2007.08.16 07:16
Szerző: macskanyu
Sziasztok Lányok!
Nem tudom elégszer megköszönni az a hihetetlen melegséget és szeretetet, amit kapok, kapunk tőletek Biztos vagyok benne, hogy csak ezért sikerül talpon maradnom... bár kevés erőm van most beszélni róla, de a szeretetetek mindenképp megérdemli, hogy tudjátok, mi is a helyzet. igyekszem tárgyilagos maradni, mert másképp még gépelni sem tudnék...
Szóval tegnap fél egykor ébredtem, hogy elment a nyákdugó és negyed óra múlva elkezdődtek az ötperces fájások. Kettőre már Pocak is átért, mi meg egyre sűrűsödő fájásokkal rongyoltunk befelé. 3/4 3kor egy ujjnyival vettek fel, természetesen az nst lanyha hullámokat mutatott csak... viszont 30 perc múlva már 3 ujjnyi voltam és négykézláb álltam a fájásokat. Gábor már jöhetett is be az nst végén és együtt csináltuk végig az egészet. Amikor megérkezett az első bődületes erejű tolófájás, felmászta a kék szoba szülőágyára és pár perc alatt, gátvédelemmel (még csak horzsolásom sem lett), csendben, gyorsan megszületett Mirka, aki rögvest felsírt, igazi macskakölyök lévén "verrnyáááuuu"- mondott.
Röpke idő után átmehettünk az ikea szobába, ahol 2,5 órát hevertünk a franciaágyon hármasban, Mirka Röfögve kereste a cicit és annyira tetszett neki hogy minkettőt kiitta, közben fontos dolgokat mondott nekünk babanyelven.
Mikor átvittek az osztályra és átvették tőlem a Babát, mondta a szülésznő, hogy nem jó a szine, biztos fázik kicsit és beteszik az inkubátorba melegedni. Később derült ki, hogy ennek ellenére is szürkült, tehát először maszkból, majd szondából garatra kellett neki oxigént adni, hogy a levegője 98% legyen, mert magától a 85%ra sem volt képes. Ekor mondta a csecsemőorvos, hogy át kell vinni a Jánosba, mert sűrű a vére és először fiz-sóval higítják, ha arra nem kellően reagál, akkor vérplazmát, miegyebet is kap, amit itt nem lehet neki adni. Én akaram menni vele, de a dokim azt mondta, 24 órát maradnom kell, mert később nem fogom bírni, mikor tényleg szüksége lesz rám a babának. Mondta, hogy a vizsgálatok alatt úgy sem mehetnék be, így megpróbáltam pihenni kicsit és vártam a regelt, mikor 8lóval sem lehet majd bent tartani.
Kettőkor kiderült, nem olyan rossz a vérsűrűség, hogy indokolná az elégtelen oxigén ellátottságot és át kell vinni szív uh-ra a kardiológiai intézetbe. ennek eredményét kb. du. 5-6 tájt tudtuk meg: összehívták az összes kardiológust, aki csak számít a szakmában és a konzílium eredménye, mivel csak jobb szíve van és egyéb apró hiányosságok is, amelyek lehetetlenné teszik a műtétet/átültetést is, semmit nem lehet tenni orvosilag.
Mirka azért él még, mert az a bizonyos szív vezeték, ami pocaklakó korában nyitva van, születés után viszont záródik, még nyitva van nála és innen lop vért a vérkörök működtetéséhez. Ahogy bezáródik, percei vannak hátra... nem megoldás a mesterséges nyitvatartás sem, mert a vezeték is csak napokig bírná a vérelátást és így is rengeteg plusz oxigén kell adni neki... Mivel a vérnyomása nem olyan, mint az egészséges babáknál, ezért lassabban zárdik, de tegnap este azt mondták. -max. 4 nap.....
Azt is mondták, teste menjünk elbúcsúzni, mert ember meg nem mondja még 5 perc, vagy 4 nap és már vannak orvosi (kívülről nem látható) jelei a záródásnak..
Egész este ott bőgtünk mindketten az inkubátor mellett és cirógattuk, Ő meg elégedetten szuszugott, békésen aludt és tele volt a pocija, mert imád enni.....
Egyenlőre ennyit tudok írni és nem tudom, mikor lesz erőm ismét közöttetek lenni, beszámolni...
Még egyszer mindenkinek köszönöm, hogy velünk van, gondol ránk és imádkozik értünk. Rengeteget jelent.
Pocaknak külön köszönöm, hogy olyan, minha a testvérem lenne és ennyit segített/segít.
Még nem tudom, látom a jövendő napokat....nem tudom, hogy fogjuk túlélni..... Fülesem tudom rengeteget fog ebben segíteni és csodálatos kedvesem van, akivel együtt túlélhetjük....
most nem tudok többet mondani...
csók mindenkinek
Macsek