösség. Nem lehet, hogy hirtelen több lett a tudásuk, és az energiájuk, és ezt nem tudjuk kimeríteni-kielégíteni, mint mondjuk kétéves korukban?

Nálatok hogy volt? Mikor közösségbe került, akkor könnyebb lett vele otthon?
Nekem még nincsen tapasztalatom e téren, és megmondom őszintén, kicsit tartok is attól, hogy az oviban nem túl szigorú légkör még jobban alá fogja adni a lovat. Meg attól is félek, hogy az éppen kicsit megbuggyant kisfiam ha erre a stílusra kezdi felszedni majd a más gyerekek általam nem kívánt szokásait, akkor mi lesz???
Sosem vett át szokást eddig más gyerektől, de most nyáron már ugyanúgy nyávog, mint a szomszéd kislány, ugyanazzal a hanghordozással kezdett el beszélni, és ugyanazokat a szavakat kezdte el használni. Ez innentől kezdve majd állandó lesz, vagy csak egy kezdeti roham?
Mire számítsak szerintetek?

Egyébként ő is "jófej" kölyök, csak minden napra jut valami. De egy ideje azon gondolkozom, hogy mi válthatta ki belőle ezt a "stílusváltást", jó tudni, hogy ez másnál is bekövetkezettKép

Bár Titeket ez nem boldogítKép

Csi

Bocs, hogy regény lett, de igen régen gyűlnek bennem ezek a dolgokKép
 
 


CSi!
Orsi egyfelől vágyik a gyerekekre (különben nyilván nem lapulna már kora reggel a kerítéshez, nehogy elmulassza az erre járókat), másfelől mélységesen aggódik, hogy mi történik itthon, míg ő távol van. Mit csinálok a kicsivel? Ez a köztes állapot vezet szerintem a kimeríthetetlen hisztihez, és a déli nemalváshoz is. Mert nem akar kimaradni. Déli nemalvással sem lenne semmi baj, ha utána nem lenne egész du. olyan mint a forgószél. Ha nagyon fáradt, felpörgeti az egész családot.
Utánzásban pedig verhetetlen. Már a nővére is szerintem kibírhatatlan jellegzetességeket szedett föl, ő még ezt is képes volt fokozni. Pl. ez az eltanult hisztis sírás, ami ordításba torkollik. Egy pillanat alatt 220 a vérnyomásom. Úszótáborban a nyolcéves nagyfiúktól szedte fel a pisi-kaki-büdösseggű témakört. Egy szerencséje, hogy apjánál még nem dobta be. Gondolom így keresik a saját egyéniségüket. Remélem hamar rátalálnak... Már így is őszülök.
sofka
 
 


Bocs, de megint jókat mosolyogtam...Kép
Szép szavak..oh, igen. Bár nálunk azzal kezdi, hogy ezt nem szabad mondani, és már mondja is.
Ezek szerint az ovi nálam is fokozza majd az őszülést...
Szép kilátásokKép!
Csi
 
 


És ma csoda történt. Megtaláltam a varázspálcám, bár tudom, hogy hosszan semmi nem működik. Szóval este mindig elmondjuk, hogy mi volt külön jó a napban. Én mostanában mindig azt találom a legszebbnek, ha Orsi nem, vagy csak keveset hisztizett. És lőn. Csökken a botrányszám. Ami nem jelenti persze, hogy ne ébresztené fel a végre elaludt, éppen fogzó öthónapos öccsét. DE jót akar. Hát a kis buta nem a párnára tette a kobakját. Időben odaértem.
sofka
 
 


Sziasztok!
Már egy hónapja nem írt senki!? Kép
Hátha most... Kép
Az én lányom februárban lesz még csak 4 éves, de a hisztijei neki is megvannak. Viszont ezt általában lekezeljük azzal, hogy azonnal beküldjük a szobájába, hogy ha végiggondolta a dolgot, akkor kijöhet. Ekkor ellenkezés nélkül besétál a szobájába, (persze hisztizve) magára csukja a szobájábnak az ajtaját, és általában 2-5 perc múlva már jön is ki mosolyogva. Kép
Január óta oviba jár, és azóta szerintem sokkal kezelhetőbb, mint előtte volt. a nyári 5 hetes szüneten is éreztük, hogy hiányzik neki az ovi intenzívebb élete. A mi ovinkban rengeteget vannak kint az udvaron, így kellően lemozgatják őket.

Az önálló öltözködéssel hogy haladtok? Én csak nagy ritkán tudom rávenni a lányom, hogy legaláb próbálja meg egyedül. Pedig az oviban azt mondják rá, hogy nagyon önálló, és nem is igazán engedi, hogy segítsenek neki. Másnál is így van?
A másik, ami az öltözködéshez kapcsolódik, az a papucs téma. Mindig azon megy a harc, hogy felvegye, mert azért a kövön ne sétálgasson zokniban. (Félek, hogy felfázik.) Ilyenkor hirtelen mindig valami fontos dolga akad. Itt tehetetlennek érzem magam Kép

A fektetésnél szoktam még időnként kiakadni. Mikor oylanokkal hív vissza, hogy nem látja az XY állatkát az ágyában, gyújtsam fel egy picit a villanyt. Vagy pl. a párnája féloldalasan van, és igazítsam meg. Nálatok is van ilyen?
Kali még kiságyban alszik (160 hosszú), és mindig felhúzzuk a rácsot. Amikor mondjuk nem húznánk fel, akkor ő kér, hogy húzzuk fel. Persze reggel, amikor felébred, akkor már egy nagyon ügyes technikával ki is mászik belőle. És persze jön hozzánk. Ez mostanában 6 óra körül van. Szerencsére mindig bekopog. Olyan nincs, hogy nem. Kép
Ti hogy tanítottátok meg a gyerekeiteket, hogy rendes ágyban aludjanak, és ne essenek le róla? Én attól félek, hogy mindig le fog esni. (Mindig a rácsnak támaszkodva alszik). 6 hét múlva költözünk, és az új helyne nem lehet megoldani, hogy a kiságya legyen. Meg ugye nem akarom, hogy még iskolásként is ebben aludjon, meg ugye két év múlva tesónak is kelleni fog Kép

Na még egy utolsó: kinek mit csinál a gyerkőc? Kali most a héten megtanult kétkeréken egyedül biciklizni, 2 éves kora óta ügyesen rollerezik, bukfencezik. Nagyon szeret kádat mosni (minden fürdést a kád takarításával kezdi, de már a vízben). Szeret felmosni, söpörni, porszívózni. Ja, sé imád táncolni.

Bocsi, ez kissé hosszú lett.

Bea
 
 


Szia Bea.

Nekemis van 4 éves lányom.Többször megpróbáltam a saját ágyába szoktatni.Amikor végre sikerült,Pár hét múlva kiderült,kistestvére lesz.Egy darabig még a helyén maradt,de ahogy nőtt a pocakom,egyre nehezebb volt visszavinni éjjel a szobájába.Mellettünk aludt el vagy hajnalban átjött.Nagy hassal már nem cipeltem vissza,apa meg fel sem ébredt.Tehát még mindig köztünk alszik.Közben megszületett Kori,de ő a kiságyában alszik.Ha éjjel felébred,én megyek át vele a gyerekszobába,ahol egy dupla matrac van ágy helyett.Így mindenki kényelmesen elfér.Szerintem előbb-utóbb Mindy is átszokik majd a saját helyére.
Szeretnénk még egy babát,akkor úgy is átrendeződik ki hol alszik.

A fürdés nálunk is kád súrolással kezdődik és felmosás a vége.Legalább is a lányok ragszkodnak a pancsoláshoz.

Az önálló öltözködés is megy,de ha sietek inkább segítek neki.Az a nagyobb gond,hogy ő kitalálja mit akar felvenni csak legtöbbször nem az időjárásnak megfelelő ruhát választ.Az ovi rá is jó hatással van.Ott legalább alszik.Imádja a gyerekeket,a zenét és a táncot.Az ágyról már nem esik le.Nem tanítottuk rá,magától megoldódott.

Miért csak két év múlva lesz tesó?Nem lesz nagy a korkülönbség?

Linato
 
 


Bocs, a nekem is természetesen külön van.

Linato
 
 


Sziasztok!
CSatlakoznék én is, bár az ivadék csak márciusban lesz 4 éves, jelenleg 3,5, de ahogy olvastam a topikot, mintha róla szólna. Tesónk van, 20 hónapos, tehát nem mai csirke , akarom mondani kakaska, ovit szept. elején kezdtük.
Húzós dackorszak után több, mint fél éve a világ legédesebb kisfiúja volt, nagyon igyekezett megfelelni, nem verekedett (csak a tesójávalKépmegbízható volt, segített, igazi álomgyerekKép DE most: állandó szava NEM, hisztizik, stb, stb. Úgy látszik kezd négyévesedni?Kép
Ovi óta nagyon önálló, öltözködésben, fogmosásban stb. Szerencsére a ruhák nem izgatják, bármit ráadhatokKép
Talán Sofka kérdezte a topik elején, hoyg van e könyv a korosztályról: a "Picik és kicsik" címűben egészen az iskolás korig tárgyalja a dedeket
Még jövök, de most ordí------tás volt a fürdőkádban. Bunyó.
Viszont már lefeküdtek, SZERENCSÉRE nálunl nincsenek fektetési gondok (igaz éjjel zsizsegnek).
Zsuzsa
 
 


Most találtam: (Persze mást kerestem, az meg sehol...)
A frusztráció-regresszió-agresszió vielkedésegység különösen kritikus a harmadik életév második felétől az ötödik év végéig. Ez a kor ugyanis ... az én-élmény megjelenésének és az én első érvényesítésének az időszaka. ....
A 3-5 éves korra jellemző dacreakció, renitencia tehát az én-élmény funkciógyakorlással együttjáró frusztrációs feszültségből fakad. A gyerek viselkedése olyan mintha függetlenedni akarna. Valójában nem ez történik. Ebben az időszakban szorosan kötődik a felnőttekhez, kívánja a közelségüket, szeretetüket, igényli, hogy törődjenek vele, hogy gondoskodjanak róla. Nem független akar lenni, hanem önálló. Dacreakciói nem a szembenállást hangsúlyozzák, hanem az "én vagyok, tehát én csinálom" viselkedési mintát érvényesítik.
A frusztrációs konfliktust az engedelmességre való nevelés kiélezi, mert a szülők nem mindig értik a gyerek önállóságra törekvésének indítékát, és így én-érvényesítő szándékait gyakran elnyomják."

Na. Kicsit sok benne a tudós rész, de ha egyszer idézet. Mérei - Binét: Gyermeklélektan

Persze ez nem magyarázza meg, hogy pl. miért nem akar délben aludni, mikor hótfáradt, vagy miért üvölt mint a fába szorult féreg. De azért jobb tudni, hogy ez (is) egy dackorszak.
sofka, akinek a négyévese lázas, és hányt és ma az anya ágyában alszik.
 
 


Jobbulást a négyévesnek!
 
 


Titati!

Mintha az én gyerekemről írtál volna. Kép



Nekem a kisebbikem lesz 4 éves januárba, fiú és Dominiknak hívják.
Mi januártól járunk oviba, amit nem bántam meg, mert sokkal kevesebbet tud itthon "rosszalkodni".
Különben egy nagyon jó pofa srác, csak sajnos egy tájfun is elveszett benne amit néha nagyon nehez tolerálok.


bigacsiga Kata

bigacsiga
Budapest IV. kerület
 
 


Régen irtam!

Sofka!

Fantáziahazugság annyira nincs, bár mostanában olyanok vannak, hogy ö ez meg az szeretne lenni (rendörKépKép), és mi mindent fog vezetni (a HÉVtöl a repülöig), de ezek nem hazugságok, csak fantáziák!Kép
Déli alvás, Az nincs, de már nagyon régóta. Egyszerüen nem ment. Nem dölt ki 3-ig, aztán viszont olyan nyügösen ébredt... Nekem nem okozott gondot, és az alvásideje megvan, mert este 8-tól alszik reggel 7-ig.
Oviba sajnos nem jár, a kicsi miatt nem vették fel (tudom, törvénytelen, de ez van, én nem akartam ugrálni, mert annyira azért nem jók az ovik, csak néha a gyereknek lenne jók, mert ugy érzem, hozzá idönként már kevesek vagyunk).

Titati!

Akkor mi szerencsések vagyunk, Beni teljesen egyedül tud öltözködni, még a nehezebbeket is (zokni), csak a nagyon bonyolultaknál kell segiteni (farmernaci gombja).
Szeritem Kali is tud már mindent, akkor sem megy a dolog, ha ugy mentek valahova, hogy elötte sok idödök van öltözködni, és mondod neki, hogy most neki kell?
Ágy: Beninek nincs "rendes" ágya, hanem olyan van, ami már nem rácsos ágy, hanem heverö, de körbe van egy korlát, hogy azért ne essen le.
Sokáig ö is rácsos ágyban aludt (amiben most a tesóKép), de könnyü volt átszoktatni. Egyébként ha heveröt akartok neki, akkor szerintem megpróbálkozhattok azzal, ahogy addig, amig szokja, körbe (vagy arra az oldalra, ahol leeshet) tesztek a földre , hogy puhára essen.

Beszti

KépKép
KépKépKép
 
 


Most olvastam:A 4-5 éves gyermek szellemi befogadóképessége meglepően nagy.Rengeteg információt szerez az óvodában társaitól,a televizióból.Ez a tudásanyag azonban labilis.Sok benne a bizonytalanság,a félreértés.Az együtt végzett játék,ismétlés,tanulás megerősíti,kijavítja az ismereteket.A szülővel folytatott tevékenység közben a gyermeknek lehetősége van a kérdezésre,a szülőnek pedig a helyes információ megadására.Ezért fontos,hogy a foglalkozás alatt csak egymásra figyeljenek.Ezek az együttlétek rengeteg többlettel látják el a gyereket nemcsak szellemileg,de érzelmileg is.

Sajnos ritkán tudok úgy játszani vele,hogy közben ne ugráljon a kicsi a fejünkön.Hétvégén meg tudom oldani,mert Kori alszik ebéd után.Hétközben amikor hazajövünk az oviból,inkább játszóterezünk vagy együtt játszunk hárman.Tegnap délután Mindy megtanulta elkapni a labdát.Nagyon nagy volt a sikerélmény,már régóta próbálkozott vele.Ma reggel a pici egyedül összerakta a fa kirakót.Erre a négy éves nővére megtapsolta és megdícsérte.Most nagyon büszkék vagyunk.
 
 


Linato!
A reggeli öltözködésnél a bugyit, és a zoknit Kali választja ki szekrényből, a többi ruhadarabnál meg ajánlok neki 2 félét, és abból a kettőből választ, így nem fordulhat elő, hogy nem az évszaknak megfelelőt akar felvenni magára. Így minden reggel elégedetten indulunk el. Kép
Amikor több időnk van, és jobban a sarkamra állok, akkor egyedül is felöltözik. Szombaton a bugyiját vette fel fordítva. Egy másik alkalommal a zokniját vette fel kifordítva. Van amikor a nadrágnak az egyik szárába dugja mindkét lábát... Szóval ilyenek is vannak.
(Egyszer a párom adta rá a szandált, és csodálkoztam, hogy oylan furcsa a lány Kép Kép Kacsalábra adta rá.) Kép
Tesó azért csak két év múlva lesz, mert ez már a második életem. Októberben lesz az esküvő, jövő augusztusban lesz új lakásunk, és akkor kezdjük majd a tesót Kép

Van egy könyve a Vekerdinek: Kicsikről nagyoknak 2 részes, a Hétköznapi pszichológia sorozatból. Az első része 3 éves korig, a második része meg iskoláskorig mutatja be a gyerekek léletanát. (hú, de komoly lett Kép)

Beszti!
Nagyon teteszik a "kipárnázós" ötleted. Kép Megtanulja, hogy leeshet, de mégse üti meg magát. Köszi Kép

Az öltözködésről feljebb írtam. Fordított bugyi, stb. Kép
 
 


Titati!

Az öltözködésnél ő is választhat két ruha közül,de ha olyan kedve van,akkor juszt is mást akar felvenni.Amióta középsős lett,nagylánynak érzi magát és jobban szótfogad.Most a kicsi kezdi a raplis korszakát.Még szerencse,hogy felválltva adják elő.
Az ágy mellé a földre sokáig tettem még egy matracot vagy félbehajtott takarót.Előfordult,hogy reggelre a földön térdelt,az ágyon volt a feje és édesen aludt.
 
 


Szaisztok!

Hát, hogy mik derülnek ki ezekről a négyévesekről! Kép
Az énlányom 3 hónap múlva 3, ami miatt írok, az az, hogy 4 éves szülinapja körülre tervezzük a tesó érkezését. Van valakinek tapasztalata erről a korkülönbségről? Hogy fogadja a második dackorszakát élő nagy a kicsit? Egyébként mi most egész békességben vagyunk, nagyon úgy tűnik, az első dackorszak lecsengett. Ha ezt előre tudom... Most valamikor születne a tesó.
Na, mindegy...

sziasztok és búék Kinga
 


Hello Lányok!

Régen jártatok erre, de hátha valaki benéz...
Az én lányom nemrég lett 4 éves. Nálunk is vannak hisztik. Bár nincs is kistesó. Azért ki lehet bírni. Agy érdekes dolog, hogy azt mondja, hogy a rossz Zsófi hisztizik, aztán amikor elküldjük, utána megjavul.
Más, ami jobban aggaszt.
Korábban lekötötték a türelmet igénylő játékok. Imádott kirakózni, memorizni, számolós feladatokat megoldani, társasozni. Kb. egy hónapja nem bír elülni ezek mellett. Leginkább csak mesefilmet nézne videón. Egy nap akár 2-szer, 3-szor is megnéz egy mesét. Már kívülről tudja őket, hallom, mert amikor babákkal, állatkákkal játszik, mondja a párbeszédeket szó szerint.
Szerintetek miért változott ennyire az érdeklődése? Volt ilyesmi nálatok is?
Egyébként ovis, még őszig kiscsoportos.
Enikő
 
 


Szia Enikő!

Azt hiszem hasonló a helyzetünk. Az "egyetlenem" áprilisban lett négy éves! Oviban azt mondják, hogy nincsen vele semmi gond. Ebben én kételkedem kicsit, mert 30 gyerek között nehezen tud 1 vagy 2 óvónő minden apróságról értesülni (pl. harapásnyomok maradnak itt-ott).
Otthon hisztizi ki magát. Amikor rászólunk valamiért, hogy ne csinálja, akkor még csak azért is. Öltözködés is mindennapos hiszti tárgya, csak bizonyos ruhadarabokat hajlandó felhúzni. Mivel apa viszi oviba, ezért olyankor igyekszem biztosítani a kedvenc darabokat, hétvégén viszont nekem megy a műsor, amikor a kevésbé kedvenc darabok vannak a polcon. Ilyenkor a kirobbanásom előtti pillanatban rácsukom az ajtót, azzal, hogy ha felöltöztél szóljál. Csodák-csodája sikerülni szokott a dolog!
Türelemjátékok: csak akkor működik, ha én is mellette ülök. Inkább a videózás megy (a napi 3. 101 kiskutyát már le szoktam tiltani, tv-kikapcs és lehet menni játszani).
Engem az akaszt ki, hogy eszébe jut, hogy szeretne festeni (ha belefér az időmbe, akkor előkészülünk hozzá, úgy mint ruhacsere, asztal előkészítése, stb.) és fest kb. 8-10 percet és már mást akar csinálni. Fújjunk buborékkot, de 3 perc után már nem érdekli. Soroljam még?

Nálatok mi a helyzet?

Mindenkinek minden jót! Zsóci

Kép
 
 


Szia Zsóci!

Én pont azt nem értem, hogy ha eddig volt türelme, akkor most miért nincs? Például mostanában rajzolni sem akar otthon. Igaz, ilyen hulláma már volt. Régebben is kihagyott néhány hónapot, aztán újra állandóan rajzolt, most meg megint nem. Gondolom ez is elmúlik.
Az öltözés nálunk is központi hiszti téma. Délután 3-szor is átöltözik. Néha hajmeresztő kreációkba, de otthon hagyom. Reggelente álmos és viszonylag befolyásolható. Azért néha van balhé, mert rohanunk dolgozni, így is mindig elkésünk, ő meg húzza az időt.
Ha játszik 80%-ban nekem is mellette kell ülnöm. De mindig ilyen volt. Igényelte a társaságunkat, mi meg ,megadtuk neki. Most ahogy nől, néha eljátszik egyedül, bár sajna többnyire videózik, de azért ezt majd kezeljük.
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó