Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!
Szerintem egyrészt Claire-nek igaza van, ami a pörgést illeti, az ember nem igazán tudja a gyerkőcöt elcsalni a tévé elől, szól a rádió, de ha más nem, hát kintről az autók, buszok, stb. zaja. Én beszélgettem már néhány anyukával az utóbbi időben, és szinte mindenki kevesli, hogy mennyit alszik a babája. Nem hallottam olyanról, mint a nagykönyvben, hogy mondjuk az 1 éves gyerek du. 3 órát alszik.
Másrészt régen szerintem nem csináltak ilyen ügyet a sírásból. Anyám pl. "büszkén" meséli, hogy előfordult, hogy füldugóval bezárkózott a konyhába, hogy ne hallja a sírásomat. Azért ez jól hangzik. Meg állítólag sokszor könnyebb a második gyerekkel, szerintem azért, mert nincs már akkor az anyának annyi ideje, hogy egész nap babusgassa, ringassa, stb. Nem szokik hozzá a baba.

Egyébként már látom az alvástanítás kezdetét: Boti megbetegedett a héten (tüszős mandulagyulladás), lázas volt-van, nyűgös, szokszor ébred éjszaka, állandóan csak szopizna. Ráadásul szerintem a fogai is kínozzák, majdnem 15 hónapos, és még csak 1 foga van. Kép Szóval, rászokott, hogy szinte egész éjjel az ágyunkban alszik, múlt éjjel 3-szor szopizott, előtte csak kétszer, de akkor 1-1 órán keresztül. Ha biztos leszek benne, hogy elmúlt a kórság (kedden megyünk kontrollra + ha a közérzete is jó), akkor el kell kezdenem leszoktatni az újonnan megszerzett "előjogairól", még mielőtt teljesen rögzülne benne, hogy ez így működik. Más megoldást pedig nem látok, mint a radikálisat. Kép Meglátjuk.
Zsófi
 
 


Sziasztok!

Csak egy pillanatra ugrottam be.

Egész jól megy az altatás, már csak 5-6 perceket sír amikor leteszem, de csak este. Napközben tovább bírja. Viszont megint egyre korábban ébred. VOlt hogy 4 óra 50-kor, de akkor visszatettem egy kis szopi után, és 2 perc alatt elaludt, reggel 7-ig. Van, hogy 6-kor ébred pontosan, de akkor már nem fekszik vissza. Nem baj, így is sokkal jobb a helyzet, mint előtte!

Mindenkinek sírás mentes jó éjszakát!

Puszi!
Andi
 
 


Sziasztok!

Látom mindenki elveszett!

Nálunk már 2x is, ma és tegnap minden sírás nélkül bevágta a szunyát a kishapsi! Nagyon boldogok vagyunk.

Hali!
Andi
 
 

 
 

Sziasztok!

Néhány hír rólunk:
- Gyerkőcöm érzékeny és igen könnyen felborul a "rendszer" mostanában sajnosKép igyekszem visszarángatni a "tutiba"
- Fordultam újra az alvás dokihoz akihez egy ok miatt soha senkit nem küldök (na ennyit az emberismeretemről, ami nincsKép). Közölte, beteges dolog, hogy a 13 hónaposom még szopizik, és azonnal válasszam el. Levegőt alig kaptam, nem értem hogy lehet valaki ennyire szakbarbár. Alvás igen, a körítés nem. Így elvesztettem a bizalmam teljesen!!!
- Nem vesztünk el, csak jelenleg nincs Internetünk, de rajta vagyok az ügyön s mire összejön újra remélem addigra jó hírekkel szolgálhatok megint.
- Amit ma tanultam - hisz tudtam is én ezt, csak a gyereknevelésben azt hittem nem alkalmazandó -: Lényeg a cél, és törekedni rá, de rugalmasan, hisz az alanyom is változik folyton.

Átalvós éjszakákat Mindenkinek!
 


Aha, valami ilyet valahol a neten én is olvastam, és onnantól engem nem is érdekelt a cég...KépKép

Ildi

Ildi
 
 


HellÓ!

De jó hogy visszatért valaki! Már azt hittem egyedül maradtam!

Nem semmi, hogy azonnal válaszd el? Ez most azért mondta, mert szerinte akkor jobban fog aludni, vagy csak úgy általában minden ok nélkül is el kell szerinte választani ebben az "öreg" korban?
Csak nem a Madarász utcában mondták?

Én most megvettem az "Aludj velem" c. könyvet.
Nem estem a hátsómra, hogy 1500 froncsiért sok újat nem tudtam meg. Kép

Ebben is leírják, hogy a szopizás nagyon jó dolog, és minden csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, DE nem nyugtató szer! Vagyis állítólag csak akkor szabad adni, ha éhes a gyerek, ha elesik vagy ilyesmi bántódás éri, nem.

Na, jól nézünk mi ki. Én még mindig minden nyikkre-nyekkre adom, főleg hogy éjszaka nem szopizik már, és a súlya is visszaesett 10 dekát az előző hó óta.

Jaj, ha nem kellene olyan korán ébredni, már egy szavam sem lenne.

Amúgy nekem megfelelne, ha csak reggel-este szopizna, és közben rendesen enne. Viszont azt vettem észre, hogy minél inkább szeretném leszoktatni a szopiról, őkelme annál inkább követeli.

Botanika!
Remélem rendeződik a helyzet!

Hali!
Andi
 
 


No igen, alvásról az alvásszakértőt, szopiról a szopiszakértőt kérdezd!Kép Mindenki arról beszéljen, amihez ért!
Húú, be kéne tenni ezt a könyvet, meg ezt a dokit-kórházat a szoptatás-kitől ne fogadj el.. topikba.
Én inkább szoptatokKép. Még ha a szopi meg az alvás egymást kizáró okok is (amiben továbbra sem hiszek) Kép.

Ildi

Ildi
 
 


Hahó,
biztatni szeretném a népség-katonaságot Kép Szóval Cicó leányom kb. egy hónapja (talán egy picit régebben) hagyta abba a szopit; jelenleg 23 hónapos. Na szóval: pillanatnyilag ott tartunk, hogy altatni kell, ami most úgy fest, hogy oda kell mellé feküdni az ágyába (kapott "nagy" ágyat nemrég), és ott semmit nem kell vele csinálni. Ezzel olyan 5 és 25 perc alatt minden nyikk nélkül elalszik. Éjszaka van, hogy ébred, van, hogy nem (ez nagyon időjárásfüggő). Ha ébred, alapállapotban anyát keresi, de most már egyre inkább beéri apával is, megnézi, hogy oké-e minden, és visszaalszik. Slussz. Egyvalami van, amin még variálnék: hogy elaludni csak és kizárólag anyával. De majd szépen, fokozatosan az is meglesz. Ja, sosem hagytuk egyedül sírni, és egészen sokáig mindig kapott cicit, amikor kért (éjjel is, csak olyan 15-16 hónapos korában elégeltem meg, és akkor éjjel nem kapott már, de ezt prímán és elég hamar megértette). Szóval ahogy nézem, szépen lassan azért beérnek mindenre, ki előbb, ki utóbb Kép
10-12 gyerek régen: hát gondolom, rendesen egymásra voltak bízva, a nagyobb dajkálta a kisebbet, együtt aludtak, ami azért egész más...

Üdv
Kriszi
 
 


Sziasztok!
Botanika!
Hát igen, azt hiszem, elég kevés szakorvos támogatja a sokáig tartó szopit. Amikor Boti 8-10 hónaposan nem evett, csak szopizott, a gasztroenterológus is drasztikusan csökkentette volna a szopik számát (azért teljesen nem kellett volna elválasztanom).

Nálunk most úgy néz ki a helyzet, hogy egyrészt meggyógyult, szerencsére ezzel egyidejűleg felhagyott a félóránkénti szopival, és visszaállt a régi "rend". Nappal 3 szopi, éjjel 1 (többnyire). A héten viszont többször is felébredt már 1-2 körül, és szopizni akart, erre azért már rendesen kiborultam. Úgyhogy egyrészt átszoktattam az ebéd utáni alvásra: kb. negyedóra sírás után elalszik, de kizárólag akkor, amikor bent vagyok. Akármilyen álmos is, ha kimegyek, rögtön feláll, és sír. Tehát inkább bentmaradok, próbálok mindig kicsit messzebb ülni az ágyától. Sajnos a sírásra viszont szükség van, mert ha kezdettől fogva bentmaradok vele, nem alszik, csak játszik. Kép Pedig próbáltam olvasni mesét, énekelni, nem használt.
Ugyanezt a módszert követem este is, ülök az ágya mellett, akkor elég gyorsan elalszik, és nem sír. Úgy döntöttem, hogy megpróbálom lassan az éjjeli ébredéskor is ezt a taktikát, bár már készülök rá, hogy akkor nem 5 perc lesz. Talán néhány hét alatt leszokik az éjjeli szopiról. Vizsgám csak januárban lesz újra, úgyhogy hajrá.

Kriszi!
Teljesen magától abbahagyta a szopit? Nekem ez olyan elképzelhetetlen, annyira "szopifüggő", ha már egész nap nem szopiztunk, legkésőbb 3-4 felé tök nyügi, szopi után viszont mintha kicserélték volna. Én már olyan szívesen elhagynám a szopit, legfeljebb reggel-este szopizna. Hogy érted el, hogy 15-16 hónaposan éjjel ne szopizzon? Mi pont itt tartunk most.

Zsófi
 
 


Zsófi,
bedobtam az Apa nevű csodafegyvert Kép Na szóval abban az időben Cicó egy nap kilencszer (!) szopizott, az éjszakait is beleszámítva, emellett rendesen evett, csak annyiszor ébredt már éjjel, hogy már mindig tök zombi voltam. Akkor már csak egyszer aludt napközben egy jó ideje, és amikor az éjjeli gyakori ébredlstől már ő is olyan fáradt volt, hogy megint szeretett volna két nappali alvást, akkor megálljt mondtam. Úgy okoskodtam, hogy minimum öt óra háborítatlan alvás nekem is kell, így egyrészt Apa lesz vele éjjel, nem én, másrészt pedig ha törik, ha szakad, éjjel kettőig nincs szopi, csak utána. Egy kicsivel odébb, az Alvászavaros gyerek topikban leírtam részletesen olyan március vagy április táján, nálunk összesen két napig volt egy kis bömbi, az sem vészes. De eztán még maradt nappal is négy szopi, aztán mivel elkezdtem járni vezetni, három lett belőle (délután az "uzsonna" szopi maradt ki). Ezt követően, már a nyár elején, elhagyta ő maga a reggeli cicizést, helyette inkább kakaót iszik Kép Ekkor már csak kettő maradt, a déli és az esti, na erre rásegítettem egy picit, de már akkor, amikor tudtam, hogy jön a tesó, és Cicó sem ragaszkodott már hozzá annyira. Ehhez kb. az kellett, hogy rájöjjön, cici nélkül is el lehet aludni. Erre az estét használtam, a sötétben vég nélküli mesébe fogtam, mondván, hogy ha majd vége a mesének, akkor kap cicit. A Zelk Zoltán-féle A három nyúlba szinte mindig belealudt, kb. mire a medve megjelent Kép Ha mégsem, akkor kapott cicit, de közben folytattam a mesét, így aludt el. Egy idő után már a mesét kérte (most is így van, fürdés után megy a polcához, választ egy könyvet, hogy azt meséljük el neki). A délután már nehezebben ment, mert ilyenkor éberebb, meg az is jobban számít, hogy mennyit szórakozunk az elalvással. Ha kérte a cicit, akkor meg is kapta, csak mindig mondtam enki, hogy óvatosan, mert anyának egy picit már érzékeny. Hát egyszercsak próba, szerencse, megpróbáltam elmondani neki, hogy mivel ő már olyan okos nagylány, megpróbálunk cici nélkül elaludni. Aznap sikerült is, nem kérte, elaludt nyikk nélkül. Másnap kérte, kapott is. Harmadnap nem kérte! Negyednap megint kérte... Ez így ment egy jó ideig, hogy pontosan másnaponta kért délután cicit. Aztán egyszercsak nem kérte többet... Kicsit szomorkodtam is akkoriban, noha én döntöttem úgy, hogy terhesség alatt már nem nagyon szeretnék szoptatni, és csakugyan úgy tűnt, hogy már nem érzi ő sem létszükségletnek.
Bár abból, amit írsz, úgy látom, Botinak azért még eléggé szüksége van a szopira, bár azt te tudod, hogy éjjel vagy nappal jobban, és egyáltalán. Tudod, nálunk más eset volt, Cicónak akkor még ott volt a sok nappali szopi, amikor az éjszakai sokat elhagytuk...

Ja, most nincs itthon Apa, Cicó egyedül aludt a szobájában (mostanában Apa alszik vele, mert nekem fáj a hátam az ottani szivacstól, továbbá egyre nőnek a méreteim, valamint vsz. a bébi születése után is így lesz), csak egyszer ébredt fel, akkor hívott, bementem, betakartam, egy kicsit fogtam a kezét, aztán jöhettem vissza a szobámba durmolni Kép

Üdv
Kriszi
 
 


Sziasztok!

Kata 9,5 hónapos. Általában szopiba alszik bele. Ha nem, apja elringatja a hintaszékben. Ilyenkor én jobb, ha kimegyek, mert különben hozzám akar jönni. Ha elaludt, akkor rakjuk az ágyába, és ha éjjel felébred (márpedig felébred Kép), akkor áthozzuk a mi ágyunkba. Néhányszor volt már olyan, hogy sehogy sem akart elaludni, pedig nagyon fáradt volt, akkor beraktam az ágyába, és ott vasaltam mellette. Sírt, de nem olyan nagyon, nem keservesen, aztán már nem sírt, csak bambult, végül elaludt. Amióta fel tud állni a kiságyban, a dolog annyiban bonyolódott, hogy ha lefektetem, feláll, akármilyen fáradt. Hagyom, és amikor már annyira fáradt, hogy a rácsra hajtja a kis fejét, akkor megint lefektetem, és akkor már nincs ereje felállni, sírdogál, elalszik. Ha viszont kimegyek a szobából, olyan keserves sírásba kezd, amiből kétlem, hogy rövid időn belül el tudna aludni.

Kérdésem nincs, csak úgy leírtam, nálunk hogy van Kép

GyeZsu
 
 


Kriszi!
Emlékszel, mikor ezt csináltátok, Ancsi ugye még (szokás szerint 3 hónappal) kisebb volt. Ellenben most már közeleg a 20 hó felé, és ahogy most megint olvasom, ezeket a nagy lány, megérti szövegeket, és behelyettesítem Ancsit.... nos, megérti, de közölné utána, hogy oké, akkor most kérem a cicimet!KépKép
Amúgy érdekes, mert neki nem feltétlen kell a cici az alváshoz, inkább úgy, hogy nem elég. Ha nem álmos amúgy, akkor nem bizti, hogy elalszik rajta, és ilyenkor hol kézben, hogy mellettem az ágyon, ritka esetekben, de azért néha meg a saját kiságyában (én is a szobában, mellette a nagyágyon) alszik el. Vagy az apjával ugyanez. És éjjel változó, néha visszaalszik szopi nélkül, máskor viszont szabályosan hisztizni kezd, ha más módszerrel próbálkozom (mert azért néha próbálkozom, kb hasonlóan, hogy legalább 3-4 óra teljen el két cicizés között éjjelKép ).
Ráadásul most hasonkorú ismerősök sorra jelentik be, hogy kész, vége, ded leszokott. Olyantól is hallom, aki pedig még pár hónapja azt mondta, Ancsi könnyebben fog leszokni a ciciről, mint az ő gyerkőce. Aztán tessék. Mondjuk tuti benne van, hogy én magam nem akarom, hogy leszokjon teljesen a cicizésről, s ha ennek az éjjeli szopi az ára, még abban is benne vagyok egyelőre. Nyílván nem ez lenne a helyzet, ha Ancsi nem sokadik, jó eséllyel utolsó gyerkőc lenne.

Ildi

Ildi
 
 


Sziasztok!
Kriszi!
Hát, sajnos, az Apa-fegyver nálunk nem játszik, mert az apja nem tudja megnyugtatni. Ha ő veszi ki éjjel, háromszor olyan hangosan sír, amíg meg nem jelenek. Nappal is nehezen nyugszik meg nála, ha mondjuk elesik, kivéve, ha tudja, hogy nem vagyok otthon. Kissé anyás a szentem. Kép
Egyébként - valahol lekopogom - harmadik éjjelünk telt szopi nélkül: az első persze könnyű volt, mert (kb. harmadszor életében) átaludta az éjszakát, és csak fél hétkor ébredt, tehát nem szopiztunk éjjel. Aztán a következő, és a tegnapi éjjelen fél négykor ébredt, átvittem az ágyunkba, de nem szopiztunk. Viszont vízzel kínáltam, nem hittem volna, hogy egyáltalán elfogadja, de mohón ivott, tehát szomjas éjszaka. Remélem, még egy pár nap, és rászokik erre a rendre. El is mondom mindig, hogy cici alszik, most nincs szopi, ez hol megnyugtatja, hol elszomorítja. Mi valamikor nyár végén szeretnénk a kistesó-projekttel indítani, addig szeretném, ha leszokna, mert egy vetélés után nem szeretnék terhesen szoptatni. Meg egyébként se kösse össze a szopimegvonást a kistesóval, így is olyan féltékeny, hogy szörnyű, lesznek még gondjaink.
Zsófi
 
 


Hahó,
Zsóf,
énleányom kimondottan rettentő anyás, anya nélkül nem élet az élet, sokszor még az apját is ellökdösi, kimondottan féltékeny, mintha azt akarná, hogy anya egyedül az övé legyen... Elaludni kizárólag velem alszik el, vagy max. az autóban, menet közben. De a visszaalváshoz most már jó apa is, sőt most már bömbi sincs, hogy éjjel miért nem jön anya (hehe, mert akkor anya nem tud rendesen aludni, és másnap hisztis). De muszáj, hogy éjszaka vele legyen valaki, különben ahogy felébred (pl. éjjel fél kettőkor, vagy hajnali négykor), azonnal kijön, és azzal úgy felébreszti magát, hogy nyűglődik egy jó ideig, mire vissza tud aludni. Ellenben ha ott van valaki (most már jó apa is), akkor csak megnézi, hogy minden oké-e, esetleg fejest ugrik az ágyából és odabújik, aztán szundi tovább, mintha mi sem történt volna. A mi Apánk igen rutinos és jó alany ebben, többnyire fel sem ébred rá igazán (max. betakarja, morog neki vmit félálomban vagy ilyesmi). Én sokkal idegesebb alkat vagyok, rögtön felébredek, aztán ha már úgyis fent vagyok, elkezdek agyalni, hogy mikor megyek el a gigablocksért a játékboltba, honnan kerítsek bordó szaténterítőt aranycsillagokkal normális áron, ki fogja kipakolni a plafonig érő konyhaszekrényt és mikor, miért nem veszik fel a tévés ügyfélszolgálaton a telefont egész délután, illetve mennyibe fog kerülni tavasszal a betonozás, és mikor megyünk Kaposvárra tértkövekért. Ja és hová tehettem a mérleget, mert a védőnőé nem jó... Ezen a ponton elkezdek gondolkodni a szülésemen, ahonnan aztán egyenes út vezet a félbemaradó PhD-me felé, és akkor már helyben vagyok, nincs alvás reggelig Kép
Együttérzek a féltékenység-kistesó témában, az én lányom is hasonló alkat, bár a tesó vonatkozásában még nem tudja, hogy veszély les rá Kép

Ildi,
ja, negyedik kölökkel vsz. én is hasonlóan lennék. Csak hát Cicó az első, és tudom, hogy pillanatokon belül jön egy újabb ilyen szakasz, úgyhogy egyáltalán nem bánok néhány hónap szopiszünetet. Cicó egyébként sosem volt az a klasszikus cicifüggő alkat, kajaügyben nem éppen motivált, megnyugvásra csak komoly baj esetén kereste a cicit, az ujjszopást is abbahagyta nyolc hónaposan, szóval nem az a kifejezett orális típus Kép Egyébként roppant verbális típus lesz, ahogy így elnézem, nagyon könnyű vele szóban kommunikálni, és egész korán is az volt. Most már az esetek nagy többségében szófogadó is, nemtom, hogy ez segített-e neki a cicitlenség elfogadásában ill. az arról való némileg önkéntes lemondásban.

Jó álmokat mindenkinek,
üdv
Kriszi
 
 


Sziasztok!
Kriszi!
Hát igen, az agyalás ismerős nekem is, sokszor előfordult, hogy szopi után akár egy órát is forgolódtam - volna, ha nem alszik mellettem egy törpe! Kép Azért reggelig szerencsére visszaaludtam.

Jelentem: negyedik éjszaka szopi nélkül! Haladunk!
Zsófi
 
 


Zsóf!

Ügyesek vagytok!

Pusz mindenkinek!
Andi
 
 


Sziasztok!
Elkiabáltam: a negyedig után az ötödik éjszaka ébredt háromkor, akkor visszaaludt az ágyunkban, négytől ötig aztán ringattam, próbálkoztam, ötkor szopi. Kép
Tegnap éjjel 2-kor kezdődött a műsor, félóránként ébredt négyig, aztán már csak ötkor. Hatkor szopi. Persze a hat már reggelnek számít.
Aztán ma megpróbáltam napközben úgy elaltatni, hogy nem vagyok ott. Hát nem ment. Bő félóra sírás után eljutottunk oda, hogy amikor bementem (végig 1-2 percenként jeleztem, hogy ittvagyok, kis simi, vigasztalás, aztán megint ki) rögtön levágta magát a párnára, hogy akkor ő alszik, de ahogy megérezte, hogy kimegyek, rögtön felállt, és sírt tovább. Azaz egyszerűen nem hajlandó elaludni, ha nem vagyok ott, bármennyire is fáradt. Majdnem egy órát sírt így összesen. Aki már végigcsinálta a módszert, volt ilyen tapasztalata? Vagy egyszer csak elnyomta az álom a babát, ha nem voltatok bent, akkor is? Remélem, érthetően fogalmaztam Kép.

Zsófi
 
 


Hali!

Zsófi!
Nálunk az jön be, hogy nem megyek be olyan sűrűn, mert akkor még "idegesebb" lesz. Nappal szerintem sokkal nehezebb a helyzet, sokszor Peti is több mint fél órát bírta, én 10 percenként szoktam bemenni, hogy lécci.....
Fél óra után már nincs szívem tovább ríkatni, akkor vagy szomjas, vagy nem elég álmos, (?) vagy csak túl kitartó, de elaltatom cicin és kész. Ha simizem a hátát, elaludna simán, csak annyira recseg a parketta, hogy nem tudok kijönni, mert felébred, úgyhogy ez nálunk nem válik be. Nem próbáltad, hogy ott maradsz és csak akkor jönnél ki ha elaludt? Nem szeretnek egyedül lenni az tuti.
Más ötletem nincs.

Üdv.
Andi
 
 


Sziasztok!
Andi!
Hát ma este megint nagyon rossz volt: szopin majdnem elaludt, de direkt nem hagytam, azzal, hogy az ágyában aludjon el. Lehet, hogy kár volt. Egy óráig sírt, percenként bementem hozzá, és már ahogy hallotta, hogy jövök, elvágta magát, és próbált aludni. Tehát hullafáradt volt. Viszont abban a pillanatban, ahogy kitettem a lábam, megint felállt, és sírt tovább. A végén bent maradtam nála, és akkor láttam, hogy kb. 10-20 másodpercenként ellenőrizte, hogy ott vagyok-e még. Nem tudom, még meddig sírt volna, ha nem maradok ott, nem volt szívem kivárni. Hozzátartozik még, hogy már két napja nem az ágyában aludt el napközben, mert úton voltunk, és a babakocsiban, ill. az autóban elaludt. Ezzel nem tudok mit kezdeni, ilyen nagyon gyakran előfordul.
Viszont talán az éjjeli szopiról kezd leszokni, megint két éjszaka csak 6-kor szopiztunk.
Zsófi
 
 


Helló!

Igen, ez mindig dilemma, hogy már szinte elalszik a cicin Peti is, de be kellene tenni az ágyába. Néha a nappaliban hagyom, de akkor nem merek hosszabb időre kimenni a konyhába, vagy folyton szaladhatok be, hogy nem ébredt-e fel, mert még képes leesni az ágyról mérgében ha nem talál ott.

Nekünk is sokkal nehezebben megy a nappali, ma is 3x tettem le aludni, pedig már hulla fáradt volt, mégis úgy felzaklatta magát, hogy még az álom is kiment a szeméből. Persze 20 perc múlva már megint nem lehetett mit kezdeni vele. Akkor másodszor leteszem, már szinte alszik, de pont abban a pillanatban csöngettek. Kép Na, erre ugrott egy akkkkkkkkkorát! Kép
Ilyenkor nem alszik el, tudja, hogy jön valaki, és ebből őkelme nem maradhat ki.
Végül csak letettem harmadszorra, na mondom most már ha egy órát kiabál az sem érdekel, aludnia kell. 10 perc alatt elaludt. Fúúú.
Szerencsére este minden rendben zajlott, kb.2 perc nyekergés után, szunya.

Szerintem az éjszaka a lényeg, nappal annyi minden történik, meg nálunk is közbeszól ha autóval kell menni, mert ha nem álmos éppen, rosszabbul járok, mert nem akar megülni 10 percnél tovább az ülésben. Így inkább akkor viszem, ha tudom, hogy úgyis elalszik.

Üdv.
Andi
 
 


Sziasztok!

Belekotyognék, ha nem bajKép Az én kisfiam (aki most lesz 14 hónapos) amióta állni tud, nem alszik el egyedül. Ha ébren teszem le (ha véletlenül nem alszik bele a szopiba) akkor azonnal fölpattan és nyújtozkodik kifelé, és rettenetesen sír. Én csak néhány percig bírtam úgy hagyni, mert úgy láttam, hogy nincs értelme, ilyen zaklatottan, állva tutira nem alszik el. Az volt a cél, hogy lefeküdjön, de legalább valahogy lent maradjon a kiságy alján, és erre azt találtuk ki, hogy én is viszem a kispárnámat, lefekszem a kiságy elé. Így tényleg nem áll fel, mert nem ott vagyok, arrafelé hiába nyújtozkodik. Ilyenkor úgy látom, hogy megnyugszik, leül, lefekszik, de csak mp-ekig marad egy pózban, leginkább nyűglődik, fetreng, cibálja a nyusziját, piszkálgatja a fejvédőt. Viszont nem sír, és valóban ellenőrzi időnként, hogy megvagyok-e még. Időnként kidugja a rácson nekem a kis kezét vagy a lábacskáját, hogy simizzem meg, vagy behúzza a kezemet és a feje alá teszi egy pillanatra. Ez olyan érdekes különben, hogy csak egy pillanatra, ha akarnám sem tarthatnám ott, mert tovagördül. Szóval ebbe a fetrengésbe azért előbb-utóbb belealszik. Nem mondom, először több mint egy óráig tartott, és egy fél óra most is kell. De talán nem zaklatja föl magát, nincs sírás, nincs az, hogy otthagyom egyedül, és hát mégiscsak egyedül alszik el. Nekünk ez bejött, így nem érzem magam döganyának, bár egy kicsit időigényes a játékKép Mondjuk nincs erre minden este vagy délután szükség, mert azért általában belealszik a szopiba. Ja, és mindig kijövök, ha elaludt, nem maradok ott. Kicsit nálunk is recseg a parketta, de ha rendesen elaludt, akkor nem ébred rá föl. Én azt hiszem, ilyen apró zajokra akkor kapja föl a fejét, ha zaklatottan aludt el. Remélem, tudtam segíteni legalább egy kicsit.

szirom

szirom, Miksa és Ede

Kép

Kép
 
 


Hahó,
elolvastam az Aludj jólt ....jézusom, most jobb, ha egy ideig nem jövök ide...
 
 


Sziasztok!

Újra boldog Internet tulajdonosok vagyunk és még azon túl is van jó hírem.

Gyerkőcöm visszaállt a két alvásra délelőtt és délután (kivéve ma, mert ma autóztunk így ágyban aludt ebéd után 1 órát és 5től 6ig kocsiban is egyet, így holnap azért némi méltatlankodásra számítok, de lehet, hogy megúszom). A visszaszoktatásra azért volt szükség mert már este 9kor, éjfélkor, 1, 2kor összevissza ébredt, s az ebéd utáni egy alvás is kevés volt mind a délelőtt nyűgösen telt, mind a délután túl hosszú volt s valszeg emiatt szopizott délután nonstop.

Most megint nyikk nélkül alszik el nap közben (első dolgom amint a szobájából kimegyek, hogy a kaputelefont félreteszem!Kép) és este is és nem ébred fel minden apró zajra míg mi is ágyba nem kerülünk. Mosogathatok, tévézhetek a résnyire nyitott ajtaja mellett. 5kor kel reggel, bár tegnap épp fél 5kor, s akkor magamhoz veszem és szopi után ott alszik velünk fél8ig. Ezen még azért változtatnék, csak előbb stabilizálódjon az éjszakánk. Meg hátha maga is változtat. Még bizakodom.Kép

Szopi kontra alvás. Azért lettem leteremtve - igen a Madarászos doki által - mert beteges, hogy a gyerek nap közben is odajön hozzám és letépi a pólóm ha szopizni szeretne. Ez a kapcsolatfejlődés szempontjából rettenetes. Ugyanezt mondja az azóta - némi ekcéma és potenciális tehéntej allergia miatt felkeresett - gasztroenterológus is. Meg a védőnőm és a háziorvosom aki amúgy a LLLes tanácsadó telefonszámát adta nekem mikor kezdő szoptató voltam.Kép??? Ugyanakkor beszéltem egy olyan alvásszakértővel is aki sokkal sokkal sokkal sokkal toleránsabb volt minden kérdésemet illetően, úgyhogy hiszem, továbbra is, hogy meg lehet találni azt a szakértő forrást aki megadja azt a választ ami valóban tekintetbe vesz minden tényezőt és használható is emiatt. Nem mindenki képes több dologhoz szakérteni de azért vannak.

Gyerkőcömről kiderült a vashiány is, de a szakértő kálvária ezzel kapcsolatban hasonló volt az alvásoshoz. Lényeg, hogy 6. orvosnál találtam kielégítő választ, igazi, érthető, megnyugtató magyarázatot. De mi van, ha feladom hamarabb? Valszeg. még most is zokognék, hogy úristen mit tettem a gyerekkel, hogy ez megtörténhetett.

Szóval Zsófi a másik jó hír, nem tudom te tapasztaltad-e, hogy gyerkőc ha nagyokat alszik éjjel és nappal is, sokkal kevesebbszer esik nekem (tegnap összesen 1szer szopizott délután a korábbi 42helyettKépKép). Én vigasztalásnak azért nem szeretem használni a szopit, mert azt szeretném, ha a simi is érne valamit, az ölelés és a puszi is. Így nálunk tényleg inkább a lelki táp és energiafeltöltődés a szopi délutáni haszna. Mert igen, szopi után elképesztő módon vált a nyűglődés vidám esti mókázásba át.

Nálunk órás üvöltés nem volt. Max. 25perc (ez az 1.alkalom mindig) és az elején 1-3 percenként, majd növelve az időt járkáltam most be max 5-8 percenként. Pár nap volt míg átállt és most nincs bömbi már, de igen, felborulunk könnyen és akkor újra kell kezdenünk. Nálunk sajna semmi nem műkszik és nagyon nagyon "irigyen" hitetlenkedve tudom nézni, ha azt látom, hogy képes valaki pusztán a jelenlétével és azzal, hogy simizi a gyerkőcöt megnyugtatni és elaltani a csemetét. Szerintem ez maga a csoda lenne nekünk. Gyerekek hát különbözőek.

Zsófi és Andi remélem állandósulnak a nagy alvások nálatok is. Kitartást kívánok. Ildi neked is!

Kriszi, azért ha majd mégis jössz mindenképp írd le mi az ami leginkább felháborított mert gondolom amiatt nem akarsz most erre járni.
 


Sziasztok!

Én is ki voltam amikor elolvastam a könyvet, valahogy az jön le belőle, hogy a gyerek az ellenség, aki azzal akar a sírba kergetni, hogy nem hagy aludni. Viszont kénytelen voltam mindkét gyerkőcömnél bevetni a módszert egy idő után. Bár az elsőnél nagyon sokat finomítottam rajta, mégis falhoz vagtam vagy párszor a könyvet. (Eddig ilyet a kötelező olvasmányokkal sem tettem Kép )

Most viszont megvettem az Aludj Velem-et, és eléggé kiábrándultam, mert sok újat nem tanultam belőle.

Botanika!
Majdnem ugyanaz Peti is, hajnali szopi, aztán még szundi fél 8-ig. Csak néha fél órát is szopizgat mire elalszik. Hát már nem ömlik annyira, viszont a cumisüveget nem fogadja el, pedig adnék neki, hogy jól lakjon. (Poharat, csőröset sem.)

Na, majd ezen is túl leszünk egyszer!

Jóccakát!
Andi
 
 


"kénytelen voltam ": khm, khm.Kép
Ildi

Ildi
 
 


Sziasztok!
Botanika!
Már hiányoltalak is, hogy nem jelentkezel!
Nálunk most úgy alakulnak a dolgok, hogy már nem hagyom sírni, ha kell neki, hogy ott üljek mellette, amíg elalszik, hát legyen. Egy bajom van csak ezzel, hogy ha éjjel felébred, akkor ugye nem vagyok ott. A szopizás meg úgy alakul, hogy amikor 4-5 körül felébred, próbálom ringatással visszaaltatni, ilyenkor 6 körül szopizik, és alszik még fél nyolcig (általában). Nem mindig sikerül, ma is negyed hatkor szopiztunk, miután fél öt óta próbáltam visszaaltatni. Mindig visszaaludt, de csak pár percre.
Igen, ha alszik sokat, és nem nyűgös, akkor nem kell a szopi annyiszor, és nálunk is úgy működik, hogy a délutáni szopi után tök jó kedve lesz. Hát ez van, majd lesz másképp is Kép.
Zsófi
 
 


Sziasztok!

Éljen az alkalmazkodás mindkét részről. Pindurim ma fél hatkor kelt és nem akaródzott visszaaludnia. Sebaj ugyanis újra kezdte a néhány hete abbahagyott puszilkodást. S a szopi utáni reggeli, "ugyan ébredj már anya, cupp" nagyon jól esett!!!

Most rohanok karácsonyi vásárolni, szép napot nektek!
 


Sziasztok!

Na azért engem reggel fél hatkor egy cupp még nem derít sokkal jobb kedvre! Kép

Puszi!
Andi
 
 


Engem igen! Nagggyonn!! Nyilván mert első kölyök azért érzékenyülök el amikor végre hajlandó némi szeretetkimutatásra a rajongó tekinteteken túl is.Kép

Ma épp 2.39-kor kezdett el bömbizni és 4 percig bírta egy megnyugtatás után. Aztán aludt 6.10-ig és most 10 óta újra. Nem lehetett volna 6.10-ig bömbi nélkül? Bekavart valszeg, hogy tegnap meg tegnapelőtt csak 1* aludt. Olvastam azt is, hogy a kevés nappali alvás is rontja az éjszaka nyugalmát. (Könyörgöm mi nem?????Kép))

Persze ahogy most elnézem magam... Mit nem adtam volna néhány hónapja egyben 7 óráért! Mostmeg a 10-et is keveslem (feküdnék csak le egyszer 8kor én is!). Pfuj ez a telhetetlenségem!Kép

Valaki írta, hogy a gyerkőc az ágyában feláll ha kimegy a szobából. Zsófi te voltál? Nem találom visszaolvasva. Az enyém 90%-ban ácsorog amikor otthagyom. Még hálózsákban is képes aztán visszafeküdni maga. Teljesen egyedül.Kép

Megyek keresek karácsonyfás topicot: nem tudom hova rakjam, hogy ne rántsa magára, tavaly ez még ugyi nem volt gond. Jövőre meg már nagyon rutinos karácsonyozó (is) leszek.
 


Botanika,
nálunk dupla damillal kétfelől ki volt kötve, a padlón állt (ugye onnan nem tudott lejjebb esni), és alul elérhető távolságban csak gyerekbarát díszek voltak rajta Kép Én idén töröm a fejem, mivel most már mindenhová felmászik - nem a karácsonyfa, a gyerek Kép

Ja, az Aludj jólról inkább nem írok, nem akarom újra felkorbácsolni a vitát Kép Mentának meg Pelének volt egy-egy jó írása erről tavaly, érdemes megkeresni, asszem Mentáét idézték a Kismamában is.

Üdv
Kriszi
 
 


Sziasztok!

Nálunk nem jön be a hálózsák, Peti megőrül tőle. Mondjuk ő a takarót sem szerti, így marad a 3 réteg ruha.

Ma jöttünk haza egy 1 éjszakás ottalvós útról, Peti egész éjszaka fent volt, nem hiszem el, hogy ennyire nem bírja a változásokat. Most kíváncsi leszek mi lesz éjjel.

Mindenkinek puszi.
Andi
 
 


Sziasztok!

Botanika!
Igen, én írtam, hogy nem fekszik le, ha otthagyom. Eddig egy óráig bírtam ezt. Az volt az érdekes, hogy minden alkalommal, amikor már meghallotta, hogy megyek, levágta magát, és próbált elaludni addig, amíg ott vagyok. Hulla fáradt volt már. Mégis, amint kimentem, újra felállt, és teljes hangerővel üvöltött.
Most azt csináljuk, hogy este meg nappal szépen simizve, énekelve elalszik 5-10 perc alatt, éjjel pedig amikor felébred - 3 és 5 között - átviszem az ágyunkba. Általában nem szoptatom, elmondom, hogy most nincs szopi, cici alszik, kis vízivás után elalszik. Néha szopizunk 5 körül, egyébként csak 6-kor. Aztán még fél nyolcig alszik.
Én már nem próbálkozom az egyedül alvással, láthatóan nagyon igényli, hogy legalább ott üljek mellette. Ez van, majd megnő. Lehet, hogy még visszasírom, hogy ennyire ragaszkodott a társaságomhoz Kép. Az éjjeli szopiról meg csak sikerül már valamikor leszoktatnom, javul a dolog.

Zsófi
 
 


Sziasztok!

Jól eltüntünk! Utólag is BUÉK nektek!

Andi, igen, én gyerkőcömet még a nappali vendégeskedések is megzavarták most Karácsonykor. Ott aludni nem is merek egyenlőre sehol. Meg ugye most ez a fránya nátha ami nem engedi, hogy levegőt vegyen. Érdekes szopizás közben kap levegőt. Nem tudom ez hogy lehet?Kép)

Zsófi, irigyellek, hogy simire elalszik a babád. Mi most vagyunk 14 hónaposak, mint mikor ti voltatok mikor idekerültem nagyjából. Már csak kétszer szopizik normál esetben a gyerkőc, mert lemondattam a többiről kedvesen de határozottan (volt, hogy egy délután 42* esett nekem). Az éjszakai/hajnali esetekben azonban elő nem fordulhat, hogy mellettem van és ne adjak neki. Akkor bömbölés. Most, hogy beteg-náthás volt éjjel, hogy két óránként egy órát volt rajtam. Hiába győzködtem, hogy nem vicces nem tudtam sehogy sem elaltatni. Szóval örülj, hogy simi elég.

Ti a szopival hogy álltok? Nálunk a tápszer bevezetésének és az állig zárt zsákruháknak s a folyton vízzel itatásnak volt végül foganatja. Igazából a hajnali (1/2 6-6) s a lefekvés előtti már nem aggaszt, csak a tesó "projektre" se legyen rossz hatással.

Kriszi, még Mentáék emlegetett levelét nem találtam, ha van még ötleted hol keressem, azt megköszönném.

Dátha mentes jó éjszakákat!
 


Hali!

Végre írt valaki, kezdtem már teljesen feladni a reményt! Kép

Nálunk minden okés egyelőre, visszaálltunk a hajnali ugyancsak fél 6-6 esetleg 7 órás kelésre, és a visszaalvásra +2 órát. Persze szilveszterkor 3x ébredt a hülye petárdákra szegénykém. Én betiltatnám annyira utálom, majd be tojok tőlük.
Kivételesen vele aludtam azon az éjszakán, így nem volt gond, mert ahogy felemelte a fejét, én már nyomtam is le neki, és már aludt is tovább. Persze alvás részemről nem sok volt, de már bepótoltam azóta. Kép

Szopi:
Nekem már olyan jó lenne, ha csak 3x szopna, de ezt elég nehéz betartani, sokszor Peti is letépi rólam a ruhát.
Főleg, hogy eddig SEMMI más fajta folyadékot nem fogadott el,szopin kívül, érdekes módon csak azóta, mióta a cumiról leszoktattam.
Most viszont mintha iszogatna már egy két korty teát, meg gyümilevet, vizet persze nem kér. Kép Ja, és csak rendes pohárból, meg csőrösből, meg sprotkupakos övegből hajlandó inni.

Gyógyuljatok!!!!
Puszi!
Andi
 
 


Hahó,
BÚÉK!

Botanika,
itt
http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/cgi-bin/index.html

van egy hozzászólása Pelének, amiben belinkelte az említett szöveget. A 2003. nov. 5-i hsz-t kell nézni. Utána is van néhány érdekes vélemény, érdemes belenézni.

Egyébként én most olvastam egy másik könyvet, ami nem az alvásról szól, hanem az újszülöttekről, ill. általános babáskönyv, de sajnálom, hogy a bácsi, aki írta, nem ír az alávsról is, mert bár nem értek vele mindenben egyet, a könyv szellemisége nagyon tetszik. A címe Újszülött a fedélzeten. A szerző egy amerikai-ausztrál neonatológus, és az előszó szerint nem tanácsokat akar adni, hanem azt írja le, amit tud arról, hogy milyen egy újszülött, és miért olyan. A szülők meg találják ki maguk, hogy mit kezdenek ezzel Kép

Nálunk: mióta Cicó végleg Apával maradt éjszakára, azóta én vasaltra alszom magam minden nap, de kell is, mert ha rajtam múlna, akár tizenhat órát is aludnék napjában (az ötödik hónapban vagyok). Amúgy ez a rend Cicónak is tetszik, mert általában egyszer ébred (vagy egyszer sem), akkor odabújik az apjához, majd megnyugodva, hogy minden oké, alszik tovább.

Minden jót nektek,
üdv
Kriszi
 
 


Kriszi, tartok tőle a link nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna...Kép

Ma éjjel eléggé beelegeltem Ancsinál, apája bánja is, hogy nem a szünet elején volt eme éjjel, mert akkor a szünet remek lehetőség lett volna az éjjeli kelés-leszoktatási próbálkozásokra. Bezzeg most már nem jönne jóla végigüvöltött éjszaka. Rafinált ám a kiscsaj! (és többet szopik, mint egy újszülött, komolyan 30 perceket elnyammog, éjjel is, 2 óránként. Na jó, nappal nem mindig 2 óránként, néha többet is kibírKép.)

Ildi

Ildi
 
 


Sziasztok!

Először is nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek!

Botanika!
Elkezdtem írni, hogy az alvás nálunk most úgy alakul, hogy..., de aztán rájöttem, hogy nincs is nálunk ilyen, hogy így vagy úgy alakul. Majdnem egy hétig szépen aludt az ágyában reggel 6-ig, ha 3-4 körül felsírt, magától visszaaludt. Most két napja megint 4 körül az ágyunkban kötött ki. Akkor viszont valóban nem szoptatom, már megszokta, hogy hajnalban nincs szopi. Vérszemet kaptam, és próbálom a 6 órás szopiról is leszoktatni, az sokkal nehezebbnek bizonyul, főleg, ha 4-kor áthozom az ágyunkba. Tényleg nagyon örülök, hogy simire, énekre elalszik már nappal is (igaz, nappal sokszor előfordul, hogy ki is kell mennem, hogy sírjon 1-2 percet, mert enélkül csak játszik az ágyában). A héten pl. vizsgázom, és majd a nagyi fogja elaltatni.
Egyébként még mindig 3-4-szer szopizik: 6 körül, aztán amikor felébred (ez nagyon változó, hogy mikor, ha ott vagyunk mi is, képes akár 9-ig is aludni), a délutáni alvás után, és este fürdés után. Ha a 6 órás nem lenne, és se szólnék egy szót se. Botond nem hajlandó tápszert enni, sőt, igazából semmit, ami fehér és folyékony (tehát tej, joghurt, tejföl, tejszínes leves, stb). 4 körül, ha ébred vizet szokott inni.

Andi!
Mennyi idős a babád? Botond is sokáig nem ivott, kb. 10-11 hónapos lehetett, amikor elkezdte. Ő leginkább a vizet szereti, néha próbálkozom gyümölcslével, mert egyébként nem eszik gyümölcsöt, megissza, de nincs feldobva tőle. Egyébként az miért baj, ha nem iszik cumisüvegből? (Már ha jól értettem az utolsó mondatodat.)

Zsófi
 
 


Sziasztok!

Biztatni szeretnék mindenkit, akinek nem sima az altatás. Már egyszer régebben írtam, hogy az én Miksám mindig fölugrál a kiságyban, és csak akkor fekszik le és alszik el, ha mellette fekszem én is a földön. Namost képzeljétek el, kiderült róla, hogy el tud aludni egyedülKép

Valamelyik nap nem aludt bele a délutáni szopiba, és már olyan éhes voltam, hogy gondoltam, kipróbálom, hogy mit tesz, ha magára hagyom. De legalábbis csinálok egy szendvicset vagy valamitKép Én sem hittem el, hogy nem szólalt meg a szirénázó sírás, még mielőtt a kilincset lenyomtam volna, és később sem volt egy hang sem. Egyszerűen elaludt egyedül. És azóta ezt este is megtette többször, simán ébren leteszem az ágyba, betakargatom, megpuszilgatom és kijövök. Néha magyaráz még egy kicsit, de derűsen, és perceken belül elalszik. Szóval tényleg igaz lehet, hogy egyszer megérnek rá, kár siettetni. Én örülök neki nagyonKép Szóval ez jó hír, nem?Kép

szirom

szirom, Miksa és Ede

Kép

Kép
 
 


 
 


Ja, bocs, persze. Kép
Most rohanok (Cicóval muszáj vmit tenni, különben megint nem alszik napközben), de addig is a link elérhetősége:

Anyaságról/Válaszol a védőnő/az az archív, amiben a 2003. nov. 5 is van. A pontos linket meg küldöm legközelebb, ígérem Kép
 
 


Kriszi, köszönet a pontos címért, végig olvastam a hozzászólásokat inkább kontra mint pro. Annyira nehéz ez. A gyerkőcöd te ismered, a sírásaival, megnyugtathatóságával együtt. Az enyém csupán pl. 10 hónapos kora óta hajlandó néha velem/velünk aludni. Pedig nekem is megnyugtatóbb lett volna sokszor,ha a közelemben tudom. Most meg kifejezetten élvezem, ha fél hat után ha az egy órácskás szopiját befejezte fél hétkor végre mellettem szuszogva álomba merül még 2 órára. Olyan jó mellette ébredni. Nem tudom miért van az, hogy neki úgy látszik erre kellett megérnie. Azelőtt az együttlét számára "zaklató" volt, egyenlő jelentése volt a játékkal, még egész kicsiként is. Egyszerűen ilyen tipus. Amúgy kiegyensúlyozott végtelenül nyugis gyerkőc.

Andi, próbáld ki a zsákruhákat. Tényleg. Nálam a sztár ruhadarab az XXl-es fekete polár magasnyakú most. Egy hátránya van: sajnálom a párom aki már két hete néz engem a formátlan krampuszt.Kép Ma volt az első nap, hogy újra felvettem egy csini trikót. Gyerkőc a szűk újján benyúlva tapizott.Kép De megállta. Én meg tereltem a figyelmét és felöltöztem. Azért holnap megint megpróbálok valami nőieset...
Ja és amúgy szerintem Bambi sem iszik napi két decinél többet összesen, de ha azt az én poharamból teheti, amiből előtte én jókat kortyoltam, az sokkal lelkesítőbb számára.Kép

Zsófi, Babám nekem sem tej formájában kapja a tápit hanem banán turmixnak reggelire meg zabkásába keverve délután. Szerintem a bejuttatott tápanyag számít.

Ildi, ha többször szopizik 30 perceket az épp elég fárasztó lehet. Nekem a hajnali 1 óra maraton is sok, főleg, hogy a szoptatós ambulancia főorvosától olvastam egy cikket ma egy újságban és azt írta, reggel rövid időre az anya magához emeli a dedet... Hát én most akkor rontom a gyereket? De ha másképp meg nem szunyál vissza csak süvít? Mellettem?
Biztos hallott már Pele is nem megnyugtatható gyerekről... De ha szopi tanácsadót kérdezek aki ugye azt mondja addig jó a szopi míg mindkettőnek jó, akkor se hajlandóak semmit mondani nekem az elválasztásra. Akkor meg mi legyen. Néha már lelki fájadalmat érzek a monstre szopi miatt, emiatt indult az alvás tanítás. Mégis mit tehettem volna, ha gyerkőc, ha nem kap szopit akárhány órát is képes lett volna fenn lenni (2 volt a max. amit én bírtamKép).

Most azért vagyok szomorú mert gyerkőc az utóbbi két nap véletlenül kocsiban meg séta közben elaludt s valszeg ennek köszönhetően ma délután megint jött a süvöltés mikor az ágyába raktam. Annyira utálom. És nem igaz, ezt nem lehet megszokni.Kép

Botrány mentes, Szirom beszámolójához hasonló alvásokat!
 


Hahó,
Botanika, örülök, hogy a bénázásom ellenére megtaláltad Kép

Na ja, a kérdés az, hogy az adott konkrét esetben az adott konkrét kölkecnek ill. mamának (ill. persze papának) ott és akkor éppen mi a legmegfelelőbb. Ami engem borrzalmasan kiborított, az a mindig, minden esetben, minden korú gyerekre alkalmazható "csodaszer" melletti hittétel. Mert ugye te is éppen azt írtad, mennyire mások vagyunk mindannyian. Bizotny, nehéz akkor, ha a kölkecet az anyja közelsége nem elzsongítja, hanem éppen ellenkezőleg. Cicónak is volt egy ilyen szakasza. Emlékszem, iszonyú sokat voltunk kint, de az esték ezzel együtt úgy voltak, hogy fürdés után betettem a kiságyba, én meg eldűltem mellette, mint egy zsák. Néha még aludtam is egy kicsit, Cicó meg riherészett ott magában Kép Aztán ha már elkezdett elégedetlenkedni = fáradni, akkor feltápászkodtam, kivettem, szopi és alvás (néha akár két órát is Kép )

Nem akarok itten senkit a döntéséért megkövezni, vagy bármi negatívat mondani, egyszerűen én a magam részéről elhatárolom magam minden csodamódszertől, legyen az testbeszédtréning, tíz nap alatt való meggazdagodás, vagy a gyerek ún. egy kizárólagos módszerrel történő alvástanítása. Azt nem mondom, hogy mi nem terelgetjük Cicót szép fokozatosan afelé, hogy lassacskán nélkülünk is el /vissza tudjon aludni, de nagyon-nagyon iparkodunk arra, hogy semmit ne úgy kezdjünk, hogy "márpedig ennek így és így kell múködnie, ha ezt és ezt csinálom". Hanem megfigyeljük, hogy éppen mi az, ami őt esetleg megijeszti, hogy ebben az időszakában mit és hogyan tud megérteni vagy belátni, és mi az, ami már egy határon túlmegy nála - ja és persze azt is megbeszéljük, hogy mi az, ami nekünk még belefér. És így szoktunk általában azért némi ide-oda tologatás után - egészségesnek vélt kompromisszumra jutni. De gondolom, azért ezt az érző, a gyerekükre odafigyelő szülők mindig így csinálják,függetlenül attól, hogy éppen mit olvastak. Nálunk pl. most éppen belefér, hogy Cicó az apjával aludjon egy szobában, én meg a másikban, tekintettel arra, hogy én az ötödik hónapban már jelentős pocakkal büszkélkedhetem, ezenfelül istentelen intenzitással forgolódom éjszaka, vedelek, mint egy törpe vízmű, és ennek megfelelő gyakorisággal látogatom a mosdót is. Szóval Apa, ha akarna sem tudna mellettem normálisan aludni, de Cicó sem Kép Amúgy pedig belegondoltunk, hogy pár hónap múlva a z éjjel nyivákoló kistesóval egy darabig úgyis hasonló lesz a menetrend (Cicó plusz Apa az egyik szobában, Kistesó plusz én a másikban), akkor addig mindek szoktatgassuk a kölköt összevissza. Idővel úgyis a két kölöké lesz a gyerekszoba, ott fognak ketten aludni, hát akkor miért kellene Cicót arra egzecírozni, hogy márpedig ő egyedül aludjon egy szobában? Ja ha már itt tartunk: hol van az megírva, hogy a - bármilyen korú - gyereknek kutya kötelessége egyes-egyedül tartózkodni egy szobában az éjjeli alvás során? (Az Aludj jólban nincs.) Na mindegy, ezzel az egésszel csak azt akartam, hogy mindenki a neki működő megoldást kellene hogy megtalálja, és nem egyetlen módszert csodának kikiáltani, legyen az sírni hagyás, aludjjólmódszer, vagy akár a szopis alvás (ugye ez sem mindenkinél műxik). És ez az idők során is tutira változni fog, meg a körülmények változásával is, stb.
Erre rímel nagyon jól egy éppen pszichológusnak készülő barátném reakciója (éppen amikor beszélgettünk, tanult gyermekdiagnosztikát). Amikor elmeséltem neki, hogy mi hogyan alszunk mostanság, és láttam, hogy kicsit meglepődik (nem tudom, melyik részén a dolognak, neki nagyobb gyerekei vannak, régen volt már ebben személyesen benne), mondtam, hogy majd olyan két-három év múlva rendezzük a sorokat. Mire ő: szerinte ezek már most is rendezett sorok, csak éppen úgy rendezettek, hogy mindenki a lehető legjobban tudjon aludni. Na ezt én akár mottónak is el tudnám fogadni.

Na nem bírom, még az aludjjólmódszerről leírom, ami leginkább bennem szorult: két dolog jutott először eszembe róla.
1. Az amerikai sikerkönyvek fanatizmusa (ez a módszer mindig, minden esetben tökéletesen működik, ha nem, akkor csak az lehet, hogy valamit te nem csináltál jól, hiszen a módszer hibátlan, próbáld újra, ha még egyszer alaposan elolvasod, akkor márpedig működnie kell).
2. Az, hogy a szerző vagy soha életében nem tanult gyermekpszichológiát - különösen nem fejlődéslélektant -, vagy ha mégis, az elejétől a végéig hülyeségnek tartotta, és a lehető leggyorsabban elfelejtette Kép
3. (jó-jó, kettőt mondtam, és ez nagyon szubjektív is lesz, akinek az eddigiek nem tetszettek, ezt már igazán ugorja át...) Az olvasó totális hülyének nézése (én tudom, mi van a te gyerekeddel, te nem tudod, majd én, az igazság kútfeje megmondom). Ehhez csatlakozik, hogy nincsenek benne jegyzetek, és nincs forrásjegyzék, azaz az illető bácsi akár a kisujjából is szophatta a módszert, a dolog kidolgozása gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.

Tudnék még dörögni, de ha egyszer úgy istenigazában kinyitom a csapot...azt nem kívánom senkinek Kép

Üdv,
szép álmokat mindenkinek (Cicó vmelyik reggel közölte, hogy ő bizony rosszat álmodott, de hogy mit, azt nem volt hajlandó megosztani velem Kép
Kriszi
 
 


Óh Kriszi! Igen, nagyon sok mindenben igazad van.

És ha meg másokat olvasok, meg másképp "pozitívan elváró" sorokat, akkor meg sokszor gondolom, hogy lehet, hogy bennem van a hiba. Nem vagyok eléggé "anyu" s emiatt kezdem magam rosszul érezni.Kép

És most már értem a felháborodásod a könyv miatt, mert bár ezt a könyvet nem olvastam, de ha olvasok is hülyeséget valamiben, ám van olyan is ami megfog, akkor azért azt a picit próbálom hasznosítani. Nekem ilyen volt az Aludj velemben az, amiket korábban írtam: kuckót kialakítani, játékokat, párnát, stb.

Nagyon off: A többi meg, hogy az amerikai stílusa, stb. Engem ezek nem zaklatnak valamiért. Én amerikai tulajdonú cégnél dolgoztam és ott volt olyan tréning ahol azt tanították, hogy mosolyogj. Az emberek jó része ettől kiütéses lett. Volt aki inkább felmondott. Én viszont, ha bemegyek valahova, vessetek rám követ, de próbálok kedves lenni és igenis jól esik, ha a másik veszi a lapot akár orvos, akár boltos bárki és kedves és mosolyog, stb. Ám valamiért alapvetően ez nekem úgy tűnik idegen a mi kultúránktól ahogy annyi minden más amerikaias stílus elem is.

Visszatérve, ma épp hajnali négykor kelt a kedves amit már jó pár hete nem követett el. És nem és nem és nem lehetett megnyugtatni és elaltatni magunk mellett, csak a szopi. Értsd, amíg szopi nincs üvölt a karomba zárva ringatva, simizve, énekelve, stb, stb. Ma kevesebb vacsit kapott, hátha attól jobban alszik majd. OK, hogy folyton változik, lehet, hogy front is van. Következetesnek is kellene lennem, de én újra különféle ötleteket próbálok ki a gyermeken mintha valami fehér kísérleti nyuszi lenne.Kép Nem tudom a kísérletezés milyen hatással van rá. Erről vajh mit mond a pszi szakirodalom???

Lehet felnő mire megtalálom a megoldást. De döntöttem. A következő gyerkőcnél előre megbeszélem a gólyával, hogy egy mormotát hozzon. Kistündért meg addig is mégjobban szeretem és vele beszélem meg még nappal, hogy lesz szíves...

Jók legyetek.
 


Sziasztok!

Az Aludj jól (ill. én is az Aludj velem-et olvastam) módszerről nekem az a véleményem, hogy igenis szükség van ilyen könyvekre is. Különben meg azt mondanánk, hogy nem igaz, hogy a szoptatós verzió a kizárólagos üdvözítő út, mert nem is az mindenkinek. Mi néhány hét alatt eljutottunk oda, hogy a fiam nem szopira alszik el (amire egyébként csak kb. 7-8 hónaposan szokott rá egyáltalán), hanem simogatásra, de ehhez kellett az az átmenet is, amikor próbáltam a könyv módszerét követni. Így jöttem rá a számunkra jó megoldásra. Azt is elértem, hogy éjjel már nem kér szopit, ehhez nem a könyvnek volt köze, de pl. a Vendég a háznál c. műsorba telefonáltam tanácsért, és részben ez segített. Ott mondták, hogy egy ekkora gyerek (kb. 14 hónapos volt a kezdetekkor) már érti, ha mondom neki, hogy cici alszik, stb. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy hagyni kellene mindenféle irányzatot megjelenni, úgyis mindenki kialakítja magának a helyes utat. De ha csak egy véleményt hallasz, abból nem tudod leszűrni, hogy neked mi lenne a jó megoldás.
A legújabb Kismama pl. hosszan foglalkozik a témával, megkérdeztek több szakértőt, de még véletlenül se olyat, aki mást mondott volna, mint ők. Mennyivel autentikusabb a Heim Pál kórház orvosa, mind az, aki a Madarászban ugyanazzal foglalkozik?
Remélem érthető voltam, és most nem fog rám senki kígyót-békát kiabálni. Én is szoptatok még, ha muszáj, éjjel is, ha a baba felébred, átviszem az ágyunkba, és egyáltalán szinte minden az ő kívánsága szerint zajlik - persze amennyire az ésszerűség engedi. De van saját szobája, és saját kiságya is, és ez jó így Kép.

Zsófi
 
 


Bocsánat, remélem, senki nem vette magára a kígyót-békát, viccnek szántam, de rájöttem, hogy lehet, hogy nem is olyan vicces Kép. Csak hát ez is egy olyan téma, ami gyakran vált ki heves indulatokat, és én csak próbáltam a két álláspont közé helyezkedni.
Zsófi
 
 


Hahó,
már megint kirobbant, pedig nem ezt akartam Kép

Na mind1

Szerintem is vannak jó és hasznosítható dolgok az egyes módszerekben, és nyilvánvaló, hogy az ember minél több és többféle álláspontot megismer egy adott témában, annál tágabb lesz a látóköre, és remélhetőleg annál könnyebben talál rá a neki megfelelő megoldásra. Off, de szerintem valahogy úgy van ez, mint amikor az ember különféle környezetből jött, különböző mentalitású emberekkel beszélget. Nincs olyan, aki vmiről ne tudna neked érdekes és/vagy tanulságos dolgokat mondani, függetlenül attól, hogy mennyire művelt vagy intelligens. Hiszen mindenkinek megvan a maga életköre, és az a terület, amiben ilyen-olyan oknál fogva otthon van - és lehet, hogy az éppen nekem kínai, és éppen tőle sokat tudok erről tanulni Kép

Azt sem mondom, hogy ez vagy az a módszer nem működik, működhet bizonyos esetekben. Nekem igazán attól az állásponttól áll fel a hátamon a szőr, hogy ez vagy az a módszer a kizárólagos, egyedül működőképes, egyedül üdvözítő egy bizonyos probléma esetében. Mert ezzel biza többet lehet rombolni, mint építeni. Ugye ebben sincs köztünk nagy véleménykülönbség, hiszen a módszerek pluralitása ezt elvileg kizárná, ugye Kép

Az Aludj velemet nem olvastam - bár készülök rá -, de az Aludj jólban megvan ez a hozzáállás, elég erősen. Az amerikai stílussal önmagában nekem sincs bajom, csak ha - elég gyakran - ezzel a mentalitással párosul. Nekem olyan tapasztalataim voltak, amikor a szegény tanítványaim - kommunikációt tanítottam - a vizsgán nagy lelkesen idézték az e témában megjelent amerikai sikerkönyveket, és egyszerűen nem értették, mi a gondom, hiszen a könyv azt írta, az adott technika mindig működik, de ebben a kulturális közegben nem működött Kép
Ja, szerintem a módszerek pluralitása azt is magába foglalhatja, hogy pozitív vagy ellenvéleményt fogalmazhasson meg az ember egyikkel vagy másikkal kapcsolatban. Ebben is egyetértünk, nem?

...akkor hol a gond? Kép

Üdv
Kriszi
 
 


Ez a cici alszik. Ezt időnként megpróbálom beadni a csajszinak, hogy most este van, most még cicizünk, aztán éjjel már nem, mert éjjel a cici alszik. Este még kvázi meg is érti (lassan 21 hós). Na de mikor éjjel felébred, illetve ilyenkor tulképpen nem is ébred rendesen fel, ilyenkor hiába kezdek ilyen szövegbe, mert ilyenkor nem figyeli a szöveget, nem társalog velem és nem érti meg, hgoy cici alszik. Csak sír és várja és nem érti, miért nincs a megszokott cici. Ha sokáig húzom, akkor persze felébred, akkor már lehet vele társalogni, esetleg el is fogadja, hogy ne legyen cici, na de akkor min. másfél órát ébren van, s a végén az elalvás előtt minimum nyafog is újra egy sorozatot. És senki nem tud aludni. Mitől működik ez másoknak???

Ildi

Ildi
 
 


Sziasztok!

Kriszi!
Gond egy szál se Kép. Csak annyit akartam mondani, hogy bár nálunk nem az aludj jól módszer működött, de az indított el a végül - számunkra - helyesen megtalált útra. Hogy mi lesz, ha lesz kistesó (tavasszal szeretnénk indítani a "projektet"), azt nem tudom, már ami az ágyunkban alvást illeti: két gyerekkel igazán nem szeretnék egy ágyban aludni, így is néha letúr róla.
Remélem, nem bántottalak meg, igazán nem volt szándékomban!

Ildi!
A cici alszik nálunk úgy volt, hogy Botond általában 3-4 körül ébredt (kivéve, ha fog, megfázás, stb. zavarták, akkor már 1-2 körül is), és mindig szopizott. Sokáig a szobájában egy fotelben, de mióta rászokott, hogy aztán a mi ágyunkban aludjon tovább (kb. 6 vagy 8 hónapos korában - ilyen rég lett volna már? Kép), már az ágyban szoptattam. Most meg kb. 2 hónapja elkezdtem, hogy átviszem ugyan, de nincs szopi. Vizet iszik. Eleinte volt nagy sírás, nem értette, de következetesen egyik nap se adtam cicit, ringattam, dúdoltam, akár egy órán keresztül is, és mindig a szemem előtt lebegett a cél: éjjel ne szopizzon! És láss csodát: 2-3 hét (de lehet, hogy több volt, csak az ember már a szépre emlékezik Kép) alatt megszokta, és most már eszébe se jut éjjel a szopi. Eleinte jobban sírt, amikor elmondtam a mondókámat -mindig ugyanazt: most nincs szopi, cici alszik, majd reggel szopizunk-, később kifejezetten megnyugodott tőle. Most ugyanezt próbálom a - számomra hajnali - 6 órával, tehát azt, hogy csak ébredés után szopizzon.
Egyébként az egészet azért kezdtem el, amit Botanika is írt: mi van, ha az anyának már nem OK a szopi? Nem arról van szó, hogy utálnám, de sokszor olyan gyomorideg jött rám az éjjeli szopi miatt, hogy szörnyű! Amúgy sem szeretek fekve szoptatni, nekem nem kényelmes. Utáltam magam, amiért Botondra voltam mérges: nem igaz, hogy nem tudod anyádat aludni hagyni! Akkor határoztam el magam végleg, amikor egyszer hullafáradtan (talán éppen fogzás is volt) majdnem rákiabáltam a gyerekemre. Magamba szálltam, és azt mondtam, ez így nem mehet tovább, még a végén megütöm, mert olyan ideges vagyok. Mióta éjjel nincs szopi, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, nem vagyok ideges, pedig Boti elég gyorsan szopizott, tehát nem az alváshiánnyal volt gond, csak éppen már nem akartam szoptatni. Érdekes, attól soha egy pillanatra sem voltam ideges, hogy ringatom éjjel, akár 3-4-szer hosszabb ideig is, mint ameddig a szopi tartott volna.

Zsófi
 
 


NÁlunk ez a ringatás általam nem jön be. Mellettünk, saját kiságyában alszik, ülve szopizunk. NÉha vissza lehet úgy altatni, hogy ki se veszem az ágyból, simogatom stb. De ha nem, (vagy meg se próbálom), akkor ahogy kiveszem őt, nála beindul, hogy most a cici jön. Megpróbálom megfogni, hogy ringassam, löki el magát (hozzá esetleg sírva vagy ilyesmi, holott kivevésre mindig elhallgat), helyezkedik be a szopis pózába. Egyértelműen jelezve, hogy arra számít, azt akarja.
Mondjuk tuti az nálam a kulcskérdés, hogy nem vagyok meggyőződve róla, hogy -erővel, ő akarata ellenére- le akarom szoktatni az éjjeli szopiról. Nem bánnám, ha nem lenne, de szeretném minél inkább rábízni a dolgot. Még mindig. (21 hós lesz jövő héten)

Ildi

Ildi
 
 


Sziasztok!

Hú, nem jövök pár napig, most meg egy egész lányregényt olvastam! Kép Persze a téma komoly.

Sajnos túl késő van, nem tudok semmi értelmeset írni, de azért leszűrtem egy dolgot.
Mintha az jönne le az egészből, hogy ha korábban sikerül elválasztani, korábban oldódnak meg a problémák.
Most én is nagyon ezen vagyok, már mióta elkezdtük az alvástanítást, kezdett megfogalmazódni bennem a gondolat, hogy elég volta a szoptatásból.
Igen ám, de minél inkább szeretném, annál jobban ellenáll Peti. (1 éves lesz a jövő héten)
Nem könnyű az biztos.
Ráadásul mostanában akkorákat harap, csak úgy viccből, hogy csillagokat látok és sebes is lett a bimbó. Szégyen szemre Germastanozok egy egy éves gyerekkel.
Valaki kérdezte, miért baj, ha nem fogadja el a cumisüveget.
Nem lenne baj, ha inna pohárból vagy máshogy, de 1 kortyocska és kész.
Kittim ennyi idős korában, 6-8 deci folyadékot ivott egy nap. Igaz, ő abbahagyta magától a szopit kb. 13 hónaposan.
Hogy csodálkoztam akkor!
Persze ő minig is szeretett cumisüvegből inni, Peti meg szinte soha nem fogadta el. Nyáron talán ivott fél liter vizet. (egész nyárra gondolok Kép )
Bocsi, hogy nem reagáltam sokmindenre, de tényleg mindjárt leesek a székről - alva.

Mindenkinek jó éjszakát(kat)!
Pusz.
Andi
 
 

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet: