Nuk!
nagyon jó, hogy leírtad, hátha megoldódik az ügy, itt mindig szívesen hallgatunk!
Zoliról azt látom, hogy teljesen olyan, mint az általam kb. 28 éves koromig látott férfiak. még nem tudom, hogy régen tényleg ennyire nem segítettek a faszik az asszonynak, vagy csak én nőttem fel ilyen családban, de tény, hogy én azt hittem, hogy a nőknek kuss, konyhába, takarítani, főzni időre (!), több fogást, gyerekre vigyázni, nevelni, s a férfiak meg mondjuk kimennek a földre (nálunk tanyára) kapirgálni, dolgozni, de azon kívül semmit. (ja, meg a férfiak végzik a "férfi munkát", s emiatt lógott nálunk több konnektor, volt, hogy nem volt vill.kapcs. hetekig, pedig fater még vill. szerelő is. muter meg cepelte fel a 25 liter olajat a 4. emeletre, mert akkor még azzal fűtöttünk)
aztán meglepődve láttam, hogy az én hapsim nem ilyen. és ekkor még mindig azt hittem, hogy csak csoda történt, mígnem látom, hogy nagyon sok más férfi ilyen családcentrikus, nem lusta, van lelkiismerete, és nem csak magára meg a pihenésére gondol. és megvannak azok a férfiak is, akik azokat a konzervatív nézeteket vallják, amit az én családom ffi tagjai. mind e mellett sajnos rá kellett jönnöm, hogyha van egy fajta fickó, azt nem igen lehet megváltoztatni, történjen bármi! az unlusták nem lustulnak el, a lusták meg nem unlustulnak, max. pár napra, s visszatér a régi énjük. persze egy katolikus pap erre azt mondaná, hogy mikor társat választ magának az ember, azt minden jó és rossz tulajdonságaival teszi, s ne próbáljon ezeken változtatni, mert az ember természeténél fogva nem lehet; de olyan nehéz elfogadni,ugye?
persze az is lehet, hogy Zoli csak ugyanúgy járt, mint sok más apa, akik nem tudnak még mit kezdeni a csöppséggel, nem mernek leereszkedni a színvonalára, nem merik megfogni, nem tudnak kommunikálni vele, s ahogy megnő 2-3 évesre, le se lehet majd vakarni őket a gyerekről. van ilyen, nem is egy. ezek azt a nézetet vallják, hogy még nem értik meg magukat a bömbölő, kakáló csöppséggel. (ezek amolyan ganxsta zoli-félék

)
jó hosszúra nyúlt ez a nesze semmi fogd meg jól, valahogy szerettelek volna vígasztalni, mert látom, hogy egyedül érzed magad a problémáid között. most nagyon nehéz neked, nagyon sok kitartás és erő kell, s jól meg kell gondolnod majd a második babát is (ennyi segítség mellett), de pár év alatt megszűnnek ám majd az ilyen irányú gondok, nem lesz ilyen nehéz, és lehet, hogy Zoli amúgy kiváló férj/társ, csak épp az apaság terén nem jeleskedik , s akkor majd azt mondod, hogy nem baj, mert amúgy teljesen jól megvagy vele.
a baba fejlesztése biztos nagyon erőt próbáló, anyukámat is vitték anno csípő tornára, mert ficamos volt. állítólag nem csak anyu, de az ő anyja is sírt, annyira fájt a kicsinek a csavargatás, de megérte. Babucidnak is biztos nem a legkellemesebb, de a szakemberek csak tudják, hogy mi a teendő, s mivel nem tudsz jobbat,így hát kénytelen vagy eljárni. én nagyon drukkolok nektek, hogy rendeződjenek az ügyek, a kicsin minél hamarabb segítsen a fejlesztés, s a férjed önmaga lássa be, hogy nem háríthat rád minden problémát. ehhez küldök sok pluszt!!! +++++++++++++
ha egyedül érzed magad, de mobilis vagy, szívesen látunk titeket, jöhettek játszani Lencséhez, ő imádja a babákat, s te is "kisírhatod" magad. nekünk sokat segített anno Zuzmóval, hogy találkoztunk, pletyiztünk, s feldobódtunk!