Nos úgy gondolom, hogy megérdemel pár szót a napló írója, ha már veszi a fáradtságot, bátorságot és velünk is megosztja örömét és bánatát a gyermekei nevelésével kapcsolatban.
Én nagyon sokat derülök az írásain. Irigylem, hogy ilyen humorral tudja kezelni a mindennapi problémáit.
Nekem sokkal jobban tetszik, mint a média által felkapott "Állítsátok meg terézanyut" címû mû.
Nem gondoltál még arra, hogy könyv formájában kiadasd? Szerintem nagy sikere lenne.
Üdv. Dandy
Új privát üzeneted érkezett!
Sziasztok!
Jól van, akkor igazam van. Mondtam én a páromnak, hogy nem könyv!!!!!!!
Pedig tényleg nagyon jó, és sikeresebb lenne mint a mostanába futó Bridget Jones (biztos rosszul írtam) félék.
Nagyon nagyon jókat szórakozom, amikor olvasom
Hol lehet Kristófot megnézni? Kiváncsi lennék rá Na meg persze Bálintra is
Remélem, nem értettétek félre, én tudom, hogy Dorka írta, eszemben sem volt rossz szándékúan írni
Puszi: Kata
Jól van, akkor igazam van. Mondtam én a páromnak, hogy nem könyv!!!!!!!
Pedig tényleg nagyon jó, és sikeresebb lenne mint a mostanába futó Bridget Jones (biztos rosszul írtam) félék. Nagyon nagyon jókat szórakozom, amikor olvasom
Hol lehet Kristófot megnézni? Kiváncsi lennék rá
Na meg persze Bálintra is Remélem, nem értettétek félre, én tudom, hogy Dorka írta, eszemben sem volt rossz szándékúan írni
Puszi: Kata
Itt Köbüki bejelentkezik... krk-krk...
Sziasztok!
Nagyon jól esik, amit írtatok
Remélem, továbbra is tudok nektek derűs perceket szerezni, de néha alig bírok időt találni az írásra, mert az a két büdös kölök nagyon is valódian bír magának helyet követelni életünk minden percében.
Pusssz, Dorka
Sziasztok!
Nagyon jól esik, amit írtatok
Remélem, továbbra is tudok nektek derűs perceket szerezni, de néha alig bírok időt találni az írásra, mert az a két büdös kölök nagyon is valódian bír magának helyet követelni életünk minden percében.
Pusssz, Dorka
Mazsi, nos a lila tehénnel nekem is szoros a barátságom, bár jó drágán adja magát
Képzeld, Lõrincnek a szülinapjára az osztályába járó minden nebuló hozott egy szelet csokit. Annyira aranyosak! Este egy nagy doboz finomabbnál finomabb csokival tért haza. Ez volt nov. 13-án, még van egy-két darab
Az írást meg igyekszem szaporázni, mert jó lenne utólérnem magam végre.
Köszi a biztatást!
Puszi, Dorka
Képzeld, Lõrincnek a szülinapjára az osztályába járó minden nebuló hozott egy szelet csokit. Annyira aranyosak! Este egy nagy doboz finomabbnál finomabb csokival tért haza. Ez volt nov. 13-án, még van egy-két darab
Az írást meg igyekszem szaporázni, mert jó lenne utólérnem magam végre.
Köszi a biztatást!
Puszi, Dorka
Szia Dorka!
Tudod, pont most egyeztetünk a párommal a Luca (vagy Bence) project ügyében. Buzdítom, olvassa el az írásaidat, hátha kedvet kap A legnagyobb sikert eddig nála a "Miért"-ekrõl szóló írásod aratta.
Ne haragudj, hogy azt hittem, könyv (nyugodtan lehetne, nem gondolkozol rajta?) csak a párom annyira erõsködött, hogy az internetes oldalakon ott fenn a reklámok szoktak lenni).
Én meg sajnos nem ismerlek a chatrõl, mert az én kisfiam mellett nem igazán lehet netezni
Nagyon irigyellek a derûdért, és azért, hogy ilyen humorral kezeled a dolgokat.
Minden jót nektek, és szerintem tényleg elgondolkozhatnál a könyvön
Szia: Ladányi Kata
Tudod, pont most egyeztetünk a párommal a Luca (vagy Bence) project ügyében. Buzdítom, olvassa el az írásaidat, hátha kedvet kap
A legnagyobb sikert eddig nála a "Miért"-ekrõl szóló írásod aratta. Ne haragudj, hogy azt hittem, könyv (nyugodtan lehetne, nem gondolkozol rajta?) csak a párom annyira erõsködött, hogy az internetes oldalakon ott fenn a reklámok szoktak lenni).
Én meg sajnos nem ismerlek a chatrõl, mert az én kisfiam mellett nem igazán lehet netezni
Nagyon irigyellek a derûdért, és azért, hogy ilyen humorral kezeled a dolgokat.
Minden jót nektek, és szerintem tényleg elgondolkozhatnál a könyvön
Szia: Ladányi Kata
Kedves Kata!
Igazán aranyos vagy! Miért is haragudnék meg? Nekem inkább megtisztelõ, hogy egy magamfajta kétbalkezes tollforgatóról feltételezik, hogy könyvet ír. Amúgy meg semmi sem lehetetlen, majd meglátjuk. Apa egyre csak biztat, én meg igyekszem írni sokat.
A Luca név nálunk is évekig forgalomban volt, de minthogy egyik gyerekünk sem akart lánynak születni (amúgy Bence is a kedvesek közé tartozik, de az már van a szûkebb családban), így a harmadik próbálkozásra áttérünk a Gréta Lili variációra. Reméljük, hogy lány lesz, mert több fiúnevet már végképp nehezen tudnánk kitalálni
A "Miért"-es írás érzésem szerint is a férjeknek lesz kedves. A nõk általában a "Szoptatva futás"-t részesítették elõnyben.
Sok sikert a babatervhez! Tényleg, mit szólnál, ha a második is fiú lenne? Nem rossz ám, bár egy kislány is jó lehet. Mennyi lesz a különbség a két testvér között, ha terv szerint haladnak a dolgok?
Puszi, Dorka
Igazán aranyos vagy! Miért is haragudnék meg? Nekem inkább megtisztelõ, hogy egy magamfajta kétbalkezes tollforgatóról feltételezik, hogy könyvet ír.
Amúgy meg semmi sem lehetetlen, majd meglátjuk. Apa egyre csak biztat, én meg igyekszem írni sokat. A Luca név nálunk is évekig forgalomban volt, de minthogy egyik gyerekünk sem akart lánynak születni (amúgy Bence is a kedvesek közé tartozik, de az már van a szûkebb családban), így a harmadik próbálkozásra áttérünk a Gréta Lili variációra. Reméljük, hogy lány lesz, mert több fiúnevet már végképp nehezen tudnánk kitalálni
A "Miért"-es írás érzésem szerint is a férjeknek lesz kedves. A nõk általában a "Szoptatva futás"-t részesítették elõnyben.
Sok sikert a babatervhez! Tényleg, mit szólnál, ha a második is fiú lenne? Nem rossz ám, bár egy kislány is jó lehet. Mennyi lesz a különbség a két testvér között, ha terv szerint haladnak a dolgok?
Puszi, Dorka
Szia Dorka!
Örülök, hogy nem értettél félre, és nem haragszol
Igen, a "Szoptatva futás" nagyon jó, ezt fõleg mi nõk tudjuk értékelni. Nálam ez csak abban nyilvánult meg, hogy a postás, védõnõ, szomszéd mindig akkor jött, amikor Peti szopott (ez nem volt nehéz, mert 4 hónapos koráig szinte folyamatosan szopott ) és akkor a cicimen lógó deddel nyitottam ajtót De volt olyan is, hogy (fekve szopiztunk egy idõ után, mivel Peti eleinte 30-40 dkg-okat hízott hetente), és csöngettek. Óvatosan felkelek, kibotorkálok, a postás. Morcosan közli, miután átvettem a levelet, tessék csak visszamenni aludni. Gondolom, cseszte a csõrét, hogy õ reggel 6 óta gürizik, én meg délután kettõkor nem elég, hogy itthon vagyok, még alszom is...Hát, nem homályosítottam fel
Amúgy nagy százaléknyi esélyt adok a fiúgyermeknek. Tudom, butaság, de volt egy álmom, amikor még Petivel voltam várandós, és még azt se tudtuk, fiú vagy lány. Azt álmodtam, hogy kirándulunk valahová, egy kicsivel és egy picivel. Szállunk le valami távolsági buszról, és Csabinak mondom, Petit tedd a babakocsiba, mert elrohangál különben. Akkor álmomban tudtam, hogy a másik is fiú, emlékszem, még álmomban is rácsodálkoztam, hogy nahát, a Péter név eszembe se jutott (akkor még Dávid vagy Dóri volt sláger). Na meg kicsit füstölögtem is álmomban, hogy na ennyit a rózsaszín fodros kislány álomról, meg arról, hogy majd valaki fõzõcskézik velem így jártam, még egy fiú
Amúgy érdekes, ahogy visszagondolok, tényleg ilyen izgága lett Peti mint álmomban, és még kinézetre is olyan. (akkor csodálkoztam álmomban, ugyan, mitõl lenne nekem szõke kék szemû babám..(fõleg a hajszín miatt, a szemszín stimmelt). A Cabi kettõnél mindenképpen meg akar állni sajnos. De szerintem rá fogom beszélni ha a kettõ már önálló lesz, és elmászkál otthonról, allig látjuk õket, akkor újra egy pici
A terv a következõ: Januártól nem szedem a tablettát, nyár végén szeretnék állapotos lenni, hogy kb május körül szülessen a pici. Peti októbertõl megy majd oviba, és mégis van majdnem fél évük, hogy összeszokjanak, és ne érezze úgy, hogy a tesó miatt kell oviba menni. Amikor ovis lesz, végig a 3 év alatt el tudom hozni délben, ez neki is jó lesz szerintem. Szóval kb 2,5 évet tervezünk lurkók közé. De ha a tesó is olyan nagyon jönni akar mint Peti, akkor lehet, hogy csak 2 év lesz köztük. Petinél is januártól nem védekeztünk, és rögtön állapotos lettem, noha õt is nyár végén megfogantnak terveztük
Hûû de sokat írtam, pedig ez a Te topicod, biztos a többiek mérgesek lesznek, mert itt Rád kiváncsiak, nem rám.
Puszi a kölköknek is!!
Ladányi Kata
Örülök, hogy nem értettél félre, és nem haragszol
Igen, a "Szoptatva futás" nagyon jó, ezt fõleg mi nõk tudjuk értékelni. Nálam ez csak abban nyilvánult meg, hogy a postás, védõnõ, szomszéd mindig akkor jött, amikor Peti szopott (ez nem volt nehéz, mert 4 hónapos koráig szinte folyamatosan szopott
) és akkor a cicimen lógó deddel nyitottam ajtót De volt olyan is, hogy (fekve szopiztunk egy idõ után, mivel Peti eleinte 30-40 dkg-okat hízott hetente), és csöngettek. Óvatosan felkelek, kibotorkálok, a postás. Morcosan közli, miután átvettem a levelet, tessék csak visszamenni aludni. Gondolom, cseszte a csõrét, hogy õ reggel 6 óta gürizik, én meg délután kettõkor nem elég, hogy itthon vagyok, még alszom is...Hát, nem homályosítottam fel Amúgy nagy százaléknyi esélyt adok a fiúgyermeknek. Tudom, butaság, de volt egy álmom, amikor még Petivel voltam várandós, és még azt se tudtuk, fiú vagy lány. Azt álmodtam, hogy kirándulunk valahová, egy kicsivel és egy picivel. Szállunk le valami távolsági buszról, és Csabinak mondom, Petit tedd a babakocsiba, mert elrohangál különben. Akkor álmomban tudtam, hogy a másik is fiú, emlékszem, még álmomban is rácsodálkoztam, hogy nahát, a Péter név eszembe se jutott (akkor még Dávid vagy Dóri volt sláger). Na meg kicsit füstölögtem is álmomban, hogy na ennyit a rózsaszín fodros kislány álomról, meg arról, hogy majd valaki fõzõcskézik velem
így jártam, még egy fiú Amúgy érdekes, ahogy visszagondolok, tényleg ilyen izgága lett Peti mint álmomban, és még kinézetre is olyan. (akkor csodálkoztam álmomban, ugyan, mitõl lenne nekem szõke kék szemû babám..(fõleg a hajszín miatt, a szemszín stimmelt). A Cabi kettõnél mindenképpen meg akar állni sajnos. De szerintem rá fogom beszélni ha a kettõ már önálló lesz, és elmászkál otthonról, allig látjuk õket, akkor újra egy pici
A terv a következõ: Januártól nem szedem a tablettát, nyár végén szeretnék állapotos lenni, hogy kb május körül szülessen a pici. Peti októbertõl megy majd oviba, és mégis van majdnem fél évük, hogy összeszokjanak, és ne érezze úgy, hogy a tesó miatt kell oviba menni. Amikor ovis lesz, végig a 3 év alatt el tudom hozni délben, ez neki is jó lesz szerintem. Szóval kb 2,5 évet tervezünk lurkók közé. De ha a tesó is olyan nagyon jönni akar mint Peti, akkor lehet, hogy csak 2 év lesz köztük. Petinél is januártól nem védekeztünk, és rögtön állapotos lettem, noha õt is nyár végén megfogantnak terveztük
Hûû de sokat írtam, pedig ez a Te topicod, biztos a többiek mérgesek lesznek, mert itt Rád kiváncsiak, nem rám.
Puszi a kölköknek is!!
Ladányi Kata
Hali Dorka!
Könnyes szemmel kaptam röhögõgörcsöt az álommanós írásod viszont meglátattja, hogy nem csak rohangálásból áll a dolog, ezért még reménykedem
, hátha nem lesz akkora teher a kicsi mellé a pici
Önzõ módon kérlek, hogy folytasd, jó
Pusszantalak!
Zsófi (aki egy 17 hónapos vadóc mellé várja március végére a másodikat)
Könnyes szemmel kaptam röhögõgörcsöt
az álommanós írásod viszont meglátattja, hogy nem csak rohangálásból áll a dolog, ezért még reménykedem, hátha nem lesz akkora teher a kicsi mellé a pici Önzõ módon kérlek, hogy folytasd, jó
Pusszantalak!
Zsófi (aki egy 17 hónapos vadóc mellé várja március végére a másodikat
)Szia Dorka!
Sajnálom, hogy hozzánk csak bejelentkeztél, de azóta nem nagyon írtál.
Persze tudom, hogy így is nehéz ennyit a gép elõtt ülni.
Mindamellett gyûjtögetem a tapasztalataidat, hiszen hasonló cipõben járunk. Bár a Kedvesem állítja, hogy a másodiknak lánynak kell lennie. A Prücsök azonban annyira meglepetésbaba, hogy azt is kéthónapos pocak korában számoltuk vissza, hogy egyáltalán mikor törte át a mechanikus védekezési próbálkozásainkat. Úgyhogy visszaemlékezni, hogy melyik alkalom is lehetett az teljesen reménytelen volt. Akkor (Zsombi esetében) apjuk eddig jól tippelt, hogy mit csinált. De szerintem most is fiú lesz. Szóval gyûjtögetek, készülök a szopira a játszón...
Érzõ keblû párom van, így azon a sztorin is jót szórakozott.
Így tovább! Sajna nincs mindennap új sztori...
Snoopy
Sajnálom, hogy hozzánk csak bejelentkeztél, de azóta nem nagyon írtál.
Persze tudom, hogy így is nehéz ennyit a gép elõtt ülni. Mindamellett gyûjtögetem a tapasztalataidat, hiszen hasonló cipõben járunk. Bár a Kedvesem állítja, hogy a másodiknak lánynak kell lennie. A Prücsök azonban annyira meglepetésbaba, hogy azt is kéthónapos pocak korában számoltuk vissza, hogy egyáltalán mikor törte át a mechanikus védekezési próbálkozásainkat. Úgyhogy visszaemlékezni, hogy melyik alkalom is lehetett az teljesen reménytelen volt. Akkor (Zsombi esetében) apjuk eddig jól tippelt, hogy mit csinált. De szerintem most is fiú lesz. Szóval gyûjtögetek, készülök a szopira a játszón...
Érzõ keblû párom van, így azon a sztorin is jót szórakozott.
Így tovább! Sajna nincs mindennap új sztori...
Snoopy
Szia Dorka!
Még mindig könnyesre röhögöm magam a történeteiden. Csak azt nem tudom, hogy a viszonlag "hétköznapi" történeteiden miért is lábad könnybe a szemem....Most vagy nosztalgiázom a fiam pici baba korára visszaemlékezvén, vagy esetleg valahol mélyen vágyom már én is arra, hogy hozzád hasonló cipõben járjak????? Nem tudom, de utoljára akkor érzékenyültem el ennyire mindenen (a csúcs a merci - csokis reklám volt, amikor nagyapó biciklit készít a szöszke unokának,) amikor Peti a pocimban volt. Pedig sajnos most biztosan nem vagyok várandós....talán csak a lelkem készülõdik?????
Puszi: Kata
Hûû de csöpögõs lettem....
Még mindig könnyesre röhögöm magam a történeteiden. Csak azt nem tudom, hogy a viszonlag "hétköznapi" történeteiden miért is lábad könnybe a szemem....Most vagy nosztalgiázom a fiam pici baba korára visszaemlékezvén, vagy esetleg valahol mélyen vágyom már én is arra, hogy hozzád hasonló cipõben járjak????? Nem tudom, de utoljára akkor érzékenyültem el ennyire mindenen (a csúcs a merci - csokis reklám volt, amikor nagyapó biciklit készít a szöszke unokának,) amikor Peti a pocimban volt. Pedig sajnos most biztosan nem vagyok várandós....talán csak a lelkem készülõdik?????
Puszi: Kata
Hûû de csöpögõs lettem....
Dorka!
Elõször is fogadd õszinte elismerésemet és hatalmas GRATULA!
Én azt hittem, hogy aki irja annak vannak gyerkei, de már felnõttek és csak úgy irogat kitalált történeteket, mint egy szappanoperát. De hogy ez a mindennapos ténylegesen megtörtént dolgokról iródik!
Mennem kell ... párom megjött
sasha
Elõször is fogadd õszinte elismerésemet és hatalmas GRATULA!
Én azt hittem, hogy aki irja annak vannak gyerkei, de már felnõttek és csak úgy irogat kitalált történeteket, mint egy szappanoperát. De hogy ez a mindennapos ténylegesen megtörtént dolgokról iródik!
Mennem kell ... párom megjött
sasha
Folyt köv.:
...dolgokról íródik azt nem hittem volna Sok kitartást és továbbra is ilyen szuper humort kivánok. És most én is önzök egy kicsit! Folytasd az irásaidat, mert midnig alig várom, a történeteket. Minden nap megnézem, hátha van valami új és csak úgy falom a sorokat!
Amúgy nekem nincs "kedvenc" történetem, mindegyiket imádtam!
puszi
sasha
...dolgokról íródik azt nem hittem volna
Sok kitartást és továbbra is ilyen szuper humort kivánok. És most én is önzök egy kicsit! Folytasd az irásaidat, mert midnig alig várom, a történeteket. Minden nap megnézem, hátha van valami új és csak úgy falom a sorokat! Amúgy nekem nincs "kedvenc" történetem, mindegyiket imádtam!
puszi
sasha
Jajajajajaj! és Ajajaajaj!
Mindenkinek nagyon köszönöm, és egyben borzasztóan szégyellem magam, amiért mostanában ki-kimarad egy naplórészlet. Nagyon sok dolgom van a csemetéken kívül is. Sajnos ezért nem mindig van erõm a gép elé ülni. Sõt, még ülni csakcsak, de az ihlet nem mindig jön. Azért próbálkozom, most is írnom kéne, de ehelyett inkább ide jövök olvasgatni a topicokat. Most láttam meg, hogy mennyien írtatok kedves dolgokat nekem, és én még el sem tudtam olvasni, nemhogy válaszolni.
Szóval nagyon köszönöm a bátorítást, nektek is sok jókedvet kívánok a nehéz helyzetek átvészeléséhez. Ajánlom az utcai hangos éneklést, nekem ez bevált
Puszi, Dorka
Mindenkinek nagyon köszönöm, és egyben borzasztóan szégyellem magam, amiért mostanában ki-kimarad egy naplórészlet. Nagyon sok dolgom van a csemetéken kívül is. Sajnos ezért nem mindig van erõm a gép elé ülni. Sõt, még ülni csakcsak, de az ihlet nem mindig jön. Azért próbálkozom, most is írnom kéne, de ehelyett inkább ide jövök olvasgatni a topicokat. Most láttam meg, hogy mennyien írtatok kedves dolgokat nekem, és én még el sem tudtam olvasni, nemhogy válaszolni.
Szóval nagyon köszönöm a bátorítást, nektek is sok jókedvet kívánok a nehéz helyzetek átvészeléséhez. Ajánlom az utcai hangos éneklést, nekem ez bevált
Puszi, Dorka
Dorka!!
Ismerjük a dolgot, hidd el ! nekem az egy mellett sem nagyon van idõm semmire, de majd helyrerázódunk.....ma is végigkente dióstésztával a konyhát, csokival a hûtõt....úgy nézett ki a konyha, mint ahová becsapott a bomba
Az utcai hangos éneklést én kihagynám, mert hangom egy szál se Bezzeg a Petinek (már a doki is észrevette) feltünõen jó a hallása. Bármijen zenét hall, rögtön táncolni kezd A gyanút tovább növeli, hogy a párom is botfülü, és a felmenõkig mindenki A tökfõzeléket is imádja, mindenki más utálja, és vörösödik a haja na, magyarázkodhatnék, ha nem lenne olyan gyönyörû kék szeme, mint az apjának
Puszi: Kata
már megint eltértem a témától
Ismerjük a dolgot, hidd el ! nekem az egy mellett sem nagyon van idõm semmire, de majd helyrerázódunk.....ma is végigkente dióstésztával a konyhát, csokival a hûtõt....úgy nézett ki a konyha, mint ahová becsapott a bomba
Az utcai hangos éneklést én kihagynám, mert hangom egy szál se
Bezzeg a Petinek (már a doki is észrevette) feltünõen jó a hallása. Bármijen zenét hall, rögtön táncolni kezd A gyanút tovább növeli, hogy a párom is botfülü, és a felmenõkig mindenki A tökfõzeléket is imádja, mindenki más utálja, és vörösödik a haja na, magyarázkodhatnék, ha nem lenne olyan gyönyörû kék szeme, mint az apjának Puszi: Kata
már megint eltértem a témától
Kedves Dorka!
Remélem nem csináltam nagy gondot neked azzal, hogy megnyitottam ezt a topicot.
De nem tudtam megállni, hogy ne alkossak egy helyet, ahol a Naplód néminemû dícséretet összegyûjthet.
Remélem, hogy az ide írók száma szaporodni fog ezután is, hisz a Naplód továbbra is nagyon-nagyon JÓ! Köszönjük, hogy megtisztelsz vele minket.
Dandy
Remélem nem csináltam nagy gondot neked azzal, hogy megnyitottam ezt a topicot.
De nem tudtam megállni, hogy ne alkossak egy helyet, ahol a Naplód néminemû dícséretet összegyûjthet.
Remélem, hogy az ide írók száma szaporodni fog ezután is, hisz a Naplód továbbra is nagyon-nagyon JÓ! Köszönjük, hogy megtisztelsz vele minket.
Dandy
Boldog névnapot! Hûûûû
Nagyon köszönöm a mindenféle jókívánságokat!!!
a vizsgáim is jól sikerültek (3 5 5) így most már csak a szorgalmamon múlik minden. Remélem, a hétvégén tényleg tudok írni. Van mit (Most fogtam le az utolsó pillanatban Kristóf kezét, majdnem begyömöszölt egy ötforintost a számítógép kislemezének helyére. A múltkor sikerrel is járt
Na de majd jól megírom)
Puszi, Dorka
Nagyon köszönöm a mindenféle jókívánságokat!!!
a vizsgáim is jól sikerültek (3 5 5) így most már csak a szorgalmamon múlik minden. Remélem, a hétvégén tényleg tudok írni. Van mit
(Most fogtam le az utolsó pillanatban Kristóf kezét, majdnem begyömöszölt egy ötforintost a számítógép kislemezének helyére. A múltkor sikerrel is járt Na de majd jól megírom
) Puszi, Dorka
Szia Dorka!
Nagyon tetszenek a szösszeneteid, mindig az az elsõ, ha megnyitom a Babanetet, hogy megnézem, írtál-e valamit, sõt a férjemnek is fölolvasok belõle. Gratulálok a vizsgáidhoz, a gyermekeidhez, és kíváncsian várom a további részeket. (Egyébként nekem a lányom Dorottya Elanor).
Csak így tovább:
Bodorka
Nagyon tetszenek a szösszeneteid, mindig az az elsõ, ha megnyitom a Babanetet, hogy megnézem, írtál-e valamit, sõt a férjemnek is fölolvasok belõle.
Gratulálok a vizsgáidhoz, a gyermekeidhez, és kíváncsian várom a további részeket. (Egyébként nekem a lányom Dorottya Elanor). Csak így tovább:
Bodorka
Hali! Dorka! Bárki aki tudja mi van Dorkával!
Mi újság Dorkával! Amikor valaki ennyi ideig nem jelentkezik az csak rosszat jelenthet! Remélem ebben az esetben a rossz, "csak" az, hogy nincs net elérés, vagy idõ és nem valami komolyabb! Kezdek aggódni. A naplót is szeretem, de az most másodlagos kérdés...
üdv
sasha
Mi újság Dorkával! Amikor valaki ennyi ideig nem jelentkezik az csak rosszat jelenthet! Remélem ebben az esetben a rossz, "csak" az, hogy nincs net elérés, vagy idõ és nem valami komolyabb! Kezdek aggódni. A naplót is szeretem, de az most másodlagos kérdés...
üdv
sasha
Kedves ismeretlen ismerőseim!
Nagyon jól esik, hogy aggódtok, de nagyon el is szomorodtam. Senkit sem akartam rémisztgetni. Annyi történt, hogy választanom kellett, mit hagyok abba, mert már semmire sem volt időm. Így a naplót hagytam abba, amit rendkívül sajnálok. Sokáig tépelődtem, most is jegyzetelgetek egy naptárba, hátha egyszer még megírom, ha valaki még kíváncsi lesz rá.
Andrejnek megigértem, hogy írok egy lezáró részt, amit majd ő feltesz a netre, de most sajnos olyan dolgok történtek, amelyek miatt ismét nincs erőm írni, pláne ilyen vidám stílusban.
(mielőtt ismét megijednétek elmesélem, hogy miért nincs most lelkierőm ezt a lezáró részt megírni. Azért is mesélem el ilyen nagy nyilvánosság előtt, hogy barátaim halála mindenkinek, minden anyának és apának, minden embernek tanulságul szolgáljon. Milyen banális apróságokon múlhat az élet...
Május 8-án útnak indult egy 6 fiatalból álló vidám társaság, hogy estére Pécsre érjenek, ahol jó hangulatú koncertet akartak adni. (A zenekart Vodku v glotkunak hívják). Egy bérelt mikrobusszal indultak, és hogy biztonságosabb legyen, nem a 6-os úton, hanem az M7-esen mentek. Akik elöl ültek, bekötötték a biztonsági övet, de végül a vezető mégis kikötötte magát, mert szorította az öv. A hátsó sorban ülők - bár lett volna rá lehetőség - nem kötötték be magukat. Bevallom, talán én sem használtam volna az övet hátul.
Egészen a 68-as kilométerkőig jutottak, amikor az igen rossz állapotban lévő téli (!) jobb hátsó gumiabroncs a hőségtől és a surlódástól szétdurrant. Nem mentek gyorsabban, mint lehetett volna. Nem szabálytalankodtak, nem csináltak semmi rosszat, csak mentek, mentek a végzetük felé. A durrdefekt következtében a kisbusz eleje(minthogy a súlypontja a hangszerek és az erősítés miatt hátul volt) elemelkedett a földtől, kormányozhatatlanná vált, nekisodródott a szalagkorlátnak, áttért a szembejövő oldalra és pörögni kezdett. A hátul ülők mind kizuhantak az első fordulat közben. Dávid (30 éves volt) azonnal, Luca (22 éves gyönyörű lány volt, Dávid barátnője) a kórházba szállítás közben életét vesztette. A harmadik, aki kiesett (őt személyesen nem ismerem) Róbert a mai napig kómában fekszik, csakúgy, mint Gergő, aki a kisbuszt vezette. Ketten, akik be voltak kötve, szinte kisebb horzsolásokkal és egy ujjtöréssel megúszták.
Valahol mélyen, legbelül szorít valami, ha Lucára és Dávidra gondolok...
Úgy hiszem, haláluk értelmetlenségének mégis úgy lehet bármiféle értelmet szerezni (borzasztó ezt így leírni, de nem találok rá más szót), hogy mindenkinek elmondom, elmondjuk, ne üljetek úgy be az autóba, hogy nem vagytok bekötve!!! Még ha csak a közértbe mentek is. Egyszerűen ezt nem lehet visszacsinálni, akkor, abban a pillanatban kell jól dönteni. A gyerekeinket pedig még jobban kell óvnunk! Most készülök biztonsági ülést venni Kristófnak - a régit kinőtte - biztosan olyat fogok választani, ami megvédi. Még ha emiatt nem megyünk nyaralni akkor is.
Nem tudom megszokni a gondolatot, hogy ők, akik annyira jók, szelídek, kedvesek, okosak és valóban szépek voltak minden értelemben, már nincsenek...
"Ami becses nem marad
Tavasz első hajtása,
Illó színek zsongása,
Már bomlik a virág,
Egy pillanat a vilg.
Aztán levél levélre hull...
Ahogy éden elvadul,
Úgy jő hajnalra nap,
Ami becses, nem marad."
/Robert Frost/
Nagyon jól esik, hogy aggódtok, de nagyon el is szomorodtam. Senkit sem akartam rémisztgetni. Annyi történt, hogy választanom kellett, mit hagyok abba, mert már semmire sem volt időm. Így a naplót hagytam abba, amit rendkívül sajnálok. Sokáig tépelődtem, most is jegyzetelgetek egy naptárba, hátha egyszer még megírom, ha valaki még kíváncsi lesz rá.
Andrejnek megigértem, hogy írok egy lezáró részt, amit majd ő feltesz a netre, de most sajnos olyan dolgok történtek, amelyek miatt ismét nincs erőm írni, pláne ilyen vidám stílusban.
(mielőtt ismét megijednétek elmesélem, hogy miért nincs most lelkierőm ezt a lezáró részt megírni. Azért is mesélem el ilyen nagy nyilvánosság előtt, hogy barátaim halála mindenkinek, minden anyának és apának, minden embernek tanulságul szolgáljon. Milyen banális apróságokon múlhat az élet...
Május 8-án útnak indult egy 6 fiatalból álló vidám társaság, hogy estére Pécsre érjenek, ahol jó hangulatú koncertet akartak adni. (A zenekart Vodku v glotkunak hívják). Egy bérelt mikrobusszal indultak, és hogy biztonságosabb legyen, nem a 6-os úton, hanem az M7-esen mentek. Akik elöl ültek, bekötötték a biztonsági övet, de végül a vezető mégis kikötötte magát, mert szorította az öv. A hátsó sorban ülők - bár lett volna rá lehetőség - nem kötötték be magukat. Bevallom, talán én sem használtam volna az övet hátul.
Egészen a 68-as kilométerkőig jutottak, amikor az igen rossz állapotban lévő téli (!) jobb hátsó gumiabroncs a hőségtől és a surlódástól szétdurrant. Nem mentek gyorsabban, mint lehetett volna. Nem szabálytalankodtak, nem csináltak semmi rosszat, csak mentek, mentek a végzetük felé. A durrdefekt következtében a kisbusz eleje(minthogy a súlypontja a hangszerek és az erősítés miatt hátul volt) elemelkedett a földtől, kormányozhatatlanná vált, nekisodródott a szalagkorlátnak, áttért a szembejövő oldalra és pörögni kezdett. A hátul ülők mind kizuhantak az első fordulat közben. Dávid (30 éves volt) azonnal, Luca (22 éves gyönyörű lány volt, Dávid barátnője) a kórházba szállítás közben életét vesztette. A harmadik, aki kiesett (őt személyesen nem ismerem) Róbert a mai napig kómában fekszik, csakúgy, mint Gergő, aki a kisbuszt vezette. Ketten, akik be voltak kötve, szinte kisebb horzsolásokkal és egy ujjtöréssel megúszták.
Valahol mélyen, legbelül szorít valami, ha Lucára és Dávidra gondolok...
Úgy hiszem, haláluk értelmetlenségének mégis úgy lehet bármiféle értelmet szerezni (borzasztó ezt így leírni, de nem találok rá más szót), hogy mindenkinek elmondom, elmondjuk, ne üljetek úgy be az autóba, hogy nem vagytok bekötve!!! Még ha csak a közértbe mentek is. Egyszerűen ezt nem lehet visszacsinálni, akkor, abban a pillanatban kell jól dönteni. A gyerekeinket pedig még jobban kell óvnunk! Most készülök biztonsági ülést venni Kristófnak - a régit kinőtte - biztosan olyat fogok választani, ami megvédi. Még ha emiatt nem megyünk nyaralni akkor is.
Nem tudom megszokni a gondolatot, hogy ők, akik annyira jók, szelídek, kedvesek, okosak és valóban szépek voltak minden értelemben, már nincsenek...
"Ami becses nem marad
Tavasz első hajtása,
Illó színek zsongása,
Már bomlik a virág,
Egy pillanat a vilg.
Aztán levél levélre hull...
Ahogy éden elvadul,
Úgy jő hajnalra nap,
Ami becses, nem marad."
/Robert Frost/
Remelem, nem teszek rosszat vele, ha bemasolom olvashato formaban is, amig a szerkeszto rendet nem rak:
"Kedves ismeretlen ismerõseim!
Nagyon jól esik, hogy aggódtok, de nagyon el is szomorodtam. Senkit sem akartam rémisztgetni. Annyi történt, hogy választanom kellett, mit hagyok abba, mert már semmire sem volt idõm. így a naplót hagytam abba, amit rendkívül sajnálok. Sokáig tépelõdtem, most is jegyzetelgetek egy naptárba, hátha egyszer még megírom, ha valaki még kíváncsi lesz rá.
Andrejnek megigértem, hogy írok egy lezáró részt, amit majd õ feltesz a netre, de most sajnos olyan dolgok történtek, amelyek miatt ismét nincs erõm írni, pláne ilyen vidám stílusban.
(mielõtt ismét megijednétek elmesélem, hogy miért nincs most lelkierõm ezt a lezáró részt megírni. Azért is mesélem el ilyen nagy nyilvánosság elõtt, hogy barátaim halála mindenkinek, minden anyának és apának, minden embernek tanulságul szolgáljon. Milyen banális apróságokon múlhat az élet...
Május 8-án útnak indult egy 6 fiatalból álló vidám társaság, hogy estére Pécsre érjenek, ahol jó hangulatú koncertet akartak adni. (A zenekart Vodku v glotkunak hívják). Egy bérelt mikrobusszal indultak, és hogy biztonságosabb legyen, nem a 6-os úton, hanem az M7-esen mentek. Akik elöl ültek, bekötötték a biztonsági övet, de végül a vezetõ mégis kikötötte magát, mert szorította az öv. A hátsó sorban ülõk - bár lett volna rá lehetõség - nem kötötték be magukat. Bevallom, talán én sem használtam volna az övet hátul.
Egészen a 68-as kilométerkõig jutottak, amikor az igen rossz állapotban lévõ téli (!) jobb hátsó gumiabroncs a hõségtõl és a surlódástól szétdurrant. Nem mentek gyorsabban, mint lehetett volna. Nem szabálytalankodtak, nem csináltak semmi rosszat, csak mentek, mentek a végzetük felé. A durrdefekt következtében a kisbusz eleje(minthogy a súlypontja a hangszerek és az erõsítés miatt hátul volt) elemelkedett a földtõl, kormányozhatatlanná vált, nekisodródott a szalagkorlátnak, áttért a szembejövõ oldalra és pörögni kezdett. A hátul ülõk mind kizuhantak az elsõ fordulat közben. Dávid (30 éves volt) azonnal, Luca (22 éves gyönyörű lány volt, Dávid barátnõje) a kórházba szállítás közben életét vesztette. A harmadik, aki kiesett (õt személyesen nem ismerem) Róbert a mai napig kómában fekszik, csakúgy, mint Gergõ, aki a kisbuszt vezette. Ketten, akik be voltak kötve, szinte kisebb horzsolásokkal és egy ujjtöréssel megúszták.
Valahol mélyen, legbelül szorít valami, ha Lucára és Dávidra gondolok...
úgy hiszem, haláluk értelmetlenségének mégis úgy lehet bármiféle értelmet szerezni (borzasztó ezt így leírni, de nem találok rá más szót), hogy mindenkinek elmondom, elmondjuk, ne üljetek úgy be az autóba, hogy nem vagytok bekötve!!! Még ha csak a közértbe mentek is. Egyszerűen ezt nem lehet visszacsinálni, akkor, abban a pillanatban kell jól dönteni. A gyerekeinket pedig még jobban kell óvnunk! Most készülök biztonsági ülést venni Kristófnak - a régit kinõtte - biztosan olyat fogok választani, ami megvédi. Még ha emiatt nem megyünk nyaralni akkor is.
Nem tudom megszokni a gondolatot, hogy õk, akik annyira jók, szelídek, kedvesek, okosak és valóban szépek voltak minden értelemben, már nincsenek...
"Ami becses nem marad
Tavasz elsõ hajtása,
Illó színek zsongása,
Már bomlik a virág,
Egy pillanat a vilg.
Aztán levél levélre hull...
Ahogy éden elvadul,
úgy jõ hajnalra nap,
Ami becses, nem marad."
/Robert Frost/ "
"Kedves ismeretlen ismerõseim!
Nagyon jól esik, hogy aggódtok, de nagyon el is szomorodtam. Senkit sem akartam rémisztgetni. Annyi történt, hogy választanom kellett, mit hagyok abba, mert már semmire sem volt idõm. így a naplót hagytam abba, amit rendkívül sajnálok. Sokáig tépelõdtem, most is jegyzetelgetek egy naptárba, hátha egyszer még megírom, ha valaki még kíváncsi lesz rá.
Andrejnek megigértem, hogy írok egy lezáró részt, amit majd õ feltesz a netre, de most sajnos olyan dolgok történtek, amelyek miatt ismét nincs erõm írni, pláne ilyen vidám stílusban.
(mielõtt ismét megijednétek elmesélem, hogy miért nincs most lelkierõm ezt a lezáró részt megírni. Azért is mesélem el ilyen nagy nyilvánosság elõtt, hogy barátaim halála mindenkinek, minden anyának és apának, minden embernek tanulságul szolgáljon. Milyen banális apróságokon múlhat az élet...
Május 8-án útnak indult egy 6 fiatalból álló vidám társaság, hogy estére Pécsre érjenek, ahol jó hangulatú koncertet akartak adni. (A zenekart Vodku v glotkunak hívják). Egy bérelt mikrobusszal indultak, és hogy biztonságosabb legyen, nem a 6-os úton, hanem az M7-esen mentek. Akik elöl ültek, bekötötték a biztonsági övet, de végül a vezetõ mégis kikötötte magát, mert szorította az öv. A hátsó sorban ülõk - bár lett volna rá lehetõség - nem kötötték be magukat. Bevallom, talán én sem használtam volna az övet hátul.
Egészen a 68-as kilométerkõig jutottak, amikor az igen rossz állapotban lévõ téli (!) jobb hátsó gumiabroncs a hõségtõl és a surlódástól szétdurrant. Nem mentek gyorsabban, mint lehetett volna. Nem szabálytalankodtak, nem csináltak semmi rosszat, csak mentek, mentek a végzetük felé. A durrdefekt következtében a kisbusz eleje(minthogy a súlypontja a hangszerek és az erõsítés miatt hátul volt) elemelkedett a földtõl, kormányozhatatlanná vált, nekisodródott a szalagkorlátnak, áttért a szembejövõ oldalra és pörögni kezdett. A hátul ülõk mind kizuhantak az elsõ fordulat közben. Dávid (30 éves volt) azonnal, Luca (22 éves gyönyörű lány volt, Dávid barátnõje) a kórházba szállítás közben életét vesztette. A harmadik, aki kiesett (õt személyesen nem ismerem) Róbert a mai napig kómában fekszik, csakúgy, mint Gergõ, aki a kisbuszt vezette. Ketten, akik be voltak kötve, szinte kisebb horzsolásokkal és egy ujjtöréssel megúszták.
Valahol mélyen, legbelül szorít valami, ha Lucára és Dávidra gondolok...
úgy hiszem, haláluk értelmetlenségének mégis úgy lehet bármiféle értelmet szerezni (borzasztó ezt így leírni, de nem találok rá más szót), hogy mindenkinek elmondom, elmondjuk, ne üljetek úgy be az autóba, hogy nem vagytok bekötve!!! Még ha csak a közértbe mentek is. Egyszerűen ezt nem lehet visszacsinálni, akkor, abban a pillanatban kell jól dönteni. A gyerekeinket pedig még jobban kell óvnunk! Most készülök biztonsági ülést venni Kristófnak - a régit kinõtte - biztosan olyat fogok választani, ami megvédi. Még ha emiatt nem megyünk nyaralni akkor is.
Nem tudom megszokni a gondolatot, hogy õk, akik annyira jók, szelídek, kedvesek, okosak és valóban szépek voltak minden értelemben, már nincsenek...
"Ami becses nem marad
Tavasz elsõ hajtása,
Illó színek zsongása,
Már bomlik a virág,
Egy pillanat a vilg.
Aztán levél levélre hull...
Ahogy éden elvadul,
úgy jõ hajnalra nap,
Ami becses, nem marad."
/Robert Frost/ "
Kedves Áfonya!
Nagyon köszönöm! Fogalmam sincs, hogy mi nincs jól beállítva a gépemen, de pont arra kértem Gabit, hogy tegye be olvashatóan is. Hogy tudtad átkonvertálni olvashatóvá? Nagyon ügyes vagy, és még egyszer nagyon köszönöm!!!
Köszönöm a részvétnyilvánításokat is. Remélem, valóban jobban oda fogunk ezután mindannyian figyelni, hogy gyerekeink és mi magunk is biztonságosabban utazzunk és ne legyintsünk a biztonsági elõírásokra, az óvatosságra.
Köszönöm Nektek, hogy olvastátok a naplómat, az elismerõ szavakat. Kudarcként élem meg, hogy abbahagytam, de nem tudtam okosabban beosztani az idõmet.
Sziasztok, remélem, még találkozunk más topicokban, nomeg a nyári babanetes találkozón
Puszi, Dorka
Nagyon köszönöm! Fogalmam sincs, hogy mi nincs jól beállítva a gépemen, de pont arra kértem Gabit, hogy tegye be olvashatóan is. Hogy tudtad átkonvertálni olvashatóvá? Nagyon ügyes vagy, és még egyszer nagyon köszönöm!!!
Köszönöm a részvétnyilvánításokat is. Remélem, valóban jobban oda fogunk ezután mindannyian figyelni, hogy gyerekeink és mi magunk is biztonságosabban utazzunk és ne legyintsünk a biztonsági elõírásokra, az óvatosságra.
Köszönöm Nektek, hogy olvastátok a naplómat, az elismerõ szavakat. Kudarcként élem meg, hogy abbahagytam, de nem tudtam okosabban beosztani az idõmet.
Sziasztok, remélem, még találkozunk más topicokban, nomeg a nyári babanetes találkozón
Puszi, Dorka
Szia Dorka!
Sajnálom ami a barátaiddal történt!!!
Sajna azt tapasztaltam , hogy aki eddíg vigyázott az még jobban fog , de aki eddíg nem azt nem hatja meg egy ilyen eset! Õ vigyáz , figyel és jól tud vezetni! Azt nem veszi figyelembe , hogy nenm csak õ van és lehet defekt vagy egyszerûen egy másik autó!
Én nem merem menet közben megszoptatni sem a kicsit , apa félre áll és ha végeztünk megyünk.De több ismerõsöm is van aki nem így tesz!
Kanga
Sajnálom ami a barátaiddal történt!!!
Sajna azt tapasztaltam , hogy aki eddíg vigyázott az még jobban fog , de aki eddíg nem azt nem hatja meg egy ilyen eset! Õ vigyáz , figyel és jól tud vezetni! Azt nem veszi figyelembe , hogy nenm csak õ van és lehet defekt vagy egyszerûen egy másik autó!
Én nem merem menet közben megszoptatni sem a kicsit , apa félre áll és ha végeztünk megyünk.De több ismerõsöm is van aki nem így tesz!
Kanga
[img:ba0f9b55a6]http://www.tickerclub.com/cache/e49f5b8951.png[/img:ba0f9b55a6][img:ba0f9b55a6]http://www.tickerclub.com/cache/dceb25d9d6.png[/img:ba0f9b55a6]
