Sziasztok!
Már megint mennyit írtatok, mostanában nagyon pörögtök!
Én most a tanulás témában meg az alvás témában szólok hozzá, aztán megyek is tanulni...
Szóval nekem nagyon fontos ez az egyetem, még azelőtt kezdtem el, mielőtt férjhez mentem volna és gyerek még gondolatban sem volt, de amikor az első évet jártam, akkor jött a férjhez menés és utána építkeztünk ezért halasztottam, mivel akkor még nem volt kreditrendszer, mikor letelt az egy év és visszamehettem volna a halasztás után, akkor meg jött Bendi, úgyhogy halasztottam még egy évet, de nekem fontos ez és nem akarom feladni, első diploma, úgyhogy ha nehéz is meg Bendivel is kevesebbet vagyok így, akkor sem tudok lemondani róla. Valamiért én nem vagyok az az ősanya típus, én magamra is sokat gondolok.

Viszont így meg a férjem is többet van Bendivel, ami sztem nem lenne így, ha nem járnék egyetemre. Úgy, hogy még előnye is van.
Alvás téma pedig: én először nem akartam együtt aludni Bendivel, féltem, hogy összenyomom és szopi után betettem a kiságyába, de mivel éjjel többször felkelt szopizni, így rájötem, hogy nekem is sokkal kényelmesebb ha együtt alszunk, aztán egyre többet hallottam másoktól is például Recca, hogy ennek még pozitív hatásai is lehetnek, meg utána is olvastam, és most már azt bánom, hogy nem kezdettől fogva csináltam így, mert az első 1-2 hónapban még erőltettem a külön alvást..

De azt már a szülés előtt elhatároztam, hogy nem fogom sírni hagyni, de azért még így is volt egy pár alkalom, amikor nagyon fáradt voltam és rossz tanácsokkal tömtek tele és meginogtam és nap közben hagytam, hogy álomba sírja magát,

de csak egy-két ilyen alkalom volt.
Egyébként Bendi legtöbbször cicivel elaludt, ha nem, akkor nem volt álmos, akkor fél órát-órát még játszottunk és aztán már elaludt a cicin. Néha volt olyan, hogy a babakocsiban tologattuk, hogy elaludjon végre. 1-2 hónapos kora óta a kiságyat egyáltalán nem használjuk. Éjszakai ébredések megmaradtak addig amíg szopizott, én nem próbálkoztam igazán az éjszakai leszoktatással, mert ha megpróbáltam nem adni neki cicit, iszonyú üvöltés volt, így én úgy ítéltem meg, hogy amíg én ott vagyok és még szopis, addig ő nem fogja megérteni, hogyszer lehet cicizni (nappal) egyszer meg nem (éjjel), úgyhogy keltünk éjjel. Volt olyan időszak, amikor csak egyszer kelt éjjel, volt olyan hogy többször, kb. 1 éves kora után az éjjeli két ébredés volt az átlag. És aztán ugye már írtam, hogy 28 hónap szopi után leszoktattam és tényleg minden hiszti nélkül elfogadta, hogy nincs már cici. Még most is néha odajön megszagolgatni, de vigyorogva mondja, hogy me, me ami nála a nem-et jelenti.

Ja erről jut eszembe, hogy régebben volt téma a kuki megnövés, hát Bendinek is meg szokott nőni néha és amíg szopizott szopi közben is.
Most pedig, hogy már nem szopizik, nincs éjjeli ébredés. Végig alszik, elalvásnál pedig valamelyikünk mellette van, most már megérti ha mondjuk neki, hogy aludni kell és elfogadja, hogy le kell feküdni, de még nem próbáltuk ki, hogy kijövünk mielőtt elalszik, de lehet, hogy az is működne, inkább megvárjuk míg elalszik, az a biztos.
És most már külön szobában alszik, egész éjjel, de ha akarna bármikor átjöhetne, de nem jön. Úgyhogy ellenpélda arra, hogy nem lehet majd átszoktatni a külön szobába, ha együtt alszunk vele, hisz Bendi 28 hónapig együtt aludt velünk, most meg simán külön alszik, de igazából bármikor jöhetne hozzánk. Szóval ahogy neki jó, én alkalmazkodok.
Meg már bánom azt is, hogy nem hordozókendőztem, de már kisebb korában is az riasztott el, hogy annyira gyorsan nőtt és olyan nehéz volt, hogy jobban szerettem babakocsiban vinni, most meg már a 22 kg-ját pláne nem bírnám. De amíg el nem kezdett mászni nagyon sokat így is ölben volt, nem lehetett sehol egyedül hagyni, rögtön sírni kezdett.
Indi, Lindi, Barbi! Boldog Szülinapot utólag is! Barbi, torta nagyon nyami lehetett!
Votiv
Gyógyuljatok!
Na megyek, kiderült az előbb, hogy a tegnapi vizsgám, ami nagyon-nagyon gáz volt sikerült! Yesss, úgyhogy megyek tanulni a következőre.
puszi
ruz