Szia Pimpilla,
Jó hallani, hogy jó úton haladtok. A kérdésedre a válasz: baromi nehezen, de nem akarok rágódni a dolgon, mert nincs értelme. Mert nem tudom megváltoztatni. Ugyanis ez a dolog úgy indult, hogy a kedves párom rally-zik, amely hobbiját én elég nehezen fogadtam el, mert sok idõt és pénzt jelent, bár ez utóbbit saját bevallása szerint erre megteremti külön.
A lánnyal ott ismerkedett meg, mint sok más ezer emberrel, viszont üzletileg is elkezdtek együtt dolgozni. Valamint a lány lesz idén a navigátora is. Együtt rohangáltak szponzorok után, valamint sok új üzletet is hozott neki a lány. Ezeket mindig is részletesen elmesélte nekem a párom. Sokat is volt nálunk, amit én elfogadtam, mert tényleg barátinak tûnt a viszony,és velem is nagyon normálisan viselkedett. Egyébként lány barátja mindig is volt, de soha nem történt semmi, érzelmileg sem. De aztán kiderült (kezdtem érezni), hogy ez viszont több annál, de amikor borult a bili, és válaszút elé állítottam, már akkor sejtettem, hogy nem fog ez a dolog igazán eldõlni. Sok mindent sérelmezett nálam, amit a lánynál megtalált - többek között a közös hobbit, amit én nem szerettem - és ezekben valóban igaza volt. Plusz én mindig ki voltam estére bukva a két gyerek miatt, meg a segítség hiánya miatt (pl. szülõk) és persze sokszor volt rossz kedvem.
Amikor beszélgetni kezdtünk a dologról, akkor viszont felébredt bennem, hogy nem akarom elveszíteni, nemcsak praktikus okokból, mert nehéz egyedül hanem azért sem, mert én tudatosan építettem fel az életemet vele, és szeretem tiszta szívbõl, és a gyerekek miatt sem... Viszonylag kevés vívódás után õ is úgy érezte, hogy nem tudna elmenni.
Valószínû, hogy a mérleg nyelve a gyerekek, a közös lakás, az elért eredmények miatt billent felém, és nem kizárólag miattam. Lehet, hogy tényleg elment volna, ha nincsenek a gyerekek... Ez baromira fájt, de azt hiszem, ma már ezt egyáltalán nem érezteti velem. Mint ahogy azt sem, hogy mikor találkozik vele. Ha közösen intéznek valamit, azt többnyire elmeséli - és azt is kérte, hogy menjek el megnézni az elsõ versenyt, amitõl én baromira félek, mert én rá ugyan kiváncsi vagyok, de a lányra nem... Nem tudom, hogy hogyan fogok viselkedni, ha meglátom, meg mit fogok érezni - õ ezt tréfásan úgy intézte el, hogy csak az autó egyik oldalát nézzem... Jó mi? Néha úgy érzem, hogy jól viselem a dolgot, máskor elszomorodom, de próbálom vele nem éreztetni, mert nem éri meg. Nem tudok ezen a dolgon változtatni, csak abban reménykedem, hogy a lány nem akar örökké rá várni, hanem majd jön neki egy másik pasi az életében, és leszáll végre a páromról - bár azt a párom kihangsúlyozta, hogy szándékosan a csaj nem akarta soha elszakítani a családjától, tehát konkrét lépéseket nem is tett ennek érdekében (épp elég az, hogy folyton kavar vele üzletileg). Szóval így állunk most.
Minden jót!
Pkriszta
Új privát üzeneted érkezett!
2002.02.20 22:08
Ja és még valami. Amit Cicamica mondott, valószínûleg õ is úgy van vele, mármint a hûséggel. Nagyon valószínû, hogy testileg semmi kontaktus nem volt, és nincs is közöttük - azt nem tudná letagadni, és egyébként is biztosan érezném. Ezt viszont én is kikötöttem, hogy abban a pillanatban, hogy kiderült, hogy ilyen dolog is történt, akkor viszont nem viselem el õt tovább... Akkor mehet, isten hírével. (Tudomásul vette, és itt van...)
Az is igaz, amit te mondtál, Pimpilla, hogy ha elment volna, hozzám nem jöhetett volna vissza, ha nem sikerül az új kapcsolata. Legalábbis az már sohasem lett volna olyan.
Azt hiszem, ezt a lehetõséget is mérlegelte, amikor döntött. Valamint én azt is tudattam vele, hogy ha elmegy, én nem fogok tudni vele olyan baráti kapcsolatot kialakítani, amit õ szeretne a gyerekek érdekében sem, mert annál sokkal jobban szeretem, minthogy elviseljem, hogy ki be járkáljon az életemben. Ezzel viszont õ valamilyen szinten elveszítené a gyerekeit is...
Valamint egy adalék: a kapcsolatunk elején én is elkövettem egy hibát, hogy sokáig nem tudtam a volt barátom emlékét kitörölni magamból, és ezt õ is tudta. Akkor nekem kellett döntenem, hogy õt választom-e, vagy küzdök azért, ami már többé-kevésbé elmúlt. Akkor én is komoly fájdalmat okoztam neki - szóval ezt most visszakaptam, 10 évvel késõbb, és persze más körülmények között. De amíg õ biztos lehetett benne, hogy én soha nem kezdem újra, addig én nem lehetek biztos abban, hogy õ nem kezd új életet, akár évek múlva...
De azt hiszem, erre most nem szabad gondolnom hanem meg kell tennem mindent, hogy velünk jól érezze magát, és akkor õ is meg fog tenni mindent értünk.
Na most már tényleg jó éjszakát mindenkinek. (Csak azt nem tudom, mit fogok megbeszélni a pszichológussal...)
Pkriszta
Az is igaz, amit te mondtál, Pimpilla, hogy ha elment volna, hozzám nem jöhetett volna vissza, ha nem sikerül az új kapcsolata. Legalábbis az már sohasem lett volna olyan.
Azt hiszem, ezt a lehetõséget is mérlegelte, amikor döntött. Valamint én azt is tudattam vele, hogy ha elmegy, én nem fogok tudni vele olyan baráti kapcsolatot kialakítani, amit õ szeretne a gyerekek érdekében sem, mert annál sokkal jobban szeretem, minthogy elviseljem, hogy ki be járkáljon az életemben. Ezzel viszont õ valamilyen szinten elveszítené a gyerekeit is...
Valamint egy adalék: a kapcsolatunk elején én is elkövettem egy hibát, hogy sokáig nem tudtam a volt barátom emlékét kitörölni magamból, és ezt õ is tudta. Akkor nekem kellett döntenem, hogy õt választom-e, vagy küzdök azért, ami már többé-kevésbé elmúlt. Akkor én is komoly fájdalmat okoztam neki - szóval ezt most visszakaptam, 10 évvel késõbb, és persze más körülmények között. De amíg õ biztos lehetett benne, hogy én soha nem kezdem újra, addig én nem lehetek biztos abban, hogy õ nem kezd új életet, akár évek múlva...
De azt hiszem, erre most nem szabad gondolnom hanem meg kell tennem mindent, hogy velünk jól érezze magát, és akkor õ is meg fog tenni mindent értünk.
Na most már tényleg jó éjszakát mindenkinek. (Csak azt nem tudom, mit fogok megbeszélni a pszichológussal...)
Pkriszta
2002.02.21 15:03
Szia, Pkriszta!
Figyike, azt ugye tudod, hogy az ártatlan harmadikkák soha nem akarják a pasit elszakítani a családjuktól!.... Á, nem, soha!
Neked nagyon klassz férjed van, aki férfiként és felelõsségteljes férjként és apaként viselkedett egy rázós helyzetben és idõben és erre legyetek nagyon büszkék!
Ja, és FELTÉTLENÜL menj el arra a versenyre! Mutass érdeklõdést, tapsolj neki, örülj neki, mutasd, hogy büszke vagy rá és MUTASD MAGAD!
Szia, Maminti
Figyike, azt ugye tudod, hogy az ártatlan harmadikkák soha nem akarják a pasit elszakítani a családjuktól!.... Á, nem, soha!
Neked nagyon klassz férjed van, aki férfiként és felelõsségteljes férjként és apaként viselkedett egy rázós helyzetben és idõben és erre legyetek nagyon büszkék!
Ja, és FELTÉTLENÜL menj el arra a versenyre! Mutass érdeklõdést, tapsolj neki, örülj neki, mutasd, hogy büszke vagy rá és MUTASD MAGAD!
Szia, Maminti
2002.02.21 18:08
Szia Maminti,
Tudom, hogy ezt kell tennem. Bár ma éppen megint úgy érzem, hogy kissé mélyponton vagyok, ezért is jöttem fel a netre, hogy mire hazaér, addigra ne érezze annyira, hogy rossz a kedvem. Itt egy kicsit fel lehet töltõdni.
Néha annyira szeretném tudni, hogy mi zajlik benne, de nem merem megkérdezni. Valószínûleg azért, mert tényleg úgy érzem, hogy nem egy felelõtlen valaki, mert ezt be is bizonyította.
Mégis, a pozitív viselkedése ellenére is belül idõnként elfog a félelem, és a rossz érzések emiatt a "több mint barátság" miatt.
Köszi, hogy meghallgattatok.
Már sokkal jobb is.
Pkriszta
Tudom, hogy ezt kell tennem. Bár ma éppen megint úgy érzem, hogy kissé mélyponton vagyok, ezért is jöttem fel a netre, hogy mire hazaér, addigra ne érezze annyira, hogy rossz a kedvem. Itt egy kicsit fel lehet töltõdni.
Néha annyira szeretném tudni, hogy mi zajlik benne, de nem merem megkérdezni. Valószínûleg azért, mert tényleg úgy érzem, hogy nem egy felelõtlen valaki, mert ezt be is bizonyította.
Mégis, a pozitív viselkedése ellenére is belül idõnként elfog a félelem, és a rossz érzések emiatt a "több mint barátság" miatt.
Köszi, hogy meghallgattatok.
Már sokkal jobb is.
Pkriszta
2002.02.28 08:20
Szia Pkriszta!
Eskuszom, mintha magamat olvastam volna, mikor a te irasodat neztem. Mar honapok ota killodok. Csak azt nem tudom megerteni, ha a ferjek ilyen jol latjak, hogy a feleseguk majd belehal annak a harmadik tyuknak a jelenletebe, miert nem adjak fel? Ha annyira szeretik a feleseguket akkor miert nem?
Ahogy te Pkriszta, nekem is volt anno egy volt baratom, aki a jelenlegi parom bogyeben volt marhara... es en feladtam a vele valo, akkor mar csak telefon es level kapcsolatot is, mert lattam hogy ez ot mennyire zavarja. S most, a helyzet forditva van, de o nem adna fel! En is komolyan gondolkodom valami pszichologushoz menes felen. Ha o nem valtozik nekem kell valamit csinalnom az agyammal, mert beleorulok, az biztos!
Eskuszom, mintha magamat olvastam volna, mikor a te irasodat neztem. Mar honapok ota killodok. Csak azt nem tudom megerteni, ha a ferjek ilyen jol latjak, hogy a feleseguk majd belehal annak a harmadik tyuknak a jelenletebe, miert nem adjak fel? Ha annyira szeretik a feleseguket akkor miert nem?
Ahogy te Pkriszta, nekem is volt anno egy volt baratom, aki a jelenlegi parom bogyeben volt marhara... es en feladtam a vele valo, akkor mar csak telefon es level kapcsolatot is, mert lattam hogy ez ot mennyire zavarja. S most, a helyzet forditva van, de o nem adna fel! En is komolyan gondolkodom valami pszichologushoz menes felen. Ha o nem valtozik nekem kell valamit csinalnom az agyammal, mert beleorulok, az biztos!
2002.02.28 14:34
Sziasztok!
Volt egy barátom,akinek felesége és két fia van.Ezt az elsõ randin tisztáztuk.Teltek multak a napok,hetek,hónapok.Belémszeretett.Én nem akartam eleinte semmit tõle,de elkezdett ígérgetni,ráadásul úgy,hogy nem kértem.Nem akartam a családjától elszakítani.Beleszerettem.Megbeszéltük,hogy összeköltözünk.Én költöztem,õ csak félig-meddig.Mondta,hogy jöhet a gyerek.Rögtön jött is.Soha nem költözött hozzám.A gyerek megszületett,már 15 hónapos.A felesége mindent tud!!!!És nem rúgta ki!!!!Én nem akarom elszakítani otthonról,ha ott jó neki,de akkor engem miért nem hagy békén??Mit akar még tõlem??Ha a feleségét választotta,miért velem akar szeretkezni???Ki tudja erre a vákaszt??Miért ilyenek a férfiak?Férfiak válaszoljatok!Mit akartok egy másik nõtõl valójában????
Volt egy barátom,akinek felesége és két fia van.Ezt az elsõ randin tisztáztuk.Teltek multak a napok,hetek,hónapok.Belémszeretett.Én nem akartam eleinte semmit tõle,de elkezdett ígérgetni,ráadásul úgy,hogy nem kértem.Nem akartam a családjától elszakítani.Beleszerettem.Megbeszéltük,hogy összeköltözünk.Én költöztem,õ csak félig-meddig.Mondta,hogy jöhet a gyerek.Rögtön jött is.Soha nem költözött hozzám.A gyerek megszületett,már 15 hónapos.A felesége mindent tud!!!!És nem rúgta ki!!!!Én nem akarom elszakítani otthonról,ha ott jó neki,de akkor engem miért nem hagy békén??Mit akar még tõlem??Ha a feleségét választotta,miért velem akar szeretkezni???Ki tudja erre a vákaszt??Miért ilyenek a férfiak?Férfiak válaszoljatok!Mit akartok egy másik nõtõl valójában????
2002.02.28 17:29
En meg azt nem ertem, hogy a nok miert nem rugjak ki az elso kanyarban azokat a ferfiakat, akik hazasok, gyerekuk van....
Bea,
Valasz a kerdesedre (nem bantani akarlak): Azert csinaljak a ferfiak, mert megtehetik. Mert vannak olyan nok akik azzal egyutt, hogy tudjak mar foglalt az uriember, megis magukhoz engedik oket. Szoval nem csak a ferfiakat kell itt hibaztatni - mi nok is eppen olyan mumusok vagytunk az ugyben.
Cipomama
Bea,
Valasz a kerdesedre (nem bantani akarlak): Azert csinaljak a ferfiak, mert megtehetik. Mert vannak olyan nok akik azzal egyutt, hogy tudjak mar foglalt az uriember, megis magukhoz engedik oket. Szoval nem csak a ferfiakat kell itt hibaztatni - mi nok is eppen olyan mumusok vagytunk az ugyben.
Cipomama
2002.03.02 12:28
Katus!
Ha úgy érzed, hogy pszichológushoz kell menned, menjél. Én elsõsorban a gyerekeim miatt mentem el, mivel azt írtam is, hogy olyan szinten estem depibe, hogy akaratlanul is rajtuk csapódott le - hiszen a kicsi egész nap velem van, a nagy cssak az ovi után, de még az is sok volt. Nekem segített. Való igaz, hogy gyógyszert is kaptam, és folyamatosan szedni is kell, de mostanra mindentõl függetlenül jobban vagyok. Nálunk a párom a csajjal nem feküdt le, és valószínû hogy más testi kontakt sincs köztük, sõt újra nõsülni sem akarna, meg gyereket sem, de ettõl függetlenül jól érzi magát vele, és barátok akarnak maradni. Most erre mit tudtam lépni? Én nem akartam két gyereket egyedül nevelni, fõleg, hogy érzelmileg sem érzem, hogy eltávolodott volna, és én pedig nagyon szeretem.
Azt kerek perec megmondtam, ha úgy érzi, hogy le kell vele feküdnie, akkor mehet is. Az az a pont, amit én már nem fogok tolerálni.
Azt viszont nem állítom, hogyha egyszer szembejön velem valaki, aki pontosan azt tudja nyújtani amire én vágyom, és gyerekekkel együtt is elfogad, és a családjáért képes több áldozatot is hozni mint mondjuk az én párom, (aki meglehetõsen idõigényes szórakozást választott magának) akkor nem vagyok benne biztos, hogy nem gondolkodom el igen keményen azon, hogy változtassak-e az életemen. Persze erre kb 0-1% az esély, ezt én jól tudom, és azt hiszem, ezt õ is tudja. Én nem fogok pasik után rohangálni és flörtölni, mert se idegem, se energiám, se igényem nincsen rá.
Katus, nektek van gyereketek?
Pkriszta
Ha úgy érzed, hogy pszichológushoz kell menned, menjél. Én elsõsorban a gyerekeim miatt mentem el, mivel azt írtam is, hogy olyan szinten estem depibe, hogy akaratlanul is rajtuk csapódott le - hiszen a kicsi egész nap velem van, a nagy cssak az ovi után, de még az is sok volt. Nekem segített. Való igaz, hogy gyógyszert is kaptam, és folyamatosan szedni is kell, de mostanra mindentõl függetlenül jobban vagyok. Nálunk a párom a csajjal nem feküdt le, és valószínû hogy más testi kontakt sincs köztük, sõt újra nõsülni sem akarna, meg gyereket sem, de ettõl függetlenül jól érzi magát vele, és barátok akarnak maradni. Most erre mit tudtam lépni? Én nem akartam két gyereket egyedül nevelni, fõleg, hogy érzelmileg sem érzem, hogy eltávolodott volna, és én pedig nagyon szeretem.
Azt kerek perec megmondtam, ha úgy érzi, hogy le kell vele feküdnie, akkor mehet is. Az az a pont, amit én már nem fogok tolerálni.
Azt viszont nem állítom, hogyha egyszer szembejön velem valaki, aki pontosan azt tudja nyújtani amire én vágyom, és gyerekekkel együtt is elfogad, és a családjáért képes több áldozatot is hozni mint mondjuk az én párom, (aki meglehetõsen idõigényes szórakozást választott magának) akkor nem vagyok benne biztos, hogy nem gondolkodom el igen keményen azon, hogy változtassak-e az életemen. Persze erre kb 0-1% az esély, ezt én jól tudom, és azt hiszem, ezt õ is tudja. Én nem fogok pasik után rohangálni és flörtölni, mert se idegem, se energiám, se igényem nincsen rá.
Katus, nektek van gyereketek?
Pkriszta
2002.03.02 16:31
Cipomama!
Persze,én is hibás vagyok,mert tudtam,hogy nõs,de nem akartam semmit tõle,csak egy kis változatosságot az életembe.Szórakozni,jól érezni magam.De abba miért én vagyok a hibás,hogy elhittem neki,azt amit mondott?Elhittem,hogy velem akar élni.És most itt van,nevelhetem egyedül a gyerekét!Finoman fogalmazva tönkre tette az életem és a lányáét is.Sose kértem tõle semmit,nem igértettem vele semmit.Miért akart gyereket tõlem,ha nem gondolta komolyan???
Persze,én is hibás vagyok,mert tudtam,hogy nõs,de nem akartam semmit tõle,csak egy kis változatosságot az életembe.Szórakozni,jól érezni magam.De abba miért én vagyok a hibás,hogy elhittem neki,azt amit mondott?Elhittem,hogy velem akar élni.És most itt van,nevelhetem egyedül a gyerekét!Finoman fogalmazva tönkre tette az életem és a lányáét is.Sose kértem tõle semmit,nem igértettem vele semmit.Miért akart gyereket tõlem,ha nem gondolta komolyan???
2002.03.02 23:37
"És most itt van,nevelhetem egyedül a gyerekét!"
Ez azért elég durva...minimum Gyerekünk, nem?!?
Én is egyedül nevelem a fiam, és erre "készültem" is,mert tudtam, hogy az apja nem fog "lehorgonyozni(nem nõs,bár van egy fix kapcsolata/én voltam elõbb/,ami már akkor is volt mikor terhes lettem)...Tudtam, hogy attól lesz, akit nagyon szeretek, tudtam, hogy nem lez gond, ha Rá fog hasonlítani, tudtam, hogy nehéz lesz...
Amennyit eddig leírtál, Te is számítottál erre a "fordulatra".
Etus...
Ez azért elég durva...minimum Gyerekünk, nem?!?
Én is egyedül nevelem a fiam, és erre "készültem" is,mert tudtam, hogy az apja nem fog "lehorgonyozni(nem nõs,bár van egy fix kapcsolata/én voltam elõbb/,ami már akkor is volt mikor terhes lettem)...Tudtam, hogy attól lesz, akit nagyon szeretek, tudtam, hogy nem lez gond, ha Rá fog hasonlítani, tudtam, hogy nehéz lesz...
Amennyit eddig leírtál, Te is számítottál erre a "fordulatra".
Etus...
2002.03.06 10:28
Kedves Bea!
Az én gyerekem apja nem látogatja a fiát...sõt még soha nem látta...Hidd el ez sokkal rosszabb, mint nálatok.
A barátnõje tudja, hogy van a gyerek (állítólag...), és õ tiltotta el...ez volt a feltétele, hogy vele maradjon.(Náluk nincs gyerek)/Én veled egyidõs vagyok (amennyiben a 77 a szül. éved),az apa 34, a barátnõ 40...a kisfiunk 2 és fél)
Én írtam Emanon (visszafele :NONAME)-ként a másik topikba...
így ötletem nincs, hogy hogy szerezdd vissza, csak nagyon megértelek!
Mindenesetre -a lányod miatt- ne hajtsd el, neki fontos lesz az apja.Azt nem írom, hogy az idõ begyógyítja, mert sajnos nincs így...ha tényleg õ lett volna az igazi.
Mindenesetre örülj, hogy van egy szép kislányod..jobbat most nem tudok.
Etus
Az én gyerekem apja nem látogatja a fiát...sõt még soha nem látta...Hidd el ez sokkal rosszabb, mint nálatok.
A barátnõje tudja, hogy van a gyerek (állítólag...), és õ tiltotta el...ez volt a feltétele, hogy vele maradjon.(Náluk nincs gyerek)/Én veled egyidõs vagyok (amennyiben a 77 a szül. éved),az apa 34, a barátnõ 40...a kisfiunk 2 és fél)
Én írtam Emanon (visszafele :NONAME)-ként a másik topikba...
így ötletem nincs, hogy hogy szerezdd vissza, csak nagyon megértelek!
Mindenesetre -a lányod miatt- ne hajtsd el, neki fontos lesz az apja.Azt nem írom, hogy az idõ begyógyítja, mert sajnos nincs így...ha tényleg õ lett volna az igazi.
Mindenesetre örülj, hogy van egy szép kislányod..jobbat most nem tudok.
Etus
2002.03.07 21:23
Azt hiszem, másodszor is sikerült elkövetnem életem legnagyobb hibáját! Az elsõ kapcsolatom azért ment szét, mert érdeklõdni kezdtem (egyébként minden alap nélkül), hogy a párom megcsalt-e. És mit tesz isten, nem is egyszer, bár egy sem volt komoly. De akkor 19 évesen ezt nem viseltem el. Most 31 leszek, alapos indokkal, bár sokáig vívódva a dolgon, ismét feltettem a kérdést a páromnak, akivel 10 éve házasok vagyunk, és van két gyerekünk. Egy-két hónapja konszolidálódott a kapcsolatunk, mert úgymond homokba dugtam a fejem, és elhittem, hogy a párom "csak "érzelmi vonzódást érez valaki iránt, de nincs közöttük úgymond semmi (szex) - aztán egy különös álom hatására - mint tudjuk, azoknak van azért alapjuk - rákérdeztem. És, nos, hát... finoman szólva is mindkettõnkkel lefekszik. + érzelmi kötõdés = viszony. Közben a vívódás, hogy minket is szeret, de, velem ez és ez a baj, ami a csajjal nincs, mert õ szuper, kedves, egy hullámhossz, azonos hobbi, stb.
Na most mi lesz?
Na most mi lesz?
2002.03.07 22:53
Kedves Pkriszta!
Nemrég kezdtem csak olvasni ezt a topicot, (engem is megcsalt a férjem) és ahogy olvastam a soraidat, úgy éreztem, hogy ez nem lehet csak érzelmi kapcsolat. Lehet, hogy a saját tapasztalat alapján. Elõször csak éreztem, hogy van más, tagadta. Utána SMS-bõl kiderült, állította, hogy a nincs köztük szex. Aztán persze ezt is bevallotta. Az én férjem elõadta a szakítok vele, de barátok maradunk verziót.
Erre én azt válaszoltam, hogy amíg nem tud dönteni, addig ok, de utána már nem viselem el, hiszen mindez a megcsalásra, a megalázottságra emlékeztetne.
Így, hogy a Te férjedék üzleti kapcsolatban is vannak, persze sokkal nehezebb a helyzet. De valahogy csak ment a hobbija a lány nélkül is.
Szerintem nyíltan ki kell mondani, hogy neki is le kell tenni valamit az asztalra ahhoz, hogy a házasság megmaradjon. Valószinûleg ha jobban el tudná képzelni a lánnyal az életét, mint Veled, már rég lelépett volna. Az meg persze kényelmes helyzet, hogy Te (mint én is egy darabig) toleráltad a kapcsolatát.
Nem tudom, ez mennyire jó megoldás, de én ezt választottam, hogy mi sül ki belõle, még én sem tudom.
Ági
Nemrég kezdtem csak olvasni ezt a topicot, (engem is megcsalt a férjem) és ahogy olvastam a soraidat, úgy éreztem, hogy ez nem lehet csak érzelmi kapcsolat. Lehet, hogy a saját tapasztalat alapján. Elõször csak éreztem, hogy van más, tagadta. Utána SMS-bõl kiderült, állította, hogy a nincs köztük szex. Aztán persze ezt is bevallotta. Az én férjem elõadta a szakítok vele, de barátok maradunk verziót.
Erre én azt válaszoltam, hogy amíg nem tud dönteni, addig ok, de utána már nem viselem el, hiszen mindez a megcsalásra, a megalázottságra emlékeztetne.
Így, hogy a Te férjedék üzleti kapcsolatban is vannak, persze sokkal nehezebb a helyzet. De valahogy csak ment a hobbija a lány nélkül is.
Szerintem nyíltan ki kell mondani, hogy neki is le kell tenni valamit az asztalra ahhoz, hogy a házasság megmaradjon. Valószinûleg ha jobban el tudná képzelni a lánnyal az életét, mint Veled, már rég lelépett volna. Az meg persze kényelmes helyzet, hogy Te (mint én is egy darabig) toleráltad a kapcsolatát.
Nem tudom, ez mennyire jó megoldás, de én ezt választottam, hogy mi sül ki belõle, még én sem tudom.
Ági
2002.03.08 15:39
Szia Ági!
És nálatok mi lett a vége? Megmaradt vagy nem, mert ez nem derült ki. Mi most ott tartunk, hogy akármi lesz a döntés, nem lehet jó. Ugyanis: neki a hobbija, és a lány egy és ugyanaz, az üzlet az még elmegy nélküle is. Ha szakít vele, akkor azt mondta, hogy feladja a hobbiját is, eladja az autóját ami most úgy tûnik, hogy borzasztóan fájdalmas lenne számára, és azt is bevallotta, hogy ha ezt kell tennie, akkor azt megsínyli, itthon is. Más oldalról pedig ez csak az életének az egyik oldala, ha tõlünk elmegy, azt is megsínyli, ugyanis nemcsak három embert, hanem az összes családtagot és barátot is valahol elveszíti, még a saját szülei is valószínû, hogy mellettem állnának - tehát õ érzi magát a legrosszabb helyzetben. Én már ott tartok, hogy lélekben felkészültem arra, hogy elmegy, bár ha tényleg sor kerül rá, akkor valószínûleg jön egy iszonyatos nagy mélypont - a gyász érzése, amit ugyanúgy fel kell majd dolgozni, mint egy halálesetet. Többé ugyanis nem engedem ki be járkálni az életemben, max. a gyerekek miatt valamennyire.
Amióta megtudtam, hogy lefeküdt vele, a lelkem tiltakozik az ellen, hogy lefeküdjek vele, a testem pedig borzasztóan kívánja, de tudom, hogy nem használhatom a szexet a házasság ideig-óráig tartó fenntartására, megmondtam, ha dönt, és vége a másiknak, akkor nyitva áll az ajtó nálam - egyelõre. Ha sokáig húzza, akkor valószínûleg bezárul...
Üdv
Pkriszta
És nálatok mi lett a vége? Megmaradt vagy nem, mert ez nem derült ki. Mi most ott tartunk, hogy akármi lesz a döntés, nem lehet jó. Ugyanis: neki a hobbija, és a lány egy és ugyanaz, az üzlet az még elmegy nélküle is. Ha szakít vele, akkor azt mondta, hogy feladja a hobbiját is, eladja az autóját ami most úgy tûnik, hogy borzasztóan fájdalmas lenne számára, és azt is bevallotta, hogy ha ezt kell tennie, akkor azt megsínyli, itthon is. Más oldalról pedig ez csak az életének az egyik oldala, ha tõlünk elmegy, azt is megsínyli, ugyanis nemcsak három embert, hanem az összes családtagot és barátot is valahol elveszíti, még a saját szülei is valószínû, hogy mellettem állnának - tehát õ érzi magát a legrosszabb helyzetben. Én már ott tartok, hogy lélekben felkészültem arra, hogy elmegy, bár ha tényleg sor kerül rá, akkor valószínûleg jön egy iszonyatos nagy mélypont - a gyász érzése, amit ugyanúgy fel kell majd dolgozni, mint egy halálesetet. Többé ugyanis nem engedem ki be járkálni az életemben, max. a gyerekek miatt valamennyire.
Amióta megtudtam, hogy lefeküdt vele, a lelkem tiltakozik az ellen, hogy lefeküdjek vele, a testem pedig borzasztóan kívánja, de tudom, hogy nem használhatom a szexet a házasság ideig-óráig tartó fenntartására, megmondtam, ha dönt, és vége a másiknak, akkor nyitva áll az ajtó nálam - egyelõre. Ha sokáig húzza, akkor valószínûleg bezárul...
Üdv
Pkriszta
2002.03.08 17:14
Kedves Kriszta!
Szerintem egy dologra ne számítsál ennyire biztosan, méghozzá a környezetedre. Sajnos egyátalában nem biztos, hogy feltétlenül melléd állnak. Sõt, a legtöbben valamilyen módon megpróbálják majd kihúzni magukat az állásfoglalás alól. A szülei pedig szinte kizárt, hogy melléd álljanak. Az unokák természetesen sokat fognak jelenteni a számukra a továbbiakban is, de azért õk a férjed szülei. Ha józanul belegondolsz, te elítélnéd a saját gyerekedet csak azért mert elválik a párjától? Te megtagadnád? Ugye nem.
A másik, hogy pontosan a gyerekek, akik miatt ezt igazán végig kell gondolni. Ez nem jelenti azt, hogy miattuk együtt kell maradni. Viszont ha nem müködik a dolog, akkor nem szabad felesleges energiákat elfecsérelni arra, hogy egymással kapcsolatos sérelmeken rágódtok, mert minden ilyennel a gyerekekre szánható energiáitokból vesztek el.
Az hogy megcsalt, hogy félrelépett iszonyú nehéz dolog. Nehéz feldolgozni, megérteni. De a házasságotokat kettõtöknek kell helyrehoznia. Ketten rontottátok el, ketten jutottatok idáig. Ehhez viszont kevés, ha te csak annyit teszel, hogy eltûröd, elviseled. Kevés, ha megbocsátasz. Azon is érdemes elgondolkozni, sõt kell is, hogy miért keresett más valakit. Mi volt az, amit otthon tõled nem kapott meg.
Van egy könyv, az a címe, hogy Kreatív válás (M és P Krantzler) szerintem ha ezt az emberek a válásuk elõtt elolvasnák, sõt még a házasságuk boldog idõszakában, akkor sokkal kevesebb lenne a válás.
Sok kitartást, erõt kívánok neked ehhez a nem könnyû küzdelemhez önmagaddal, önmagadért, a házasságotokért. Drukkolok, hogy nektek sikerüljön!
Kinga
Szerintem egy dologra ne számítsál ennyire biztosan, méghozzá a környezetedre. Sajnos egyátalában nem biztos, hogy feltétlenül melléd állnak. Sõt, a legtöbben valamilyen módon megpróbálják majd kihúzni magukat az állásfoglalás alól. A szülei pedig szinte kizárt, hogy melléd álljanak. Az unokák természetesen sokat fognak jelenteni a számukra a továbbiakban is, de azért õk a férjed szülei. Ha józanul belegondolsz, te elítélnéd a saját gyerekedet csak azért mert elválik a párjától? Te megtagadnád? Ugye nem.
A másik, hogy pontosan a gyerekek, akik miatt ezt igazán végig kell gondolni. Ez nem jelenti azt, hogy miattuk együtt kell maradni. Viszont ha nem müködik a dolog, akkor nem szabad felesleges energiákat elfecsérelni arra, hogy egymással kapcsolatos sérelmeken rágódtok, mert minden ilyennel a gyerekekre szánható energiáitokból vesztek el.
Az hogy megcsalt, hogy félrelépett iszonyú nehéz dolog. Nehéz feldolgozni, megérteni. De a házasságotokat kettõtöknek kell helyrehoznia. Ketten rontottátok el, ketten jutottatok idáig. Ehhez viszont kevés, ha te csak annyit teszel, hogy eltûröd, elviseled. Kevés, ha megbocsátasz. Azon is érdemes elgondolkozni, sõt kell is, hogy miért keresett más valakit. Mi volt az, amit otthon tõled nem kapott meg.
Van egy könyv, az a címe, hogy Kreatív válás (M és P Krantzler) szerintem ha ezt az emberek a válásuk elõtt elolvasnák, sõt még a házasságuk boldog idõszakában, akkor sokkal kevesebb lenne a válás.
Sok kitartást, erõt kívánok neked ehhez a nem könnyû küzdelemhez önmagaddal, önmagadért, a házasságotokért. Drukkolok, hogy nektek sikerüljön!
Kinga
2002.03.08 18:11
Most hangosan gondolkodom...
Miert mondjuk mindig azt, hogy ket emberen mulik, ha egy hazassag/kapcsolat megromlik? Nagyon sok esetben azt latom, hogy egyszeruen megunjak az emberek a hetkoznapokat. Valamit keresnek az eletben, mert nem hiszik el, hogy ennyi az egesz. Ezert jon a szereto - valami mast, izgalmasat ad. Persze csak ideig-oraig. (A langolo szerelmek max. 3 evig tartanak, utana mindenhova beut a szurke hetkoznapok sivarsaga.) Errol viszont csakis egy ember tehet. Altalaban az, akinek tobb ideje van onmagara odafigyelni. Szerintem a kodorgo ferjekre kene bizni a haztartasvezetest, a gyereknevelest. Lehet, hogy nem maradna idejuk onmagukat sajnalni es "pont egy hullamhosszon levo szeretoket" keresgelni.
Velemenyek?
Cipomama
Miert mondjuk mindig azt, hogy ket emberen mulik, ha egy hazassag/kapcsolat megromlik? Nagyon sok esetben azt latom, hogy egyszeruen megunjak az emberek a hetkoznapokat. Valamit keresnek az eletben, mert nem hiszik el, hogy ennyi az egesz. Ezert jon a szereto - valami mast, izgalmasat ad. Persze csak ideig-oraig. (A langolo szerelmek max. 3 evig tartanak, utana mindenhova beut a szurke hetkoznapok sivarsaga.) Errol viszont csakis egy ember tehet. Altalaban az, akinek tobb ideje van onmagara odafigyelni. Szerintem a kodorgo ferjekre kene bizni a haztartasvezetest, a gyereknevelest. Lehet, hogy nem maradna idejuk onmagukat sajnalni es "pont egy hullamhosszon levo szeretoket" keresgelni.
Velemenyek?
Cipomama
2002.03.09 01:17
Kedves pkriszta!
Messzirõl követtem a eseményeket, és nagyon tetszett, hogy azonnal orvoshoz fordultál a problémáddal. Sokan csak soká jutnak el odáig, szerintem nagyon jól tetted.
Az is tetszett, hogy megpróbáltál/sz "versenyezni" a "harmadikkal". Nagyon sok erõ van benned.
Fiatal vagy a 31 éveddel, biztos nagyon csinos is...
Sajnos tanácsot adni nem tudok, mert még csak 4 éve vagyunk házasok. A férjem egyelõre rendkívül megbízhatónak mutatkozik, de a tapasztalatom szerint "a pasikra nincs garancia". Tudok olyat, akit az elsõ, nehezen összejövõ baba után hagyott ott a férje (mert rájött, hogy egy másik nõbe szerelmes, akit ugyanolyan régen ismert, stb.), és olyat is, aki nem akarta elvetetni a gyereket és a 3. hónap után dobta ki a lányt, aki mai napig a szüleivel neveli a babáját (3 éves) és a srácot azóta sem látta.
Minden esetre én kikötöttem, hogy addig "köt az esküm", amíg meg nem szegi, aztán már tõlem se várja majd el, hogy hûséges leszek hozzá! Persze, hogy lenne-e erõm bármit is tenni, nem tudom, szerintem beleõrülnék. Azért ez megnyugtat akkor is, ha esetleg egy vén nyanya leszek akkorra, amikor ilyen helyzetbe kerülünk...
És lehet, hogy nem is lesz majd hová mennem, ezért is igyekszem tanulni a babák mellett, hogy ne kerülhessek olyan kiszolgáltatott helyzetbe (anyagilag, mert az érzelmi ellen nem sokat tehetek.) Viccesen arról is szoktunk beszélni, hogy "csak meg ne tudjam!", mert most még lehet ezzel viccelni, és tényleg nem akarok belegondolni, milyen rettenetes lenne ha...
Egyébként szerintem is azért csinálják, (amiért én is csinálnám
), mert megtehetik, és mert jó a változatosság.
Az egyik szomszédasszonyom is megcsalta a férjét, többször is, de a srác nagyon szereti, soha nem emlegette fel neki. A lány is minta-háziasszony, stb. Õ is azt mondta: csak.
Én azért megpróbálnám megértetni vele, hogy ha találkoznak, a kapcsolatuk csak mélyül, egyre nehezebb lesz visszmennie hozzád érzelmileg is. Jobb lenne, ha nem találkoznának többet, de lehet, hogy ezt nem szavakkal kell elérned. Csak továbbra is okosan! A legtöbb házasságnak vannak ilyen mélypontjai, de a gyerekeknek biztos jobb, ha a szüleik nem válnak el (az enyémek elváltak, én szeretném elkerülni), hosszú távon bejöhet, ha most türelmes vagy...
Szorítok neked, tudod, hogy mindig megoldódnak a nehézségek elõbb-utóbb!
G
Messzirõl követtem a eseményeket, és nagyon tetszett, hogy azonnal orvoshoz fordultál a problémáddal. Sokan csak soká jutnak el odáig, szerintem nagyon jól tetted.
Az is tetszett, hogy megpróbáltál/sz "versenyezni" a "harmadikkal". Nagyon sok erõ van benned.
Fiatal vagy a 31 éveddel, biztos nagyon csinos is...
Sajnos tanácsot adni nem tudok, mert még csak 4 éve vagyunk házasok. A férjem egyelõre rendkívül megbízhatónak mutatkozik, de a tapasztalatom szerint "a pasikra nincs garancia". Tudok olyat, akit az elsõ, nehezen összejövõ baba után hagyott ott a férje (mert rájött, hogy egy másik nõbe szerelmes, akit ugyanolyan régen ismert, stb.), és olyat is, aki nem akarta elvetetni a gyereket és a 3. hónap után dobta ki a lányt, aki mai napig a szüleivel neveli a babáját (3 éves) és a srácot azóta sem látta.
Minden esetre én kikötöttem, hogy addig "köt az esküm", amíg meg nem szegi, aztán már tõlem se várja majd el, hogy hûséges leszek hozzá! Persze, hogy lenne-e erõm bármit is tenni, nem tudom, szerintem beleõrülnék. Azért ez megnyugtat akkor is, ha esetleg egy vén nyanya leszek akkorra, amikor ilyen helyzetbe kerülünk...
És lehet, hogy nem is lesz majd hová mennem, ezért is igyekszem tanulni a babák mellett, hogy ne kerülhessek olyan kiszolgáltatott helyzetbe (anyagilag, mert az érzelmi ellen nem sokat tehetek.) Viccesen arról is szoktunk beszélni, hogy "csak meg ne tudjam!", mert most még lehet ezzel viccelni, és tényleg nem akarok belegondolni, milyen rettenetes lenne ha...
Egyébként szerintem is azért csinálják, (amiért én is csinálnám
), mert megtehetik, és mert jó a változatosság. Az egyik szomszédasszonyom is megcsalta a férjét, többször is, de a srác nagyon szereti, soha nem emlegette fel neki. A lány is minta-háziasszony, stb. Õ is azt mondta: csak.
Én azért megpróbálnám megértetni vele, hogy ha találkoznak, a kapcsolatuk csak mélyül, egyre nehezebb lesz visszmennie hozzád érzelmileg is. Jobb lenne, ha nem találkoznának többet, de lehet, hogy ezt nem szavakkal kell elérned. Csak továbbra is okosan! A legtöbb házasságnak vannak ilyen mélypontjai, de a gyerekeknek biztos jobb, ha a szüleik nem válnak el (az enyémek elváltak, én szeretném elkerülni), hosszú távon bejöhet, ha most türelmes vagy...
Szorítok neked, tudod, hogy mindig megoldódnak a nehézségek elõbb-utóbb!
G
2002.03.09 15:46
Köszi a hozzászólást, kedves G!
Most mindennap beszélgetünk, és jó nagy kavarodások zajlanak mindkét fejben. Persze mindezt úgy, hogy közben a két gyerek folyamatosan rohangál, hogy anyu-apu, ezt azt amazt szeretnék... Az egyik pillanatban mosoly, ölelés, a másik pillanatban letargia, fõleg az én részemrõl, de az övérõl is.
Õ azt állítja, hogy bármely lehetõséget választja, az életét mindenképpen elrontja:
Ad egy: itthon marad, és minden kapcsolatot megszakít - de akkor feladja a versenyzést is, amiért másfél éve él, és most teljesedett be a lehetõsége is, egy olyan valaki oldalán, akivel jól érzi magát, és tökéletesen összhangban van, stb. Akkor itthon sérülni fog, (gondolom egy goromba pokróc lesz, mert erre van hajlama) és akkor a gyerkõcök is sérülnek.
Ad kettõ: elmegy, mert ott kiegyensúlyozott és boldog, és azt csinálja amihez kedve van - de elveszíti a gyerekeit - nagyrészben, a családja támadja, nagyon sokan elfordulnak tõle - és én is úgy érzem, hogy többet nem szabadna tükörbe néznie, sem neki, sem a tyúknak.
Ad három: itthon marad, de tovább versenyez vele, és üzletileg kapcsolatban maradnak - ami tökéletes képtelenség szerintem, hiszen már megpróbálta más érzelmi síkra helyezni a kapcsolatot, amit el is hittem, és nem tudta megvalósítani egyik fél sem. (Bár állítólag két intelligens ember ha találkozik, akkor erre is képes - mondta õ.) Ha ebbe beletörõdök, a gyerekek nem sérülnek, legalábbis egyelõre, én viszont nem leszek boldog, és õ sem tökéletesen, maximum jobban érzi magát. Szerintem õ ebben reménykedik, mert azt mondta,utál végleges döntéseket hozni...
A kör pedig itt bezárult. Nekem kell reménykednem, hogy jön egy tökéletes, gyermekszeretõ férfi az életünkbe, aki feledtetni tudja ezt a sok szenvedést, és vissza tudja adni a boldogságot mindnyájunknak.
Csak tudnám, hol keressem... Lelkileg már rááltam a dologra, de a gyakorlati megvalósítás az valószínûleg sokkal nehezebb, mint az elmélet.
Sok puszi mindenkinek, aki hozzászólt a problémánkhoz, és nagyon jól esik megosztani veletek, azzal is akinek van hasonló, és azzal is, akinek hál istennek nincs.
Pkriszta
Most mindennap beszélgetünk, és jó nagy kavarodások zajlanak mindkét fejben. Persze mindezt úgy, hogy közben a két gyerek folyamatosan rohangál, hogy anyu-apu, ezt azt amazt szeretnék... Az egyik pillanatban mosoly, ölelés, a másik pillanatban letargia, fõleg az én részemrõl, de az övérõl is.
Õ azt állítja, hogy bármely lehetõséget választja, az életét mindenképpen elrontja:
Ad egy: itthon marad, és minden kapcsolatot megszakít - de akkor feladja a versenyzést is, amiért másfél éve él, és most teljesedett be a lehetõsége is, egy olyan valaki oldalán, akivel jól érzi magát, és tökéletesen összhangban van, stb. Akkor itthon sérülni fog, (gondolom egy goromba pokróc lesz, mert erre van hajlama) és akkor a gyerkõcök is sérülnek.
Ad kettõ: elmegy, mert ott kiegyensúlyozott és boldog, és azt csinálja amihez kedve van - de elveszíti a gyerekeit - nagyrészben, a családja támadja, nagyon sokan elfordulnak tõle - és én is úgy érzem, hogy többet nem szabadna tükörbe néznie, sem neki, sem a tyúknak.
Ad három: itthon marad, de tovább versenyez vele, és üzletileg kapcsolatban maradnak - ami tökéletes képtelenség szerintem, hiszen már megpróbálta más érzelmi síkra helyezni a kapcsolatot, amit el is hittem, és nem tudta megvalósítani egyik fél sem. (Bár állítólag két intelligens ember ha találkozik, akkor erre is képes - mondta õ.) Ha ebbe beletörõdök, a gyerekek nem sérülnek, legalábbis egyelõre, én viszont nem leszek boldog, és õ sem tökéletesen, maximum jobban érzi magát. Szerintem õ ebben reménykedik, mert azt mondta,utál végleges döntéseket hozni...
A kör pedig itt bezárult. Nekem kell reménykednem, hogy jön egy tökéletes, gyermekszeretõ férfi az életünkbe, aki feledtetni tudja ezt a sok szenvedést, és vissza tudja adni a boldogságot mindnyájunknak.
Csak tudnám, hol keressem... Lelkileg már rááltam a dologra, de a gyakorlati megvalósítás az valószínûleg sokkal nehezebb, mint az elmélet.
Sok puszi mindenkinek, aki hozzászólt a problémánkhoz, és nagyon jól esik megosztani veletek, azzal is akinek van hasonló, és azzal is, akinek hál istennek nincs.
Pkriszta
2002.03.11 01:47
Kriszta levelét olvasva csak annyit szólnék hozzá, hogy az ilyen hobbi dolgokkal vigyázni kell...nekem az elsõ férjem állandóan teniszezni járt és hiába szerette volna nem mentem vele mert nem vagyok egy sportlédi + még piszkáltam is emiatt...aztán természetesen beújított magának egy pipit a pályán akivel aztán össze is jött...el is váltunk...Mai fejemmel már erõt vennék magamon és inkább mennék vele én is...ez egy életre való tapasztalat volt...
cicó
cicó
2002.03.11 08:33
Pkriszta !!
Annyiszor hozzászóltam volna már!!
Irj nekem email-t ha van kedved, elmondom, velünk mi történt, hátha kiókumulálunk belõle valami hasznos félét!
Kísérteties a hasonlóság...
mamintii@freemail.hu
maminti
Annyiszor hozzászóltam volna már!!
Irj nekem email-t ha van kedved, elmondom, velünk mi történt, hátha kiókumulálunk belõle valami hasznos félét!
Kísérteties a hasonlóság...
mamintii@freemail.hu
maminti
2002.03.11 11:38
Kedves Kriszta!
Ha valoban akarna, kepes lenne erzelmileg levalni a lanyrol. Korabban irtam, hogy "veletlenul" en is megkavarodtam erzelmileg egy idore, de csak platoi alapon. Az 3. azota is resze az eletemnek mint barat. Arra jo volt, hogy mostmar bombabiztosan tudom, hogy a jelenlegi parommal akarok maradni, akkor is, ha neha szethagyja a ruhajat
Nagyban igazat adok mindenkinek, aki azt mondja, hogy azert teszi, mert megteheti: van egy kenyelmes otthona, egy azt rendben tarto feleseggel, gyerekekkel; plussz egy gyerektol mentes kenyelmes hobbi+uzleti kapcsolat, s alkalmi szex. A vegleges dontes persze, hogy nehez neki, mert akkor az egyik megszunne es mindenki elott fel kellene vallalni a donteset, most meg (gondolom en) max. csak sejti a csalad a jelenlegi helyzetet.
Cicamica
Ha valoban akarna, kepes lenne erzelmileg levalni a lanyrol. Korabban irtam, hogy "veletlenul" en is megkavarodtam erzelmileg egy idore, de csak platoi alapon. Az 3. azota is resze az eletemnek mint barat. Arra jo volt, hogy mostmar bombabiztosan tudom, hogy a jelenlegi parommal akarok maradni, akkor is, ha neha szethagyja a ruhajat
Nagyban igazat adok mindenkinek, aki azt mondja, hogy azert teszi, mert megteheti: van egy kenyelmes otthona, egy azt rendben tarto feleseggel, gyerekekkel; plussz egy gyerektol mentes kenyelmes hobbi+uzleti kapcsolat, s alkalmi szex. A vegleges dontes persze, hogy nehez neki, mert akkor az egyik megszunne es mindenki elott fel kellene vallalni a donteset, most meg (gondolom en) max. csak sejti a csalad a jelenlegi helyzetet.
Cicamica
2002.03.11 15:40
En nem tudnek belemenni a turom kompromisszumba. Megbocsatani megbocsajtanak viszont tovabb folytatasrol szo sem lehet. Igy is faj....ugy is faj az egyik fajdalom vegul gyogyulashoz vezet a masik viszont mely depresszioba orokos elegedetlensegbe. (ez egyebkent Ora is igaz)
Szerintem legy kemeny pkriszta...kuld el....talan eszhez ter, ha nem akkor meg soha nem is tert volna magahoz.
Ne engend hogy a partnered sajat fajdalmara bizonytalansagara hivatkozzon hisz mindez neked is szenvedes a masik oldalrol. Probald ezt a tenyt szamara is megvilagitani.
Egyebkent van egy nagyon hatasos modszerem: Vedd elo a kozosen eltoltott regmult idok fotoit es tuzd ki oket mindenhova. Tukorre, Csempere, Konyhaba, az asztalra, Wc kagylora...Ha kerdezi miert tetted a valasz: Hogy tudtad mind ezt elfelejteni...Hogy tudnad mind ezt eldobni....Ha ez neked semmit nem jelent akkor tavozz az eletembol, ha igen akkor tarts ki mellette es kuzdj erte.
Szerintem legy kemeny pkriszta...kuld el....talan eszhez ter, ha nem akkor meg soha nem is tert volna magahoz.
Ne engend hogy a partnered sajat fajdalmara bizonytalansagara hivatkozzon hisz mindez neked is szenvedes a masik oldalrol. Probald ezt a tenyt szamara is megvilagitani.
Egyebkent van egy nagyon hatasos modszerem: Vedd elo a kozosen eltoltott regmult idok fotoit es tuzd ki oket mindenhova. Tukorre, Csempere, Konyhaba, az asztalra, Wc kagylora
...Ha kerdezi miert tetted a valasz: Hogy tudtad mind ezt elfelejteni...Hogy tudnad mind ezt eldobni....Ha ez neked semmit nem jelent akkor tavozz az eletembol, ha igen akkor tarts ki mellette es kuzdj erte.2002.03.11 20:03
Amíg semmi különös nem történt velünk, addig csak ízlelgettem a Babanetet, csak olvasgattam a történeteket, fõleg a gyerekeseket, de soha nem gondoltam rá, hogy bármely témában hozzászóljak. Most, hogy elõször részben, majd szinte teljes egészében kiadtam magamat, a bennem tomboló érzéseket furcsa volt, hogy ennyien járnak hasonló cipõben. Nagyon sokat számít most nekem az internet, és sokat enyhít a szenvedésemen, na nem az a tudat, hogy sokan szenvednek hasonló dologtól, hanem hogy ennyien állnak az ember mellé ha baj van.
Egyébként úgy érzem, ma van életem legboldogtalanabb születésnapja - vagyis csak részben, mert a kislányom meglepett egy szép rajzzal, amit szívbõl csomagolt, és néhány szivecskével...
Majd írok...
Jó éjszakát mindenkinek.
Kriszta
Egyébként úgy érzem, ma van életem legboldogtalanabb születésnapja - vagyis csak részben, mert a kislányom meglepett egy szép rajzzal, amit szívbõl csomagolt, és néhány szivecskével...
Majd írok...
Jó éjszakát mindenkinek.
Kriszta
2002.03.13 02:13
Szia Pkriszta!
Nekem lenne egy ötletem!
Próbálj meg úgy viselkedni,mintha nem érdekelne az hogy van valakije.(ezt persze nagyon nehéz eljátszani a Te helyzetedben,de megéri!)Lássa rajtad azt hogy nagyon boldog vagy.Érezze azt,hogy nélküle is tök jól megvagy.
Amikor otthon van,csináld úgy mintha valami dolgod lenne.Pl mond azt neki,hogy most egy régi ismerösöddel elmész moziba vagy szórakozni valahova,vagy valami hasonló.Amikor hazamész,legyél nagyon feldobott,kezdj el mesélni neki hogy milyen jól érezted magad,és milyen rendes az xy,nem is gondoltad volna hogy ilyen jófej,meg stb.Szóval lássa rajtad,hogy egyáltalán nem vele foglalkozol,és nagyon boldog vagy valamitõl.
Ezekre a dolgokra általában a férfiak féltékenyek lesznek,mert milyen dolog az hogy az õ feleségük mással boldog.(még akkor is ha éppen akkor oly szerelmes az újba)Nincs olyan ember aki ebbe ne õrülne bele.(vagy nagyon jó szinész)
Ezt mondjuk egy jópárszor el kell játszani,különféle helyzetekkel,de ha meg akarod tartani,megéri!
És akkor jön az,hogy elgondolkodik az addigi életén,végigfut a fejében hogy megéri-e megszakítani egy jól mûködõ kapcsolatot egy ki tudja milyenért.Mert lehet hogy most boldog,de mi lesz egy vagy két vagy x év múlva.Elveszíti azt akit szeret,a családját,a gyerekeit,a mindenét egy hirtelen fellángolásért,aki nem is olyan sokára nem lesz olyan izgató,sõt,õ lesz a hibás mindenért ami elromlott köztetek.Mert õ is elöbb utóbb uncsi lesz,de nem lesz mi odahúzza hozzá.(gyerek(ek))
Lehet hogy most egy kicsit összevissza volt amit írtam,de remélem érted hogy mire gondolok.
Ha gondolod írj emilt,kitalálunk valami jót a friss husi ellen!
Nekem lenne egy ötletem!
Próbálj meg úgy viselkedni,mintha nem érdekelne az hogy van valakije.(ezt persze nagyon nehéz eljátszani a Te helyzetedben,de megéri!)Lássa rajtad azt hogy nagyon boldog vagy.Érezze azt,hogy nélküle is tök jól megvagy.
Amikor otthon van,csináld úgy mintha valami dolgod lenne.Pl mond azt neki,hogy most egy régi ismerösöddel elmész moziba vagy szórakozni valahova,vagy valami hasonló.Amikor hazamész,legyél nagyon feldobott,kezdj el mesélni neki hogy milyen jól érezted magad,és milyen rendes az xy,nem is gondoltad volna hogy ilyen jófej,meg stb.Szóval lássa rajtad,hogy egyáltalán nem vele foglalkozol,és nagyon boldog vagy valamitõl.
Ezekre a dolgokra általában a férfiak féltékenyek lesznek,mert milyen dolog az hogy az õ feleségük mással boldog.(még akkor is ha éppen akkor oly szerelmes az újba)Nincs olyan ember aki ebbe ne õrülne bele.(vagy nagyon jó szinész)
Ezt mondjuk egy jópárszor el kell játszani,különféle helyzetekkel,de ha meg akarod tartani,megéri!
És akkor jön az,hogy elgondolkodik az addigi életén,végigfut a fejében hogy megéri-e megszakítani egy jól mûködõ kapcsolatot egy ki tudja milyenért.Mert lehet hogy most boldog,de mi lesz egy vagy két vagy x év múlva.Elveszíti azt akit szeret,a családját,a gyerekeit,a mindenét egy hirtelen fellángolásért,aki nem is olyan sokára nem lesz olyan izgató,sõt,õ lesz a hibás mindenért ami elromlott köztetek.Mert õ is elöbb utóbb uncsi lesz,de nem lesz mi odahúzza hozzá.(gyerek(ek))
Lehet hogy most egy kicsit összevissza volt amit írtam,de remélem érted hogy mire gondolok.
Ha gondolod írj emilt,kitalálunk valami jót a friss husi ellen!
2002.03.14 02:44
Pkriszta!
Egy ideje nem olvastam a babanetet, igy lemaradtam arrol amit most olvastam, hogy megiscsak megcsal a ferjed elesben is! Ez teljesen megdobbentett, mert nalunk is ment a szoveg, hogy igy meg ugy csak egy jo barat, jo vele lenni, stb. stb. Hat remelem nalunk nem tortent ilyesmi, de ezt tenyleg csak remelni merem, mert nincs semmi biztositek ra! Viszont az oromhir nalunk, hogy megtudtam, a csajszi elment az orszag masik vegere (s remelem nem is jon vissza). El is hataroztam, hogy veszek magamnak egy jo kis adag sutemenyt es befalom!
Pkriszta! En ugy gondolom nem szabad hagynod, hogy o legyen a sajnalatra melto! O rontotta el, neki kell helyrehoznia! Egyebkent szerintem kerdezz ra gyakran, mikor fekudt le a baratnojevel, ezzel is zavarba hozod ot, s talan nem is lesz kedve olyan gyakran azt csinalni. A masik, hogy mondhatsz ilyeneket, hogy nem akarsz tole elkapni mindenfele szexualis uton terjedo betegsegeket, ki tudja mit csinal az a csaj, ha nem vele van, stb. Hat ennyit tudok mondani. Huhh, kiraz a hideg ettol az egesztol! Nagyon egyutt erzek veled! Zmariann otlete nem tunik rossznak, csak kitartas kell hozza. (Egyebkent nalunk is vannak gyerekek)
KatinKa
Egy ideje nem olvastam a babanetet, igy lemaradtam arrol amit most olvastam, hogy megiscsak megcsal a ferjed elesben is! Ez teljesen megdobbentett, mert nalunk is ment a szoveg, hogy igy meg ugy csak egy jo barat, jo vele lenni, stb. stb. Hat remelem nalunk nem tortent ilyesmi, de ezt tenyleg csak remelni merem, mert nincs semmi biztositek ra! Viszont az oromhir nalunk, hogy megtudtam, a csajszi elment az orszag masik vegere (s remelem nem is jon vissza). El is hataroztam, hogy veszek magamnak egy jo kis adag sutemenyt es befalom!
Pkriszta! En ugy gondolom nem szabad hagynod, hogy o legyen a sajnalatra melto! O rontotta el, neki kell helyrehoznia! Egyebkent szerintem kerdezz ra gyakran, mikor fekudt le a baratnojevel, ezzel is zavarba hozod ot, s talan nem is lesz kedve olyan gyakran azt csinalni. A masik, hogy mondhatsz ilyeneket, hogy nem akarsz tole elkapni mindenfele szexualis uton terjedo betegsegeket, ki tudja mit csinal az a csaj, ha nem vele van, stb. Hat ennyit tudok mondani. Huhh, kiraz a hideg ettol az egesztol! Nagyon egyutt erzek veled! Zmariann otlete nem tunik rossznak, csak kitartas kell hozza. (Egyebkent nalunk is vannak gyerekek)
KatinKa
2002.03.14 13:03
A partvonalról: KatinKa, azt gondolom, nem szabad ezekre a dolgokra gyakran rákérdezni, és fõleg nem nemi betegségek lehetõségével fenyegetõzni. Az olvasottak alapján Pkriszta férje nem gazember, hanem egy megzavarodott kétgyerekes férj, feltehetõen nem az utca rongyával fekszik össze, mert akkor eszébe sem jutna komolyan venni a nõt. A választásban pedig szerintem segíteni kell õt, mégha berzenkedik is minden nõi lélek, amikor a férfiak sajnálni kezdik magukat. Csakhogy itt már sajna nem csupán a berzenkedõ nõi lélekrõl van szó, hanem két nagyon is kiskorú gyerekrõl ( a kicsi csak másfél éves!) akiket hidegen hagy a berzenkedés, õk csak a szüleiket akarják. Veszekedés és egymás szekálása nélkül. üdv, verbatim
2002.03.14 21:07
Köszi az új hozzászólásokat. Hát egy kicsit lemaradtatok most az eseményekrõl, mert közben kb. egy hete olyan szinten vagyok megzavarodva az egésztõl, hogy nem hogy taktikázni, de normálisan viselkedni sincs energiám - vagyis hogy képtelen vagyok rá! Napról napra kiderül, ha konkrét választás elé állítom, akkor nem a nõt, hanem engem hagy el, és ezt nyíltan meg is mondta! Tehát itt már sok nõi praktika nem ér semmit. Vagy belemegyek egy "nyitott házasságba", vagy elmegy. Egyelõre a gyerekek miatt örülök, hogy itthon van az apjuk, és hogy van kihez hozzábújnom - mert ez azért nem változott, és beszélgetünk is sokat - de a vége az nyilvánvaló. Tegnap már majdnem végleges döntés született - vagyis mondtam, hogy menjen, és õ mondta, hogy akkor OK, de én majdnem beleõrültem, és most egy kissé én táncoltam vissza! Azt hiszem, ez tényleg egy hülye helyzet. Sajnos a nõ tényleg nem egy cafka - csak én érzem úgy, meg még úgyabbul is - hanem az õ megfogalmazása szerint VALAKI, aki az életébe bejött, - rosszkor, rossz idõben találkoztak számomra - nem pedig akárki, akivel összefekszik. Persze ha ez nemjön, akkor 5-10 év múlva derül ki, hogy sose illettünk össze? Ki tudja mi a jobb, 31 évesen újra kezdeni, (bár a két gyerek erõs hátrány) amikor még csinosnak érzem magam, vagy 40 évesen több mint a fél élettel az ember háta mögött?
Sziasztok
Kriszta
Sziasztok
Kriszta
2002.03.15 02:18
Szegeny Kriszta!
Nagyon egyutt erzek veled,es ha igy alakul,szerintem hagyd menni,meg ha szornyen faj is,mert csak kikeszited magad.
En csinaltam ezt 8 honapon at,mert kozbe jott a harmadik,de az a 8 honap egy remalom volt.Raadasul mindig ide-oda tancolt a "draga",mert nem tudta mit tegyen.Es,ha velem volt,sose hittem neki,ha barmit is mondott,hogy hova megy.Szoval a bizalom elszallt,es ezert volt jobb,hogy vege lett.
Tudom a te helyzeted bonyolultabb a gyermekek miatt,de ez akkor is faj,es ilyenkor nagyon nem ertem a ferfiakat.Nekik miert nem fontosabb a csalad,es hogy tudjak ezt megtenni azzal a novel,akit regen annyira szerettek,hogy joban-rosszban egyutt voltak vele.
Hat most lehet atkene mennem a duhongobe.
Fel a fejjel,probalj most sok erot gyujteni a lurkok es magad miatt is.
szia
Kriszta anya
Nagyon egyutt erzek veled,es ha igy alakul,szerintem hagyd menni,meg ha szornyen faj is,mert csak kikeszited magad.
En csinaltam ezt 8 honapon at,mert kozbe jott a harmadik,de az a 8 honap egy remalom volt.Raadasul mindig ide-oda tancolt a "draga",mert nem tudta mit tegyen.Es,ha velem volt,sose hittem neki,ha barmit is mondott,hogy hova megy.Szoval a bizalom elszallt,es ezert volt jobb,hogy vege lett.
Tudom a te helyzeted bonyolultabb a gyermekek miatt,de ez akkor is faj,es ilyenkor nagyon nem ertem a ferfiakat.Nekik miert nem fontosabb a csalad,es hogy tudjak ezt megtenni azzal a novel,akit regen annyira szerettek,hogy joban-rosszban egyutt voltak vele.
Hat most lehet atkene mennem a duhongobe.
Fel a fejjel,probalj most sok erot gyujteni a lurkok es magad miatt is.
szia
Kriszta anya
2002.03.15 02:31
Kedves Pkriszta!
Az várható volt, hogy ha igazán komolyra fordul a dolog, akkor az ember már nem tud játszani, taktikázni.
Most nem tehetsz mást, mint igyekszel okos lenni.Nem tudom hogyan. Hogy 10 év múlva derült-e volna ki, ha nem most... még kiderülhet, akár újra is, akár úgy is, hogy azt a mostani nõt is otthagyja.
Valahol azt hallottam egyszer, hogy a mai férfiak az elsõ válásuk után nõnek fel!!! Ez engem is érint, mert elsõ szerelem vagyok, és tudom, hogy ezért minden kihívás sokkal érdekesebb, hiszen nem nagyon tudja kezelni az érzelmeit...
Épp ezért én nagyon laza lennék, ha tudnék. Nem tudom, mennyire lehet elengedni, de hogy összeköltözzenek, addig nem kéne eljutni.
Az új élet kezdése neked reális esély, de nem hiszem, hogy jobb lenne hosszú távon. Az lenne jobb, ha ti együtt tudnátok maradni.
Azt hiszem, én beszélnék a lánnyal. Bár az már az utolsó lépés lenne...
Lazíts, és tudd, hogy önmagadban is értékes ember vagy, erõs, ügyes!
Az idõnkénti elmenetel jó ötlet, de talán nem kéne féltékennyé tenni. Menj el egy randira valakivel a topikról, vagy más jó barátnõddel (lehetõleg elválttal, mert az megért.)
Szorítok továbbra is!
G
Az várható volt, hogy ha igazán komolyra fordul a dolog, akkor az ember már nem tud játszani, taktikázni.
Most nem tehetsz mást, mint igyekszel okos lenni.Nem tudom hogyan. Hogy 10 év múlva derült-e volna ki, ha nem most... még kiderülhet, akár újra is, akár úgy is, hogy azt a mostani nõt is otthagyja.
Valahol azt hallottam egyszer, hogy a mai férfiak az elsõ válásuk után nõnek fel!!! Ez engem is érint, mert elsõ szerelem vagyok, és tudom, hogy ezért minden kihívás sokkal érdekesebb, hiszen nem nagyon tudja kezelni az érzelmeit...
Épp ezért én nagyon laza lennék, ha tudnék. Nem tudom, mennyire lehet elengedni, de hogy összeköltözzenek, addig nem kéne eljutni.
Az új élet kezdése neked reális esély, de nem hiszem, hogy jobb lenne hosszú távon. Az lenne jobb, ha ti együtt tudnátok maradni.
Azt hiszem, én beszélnék a lánnyal. Bár az már az utolsó lépés lenne...
Lazíts, és tudd, hogy önmagadban is értékes ember vagy, erõs, ügyes!
Az idõnkénti elmenetel jó ötlet, de talán nem kéne féltékennyé tenni. Menj el egy randira valakivel a topikról, vagy más jó barátnõddel (lehetõleg elválttal, mert az megért.)
Szorítok továbbra is!
G
2002.03.15 10:28
Szia Pkriszta!
Nyilván nem fogja azt mondani hogy jó elköltözik tõled a nõcihez,mert mit csinál ha nem jön össze neki ott úgy ahogy õ gondolja.Utána már hogy jöhetne vissza hozzád.Így meg hogy téged zsarol hogy akkor otthagy téged is,csak be akarja biztosítani magának hogy ne rugjad ki.Ha azt mondanád neki hogy szevasz,menj ahova akarsz,(de komolyan)biztos hogy elgondolkodna azon hogy el akarja-e veszíteni mindenét,vagy sem.Persze hogy azokat mondja amiket mond,mert szerelmes.És a ... után megy.Hidd el,ha már esetleg a nõnél lakna,nem bírná elviselni sem.Nem akartam felhozni,de sajnos a családunkban is volt ilyen.A nõ fiatalabb volt sokkal,és persze tetszett apámnak a dolog.Amikor meg anyu azt mondta neki hogy jó akkor költözz hozzá,elkezdett fenyegetõzni,hogy megöli magát,kiugrik az emeletrõl,kimegy az autók elé,felakassza magát meg stb.Ezt is csak azért,hogy ne kelljen elköltöznie,hogy ha bármi nem úgy jön össze,ne legyen az hogy nem tud hova menni,és a családját is elveszítette.Persze hogy anyu is bedõlt neki,és hagyta hogy oda is menjen.A végén már feljött a nõ is,velünk ebédelt(meghívás nélkül,váratlanul)és ez olyan természetes volt apámnak,mint az éjjel és a nappal.Szóval ez men 2 évig!A nõci nyaralni is velünk volt,szóval teljesen úgy viselkedett,mintha családtag lenne.Képzelheted ez milyen volt anyunak,meg nekünk is,pont amikor mi is elkezdtünk fiúkkal barátkozni.
A vége ugye az lett,hogy dobta a nõt,és mindent megbánt.Nagyon szégyellte magát az egészért,és gyûlölte a nõt amiért el akarta szakítani a családjától.(persze ehhez õ is kellett)
Rájött hogy neki nagyon is jó anyu,van hol lakni,van tiszta ruha,kaja,meg hát minden,a gyerekei.(pedig akkor nagyon-nagyon csúnyán viselkedett velünk is)
Szóval ha hagyod hogy otthon maradjon,lehet hogy veletek is ezt teszi.Ha nem hagyod,és elküldöd(akármrnnyire is fáj)lehet hogy egy kis idõre elmegy,de vissza fog menni.Mert ugye ha már vele lehet,nincs meg az a varázsa a dolognak,és akkor rájön,hogy sokkal fontosabb neki a családja.
Amint ugyanolyan hétköznapi dolgok lesznek,mint nálatok,elviselhetetlenné fog tûnni neki az egész helyzet amiben él,és borzasztóan fog fájni neki hogy elhagyta a családját.
A párom szerint is persze hogy nagyon jó ez neki így hogy otthon lakhat,és közben mehet a nõhöz is.Mert az otthon a biztos,a nõ csak egy kaland.(ezt férfi mondta,úgyhogy ez biztos így is érzik)
Szóval szerintem mond meg neki hogy válasszon!
Vagy megy,(de egy idõ múlva úgyis visszajön)vagy marad,és egy ideig elviselhetetlenül fog viselkedni,de utána rájön hogy ti vagytok a mindene.
De azt semmi esetre se hagyd hogy otthon is legyen,meg nõzzön is.Ez tönkre fog tenni téged is,és a gyerekeket is.
Akkor inkább keress egy embert magadnak bármi úton,hogy minnél elöbb újra a régi legyél.
(a fentebb írt taktika nagyon bevált módszer erre)
Remélem mihamarabb megoldódik a problémád,és boldogan folytatódik az életed!
Bocsi hogy noname.
Nyilván nem fogja azt mondani hogy jó elköltözik tõled a nõcihez,mert mit csinál ha nem jön össze neki ott úgy ahogy õ gondolja.Utána már hogy jöhetne vissza hozzád.Így meg hogy téged zsarol hogy akkor otthagy téged is,csak be akarja biztosítani magának hogy ne rugjad ki.Ha azt mondanád neki hogy szevasz,menj ahova akarsz,(de komolyan)biztos hogy elgondolkodna azon hogy el akarja-e veszíteni mindenét,vagy sem.Persze hogy azokat mondja amiket mond,mert szerelmes.És a ... után megy.Hidd el,ha már esetleg a nõnél lakna,nem bírná elviselni sem.Nem akartam felhozni,de sajnos a családunkban is volt ilyen.A nõ fiatalabb volt sokkal,és persze tetszett apámnak a dolog.Amikor meg anyu azt mondta neki hogy jó akkor költözz hozzá,elkezdett fenyegetõzni,hogy megöli magát,kiugrik az emeletrõl,kimegy az autók elé,felakassza magát meg stb.Ezt is csak azért,hogy ne kelljen elköltöznie,hogy ha bármi nem úgy jön össze,ne legyen az hogy nem tud hova menni,és a családját is elveszítette.Persze hogy anyu is bedõlt neki,és hagyta hogy oda is menjen.A végén már feljött a nõ is,velünk ebédelt(meghívás nélkül,váratlanul)és ez olyan természetes volt apámnak,mint az éjjel és a nappal.Szóval ez men 2 évig!A nõci nyaralni is velünk volt,szóval teljesen úgy viselkedett,mintha családtag lenne.Képzelheted ez milyen volt anyunak,meg nekünk is,pont amikor mi is elkezdtünk fiúkkal barátkozni.
A vége ugye az lett,hogy dobta a nõt,és mindent megbánt.Nagyon szégyellte magát az egészért,és gyûlölte a nõt amiért el akarta szakítani a családjától.(persze ehhez õ is kellett)
Rájött hogy neki nagyon is jó anyu,van hol lakni,van tiszta ruha,kaja,meg hát minden,a gyerekei.(pedig akkor nagyon-nagyon csúnyán viselkedett velünk is)
Szóval ha hagyod hogy otthon maradjon,lehet hogy veletek is ezt teszi.Ha nem hagyod,és elküldöd(akármrnnyire is fáj)lehet hogy egy kis idõre elmegy,de vissza fog menni.Mert ugye ha már vele lehet,nincs meg az a varázsa a dolognak,és akkor rájön,hogy sokkal fontosabb neki a családja.
Amint ugyanolyan hétköznapi dolgok lesznek,mint nálatok,elviselhetetlenné fog tûnni neki az egész helyzet amiben él,és borzasztóan fog fájni neki hogy elhagyta a családját.
A párom szerint is persze hogy nagyon jó ez neki így hogy otthon lakhat,és közben mehet a nõhöz is.Mert az otthon a biztos,a nõ csak egy kaland.(ezt férfi mondta,úgyhogy ez biztos így is érzik)
Szóval szerintem mond meg neki hogy válasszon!
Vagy megy,(de egy idõ múlva úgyis visszajön)vagy marad,és egy ideig elviselhetetlenül fog viselkedni,de utána rájön hogy ti vagytok a mindene.
De azt semmi esetre se hagyd hogy otthon is legyen,meg nõzzön is.Ez tönkre fog tenni téged is,és a gyerekeket is.
Akkor inkább keress egy embert magadnak bármi úton,hogy minnél elöbb újra a régi legyél.
(a fentebb írt taktika nagyon bevált módszer erre)
Remélem mihamarabb megoldódik a problémád,és boldogan folytatódik az életed!
Bocsi hogy noname.
2002.03.15 17:38
PKriszta,
Nem ertem, hogy miert mondod, hogy a no nem egy cafka. Az. Teljes mertekben felelos a tetteiert. Tudta mibe maszik bele, tudta, hogy a ferjednek ket gyereke van. A csaj egy gerinctelen, felelotlen senki. Nehogy mar a ferjed azt is elhitesse veled, hogy egy "Terez anya" lepett be a kettotok/negyetek eletebe!!!
Bocs, hogy kicsit kemenyebb a hangvitel. Egyszeruen nem birom nezni, hogy szerelem cimszo alatt miket engednek meg az emberek maguknak. Elhitetik, hogy az az egy igaz erzes van a vilagon, hogy anelkul elni sem lehet, hogy a tisztesseg, becsulet, szeretet, csaladi osszetartas ertektelen. Megtepazni, megalazni, onbecsulest rombolni, gyereket elhagyni kepesek - miert?
Kerlek ne hagyd magad! Ne hagyd, hogy minden hulyeseggel teletomjek a fejed. (Te meg mindig odabujsz hozza? Tudom masok vagyunk, de en ra sem birnek nezni a ferjemre, nemhogy megerinteni!) Sok erot kivanok...
Cipomama
Nem ertem, hogy miert mondod, hogy a no nem egy cafka. Az. Teljes mertekben felelos a tetteiert. Tudta mibe maszik bele, tudta, hogy a ferjednek ket gyereke van. A csaj egy gerinctelen, felelotlen senki. Nehogy mar a ferjed azt is elhitesse veled, hogy egy "Terez anya" lepett be a kettotok/negyetek eletebe!!!
Bocs, hogy kicsit kemenyebb a hangvitel. Egyszeruen nem birom nezni, hogy szerelem cimszo alatt miket engednek meg az emberek maguknak. Elhitetik, hogy az az egy igaz erzes van a vilagon, hogy anelkul elni sem lehet, hogy a tisztesseg, becsulet, szeretet, csaladi osszetartas ertektelen. Megtepazni, megalazni, onbecsulest rombolni, gyereket elhagyni kepesek - miert?
Kerlek ne hagyd magad! Ne hagyd, hogy minden hulyeseggel teletomjek a fejed. (Te meg mindig odabujsz hozza? Tudom masok vagyunk, de en ra sem birnek nezni a ferjemre, nemhogy megerinteni!) Sok erot kivanok...
Cipomama
2002.03.15 18:04
Kedves pkriszta!
Sajnalattal olvasom, hogy idaig fajultak az esemenyek nalatok. De azt hiszem, hogyha mar tenyleg tobb honapja zajlik igy ez a dolog, akkor nincs mit tenni, kuldd el! Vagy legalabbis probald meg! (konnyu azt mondani)
Egyebkent a nyitott hazassagrol annyit, hogy amikor egy -ket tobb mint gyanus jel utan en mondtam, hogy rendben, elfogadom ezt a helyzetet, eljunk nyitott hazassagban!, akkor teljesen kikelt magabol! Ennyit arrol, hogy ki mit ert a nyitott hazassag alatt....
A masik dolog, ami teljesen felbosszant, es felbosszantott, az amikor kozolte, hogyha el is megy, a lanyunkat akkor is fogja rendszeresen latogatni, rendszeresen felugrik hozza, es tenyleg napi kapcsolatban lesznek. Ez egy masfel eves gyerek eseteben azt jelenti, hogy velem is napi kapcsolatban marad! (egy tiz eves gyerekert ugyebar mar elmehet ugy az iskolaba, hogy az anyjaval ne talalkolzzon!) De ki akarja, - azok utan, - hogy napi kapcsolatban maradjunk!!!!! Az en tovabbi eletem nem szamit????? En fogadjam el, hogy elment, de o barmikor belephet az eletembe? - szoval ez onzoseg, de ugy laccccik minden ferfi igy csinalja....
bocs, ez egy kicsit ferfi gyulolesnek hangzik, de nem az. En csak azt akarom kifejezni, hogyha valaki ugy dont, hogy elmegy, szakit a regi eletevel, az erezze hogy elveszt valamit, es ne gondolja, hogy csak a jo dolgok megmaradhatnak az eleteben, a rossz dolgokat, nehezsegeket csak ugy a hata mogott tudhatja, mindenfajta negativ kovetezmeny nelkul. Es ez nem csak a ferfiakra igaz, hanem a csaladjat elhagyo nore is. Ebben a fogalomban is benne van: Elhagyta a csaladjat. - szorostul borostul, felesegestul, gyerekestul, anyosostul, tarsasagostul.... Merthogy ez igy van, ha elmegy, es ezzel mindenki legyen tisztaban.
A gyereket gonoszsag eltiltani a papatol, nem is tennem! - de a mindennapi lathatas fogalmat elvetem.
Amugy nalunk, ugy tunik, rendben mennek a dolgok. most, mintha kezdenek bizni benne! Csak nehogy alaposan koppanjak - az a baj a megcsalassal, hogy b armilyen jo is, barmilyen megbano is, barmilyen regen tortent is, azert valami ott motoszkal benned!
legyetek jok, es vigyazzatok egymasra!
pkriszta, neked meg KITARTAST!!!
barhogy dontesz is, a Te es a gyerekeid eletet nezd elsosorban!
udv. pimpilla
Sajnalattal olvasom, hogy idaig fajultak az esemenyek nalatok. De azt hiszem, hogyha mar tenyleg tobb honapja zajlik igy ez a dolog, akkor nincs mit tenni, kuldd el! Vagy legalabbis probald meg! (konnyu azt mondani)
Egyebkent a nyitott hazassagrol annyit, hogy amikor egy -ket tobb mint gyanus jel utan en mondtam, hogy rendben, elfogadom ezt a helyzetet, eljunk nyitott hazassagban!, akkor teljesen kikelt magabol! Ennyit arrol, hogy ki mit ert a nyitott hazassag alatt....
A masik dolog, ami teljesen felbosszant, es felbosszantott, az amikor kozolte, hogyha el is megy, a lanyunkat akkor is fogja rendszeresen latogatni, rendszeresen felugrik hozza, es tenyleg napi kapcsolatban lesznek. Ez egy masfel eves gyerek eseteben azt jelenti, hogy velem is napi kapcsolatban marad! (egy tiz eves gyerekert ugyebar mar elmehet ugy az iskolaba, hogy az anyjaval ne talalkolzzon!) De ki akarja, - azok utan, - hogy napi kapcsolatban maradjunk!!!!! Az en tovabbi eletem nem szamit????? En fogadjam el, hogy elment, de o barmikor belephet az eletembe? - szoval ez onzoseg, de ugy laccccik minden ferfi igy csinalja....
bocs, ez egy kicsit ferfi gyulolesnek hangzik, de nem az. En csak azt akarom kifejezni, hogyha valaki ugy dont, hogy elmegy, szakit a regi eletevel, az erezze hogy elveszt valamit, es ne gondolja, hogy csak a jo dolgok megmaradhatnak az eleteben, a rossz dolgokat, nehezsegeket csak ugy a hata mogott tudhatja, mindenfajta negativ kovetezmeny nelkul. Es ez nem csak a ferfiakra igaz, hanem a csaladjat elhagyo nore is. Ebben a fogalomban is benne van: Elhagyta a csaladjat. - szorostul borostul, felesegestul, gyerekestul, anyosostul, tarsasagostul.... Merthogy ez igy van, ha elmegy, es ezzel mindenki legyen tisztaban.
A gyereket gonoszsag eltiltani a papatol, nem is tennem! - de a mindennapi lathatas fogalmat elvetem.
Amugy nalunk, ugy tunik, rendben mennek a dolgok. most, mintha kezdenek bizni benne! Csak nehogy alaposan koppanjak - az a baj a megcsalassal, hogy b armilyen jo is, barmilyen megbano is, barmilyen regen tortent is, azert valami ott motoszkal benned!
legyetek jok, es vigyazzatok egymasra!
pkriszta, neked meg KITARTAST!!!
barhogy dontesz is, a Te es a gyerekeid eletet nezd elsosorban!
udv. pimpilla
2002.03.15 21:23
Szia PKriszta!
Szerintem hagynod kéne,hogy elmenjen. Nincs értelme visszatartani úgy,hogy tudod továbbra is megvan a kapcsolata. Továbbra sem TE vagy neki az egyetlen.
Biztosan nehéz egy ilyen lépésre elszánni magad, de szerintem ez a lehetõ leghelyesebb,ha már képtelen dönteni.
Mert ha most hagyod igy a dolgokat,akkor ha szakit is ezzel a nõvel,mi a garancia,hogy x idõ után nem talál egy másikat és tudja,hogy Te majd elnézed neki.
Legyen benned is méltóság! Ha te feszült vagy,azt a gyerekek is megérzik,tehát egy látszatházasság,tele gondokkal,feszültséggel nem biztos,hogy a lehetõ legjobb.
Én magamhoz sem engedném ezek után az ágyba,mert mindig eszembe jutna,hogy valaki mással is jól ,sõt talán jobban érzi magát,mint velem.
Menjen,ha menni akar és majd meglátjuk,hogy meddig virul az a szerelem. MErt,hogy igaz a mondás:lakva ismerni meg a másikat.
Ne hagyd,hogy kihasználjon. (megjegyzem: én már rég nem mosnék és nem is fõznék rá,oldja meg a dolgait maga,vagy cipelje a szennyesét a nõhöz)
Giti
Szerintem hagynod kéne,hogy elmenjen. Nincs értelme visszatartani úgy,hogy tudod továbbra is megvan a kapcsolata. Továbbra sem TE vagy neki az egyetlen.
Biztosan nehéz egy ilyen lépésre elszánni magad, de szerintem ez a lehetõ leghelyesebb,ha már képtelen dönteni.
Mert ha most hagyod igy a dolgokat,akkor ha szakit is ezzel a nõvel,mi a garancia,hogy x idõ után nem talál egy másikat és tudja,hogy Te majd elnézed neki.
Legyen benned is méltóság! Ha te feszült vagy,azt a gyerekek is megérzik,tehát egy látszatházasság,tele gondokkal,feszültséggel nem biztos,hogy a lehetõ legjobb.
Én magamhoz sem engedném ezek után az ágyba,mert mindig eszembe jutna,hogy valaki mással is jól ,sõt talán jobban érzi magát,mint velem.
Menjen,ha menni akar és majd meglátjuk,hogy meddig virul az a szerelem. MErt,hogy igaz a mondás:lakva ismerni meg a másikat.
Ne hagyd,hogy kihasználjon. (megjegyzem: én már rég nem mosnék és nem is fõznék rá,oldja meg a dolgait maga,vagy cipelje a szennyesét a nõhöz)
Giti
2002.03.16 08:59
Lányok!
Sajnos nekem az a tapasztalatom,hogy ha az ember "ráhagyja"a párjára,vár,tûr,nem tesz semmit,akkor egy idõ után a férfi természetesnek veszi ezt a helyzetet,és úgy gondolja,hogy mi nõk ezt elfogadjuk,és õ csinálhatja tovább.Annyi a különbség,hogy tudunk róla.Magyarul a beleegyezésünket adjuk a dologhoz!!!!
És hozzá kell tennem,hogy aki egyszer megcsalta a párját,könnyebben fogja mégegyszer megtenni.Különösen igaz ez a férfiakra!
A házasságot nem a gyerek tartja össze,hanem az egymás iránt érzet szeretet és tisztelet,megbecsülés.(szerintem).Ha megcsalt,már nem tisztel,nem becsül.Vagy igen?És õ nemcsak szimplán megcsalt,hanem állandó barátnõje van melletted!Ne haragdj,de ez az igazság!
Ha megbocsájtasz neki,együtt maradtok az életed kételkedésbõl,rettegésbõl fog állni.Soha többet nem fogsz hinni neki,még akkor sem,ha esetleg igazat mond.Ne tedd tönkre az életed,fiatal vagy még ahoz!
Szerinted megérdemel még egy esélyt?Bármi legyen erre a válasz,légy határozott,adj neki ultimátumot.És ha nem szakad el attól a nõtõl,akkor megérdemlik egymást.Te viszont sokkal jobbat érdemelsz!!!
Sajnos ezek a tapasztalataim.
üdv:Anett.
Sajnos nekem az a tapasztalatom,hogy ha az ember "ráhagyja"a párjára,vár,tûr,nem tesz semmit,akkor egy idõ után a férfi természetesnek veszi ezt a helyzetet,és úgy gondolja,hogy mi nõk ezt elfogadjuk,és õ csinálhatja tovább.Annyi a különbség,hogy tudunk róla.Magyarul a beleegyezésünket adjuk a dologhoz!!!!
És hozzá kell tennem,hogy aki egyszer megcsalta a párját,könnyebben fogja mégegyszer megtenni.Különösen igaz ez a férfiakra!
A házasságot nem a gyerek tartja össze,hanem az egymás iránt érzet szeretet és tisztelet,megbecsülés.(szerintem).Ha megcsalt,már nem tisztel,nem becsül.Vagy igen?És õ nemcsak szimplán megcsalt,hanem állandó barátnõje van melletted!Ne haragdj,de ez az igazság!
Ha megbocsájtasz neki,együtt maradtok az életed kételkedésbõl,rettegésbõl fog állni.Soha többet nem fogsz hinni neki,még akkor sem,ha esetleg igazat mond.Ne tedd tönkre az életed,fiatal vagy még ahoz!
Szerinted megérdemel még egy esélyt?Bármi legyen erre a válasz,légy határozott,adj neki ultimátumot.És ha nem szakad el attól a nõtõl,akkor megérdemlik egymást.Te viszont sokkal jobbat érdemelsz!!!
Sajnos ezek a tapasztalataim.
üdv:Anett.
2002.03.17 23:01
Huh! Igen, lehet, hogy ti többet tudtok kiadni a saját indulataimból, mint én magam. Mindenkinek igazat adok, és lehet, hogy az okos ember a más kárán tanul, de... jelen pillanatban nem érzem magam még elég okosnak. Okulok, de közben látom, hogy a gyerekeim imádják! Én próbálok másként viszonyulni a dolgokhoz, de számomra a házassági kötelék nagyon erõs dolog, még ha õ akarja is megszakítani, én egyelõre ellentartom a dolgot - fõleg, hogy érzem,mekkora zavar van az õ fejében is. És amíg itthon van, addig én ugyanúgy érzem, hogy gondoskodnom kell róla is úgy, mint a gyerekekrõl is (és ez ösztön) - Csak a szeretet és fontosság éreztetését érzem lehetõségnek a kapcsolatunk megmentésére, de persze a végtelenségig nem vagyok hajlandó tûrni! Most, hogy baj van, annyi ismeretlen és ismerõs állt mellém tanácsokkal, konkrét segítséggel, beszélgetéssel, hogy így ezt az idõszakot talán könnyebb átvészelni. Még a családomat is külön kértem, hogy ne támadják õt ha együtt vagyunk, a mi dolgunk, hogy hogyan oldjuk meg, de ha õt nyiltan támadják, és éreztetik vele a rosszallásukat, azzal számunkra tesznek rosszat! Mindenkinek meglehet róla a véleménye, de mi fogjuk kitalálni, hogy mit csinálunk! És ez lehet hogy csak a látszat, mint az is, hogy együtt vagyunk, de azért vannak még érzelmei, és remélem, hogy felszínre tudom hozni õket. Ha nem, akkor elküldöm, hogy ne kínozzon tovább! De ezt még meg kell tennem...
2002.03.23 23:39
Seymour!
Nem biztos az, hogy ugyanaz az élethelyzet! Az õrült szerelem nekem a sok évvel ezelõtti volt, a mostani ismeretséggel kicsit megkeveredtem, azt hittem, megint az az érzés...
DE NEM. És örülök neki. Voltak hasonlóságok, de szerencsére (most így gondolom) semmilyen nyílt közeledés nem történt egyikünk részérõl sem. A dráma (már ha lehet íhy nevezni), bennem belül zajlott, esetleg benne is, ezt nem tudhatom.
Mostanra bennem helyreállt a béke, azt gondolom, szép barátság van alakulóban, és nem törekszem, hogy más legyen belõle.
Nem tudom, ki lehet-e lábalni belõle. Adj idõt magadnak!
Fontos tapasztalat lesz ez az életedben, akárhogy is alakul. Én pl. az "õrült szerelem" tapasztalat miatt örülök, hogy ez a mostani ismeretségem egy kedves barátság lesz, vagy már az.
Nem bírnék lelkileg, fizikailag még egy ilyen õrültséget. Mert nem tudok hazudni... Mert nem is akarok... Mert már elégedett vagyok a férjemmel, az életünkkel, igazán szeretem, és tudom, hogy egy pillanatnyi megzavarodás volt részemrõl a körülmények hasonlósága miatt.
Seymour!
Ha gondolod, írd meg, mi az az "élethelyzet", mért reménytelen stb. Kérdezz, ha akarsz, amire lehet, válaszolok.
Adyléda
Nem biztos az, hogy ugyanaz az élethelyzet! Az õrült szerelem nekem a sok évvel ezelõtti volt, a mostani ismeretséggel kicsit megkeveredtem, azt hittem, megint az az érzés...
DE NEM. És örülök neki. Voltak hasonlóságok, de szerencsére (most így gondolom) semmilyen nyílt közeledés nem történt egyikünk részérõl sem. A dráma (már ha lehet íhy nevezni), bennem belül zajlott, esetleg benne is, ezt nem tudhatom.
Mostanra bennem helyreállt a béke, azt gondolom, szép barátság van alakulóban, és nem törekszem, hogy más legyen belõle.
Nem tudom, ki lehet-e lábalni belõle. Adj idõt magadnak!
Fontos tapasztalat lesz ez az életedben, akárhogy is alakul. Én pl. az "õrült szerelem" tapasztalat miatt örülök, hogy ez a mostani ismeretségem egy kedves barátság lesz, vagy már az.
Nem bírnék lelkileg, fizikailag még egy ilyen õrültséget. Mert nem tudok hazudni... Mert nem is akarok... Mert már elégedett vagyok a férjemmel, az életünkkel, igazán szeretem, és tudom, hogy egy pillanatnyi megzavarodás volt részemrõl a körülmények hasonlósága miatt.
Seymour!
Ha gondolod, írd meg, mi az az "élethelyzet", mért reménytelen stb. Kérdezz, ha akarsz, amire lehet, válaszolok.
Adyléda
2002.03.26 19:36
A dráma az én esetemben is belül zajlott, zajlik. Már két éve. Ez talán elég idõ. És hát Te már túl vagy az õrült dolgokon. Én nem tudom, hogy érezném magam, mert nem teljesült be. De én sem akarnám elveszíteni a férjem. Biztos rossz érzésem volna vele szemben.
Annzi azonban bizonyos, ettõl nõnek éreztem magam ismét, noha ugye semmi nem történt. Részletesebben és sem merek írni, mert borzasztóan szégyenleném magam.
Annzi azonban bizonyos, ettõl nõnek éreztem magam ismét, noha ugye semmi nem történt. Részletesebben és sem merek írni, mert borzasztóan szégyenleném magam.
2002.03.26 22:06
Seymour!
Nem kell szégyellni. Én nem azért nem írok, mert szégyellem, hanem mert sokan ismernek személyesen, de ezekrõl a dolgokról nem tudnak. És nem érzem még elérkezettnek az idõt, hogy megtudják.
Szerintem írj nyugodtan, ha szeretnéd kiönteni a szíved.
Szívesen írok, ha érdekel valami, válaszolok, amennyire ezt nyilvánosan lehet.
Adyléda
Nem kell szégyellni. Én nem azért nem írok, mert szégyellem, hanem mert sokan ismernek személyesen, de ezekrõl a dolgokról nem tudnak. És nem érzem még elérkezettnek az idõt, hogy megtudják.
Szerintem írj nyugodtan, ha szeretnéd kiönteni a szíved.
Szívesen írok, ha érdekel valami, válaszolok, amennyire ezt nyilvánosan lehet.
Adyléda
2002.03.29 21:18
Sziasztok!
Most elõször vetõdtem ide ebbe a topicba, engem ez a téma régebben érintett a gyermek oldaláról. Megmondom õszintén, mélyen megvetem az apámat, mert anyámat megalázó módon megcsalta, gyûlölöm a feleségét, mert képes volt egy kétgyermekes családapát elcsábítani, megzavarni és zsarolni. Anyámat sajnálom, mert még most is megviseli, ha a gyermekkoromról mesél, pedig szerencsére a válás után 40 évesen 2 gyerekkel k...szegényen talált magának egy rendes férfit, akivel szépen megöregedhet és nekem, mint kislánynak anno egy rendes férfi mintát adott. Ha nincs anyámnak ez a szerencséje, hogy talál egy rendes férfit, valószinûleg én sosem hittem volna, hogy én majd boldog házasságban fogok/tudok élni.
Szóval lányok és fiúk, nagyon gondoljátok meg, hogy mit mûveltek a házzasságaitokban, mert minden kis pillantást, feszültséget érez a gyerek és õ szenved a legjobban, nem a szegény szerencsétlenül járt apuka, aki hirtelen szerelmes lett és nem a megalázkodó anyuka, aki mindent megtesz az anyagi biztonságért, hanem a gyerek. A legönzõbb dolognak tartom a hûtlenséget és a legundorítóbb dolognak tartom, ha még el is árulják egymásnak ezeket a botlásokat, hogy a másik még jobban szenvedjen és megalázkodjon.
Ha gyermeket vállalunk, akkor felelõsséget vállalunk a gyermekünkért, semmi más önzõ dolog nem zavarhatja meg egy ártatlan gyermek lelki fejlõdését, mert ha ezt megtesszük, onnantól sosem fog már minket tisztelni...
A férjemmel egyetértettünk, hogy egy másik emberrel való testi kapcsolat, olyan szintû megsértése a másiknak, amitõl nem valószinû, hogy folytatható a házasságunk, ezért már a házasságunk elõtt házassági szerzõdést írtunk, hogy az anyagiakkal tisztába legyünk, esetleges félrelépés esetén tudjuk, hogy mire számíthatunk. A férjemmel szeretjük egymást, nagyon figyelünk egymásra, annak ellenére, hogy másfél évig külföldi munka miatt külön is éltünk. Egyikünk sem szab a másiknak határokat, engedjük a másikat szabadon élni, egyedül lenni, ha úgy kívánja, ha túl szürke az életünk, megpróbálunk változtatni, mindig valamelyikünk képes a kapcsolatunk megújítására, szeretjük és tiszteljük egymást és legfontosabb feladatunknak tartjuk a gyermekünk egészséges lelki nevelését, mert nem akarom, hogy olyan lelki fájdalommal éljen, mint én, akinek még mindig hiányzik egy igaz öszinte apai ölelés.
Nem bezzegni szerettem volna, hanem példát mutatni,hogy erõs alapokat kell tenni egy tartós kapcsolatért. Mindketten tudjuk, hogy a csalás egyet jelentene a válással, mert az õszintétlen, megalázó életre egyikünk sem képes. A gyermeknek nagyobb biztonságot ad egy tiszta tér mint egy hazug.
bocsi, hogy hosszú voltam
legyetek büszkék és ne legyetek kishitûek!
csak anyagi okokból tudnám elfogadni, ha egy pár együttmarad, annak ellenére, hogy csalják egymást.
üdv: zs
Most elõször vetõdtem ide ebbe a topicba, engem ez a téma régebben érintett a gyermek oldaláról. Megmondom õszintén, mélyen megvetem az apámat, mert anyámat megalázó módon megcsalta, gyûlölöm a feleségét, mert képes volt egy kétgyermekes családapát elcsábítani, megzavarni és zsarolni. Anyámat sajnálom, mert még most is megviseli, ha a gyermekkoromról mesél, pedig szerencsére a válás után 40 évesen 2 gyerekkel k...szegényen talált magának egy rendes férfit, akivel szépen megöregedhet és nekem, mint kislánynak anno egy rendes férfi mintát adott. Ha nincs anyámnak ez a szerencséje, hogy talál egy rendes férfit, valószinûleg én sosem hittem volna, hogy én majd boldog házasságban fogok/tudok élni.
Szóval lányok és fiúk, nagyon gondoljátok meg, hogy mit mûveltek a házzasságaitokban, mert minden kis pillantást, feszültséget érez a gyerek és õ szenved a legjobban, nem a szegény szerencsétlenül járt apuka, aki hirtelen szerelmes lett és nem a megalázkodó anyuka, aki mindent megtesz az anyagi biztonságért, hanem a gyerek. A legönzõbb dolognak tartom a hûtlenséget és a legundorítóbb dolognak tartom, ha még el is árulják egymásnak ezeket a botlásokat, hogy a másik még jobban szenvedjen és megalázkodjon.
Ha gyermeket vállalunk, akkor felelõsséget vállalunk a gyermekünkért, semmi más önzõ dolog nem zavarhatja meg egy ártatlan gyermek lelki fejlõdését, mert ha ezt megtesszük, onnantól sosem fog már minket tisztelni...
A férjemmel egyetértettünk, hogy egy másik emberrel való testi kapcsolat, olyan szintû megsértése a másiknak, amitõl nem valószinû, hogy folytatható a házasságunk, ezért már a házasságunk elõtt házassági szerzõdést írtunk, hogy az anyagiakkal tisztába legyünk, esetleges félrelépés esetén tudjuk, hogy mire számíthatunk. A férjemmel szeretjük egymást, nagyon figyelünk egymásra, annak ellenére, hogy másfél évig külföldi munka miatt külön is éltünk. Egyikünk sem szab a másiknak határokat, engedjük a másikat szabadon élni, egyedül lenni, ha úgy kívánja, ha túl szürke az életünk, megpróbálunk változtatni, mindig valamelyikünk képes a kapcsolatunk megújítására, szeretjük és tiszteljük egymást és legfontosabb feladatunknak tartjuk a gyermekünk egészséges lelki nevelését, mert nem akarom, hogy olyan lelki fájdalommal éljen, mint én, akinek még mindig hiányzik egy igaz öszinte apai ölelés.
Nem bezzegni szerettem volna, hanem példát mutatni,hogy erõs alapokat kell tenni egy tartós kapcsolatért. Mindketten tudjuk, hogy a csalás egyet jelentene a válással, mert az õszintétlen, megalázó életre egyikünk sem képes. A gyermeknek nagyobb biztonságot ad egy tiszta tér mint egy hazug.
bocsi, hogy hosszú voltam
legyetek büszkék és ne legyetek kishitûek!
csak anyagi okokból tudnám elfogadni, ha egy pár együttmarad, annak ellenére, hogy csalják egymást.
üdv: zs
2002.04.03 08:53
Sziasztok!
Több, mint 3 éves kapcsolatomban rá kellett ébrednem, hogy a páromnak elsõ a munka, utána pedig önmaga! Hittem abban, hogy ez majd változik, de semmi eredmény...
2 évig együttéltünk, mjad építkezésbe kezdett, és elköltözött. Váltig állítja, hogy ugyanolyan fontos vagyok számára. Általában a hétvégéket nála töltöm, de ez nekem kevés, ezt õ is tudja. Semmit nem tesz annak érdekében, hogy normalizálódjon a helyzet. Nem tudom eldönteni, hogy vele maradjak vagy szakítsak vele.
Azóta megismertem egy kedves srácot, õ szeretne egy komoly kapcsolatot, de amíg nem tisztáztam az elõzõt, mit is mondhatnék....
Segítsetek!
Köszi
Több, mint 3 éves kapcsolatomban rá kellett ébrednem, hogy a páromnak elsõ a munka, utána pedig önmaga! Hittem abban, hogy ez majd változik, de semmi eredmény...
2 évig együttéltünk, mjad építkezésbe kezdett, és elköltözött. Váltig állítja, hogy ugyanolyan fontos vagyok számára. Általában a hétvégéket nála töltöm, de ez nekem kevés, ezt õ is tudja. Semmit nem tesz annak érdekében, hogy normalizálódjon a helyzet. Nem tudom eldönteni, hogy vele maradjak vagy szakítsak vele.
Azóta megismertem egy kedves srácot, õ szeretne egy komoly kapcsolatot, de amíg nem tisztáztam az elõzõt, mit is mondhatnék....
Segítsetek!
Köszi
