És akkor imhol a szüléssztori, nem tudom meddig fogok vele eljutni. Azért el kezdem írni.
Szóval nagyon rossz hangulatban keltem a kötelező kórházi befekvés miatt febr. 10-én reggel 5-kor

Persze a jóslófájásokra ébredtem, úgyhogy némi halovány remény azért kecsegtetett, h nem kell napokat csak úgy bent feküdni. El kezdtem mérni a fájásokat, amik sajna eléggé össze-vissza jöttek 8-10 percenként és nem tartottak tovább félpercnél. Úgyhogy újra elkenődtem, mert már láttam lelki szemeim előtt, h megint 3-4 napot fogok jósolgatni, mire történik vmi, ahogy Adélnál is volt. Mindenesetre fél8-kor beültem félórára egy kád forró vízbe, hátha megindul a dolog. Igazából sok nem változott, ugyanúgy jöttek a fájások, de totál rendszertelenül. Ettől függetlenül felhívtam Ágit, h javasol-e vmit még, de sajna nem. Azt mondta, h akkor 11-ig érjek be a kórházba. Mérgesen és csalódottan elindultunk a kórházba. A fuvarosom anyós volt, aki a vezetési tudásával azért szerzett némi vidám percet útközben

Kórházban Ági fogadott, aki rögtön vitt is a kórterembe, úgyhogy búcsúzkodni nem tudtam szerencsére, így Adél elég jól viselte, h otthagytam anyóssal.
Ezután következtek a szokásos dolgok, adategyeztetés, kipakolás stb. 4 ágyas szobába kerültem, ahol kb. még 10 percig voltam egyedül, mert utána megérkezett a szobatársam is, aki igen rövid ideig lett az végül.
Kb. 1 körül jött az első nst, aztán 2 körül a doki. Szerencsére FP pont ügyeletes volt aznap

Megvizsgált és már keményen 2 ujjnyira nyitva voltam kívül-belül. Hát én ettől a hírtől azért nem dobtam egy hátast, de végülis kezdetnek nem volt rossz. Aztán délután kezdtek beerősödni a fájások, úgyhogy úgy kerültem egyre többször az nst gépre és a vizsgálóba is. Kb. 2 óránként vizsgált FP késő du. és mindig volt változás, folyamatosan tágultam. (Persze minden vizsgálatnál elpoénkodtunk azzal, h nem kéne FP ujjait eltörni

Hiába, a relfexek

) Én még továbbra sem tulajdonítottam nagy jelentőséget a dolognak Adél szüléséből kiindulva. Gondoltam magamba, h hát ebből biztos csak másnapra lesz gyerek. Úgyhogy minden vizsgálatra halál nyugalomban mentem. Viszont Ági nagyon bizakodó volt, úgyhogy ellátott homeós bogyesszel is. Aztán a fél7-es vizsgálaton a doki megállapította, h bő 3 ujjnyi, úgyhogy irány a szülőszoba

Nem hittem a fülemnek! Gyors telefon páromnak. (A mázlista ezúttal megúszta a vajúdás nagy részét

) Ágira még egy picit várnom kellett, aztán jött a szokásos macera a szülszoba előtt. Végül fél8-kor mentünk be a szülőszobára, az egyes számúba. Addigra párom is megérkezett.
folyt. köv. Alex felébredt