Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!

Nem tudom, van-e hasonló topic máshol, ha van, akkor az a kérdésem, hogy hol találom...

Ha még nincs ilyen, akkor viszont az a kérdésem, hogy mi hat kialvatlanság ellen...
Azt én is tudom, hogy az alvás, de akkor, ha erre nincs lehetõség, és ezen nem is tudok változtatni, akkor mit lehet tenni? Már olyan fáradt vagyok, hogy éjszaka összegabalyodnak a szavak betûi a számban, vagy nekimegyek a folyosón a falnak, vagy szédülök fölkeléskor, és már nem vagyok olyan ellenálló a betegségekkel szemben, mint régen. Sajnos világéletemben nagy volt az alvásigényem, és ennek ellenére SOHA nem tudtam nappal aludni, még oviban se, mikor szigorúan büntették azt, aki nem aludt délután, csak feküdt az ágyon... És akkor se, mikor fõiskolás koromban éjszaka dolgoztam egy csokigyárban. Akkor is szédelegtem a fáradtságtól, de akkor abba lehetett hagyni az éjszakázást. Most erre nincs lehetõség. Szóval arra semmi esélyem, hogy annyit aludjak, amennyit a szervezetem igényelne. A sport meg a strandolás hatni látszik, tehát a nappali erõnlétemen javít, de ennek ellenére fizikailag rosszul vagyok a fölkelésektõl, és már teli vagyok aftákkal, pattanásokkal, stb. Ami a fõ baj: a tejtermelésre is hat a kialvatlanság. Ez a legszomorúbb az egészben.

Tapasztalt anyukák! Tudtok valamit javasolni?
Mi a véleményetek, természetgyógyász tud az ilyesmin segíteni például?

Elõre is köszi
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Szia Adrienn!

Ne haragudj, nem akarok a magánéletedben vájkálni, de az érdekelne, hogy milyen ok miatt nem alszol éjszaka?
Elfoglaltságod van, vagy csak egyszerûen nem jön álom a szemedre?
És ha elfoglaltság, akkor milyen? Van-e olyan fontos, mint az anyatejed, a kiegyensúlyozottságod, az erõnléted.
Komolyan. Nem akarlak zaklatni, de segítséget kértél és ehhez szerintem szükséges ismernünk a körülményeket is.
 
 


Kedves Borcsa!

Bocsi, elfelejtettem megírni: a kisfiam 10 hetes, abban a korban van, amikor még igényli az éjszakai szopást. Ez azt jelenti, hogy három óra körül felébred, megszoptatom, esetleg pelust cserélek, bár nem helyes éjszaka, de néha muszáj, aztán visszateszem a kiságyba, és megvárom, míg elalszik. Ez jó esetben összesen háromnegyed óra, pont az éjszaka közepén. De az is elõfordul, hogy két órába is beletelik, mire visszaalszik. És ráadásul még a szoptatás utáni fejést el is bliccelem éjszakánként..., de sokszor fejek napközben, így éjjel inkább igyekszem minél többet aludni, az is kell a tejhez. Sajnos még így is olyan hulla vagyok reggelente, hogy a reggeli szoptatásnál alig van tejem.

Este egyébként a késõ esti etetés után fekszem le (11 körül), reggel meg legkésõbb nyolckor kirúg az ágy, de gyakoribb, hogy hatkor vagy hétkor, mert egész életemben ehhez szoktam. Nappal meg hiába akarok aludni. Kora este viszont azért nem lehet, mert a bébivel olyankor kell a legintenzívebben foglalkozni. Pedig régen mindig kilenc körül feküdtem le. Most ez hiányzik nagyon, és hogy végig(!) aludhassak néhány éjszakát.
Meg lehet ezt szokni? Úgy értem, a szervezet meg tudja szokni? Vannak emberek, akik napi négy óra alvással is beérik. Nekem meg öt-hat óra is nagyon kevés. Lesz ez valaha másként? Három gyereket szeretnék, és még csak az elsõnél tartunk, és még õ is jópár hétig ébresztgetni fog éjjelenként. Anyukám egyébként néha szokott segíteni, de csak addig tud jönni (100 km), míg el nem kezdõdik a tanév. Meg aztán férjemmel megegyeztünk, hogy egyikünk rokonait se szoktatjuk ide, mert nem akkora ez a lakás, hogy bármelyikünk itt szívesen éljen együtt az anyósával vagy a sógornõjével.

üdv.
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 

 
 

Szia Adrienn!
Nekem nagyon alacsony a vérnyomásom és én sem tudok napközben aludni. Úgyhogy állandóan ájulás környékezett a hajnali szoptatáskor. Nálunk az lett a megoldás, hogy a hajnali etetéskor kivettem a babát és beraktam magam mellé az ágyba. Cici a szájába (ez kb 2 perc összesen) és már aludtam is. Peti meg evett amig akart, aztán kiköpte. De ez azzal járt, hogy reggel kb nyolcig õ rájárt a cicire. Igy rendesen szaporitotta a tejet magának, nem is kellett fejjek innentõl.

Azt hiszem ez egészen kis mellel is megvalósitható, bár nem tudom te hogy állsz. Kép De ilyen nagy lógóssal ami nekem van kifejezetten egyszerû. Minden rosszban van valami jó is. :/

Én el sem tudtam képzelni hogy lehet fekve, pláne alvás közben szoptatni. De végül sikerült egy hulla fáradt napon, este odaraktam magunk mellé és elaludtam. Akkor volt a Peti kb 3 hetes. Reggel megébredtem és csak homályosan derengett valami, hogy magától rátalált a cicire, és kiszolgálta magát. Nekik ez még megy ösztönösen. Kép

Zsunya

 
 


Köszi Zsunya, ez jól hangzik, ki fogom próbálni, bár a ciciméret a szülõotthonban nem bizonyult elegendõnek ahhoz, hogy õ fölérje, így sosem szoptattam fekve, de ezen - itthon - lehet segíteni (vagyis õt magasabbra tenni).
Köszi
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Szia Adrienn! Én is épp ezt akartam írni.
Éjjel egyébként épp a védõnõ tanácsára soha nem tettem tisztába (kivéve amikor nyakig kakás volt) nem gyújtottam villanyt és csak halkan és keveset beszéltem hozzá. Ja, és soha nem fejtem, kizárólag nappal, de akkor hatszor. Viszont van egy nagyon kényelmes kis székünk a gyerekszobában, amiben én gond nélkül minden egyes szoptatáskor elaludtam. A gyerek addig evett, ameddig akart. Néha arra ébredtem, hogy mindketten alszunk.
Éjjel a papa pihent, mert õ a dolgozó ember, a hajnali elsõ pelenkázás viszont az õ dolga volt már a kezdetektõl. Én addig is aludhattam. Mikor végzett, odahozta hozzám én megigazítgattam és a babókám a továbbiakban kiszolgálta magát. Így lehet egy kicsikét csalni az alvással.
Ez egyébként napközben is eszközölhetõ. Amíg õ cicizik, te véletlenül bealszol. Közben úgysem tudnál mást csinálni. Próbáld fekvõ helyzetben a szoptatást. Önmagában is álmosító egy kicsit a mûvelet... :o)
Majd írd meg, hogy hogy sikerült!


Ui: A legjobb az egészben, hogy Bátor fiam már 1 hónapos korától átalussza az éjszakát, de a hajnali pelenkázás még mindig apu feladata. Arany életem van. ;o)
 
 


Kedves Adrienn!
Azt hiszem Neked még szerencsés a helyzeted, hogy csak egyszer kel fel éjjel szopizni a kicsi. Tényleg jó ha melletted alva szoptatod, és ha nem ér fel odáig, alá lehet rakni egy laposabb kispárnát. Az elválasztás topicban írtam, hogy én azért választottam el 16 hónaposan a fiaimat, mert éjjel 3-4-szer még szoptak. Nem lehet megoldani, hogy a kicsi is feküdjön este kilenckor? Mi a kicsi születésétõl ragaszkodtunk ahhoz, hogy este 8-kor ágyban legyen. Próbáld erre szoktatni, lehet, hogy beletelik néhány hétbe, de utána megfizethetetlen idõhöz jutsz. Van egy könyv, amiben kimondottan errõl van szó, majd egy hónap múlva tudom megírni, ha újra lesz ovi.
Nekem inkább az a gondom, hogy éjjel fáradtság nélkül fenn vagyok 1-2-3-ig, addig hiába fekszem le, nem is tudok elaludni, de reggel 6-kor már ébresztõ van, kelnek a fiúk. Az én biológiai órám szerint pedig kb 8-9-ig jó lenne aludni. Ez szinte megoldhatatlan gond. Szerintem ez a gyerekkori "betegségemmel" függ össze, ugyanis kb 1éves koromban megfordult a biológiai órám, egész nap aludtam, és egész éjjel játszottam. Az orvos azt mondta, nincs mit tenni, majd visszaáll. Szegény Anyu!
Bocs, hogy kicsit elkalandoztam, de ilyen is van.
Szia: Timi
 
 


Kedves Timi!

Mi úgy szeretnénk szoktatni a gyerekeinket, hogy reggel hagyjanak nekünk idõt. Este jó, ha velem egy idõben (kilenc körül) fekszenek, este én úgyse tudok dolgozni semmit, mert gyerekkorom óta viszonylag korán bezuhanok az ágyba. Reggel viszont szeretek tenni-venni, mindig korán felkelek, és azt az idõt szeretném, ha a család átaludná. Szóval a kilenc órás fektetés nekünk jó (lenne). De egyelõre az túl korai, mert akkor reggel mondjuk négykor vagy ötkor felkel, és úgy marad. Tegnap este tízkor tettem le, és sajna épp most ébredt fel (5.35-kor). Nekem viszont még kellene idõ nélküle. Legalább hétig-nyolcig.

A fekve szoptatás nem jött be. Elfelejtettem hogy nálunk a szoptatás különlegesen megy: egyik mellrõl a másikra, másikról az egyikre, aztán vissza, stb. Fejéskor megfigyeltem, hogy mikor az egyikbõl kiürül, jól jön a másikból. Aztán megint az egyikbõl. Így lakik jól a bébi, és még utána bõven van mit fejni (ugyanígy váltogatva az oldalakat). A másik az, hogy a fiam egy hetes korában aludt bele utoljára a szopásba. Azóta SOHA. Ha vége az evésnek, muszáj sírnia. Hogy miért, az rejtély. Elõször azt hittem, éhes marad, mert a jelzés az. De nem, mert egyrészt utána gond nélkül bírja négy-öt órát is, másrészt sokszor jön vissza belõle a sok (tényleg sok) tej, de még akkor is kér még. És ha adok (mondjuk cumisüvegbõl lefejtet), el is fogadja. Na igen, és kicsit aggasztana az is, ha büfiztetés nélkül aludna a mi ágyunkban, ahol még a légzésfigyelõje sincs ott. Tudom, hogy egészséges, stb, de mégis aggaszt, hogy visszajöhet a kaja, és megfulladhat tõle. Õ sokszor bukik büfi közben.

Egyébként Timi: én csodálom és irigylem azokat, akik éjjel többször is fel tudnak kelni, éveken keresztül. Nekem nem megy, én már harmadik egyszer felkelõs éjszakán szó szerint szédülök a fáradtságtól, stb (ld. topic-nyitó írás). Azóta voltunk természetgyógyásznál, aki szerint ha minden rendben az ember szervezetével, akkor öt óra alvás is elég. Hát, remélem, igaza lesz. Majd megírom.

Üdv.
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Nem jó, ha egyik mellrõl a másikra teszed, meg vissza. Nem üríti ki a cicidet rendesen, csak lusta megdolgozni a sûrûjéért. Szerintem hagyd küzdeni egy kicsit.
Nyilván azért sír közvetlenül cici után, mert nyomja a gyomrát a büfi...
Én a kisfiamat eleimte mindig az oldalán altattam. (hasán azért nem, mert nagyobb a bölcsõhalál kockázata, hátán a visszahányás miatt) Az oldalt alvás viszont hosszútávon nem tesz jót a csípõnek. Napközbeni alvásnál megfigyeltem, hogy a kisfiam háton fekve is mindig oldalt fordítja a fejét, így a bukásoknak van szabad útja. Na ezután már gond nélkül fektettem éjszakára a hátán is. Kép
 
 


Kedves Borcsa!

A fektetés már megy, megtanította a védõnõ, szóval büfi ügyben nincs gond éjszaka, alvás közben, fõleg ha ott a légzésfigyelõ. De mégis félek. A saját ágyában sem jött még vissza alvás közben soha semmi (talán épp az általad is írt fektetés miatt), de ha ott alszik, légzésfigyelõvel, akkor vagyok nyugodt.

Az, hogy fordítgatotm egyik cicirõl a másikra, az azért van, mert valami miatt a bal nem mûködik rendesen, nem jön belõle. A jobb viszont ontja. Így õ joggal háborodik fel, mikor a balon van. Persze szoktam hagyni küzdeni, hogy abból is kijöjjön a tej, meg fejem is, de egyelõre nem közelebb kerül egymáshoz a két cici tejhozama, inkább még jobban távolodik. A jobb mellem egyre könnyebben kiüríthetõ, a bal egyre nehezebben. A balt szopni erõltetetem szegényt (ha sír, akkor is hagyom rajta egy darabig, segíteg masszírozással közben), a jobbra meg azért teszem vissza sokszor, hogy valamit élvezzen is a szopásból.
Összefoglalva: tudom, hogy nem helyes forgatni. De mi mást tehetek?

Üdv.
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Szia Adrienn!
A szoptatás topikban volt valakinek ilyen problémája. Nem találom, de arra konkrétan emlékszem, hogy sokáig tudott szoptatni egy cicibõl is az illetõ. Egyszerûen beáll a szervezet, a cici erre. Annyit termel amennyi az igény, ha sok, hát sok. Kép Azért nem célszerû forgatni, mert akkor mindkét mellbõl leginkább az elõtejet szivja ki, az könnyen jön de nem is olyan "vastag" mint a hátsótej. Valamint ettõl könyebben hasfájósak. És esetleg késõbb nem akar majd megdolgozni a zsirosabbjáért, lassabban gyarapszik. De nem kismalac.

Szóval valószinû ezt mind tudod, de hátha mégsem. De az biztos, hogy ha fizikai oka van a bal cicibõl nemszopásnak, egy cicibõl is lehet eleget enni. Kép

Ha ezt a szoptatás topikban irod biztos szakszerû (LLL-es tanácsadók) dolgokat is tudnak mondani. Én meg csak azt amire tõlük emlékszem. Kép

Puszi
Zsunya

 
 


Kedves Adrienn!
A védõnõm anno azt tanácsolta az ilyen bagolyka gyerekeknél, hogy készítsünk a baba mellé játékot, vagy olyan dolgokat, amikkel elvan egy ideig (persze úgy, hogy ne legyen veszélyes), hogy ne azonnal keltsen fel mindenkit. Ha felébred, rögtön sír? A mi babáink sokszor keltek fel korán kicsinek is, de legalább fél órát még eljátszogattak. Mára ez odáig jutott, hogy ha felébrednek, nem jönnek azonnal oda, hanem játszani kezdenek, és miután elkészült néhány rajz, felépült a vár, akkor jönnek kelteni, hogy nézzem meg. Persze az ébredéstõl fenn vagyok, de még lustizom az ágyban, mert sokszor 5-fél6 körül ébrednek. Ezt fokozatosan értük el, (most 4 ill 2,5 évesek)már kicsinek sokat magyaráztam nekik, hogy én is fáradt vagyok, szeretnék még pihenni, de ha csendben tudnak játszani, azt nem bánom.
Éjszaka is amíg egyik mellembõl evett, a másikat fejtem, és utána arra is rátettem, de akkor már fekve. Nekem is csak a jobb mellembõl volt könyû fejni és enni, a balból nehezebb volt, de ez természetes, nem egyformák természetszerûleg a mellek sem.
Szia:Timi
 
 


Sziasztok!

Adrienn!

Gondolkoztam, hogy hozzászóljak-e a témához, hiszen amit írnék, már mind leírta valaki, de aztán mégis úgy döntöttem, hogy igen.
Talán az gyõzött, hogy borzalmasan jó alvó vagyok én is, és kb. azokat a tüneteket produkálom mint Te, ha nem alszom ki magam.
Nekem Dóri már a 3. lányom, szerdán volt 10 hetes.
Az elsõ lányomnak (15 éves) nem volt jó a tejem, ma sem tudom miért, a lényeg, hogy tápszereztünk. Nem tudtam megszokni. Holdkórosként éltem a napjaimat, amíg le nem szokott az éjszakai evésrõl.
A második lányom (7 éves) nem tudott szopizni, viszont a tejcsi kellett neki. Fejnem kellett éjjel-nappal, hogy ne apadjon el a tejem, mert ugye nem volt aki kiszívja, csak aki megigya. Kép Szintén álomkórban szenvedtem sokáig.

Aztán itt van most Dóri. Gyönyörûen szopizik. Ragaszkodom a 8 fél 9-es fürdéshez, de napközben az õ igényei szerint szopizunk, alszunk. VAgyis õ alszik. Kép
Szóval mi kb. 9-re befejezzük a szopit, aztán alvás. Hajnalban változó, hogy mikor ébred, de én ilyenkor éppencsak jó reggelt kívánok neki, se peluscsere (ha nincs kaki), semmi. Szopi! Nyugodtan alhatok, õ jóllakik. Sosem sírt még, hogy kiesik a cici a szájából, mert újra be tudja kapni. Ráadásul mennyivel jobb az anyáék ágyában szundizni. Kép A félrenyelés úgy kerüljük el, hogy oldalt fekszik, egy jó vastag párnával kitámasztva, amit nem tud eltolni. Ha visszajön a tejcsi, kifolyik. Kép

A helyedben én igenis erõltetném, hogy a "rossz" cicibõl is egyen. Ha hajnalban jóllakatod a jobbikból, egyszerûen átgurulsz felette, szájába a rossz cici, aztán had cumizzon rajta, Te meg aludhatnál. Ez kb. 10-15 percet jelent, aztán a cumizástól be-be indíthatja a rossz cicidet is ami csak használna a cicinek. Próbáld meg!
Nekem is kevesebb volt az egyikben, és van is a mai napig, amit eleinte észre is vettem Dórin. Sokszor csak ezt kapta a reggeli cumizásokhoz. Amikor ébren voltam reggelente, éreztem, hogy sokkal gyakrabban beindul ilyenkor a tejcsi.

Reggel ha felébredsz nem biztos, hogy õ is fel fog a Ti ágyatokban. Hiszen az ágynemûn érzi az anyuci illatát. Legalábbis nálunk így van. Nagyon sok mindent meg tudok csinálni, mire reggel 9 körül felébred.

Sok szerencsét ha kipróbálod, és várom, hogy mire jutottál. Ha van kedved és idõd írd meg légyszi! Kép

Kata

KépKép


KépKép
 
 


Köszi a tanácsokat, és ki is fogom próbálni õket, amint a kisfiam nagyobb lesz. Egyelõre nagyon kicsi, és sajnos ha felébred, elõbb nyílik ki a szája, mint a szeme. Játszogatás még szóba se jön, még épp most kezdtük a nézelõdõs korszakot, de az is olyan, hogy ha valamit tíz percig néz, dühös lesz, és sírni kezd. Hogy mi bántja, rejtély. A cicit önállóan még nem tudja bekapni, kimondottan úgy gyömöszölöm be a kis szájába, miközben õ dühöng, mert sokszor föl se ismeri, vagy legalábbis nem tudja bekapni! Van, hogy kétszer-háromszor is bedugom, mire rákap. De egyre javul a helyzet, hisz egyre növekszik a kislegény. Most például a pelenkázón "játszik" 15 perce, ami azért nem semmi. De egyébként azért õ még alig nõtt ki az újszülöttkorból. És még valami: bárhol van, utál feküdni csak úgy... Még az én karom is csak akkor felel meg neki, ha kicsit ringatom (mondjuk sebes ír népzenére táncololok vele. Kép) Igazából azért is vagyok fáradt, mert fizikailag is sok energia kell hozzá, néha leülni se hagy. Ha leülök, kiabálni kezd. Nem sírni, hanem kiabálni. Errõl egy másik topicban ("hisztis csecsemõ?") kérdeztem sorstársak véleményét. De a lényeg: ha behozom a mi ágyunkba (az elmúlt napokban több reggel is megpróbáltam), akkor nem csak engem ébreszt fel, hanem a férjemet is. Mert sír a fekvéstõl. Bárhol. A pelenkázót valamiért szereti, nem tudom, miért, de ott mégse alhat.

Olyasmit nem tudtok, ami úgy hat kialvatlanság ellen, hogy változatlanul keveset alszom? Megszokni pl lehet ezt? Vagy van valami spec vitamin? Vagy módszer a hatékony alvásra...?

Üdv.
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Szia Adrienn!

Gondolkoztam ezen, és az jutott eszembe, hogy ha ez téged ennyire megvisel, lehet hogy a szervezeted kidolgoz valami stratégiát ellene. Mondjuk ha a nap egy szakában álmosabb vagy, hiába eddig életedben nem tudtál nappal aludni, a lesötétitett szobába mégis sikerül. Ez az egész gyerek ügy teljesen meg tudja változtatni a ritmusunkat. Lehet hogy ezt is. Esetleg adj neki idõnként egy egy esélyt, hátha elalszol délután.
Persze az lenne az ideális, ha úgy reagálna, hogy csökkenti az alvásigényt. Érdemes a babával lefeküdni tiz körül. Ha egyszer kel csak, akkor máris aludtál hat órát egyben.

Zsunya

 
 


Szia Zsunya!

Teljesen igaz, amit írtál: tegnap délután aludtam! Olyan fáradt voltam, hogy sikerült. És utána szuper volt, este sörsátorba is mentünk, és ott is jól éreztük magunkat, nem csak merõ ástozás volt az egész. Már csak azt kéne kitalálni, hogy olyan napokon, mikor a férjem nincs itthon, hogyan lehetne aludni egyet. Ugyanis tegnap az segített, hogy kettõtõl ötig bevállalta a bébit. De letenni nem lehet õt! Nem alszik soha fél óránál többet napközben. Csak akkor, ha az én karomban van. Akkor viszont én nem alszom. Szóval a következõ megoldandó feladat: hogy vegyem rá a bébit arra, hogy minden nap legalább egyszer aludjon két szoptatás közt végig (az én testmelegem nélkül). És melyik napszak legyen ez? Ez tkp. a napirend kérdéskör része. Ami igen, nálunk most probléma. Kell már egy háromhónaposnak napirend?
És a babával alvást hogyan lehet biztonságosan csinálni? Én mindig attól félek, hogy ráfekszem álmomban, ezért aztán ha õ mellettem van, nem tudok elaludni.

Üdv.
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Szia Adrienn!

Mintha csak a mi tortenetunket olvastam volna irasodban. Az en lanyom most mult 2 honapos, ugyanilyen volt /gyanitom, a babak nagy tobbsege ugyanigy viselkedik ebben a fejlodesi korszakaban/. A szopas meg mindig nem megy onalloan, pedig a mellmereten nem mulikKép Sot, ha a bufire varo levego banjta a gyomrat, akkor sem kepes magatol elengedni a cicit, hanem csapkodni kezdi a fejet hatra, persze, kilometeresre nyujtva, ami nem arra valoKép Szoval resen kell lennem allandoan, alvas kozbeni szoptatas nalunk sem kivitelezheto /még/.
Alvas: ugyanugy, mint nalatok, hanyattfekve csak akkor sikerult letenni, ha mar elotte legalabb felalomba lett ringatva a baba, amit csak álva lehet, mert ha leulok, abban a pillanatban eszreveszi, s reklamal /hogy mibol jon ra, rejtelyKép/ Nalunk megoldast a hasonalvas jelentett, szerencsere ejjel nem volt gond az elalvassal, az mehetett haton, gond nelkul. S most mar az a helyzet, hogy nem is szereti nagyon, ha kezben van, mert nem tud igazan nezelodni, jobbszeret jatekaival korberakottan hevereszni. Persze ott is nekem kell razni a csorgoket meg, zörögni neki, de most mar lassan megtanulja tudatosan hasznalni a kezet. Mar hianyzik is az olelgetes, bujas, szerintem elvezd ki, mig ilyen picikeKép
Pelenkazo: nalunk is ottt mindig nevetesbe fordult a siras, szerintem a pelenkazo szegelyen levo minta miaat, mert feher alapon sotet minta, amit valszin jol lat. Es talan azert is, mert ez egy fix pont az eleteben, 2-3 orankent mindig odakerul, ismeros szin- es illatvilag neki, ami megnyugtato lehet szamara. Mar jarom is az uzleteket, hogy olyan anyagot szerezzek, amilyen a pelekazo szegelye, hogy kesobbiekben az legyen a megnyugtato "anyapotloja".
Kicsit hosszu lettem, bocsi, de hatha segit valamitKép
Ildiko
 
 


Szia Ildiko!

A Ti gyereketek két hónaposan már játékok iránt érdeklõdik? A miénk sajnos nem. Még mindig csak két dolog tetszik neki: bújás (lehetõleg ringatással), testi élmények, mint pl. úszás (járunk bébiúszássra), fürdés, hintázás, autózás, babakocsizás. A kezét se nagyon fedezte még fel.

Kiélvezem, hogy ilyen pici, és bújni szeret. Csak azt nem élvezem már nagyon, hogy reklamál, ha nem mozgok, táncolok vele. Órákig mégse táncolhatunk, és akármikor hagyom abba, reklamál. Nekem igazából az esik rosszul, hogy sírni hallom. Ezért hosszú ideig nem hagytam abba sose azt, ami tetszett neki. (Szépen le is fogytam. Kép) De ma elhatároztam, hogy kitakarítok pesztra keresése nélkül akkor is, ha sír. Sírt. Aztán ölbe vettem, ott elaludt. Most a hintájában alszik, úgy elfáradt a sírásban. Én meg leírtam egy papírra a következõ hetekre szánt napirendet, mert tényleg veszélyesen fáradt kezdtem már lenni. Szóval minden nap hagyok magamnak egy kis kiszámítható idõt, akkor is, ha azalatt sír. Már majdnem három hónapos, csak nem lesz baja belõle. És utána egyébként örül nekem, szóval remélem, nem csalódik bennem egy életre. Egy ilyen sírós magára maradás után általában táncolásnál kevesebbnek is tud örülni. Úgyhogy rá fogok szokni erre. Talán õ meg idõvel le fog szokni a vég nélküli hisztirõl. (Már tudom, melyik a "táncolj velem!" sírás).
Ha egyre fáradtabb vagyok, az neki se jó. Nem vagyok egy önsanyargató alkat, az biztos. A maximalizmus is távol áll tõlem. A suliban is mindig beértem négyessel. Hát, most se vállalom be a "mártíranya" szerepet, mert nem biztos, hogy az a legjobb neki, ill. nekünk és a házasságunknak. Nos, most itt tartok.
Egyébként az a szerencse, hogy azt imádja, ha történik valami, vendégek jönnek, megyünk valahová, stb. Szóval kellemes vele együttélni, kizárólag az otthon töltött idõ az, ami problémás.
Majd a további tapasztalataim birtokában írom a továbbiakat. (Lehet, hogy holnap már megint egész másként gondolom majd... Nehéz eldönteni, mi a legjobb.)

Üdv.
Adrienn

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Életmód

Jegyzetfüzet:

 

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó