Sziasztok lányok!
A szokásos reggeli vizitet tartom
Látom ,hogy mindenki megvan,bejelentkezett..ez tök jó.
Tegnap megint kiakadtam,persze magamon,mikor délután bekászálódtam a kocsiba,hogy elhozzam Mankát az oviból...Szóval az,hogy szuszogok,hörgök,és gyakorlatilag minden mozdulatra psilnem kell,ez azért nem volt benne a megállapodásban,amit Borókával kötöttem..
Meg aztán jól ki van ez találva,mert az ember érzetileg elfelejti,hogy milyen is volt az első terhessége,agyilag tudja,de érzete nincs,így vidáman vállalkozunk,mégegyre,meg mégegyre...ki mennyire amnéziás
ja,és a gyomorsavról ne is beszéljek..mert rennie,az elfogyott....Szóval mikor éjszaka arra ébredtem,hogy izzadtságban fetrengek és marja a gigámat a trutyi(bocsánat...),eszembe jutott egy szomorú történet,amit eddig nem sikerült megosztanom veletek.
Tavaly,pont egy éve,november 20-án Mandulkám belenyúlt itthon az egyetlen konnektorba,ami nem volt ellátva biztonsági berendezéssel.persze nem egyszerűen,hanem egy szöggel sikerült mindezt megtennie

.Hogy hol voltam én? Hát vele az emeleten,én pakolásztam,ő meg játszadozott és közben kérdezett,hogy kivehetem?betehetem?én meg mondtam,hogy igen,de NEM FIGYELTEM,HOGY MIRE MONDJA. Szóval csak arra figyeltem oda,hogy jön és nagyon sír,azt hittem,hogy a biztonsági rács csípte meg a kezét,mert a jobb keze hüvelyk és mutató ujja közötti rész piros volt és nem is tudtam megérinteni...Aztán láttam a kiálló szöget..no,summa summárum a gyereknek semmi baja,de a helyi ügyelet azt mondta,hogy vigyük be EKG-ra,aztán az alapos doki,bevitetett az I.gyerekkéinikára a Bókay-ba.Persze mentővel,ami szirénázott,de nem a gyerek miatt(aki röfögöt és vigyorgott az ölemben)henem,hogy gyorsabb legyen.Na,felvették az osztályra megfigyelésre-a lényeg most jön. Egy kb.2X 4 méteres szobába tettek ,be minket,benne két ágy,rácsos,az egyik ágyban egy 6 hónapos kislány,aki egy derékszügű háromszög alakú párna hosszabbik szárán feküdt egy kengyelben függőlegesen,mert így nem jött ki belőle,amit beleraktak..Közben,ment az oxigén,pittyegett valami ketyere,égett a villany a nővérpultnál és az,hogy egy széken kellett megszoptatnom a lányomat(aki igaz,hogy már 22 hónapos volt,de cicin aludt el), és persze nem tudott szegénykém elaludni a sok zajtól,az még elvisletem volna,mert tudtam,hogy egy éjszaka..Közben megtudtam,hogy a kislányt elhagyták a szülei,met reflux és egyéb emésztőszervi bajai vannak,gyakorlatilag a nővérkék a szülei...
De: amikor nagynehezen (őrületes fények mellett)elaludtak a gyerekek,kaptam két lepedőt fejpárnának,az ágyam egy szék volt...El kezdtem figyelni..a másik szobában egy cigány kisfiú,aki hosszú sírás között elaludt,mellette egy másik baba,akinek a szülei fel és lekapcsolták a villanyt,majd a nővérke egy laza mozdulattal kivágta az ajtót,úgy,hogy a cigány kisfiú ágyát meglökte,aki erre felébrdt és szegény nem altatta vissza senki...
Majd egy óra múlva jött a nővérke(épp,hogy elaludt a gyerekem),felbaszarintotta a lámpát(bocsánat,de tényleg..) és lekezdte etetni a kislányt,amit megértek,de ehhez,hangosan beszélt,majd a gyerek sírni kezdett.ettől az enyém felébredt,álmosan és sírva..amitől én kiborultam,elbőgtem magam és kiosztottam a nővérkét,majd jött az orvos és átsvittek minket egy szinte teljesen üres osztályra,ahol hosszú könyörgésre kaptunk egy nem rácsos ágyat(mert hiába mondtam,hogy a gyerek régóta nem aszik rácsos ágyban,sőt együtt alszunk néha),és legalább sötét volt,igaz,hogy a nővérpult lámpája pont a gyerek szemébe világított,így én egész éjjela karommal takartam a lámpát..
Ennyi a sztori,amit azért mondtam el,mert eszembe jut,hogy mennyit nyafogok,de a teremtő mentsen meg attól,hogy beteg legyen bármelyik gyerekem,akkor inkább minden nap szenvedek a hordó hasamtól..
No,ennyi..
parázok tovább a teendőim miatt, sajna nem tudok mindenkinek könyvet venni,godolhatjátok,hogy nem az anyámék várják annyira az ajándékokat..
Puszi,durca
JA,MONACS BANYA: a toalett szegleszívójára gondolok...