Új privát üzeneted érkezett!

Hol lehet háromdimenziós ultrahangos vizsgálatot végezni a keleti országrészben? Létezik-e olyan program ami kiküszöböli az esélyegyenlőtlenséget pl. egy kisvárosi kismama és nagyobb városban élő jobb orvosi ellátáshoz jutó kismama magzatjának visgálatakor? Miért van az, hogy a jobb műszerek miatt különböző az esély a pontos diagnózisra és ezzel egyes emberek pusztán azért mert keleten, vagy kisvárosban születtek hátrányba kerülnek???
Névtelen
 


Budapesten belül is óriási különbségek vannak kórház és kórház között. A bőség zavarában nem is könnyű megtalálni a megfelelőt. Ha az ember előre tudja, hogy lehetnek problémák (nálunk pl. RH-összeférhetetlenség), akkor a legkorszerűbb helyet kell keresni, a kényelem, vagy a könnyű elérhetőség másodlagos szempont csupán. Ha bizonytalan vagy, estleg nem bízol a kapott diagnózis pontosságában, kérj beutalót egy nagyobb kórházba vagy klinikára. Egyébként szerintem a kisvárosiak, illetve a falusiak minden szempontból hátrányban vannak a nagyvárosiakkal, vagy a fővárosiakkal szemben, egyetlen dolgot kivéve, ez pedig a belélegzett levegő tisztasága.
Pásti Ildikó
 


En Nyiregyhazan szultem, a lakohelyemtol 200 km-re. Az orvossal es a felszereltseggel semmi problemam nem volt, nekem inkabb az emberekkel volt problemam, akik a szulest kovetoen korulvettek. Mi ROOMING-IN -ben voltunk. Amit jo otletnek tartok csak szerintem nem igazan ugy mukodik a dolog ahogyan kellene. Odri
odri
 

 
 

ROOMING -IN
En Budapesten szultem 8 hete, es nagyon orultem a rooming-in elhelyezesnek. Viszont mar akkor es ott tudtam, hogy nem azt vartam amit kaptam. Az nem igaz, hogy nem kaptam semmit, hiszen a kisfiam egyfolytaban velem lehetett. Viszont volt egy csomo kerdesem, amire semmi erdemleges valaszt nem kaptam, pl.: a szoptatassal kapcsolatban nemhogy maguktol nem mondtak semmit, de a kerdeseimre sem valaszoltak, max. annyit, hogy " Ezen a korhazi osztalyon az a jo ha faj...", na most ez segitseg konkret kerdesre???
Szoval nekem ugy tunt, hogy jo dolog is lehet ez a rooming-in, ha ugy mukodtetik ahogyan kell. Igy viszont ha kello idoben kiengedik anyat es gyermeket, meg helyrehozhatok bizonyos dolgok: pl.: hogy a kisfiamat " titokban " cumiztattak, aztan persze kuzdhettunk a szopasert. Hat ez mifele rooming-in??
Névtelen
 


En mindket szulesemnel a debreceni klinika szuleszetet valasztottam, szinten rooming-in rendszerrel. Es ott(par hianyossagtol eltekintve) mukodik a rendszer. Rengeteg segitseget kaptunk a noverektol, es mindezt hatalmas turelemmel tettek. az ejszaka kozepen is jott hozzam a noverke(nehezen indult meg a tejem), hivas nelkul, hogy segitsen rendesen mellre tenni a lanyomat. En nagyon jol ereztem magam, es ha harmadszor szulok, biztos, hogy ismet a DOTE szulesztete fogom valasztani.
Névtelen
 


Szia Odri!

Én is valószínűleg Nyíregyházán fogok szülni, igaz ez még távolabb van, de azért minden értékes információ érdekel.
Érdekelne, hogy kinél szültél, tapasztalataid a kórházzal, a nővérekkel és a Rooming in-nel kapcsolatban.
Mivel valószínű, hogy nem mindenkit érdekel, írhatod magánban is.

Üdv. és előre is köszi: Nóri
Nóri
 


Szia Nori!

Nem titkolom a velemenyem, es nagyon szivesen megosztom a tapasztalataimat. Azt azonban tudnod kell, hogy nekem Apor az elso gyermekem, tehat en mast, mint a ROOMING-IN-t nem ismerek. Igy igazan osszehasonlitasi alapom nincs. En Losonczi dr.-nal szultem. Rola csak jot tudok mondani. Tulajdonkeppen en miatta utaztam minden vizsgalat miatt 200 km.
A korhaz szuper! Miota megepult az uj epulet, benne az uj szuleszettel. Nagy tisztasag, kulturalt kornyezet, csak nehany vedononek kellene a modoran valtoztatni. (tisztelet a kivetelnek) Nem egeszen ertem miert, de a ROOMING-IN-ket nem igazan kedvelik. Az volt az erzesem, hogy ugy gondoljak: Te akartad, hat csinald!
Ugyanakkor ha ujra szulnek, biztos ujra odamennek, mert azt el sem tudom kepzelni, hogy ne legyen velem az en Bogarkam. Amin valtoztatnek, hogy ejszakara vigyek el az elso egy-ket napban a babat. Ha a ferjed belemegy feltetlenul legyen ott a szulesnel. Az nekem nagy segitseget jelentett. Ha nem is testben, de lelekben.
Ami meg nem tetszett, hogy konyorogni kellett szinte, hogy megmutathassam a babam a rokonoknak. Ezt szerintem ugy a legjobb megoldani, ha megmondod nekik, lehetoleg ne kulon-kulon szallingozzanak be, hanem egyeztessenek. Neked is faraszto a babanak is meg en utaltam, hogy lattam az arcukon a vedonoknek, hogy mar megint. Oket is meg lehet biztosan erteni, de en annyira ki voltam ehezve egy kis kedvessegre batoritasra pici mosolyra. A szobatarsak sokat tudnak segiteni. Nekem nagy szerencsem volt. ok segitettek at a legtobb nehezsegen. Most egyelore ennyi, mert felebredt Api es kezdi a polcot lepakolni. Szia! Odri
odri
 


Szuper dolognak tartom a BABANET létrejöttét, ez egy újabb lehetőség a kismamák és kispapák számára, hogy ne csak a szük környezetükkel tarthassák a kapcsolatot azokban az időkben, mikor még az új jövevény "diktálja" az időbeosztást.
BAZSU
 


Ha már szóba került köztetek a "baba barát" elhelyezés és kórházak, én is ebben a témában írnék Nektek és az eztán családossá váló mamáknak. Győri lévén nem kellett nagyon gondolkodni azon, hogy hová is utazzak szülni, illetve utazzunk szülni, mivel mikor az első csemetémet szültem 1993-ban a győri kórházban akkor vezették be a papás szülést és a rooming-in rendszerű babaelhelyezést. Nem részletezem ezt az időszakot, hiszen második gyerkőcömet is ott szültem meg (ugyanabban a szobában) 1999-ben.
Természetesen ez a hat év hozott változást is, de lényegében ugyan olyan "jól" éreztük magunkat mind a két esetben. És itt had bátorítsam azokat az apukákat, akik nem mernek a szülőszobába belépni. Azzal, hogy a párjuk mellett vannak együtt "múlatják" az időt, majd a fájdalom idejében ott van és fogja a kezét, végül amikor a mama hasán meglátja, megérinti a még mázas, maszatos babáját, maguknak (is) tesznek jót, hiszen ezt nem lehet egy látogatás alkalmával elmesélni, ezt át kell élni. Szóval apukák kalandra fel! Írjatok, kérdezzetek! sziasztok.
Királyné Nagy Ildikó
 


Tegnap lettem kétszeres apuka és most sem mertem bemenni. Igazából nem féltem csak tehetetlennek éreztem magam. Úgy érzem nem férfinek való! A legszomorúbbnak azt tartom, hogy majdhogynem kötelező ("Hát milyen férfi vagy te, hisz a Kovács végig ott volt a feleségével") részt venni az apukának a szülésen. " Ezt át kell élni, örök élmény stb." Figyi, ne legyen már lelkiismeret furdalásom mert képtelen vagyok rá. Sok férfit belehúztok ebbe az őrületbe és azt hiszitek életre szóló élményt nyújt nekik. Hát nem hiszem, hogy ez igaz!
Üdv Robi!
obiobi
 


Nem kell senkinek lelkiismetefurdalast erezni, mert nem bir ott lenni a szulesnel. Ha ferfi volnek, en is ezerszer meggondolnam a dolgot. De noi szempontbol csak annyit, hogy nincs annal jobb, mint mikor a parunk kezebe tudunk kapaszkodni egy-egy nehezebb pillanatban, vagy csak ott van velunk. Nalunk eloszor en nem akartam, hogy a ferjem ott legyen, de az o keresere vallaltam az egyuttszulest. Es tenyleg sokkal kozeleb kerultunk egymashoz, hatalmas elmeny volt. De ez biztos, hogy nem mukodik mindenkinel,es el tudom kepzelni, hogy a ferfiak egy resze nem tud magaval mit kezdeni egy ilyen szituacioban.
Udv
Eva
Névtelen
 


Sziasztok
Én, mint kezdő kismama folyton azt veszem észre, hogy ránk a védőnőknek nicsen ideje. Tele vagyok kérdésekkel és amikor megkérdezek valamit akkor kiszúrják a szememet valami üres válasszal és rögtön elkezdik mondani, hogy még hova kell mennem vizsgálatra.
Multhéten megkérdezte tőlem a védőnő, hogy megmozdult e a baba, amikor azt mertem neki mondani, hogy éreztem valamit, akkor meg jol rámförmedt, hogy biztos csak bélmozgás volt. Na kérdem én ha ő jobban tudja, hogy mit éreztem akkor elmondhatná, hogy honnan tudom, hogy az már a baba lesz vagy volt.
Szörnyű ez a közöny a védőnők részéről.
Itt állok tanácstalanúl és mindenki azzal van elfoglalva, hogy milyen nagy pocim van ahhoz képest, hogy még csak 17 hetes vagyok.

Na végre kipanaszkodtam magam egy kicsit :-)))
Amúgy nagyon élvezem a pocimat, csak ez a fülledt meleg ne lenne.
Már alig várom, hogy mégegyszer érezzem azt a belső simogatásfélét. Szerintetek az már a baba volt, vagy tényleg csak bélmozgás?

Egy roppant tanácstalan kismama
Kata
 


En sem tudtam annak idejen, hogy ez a baba, vagy csak valami mas. eleinte olyan erzes volt. mintha egy kis pillango repdesne a hasamban, nem rugas volt az,hanem egyfajta "rebbenes". kesobb mar sokkal konkretabban ereztem, annyira, hogy volt olyan, hogy bepisiltem, olyat rugott belem a draga.
Egyebkent a vedonokrol: amikor a masodik babat vartam, mar nagyon koran ereztem a baba "rebbeneset" allitolag ez a masodik babanal mar igy szokott lenni. a vedono kozolte velem, hogy ez marhasag. Hulyen ereztem magam, az teny.
Eva
Eva
 


Apukŕk rčszvčtele a szülčsen nem rčszvčtel szerintem, hanem jelenlčt. Bŕr 6 ňrŕn keresztül nagyon fŕjt, volt arra energiŕm hogy mčg szegčny fčrjemet megsajnŕljam annyira szerencsčtlen volt a tehetetlensčge. A sok tanfolyam meg gyakorlatozŕs, masszŕzs stb. mind hiŕba, nekem akkor semmi nem kellett. Rŕadŕsul mindig a fŕjŕs csůcsŕn kinŕlt meg valamivel amikor azt se tudtam kinyögni hogy nem kell semmi. Szerencsčre a szülčsznö nagyon tapintatosan "forditott" čs amikor včge volt a fŕjŕsnak akkor megismčteltette vele amit mondott. De akkor sem kellett semmi. De jň volt hogy ott van az ismerös alakja. Apukŕk legyetek jelen! Segiteni nem tudtok, de legalŕbb ismerösök vagytok. Meg a fotňzŕs is Rŕtok marad, nekünk van egyčb dolgunk.
zsuzsanna
 


Apropo terhestorna... mennyi idos kortol javasolt menni terhestanfolyamra?
Kata
 


Sziasztok!

Az én férjemnél szerintem senkisem lehet rosszabbul, ha kórházat, sztetoszkópot, vagy netán egy csepp vért lát. Annyira utálja ezt a témát, még akkor is, ha a nővérke csinos és rövid köpenyt visel, hogy az valami rettenet. De csodák még vannak: mikor megtudtuk, hogy kibabánk lesz, természetesen felkerestünk (együtt!!!) egy orvost, és a részletes megbeszélés során szóbakerült a papás szülés kérdése. Én rendkívül kényelmetlenül éreztem magam, mert tudtam hogy az lesz a válasza hogy nem szeretne bejönni velem a szülőszobára. De mint említettem, vannak még csodák: a válasz az volt, hogy: "természetesen ott szeretnék lenni!" Erre én azt gondoltam, hogy valószínű valamit félreértettem De NEM!!! ...Ppár hónap múlva megszületett kislányunk a MÁV Kórház szülészetén, és csak arra emlékszem, hogy a párom 3 napig 1 méterrel a föld fölött járt örömében, a közeli ismerösők később elmondták, hogy mekkora boldogság volt neki, hogy elvághatta a köldökzsinórt, hogy bíztatott, "Mama! Már látszik a haja!" Stb.. A következő gyermekünket is együtt szeretnénk "világrahozni."
BAZSU
 


Sziasztok! A papásszülésre mindenkit csak rá kell beszélni. Fantasztikus! Nekem az ötből háromnál ott volt. A másik kettőnél a fiúk gyorsabbak voltak, sajnos! A szülésznők szerintem a rendszer (rooming-in) gyenge pontjai. Abszolút rossz tapasztalataim vannak róluk. Utálatosak és kényelmesek. Az én védőnőm nagyon rendes volt és a salgótarjáni kórház ( ott szültem) nővérei is. Ami az éjszakai elvitelt illeti nem helyeslem. Legyen ott a baba mindíg! Ja, és óvakodjatok a nagymamáktól! Nincs igazuk és mindenbe beleszólnak. Bocs a kivételnek! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Szia Timi, vigyŕzz mert Te biztosan leszel egyszer Nagymama... De valami igazad van, bŕr nekem szerencsčm hogy mindent rŕmhagynak. Valňszinüleg annyira messze jŕrok az ö ideŕiktňl hogy szavuk sincs. Meg az eredmčny eddig engem igazolt. Azt hiszem Anyakčnt a legnagyobb elismerčst Anyukŕmtňl kaptam, aki azt mondta hogy ha megint Kismama lenne valami csoda folytŕn, mindet ůgy csinŕlna mint čn čs tölem kčrne tanŕcsot. 7 hčtig volt velünk (1000km-re az otthonŕtňl) mindenben kiszolgŕlt, csak babŕzhattam. Emellett ha a včlemčnyčt kčrtem de nem fogadtam meg nem sčrtödött meg hanem mindent rŕmhagyott. Ezůton is köszönöm neki hogy fantasztikussŕ segitett tenni a gyermekŕgyas idöt. Az addig elčg konfliktusos viszonyunk most szuper lett.
A szülčsznök otthon valňszinüleg azčrt a rendszer gyenge pontjai mert nem včgezhetik amire valňk, vagyis a szülčslevezetčst. Ott az orvos a föszereplö (mindenki elött). Talŕn ha több szavuk meg felelösččgük lenne. Mikor čn szültem mčg abban a fŕjŕsködben is feltünt hogy az orvos (nö)csak a kitolŕsi szakban volt včgig jelen čs akkor is azt csinŕlta amit a bŕba mondott. Talŕn ha komplikŕciň lčp fel akkor ŕtveszi az irŕnyitŕst, nŕlunk nem kellett. Szčpen oda ŕllt ahova mondtŕk neki čs adta kčz alŕ a dolgokat. A včgčn meg elhelyezte az egy szem öltčsemet. És amikor hazamenetel elött a kontrollon hŕlŕlkodtam neki (csak szňban) akkor megköszönte a közremüködčst čs hogy megbiztam benne. Persze talŕn az is benne van az itteni hŕlapčnztelensčgben hogy havi 500.000Ft felett keres egy sima kňrhŕzi orvos.
zsuzsanna
 


Szia Kata, čn 18 hetesen čreztem az elsö (eddig egyetlen) gyerekemet, mindenki azt mondta hgy lehetetlen, de čn biztos vagyok benne hogy az volt. Legyčl Te is biztos, most mčg črzčsnek is remek. Majd amikor a včge felč e lčlegzeted is elakad a rugŕsaitňl... A terhestornŕt meg minčl korŕbban kezded annŕl jobban begyakorolsz mindent. Meg ha nem tetszik a kurzus, van idöd mŕsikat keresni. Az ůszŕst nagyon ajŕnlom, a včgčn ugyis olyannak črzed magad mint egy bŕlna, azoknak meg a legjobb közeg a viz.
zsuzsanna
 


Kedved Zsuzsannna!

Szeretnelek megkerni,hogy probalj meg inkabb
ekezetek nelkul irni,mert igy nagyon nehezen
lehet olvasni amugy nagyon erdekes irasaidat.
A tobbiek neveben is koszi!
egy ujdonsult erdeklodo
Névtelen
 


Kedves Zsuzsa! Biztosan én is leszek nagymama és nekem nem is a fiaim nagyijaival van vagy volt a bajom. A mamám nagyon nehezen lendült bele a nagymamaságba kb 5-6 év után, egyébként sem jutott eszébe tanácsokat adni, mert elég jól ismer engem,hiszen a lánya vagyok. Az anyósom pedig, szegény már meghalt, érvekkel meggyőzhető volt és elismerte, hogy én jobban csinálom, mint ő. A szülésznőkre ezek után semmiképpen sem bíznám magam, nem is értem, hogy miért nem rohantam le őket teliszájjal, mert általában nem szoktam nyusziként viselkedni. Valószínűleg a megváltozott tudatállapot az oka, és ha rajtam múlna, akkor a közelébe se mennék, sem szülésznőnek, sem kórháznak. Ezzel az erővel egyedül is szülhettem volna. Lehet, ha még szülök, így is fogok tenni. Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Kedves Zsuzsa!
Koszi a biztatast, de mar biztos vagyok benne hogy o volt mert a ferjecskem is erezte de csak egyszer, en meg ugy megijedtem hogy tenyleg elallt a lelegzetem, elegge kis ficanka a kicsikenk..
Mar alig varom, hogy tobbszor erezzem.
Allitolag az osszes terhestornas szabin van igy keresnem kell valakit aki maszekban csinalja, most kaptam egy cimet ahova a ferjek is johetnek, mar csak el kell mennem hozza.
Csutortokon megyunk ultrahangra, kivancsi vagyok mar mekkora lehet. A ferjecskem mindennap beszelget vele es mar most kotelezo az esti puszi am...
A ferjem egyebkent egy kicsit odzkodik a szulestol, mert fel tole egy kicsit, igazabol azt mondja, hogy attol fel, hogy milyen tehetetlen lesz es nem fog tudni nekem segiteni.
Mindenesetre mondtam neki hogy nekem eleg ha csak fogja a kezemet.


Kata
Boszi
 


Sziasztok!

Az én szülésemnél a férjemnek és a szülésznőnek is kulcsszerepe volt. A szülésznő, aki igazából még csak tanuló volt, rendkivül kedves, segitőkész és hozzáértő volt. A vajúdás alatt végig melletem volt, mindig mondta, hogy mi miért történik és nagyon biztatott. Ez sokat jelentett. A férjem ottléte pedig .. , szóval azt hiszem nélküle nem ment volna. A szülés végére elég rossz állapotba kerültem (hosszú,fáradságos, nem minden napi szülés volt, de ez egy másik téma), szóval még lélegezni is "elfelejettem". Ott volt velem , fogta a fejemet és az hogy rá koncentráltam, követtem az ő utasitásait - amit elötte a szülésznőtől kapott- sokat segitett. mindenkinek csak ajánlani tudom, hiszen egyutt joban-rosszban, mindenben!

üdv Garam
Garam
 


Sziasztok!

Én is papás szülés pártoló vagyok. Férjem döntött úgy, már az első babánknál, hogy be szeretne jönni, sajna nem jött össze, nem volt hajlandó megfordulni, császár lett. A második a szülés elötti nap megfordult, úgyhogy másodszorra sikerült, felejthetetlen közös élmény volt mindkettőnknek. De ez csak így volt jó, erőltetni szerintem nem szabad.

Csilla
Staudt Gáborné
 


Így van én azért is pártolom a papás szülést,mert nem árt,ha látják a papák,milyen is egy szülés.Fogalma sincsen némelyiknek,hogy mennyire nem egy leányálom.Az én párom is aki pedig inkább lenyeli a nyelvét minthogy elismerjen valamit,még Ő is csak annyit tudott kérdezni megillető-dötten:"ennyire fáj??"
Meg azért is jó,ha bentvannak,mert valóban kell a támasz mind fizikailag,mind lelkileg.
Klári
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Házasság, család

Jegyzetfüzet: