Társalgó főoldal » Szülészetek, kórházak » 36 éven felüliek

Icus!
Te a jövőhét utáni kedden mész amnióra? Mert én jövő kedden AFP-re megyek. Pont elkerüljük egymást
Kriszta

Szia Kriszta!

Igen, 21.-én amnio, de előtte pénteken AFP. Azt viszont nekem a BMC-ben csinálják.
Ja, ugye te a Szabolcsban is szülsz? Akkor biztos azért lesz ott az AFP-d. Van fogadott dokid? Milyen?
És ha nem vagyok indiszkrét: hogy derült ki a terhességi cukrod? Nekem még semmilyen laborvizsgálatot nem csináltak, amióta babát várok, csak a lombik előtt volt vérkép, toxoplazma stb. szűrés.
Azóta nem tudom, hogy állhat a vérképem, mert a hemoglobin már akkor is kevés volt. Remélem, az AFP-vel együtt azt is megnézik.

Icus

Szia Kriszta!

Igen, 21.-én amnio, de előtte pénteken AFP. Azt viszont nekem a BMC-ben csinálják.
Ja, ugye te a Szabolcsban is szülsz? Akkor biztos azért lesz ott az AFP-d. Van fogadott dokid? Milyen?
És ha nem vagyok indiszkrét: hogy derült ki a terhességi cukrod? Nekem még semmilyen laborvizsgálatot nem csináltak, amióta babát várok, csak a lombik előtt volt vérkép, toxoplazma stb. szűrés.
Azóta nem tudom, hogy állhat a vérképem, mert a hemoglobin már akkor is kevés volt. Remélem, az AFP-vel együtt azt is megnézik.

Icus

Bocsi, véletlenül 2x ment el. Az első úgy tünt, mintha elszállt volna...

Sziasztok!

Végre van újra netünk!

Alig bírtam visszaolvasni, úgy fellendült itt az élet!!

Icus, Gottianyu, Gyugyu! Üdv. köztünk!!

Olyan jó olvasni titeket, ilyenkor mindíg megnyugszom, hogy még nyugodtan szülhetek, nem késő! Ugyanis már megint megjött (úgy emlékszem valaki azt írta, hogy van ilyen topic is ), pedig mostmár tényleg úgy szeretnék terhes lenni!!

Nyanya! GRATULA AZ EGÉSZSÉGES KISLÁNYODHOZ:o:o!!! És nagyon szép pocid van! A bátyám kislánya nov.-ben ment oviba, 2,5 éves volt akkor, nekik is azt mondták 2 hét után, hogy még ne aludjon ott a gyerek, mert rossz lesz neki. Mivel a sógornőm akkor kezdett el dolgozni kénytelen volt Lili ott aludni és nem volt semmi baj.

Kata! Örülök, hogy néha benézel Te is! Nekem is mostanában születne a Babám..... De ő már jó helyen van és már menni kell tovább....


Ágiboszi! Neked is gratulálok a kisfiadhoz, kicsit irigyellek, hogy már a célegyenesben vagy!!

Paga! Téged meg alig látni!! Sok a munkád? Hogy vagy?

Zsenge! Remélem tényleg rendbejön a kapcsolatod, és elfelejted ezeket a szomorú gondolatokat! És tényleg legyél büszke magadra, hogy ennyi idősen vállaltad a gyermeket!!

Na, már annyit írtam, hogy elfáradt a kezem! Mi átköltöztünk az albérletbe, kicsit fura, de nem vészes. Inkább csak a kutyusunkat viseli meg egy kicsit, de majd Õ is megszokja!

Jó éjt mindenkinek!!

Icus!
Akkor derült ki a terhességi cukor, mikor fiamnál a szokásos 24.héten nézték a vércukrot. Ezért szültem akkor a Szabolcs u.-ban, mert az orvosom átadott egy szakorvosnak. Aztán maradtam nála, mert nagyon meg voltam elégedve vele és most ismét nála szülök a Szabolcsban. Mivel előző terhességem cukorterhesség volt, most a terhesség legelején csináltak terhelésest és a 7. héten kiderült, hogy megint cukros vagyok. Sajnos most egyre rosszabb.
Neked még nem csinálnak majd csak később és vagy zsemle+tej vagy a cukorlötyist. Utóbbihoz vigyél magaddal citromot, ha nem akarsz hányni.

Mandula!
Köszi És az oviban alvással is megnyugtattál

Kriszta
Köszi az infokat és a tanácsot a citromról, jó ötletnek tűnik.
Én csak azt nem értem, miért nem nézik korábban a cukrot? Nem késő az, ha csak félidő után derül ki esetleg a probléma?

Mandula
Tényleg van ilyen topic: Fogamzás, várandósság, szülés/Várandósság/...ma megint megjött...
Akik ott vannak, majdnem mind meddőségi kezelésben vesznek részt. Én sokáig figyelemmel kísértem őket, mert nálunk is lombik lett, és nagyon szerettem volna látni, másoknál mennnyire eredményes...hát, ősz óta talán 3-4 lány lett terhes közülük. Akkoriban még nem írogattam, csak olvastam, de ott aztán nagyon pörög a topic, egy "jobb" napon 2-3 oldalnyi a hozzászólás. Amúgy nagyon klassz társaság.

Visszaolvastam, sajnálom, ami veletek történt.... Úgy érzem a soraidból, optimista vagy és ez a lényeg. Sok sikert!!!

Szép estét mindenkinek

Icus

Icus!
Nem késő, mert csak akkorra emelkedhet egy kismama inzulin igénye. Normál esetben bőven elég akkor nézni. Ha volt már cukorterhességed, akkor indokolt előbb nézni. De ha úgy érzed, hogy hajlamod van rá, házilag is ellenőrizheted, ha van otthon cukormérőd.
Kriszta

Sziasztok!

Mandula!

Tényle elég ritkán jövök. Ennek több oka is van. A munkahelyemen a főnök azt gondolta, hogy a munka rovására megy az internet, és nemes egyszerűséggel kihúzta a modemet, ha nagy szükségünk van rá, akkor hajlandó 5 percre visszadugni, mert a munkánkhoz is kellene. Ilyen ovodás módszerrel próbálja hatékonyabbá tenni a munkánkat. Jópofa nagyon! Amúgy tényleg nagyon sok munkánk van átadás környéki állapot az építkezésen. Járom a szakhatóságokat, intézem a használatbavételi ügyét a társasháznak. Itthon meg már nagyon fáradt vagyok esténként. A múlt hétvégén meg nem voltunk itthon. Kimentünk Donovalyba, Barni megpróbálkozott a sieléssel. Ja, és internet szolgáltatót is váltottunk. Kedden már nem működött a régi, és csak csütörtökön üzemeltük be az újat. De azért olvaslak benneteket, csak ritkábban írok, mert arra már nem nagyon jut energiám. De igyekszem!
Nektek már visszakapcsolták a telefonotokat? Otthonról/albiból már tudsz netezni?

És igen Kata és Mandula! A baba nekem is gyakran az eszembe jut, mostanában hogy közeleg a kiírt szülés időpontja egyre gyakrabban. Megint elő-előfordul, hogy kipotyognak a könnyeim, és elszorul a szívem, ha az én kis angyal babámra gondolok. Nem biztos, hogy jó! De nem mutatom ezt másoknak, inkább csak magamban pityergek, siratom Õt. Nem részletezem, azt hiszem nem vagyok valami jó passzban.

Kata! Petya hanyadikos? Az én fiam is elég elvarázsolt, az is volt mindig. Mellette Õ is viszonylag jó tanuló. Habár én még most negyedikes korában is tanulok vele. Bár most félévkor lett három négyese is, az év végi kitűnőhöz képest, de ezt én most annak tulajdonítom, hogy nem figyeltünk igazán rá, el voltunk foglalva a magunk bajával. Meg aztán szerintem Õt is megviselték a történtek, még ha nem is mondja. Ja és kamaszodik is.
Óbudán a cégünk a Sun Palace lakópark generálkivitelezője. Ez a volt Goldberger gyár területén, a Nagyszombat u.- Lajos u.- Árpád fejedelem útja által határolt területen van, a HÉV Tímár utcai megállójánal, a HÉV-ről látszik az építkezés.

Krisztanyanya!

Szép név a Blanka nagyon, de a Balázs is az. Örülök, hogy rendeződik kicsi Balázs viselkedése.

Icus!

Mi Királyerdőben lakunk, családi házban. A kolozsvári suli háta mögött közvetlenül egy kis utcában (Cseh Mihály). ÉS tényleg nagyon szeretjük, de szerintem a sétányok is jó hely.

Ági!

Örülök, hogy kiderült végre, hogy fiatok lesz. Azért a párodnak lassan csak kell nevet is választania, hiszen most már bármikor jöhet a baba, hisz már a 36. hét körül vagy. Õ is császárral fog születni? Vagy még nem tudni?

Magunkról: Ma állatos napot tartottunk. Először a Pecsában megnéztük a kisállat kiállítást, majd a helyi ÁMK-ban hüllő kiállítást néztük meg. Egy-két állatba teljesen beleszerettem, fájó szívvel hagytam őket ott. Mondjuk nálam a cica, kutya, tengeri malac jöhet számításba, a fiúk viszont inkább hüllő pártiak. Bár egy kaméleonba most talán én is beleegyeznék, mert olyan esetlen csetli-botli volt, és annyira csúnya szegénykém, hogy az már szép, és olyan szeretetre méltó, hogy az csuda. Egyenlőre viszont malackánk egyedül maradt, mint háziállat nálunk. Tavasszal szeretnénk majd kutyust, de sajnos ebben is eltérőek az elképzeléseink. Komondorunk volt, csak sajnos nyár elején egy kullancscsípés következtében elpusztult. Én egy kutyust befogadnék menhelyről, illetve olyan helyről ahol nem tudják megtartani, a férjem viszont fajkutyát szeretne. Nem viszont nem gondolom, hogy egy drága kutyát jobban szeretnék, és annyi sanyarú sorsú kutyus van, és Õk olyan hűséges társaink lennének! Lesz még ezzel kapcsolatosan vitánk az biztos!

Befejezem, mert hosszúra sikeredtem!

Jó éjszakát mindenkinek!

Gabi

Sziasztok!

Most jut eszembe hogy rosszul írtam az említett topic elérhetőségét. Természetesen a Fogamzás, várandósság, szülés alatt, a "fogamzás" alcím alatt található. Elnézést.

Kriszta
Köszi, ez megnyugtató

Paga
Hát, a családi házas övezet persze sokkal jobb, de mi örültünk hogy a garzon után egy 1+2 félszobás lakást sikerült venni. Tavasszal, nyáron nagyon hiányzik egy pici kert, ahová ki lehetne ülni, egy árnyékos fa alá.
Csepelen is nőttél fel? Én a Szárcsába jártam általánosba.

Jó éjszakát!

Nem, én alapjaiban nem csepeli vagyok, de 15 éve, amikor a férjemmel összeházasodtunk, azóta itt élek. Én alapjaiban vidéki vagyok. A férjem és a családja viszont generációk óta itt él. Abban a házban, ahol lakunk, a fiam már az 5. generáció a családban, aki itt él. És én is nagyon szeretem.

Ági!

Amikor napokig nem voltál, már azt hittem valami baj van, de örülök hogy megint jössz.

Krisztanyanya!

A repülést, nyaralást szervezed már?

Sziasztok,

Gabi

Paga!
Jövö héten megyek a dokihoz és megkérdezem lehet e, utána elkezdjük szervezni. Sajnos elég szar a cukrom és lehet e miatt nem enged, de majd meglátjuk.
Kriszta

Sziasztok

PAga
Jó hogy azért irtál most magadról egy kicsit többet is
Tudom, hogy nem könnyű egyikötöknek sem, főleg ha belegondol hogy most születne, vagy született volna meg a babó. Elcsépelt szöveg leirása fölösleges, de egy biztos, hogy semmi nem történik véletlenül, minden van valamiért, ha másért nem hogy jobb ember válljon belőlünk, hogy hitet meríthessünk, hogy megtanuljunk valamit. (ezt úgy irom neked és többieknek is, hogy az első babómat én is elvesztettem, tudom hogy még csak kis terhes voltam, de az volt 16 év után az első terhességem amire mindig is vágytam, egyet tanultam belőle: még is lehet babám, pedig dokik szerint nem)

A csaszi lehetősége baromi nagy a dokim szerint, de én azért kicsit bizom a természetesben, megadom neki az esélyt, ebben a szülésznőm is támogat hála. Éppen ma kezdtem el inni a málnalevél teát, meg vettem homeos bogyeszt is.
Egy biztos, ha császár lesz, az már tuti nem fog ugy megviselni lelkileg mint Daninál, mert mostmár sokkal felkészültebb vagyok rá.

Icus
Így a 37. héten már nehezen megy az alvás, sokat vagyok fent éjszaka és csak forgolódom, igy amikor már minden csontom fáj és sajog, akkor inkább kiülök a gép elé és olvasgatok, vagy éppen irok egy két sort.
Anyósomék az Ady E. uton laknak, nem messze a Gubacsi hídtól a lakótelepen. Páromnak meg a Tanácsház utcában van lakása, ők is gyerekkora óta csepeliek

Ági
36+3

Sziasztok!

Paga! Örülök, hogy végre egy kicsit több időd volt ránk és hosszabban írtál! Nekünk nem tel.-os a szolgáltatónk, kábeles. Már pénteken visszakapcsolták! A főnököd fura lehet, de gondolom azért nem vészes. De jó nektek, hogy állatoztatok! A mi családunk is nagyon állatbarát (én a hüllőket és a madarakat nem nagyon bírom, de azért szívesen megnézem őket), biztos írtam már, hogy nekünk egy befogadott kutyusunk van. Természetesen ő a középpont!

Remélem mindenki jól van, azt hallottam lassan jön a tavasz !

Ági! Olyan jó Neked, hogy mindjárt meglesz a picid!!

Zsenge! Hogy vagy? Rendeződtek már a dolgaitok? Remélem már sokkal jobb kedved van!!!!

Szép estét!

Kicsit kiborítottak ma az oviban, fel is szaladt a cukrom mire hazaértem. Múlt heti vitánkat az ovónővel írtam, hogy 1 hónap múlva akarta elkezdeni az ottalvást, mikor már most kezdjük a 3. hetet. Mikor mondtam, hogy az nem túl jó ötlet, azt mondta, hogy jó akkor hétfőn próbáljuk meg. Fél 1-kor telefonáltak, hogy menjek a gyerekér, mert üvölt és a többiek nem tudnak aludni. 5 perc múlva ott voltam és a másik ovónő jött ki. Közölte, hogy nagyon nem volt jó kezdés ez a hétfő, mivel itt volt a hétvége. Na ezen már magamban forrtam, mert nem én vagyok a szakember és a hétfő sem az én ötletem volt. Mondhattak volna szerdát is. Na mindegy ezt lenyeltem, de utána megkérdezte, hogy miért akarom, hogy az oviban aludjon. Mondtam, hogy dolgom van erre visszakérdezet, hogy milyen dolgom van én nem dolgozom. Szinte szugeráltam magam, hogy ne küldjem el a francba. Majd mikor nyomatékosan megismételtem, hogy dolgom a hangsúllyal éreztetve, hogy magánügy azt válaszolta, hogy jó de gondoljam meg, mert ez a gyereknek nagyon rossz. Majd megkérdezte, hogy "Megéri?" Mint ha a plázákat járnám és a fodrásznál meg kozmetikusnál ücsörögnék egész nap. Semmit nem tud rólam, de teszi a sértő megjegyzéseit. Ráadásul a gyerek előtt már 2x hangzott el a szájából, hogy milyen kényelmetlenek ezek a camping ágyak. Ma lefekvés előtt beszélgettem Balázzsal az ottalvásról, hogy holnap lefekszik, ha nem érek vissza a doktorbácsitól és épp hogy ledől már ott is vagyok, de lehet, hogy előbb odaérek. Hosszasan beszélgettünk róla. Mondtam, hogy milyen jó lesz a többi gyerekkel együtt aludni, majd közölte, hogy nem mert kényelmettlen az ágy. Még egy másodpercet sem feküdt rajta. Hogy a farancba győzzem meg a gyereket, ha az óvónő ellenünk van?
Bocsi, de nagyon kiborultam, főleg azért mert szívem szerint kiadtam volna a dühömet, de ezzel csak Balázsnak ártok, mert rajta csattan.

Krisztanyanya!

Hát nem irigyellek az ovi téma miatt. Én is mindig hadilábon álltam a fiam pedagógusaival, de a fiam miatt többnyire nem szóltam, csak magamban fortyogtam! De biztosan nem ez a megoldás! Csak mindig azt gondoltam, hogy ha összeveszek velük, akkor a fiamnak lehet hátránya belőle. Ahogy te is érzed most!
Nem egyszerű közös nevezőre jutni, az biztos. Többiek várjuk a másik oldal állásfoglalását is az ügyben. Hátha általatok közeledik a két oldal egymáshoz.

Mandula!
A főnök siel a héten, ezért egész nap van net, na azért a rengeteg munka is vár. De így többször tudok idenézni. És a múlt hét óta már nekünk is kábelen jön a net.

Szép napot mindenkinek!

Gabi

Sziasztok!

Krisztanyanya! Ez a mosoly csak azért, mert a sógornőmmel szinte szóról-szóra ua. történt. Volt, hogy őt is felhívták az oviból, hogy nagyon sír Lili, erre rohanás, és kijön a másik ovónő, hogy á, csak kicsit pityergett! De szerintetek melyik gyerek nem pityereg egy kicsit ha valami új helyzet van, és nincs ott a Mami?? Remélem hamar rendeződik ez a dolog, szerintem valamelyik ovónéni itt írta, hogy kérjél fogadóórát, az jó ötlet, és el kell mondani az ovónőnek, hogy egy nem dolgozó kismamának is lehet elég sok dolga!

Amikor az én gyerekeim mentek bölcsibe (mert ők oda is jártak és szerették) akkor ragaszkodtam hozzá, hogy már a második héten ott aludjanak. Azért mert úgy gondoltam ha ahhoz szoktatom, hogy délben hazamegyünk akkor úgy szokja meg és később sokkal nehezebb lesz az ottalvás. Ez persze csak az én véleményem és nekem bevált.

Paga! Jó a főnöködnek, hogy síelhet! (bár én még sohasem síeltem, lehet nem is mernék)

Szép napot!

Szia Kriszta!

Hát, nem irigylem az ovis "élményeiteket". Így látatlanban csak azt tudom tanácsolni, amit már írtam, ha nem beszélgetsz az óvónőkkel, nem fogják ÉRTENI, mi dolga van egy nem dolgozó anyukának. A reagálásukból pontosan az látszik, amit sejtettem, azt gondolják, csak úgy passzióból le akarod rázni a gyereket. Lehet, úgy érzed, nincs közük a magánéletedhez - ezt is elfogadom - mégis jobban jársz, ha megértik a gondjaidat, mert így csak egy tüske marad benned és bennük is, és ez hosszú távon tönkre teheti az együttműködéseteket.

Az ágy kényelmetlenségét hangoztatni a gyerek előtt valóban nem fair húzás a részükről... No comment...

Az alvással kapcsolatban a gyerekek nagyon sokféleképpen reagálnak, azt nem írtad, hogy Balázska mit szólt az ötlethez, amikor előzetesen beszélgettetek erről. Van, aki elsőre is jól veszi, de nagy szélsőségeket is láttam már. Van olyan középsős gyerekünk, aki másfél éve ovis, és elalszik ugyan, de még mindig olyan hisztivel ébred, hogy az egész csoport erre tér magához...
Persze ez a ritka kivétel.

Sokszor megfigyeltük az oviban, hogy azok a gyerekek, akik tudják, hogy anyukájuk dolgozik, hamarabb beletörődnek a helyzetbe, mert egyszerűen tudják, hogy nincs más választásuk. Aki tudja, hogy anya otthon van, és el is vihetné őt, ha akarná, az egy kicsit jobban szokott harcolni a hazamenésért... Hiszen ők pontosan tudják, hogy két lehetőség van...

Ilyenkor az is be szokott válni, hogy megbeszélik: 4-et ott alszol, de utána 1-et (pénteken) hazaviszlek. Ez az egy nap "engedmény" általában nagyon megnyugtató a gyerekeknek, nagyon számon tartják, és ezt lehetőleg mindig teljesíteni is kell. Ebből ők is érzik, hogy fontos anyának, hogy ők mit szeretnének.


Mandulának is igaza van: ha eleve úgy szokja meg, később könnyebb. Csak előbb el kell érni valahogy, hogy megszokja...

Miben maradtatok a hét további részére?

Paga
A két oldal közeledésének egyetlen módja az őszinte párbeszéd. Amelyik szülő magában fortyog, az nehezen tudja jó szívvel otthagyni a csemetéjét. Az óvónő pedig talán nem is tudja mi a gondod, pedig talán segíthetne. Én a másik oldalt képviselve csak azt mondhatom, hogy megoldani bármilyen félreértést csak indulatok nélkül lehet, de tudom hogy ez sokszor nem könnyű (az óvónőnek sem).
Higgyétek el, sok olyan szülővel találkoztam már, aki nagy sokára mondta el egy régi sérelmét, pedig ha én tudom, mi bántja, már rég találhattunk volna megoldást. Amikor a két fél nem tud közelebb kerülni egymáshoz, az az óvónőnek is nagyon rossz. Nem akarom a mundért védeni, az óvónők is sokfélék, de mindig kettőn áll a vásár...

Jól van, eldugulok...

AFP-re éhgyomorra kell menni szerintetek?

Gottianyu! Hol vagy?


Szép napot mindenkinek!

Sziasztok!
Úgy néz ki elég gyorsan rendeződtek a dolgok, de ehhez az kellett, hogy befektessenek a kórházba. Ma reggel mondtam az ovónéninek, hogy sietek, hogy visszaérjek az alvásra és ottmaradok a gyerekkel. 3 órát vártam a dokimra, akivel végül fél percet sikerült beszélnem, mert ennyi időre rohant ki a műtőből. Csak annyit közölt, hogy be kell feküdnöm 1 napra és délután menjek visssza megbeszélni a részleteket. Hazaérve felhívtam az óvódát, hogy csak fél 1-kor megyek, mert így is fél órával előrébb hozom az ebédet és utána rohanok vissza a kórházba, megbeszélni a részleteket. Közöltem az óvónővel, hogy ez csak 1 nap lesz, de fiammal 2 hónapot feküdtem bent és most is ez lesz a végefelé. Mint ha pikk-pakk kicserélték volna Mondta, hogy Balázs ma nagyon jó volt és ne aggódjak, mert amúgy is ma kevesen vannak és megoldja az altatást csak bízzam rá és vigyázzak magamra. Tök jó, mert mehetek gyerek nélkül a dokihoz és nem kell még vele is küzdenem. Utána úgyis mennem kell megint a gyerekkórházba is, mert Balázsnak is ma van a kontroll a fütyiműtétje után. Jó kis nap ez. Aztán este elmegyek anyukámért, hogy hazavigyem és Balázst otthagyhassam holnap estig, amíg én kórházazok.
Gondolom mostanra rájött, hogy tényleg nem passzióból adom le a gyereket.

Kriszta

Icus!

AFP-re én nem éhgyomorra mentem, mert nekem reggel 7-kor kötelező ennem, de erre előtte rákérdeztem a dokimnál. Szóval szerintem nem kell éhgyomorra menned, de inkább kérj megerősítést a dokitól. Minden AFP a Shöph-Mérei kórházba érkezik és már másnap odatelefonálhatsz az eredményért.

Schöph Mérei kórház labor:
476-4400 / 165 mellék
Kell a neved, meg a TAJ számod.


Ovi: Férjem is azt mondta, amit Te, hogy az ovónő csak azt látja, hogy kismama vagyok és nem dolgozom és ez természetes emberi tulajdonság, hogy akkor ebből vonja le a követtkeztetést. Végül is belátom igaz, én is sokszor a látszatból ítélek, csak bosszant, hogy be kell számolnom a magánéletemről.

Kriszta!

Köszi az infót

Jól hangzik,hogy az óvónő mindjárt másképp reagált...
Biztos rendeződnek most már a félreértések.

Drukk a fütyikontrollhoz Nem fél a kisfiad a dokitól? Engedi simán megnézni?

Icus!
AFP mégse mind a Shöfibe megy. Egy barátnőmtől kaptam az infót, de még előtte itt a babaneten is említette v.ki és most a dokim erre rácáfolt. Bocsi.
Balázs már a doki ajtajában is üvölt, pedig nem fájt a vizsgálat, csak megnézték a fütyiét és legközelebb 2 hónap múlva megyünk.

Sziasztok!
Szeretnék csatlakozni hozzátok.Nagyon megörültem, hogy találtam egy ilyen topicot.
39 éves vagyok, 3 gyermekem van, jelenleg 2 hónapos kisfiammal vagyok itthon.
Üdv. mindenkinek!
Bea

Szia Bea!

Üdv közöttünk, kapcsolódj te is be vitáinkba, beszélgetéseinkbe, és írj magadról is.

Icus! Igazad lehet pedagógus ügyben. De én már csak ilyen vagyok. És sajnos fenntartásaim vannak velük kapcsolatban. Ugyanezt gondolom a dokikról is. Jobb nem kapcsolatba kerülni velük! Persze tisztelet a kivételnek! Elhivatottság és nagyfokú szakmai alázat kell mindkét szakmához, és sajnos ez kevesekben van meg. Általában nem a fent leírtak miatt választják ezt a szakmát.

Mindenkinek szép napot kívánok!

Gabi

Kriszta
Vettem, köszi
Majd írj, mi volt veled a kórházban.

Gabi
Egyetértek veled, a mi szakmánkban is sokfélék az emberek. Én is ismerek olyat, aki nem erre a pályára való, mégis itt van... Úgyhogy megértem a fenntartásaidat.
Ugyanakkor a legjobb szándékú pedagógus is csak akkor tud segíteni, ha a szülő is partner.

Az orvosokról a párom mindig azt mondja: Csak az ő kezükbe ne kerüljön az ember... De hát ha muszáj?!
Nekem egyenlőre jó tapasztalataim vannak most a dokimmal, nélküle csak álmodoznék a babavárásról...

Szia Bea
Jó hogy jöttél, had bővüljön a csapat!
Könnyen idetaláltál? Kicsit fura helyen van ez a topic, a "Szülészetek, kórházak" alatt, lehet többen bekapcsolódnának, ha megtalálnának minket.

Gotti, Gyugyi, Ancsi, Kata mizújs?

Pussz Mindenkinek
Icus

Szia Icus!
A győri kórházról kerestem topicot és bekukkantottam ide és nagyon megtetszett. Örülök, hogy többen vagytok itt akik hasonló helyzetben vagytok, mint én. A környezetem kissé csodabogárnak tart amiatt, hogy ennyi idősen bevállaltam még egy babát. Az egyik barátnőm akinek már nagy gyerekei vannak kissé irónikusan megkérdezte tőlem, hogy "Na és mikor jön a következő, ha már ennyire belejöttél?" No comment!
Nektek nincs hasonló negatív tapasztalatotok?

Szia Gabi!
Annyit magunkról, hogy Győrben lakunk, a nagyfiam Dániel 16 éves,középiskolás, a lányom Kyra Patrícia 3 éves, bölcsödébe jár, a kisfiam Marcell Csaba 2 hónapos. Dani az első házasságomból született, a két kicsi apukája a második férjem. Imádom a gyerekeimet, ha hamarabb találkoztam volna a férjemmel biztos több gyerkőcünk is lenne)))))
Rakok majd fel képeket. Most mennem kell Marcell felébredt, követeli a szopit.
Bea

Sziasztok,

itt vagyok én is, igaz régen írtam, de figyelemmel kísérem a levelezést! Az elmúlt napokban sokat sétáltunk a szép hóban Lucával, mindig kint akart lenni. Élvezem azt a csodálatos érzést, amit miatta élhetek át, hogy újra itthon lehetek Vele, annyi sok év után. Ezzel alig tudok betelni. Nem is tudom mi lesz, ha egyszer vége
Gondolkodtam is sokat, tudjátok, amit az újabb babáról írtam... talán mégsem kellene
De ez annyira rossz érzéssel tölt el, hogy sírhatnékom támad néha, hiszen ez a józan eszem döntése, nem a szívemé. Kicsit olyan, mintha az utolsó télikabátomat kéne megvásárolnom az életemben. Nevessetek jól ki, megérdemlem!

Bea, üdvözöllek!
Nem vagyok ennyire lehangolt mindig, ha érdekel, az archívból elolvashatod mi is a "gondom".
Én nem tartalak csodabogárnak, és itt senki sem, ezért is vagyunk itt szerintem. De a "külvilágban" én is találkoztam hasonlóval. Az a baj,hogy néha hatnak ránk a "negatívok".Igy jártam én is , azthiszem....

Üdv Mindenkinek!

Bea!
üdv. itt örülök, hogy bővültünk

Icus!
Este 8-ig kell kórházba lennem, de kilógtam 1-2 órára. Reggel 7-re mentem be. Férjem hívott 9-kor, hogy elaludtak és most mi legyen, mert tuti fél9-es kelés után a gyerek nem fog délben lefeküdni az oviban. Felhívtam az óvónőt a kórházból, hogy azért vigyük e (mert férjem átvihette volna a nagymamához én meg este értemegyek), de azt mondta, hogy vigyük, mert nem tudja mejósolni, hogy aludni fog e. Mondtam, hogy ok, de hiába telefonál ránk én kórházban vagyok, férjem dolgozik, anyukám pedig a szomszéd kerületből tömegközlekedve 1 óra alatt ér oda. Na bejött amire számítottunk. A gyerek nem aludt, csak verekedett és üvöltött. Az óvónő megkérdezte anyukámat, hogy miért akarjuk, hogy ott aludjon, amikor amúgy is olyan kényelmetlenek ezek a camping ágyak. Kezdődik előlről a probléma, csak fél napig tartott a jókedvem. Még azt is közölte anyuval, hogy mikor rendel a pszichológus, pedig én magamtól mondtam, hogy el akarom vinni és két napja is szóbahoztam. Egyszerűen nem értem. Először is nem a nyagymamát kéne traktálni ezekkel, mivel nem ő neveli, csak értement és abban se lehetnek biztosak, hogy egy 65 éves nagymama mit jegyez meg a hülye dumájukból és mit mond vissza anyukának. Azt gondolom, hogy a problémák kizárólag anyára és apára tartoznak és nem arra, aki épp elhozza a gyereket, főleg, hogy ez nem gyakori. (eddig az első) És még az is elhangzott anyu fele, hogy a gyerek nem úgy születik, hogy rugdos, köpköd, verekszik. Na ezt nekem még nem mondták, pedig akkor lehet, hogy csúnyát mondok oda. Mit gondol, hogy itthon verjük és köpködjük egymást és a gyereket? Nem is értem mire akart célozni. Amúgy tényleg nem tudom, honnan látta ezeket, mert egyik barátja se csinálja. Tv-ben se nézhet akármit, azonnal elkapcsolok, ha verekedős film van. Legagresszívabb mese amit látott a Tom és Jerry, na abban püfölik egymást. De ezt is ritkán, mert nem tartom jónak.
Én nagyon jól tudom, hogy a fiam problémás és szeretnék rá én is megoldást találni. Amúgy 2 hónapja kezdődött nála ez az egész. Vagyis tényleg nem így született De szerintem arra kéne koncentrálni, hogy közösen az óvónőkkel megoldást találjunk. Ehelyett csak a szemrehányásokat kapjuk és számonkérést, hogy miért akarjuk, hogy ott aludjon. Most már a nagymamának is. Talány anyu programjáról is számoljak be? Mert mi dolga lehet egy nyugdíjas nagymamának. Ugyan úgy semmi, mint egy nem dolgozó veszélyeztetett terhes kismamának. Annak ellenére, hogy tudja nemsokára hosszú időre kórházba kerülök cseszeget az ottalvással. Egyenlőre 1-2 hérte lehet, hogy a jövő héten, aztán a 35. terhességi héttől szülésig.
Az a legegyszerűbb, ha valahogy lerázzák a gyereket, ez a többi 27 gyerek érdeke is, de nem hiszem hogy más megoldást nem látnak. Amúgy a gyerekszobába szoktatásról pl azt olvastam, hogy hagyni kell üvölteni, akár hogy is fáj nekünk, de egy hét után megszokja. Akkor most miért kell minden üvöltésnél valakinek érterohanni?
Nagyon érdekelne a véleményed és, hogy Te hogy oldanád meg ezt a problémát.
Köszi
Kriszta
és bocsi a litániáért

Bea!
üdv. itt örülök, hogy bővültünk

Icus!
Este 8-ig kell kórházba lennem, de kilógtam 1-2 órára. Reggel 7-re mentem be. Férjem hívott 9-kor, hogy elaludtak és most mi legyen, mert tuti fél9-es kelés után a gyerek nem fog délben lefeküdni az oviban. Felhívtam az óvónőt a kórházból, hogy azért vigyük e (mert férjem átvihette volna a nagymamához én meg este értemegyek), de azt mondta, hogy vigyük, mert nem tudja mejósolni, hogy aludni fog e. Mondtam, hogy ok, de hiába telefonál ránk én kórházban vagyok, férjem dolgozik, anyukám pedig a szomszéd kerületből tömegközlekedve 1 óra alatt ér oda. Na bejött amire számítottunk. A gyerek nem aludt, csak verekedett és üvöltött. Az óvónő megkérdezte anyukámat, hogy miért akarjuk, hogy ott aludjon, amikor amúgy is olyan kényelmetlenek ezek a camping ágyak. Kezdődik előlről a probléma, csak fél napig tartott a jókedvem. Még azt is közölte anyuval, hogy mikor rendel a pszichológus, pedig én magamtól mondtam, hogy el akarom vinni és két napja is szóbahoztam. Egyszerűen nem értem. Először is nem a nyagymamát kéne traktálni ezekkel, mivel nem ő neveli, csak értement és abban se lehetnek biztosak, hogy egy 65 éves nagymama mit jegyez meg a hülye dumájukból és mit mond vissza anyukának. Azt gondolom, hogy a problémák kizárólag anyára és apára tartoznak és nem arra, aki épp elhozza a gyereket, főleg, hogy ez nem gyakori. (eddig az első) És még az is elhangzott anyu fele, hogy a gyerek nem úgy születik, hogy rugdos, köpköd, verekszik. Na ezt nekem még nem mondták, pedig akkor lehet, hogy csúnyát mondok oda. Mit gondol, hogy itthon verjük és köpködjük egymást és a gyereket? Nem is értem mire akart célozni. Amúgy tényleg nem tudom, honnan látta ezeket, mert egyik barátja se csinálja. Tv-ben se nézhet akármit, azonnal elkapcsolok, ha verekedős film van. Legagresszívabb mese amit látott a Tom és Jerry, na abban püfölik egymást. De ezt is ritkán, mert nem tartom jónak.
Én nagyon jól tudom, hogy a fiam problémás és szeretnék rá én is megoldást találni. Amúgy 2 hónapja kezdődött nála ez az egész. Vagyis tényleg nem így született De szerintem arra kéne koncentrálni, hogy közösen az óvónőkkel megoldást találjunk. Ehelyett csak a szemrehányásokat kapjuk és számonkérést, hogy miért akarjuk, hogy ott aludjon. Most már a nagymamának is. Talány anyu programjáról is számoljak be? Mert mi dolga lehet egy nyugdíjas nagymamának. Ugyan úgy semmi, mint egy nem dolgozó veszélyeztetett terhes kismamának. Annak ellenére, hogy tudja nemsokára hosszú időre kórházba kerülök cseszeget az ottalvással. Egyenlőre 1-2 hérte lehet, hogy a jövő héten, aztán a 35. terhességi héttől szülésig.
Az a legegyszerűbb, ha valahogy lerázzák a gyereket, ez a többi 27 gyerek érdeke is, de nem hiszem hogy más megoldást nem látnak. Amúgy a gyerekszobába szoktatásról pl azt olvastam, hogy hagyni kell üvölteni, akár hogy is fáj nekünk, de egy hét után megszokja. Akkor most miért kell minden üvöltésnél valakinek érterohanni?
Nagyon érdekelne a véleményed és, hogy Te hogy oldanád meg ezt a problémát.
Köszi
Kriszta
és bocsi a litániáért

bocsi a duplázásért

Sziasztok!

Szia Bea! Örülök, hogy idetaláltál! Szerintem mindenki maga tudja, hogy meddig vállalhat gyereket, van-e ereje felnevelni.

Kriszta! Amikor elkezdtem olvasni a mait úgy örültem, hogy lassan megoldódik az ovi kérdés.... Szerintem elég sok 3 éves gyerkő van aki verekszik, harap, rugdos, köpköd stb... Úgy gondolom együtt kellene ezt megoldani ovónőnek és szülőnek. Együtt és nem egymás ellen hadakozni. Nagyon bosszantó lehet ez a helyzet.

Ancsi! Ha tényleg szeretnétek még babát, akkor most kell belevágni ! És ne hallgass senkire, ti tudjátok mit bírtok!

Én már alig várom, hogy újra terhes legyek, mostmár azt hiszem elég pozitív vagyok, hogy jöhessen a baba!

Sziasztok

Sziasztok Fiatalok!
Olvasó üzemmódban vagyok. Ovis témához nem nagyon tudok hozzászólni, az "enyémek" már önálló iskolások.

Bea
Te is Győr?
Lehet, hogy szomszédok vagyunk?

Sziasztok. Én sem írtam még ebbe a topicba, bár egy ideje már olvastalak titeket.Ancsi és Bea szerintem csak az mond negativ véleményt a mi korunkban való szülésről aki nem tudja, hogy mit beszél. Mert, itt vagyok pl.-nak én. A fiamat 23évesen szültem, sokak szerint megfelelő időben, én mégis azt éreztem, hogy nekem minden áron felkell nőni a feladathoz. Ami a gyerek nevelést illeti, inkább féltés, óvás, majomszeretettel való szeretés volt rám jellemző. Azonkívül az ember ilyenkor mindenkinek megakar feleni, megakar felelni a családnak, a környezetnek, a barátoknak és talán még a szomszéd néninek is. Szóval én csak reménykedem, hogy a fiam kitudja heverni a csecsemőkorban ért "sérelmeit".A lányomat 34 évesn szültem, tervezett gyereknek nem mondanám, és idő kellett hozzá, hogy szívből tudjak örülni a terhességemnek, de vele teljesen másképp élem át, ezt a csodálatos időszakot. Semmien elvárásnak nem akarok megfelelni, egyszerűen csak élvezem, hogy ithhon lehetek a lányommal és nem szorongok úgy, mint mikor a fiam pici volt. Míg a fiam születése után azt mondtam, hogy soha többet, mostanában észrevettem magamon, hogy álmodozom egy harmadikról, akivel biztosan szintén nagy öröm lenne az itthon lét. Mellesleg így az én nagy fiamra is több idő marad, aminek ő nem mindíg örül.
Magamról még annyit, én is a 13. kerületben lakom 36 éves vagyok és férjemmel 18 éve együtt élünk.
Kriszta bocsi, hogy így elsőre belekotyogok, de bölcsöde nem jött szóba erre a fél évre? Majd szeptembertől kezdhetett volna az oviban a többi gyerekkel, igaz így valőszínűleg évvesztes lett volna, de a bölcsi talán előkészítené az ovit.
Egyébként a lányomat én is a Szabolcsban szültem, a terhességi diabetes miatt.
Bocsi kicsit hosszúra sikerült az első levelem.Most már elköszönök.
Jók legyetek
A Babaváróknak további jó babavárást, az álmodozóknak nem csak álmodozást kívánok.


Ildikó

Mandula!
De örülök, hogy ezt mondod Én is úgy éreztem, hogy ez csak dac korszak és biztos mindenki átesik rajta, de az óvónők reakciójából az érződik, hogy szökővenként egy ilyen gyerekkel találkoznak.

Gyugyi!
Úgy emlékeztem Te is óvónő vagy, de lehet, hogy keverlek valakivel, bocsi. Ha viszont Te vagy az, akkor érdekelne a másik oldal véleménye is.

Ildikó!
Akkor bennünk sok közös van, még az is lehet, hogy ugyan az az orvosunk Én is a XIII. ker.-ben lakom a Vasúttörténeti park közelében. Te merre laksz? Kinél szültél? Inzulinos voltál vagy csak diétás? Én fiamat is a Szabolcs u.-ban szültem és már vele is cukros voltam.
Bölcsi: 1 éve (akkor volt Balázs 2 éves) terhes lettem és gondoltam keresek bölcsit, mert tudtam, hogy a terhességi diabétesz minden terhességgel súlyosbodik és én már a fiammal inzulinos voltam és 2 hónapot feküdtem kórházban. Meg aztán jobb, ha nem akkor adom be, mikor a kistesó érkezik, mert akkor azt hiszi, hogy miatta van. Szóval végigjártam a kerületet és mindenhonnan elutasítottak, helyhiány miatt. A gyöngyösi sétányon mondták, hogy fél év múlva érdeklődjek, akkor talán. Várólistára sehol nem akartak tenni. Mivel a lakcímigazoló kártyámon 2 cím is van, így a másik címemhez közeli (Zugló) bölcsiben azt hazudtam, hogy ott lakom és oda azonnal felvettek. Akkor még úgy volt, hogy dolgozni is visszamegyek a terhességem alatt és a bölcsivel szemben laknak a szüleim. Akkor még egy 15 éves ladával hurcolásztam a gyereket 2 hétig, de leesett a hó és téli gumim nem volt közben elment a baba és a munkahelyemen közölték, hogy nem vesznek vissza. Így nem volt más választás kivettem a bölcsiből. Épp hogy csak ízelítőt kaptunk Ezért nem jött szóba a bölcsi. Másrészről egy 3éves+2 hónapos gyerek már ne a bölcsit kezdje. Oviban több kreatív foglalkozás van és inkább legyen a legkisebb, aki tanul a nagyoktól, mint a legnagyobb a kicsik közt.
Én 35 évesen szültem és 39 éves leszek, mikor a kistesó megérkezik. Mindkét gyerek tervezett én meg lelkileg 26 éves vagyok.

Kriszta

Sziasztok!

Nem akarom a nagyokos pedagógust játszani, de Kriszta kérdezte a véleményemet, hát leírom. Elnézést azoktól, akik esetleg már unják, ugorjátok át nyugodtan J
Igyekszem rövidre fogni, de ez nem fog sikerülni...J Bocsi, bocsi, bocsi...

Kriszta
Az írásaidból úgy érzem, hogy már minkét oldalon meg van az a bizonyos tüske bennetek. Mindannyian nehezteltek egymásra, mert nem értitek a másik álláspontját. Pedig mindkettőtöknek igaza lehet a maga módján, de amíg nem értitek a másik álláspontját, addig nincs sok esély a megoldásra. Csak ismételni tudom magam: üljetek le, beszéljétek meg, lehetőleg hideg fejjel, indulatok nélkül ( nem elfojtott indulatokkal, mert a harag rossz tanácsadó). Mandulának igaza van: ne egymás ellen hadakozzatok.

A megbeszélésen pár dolgot tisztázni kellene:
1.

Icus!
Ma reggel, még mielőtt olvastalak volna beszéltem az óvónővel. Megkértem, hogy üljünk le és beszéljük meg. Azzal kezdtem, hogy most ne arról beszéljen, hogy miért akarom, hogy ott aludjon, mert ott fog aludni, hanem a mikéntjét közösen beszéljük meg. Elmondtam, hogy tegnap egész nap kórházban voltam és valószínű egyenlőre "csak" 2 hétre de később hosszabb időre be kell feküdnöm. Azt is mondtam, hogy tudom, hogy Balázs problémás de találjunk megoldást. Na erre visszakérdezett, hogy szerintem mi lenne a megoldás. Mondtam, hogy nem vagyok szakember, de azt olvastam annó pl a gyerekszobába szoktatásról, hogy hagyjuk üvölteni 1 hétig, utána nem lesz gond és ha mindig telefonálnak, hogy a gyerek hisztizik és azonnal vigyem haza, akkor a gyerek már azért is hisztizni fog, mert tudja, hogy akkor hazamehet és már megint elérte amit akar. Említettem neki azt is, hogy a gyerek azért nem akart ott aludni, mert tőle hallotta, hogy kényelmetlen az ágy. Persze ezt nem szemrehányóan mondtam, hanem felhívtam a figyelmét, hogy a gyerekemnek éles a radarja az ilyenekre és kihasznál minden lehetőséget amivel manipulálni tud. Azt mondta, hogy mit mondjon a többi 27 szülőnek, akiknek a gyereke Balázs miatt ne alussza ki magát. Rákérdeztem, hogy mit szoktak akkor csinálni az ilyen gyerekkel, mert biztos volt már problémás gyerekük, Azt monta, hogy ilyen nem. Ja és a beszélgetés közepén rákérdezett, hogy a nagymama miért nem tud eljönni érte ebéd után és hazavinni. Ezzel kezdtem a beszélgetést, hogy ezt a részét tegyük félre és a problémára koncentráljunk. Hát nagyon figyelt rám. Mondtam, hogy nagymamának dolga van és különben is fárasztó neki. 63 éves nem terhelhetem le minden nap. 1x-1x az ok, de rendszert nem csinálok belőle. Nehogy már a nagymama programjával is el kelljen számolnom.
Volt még 1 dolog, amin kiakadtam. Rákérdeztem, hogy be kell e jelentkezni a pszichológushoz, mert feltétlen beszélni szeretnék vele. Azt mondta, hogy nem kell és minden szerdán itt van a csoportot megfigyeli. Kérdeztem, hogy mit mondott Balázsról és ismeri e a problémát. Hát nem volt a válasz. Ez elég felháborító. Van egy gyerek, ako olyan rossz, hogy egész pályafutása alatt nem találkozott ilyennel, aztán adott egy pszichológus, aki hetente nézi a gyerekeket és még csak fel sem hívja a figyelmét a gyerekre. Miért???????

A fő probléma az, hogy Balázs tényleg nagyon problémás és az óvónőnek is nagyon nehéz vele, de számára az egyetlen megoldás, hogy valaki (és neki tök mindegy ki) vigye el a gyereket. Más javaslat részéről nem hangzott el, csak tőlem várta a megoldást. ???? Talán iratkozzam be egy óvónőképzőbe, vagy tanuljak pszichológiát????

Na befejezem, mert már megin túl hosszú lettem, pedig még lenne mit írnom.
Esetleg kedden, ha neked is van kedved megdumlhatnánk személyesen. Oda tudnék menni az UH laborhoz, úgyis órákat fogsz várakozni

Szia Kriszta!

Olvasom a levelezéseteket Icussal, de írni ez ügyben még nem mertem, mert hiába volt nekem is 2 óvodásom már, az olyan régen volt, és ilyen problámára nem emlékszem. Luca meg még csak jövőre megy.
Szóval érzem, hogy igen nehéz helyzetben vagy. Gondolkodtam, mit is tanácsolhatnék, elképzeltem , hogy az adott esetben én mit is tennék a helyedben. Talán a következőt: Én mindenféleképpen az anyukám nyújtotta segítséggel élnék, és reggel elvinném a kicsit, délben anyu menne érte, ott örülnének neki, és ha mindennel végeznék, (orvos, bevásárlás, főzés, pihi, bármi...) irány az anyu a gyerekért. Persze, mondjuk pénteken, én mennék érte az oviba ebéd után. Az ovis alvást én most "békén hagynám" talán 3 hétig is, vagy maradhatna ez az ovis-anyus feleállás egészen a nyári szünetig. Persze ehez az is kell, hogy Balázs jó kapcsolatban legyen a Nagyijával. Szerintem a nagymamák 63 évesen még nagyon tevékenyek, szívesen unokáznak, és a kicsik is annyira jól megvannak velük. Gondolod Anyukád nem örülne ennek az ötletnek? Ha ez működne, Te is megnyugodnál...
Itt a környezetemben vannak gyerekek, akik a nagyival vannak otthon, vmi.okból kifolyólag, néha hosszú heteket is, pl.betegség miatt. Olyan jól megvannak együtt, hogy öröm nézni. Kisiskolások du. a nagyikhoz mennek suli után, ott ebédelnek, tanulnak, hogy ne kelljen napközizni. Sokan, akiknek messze a nagyi, nagyon örülnének ilyen megoldásoknak. Én is nagyon sokat veszem igénybe a szüleim segítségét, rendszeresen. Olyankor megyünk Lucus szavaival élve a"nagyioviba".
Remélem nem haragszol meg rám, csak segíteni szeretnék, és igaz, hogy nem ismerem a családi viszonyokat.
Még egy utolsót megkockáztatok, ha semmiféleképpen nem jön össze a jó ovónő-szülő kapcsolat, túl sokáig már nem próbálkoznék. Egy időre felfüggeszteném az ovit, amíg Balázs "rendbe jön", ha dolgom van, az anyura bíznám, és bizonyos idő eltelte után keresnék egy másik ovit.
Kriszta, ez átmeneti állapot, mindkettőtöknek, hogy pocakosan ovit kezdtetek. Nem megy simán, talán nehezebb most mint másnak. De szalad az idő, és ha minden napba sikerül egy kis szépet és jót is becsempészni, akkor nem lesz baj, meglátod.
Vigyázz magadra, és a manókra, szorítok Neked, a kórház miatt is.

Üdvözlettel:Ancsi

Nyanya
Tanító néni vagyok.

Sziasztok!

Jaj Krisztanyanya, annyira sajnálom, hogy nem akar rendeződni ez az ovi dolog. Teljesen megértelek, és átérzem a helyzetedet, de sajnos én sem tudom, hogy mit tennék a helyedben. De hozzáértőbbek most többféle verzót is ajánlottak. Próbáld ki a szívedhez közelebb állót, hátha segít. Az idegeskedést pedig próbáld kerülni, nem tesz jót sem neked, sem a pocaklakódnak, de a családod többi tagjának sem, nekik egy nyugodtabb Krisztanyanyára lenne szükségük. Tudom, hogy ez nem egyszerű, mert ráadásul babaváráskor az ember érzelmileg fel van turbozva. Sokkal jobban ki tudunk borulni mindenen. Nyugi!!!

Mindenkinek szép napot kívánok!

Gabi

Kriszta
Hát, nem irigyellek, úgy látom, hogy ez nem lesz könnyű menet. Nekem is voltak már nagyon problémás gyerekek a csoportomban, és volt, hogy nagyon-nagyon sokat kellett dolgoznunk a kolléganőmmel azért, hogy rendeződjenek a dolgok. Voltak nehéz helyzetek... de egyet soha nem tettem: nem mondtam a szülőnek, hogy márpedig vigye haza, ez az egyetlen megoldás. Ez is lehetne egy lehetőség, ha a mama vállalná, de el kell fogadnia, hogy őt csak szükség esetén vonhatja be... Mert úgyis lesz olyan helyzet, amikor Balázsnak muszáj benn aludnia, így babaváráskor ezt nem lehet kikerülni. A megoldást megtalálni igenis az óvónő dolga.
Sokféle alternatíva szóba jöhet, de bármelyik csak akkor működik, ha ő is törekszik rá, hogy megoldódjanak a nehézségek, ez a helyzet kulcsa.Itt mintha nem lenne meg bennük ez a szándék. Ezzel nem tudom, mit lehet kezdeni.

Viszont fenntartom, hogy csak akkor érdemes eröltetni az alvás-dolgot, ha a kisfiú egyébként beszokott és jól érzi magát délelőtt. Az alvás ugyanis nagyon intim dolog, kell hozzá az érzelmi biztonság.

A keddre visszatérve: részemről OK, legalább jobban eltelik az idő
Hogy megismerj: Fekete nadrágban és fehér kardigánban leszek, alatta kék-fehér csíkos strecch póló. Később rózsaszín köntös
Rövid, szőkés hajam van, enyhén melírozott.
Ja, hétvégén nem leszek gépközelben.

Ancsi
Szép gondolatokat írtál a mamázásról, és jó annak, akinek ez a lehetőség megadatik. De Krisztáéknál ha jól emlékszem, a mama 1 órányi utazásra lakik az ovitól. Hát, ilyen esetben én sem merném ezzel terhelni minden nap az anyukámat.

Szia Ildi!
Üdv a csapatban.

További szép napot mindenkinek!

Krisztanyanya!

Te szakértő vagy már a szénhidrátszegény táplálkozás terén. Elláthatnál néhány jó tanáccsal, habár nem vagyok cukros, és terhes sem, de olyan szinten kívánom az édességeket és a finom pékárukat, hogy nem tudok ellenállni neki. A kilók meg csak jönnek fel, pedig inkább lefelé kellene nekik.

Nem is tudom, hogy hogyan bírod?!

Most stílusosan azt mondanám, hogy megyek, és eszem valamit, de szerencsére felmostam, így amíg fel nem szárad, addig el vagyok zárva a konyhától!

Sziasztok

Gabi

Sziasztok!

kriszta, hidd el csak azért mertem a bölcsit ajánlani, mert anno mikor az én fiam oviba ment Õ októberbe töltötte a 3 évet, szeptemberbe felajánlották, hogy vigyem bölcsibe inkább ovi helyett, de mert én is épp azt gondoltam mint te, ragaszkodtam az ovihoz. Mivel nem akarom hosszasan ecsetelni elég annyi hozzá, hogy nekünk nem az óvó nénikkel volt problémánk, az én fiam egyszerűen éhségsztrájkba kezdett, egy falatot sem volt hajlandó enni az oviba, annyira lefogyott, hogy, ha nem találunk megoldást biztos nem lett volna jó vége a "sztrájknak". Ezért az első évben ő nem aludt ott az oviba,és mivel elhoztam ebéd után, hajlandó volt egy idő után megenni az ebédet is. Azóta azt gondolom, hogy, ha akkor bölcsibe íratom talán könnyebben vette volna ezt az akadályt, és hidd el a kreativ foglalkozások , mint ahogy a tanulás is megvárják a gyerekeket, különben szerintem ebben a korban legjobb tanulás a játék. Persze tudom,hogy neked más a problémád, én tényleg csak a bölcsi felvetésemet magyaráztam meg. Azt azért nem igazán értem, hogy miért olyan problémás a Balázs, és mért akarod, hogy pszichológus foglalkozzon vele.Különben Pagával értek egyet, ilyenkor szerintem is mindenen jobban ki tudunk borulni, és minden érzékenyebben érinti az embert.

Egyépként én a Kádár utcába lakom, és jót rötyögtem mikor olvastam, hogy haza lógtál a kórházból, ezt én is rendszeresen megtettem. Az én orvosom a Végh dr. volt, de nekem a Zsirai dr. is szimpatikus,olvastam a Szabolcs u. topicba , hogy neked ő az orvosod. Vércukor profilra fektettek be?, de most ezzel nem terhellek, ha lesz kedved megíród az eredményeidet, engem érdekelne.
Ja és az én lányom is július 20.-án született, ha jól emlékszem te is júliusra vagy ki írva.
Én is azt kívánom, hogy minél előbb oldódjanak meg a gondjait. Vigyázz magadra!

Legyen szép az estétek! Sziasztok

Kriszta bocs a kis betűs Krisztáért

Mindenkinek magának kell tudnia, hogy ovi vagy bölcsi legyen, de Balázs még ebben az évben (szeptemberig) bölcsibe is mehet. Az én fiam bölcsis volt 1 évet, mielőtt oviba ment volna. Ha hiszed, ha nem a bölcsi után az ovi visszalépés volt. A bölcsiben jobban foglalkoztak velük, nagyobb rendszert vittek az életükbe, villával is ettek, és mindig ugyanakkor, ugyanazon a helyen. Ezek után az ovi a csak kanállal evésével, a mindenki akkor reggelizik, amikor megérkezik, folyamatosan, és oda ül, ahova akar, stb. Visszalépés volt. És szerintem is ebben a korban a kötetlene játékok kellenek még a kicsiknek. Szóval nekünk bejött! A bölcsiben sokkal több idő jut a kicsikre, hiszen, ha jól emlékszem 6-12 fő volt a csoportlétszám, de szerintem jellemzően közelebb a 6-hoz, hiszen sokszor hiányoztak a gyerekek, sokuk szülei még otthon voltak, ezért néha hetekig nem hozták őket a bölcsibe, na szóval ezért aztán sokkal több idő jutott a gyerekek lelki világával is foglalkozni. Ott még arra is jutott idő, hogy havonta jellemzést írjanak egy kis üzenőfüzetbe, ahova én is írhattam, ha bármi mondandóm volt, de nem volt időnk azt megbeszélni.

Na most már tényleg elteszem magam holnapra.

Gabi

Ancsi!
Nem véletlen nem akarom a nagymamát. Jóban vagyunk és a gyerek is imádja, de egyrészről nem akarom leterhelni, bár szívesen vállalná másrészről nem úgy nevelné, ahogy én szeretném, mindent 20x el kell mondani neki és még akkor se biztos, hogy úgy csinálja. Pl. tavaly nyáron az unokaöcsémnek bedagadt a szeme, mikor velük volt a nyaralóban. Anyukám átrohant a szomszéd nénihez és együtt borogatták kamillával. Mikor ezt elmesélte nagyon leszídtam és mondtam, hogy a gyerek bele is halhatott volna ugyanis allergiás és ha a torka dagad be akkor mit csinál. Egyből az anyját (tesómat) kellett volna hívnia, aki megmondja, hogy mit csináljon, vagy minket, mert férjem gyógyszerész és ne anyu találja ki a gyógymódot. Amúgy tettem be neki a hűtőjébe fenistil cseppet és a szomszéd kisboltban vehetett volna kálcium pezsgőtablettát. Szerencsétlen gyerek akkor nem lett volna egész nap bedagadt szemmel. Persze a tesómtól is megkapta a leszídást. Ez csak egy példa volt a sokból. Egyszerűen nem tudja a várattlan helyzeteket kezelni. Azt is a lelkére kell kötnöm, hogy ha kihozza az oviból a gyereket ne hívjon fel rögtön, mert nem tud a gyerekre is figyelni az úton telefonálás közben, hanem menjen haza és akkor hívjon. Nagyon fárasztó mindenre én se tudok gondolni. Egyébként megbízható és felelősségtudó csak sokszor nem gondolkodik. Azt szeretem, ha a gyerek náluk van, mert ott jól elvan vele és nem rettegek, hogy valami történik és a szomszédban ott a tesóm ha baj van, de hogy tömegközlekedéssel nap mint nap hurcolássza azt nem szeretném. Ezelket persze az óvónőnek nem mondom, mert nem akarom lejáratni anyut, amikor annyira aranyos és mindent megtesz. Vannak dolgok amiket egy kívülálló nem tudhat és nem is tartozik rá. Amúgy most úgy oldjuk meg ezt a várattlan helyzetet, hogy pénteken a férjem viszi reggel a farsangra és onnan rögtön a nagymamához ebédre, mert az óvodai ebédet már nem tudja megvárni, mivel rohan dolgozni. Anyunál alszik a gyerek és szombaton délután a férjem hazaviszi, mivel délelőtt megint csak dolgozik. Aztán Apu vasárnap átjön érte és reggel elviszi anyut és a gyereket az oviba. Mondtam nekik, hogy be ne tegye apu a lábát az oviba, mert onnantól majd az ő programjáról is számot kell adnom. Na ennyi a többi napot nem írom le, de nem egyszerű. Talán ha eddig pozitívabbak lettek volna nem alakul ki ez az egész.

Gyugyi!
Akkor majdnem eltaláltam

Paga!
Ha még tudsz várni 1 hetet, minden táblázatot elküldök Addig is krumpli, rizs, tészta, pékáru csak módjával. Inkább sok zöldség és natur husi, tojás, sajt, túró stb. Ezeket nyugodtan. Amúgy hogy csokit vagy rizst eszel az szinte mindegy na azért tápanyagban mégsem, de egyformán hízlal.

Szücsi!
Az a helyzet, hogy Te is a köntösömről fogsz megismerni Holnap hajnali 6-ra ill előtte negyed órával meg kell jelennem a motyómmal inzulinbeállításra. Kedden még tuti ott leszek. Én egy szürke vékony strecs gatyóban leszek (ez pizsamagatya helyett) és talán szürke kardigán (köntös helyett), drapp papucs. Barna rövid hajam van és nagy hasam Kissé ferde szemem, de nem vagyok kínai Szerintem megtaláljuk egymást.
Egyébként már az óvónő is érzi a köztünk lévő feszültséget és mondta, hogy próbáljunk meg együttműködni. Ez azért már haladás, csak lássam, hogy próbálja.

Kriszta

Sziasztok !

Én vagyok a másik óvónő

Drága Icus, minden tiszteletem a Tied, ügyesen "állod a sarat", bár gondolom azért kerestél, mert már számodra is kényelmetlen volt ez az "örökös" szakértői szerep /miközben eléggé elítélt szakmának lett kinevezve úgy általánosságban a pedagógus szakma a tanácsot kérő Kriszta által és valljuk meg melyik pedagógusnak nem esne ez rosszul / Gondolom Gyugyi is azért vár ki egy kicsit most a hozzászólásokkal. Megmondom őszintén, hogy szándékosan nem kapcsolódtam be több okból: 1. Teljesen egyetértek a véleményeddel, magam is így gondolkodom szakmailag, tehát feleslegesen nem akartam ugyanazt írni. 2. 40 évesen életemben utoljára babázok-gyerekezek otthon és élvezem minden percét majdnem húszéves óvodai gyakorlat ( és a nem könnyű vezetői munka) után jöttem el szülni és GYED-re és igen szeretnék "kikapcsolni", egészen más témával / babázás, kismamaélet stb./ foglalkozni. Itt a net-en is. /

Nem akarom megbántani Krisztát - mert bizony Neki ez a legfontosabb probléma most az életében és ezt megértem - de úgy érzem Icusnak is bizonyára a saját babavárása az elsődleges / túl azon, hogy szívesen adott Krisztának tanácsot/ és ezt Krisztának is tiszteletbe kellene tartania.
Végül is azt mondhatom, hogy minél több ilyen talpraesett óvónőt szeretnék látni az óvodában ( van azért néhány nálunk is öt csoportos az óvodánk )

Krisztának azt kívánom, hogy mielőbb rátaláljon a megoldásra / elsősorban Õ, mert kisfiának Õ az Édesanyja/ és Mindannyiótoknak pedig boldog babavárást ill. babázást !

Gotti

Sziasztok !

Sokszor elolvastam a hozzászólásomat azóta hogy feltettem, remélem és hiszem, hogy nem volt bántó.
Mivel még alig kapcsolódtam be a topicotokba, elfogadom azt is, ha a jövőben nem szólítatok meg, akkor tudomásul veszem és nem jövök.

Még egyszer üdv. Mindenkinek és Icus a vizsgálat után pihenj sokat! Nekem corion-biopsziám volt és utána 4-5 napig feküdtem a biztonság kedvéért / pedig nehéz volt megállni, mert nem fájt tulképpen semmim /

Gotti

Gotti!

A fórum azért van, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, vitatkozzunk dolgokon. Az jó, ha nem egy véleményen vagyunk, mert így meghallgathatjuk a másikat elgondolkodhatunk azon, hogy vajon, az általunk elmondott-e a jó. Ez tök jó! Jó hogy különbözőek vagyunk! Nehogy már emiatt ne gyere közénk!

Icus!

Mikor lesz az amnio?

Remélem Krisztanyanya, hogy minél hamarabb be tudják állítani a cukrodat, és ujra tudsz jönni közénk!

Sziasztok, szép napot mindenkinek!

Gabi