Új privát üzeneted érkezett!

Andi,
igen, mindenki a magáé szerint. Gondolom, aki kóser konyhát visz, az nem eszik a sulis menzán... (bár van vegén menü is nálunk, de nem hinném, hogy azok másik edényben főnének a Sodexho-nál. :P)
Ismertetni? Hááát, ha "belefér". Amikor harmadikbana zsidóságot tanulták, elmlítettek egyes ünnepeket (nem tudom, hoyg mindet-e), a keresztény ünnepek viszont nincsenek ismertetve, hanem megélve vannak (már, ami megélhető iskolai környezetben! Pl. a Karácsony nem, bár van advent és pásztorjáték, de "karácsony" nincs).
Én bevallom nem tudom, hogy a fiaim osztályából kinek mi a vallása...


Nálunk sincs senki megkeresztelve (csak a férjem, katolikusnak), ill. Timónak volt rózsakeresztes névadó szertartása (ami csak a nevében hasonlít a rossz emlékű szocialista marhasághoz), és Leilának is lesz. A nagyok már nagyok voltak hozzá. Olivérnek volt ovis korában egy életszakasza, amikor valaki ráijesztett, és meg akart keresztelkedni (félt, hogy pokolra jut, és az ovistársnak jobban hitt, mint nekünk, akik azt próbáltuk magyarázni neki, hogy olyan nincs, mert annyiszor születsz újra, ahányszor szükséges, de pokolra nem kerülsz.) Sokat filóztunk, hogy mi legyen, mert nem akartunk mi elzárkózni előle, de nem tudtuk, hoyg melyik egyházra bíznánk rá jó szívvel. És nem találtunk ilyet, meg aztán elmúlt nála ez a vágy.
 


Indi, (ha már felvetetted...) olvastam egy könyvet Steinertől, amiben a keleti és a nyugati vallásokat hasonlítja össze.
Bár könnyen lehet, hogy tévesen értelmeztem az ott írtakat, de nekem az jött le, hogy a maga nemében mindkettő kicsit egyoldalúan értemezi az életet, és ha megtanulják egymástól, azt ami belőlök hiányzik, akkor juthatnak közelebb a teljesség felé.
Ez nekem nagyon szimpatikus gondolat, de fenntartom az esélyét, hogy csak én hámoztam ki ilyesmit belőle... :oops:

Szilvi, ha már a kicsit "megkereszteltétek" (ha szabad így írni), és végre megtaláltátok a helyeteket, akkor nem éreztétek úgy, hogy a nagyokat is szeretnétek bevonni ebbe a körbe? Vagy nálatok csak csecsemőkorban történik ilyesmi?

Kati


Fibi :)

Viszont amikor úgy érezzük, hogy túl sok a lemondás részemröl (egy bizonyos idö után), akkor kapok egy kis "kimenöt", és elmegyek jógázni, töltődni.


Itt ütötte meg a szememet a jóga és eszembe jutott róla, amikor a tanárképzés első napján erről beszélgettünk annak idején. Nekem akkor egy jóleső felismerés volt, hogy tényleg úgy vannak ezek a különbségek a nyugati és keleti ember között, ahogy én azt Indiában - elég fejbekólintóan - tapasztaltam - mármint a nyugati ember szellemi feladatáról.

De ezt tényleg csak mint érdekességet írtam le, engem is érdekel a jóga, mint írtam, bár mostanra már inkább csak a fizikai oldala.

Andi :) ki-ki a saját hite és meggyőződése szerint él - remélhetőleg nem ellenkezve a w-által vallott elvekkel. Én olyan osztályban voltam gyakorlaton, (ezt már sokszor írtam) ahol a tanár eredetileg katolikus papnak készült, az osztályban pedig tibeti buddhista, Regnumos nagyon vallásos katolikus és református lelkész családjából is voltak gyerekek (meg sok egyéb hitben élők, akikről nem derült ki ez, mert nem volt kérdés).

Az, hgoy egy adott kultúráról tanultak közben mivel foglalkoznak a gyerekek és mennyire mélyülnek be, mindig a tanáron múlik. Amikor mi Indiával vagy a középkorral foglalkoztunk, akkor belemélyedtünk a lényegbe nagyon is, mert úgy éreztem az enyémnek, márpedig itt mindig a tanár személyisége dönti el a dolgot. A gyerekek mindenre vevők, ezt bátran állíthatom.


KAti :) Itt egyszerűen arról van szó az én ismereteim szerint, hogy mint egyes ember is van életfeladatom, ehhez a megfelelő korba, helyre és testbe születek, ugyanígy a népeknek, a különböző tájakon élő emberek együttesének is van. Vannak Korszellemek és Népszellemek (Az egyes népszellemek misszója című könyv például nagyon izgalmas, mindenkinek ajánlom, aki még soha nemolvasott RS-t, az is talál benne érdekességet)

Ezért aztán nekünk, nyugati embereknek a feladatunk a tudatosság, a tudaton keresztüli fejlődés. Ez nem jobb, vagy rosszabb, mint a keleti emberé, nem több, vagy kevesebb, hanem más. Hogy ez mennyire egyoldalú és kell-e kiegészíteni azzal, amit keleten élnek meg, nem tudom. (szerintem, Indianyó szerint nem, de ez nem Steiner és nem waldorf, hanem a magánvéleményem)
 

 
 

Kedves bennfentes waldorfos anyukák, bocsánat de én csak érdeklődnék. A waldorf módszer szerint mik az iskolaérettség kritériumai 6 éves korban?

Én kívülálló vagyok, de sokminent jónak tartok ebben a módszerben. És van egy 4 éves unokám. Utánakerestem a neten, és az állami iskolás iskolaérettség kapcsán kaptam egy elég hosszú listát, ha esetleg valakit érdekel, becopyzom.

Az érdekelne, hogy ebből mi az, amit a waldorf figyelembe vesz, és mi az amit nem. Utalok itt pl arra, hogy az "emberábrázolás" címszó alatt csak az a gyerek tekinthető iskolaérettnek, aki ha rajzol egy emberalakot, azon jeleznie kell minden terstrészt (azaz fejet szemmel, szemöldökkel, orral, hajjal, füllel, végtagokat kezekkel, lábakka, a kézen ujjakkal, és fel is kell hogy legyen öltözve és hasonlók.)

És ha azonos a kettő, akkor miért azonos, és ha nem azonos akkor iért nem és mi az indoka.

Üdv: eszterlánc


De hogy ne a levegőbe beszéjek, itt van a lista:


1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.

2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.

3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.

4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással lehet erősíteni.

5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.

6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a „pincérkedést tálcával.

7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökizület és a csuklóizület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.

8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.

9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.

10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelelő kézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.

11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.

12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat? alatt, fölött, mögött stb…

13. Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?

14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?

15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.

16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.

17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)

18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)

19. Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?

20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)

21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis részleteket megkeresni az egészen belül)

22. Megye-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?

23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)

24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türleme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.

25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?

26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?

27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?

28. Tűri-e a kudarcot?

29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?

30. Játszik-e a közösségben?
l

Üdv: eszterlánc


 


Elnézést, itt csak egy rövid írás található az iskolaérettségről, de érdemes a többibe is beleolvasni, ezrét tettem így fel
 


Kedves Indianyó, bocsáss meg ha kötekednék, de elolvastam... és nem lettem okosabb.

Kérlek vedd figyelembe a koromat meg a lassúbb felfogásomat is, de én annak örülnék, ha az általam bemásolt szempontok szerint mondanál véleményt. Vagy más bennfetes anyukák mondanának véleményt... arra vagyok kiváncsi, hogy az állami iskolákkal szemben a waldorf mire helyezi a hangsúlyt, egyenlő e az iskolaérettség náluk is e szempontok alapján, avagy nem? HOgyan zajlik le egy waldorfos iskolaérettségivi vizsgálat és miért úgy ahogy? Milyen szempontok alapján állítja a waldorf, hogy egy gyerek iskolaérettés miért ?

Ez komolyan érdekel...

Üdv: eszterlánc


Eszter,
először is, a hatéves gyereket RITKÁN találják iskolaérettnek a magyar w-iskolákban. (A listádra visszatérek!) Ez nem azért van, mert lassabban érnek, mint pl. az osztrákok, mert elvben az lenne jó, ha az évközben született az első osztályban töltené a 7. szülinapját. De. Nálunk óriási a túljelentkzeés szinte minden iskolába, és ezért könnyű a még nem 7-évesekre azt mondani, hogy maradjon még egy évet, hiszen maradhat. Ennek következményeként a következő évben ott lesz az a sok, 7. évét már betöltött gyerek, akinek muszáj iskolába menni, törvény szerint. Hozzájuk kell összeválogatni az osztály maradékát. Ekkor nyilván nem a legszerencsésebb, ha olyan gyerekek is bekerülnek, akik fizikailag is picikék, korban kb. 1 1/2 évvel vannak az osztály fele-egyharmada mögött...

Én már háromszor felvételiztem. A másodikomnál nem volt kérdés, júliusi, tehát az állami suliba is 7 évesen ment volna. Alex fiam viszonylag magas és erős volt és intellektuálisan igen érett, decemberi, őt felvette az osztálytanító tudva, hogy 6 3/4 lesz, mire eljön az ősz, 7 és 3/4 évesen a másik oldalon lógott volna ki bármilyen első osztályból. Abigél lányom május eleji, elvben mehetett volna tavaly. De sem testileg, sem érzelmileg nem volt azon a szinten, amin a felvett gyerekek. Lehet, hogy SIMÁN végigüli az órákat, simán rajzol szépen és tanulja a betűket (már úgyis tud olvasni), megtanult volna kötni, stb., de az nem az ő korosztálya volt az iskolában. A mostani felvettek között van négy 2002-s gyerek. A 32-ből! Pedig elvileg a 2002 május vége előttiek idén mehetnek, törvény szerint.

Szóval ezek a szubjektív tények. Mert a felvételről az osztálytanító dönt és nem egy lista.

Az objektív megítélét meg sajnos nem ismerem annyira.
Itt van egy lista, nyilván nem teljes ez sem:
http://prante.wordpress.com/2008/03/06/iskolaerettseg/
Néznek még "keresztezést", azaz pl. hogy egy bal oldalról nyújtott tárgyért melyik kezével nyúl, hogyan vesz fel tárgyakat a földről, a dominancia itt is fontos (nagyon).
Ceruzafogást nem hiszem, hogy néznek, lévén, hogy még évekig nem kapnak ceruzát csak marokkrétát vagy vastag rúd-krétát. De a tanár átbeszéle velünk Abigél rajzát, és mutatott dolgokat, amik azisklaérettség jelei (nyilván nem beszéltünk mindenről.)
Amúgy 7 múlt májusban, még most sincs 120 centi (pedig a párom és én 177 ill. 185 centisek vagyunk).

Mivel nem vagyok w.-tanár, sem óvónő, így csak annyit tudok az iskolaérettségről, amennyit szülőként fontos volt. Igazán nem is ástam bele magamat, mert tudtam, hogy tök FÖLÖSLEGES azon lovagolni, hogy Abigél vajon iskolaérett-e papírforma szerint 6 évesen, mert úgyis az osztálytanító dönt, és elsősorban az alapján, hogy az osztályközösségbe beleillik-e a gyerekem. Tavaly nem illett volna bele, még ha az állami iskolába fel is vették volna...
 


Szilvi,
köszönöm a részletes választ.
Átnéztem az általad megadott linket, és tulajdonképpen nagyjából ugyanazt nézik, csak más a magyarázat hozzá.

Egyébként az állami iskolákban is rengeteg a 7. életévét betöltött gyerek, pedig sok helyen versenyeznek értük. Nem tudom, hogy ez most jó vagy nem jó, de tény. Talán inkább mégis jó (a gyerekeknek).

Üdv: eszterlánc


Szilvi, Indi! Köszönöm a válaszokat! :D

Andi
 
 



 


Eszterlánc: Vekerdy a Gyerekek, óvodák, iskolák c. könyvében elég részletesen ír az iskolaérettségről, és a Kicsikről nagyoknak első kötetében is olyan aranyosan fejtegeti a testi-lelki-értelmi változásokat, apró jeleket, amik az érettségre utalnak.

Livi, Nóri (3), Sári (1.5), Peti (2008.10.23.)
 
 


Öööö, illetve lehet, hogy a második kötet kezdődik ezzel? Bocs, régen olvastam már... :oops:

Livi, Nóri (3), Sári (1.5), Peti (2008.10.23.)
 
 



Indi, ez az idézet a Szabadságra nevelésből van szóról szóra! :D Ez a Jármy Balázs tudhat valamit... :wink:

Livi, Nóri (3), Sári (1.5), Peti (2008.10.23.)
 
 


liv731 írta:Indi, ez az idézet a Szabadságra nevelésből van szóról szóra! :D Ez a Jármy Balázs tudhat valamit... :wink:


Másolni?! :lol: :lol: :lol: 8) 8) 8)
 


Itt is van egy hosszú írás iskolaérettségről.
http://www.waldorf-godollo.hu/node/1034

Amit Szilvi írt, a gödöllői sulira nem igaz. Itt felveszik a gyermekeket, ha májusban tölti a 6-ot, de iskolaérett. Talán itt nincs akkora túljelentkezés. A szeptemberben induló 1. osztályban lesz 2001. májusi és 2002 májusi születésű is. Viszont mondták -ha jól emlékszem- februárinak, hogy jó lenne neki még egy év az oviban. Én ezt jónak tartom, hogy megtehetik, hogy tényleg a gyermekeket nézik meg, és nem a születési dátumukat.

A "felvételin" egyesével voltak bent egy órát, és később volt még egy közös találkozás is, amikor arra volt kíváncsi a tanító, hogyan tud együtt dolgozni a gyerekekkel együtt. Az egyéni felvételin -ahogy Panka elmesélte- tényleg végig néztek mindent.
Vendég
 


Indi,
tényleg érdekes amit a nyugati emberek feladatárol irsz (tudatosságon keresztüli fejlödés), van benne valami :)
mégis Kati gondolata nekem is nagyon szimpatikus: hogy megtanulják egymástól, ami belölük hiányzik.
én is hiszek a Korszellemben és a Népszellemben, de közben az is eszembe jutott, hogy annyira összetettek vagyunk... ki tudja, honnan jöttünk, melyik kultúrábol, és miket hordozunk ezáltal magunkban. (gondolom, nem véletlen, hogy vki a kubai zenéhez vonzódik pl, vagy a keleti vallásokhoz, mig mások meg teljesen más dolgokhoz). A feladatunkat tudjuk (tudhatjuk) teljesiteni attül még, hogy a "hobbink", vagy érdeklödésünk nem teljesen nyugati irányvonalat képvisel.

KépKép
 
 


Sziasztok!

Az osztálytanítónk mondta, mennyire jó és irigyli, hogy Magyarországon nem szigorúan 6 év a tankötelesség korhatára, mint No-ban (Waldorfban, azért ennyire nem szigorú persze, de valamelyest mégis tartják)... Mert Ákoson látja, mennyivel jobb 7 éves kor után az elsőt kezdeni. Pedig ez Waldorf, nem olyan megterhelő sem fizikailag, sem szellemileg, mint az állami oktatás... de mégis.
Ákosék osztályában egyébként ő a legidősebb (2000 április), a legfiatalabb pedig 2001 júliusi... Utóbbi kisfiú pont Enikő óvónénijének kisfia :-), tehát ő, mint W. pedagógus úgy látta, hogy a kisfia iskolaérett 5,5 évesen (ekkor volt a "felvételi"). Zárójelben megjegyzem, én másként gondolom, mert egy félénk, visszahúzódó, kis termetű és nagyon játékos (még mindig) fiúcskáról van szó... Szerintem neki még egy óvodaév sokat jelentett volna.
Tehát tényleg összetett dologról van szó, minden gyermek más és más, nem lehet listák alapján dönteni... Illetve nehéz. És biztos vagyok benne, hogy egyetlen olyan gyermek sincs (akár 6, akár 7 éves), aki a lista minden egyes pontjának megfelel. Ezért tartom én is jónak, hogy a leendő osztálytanító dönt, és sok-sok szempontot mérlegel, akár még azt is, hogy a gyermek beleillik-e az osztály közösségébe.

Egyébként Steiner szerint, iskolaérett az, aki születése óta 7 tavaszi holdtöltét élt meg. :) :)

Kriszta

Ákos 2000.04.09.
Enikő 2004.12.04.
 
 


hardik írta: És biztos vagyok benne, hogy egyetlen olyan gyermek sincs (akár 6, akár 7 éves), aki a lista minden egyes pontjának megfelel.


Igaz, igaz!

hardik írta:Egyébként Steiner szerint, iskolaérett az, aki születése óta 7 tavaszi holdtöltét élt meg. :) :)


Erre írta Merci (korábban linkeltem), hogy hét húsvétot megélt... :)
 


Sziasztok :)

Van egy állat-kérdésem: mely kortól érdemes állatok (nem átvitt értelemben, hanem igazi állatok) közé vinni a gyermeket? Úgy tudom, 2 éves kor után, jól tudom? Miért csak akkortól? Liza érdeklődve figyeli+imádja a kutyákat-madarakat, de mondjuk Állatkertbe vihetem-e? (A Margitszigeti-ben már jártunk, azt is kedvelte.)

Itt egy hír amúgy, a Főv. Állatkertben lesz:

2008. június 15., vasárnap
9-18 óráig
12. Plus Gyermeknap
Színes programok, játékok, ingyenes belépés a gyermekeknek, kedvezményes belépés a felnőtteknek (felnőttek a gyerekjegy áráért, ami kb. 1180.- Ft)!

Köszi, Márti
 


Állatkertre nem ír Vekerdy korhatárt, azt viszont igencsak hangsúlyozza, hogy ne akarjuk megnézni az összes állatot egy-egy látogatás alkalmával. Nem tereljük odébb a gyereket az x állattól, amíg ő azt még érdekesnek találja. Ha fél órát áll a zsiráf előtt, akkor álljon.

Az ilyen különleges napokon iszonyat tömeg szokott lenni. Amúgy is a hétköznapot javaslom. Még a mai árak mellett is nagy tömeg van hétvégén.
 


Márti, mi egy hónapja voltunk az akkor 20 hónapos fiammal állatkertben, én se tudtam, hogy van-e értelme, de az apja szerette volna már elvinni, és hát ugye a nagyok miatt mégiscsak jó ötletnek tűnt. És nagyon tetszett a legkisebbnek is, sőt, amikor itthon kb. három héttel később nézegettük a képeket, amiket a nagytesói ott fényképeztek, visongatott, mutogatta nekünk, tehát valószínűleg emlékezhetett valamire, mert ha csak simán állatképeket lát, akkor annak is örül, de nem ennyire.

Ezt, amit Szilvi ír, nem tudtam, de a következő állatkertlátogatáskor be fogjuk tartani :D )

Andi
 
 


Márti,
nekem is az a tapasztalatom, hogy a kicsik is érdeklődve nézik az állatokat az állatkertben, de sokkal hamarabb megunják, mint a nagyok és csak töredékét lehet végigjárni a parknak. Ebből kifolyólag is, tényleg érdemesebb nyugisabb hétköznapon menni, amikor nyugodt körülmények közt lehet egy-egy állatnál ácsorogni (akár fél órát is anélkül, hogy közben taszigálnak és hangoskodnak körülötted 100-an), embertömeg nélkül szöszmötölni a fűben, kavicsok közt, tóparton kacsákat etetve, akárhogy... :) :wink:

Kriszta

Ákos 2000.04.09.
Enikő 2004.12.04.
 
 


Varázslatos délutánunk volt ma. Ma volt az aprók háza baba-mama csoport záró ünnepsége. Haza fele majdnem sírtam, annyira feltöltött.

majd jövök beszámolni

állatkert: csak hétköznap érdemes menni. és bőven elég ha egy állatot megnéztek. 2 éves kor alatt ingyenes. nem véletlenül.
nálunk(Hanánál) nagyon látványos volt a váltás. Sokkal sokkal jobban élvezte amikor már elmúlt 2 éves. Most már bérlete is van.
én nagyon szeretem az állatkertet, mert szép és a gyerekek biztonságosan kószálhatnak, néha meg lehet nézni egy egy nagyobb méretű állatot.
az a tapasztalatom, hogy 2 év alatt még azt sem tudják mit kell nézni.

a Margitszigeti kisebb gyerekkel sokkal jobb(nagyobbal is nagyon jó). egyrészt ingyenes, másrészt meg sokkal közelebb vannak az állatok és lehet a kacsákat pattogatott kukoricával etetni.

Szóval Márti, én még nem annyira javaslom a nagy állatkertet. Persze jó program, mert felnőttként is kellemes ott a séta, de ahhoz képest azért nagyon drága, hogy csak sétáltok. Nem fogod látni Elizán azt a nagy hatást/örömöt amit várnál.

KépKép
 
 


persze az egész más amikor vannak nagyobb tesók vagy ismerősök, mert akkor a kicsi megy(néz) a nagyok után és ha mást nem, élvezi azt, hogy mindenki örül. Iván legalábbis így működik :D

KépKép
 
 


Oxi, köszi Nektek :)

Hát, nem véletlenül hezitáltam. Tömeg, lökdösés, na nem. Marad a M.szigeti, ott jól elvoltunk már párszor, és nagyon szerette a leánka. Én amúgyis a növényekért, fákért veszek meg, az állatokkal nem vagyok valami nagy haver.
Sziasztok. Márti
 


Mi a győriben voltunk, igaz május 2-án, tehát szabadnap volt, de amikor jöttünk kifelé, akkor volt igazán hosszú sor a bejáratnál, mondtam is, hogy ha ekkora sor lett volna, én biztos nem álltam volna be (önző anyuka).
Bent nem volt gond a tömeg, nem tűnt fel, hogy sokan lennénk. A bp-iben ezek szerint más lehet a helyzet.
(Na meg a belépő is kevesebb volt, 3.000,- volt négyünknek a családi + ugye a 20 hónapos ingyen johetett be.)

Andi
 
 


Márti, tudom, hogy tömegközlekedtek, ezért lehet, hogy nem a legideálisabb, de ajánlom még a Budakeszi vadasparkotés a veresegyházi medvefarmot. Sok növény, kevés, de látványos állat. (És a macikat lehet hosszú fakanállal mézzel etetni.)

Én személy szerint nem szeretem az állatkertet, és úgy gondolom, hogy gyereknek is sokkal jobb a vidék, ahol láthat sok-sok állatot, lovat, tehenet, disznót, természetes élőhelyükön. Persze nehezebben elérhető, mint a Városliget.

 
 


Én is javasolnék, ha megengeditek.

Mi elég régóta járunk ki az Állatkertbe, eleinte nem is a gyerek miatt, hanem igazándiból magunk miatt vittük ki az unokánkat, ő ült a babakocsiban, mi a gyerek ürügyén sétálgattunk ott, ő megnézett ezt azt, mi jól szórakoztunk, amikor ő elfáradt elaludt és kész. Később is kimentünk, és oylankor csak egy-egy részt néztünk meg, ami a gyereket érdekelte.

Néhány tapasztalat: az istenért iskolai szünnapon ne!!! Mert olyankor teli van az Állatkert kiránduló osztályokkal. Egyszer egy ilyen napon mentünk, és kifejezetten az akvárium rész miatt, akkoriban a gyerek a halakat imádta, de elviselhetetlen volt a visszhangzó állandó csivitelés és a tömeg amit a kisiskolások jelentettek.

És a legújabb: az állatsimogató. A lányom vitte a minap, és ő is bement vele, meg egy adag ilyen kecskenyalánksággal, de a kecskék egyszerűen rávetették magukat a 4 éves gyerekre, aki majdnem sokkot kapott, és a lányom is alig bírta kiszabadítani, végül úgy sikerült, hogy a zacskót elhajította és kiragadta a gyereket a kecskék közül. Sok más ilyen kiskölyök is volt benn hasonló élményekkel, és velük nem voltak benn a szülei, volt ugyan benn egy gondozó, de az oda se figyelt. Szóval óvatosan az állatsimogatóval...

A veresegyházi medvepark viszont telitalálat, van ott minden: mevék, farkasok, nagy nagy szabad tér, fa kisvonat, játszótér, éheseknek étterem, sőt még kocsikázni is lehet lovasfogaton szeméylenként 300 ft-ért, azt mindenkinek ajánlani tudom.

Még egy javaslat: a tápiószentmártoni (tápiószentlászlói?) Kincsem park az Attila dombbal, ott is el lehet tölteni egy napot úgy, hogy mindenki jól szórakozik. Ez nagyjából oylan élmény, mintha kicsit lemennénk egy tanyára, csak civilizáltabb. (De vigyázat! Ennivalót kell vinni magunkkkal, mert büfé nincsen csak étterem, és minden menü egyazon húzós árban van, max. kávét és üdítőt lehet venni.)

Üdv: eszterlánc


állatsimogató: nem szabad bevinni a kecskék közé a kaját, se sálat, semmit ami lelóg, mert azt kajának nézik. ha ezt betartod, akkor nagy élmény. a kecskék etetése is nagy élmény, a kerítésen kívűl. akkor nem tudják elsöpörni a gyereket, han em illedelmesen egyesével eszegetik a tenyérben kínált eleséget.

hosszú lett a beszámoló a tegnap délutánunkról.
itt olvasható.

KépKép
 
 


Mi voltunk Dominó első születésnapján állatkertben. Engem is vitt a nagymamám midnen évben és ezt szeretnám nála is betartani, de sajnos idén munkanapra esett a szülinap, így elmaradt, most fogjuk pótolni.
Dominónak nagyon tetszett az állatkert, végigurgulázta az egészet, de legjobban a gyerekek és a katikák (mindenféle munkagépek és teherautók) tetszettek neki :lol: Idén viszont már mindent szeret és hatalmas visongással mászna fel, hogy megsimogassa az állatokat.

És igen, csak hétköznap!

 


Szávitri!
Nagyon szépen leírtad! :D Szeptembertől várjuk az ovis beszámolókat :)

Andi
 
 


Már régóta foglalkoztat a kérdés, hogy számítógépről ill. annak használatáról mi a véleménye a waldorfnak?

Mert ugye, mi felnőttek nap mint nap bekapcsoljuk, informálódunk, beszélgetünk az internet segítségével.
W szerint tiltani kell-e a gyerektől v megtanítani a helyes használatára, hogy Ő is információ szerzésre használja és ne bugyuta játékokra?
Meddig lehet, kell tiltani a kisgyerektől?
W suliban oktatnak informatikát?

Andi
 
 


Andi :) a waldorf iskolában lehet érettségizni is számítástechnikából :wink: Mindazonáltal alsó tagozatban (1-8) nincs számítástechnika (alapesetben). Felsőben aztán ugyanúgy van számítástechnika és a waldorfos diákuk ugyanúgy, mint más gimiben, hamar eljutnak a profizmusig. Hiszen nem mások ők, csak a környezetük és a neveltetésük más.

Köszönöm nektek a margitszigeti állatkert említését! Én nem tudtam, hogy ott van ilyen, bár magán a szigeten kismilliószor jártam már (Dominóval is többször) de arra még valahogy soha. Hát ma elmentünk és varázslatos délutánt töltöttünk el ott, ezentúl megyünk sokat. Még akkor is csodajó volt, ha szombat délután lévén elég sok és elég vegyes látogatósereglet volt.

 


Indi!
Köszi. Nem azért kérdeztem, mert más fajnak tartom őket, csak a w szemlélet a természetet és annak minél közelebbi megismerését tartja szem előtt. Ezért gondoltam, hogy ebben lehet(nek) eltérések.

Andi
 
 


Jaj de rossz, hogy az meber így leírva nem hallja a hangsúlyokat, meg az arckifejezés is rejtve marad

Andi :) nem is feltételeztem, hogy annak tartod őket :shock: Én azért írtam, amit, mert annak ellenére, hogy alsóban nicns számítástechnika, tehát nicns "szakmai" alapozás, mégis ugyanazt a teljesítmény tudják eláérni az érettségin.

 


Indi :) Ez a fórumozás hátul ütője :) Tudom, hogy nem úgy gondoltad... Amúgy mifelénk elég sok állami suliban sincs alsóban szám. tech. - de sztem ez nem is hiányzik. Attól még lehet vki informatikus ;)

Andi
 
 


Segítséget kérek: Egy kedves, Amerikában élő magyar származású waldorfos ismerősöm jön nyáron rokonlátogatóba és szeretne magyar nyelvű dalokat és könyveket vásárolni. TErmészetesen w-irányultságú, illetve w-által ajánlott könyveket.

Kérlek, segítsetek összeállítanom egy listát, mire megérkeznek! Végülis ez jó lenne itt az érdeklődőknek no meg nekünk magunknak is.

Tehát legyen egy kisgyermekes lista mondjuk ovis korig, legyen egy kisiskolás és egy középtagozatos gyerekeknek való.

Várom az ötleteiteket, köszönettel

ja, lehetnek külföldi könyvek is, hátha valamelyiket ők nem ismerik ott a távoli, waldorfilag is igen jól ellátott Amerikában se :wink:

 


Off
Segítséget kérnék. Szeretnék Pankának egy tündért varrni Anna napra. Arra gondoltam, hogy szép lenne, ha a haja mohair fonalból lenne. De nem kapok sehol szép szőke színűt, mindenhol az össze-vissza színűt találom. Nincs lelőhely tippetek?
Vendég
 


Cikaboga,
lelőhelyet én sem tudok még, tegnapelőtt varrtam egy margarétababát, neki is szép szőke mohair fonal kell, így én is keresgélek. Ha tudok valamit, jelzem.
Jó varrogatást,
Betti
 


Ha találtok, sikítsatok!!!!!!!!!!!!!! Én is vennék!
 



KépKép
 
 



KépKép
 
 


De a mohair az eredetileg természetes szál, nem? Vagy fonalból csak akril van???

 
 


A legközelebbi kézimunkaboltban mohair fonalként olyan szerepelt aminek 15%-a gyapjú, 85% akril.
Volt sárga is, kicsit erős sárga, de talán jó lesz.
A margarátababának talán, viszont szőke tündérbabának világosabbat vennék.

"Az angórakecske rendkívül hosszú gyapja az ún. moher (angolszász nyelvterületen Mohair)." - azaz tisztán természetes szőr a moher.
Nem tudom, hogy árulnak-e tisztán moher fonalat. Akkor amit vettem fonalat, abban a 15% gyapjú ezek szerint a kecskeszőrt jelenti.

Betti
 


Igen, a moher eredetileg természetes anyag. Ahogy Betti is írta gyapjú fonal kéne legyen. Akrilt találtam én is, de abból nem szivesen készítenék babahajat, akkor inkább sima gyapjú fonalból lesz.
Vendég
 


Indi! :)
köszönöm a linket!

Livi
Kép
 


Kedves Mindenki,

nincs valakinek a kispesti waldorfosokról (ovi, iskola, baba-mama csoport) tapasztalata? Ők lennének hozzánk viszonylag elérhető közelségben ui. (félóra busz). Sajnos nem sikerült még velük kapcsolatba lépnem (egyelőre a baba-mama csoportról és az oviról érdeklődtem emilben, de gondolom, már szünet lehet, mert még nem kaptam választ), telefonálni még nem sikerült. Nagyon szeretném, ha a gyerekeim idővel Waldorf-iskolába járhatnának (a nagyobb 3, a kisebb 2 éves, tehát idő még van), ha oviba esetleg nem sikerül is még. Jó lenne beszélni valakivel, aki hasonlóan gondolkodik erről a pedagógiáról (életmódról?), még ha csak így virtuálisan is :)

tilia
 
 


Tilia,
mi egyszer voltunk Kispesten baba-mama csoportban, szuper volt, de nyáron nem tartanak. Ösztöl kezdödik ujra. Oviban tuljelentkezés van, jövö évre telik már a várolista...
Viszont júliustól nálunk (Rákosmenti Waldorf) lesz játszocsoport, ha az nincs nektek nagyon messze.

KépKép
 
 

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

cron