Ma Marcinak délutáni világfájdalma volt, nyekergett-sírdogált du. 2 és 6 közt

Bezzeg ha tologattam a babakocsiban, akkor kerek volt a világ

Még szerencse, hogy a fürdetés-estiszopi után eddig még mindig beájult, most is, ilyenkor Dóci fektetése után van 2-3 órám, hogy a hobbijaimnak (úgy mint vasalás stb.) éljek
Bölcsi: szerintem is minden gyerek egyedi, van, akit még 3 éves korában is húzós egyedül közösségbe lökdösni, más meg már 2 évesen érett rá (az 1 év azért durva

)... csak hát anya-apa legyen a talpán, aki ezt el tudja dönteni, és persze milyen szép lenne a világ, ha csakis ez határozná meg, hogy ki megy bölcsibe és ki nem, és nem olyan dolgok, mint a megélhetés
Nyilván az anya a legfontosabb egy ilyen pici gyerek életében (meg a borsóleves, mert szerintem a lányom engem bármikor könnyelműen elcserélne egy tányér jóféle zöldborsólevesre

), de ettől még igyénelheti a közösséget is, és én személy szerint azt sem tartom szerencsésnek (van rá családon belüli példa sajnos), ha egy anya képtelen elengedni a gyerekét, és csakis saját magát tudja megfelelő társaságnak elképzelni... Dócit pl. nagyon szívesen kipróbálnám bölcsis környezetben, mert nagyon önálló és gyerekszerető kiscsaj, de hát esélye sincs, hogy felvegyék, ha már én ketteskével itthon lopom a napot. Marad a játszóház, aztán majd az óvoda
És én igenis szeretek néhány órát egyedül tölteni - mondjuk ez most azt jelenti, hogy Dócit hátrahagyom, és a babakocsijában békésen alvó Marcival flangálok egyet - mert feltöltődöm, és sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok mindkét gyerekkel. De akit a gyermek hátrahagyásától a sikítós frász kerülgeti, az ne tegye
Rylie,
imádom Rodoszt, nagyon szép hely, kétszer voltam
Zuz,
akkor most már semmi nem ment meg a jogosítványtól

Örülök, hogy Bazsó jobban van, én sem vinném most egy ideig gyerekek közé, erősödjön egy kicsit
Indi,
kiborulás mindenkinek kell, sokkal jobb, mint magadba folytani!
Votiv,
tai-chizni én is szeretnék, most keresgélem itt a környéken a lehetőségeket

Capoeirához sajnos hiányzik a hajlékonyság... marad a tökön/térden/stb-nrúgás-futás harcmodor
Ancsi,
örülök, hogy túl vagytok a költözés nehezén, mi utoljára 2004-ben estünk át rajta, utána mondtam, hogy most 10 év szünet, mert különben megőrülnék... és még egy gyerekem sem volt, ill. csak hasban egy db. Dóci. De ha belegondolok, hogy akár 1, akár 2 gyerekkel kellene koordinálnom egy háztartás átköltöztetését, hát húha
Gabi,
ld. fent, ezért minden elismerésem a tiétek

És gyönyörű a ház, nyugodtan tegyél fel képeket, olyan jó látni egy építkezést, ami halad!
Den,
neked is akartam írni valamit, de nem jut eszembee

és képzeld, Dóci az elmúlt két alkalommal gonoszul szabotálta a fagyizást, és inkább játszóterezni ment...
Zsugyu,
gyógyulást!!
azt hiszem, ennyi fért a mába, jóéjt és szép álmokat mindenkinek!!!
vera