Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!

Iker kislányaim közül az egyik szándékosan visszatartja a székletét, akár 5-6 napig is. Szívesen beszélgetnék, leveleznék olyan anyukával vagy apukával, aki ezt a problémát szükõként átélte. Esetleg aki szívesen megosztaná tapasztalatait velem. Most pszihológus szakember segítségét kéresem, hogy hosszútávon megoldhassam ezt a dolgot.

Egyáltalán nem vagyok nyugodt, mert - noha tudom, hogy lelki eredetû, pszichés problémáról van szó - mégsem tudom megoldani. Engem is zavar, és szeretném a sebészetet kikerülni.

Van közületek, akinek sikerült? Mik a tapasztalatotok a beöntésrõl, a kúpról, hogyan tudjátok rávenni csemetéteket, hogy ezt a létfontosságú dolgot naponta megtegye? Mennyire igaz az, hogy ez inkább a szülõk félelmérõl szól?

Elõre is köszi a hozzászólásokat:

Andi
 
 


Szia!
Én is hasonló problémákkal küszködök, bár mostanában úgy látszik ideiglenesen megoldódott. Robi fiam 2 éves múlt januárban, és valószínû, hogy egy fájdalmas széklet után, elkezdett félni és nem akarni kakilni. Mindennel próbálkoztam, egy adott pillanatban már azt vetettem be, hogy lássuk most milyen kaki lesz boci, csiga... mire elmondtuk az állatkertet csak sikerült produkálni valamit. Közbe persze erõszakkal és majdnem sírva tartottam a WC-re, mert a bilirõl egyedül is le tudott szállni. Aztán közbejött egy hasmenés /elég durva - korház-perfuzió/ de legalább annyi jó benne, hogy mostanában minden reggel együtt megyünk kakini, utána megnézzük, hogy ez épp csiga, gyurma, kigyó-ra hasonlít.
Tehát nálunk a probléma a félelem volt,h goy fájni fog. miután ez egy idõre megszûnt, most még a kemény kakit is probléma nélkül kinyomja.
Számomra az az elsõ kérdés, hogy miért tartja vissza - talán õ is fél, vagy utálja?
 
 


Szia Ildics!

Veled beszéltem a chet-en is. Niki is mindig szorulásos, széklete kisebb korában is kemény. Gondolom neki is fájhatott, mert volt úgy, hogy fél órán át keményen küzdött a sikerért. Szóval nehezen ment.

A dolog másik fele, hogy nagyon apás. Éjjel, ha felébred csak az édesapja tudja megvigasztalni. Az apja most vizsgázik, még jövö héten védi a szakdolgozatát, õsszel államvizsgázik. Tehát érthetõ, hogy sokat fáradt, izgul, feszültebb, mint általában. Lehet, hogy ezt is megérzi.

Székletét felhígítottuk, mégis remekül tartja. Nyilvánvaló, hogy szorong valamiért, dehát egy három évesnél ezt ki lehet egyáltalán deríteni. Most már pisilés miatt is csak egy pillanatra ül rá a bilire, nehogy más is sikeredjen. Volt úgy, hogy erõszakkal tartottam a bilin, 2 órát ücsörgött rajta, majd fél kilenc körül, mikor szinte ülve elaludt, mondtam, hogy menjen inkább aludni. Szemmel láthatólag megkönnyebbült.

Most egyenlõre én is a széklet fellazításával próbálkozom, a laktulóz nevû gyógyszertárban kapható sziruppal. Hátha nálunk is bejön.

Írj még, ha van kedved.

Köszi:

Andi
 
 

 
 

Szia Andi!

Én is laktulózt adtam Robinak, bár végül nem az hozta meg az eredményt Kép Azért az én véleményem szerint ne tartsad erõszakkal a bilin, legalábbis ne olyan sokáig. Végülis, ha belegondolok, akkor Robinál is akkor kezdõdtek a problémák, mikor visszamentem dolgozni. Én azért már az elejétõl igyekeztem hozzászoktatni a gyereket, hogy én nem mindig vagyok. Persze, hogy éjszaka utánam sír, de csak ha tudja, hogy én otthon vagyok Kép ha eszébejut, hgoy most valamelyik nagyanyjánál alszik, akkor mamát hívja!
A lényeg, hogy mindig bátorítsd, dícsérd, ha produkált jutalmazd (NE csokival, vagy ilyesmivel, hanem dícsérettel, öleléssel). Ja én is kúpoztam Robit, de már a végén elõre sírt, hogy ne...szakadt meg a szívem. Ezt is valahogy úgy kéne neki megmagyarázni, hogy ha kinyomja nem kell a kúp, de ha nem akkor ez azért van mert segíti.
Nehéz mese...
Írj még
 
 


Szia Ildics!

A laktulózból minden gyereknek más az a mennyiség, ami lágyít, vagy ami meghajtja. Nem lehet túladagolni, nem gyógyszer, olyan mintha olyan táplálékot enne a gyerek, amit kellene. Ezt a doktornénink mondta, és Nikinek is elég nagy mennyiséget kellett beadni.

El kellett mennünk a gyermeknõgyógyászhoz, mert elég sokat kakis a popsija. Azért mert visszatartja, de mégis kell. A fertõzés kialakult. Amit mondani akartam: nem tudom, miért lehet hogy a véletlenek összejátszása, vagy meg is ilyedhetett, de a rendelõ W.C.-jében felkérte a pelenkát, és teljesen magától ...

A kúppal nálunk is ugyanez a helyzet, már nem tudok neki adni. Most gyógyteákat fogok kipróbálni, napi három deci kamillateát szívesen megiszik. Próbálom a székletét lágyan tartani. Ennek nagyon örült.

Találtam a gyógyszertárban egy könyvet, a címe: A székrekedés diétás kezelése. Írta: Gaálné Póda Bernadette. Nagyon hasznos információkat tartalmaz, hogy mit szabad enni, és hogyan kell elkészíteni, egyszerû trükkök vannak benne. És nem utolsó sorban egészségesek is ezek az ételek, nem igényelnek bûvészkedést. Néhány dolgon kell csak változtatni a fõzésnél.

Egyenlõre ennyit, és szia:

Andi
 
 


Szia Andi!

Hát meg vagyok gyõzõdve, hogy a legjobb és legeredményesebb módszer a diéta. Én is gyermekkorom óta székrekedéses vagyok (úgyhogy volt kitõl örökölje Robi) és mindenféle csodaszer(szar?!)-al pródálkoztam? lenmagokat, mustármagokat nyeltem vízzel, joghurtba kevertem korpát, zabpelyhet, kutyabenge teát ittam (ez elég veszélyes) szennateát - a teák hosszú idõ után függõséget okoznak!!
mindegyik használt ideig-óráig, aztán kezdtem elõrõl - lusták a beleim.
A férjem pedig aranyérrel volt operálva, úgyhogy ez a diéta engem is érdekelne!!
Ha van jó recept vagy tipp írd meg!!
 
 


Szia Ildics!

A könyv címét már megírtam, holnap készítek tésztát kukoricalisztbõl, majd megírom milyen lett. A könyv szerint az a lényege, hogy rostban gazdagon táplálkozzunk, hogy megdolgoztassuk a lusta beleket.

Majd megírom a tapasztalataimat.

Szia:

Andi
 
 


Szia Andi!

Na mik a tapasztalataid? Mi finomakat fõzöl és hogy alakul a kakilás?
Én most azt tapasztaltam, hogy napi 2-3 paradicsom nagyon jól rendbetartja a székletét! S szerencsémre szereti is.

Várom leveled
szia
Ildi
 
 


Szia Ildics!

Bocs, hogy idági nem írtam, de nem jó az otthon gépem, és még nem volt ideje férjecskémnek megcsinálni. Fõztem, ezt-azt, a kukoricalisztes tészta nem jött be, a palacsinta viszont igen. A paradicsomot nem szereti nyersen, csak levesnek, azt szoktam csinálni. Hiába minden diéta, nem használ. Szerintem itt már csak az akarás hiányzik. Elõbb-utóbb majdcsak kinövi, csak ezt az idõszakot kell áthidalni valahogy. Azt hiszem feladtam, persze az étrendjét - amennyire tudom - megpróbálom betartani. Persze ez is olyan dolog, hogy hétközben "bölcsikoszton" vannak a csajok, csak hétvégén fõzök nekik.

Szia, kellemes hétvégt:

Andi
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

cron