Új privát üzeneted érkezett!

Kislányom 3 éves és nagyon sokszor előfordul, hogy vagy kimondja amit gondolok, vagy "reagál rá".

Legutolsó, tegnapi történet:

Kártyázni szeretett volna, jött, hogy "zsugázzunk!" Apa a számítógép előtt ült.

Én arra gondoltam - és biztos, hogy csak gondoltam, nem mondtam ki, ezt apa is megerősítette!- hogy "igen, de ehhez Apa is kell" mire a kislányom:

-Miért kell ehhez Apa is?!

És ez csak egy a rengeteg hasonló eset közül.

Mással is fordult már elő ilyesmi?! Mennyire mindennapos dolog ez anya és gyermeke között?

Kép

Kép
 


Velem nagyon sokszor előfordult ez. Először nem is figyeltem fel rá, csak csodálkoztam, hogy mit mondhattam, mire kérdezi, hogy tessék? Utána kezdtem figyelmesebb lenni, és úgy, ahogy leírtad, én gondoltam valamit, ő válaszolt rá. Ha nem is minden nap, de rendszeresen megtörtént.

Lehet, működne a dolog oda-vissza is, de én nem vagyok nyitott az ilyesmire. Ötéves korára szinte teljesen elmúlt.
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet: