Új privát üzeneted érkezett!

sziasztok!

babamac!

irtam pü-t.

Danusia!

most olvastam a szüléstörténeted röviditett változatát, én is hasonloan jártam amikor a lányomat szültem. Szerencsére a fiamnál teljesen más volt a helyzet.

kérdésedre válaszolva. nem jár hozzánk apuka mert nem is akarna. én felvetettem neki honapokkal ezelőtt h eljöhet nem fogomelzavarni, de nem is akart, mindenféle kifogásokkal élt, (akkor még nem tudtam h megint terhes a felesége és azota már lassan két honapos a soron következő fia) de később azt mondta h nem jöhet mert ha kiderülne akkor őt elzavarnák és nem lenne semmilye és senkije meghát a gyerekei nélkül ő nem birná ki..érdekes nem, és az én fiam nélkül jol birja nem? na mindegy, jobb is igy, nem örülnék ha rendszeresen jönne. Havonta dobott ujabban egy-egy smst, amiben olyanokat irt h még mindig tetszem neki, meg h szeretné jovátenni..de nem hiszek neki. Erre mit látok..fellépek az iwiwre (biztos ismered te is) és ugy kiváncsiságbol rákeresek..hát mit ad isten fent van ő is. (persze nem tudja h én is tag vagyok), belenéztem az adatlapjába, é smit látok..egy régi szeretője akit énis ismerek ott fityeg az ismerősei között...ne tud meg mit éreztem. biztos most én vagyok a hülye, nem is kellett volna megirnom, de olyan jo kibeszélni magambol.

A papirokat elküldtem a biroságra, nem tudom h döntenek, de nem leszek kiméletes vele. letiltással kérem a pénzt h ne tudja elsumákoln mivel most sem küldött semmit, és itt va a fiam kinőtt ruhákkal a háta mögött, és lassan kell egy vastagabb cipelő neki arra a kis édes lábaira.

ennyit most rolunk,

puszi Csilla

Kép

Kép

Kép
 


Szia Mindenki!
Olvasgatom azert a forumot, es en jelenleg meg dolgozom, helyettesem meg nincs, es sokminden mast kell meg megoldanom.
Hamarosan irok majd biovebben is, haaat sajnos van meg mit meselnem.
MEg 4 het elvileg, es dolgoznom kell az utolso percig.
Azert tortennek jo dolgok is, ami kicsit lenduletet es erot ad.
Mostanaban ez tetszett meg nagyon.
-Micimackó, ugye mi örökre barátok maradunk? -kérdezte Malacka
-Még annál is tovább!- válaszolta MIcimackó!
üdv mindenkinek
:)
 
 


hello!

jár még erre valaki rajtam kivül?,,,,,,,

Kép

Kép

Kép
 

 
 

Szia Mindenkinek!
Haat nem gondoltam, volna, egy kisbaba ennyire lekoti az embert, lassan 1 honapos a kisfiam, es egyre tobbet figyel a kulvilagra, a hangokra, mosolyog.
A terhesseg alatt figyeltem az igenyeire, ha ehes voltam ettem, ha almos akkor aludtam, es ugy tunik nem lett siros a kisbabam. Csak jelzi ha valamit akar, es rogton ugrok hozza.
En az utolso napig dolgoztam, es volt 3napom felkeszulni a szulesre. Mindenki mondja de jol birod, ez nem semmi, hogy meg csinalod a munkat....De szukseg van a fiztesemre ugyebar, es ezt senki nem erti meg.Miert gondoljak azt az emberek, hogy a babavaras es a baba csak pozitiv dologgal jar? Nem jokedvbol jartam be dolgozni a 40 es 41.heten, hanem mert ebbol elek meg, es a fiam is.
A szules nem volt egyszeru, de problemamentes volt szerencsere. Nagyon kellett osszpontositani, es figyelni mikor hogyan lelegezzek, es legyen meg erom. Sokszor eszembe jutottak negativ dolgok, hogy miert, es mar megint miert egyedul ezt.....es nagyon ossz kellett szedni mindn akarateromet, hogy tudjak koncentralni. Vajon meddig fogok meg sirankozni sajat sorsomon?
Azert jol esik, hogy a barataim segitenek, mindig van valami kis aprosag, ami jol esik. Egy jo szo, egy csomag pelenka, egy tal kocsonya:)))
Es azert valami jo is tortent.Mikozben este fajdogalt a hasam, keszulodott a baboca kifele, apa rajott, hogy lesz egy fia. Nem tudom mennyire normalis az, ha a kiirt szules idopontjara meg rahuztam 8napot, es ekkorra esik le a tantusz.
Termeszetesen fut fat igert, es tervezgetett...es aranyos volt.
mikor megszuletett a baba, es kitoltak a szuloszobarol, es felkelhettem, felhivtam. elso reakcio termeszetesen, hogy jol letolt miert nem szoltam neki, hogy megindult a szules, mert rohant volna hozzam:o (ego, O szempontjai szerint gondolkodik csak) En csak fekudtem a par oras babam mellett. mekkora dolog, hogy egyaltalan ertesitettem a dologrol.Nem utolag kell okosnak lenni, hanem mar elotte megtervezni hogy hol es hogyan megyek szulni.
Azt hiszem, nehez hinni, es tudom hogy magamban bizhatok, o meg bizonyit ha akar.
Masnap jott latogatoba a korhazba., borostasan, sorszaguan.....kicsit nem ertette, hogy az a szep kisfiu a kezebe az ove, mosolygott, lassan oldodott. Legkozelebb 3 naposan tudott jonni. Imadta, puszilgatta......velem is kedves volt,es tervezget kozos dolgokrol..Aztan kozben eli az eletet 2 napig nem is hallunk rola, es elvarna, hogy rohanjak hozza a fiunkkal es a baba is atelje , hogy neha kell, neha meg a sajat dolgai a fontosak.
Igaz azt a par orat ki lehet birni egy kisbabaval.
Remelem jol vagytok es a babak is.
udvozlet mindenkinek, vagy ahogy a fiam mondana "áááá"
 
 


sziasztok!

Kisfiam 6 hetes mult, voltunk csipo ultrahangon.
A Velem egyidoben szult nok babaihoz kepest az enyem bacsi volt.
Eszik rendesen, kiabal velem neha ha valami nem tetszik, es lehet benne gyonyorkodni neha.
Olyan komoly, neha csak nezeget magaban, most ketdi el figyelgetni a a fenyeket es kezdi hallgatni a hangjat.
A terhesseg alatt rengeteget szomorkodtam, sirtam, ketsegbeestem es talpraaltam, kuzdottem mert muszaly volt.
Sosem kapom vissza azokat a perceket hogy pocakomban novekvo babamhoz szeretettel beszeljek.....Csak nott, es csak azt kertem ha lehet ne idore szulessen, mert gondba lennek a munkahelyemmel.
Sikerult rahuznom tobb mint egy hetet, es az utolso het az olyan kicsit retteges volt, mindent nagyon ovatosan csinaltam, nehogy meginduljon a szules.
Kisbabam komoly, elforditja a fejet ha puszilgatom, nem mosolyog.
Sajnos meglatszik rajta a terhesseg alatti panikom, rosszkedvem.
Nem tudom hogyan tudnam ot karpotolni, elfeledtetni vele mindazt ami miatt szomorkodnunk kellett.
Remelem lesz mikor hangosan kacaraszik, es hallgatja a hangjat elvezi az eletet. Csak remelni tudom, hogy anyukaja hangja megnyugtatja, es ugy bujik az olembe, hogy biztonsagos kis feszeknek erezheti.
Ritka az a pillanat amikor mosolyog, es igy 6 hetes korara sikerult vegre egy ilyen kepet is kesziteni rola.
Baratnom meselte, hogy az o babajuk a naszuton fogant, sajnos anyuja akkor halt meg. A terhesseget vegigbogte, kisfia 1 eves es egesz riadt baba volt, nyugtalan sokat. Most is eleg erzekeny meg.
Hat anyagiakat elo lehet teremteni de a szerete csak szivbol johet es az erzelmi biztonsag most ami a legfontosabb neki.
A karacsonyunk szegenyes lesz:((( A kotelesseg jegyeben telik, osszefolynak a hetkoznapok es a hetvegek, keszulok a vizsgamra ezerrel.
Azert lesz egy kis fa, valami egyszeru kis jatek, es ennyi.
Az iden nem sutok es nem fozok tradicionalis levesembol, ami mindenkinel nagy sikert aratott.
De olvasunk majd szep mesket es enekeket is tanulunk, remelem meghitt lesz.
Es gondolunk a ciposdobozunkra, mert azerrt keszitettunk par aprosagot a szegeny gyerekeknek is.
Minden jot nektek, es sok oromet a gyerekekhez.
 
 


BAbamac!

most olvastalak, és megértelek. tudom milye nehéz volt és most is az neked is. NÁlam is azt hittem jobb lesz most, mert a fiam apja elkezdte látogatni, de nem könnyü. föleg érzelmileg, azt kell h mondjam jobb lett volna ha mégsem kezd ide járni, de azt is tudom h a fiam miatt muszáj engednem.

ne félj, a te babád is ugyanolyan édes, mosolygos baba lesz, és nem lesz neki senki olyan fontos,számára, mint az édesanyja! Te vagy a biztos pont neki, és érzi már most h biztonságban van veled. Nekem szerencsém van mert mindennek ellenére a fiam nyugodt, és kiegyensulyozott ehhez a helyzethez képest.

a mi karácsonyunk is elég szegényes lesz, és magányos is..(valamilyen szinten)

Mégis szeretnák neked, nektek boldog karácsonyt kivánni, és ha tudok vmiben segiteni szolj! Kitartás!

puszi

Kép

Kép

Kép
 


Sziasztok

Már jó rég jártam erre. Nem is nagyon van rá időm.
Mindenkinek NAGYON BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK.
Kriszta és Bencus Kép
KépKép
 


Kép tesok

Kép festés Kép

Kép

Kép

Kép
 


sziasztok!

Új év, ünnepek után vagyunk.
kisfiam szépen növöget, cserélgeti a ruhatárat, minden nap újat produkál.
Ha ránézek mindíg eszembe jut, miért is kell így élnünk, és számtalanszor megígérem neki semmiben nem szenved hiányt.
Fontosnak tartom, érzelmileg és lelkileg kiegyensúlyozott legyen, ezért meg fogo, védeni mindentől, amitől csak lehet.
a szülőágyon, mikor készülődött kifelé, sok negatív gondolat csapott át az agyamon, és nagy akaraterő és koncentráció kellett, hogy ne pazaroljam ilyenekre feleslegesen az energiámat.
Sajnálom, hogy csak a rossz dolog jutott eszembe, de nemsok okom volt élvezni a babavárást.
Mikor először a kezembe vehettem, és odabújt, szuszogott, néztem milyen kis szép. És még sírni se mert, mert végig csak lapulnia kellett.
A mai napig ahogy nézem bevillan, hogy ennek a gyönyörűségnek akarták letépni a fejét, kiszaggatni a végtagjait. Él, eleven, mozog érez és ad cserébe valamit. Ilyenkor megfogadom soha többé nem engedem bántani Őt, és megadok mindent amit csak tehetek. A baba a nevemen van, nem kérünk semmit apától.
Néha nehéz, mikor azt számolgatom miből élünk meg, de azért a pár ezresért nem szórakozhat a baba érzelmeivel. Én egy kisszobában élek a szüleimnél, Ő a lakásában a bicókkal. És igen, a baba nem fér el, mert akkor nincs hova tenni a kacatjait.
gyönyörűen tervezget, együtt akar lenni velünk, tesz is érte. Amikor a részleteket firtatnám, mindig kiderül, hogy most éppen miért nem valósul meg. Furcsa az is, hogy hétvégenként általában nem is jelentkezik. Én azt szeretném, hogy normális apja legyen a gyereknek, és csak akkor élhet a jogaival ha vállalja a kötelezettségeketi is. Én nem számolom a fáradtságot ha a babámról van szó, felkelek éjjel és ringatom hosszú órákon keresztül ha szüksége van rá. Vállalok majd pluszmunkákat ha kell, és pozitív példát mutatok neki. Remélem lesz majd valaki aki a férfi mintát is közvetíti majd a fiamnak, hogy okos, talpraesett férfi legyen belőle és boldog családja legyen.
Gyakran félek ettől az ex lex állapottól, és szeretném biztonságban tudni magunkat. Sajnos tűrnöm kell ezt a helyzetet, mert amig emberi hangon tudunk egymással beszélni, addig találunk megoldást a dolgainkra. És biztos ha kell elviselek a fiamért mindent, ha pereskedésre kerül a sor. addig is felkészülök és újra és újra talpraállok.
sok örömet nektek a babákhoz:) mert a sok negativ vivodas ellenére nagyon is szépek a mindennapjaink a fiammal.
 
 


babamac!

lelkemböl szoltál!

hát n sem ugy képzeltem el az életem ahogy most van..Gábort bár látogatja az apja, mégis rossz, mert mert csak hetente egyszer jön egy ora hosszára, többre nem ér rá.. :evil: de örüljek ennek is mondván h leglább eljön és ne az idöt nézem ami itt tölt. Fiam már mondta h apa, de nem közvetlenül nkei. De ne ez jelentse az apát, nem szretném ha ez lenne természetes számára.

tény, nem könnyü egyedülállö nönek gyereket nevelni, legföképpen fiu gyereket. Kellene egy apa, egy férfikép!

minden jot!

és örülök h tudsz még pozitivan gondolkodni is..puszi nektek.

Kép

Kép

Kép
 


Sziasztok!

Azt hiszem azert keves hasonlo sorsu no fordul a forumhoz, mert mar a legelejen nem volt lehetoseg teljessegeben elvezni a babvarast.
Emlekszem, hogy halottam babas forumokrol, de nekem azok mind omlengosnek tuntek, mert sajnos nekunk maskepp kellett ezt megelni. Sokszor konnyezem, ha visszagondolok milyen volt a terhesseg.Picikem ragaszkodott az eletehez, novogetett, en meg dolgoztam a vegtelensegig. Ejszaka nem aludtam, hogy befejezzem a munkamat.Mert babaval a pocakban nem tud ugy haladni az ember. Most hogy novoget a kisfiam, latom be, hogy nagyon nagy szukseg lett volna a kotodesre , odafigyelesre, rahangolodasra. Szerettem ot a magam modjan elso perctol kezdve, de csak mostansag tudom teljes szivembol.Most mar szivesen olvasom azokat a noket akik boldogok es izgulnak mi lesz hogyan lesz.
A mai napig elkepzelhetetlennek tartom hogy en valaha vallaljak meg egy gyereket. Kicsit irigykedve nezem a lanyok vonalzoit, hogy ketto, harom baba is van . Bennem meg kezdettol fogva ott a felelem, hogy akarmikor atlephetnek, keresztulgyalogolhatnak rajtam. Azert amit kapok a fiamtol nem cserelnem el semmire, mert sokkal tobb mosoly es jokedv van az eletunkben. annyira boldog es halas egy mosolyert, egy egyszeru kis hajszalnak is orul, ami csiklandozza az arcat. Orul ha enni kap, ha tisztaba teszem hangosan es szivbol kacag. Ezek adnak erot a mindennapokhoz, es ujra es ujra megfogadom, hogy mindent megteszek erte, hogy ez a boldogsag mindig az arcan lehessen.
Kaptam egy albumot, amibe a kepeket kell beragasztani, es lehet bele irni. Aranyos otlet, de aztan beleolvastam....pfffff
Apa ezt gondolta mikor megtudta.....es pont pont pont helyre kell irni a szoveget, amikor megszulettem apa ezt mondta:.......
azt megsem irhatom bele, hogy en nem akartam, ne tartsuk meg....es mikor megszuletett "hat mit kepzelesz magadrol, hogy csak most szolsz"
Felek, hogy mindezek ellenere ezek az apak akarmikor ki be setalnak az eletunkben, jatszanak az erzelmeinkkel...Ezt a fiamnak nem kivanom....
Megpuszilgatom a szarado ruhait, nezem ahogy bekesen alszik, gyonyorkodom benne mikor ebred, es csak lassan fogja fel a kulvilagot.
Mostansag kezdek csak masik anyukakkal, apukakkal beszelgetni. Es orulok, ha sok hasznos tanacsot kapok.
Tudom nem potolhatom egy szemelyben mindent, es igyekszem fiubarataimat is megismertetni a babaval, hogy szokja a ferfi hangot, az arcokat. Es en magam meg megprobalom jol erezni magam a boromben, celjaimat veghezvinni....es ez latszik rajtam, kornyezetem eszreveszi es akkor kapok a sorstol a fiamnak normalis csaladot. Erte es egy kicsit magamert is.
 
 


szia Babamac!

meghattotak a soraid, annyira együttérzek veled. Nekem a legszebb és legfájobb (egyik) pillantom az volt, amikor megszületett és én feküdtem ott mellette és orákon át kizárva külvilágot, nem törödve semmivel csak néztem öt..és csodáltam.és nem értettem ebböl a felemelö érzésböl h képes kimaradni, kivülállo lenni.. nem mondom h most máskép látom a helyzetet, de egyenlöre nekünk most megfelel az h jön és látogatja, az egyetlen ami ugy érzem biztos h nem viszi el 3 éves kora után.

arra gondoltam folytassuk maiben, mert már csak mi maradtunk itt. ezt a foriumot majd megtudom h kell lezárni, már sok értelme nincs fenntartani..szerinted?

minden jot és szép napokat,Csilla

Kép

Kép

Kép
 


Sziasztok Lányok! :D

Szia Csilla! :D

Én itt vagyok, és olvaslak benneteket, csak írni nincs erőm és időm. Kifogtam egy nem túl jó melóhelyet, és most szívok, mint a torkos borz. :evil: Ki se látszom a munkából, ráadásul egészen új terület teljes munkaidőben. Kislányom bölcsibe jár már szeptember óta. Talán most kezdi megszokni, szeretni még nem szereti. Szerencsére nem sokszor beteg. (kop-kop) Nem örülnének az új helyemen, ha sokat hiányoznék. Nem tudják, hogy egyedülálló anya vagyok. Szerintem fel se vettek volna. Utálom a hazugságot, de nem mondhattam el az igazat, kell a pénz. Csak ne legyen a kislányom beteg.

Csilla! El tudod viselni az "apa" jelenlétét anélkül, hogy felzaklatnád magad?
Hozzánk szerencsére nem jár a donor. Ez fáj is, meg jó is. Fáj, mert olyan szinten dobta el magától a lányát, hogy azt megbocsátani nem lehet. Jó, mert nyugodt vagyok, nem idegeskedem, mint előtte, mikor még idejárt az elején, csakhogy kizsarolja a pénzét. Mihelyt megkapta a pénzt, soha többet nem láttam, nem hallottam felőle. Ennyit erről az alakról.
No de, vigasztal a tudat, hogy mennyi mindent elveszített azzal, hogy eldobta magától az elsőszülött gyerekét. Soha nem fogja már megtudni, milyen érzés az első baba érkezése. (viszont én se, milyen az, mikor az első babát közösen és öremmel, kiegyensúlyozottan, nagy izgalommal és szeretettel várják)

Nekem itt van a kislányom!!! Hihetetlen aranyos! Egyik nap, mikor fájt a fejem, és lefeküdtem a földre és becsuktam a szemem, kisasszonyka odajött hozzám, megfogta a vállamat, hatalmas szemekkel rám nézett, és megkérdezte: anyuciiikkkaaa! Bááánt valami??? Annyira édes volt, hogy elnevettem magam. És ahogy puszikat ad! Annál finomabb nincs is a világon. Elmondani nem lehet. De hisz ti is tudjátok! Vagy ha nagyobbak lesznek a babucik, majd megtudjátok.

Csak gratulálni tudok a szebbnél szebb babákhoz! Kriszta! Bencus nagyon tündéri kis mazsola!

Babamac, nagyon szépeket írtál! Idővel múlik majd a fájdalom. (olyan albumot én is kaptam. Beleolvastam, aztán úgy elfacsarodott a szívem, majd utána olyan dühös lettem, hogy kihajítottam az albumot a kukába.)
Az is lehetséges, hogy találsz olyan társat magadnak, akivel örömmel vállaltok még egy babát. Nem lehet tudni. Végül is, a Sors adósunk még egy gondtalan babavárással és szüléssel, igazi társsal, családdal.
Hátha lesz olyan kegyes hozzánk, hogy megkapjuk mindezeket. Én bízom benne. :lol:

Ha meg mégsem, akkor is többünk van, mint sokaknak. Minden rendbe fog jönni. Még most is, mikor lefekszem esténként aludni, mindig elmondom magamban vagy egy tucatszor, hogy minden rendbe fog jönni, minden a legjobban fog alakulni. Egyfajta agykontroll gyakorlatként. És kezd alakulni a dolog...

Minden jót és boldog babázást!

Puszi mindenkinek

D.
 
 


Danusia!

örülök h jöttél, én tényleg az thittem már senki se jár ide, h jobb esetbe mindekinek rendezödöt azélete. Ez az egyik legszomorubb számunkra , h az ö hibájukbol nincs lehetöségünk arra h 3 évig élvezhessük az anyaságot, minden szépségével és nehézségével együtt. ÉN reménykedem abban h ne kell bölcsibe adnom, de kezdem ugy érezni h nem lesz rá modom, és ez nagyon fáj. Tudod az én fiam még szopizik, és semmi pénzért nem hagynám abba mert tudom h ez nagyon fontos számára, persze nem csak ettöl kötödik annyira hozzám, de egyenlöre mindkettönknek nagyon jo érzés. De ha bölcsibe kella dnom..inkább most bele s gondolok.

Kérdésedre a válasz::felkavar, nehéz megemésztenem, de olyan jolelvannak, tegnap nagyon meglepödtem, mert látam rajta h nem szivesen megy haza, szeret a fiával játszani. De csak most vettem elöször észre h tényleg SZIVESEN ÉS ÖRÖMMEL..!! De nem mindegy persze h innne haza megy, és ott meg várja a másik két gyerek.. Ahogy már irtam is csak az számit h a fiam most örül neki, és boldog amikor itt van..viszont ahátulütöje még az, h tegnap elöször iszonyatosan sirt mikor kikisértük az apját..még ciicvel se tudtam megnyugtatni..és ez nem jo..mi lesz késöbb????????????? De ha eltiltanám öket én lennék a legszemetebb ember, anya és a fiam késöbb a fejemhez vágná h ezt tette m vele.

Sajnálom h nem sikerült megfelelö munkahelyet találnod, és még én se tudom elképzelni mi lesz hogy lesz késöbb..én is utálok hazudni, de valözsinü h bevallom h egyedül nevelem öket!!

Tündéri lehet a kislányod, tennél fel képet rola?

BAbamac!

elfelejtettem modnani, nekem is van ilyen albumom, én elöször szándékosan vettem mert alányomnál is volt, de azt az oldalt én áthuztam és odairtam h nincs apukám..de nem tudom h valaha is megmutatom vag yátirom e ez még ajövö titka..

puszi nektek!

ui.. ha valaki még olvassa aki irt ide vagy irna..ne fogja vissz amagát.. Akkor is ha végre valami jo is történt vele!!!

Kép

Kép

Kép
 


Sziasztok!

Szia Csilla! :D


Szeretném azt hinni, hogy nincs már több cserbenhagyott kismama, de a környezetemben egyre több ilyen esetet hallok.
Valószínűleg azért nem írnak a régiek ebbe a topikba, mert néha jól esik elszakadni ettől a témától, nagyon bele lehet fáradni. Nekem arra volt jó, hogy kiadhattam a bánatom. Utána jobban éreztem magam.

Sajnos a bölcsit nem úszhattuk meg. Rengeteg adósság szakadt rám és a szüleimre, amiatt a *** alak miatt. Muszáj volt munkába állnom. Viszont nagyon sok minden nem tetszik itt. Pl. hogy minimálbérre vagyok bejelentve, mint az összes ott dolgozó, pedig a cég simán megtehetné, hogy mindenkit teljes bérre jelentsen be. De hát kiken spórolnak? Ha beteg lenne a kislányom, és eljönnék táppénzre, alig kapnék valamit. Egész egyszerűen nem találok másik munkahelyet. Egyetlen előnye, hogy közel van a lakóhelyemhez.
Nem mondhattam el, hogy egyedül nevelem a kislányom, mert akkor nem vettek volna fel. Így is ötször rákérdeztek, hogy megoldott-e a gyerek felügyelete, ha esetleg beteg lenne, vagy a bölcsiben szünet van nyáron. Attól félnek, hogy sokat fogok hiányozni. Nem mondták ki, de éreztem, hogy aggályaik vannak a kisgyerekes dolgozókkal kapcsolatban.

Nagyon nem örülök, hogy bölcsibe kellett adnom a kislányom. Egyetlen egy gondozónő van a négyből, aki rendes, kedves, jól végzi a munkáját és látszik, hogy szereti a gyerekeket. A másik háromról nincs jó véleményem. Sőt. Másoktól is sok panaszt hallok velük kapcsolatban, de senki sem mer lépni. A legszívesebben jól beolvasnék nekik. De nem tehetem, mert akkor a gyereken állnak bosszút. Nem vagyok ott állandóan, hogy lássam, mit csinálnak vele.

Én nem tudom, mi lesz majd x év múlva. De szerintem jobb mindenkinek, hogy az a szemét nem jelentkezik. Épp eléggé tönkretett minket. Az hogy mi lesz majd, ha nagy lesz a lányom, nem tudom. De addig még sok víz lefolyik a Dunán. Majd az élet megoldja. Mint ahogy eddig is megoldott egy nagy problémát. Attól már nem kell félnem...

Az "apja" nem jelentkezik, magasról tojik rá. Ha belegondolok, teljesen alkalmatlan apának. Végtelenül önző és képmutató. Ismerőseinek előadja magát, beadja nekik, hogy ő egy ártatlan áldozat. Adja a jófej embert, és mindenkinek újságolja, hogy milyen korrekt volt. Hja. Minden volt csak az nem.
Csak élni és bulizni akar, mindig csak a könnyebbik oldalát akarja az életnek. Még a z iwiw-re is felrakta magát, van képe ott bohóckodni, előadni a vicces menő csávót...Ki akarja élni magát.
A gyerek mindebben csak akadályozza. Hiába mondja, hogy érdekli a gyerek, kényelmes neki, hogy letudhatta. Bűntudat? Az nincs benne. Föl sem fogja mit tett. A gyerekre csak annyit mondott, hogy nem lett volna szabad megcsinálnia. 8 év házasság után ezt kaptam, ezt kapta a gyerekem tőle. Jó mi? Hogy meri megkérdőjelezni a kislányom létét???? Hogy mer ilyen kijelentést tenni??? Hogy meri az én érzéseimet, a valaha érzett szerelmemet és az abból született gyermeket a mocsokba rántani?
Mindezekből kiindulva: nem fog semmilyen kapcsolat kialakulni közte és a lányom közt.

Férfi minta, igazi apja meg lesz a kislányomnak, úgyhogy nem izgulok. Szerencsére nagyon sok ember van körülötte, nagyon sokan szeretik, nem szenved hiányt semmiben. Rengeteg
fogadott nagymama, nagypapa kényezteti. Imádják.
Már raktam volna fel képet róla, de valamiért mindig visszadobja a rendszer. Nem tudom, mit csinálok rosszul. Megpróbálom még egyszer.


Csilla, ügyes vagy, hogy a kisfiadat még szoptatod. Nekem nem volt sok tejem.
Az apával kapcsolatban pedig kitartást kívánok. Én nem tudom, hogy tudnám elviselni a jelenlétét.
Drukkolok, hogy ne kelljen bölcsibe adnod a kisfiadat.

Puszi!

D.
 
 


köszi Danusia!

de inkább pü-t irok ha erre jársz olvasd el..

puszi

Kép

Kép

Kép
 


Sziasztok! Olvastam szomorú történeteteket és elszeretnék mesélni nektek valamit.
1995-ben férjhez mentem életem nagy szerelméhez. Esküvő után pár hónappal kiderült, hogy babát várok, de sajnos 12 hetesen elvetéltem. Hosszú-hosszú orvosi és genetekiai vizsgálatok után kiderült, semmi komoly gond és újra terhes lettem. Rettegtem! Veszélyeztetett terhesként otthon pihentem, mígnem 16 hetesen begörcsöltem, és kórházba kerültem. Mint később kiderült epeköveim lettek a terhességem alatt, ezért és nyitott méhszáj miatt több időt töltöttem kórházban, mint otthon. Csak egy-két napra engedtek haza mindig. 1998. január végére voltam kiírva, de már júliusban éreztem, nincs rendben valami otthon. Női megérzés. Férjem, aki rendőr és szakmájából adódóan nem mindig ért haza időben, kezdett furcsán viselkedni. Októberben világosodott meg előttem minden, amikor hazaengedtek a kórházból és kicsit tkarítgattam otthon. Hosszú, fekete, vastag hajszálak gabalyodtak mindenhol a felmosóra, ami még véletelenül sem lehetett az enyém.
Este kérdőrevontam, sírtam, veszekedtünk és kitálalt mindent. Akkor azt hittem, mindent.
Elmondta, hogy összejött egy 17 éves lánnyal és oda vitte a házunkba és ott voltak. Csak egyszer!!!
Azt mondta elmegy és szakít vele, én elhittem, de később kiderült ez nem történt meg. Visszakerültem a kórházba és nem tehettem semmit!
Karácsonyra hazaengedtek-akkor úgy tudtam, nincsenek már együtt-és ahogy pakoltam a ruháit, megtaláltam egy aranygyűrű papírját a ruhái alatt. Akkor estem pofára, amikor karácsonykor közölte, hogy ő nem vett nekem semmit. Akkor jött a sokadik veszekedés a nőci miatt.
Ennek örömére görcsökkel visszakerültem a kórházba, de akkor már tudtam, hogy a csaj ott lakott vele a közös házunkban, amikor én nem voltam otthon. Amikor engem bevitt a kórházba, visszafelé már vitte magával a nőt.
December 30-án déluátn elfojt a magzatvizem és december 31-én reggel 7óra 5 perckor megszületett Noémi 4100 g-mal és 51 cm-rel.
Nagyon sok vért vesztettem a szülés alatt, egyfolytában elájultam, de azt sosem felejtem el, amikor megmutatták neki a kislányt, ő úgy csinált, mintha nézné, de rá sem nézett.
Apás szülést szerettem volna, de közölte velem, hogy ő nem bírja a látványt, ami egyenesen nevetséges, mivel baleseti helyszínelő-gondolom ezt nem kell részleteznem.
Újév napján megtudtam, hogy senkinek sem szólt, hogy megszületett az első gyereke, hanem szilveszter éjszakáján buliban volt a nőjével. Szép!!!
Lelkiállapotomat pont nektek nem kell leírnom, hogy milyen volt-ezért érzem át a helyzeteteket.
Január 8-án hazaengedtek a kórházból, de nagyon beteg voltam az epekövek miatt. Szinte már örökké görcsöltem. Ennek ellenére minden este kiöltözött és ment a barátnőjéhez.
Ja, a legszebb, amíg én terhesen feküdtem a kórházban, 17 éves barátnője ikerterhességgel volt abortuszon. Amikor engem meglátogatott lement egy emeletet és meglátogatta a barátnőjét.
Január végén visszakerültem a kórházba epeműtétre, mert már nagyon súlyos volt az állapotom. Az akkor 3 hetes babámat nem engedte be velem a kórházba, hogy majd ő és a nagyik vigyáznak rá. Hónapokig azt hittem, hogy így is volt.
Műtét után semmi sem változott, minden éjszaka lelépett.
Egyszer -ez undorító-a véres alsógatyáját is bedobta a szennyesbe, mert mint kiderült, megint abortusza volt a nőjének és nem bírtak magukkal. Gusztustalan!!!
Akkor lett vége mindennek, amikor azt hazudta, hogy elmegy az apjával dolgozni és észrevettem, hogy munkásruhában lépett le, de eltünt a normális ruhája is. Elindultam a pár hetes babával megkeresni. Megtaláltam! Egy lakást béreltek a szomszéd városban a légyottokra. Akkor rajtakaptam őket.
Fogtam a babát és azt mondtam neki, hogy pár nap gondolkodási időt kap, hogy döntse el ki kell neki: a kislánya és én, vagy az a 17 éves kiscsaj.
Csapdát állítottam neki, amibe belesétált és akkor minden eldőlt.
Elköltözött tőlünk.
Hónapokig ott maradtam gyerektartás nélkül hitelekkel a nyakamon egy újszülöttel.
2 évig éltem begubózva, a lányomnak mindent megadtam, mert eljártam dolgozni, minden munkát elvállaltam amit a picitől bírtam. Csak azért, hogy mindent lecseréljek a lakásban, hogy semmi se emlékeztessen rá.
Két év után kimozdultam egy-egy hétévgén.
Azért hiányzott a társ! Az volt a baj, hogy akkor már nagyon gyanakvó voltam. Sokan csak azért akartak velem lenni, mert biztosított volt az anyagi háttér.
Végül elkezdtem chat-elni a TV2 teletextjén. Nem társkerizni csak haverkodni. Sok barátom lett így. Persze találkoztam férfiakkal is, csak úgy próbaként.
Aztán az utolsó pillanatban, amikor már lemondtam arról, hogy én valaha is kikezdek mégegy fickóval is, berobbant az életembe egy férfi. Az utols sms-t küldtem el neki a telefonomról a teletextre és ő felhívott. Másnap megint két nap múlva pedig találkoztunk.
Ennek öt éve már! Azóta van egy 28 hónapos kisfiunk és egy 16 hónapos kislányunk. Elfogadta a lányomat is.
Szóval így lett új családom.
A lányom a bíróság ítélete szerint kéthetente jár az apjához. De nem szeret menni, pedig soha nem neveltem ellene. Alig várja, hogy 14 éves legyen és eldönthesse, hogy akar-e menni vagy nem.
Az apja még mindig azzal a nővel van, aki miatt eldobott minket. Azóta két gyerekük született.
A legaljasabb dolgokat pedig akkor tudtam meg, amikor a kislányom 8 hónapos volt. A primitív barátnője mindenről naplót vezetett. Megtudtam, hogy nem az anyósom vigyázott a 3 hetes babámra amikor kórházban voltam, hanem a volt férjem és ő.
Ezt soha nem bocsájtom meg senkinek sem!!!
A naplóban részletesen leírta, mikor hogyan szexeltek, a férjem mikor kef...te meg a rendőrautóban, mikor aludt bent a rendőrségen, amikor a férjem volt szolgálatban, mikor mennyi pénzt adott neki a férjem,meg hogy miután megfürdették a kislányomat, milyen jót szeretkeztek.....meg ilyenek.
Szóval ilyesmi nehézségek vannak a hátam mögött nekem is, de mint látjátok minden rossz után jön valami jó. Tehát fel a fejjel és higgyétek el, egyszer biztosan megtaláljátok ti is azt a férfit, aki méltó apukája lesz a manókátoknak! Sokszor nem az az apa aki nemzette a gyereket, hanem aki felnevelte. Nálunk is az ellenőrzőbe, bizonyítványba a mostani férjem neve van beleírva, nem az igazi apjáé. Ezt meg is kaptam, mert a felesége azt mondta, hogy ez nagyon rosszul esik a volt férjemnek és fáj neki. Erre mondtam, hogy nekem is fájt amikor elhagyott minket, de ő csak addig volt az apja lányomnak, ameddig megcsinálta és anyakönyveztette, de a mostani férjem már öt éve neveli, tehát őt illeti meg ez a tisztelet, hogy a neve szerepeljen mindenhol, mint gondviselő.
Azt is megmondtam neki, hogy azt elnézem, hogy az én életemet elszúrta, de azt nem bocsájtom meg soha, hogy a kislányom életét tönkretette! Ha 18 év múlva, ha 25 év múlva, de okozok én még neki olyan fájdalmat, mint ő nekem-hisz már ez a bizonyítvány dolog is fájt neki. Mivel kislányom kitünő tanuló.
Azt is mondtam neki, hogy legyen büszke a lányára,de mindig jusson eszébe, hogy ezekhez a sikerekhez neki semmi de semmi köze nincs!
Szóval hiába mondják, hogy nem szabad bosszút állni,de én akkor sem hagyom büntetlenül amit velünk tett!
Tehát nagyon sok kitartást nektek és nagyon-nagyon sok örömet a gyerekekhez!!!
 


dokianya!

ez borzalom a mi veled történt, szeritnem itt senkinek nem volt ennyire szörnyü de leginkább az én nevembe nyilatkozom. Ehhez képest..sajnálom, de öszintén örülök h renezödött azéleted, és boldog vagy már. képet nem tennél fel magatokrol..

probáltalak msnen keresni, de nem fogadta el a nevedet, megadnád a rendes msn neved?

köszi

CSilla

Kép

Kép

Kép
 


Sziasztok!
Olvasgatom én is a fórumot, és néha nincs erőm, időm írni.
Azt hiszem, jó hogy megtaláltam ezt a topicot, mert mikor egyedul voltam terhesen a babaval, csak vártam, hogy történjen valami. Jó volt kiadni magamból,ami nyomasztott. Aztán másokat olvasva jöttem rá, mennyire csúnya vége lehet, ha nincs a baba sorsa rendezve. Pár ötletet merítettem, és remélem sikerül nekem és a babámnak a legjobb megoldást kitalálni. Mert felkészültem rá.
És szerintem hamarosan jó híreket is mesélhetek majd.
Vigyázzatok a kisbabátokra és magatokra is.
üdv
 
 


Sziasztok,
Dokianyát olvasva azt hiszem, szerencsés vagyok még akkor is, ha pont tegnap történt meg velem az, amit elképzelni sem mertem volna soha életemben.
30 évesen, 3,5 éve ismerkedtem meg a párommal az interneten. Mindketten értelmiségiek vagyunk, nem panaszkodhattunk semmire sem igazán. Szüleink is nagyon kedves, rendes emberek. Rövid idő alatt összeköltöztünk az új lakásomba, az övében ui. az ex (akkor még feleség) lakott a kislányával és a barátjával. Bár ő csak most 2 hónapja vált el, mégsem volt a papír köztünk probléma - csak az utóbbi egy évben volt néha kellemetlen, hogy egy papíron még nős emberrel élek együtt. A feleséggel is jóban voltunk, a most 8 éves kislánya kb 2,5 éve van nálunk rendszeresen, hetente 1-2-szer, plusz minden 2. hétvégén. Soha nem voltam féltékeny, sem a múltjára, sem a jelenére. Most decemberben eldöntöttük, hogy itt az ideje a babaprojectnek. Elsőre teherbe estem. Még nem is tudtunk a csodálatos hírről, amikor karácsonykor megkérte a kezemet. Pár nap múlva kiderült, hogy babát várok. Örültünk, én különösen annak, hogy nem a baba miatt házasodunk össze. Jól megvoltunk mindig is, korábban kétszer volt nagyobb vitánk, de valahogy nem is tudtam volna mással elképzelni az életemet. Sőt, ő mindig is erősebb érzelmekkel viseltetett irántam. Egy nagyon rendes, kedves embert képzeljetek el. Most vagyok a 13. hétben. Tegnap kiborult a bili. Tudom, gyorsan írok, de teljesen tehetetlennek érzem magam. Egy hete síelni ment a kislánya iskolájával. Én lemondtam az utat, nem akartam kockáztatni. Ahogy hazajött, valami nem stimmelt. Pár napja későn jött haza, nem nagyon kommunikált. Tudtam, gond van. Az esküvő leszervezve, 3 hét múlva lett volna. Aztán minden kiderült: beleszeretett egy elvált nőbe, akinek a lánya az ő lányának a barátnője. Alig tudtam kiszedni belőle ezt az egészet. Azt mondta, nem tudja, mit tegyen. Valami nagyon nagy erő fűzi ehhez a nőhöz, aki mellesleg a busz indulásakor kedvesen gratulált nekünk a babához. A párom azt mondta, hogy akárhogy is lesz, mindenképpen támogatni fog minden téren. Ezt el is hiszem, tudom, milyen jó apa, nem hagyná cserben a születendő gyermekét, akit annyira várt. Vagy mégis? Máris cserbenhagyta azzal, hogy engedett az érzelmeknek? Tudom, ilyen bármikor előfordulhat, hogy egyszercsak azt hiszed, megtaláltad azt, akiről majd persze csak később fog kiderülni, vajon tényleg érdemes volt miatta felrúgni mindent. De nem akkor engedsz ennek, amikor éppen készülsz elvenni nagy tervekkel a várandós menyasszonyodat. Lehet, hogy az én erkölcsi normám túl szigorú, de ha tudom, hogy a pasit, aki tetszik, otthon várják pocakosan, akkor nem nyúlom le, vagy legalábbis nem engedem felszínre törni a vágyaimat. Iszonyú fájdalom ez és nem tudsz mit tenni. Itt vagy kiszolgáltatva, kétségek közt hánykolódva és persze erősnek kell lenned a baba miatt. Muszáj, az leszek, tudom. A kicsikém a legfontosabb most már az életemben.
Lányok, tudom, hogy sokkal rosszabb, kegyetlenebb esetek is megtörténtek néhányótokkal. Nem is én vagyok az első, aki valószínüleg egyedül neveli majd fel gyermekét. Keresem az okokat. Soha nem ártottam senkinek, becsületesen és tisztességesen éltem. Párt is így választottam. Elvileg ő tényleg ilyen is volt, csak bekattant. Szánalomból nem akarom, hogy bennünket válasszon. Megbocsájtani soha nem tudtam volna, de most más minden, hogy a világon először már nem csak magamra gondolok. De ha ez megtörtént, valami eltört, amit nem lehet összeragasztani, mit kell tennem? Igyekszem elképzelni, milyen lesz az élet kettesben, eleinte legalábbis biztosan. Egyszer olvastam valahol: akinél a legkevésbé tudod elképzelni, azzal is megtörténik. Megtörtént. Nagyon fáj, borzasztó érzés. Persze még friss a seb. Be kell gyógyulnia, nincs mese. Örülök, hogy megoszthattam veletek ezt a képtelen történetet.
 
 


Szia lizii
Nekem már négy hónapos a kisfiam, és csak mostanra tudtam elfogadni, hogy Anya vagyok.Még sokszor előfordul, hogy ott fekszik az ágyában és azt mondom, jééé ott van egy kisbaba.
Azt ajánlom olvasd végig a fórumot, mindenkinek más az esete, de lehet belőle okulni.
Tanácsként mondom, minél hamarabb zárd le magadban az ügyet, mert én csak 8 hónaposan kerültem ide, és akkor sikerült magamra találni.
Az én párom az internetről ismerem, 8éve, viharos nagy szerelem és besikerült a baba. Ő el akarta vetetni, én valahogy elfogadtam ezt. Kórház, aztán ott szembesültem vele, hogy búcsúzzunk el a meg nem született magzattól, hallgassuk meg a szívhangját. Ott sikongatva összerogytam, és idegosztály lett belőle. Így kisfiam megmaradt, és csak teltek a napok. A párom közölte Ő nem akart babát, és ezt végig hangoztatta, azt mondta, hogy majd meglátja mi lesz ha megszületik. És én meg vártam, hogy legyen majd valami, csak vártam hogy igen vagy nem. Közben a kapcsolat nem volt már olyan szoros, és éreztem, hogy szeretne eltávolodni.
Sosem volt mellettem a vizsgálatoknál, mindehol egyedül voltam. Egyszer eljött egy 4d-s Uh vizsgálatra, és megnézte a babát. Nem volt túl lelkes, se csalódott, olyan na jó ilyet is láttam.
Egy várandós anyának sokkal nagyobb szüksége van törődésre, gondoskodásra és az ilyen epizódok állandóan felzaklatnak. Én ott tartok, hogy soha többet nem akarok másik babát,mert ami volt nem szeretném újra kétségek közt átélni. Én nem zártam le magamban a dolgot időben, sokszor elfordultam a tények elől. Nem is olvasgattam babás fórumot, mert nem voltam rá hangolódva. Ma ha meglátok egy várandós nőt, szinte irigylem, hogy nekem ez miért maradt ki az életemből. A baba mama összhang később nem pótolható. Túl ömlengősnek tűnt, hogy beszéljünk a babaához. meg simogassuk őt, ma már tudom az első negatív megnyilvánulásnál döntésre kellett volna kényszerítenem és hamarabb lezárhattam volna magamban.
Hiába ajánlotam fel. hogy mondjon le a babáról, nem tette meg. Ma az én nevemre van anykoönyvezve, mert nyilatkozni még nem ért rá. De excsajával kirándulni, az belefért. Mindíg lesz majd apró kis epizód, amivel érezheted, hogy sóvárognod kell a szeretet után.Én pocakosan megkaptam, hogy nem tekintelek nőnek, és tudod nem is érzem magam annak. csinos jóalakú lány vagyok, de én magam ezek miatt nem érzem úgy. Én hiába vártam, hogy megsimogassák a pocakom, hiába néztek meg hat hónapos terhesen férfiak elismerő pillantásokkal nem erre vágytam.És fájt minden nap.Ne várd meg míg lerombol benned mindent.
Nálam, az a helyzet, hogy a mai napig rettegek, hogy akármikor besétálhat a bíróságra és rendezett körülményeire hivatkozva elperelheti a gyerereket.
Döntsd el, milyen és mennyi szerepet szánsz neki, és legyél határozott. Én tudom, hogy egy fiúgyereknek mennyire kell az apai minta de nyugodtabb lennék, ha én diktálnám a feltételeket. pl lemondó nyilatkozat, aztán akkor jön mikor én megengedhetem, a tartásdíjra nem vagyok rászorulva így azért ezt megtehetem. A szüleimmel élek újabban, ők tartanak el.A evére akarja venni. valószínű sosem lesz rendezett együttélés kettőnk közt és ha a nevén van akkor el kell viseljem a látogatásait, és havonta új nőket látna a fiam.Nem szeretném, ha ezt a mintát követné le. sok kis epizódot lejátszottam én is magamban, és hidd el jó ha következetes leszel.
Ne okulj másokat, hogy miért nyúlt bele az életetdbe egy harmadik személy. Mások magánéletével aztán végképp ne foglakozz, mégha a párod szeretője is az. A lelkileg éretlen férfiak teszik ezt így, ahogy nem volt képes elszakadni, elválni a feleséglétől, hogy tiszta lappal kezdhesse újra veled. Ha már ilyenkor megetszi ezt, a babához sem lenne másabb a viszonya. Mi még nyújtjuk a rétestésztát, néha kedves a faimhoz, de alig látjuk. Mindegy hogy egy harmadik személy, vagy a haverok amit választ a társad, a lényeg nem te és nem Ti vagytok neki az elsők az életében. Hidd el párkapcsolatban is megvannak a problémák, és ha Te magad tudod mit szeretnél az már nagyon jó.
Én a szülésnél nagyon féltem, és tudod a szülőágyon nem az volt az első ami eszembe jutott, jaj de boldog vagyok. hanem azt hogy ezt nekem miért, és most megvan vajon mi lesz ezután?
A baba megszületése után is idő kelett, míg tiszta szívből tudtam szeretni, és ezt megint nem tidom bepótolni. Szerettem én, ragaszkodtam a pocakba lévő babamacikámhoz, de a szerepemet, hogy anya vagyok nehezen tudtam csak eléfogadni.
Élvezem, nagyon tetszik, és már én is elhiszem a lányoknak, hogy minden más nem fog érdekelni, ha Te vagy az első akit meglát, és szívből kacag. bennem eltört valami, hinni, bízni nem nagyon tudok már én sem senkiben, de a fiamért akkor is erősnek és oltalmazónak kell lennem.
Ha bármiben tudunk segíteni, fórumon, vagy priviben nyugodtan keress bárkit.

csilla!
Annyi sokat gondolok rá, hogy jelentkezzek, de ígérem egyszer rászánom az időt, összeszedem magam és sok sok szépet mesélek majd, és persze azt is milyen a viszonyunk apával.

Danusia!
Csak minden este arra gondolj, hogy a lehető legjobb legyen nektek.Én esténként így fekszem le, és már derüsebben látom az életemet, meg valahogy a pénz sem nyomorít annyira.

Szurkolok mindegyikőtöknek, és sok boldogságot mindenhez.

Elkezdtem a keresztszemes hímzést, és sosem volt ilyenhez türelmem, de a fiamnak mindenképpen valami egyedit és különlegeset szeretnék, és majd biztos értékelni fogja, hogy anya éjszakákon át apró kis öltésekkel és szíve minden szeretetével, fáradtságot nem kímélve adta neki ezt.
 
 


sziasztok!

megint eljutottam egy pontra..ujra leakartam zárni a forumot de mégis ugy látom szükség vanrá..hiszen sajnos ujabb taggal bövültünk de reméle tudunk segiteni neked Lizii, legalábbis szavakkal..de csatlakozom babamachoz, szolj nekem is bátran akár keres msnen..bárhogy szivesen meghallgatlak ha tudok segitek..

én az én esetemben tudom hibáztam de csak abban h nös pasiba szerettem bele és a már akor nem müködö házasságomat teljesn felrugtam miatta..de igy utolag belátom jobb he nem mellettünk döntött mert tuodm h visszament volna idövel a felesége addig nyaggata volna..Viszont kellett másfél év, mire elkezdt látogatni afiát..és elöször örültem..de h öszinte legyek, ma már nem..azért mert akármilyen szemét is volt szeretem, ez amit nem tudok megforditani nem tuodm gyülölni nem is akarom..mert akkor a fiamnak is gyülölettel kéne h beszéljek rola és azt nem akarom..csak rá gonodlva..Viszont tegnap itt volt..és én elakartam küldeni h ne jöjjön többet hiszen ugy látomh kényszernek érzi az egézset..de nem ment..láttam a fiamat mennyire örült neki..hibáztam??????????nem tudom..most ugy érzem várok..mást nem tehetek..

AMiért öt okolom még, h engem is nyomorba döntött, persze itt sem csak az ö döntése volt hiszen Babamachoz hasonloan én is megtartottam a fiamat..annak ellenére h ö nem akarta..most azért melozom h ne haljunk éhen és a gyerekeimnek jobb élete legyen..

és mé g folytathatnám...de most inkább más..

Lizi..csak azt tuodm mondani légy erös, az elején fáj a legjobba ez tény, és akármilyen közhely hidd el AZ IDÖ MINDEN SEBET BEGYOGYIT, és imádni fogod a kicsidet amint a karodban lesz, söt..(bocsánat Babamac, de én máskép érzek..) amikor terhes voltam imádtam öt, ahogy mocorgott..imádtam látni uh-on, és alig vártam h megszülessen , meséltem nek, beszlgetm hozzá, naplot vezettem amit meg akartam mutatni neki (demár nem fogok), szoval én ugy érzem h sokkal erösebb lett a kapcsolatunk már ott amig pocakban volt és ez olyan érzés amt soha senki se vehete el tölünk és ez csak nekünk egyedül maradt anyukáknak adatik meg ugy érzem..a mi kapcsolatunk ababákal erösebb, mint ott haol szinétn szeretettel de családban várjáka babát! de ez azénvélmeényem és ezért mondom de legyél depreszios, légy erös a picinek rád van szüksége és senk másra!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!ne törödj vele, ne beszélj vele, ha megszületik ababa majd rendezitek azt amit kell..papir..gyerektartás stb..bármi amit majd akkor szeretnél de ne most..Csaka babára hangolodj rá és öt szeres d már most!!ÉRZI, HIDD EL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Babamac!
várom h irj...sokat vagy nekem is eszembe, csak ritkán nézek be ide is..nagyon leköt a melo amibe belefogtam..sé sok aggodalommal tölt el..

terhesen én is jolnéztem ki, de most idegileg tönkrementem és fáj, h nem tudom élvezni azt h csak a kicsivel törödjek napközbe meg délután mindkettövel.. le is fogytam rendesn..45kg..kilátszik lassan a csontom..

na mindegy...

most mennem kell met lassan ébredezik..és azén kis kincsem csak cicin tud aludni..

puszi és további kitartást nektek

Danusia, mi van veletek irj..

Kép

Kép

Kép
 


lizi!

bocsi volt egy mondat most nézem amit félre ütöttem ...ugy akartam irni h NE legyél depresszios!!!!ne kövesd el ugyanazt amt én...

Csilla

Kép

Kép

Kép
 


sziasztok:))))
sut a nap, jo ido volt, es a fiam egyre aranyosabb:)
Talalkoztunk Apaval, es talan mostansag megenyhult mar, es tenyléeg orommel jaszott a babaval. A viszony sosem lesz olyan mint regen, de talan tudunk kultur emberek modjara beszelni egymassal. Ami nekem megnyugtato, hogy en iranyithatok. A kettonk kozti viszony mondhatni nulla.
Olyan dolgokat nem tudok, hogy ha mar beszel a fiam es mregkerdi mi a helyzet apukaval, mit mondjak neki. Lehet e apa minta, ha csak neha futunk ossze, vagy erdemesebb normalis kapcsolatot kezdeni ha ugy alakul?
Mara mar sokminden vidamabb, es amig pici meg anyagi gondok sincsenek, de lassan erre is fel kell keszulnom. Ha eros vagyok, bizom benne sikerulni is fog.
Vettem egy sapkat, mert a szemebe sutott a nap, ez olyan kis vekony nyari fajta. 1500ft volt. Szulinapomra akartam elmenni sutikezni egyet, de le kellett mondjak errol, ugy sajnaltam, hogy pislog a napfenytol, igy az elso praktikus darabot meg is vettem.
Eszembe jut mikor anyu karacsonykor csak mosolygott es nezte a csillogo gyerek szemeket az ajandek bontasakor... Es O persze nem kapott semmit, Apu ugyanis nem ilyen figyelmes:((( Kesobb mikor mar felmertuk esszel, akkor szereztunk neki valamit, es eltoprengtem.... Nekem is ilyen lesz majd az unnep??? Ocsi orul vagy csalodik, mert azt vagy nem azt a hon vagyott ajandekot kapja meg, en m,eg majd csak ulok es nezem majd, csendesen meghuzodva.....
 
 


BAbamac!

amin most mész át én már átmentem rajta.. teljesen olyan mintha magamat olvasnám..igy inkább meg sem irom, h mi most hol tartunk..akár a fiammal és az apjával kapcsolatosan..azért remélem ez mégsem "másolodik"..

De ha érdekel és szeretnéd megirom priviben..keress akkor légyszi!

puszi Csilla

Kép

Kép

Kép
 


Csilla!
2 hetig nem igazan vagyunk gepkozelben, de irok, mindenkeppen.
En nem vagyok naiv, es igyekszem jozanul latni a helyzetunket, holott ez nem konnyu. Apro kis jelek mindig vannak, hogy ez nem a szokasos szep csladi tortenet. Valahol tudom, meg jatszodik ez a libikoka bennem, csak meg azt nem tudom mennyire fog meg melyebben erinteni. Egy dolog biztos, nem engedem, hogy a fiamon barmifele kis sebet is ejtsen.udv nektek es babaitoknak.
 
 


babamac..

irtam privit..remélem olvasod..

Kép

Kép

Kép
 


Sziasztok!
Kellemes Husveti Unnepeket Kivanok Nektek, es sok oromteli pillanatot.
Meg nem tudom illik-e egy anyanak elvinni a fiat locsolni a kislanyokat, lehet megkerem a nagypapat.
Kezdek magamhoz terni, vannak szep pillnatok, es van amikor nagyon faj ami tortent. De azt tudom csak mondani, hogy az ido tenyleg mindent begyogyit es erosebbe is tesz.
Sok boldogsagot mindnyajatoknak.
 
 


Sziasztok lányok,
Bocs, hogy nem jelentkeztem. Most épp vizsgaidőszak van, így csak egy gyors helyzetértékelés. Azóta apuka elköltözött, eleinte dühösen beszéltünk, mára már nem érdekel az egész. 6. hónapban vagyok, és kisfiam lesz!!!! Ő is örül, hogy a lánya után lesz egy fia. Eleinte nem érdekelte, hogy milyen nemű. Mióta tudja, h. fiú, kezd segíteni. Persze csak apró dolgokban, de legalább válaszol, ha megkérem valamire. A gyerek életében részt akar venni, én meg hagyni fogom, hisz egy fiúnak szüksége van az apjára. Sajnos más pasira rá nem tudok nézni, pedig jobb lenne, ha újra tudnék nyitni. Az idő valóban begyógyítja a sebeket, csak először nehéz ebben hinni. Biztosan nehéz lesz a terhesség vége felé, a szülés utáni első pár hónapról már nem is beszélve, főleg, hogy itthon dolgoznom is kell, mellette meg egyetemre is járok. De majd csak megoldjuk, anyámék segítenek. A picinek nagyon-nagyon örülök!!! Az apukájáról úgy döntöttem, rosszat nem fogok neki mondani, hagyom, hogy jöjjön, ha akar. De én szabom a feltételeket, ebben babamac igazad van! Remélem, azóta te is jobban vagy. A tartásdíjban megállapodtunk, abból a gyereket el tudom látni. A vagyonmegosztás még egy kényes kérdés, ebben lesznek még viták, pedig ezt is jó lenne lezárni, hogy aztán tényleg csak a minimális kapcsolat maradjon és az is csak a pici miatt. Mindenkinek sok erőt, szép nyarat. Majd jelentkezem, ha a pici megérkezett!!!
 
 


szia LIzi!

irtam privit remélem olvasod majd..

rolunk röviden annyit h már nem jár apuka, és azota én sokat változtam. nem mondom h rosszat fogok rola mondania fiamnak, de egy biztos ide többet nem teszi be a lábát,és nem is láthatja..a fiamnak már most azt tanitom, (és nem érdekel ki mit gonodl erröl) h egyszer lesz majd egy bácsi aki szeretni fog,és ö fog nevelni ö lesz majd az apukád!! NEmrégen én se tudtam elképzelni azt amit most, tudom h lesz egyszer társam és lesz még gyerekem is!! Inkább megerösödtem, és már elöre is tudok nézni, de ehhez nagyon sok idö és sok minden kellett...

minden jot neked!

Kép

Kép

Kép
 


Szia lizii,
remelem sikerultek a vizsgak, es a dolgaid is jol alakulnak.
Nalunk apa vacilalt sokat...es a babam mar 8 honapos, de igazan valtozas nem tortent.Megszeretget minket mint egy jatekmackot, ha olyanja van leveszi a polcrol, ha nem akkor eszebe sem jutunk.
Annak orulok, hogy volt par dolog, amihez ragaszkodom, es tudom, hogy en iranyithatom a olgokat.
Egyenlore jo a viszony, szereti a babat, de a felelosseget nem vallalja erte. Biztosan belehalok majd, akkor is mikor szivarvany alatt lerajzol engem es ot, hatalmas nagy szivecskekkel, es nem erti neki miert nincsen igazi apukaja.
5 eves kislany a barati tarsasagbol megkerdezte.... A babanak nincsen apukaja????
Nem akarok egy fiugyerekbo, tehetlen tutyimutyit nevelni, akit ha az elet nehez , sorsordito kerdes ele allitja visszatancol.
Ugy gondolom egy fiugyereknek kell az apa minta, es azt hiszem ha O nem, akkor lesz neki igazi apukaja.
Egyenlore meg varunk, mit akar apa, de legkesobb 2 eves koraban kenyten leszek valtani. Ugy ahogyan most is, vissza kell mennem dolgozni a 10 honapos baba mellol, mert kell a penz, a hosszu tavu munka, hogy gondoskodni tudjak a fiamrol.
Ne torodj vele mit akar a pasi, csak probald meg elvezni es jol erezni magadat a borodben, pocakosan meg foleg. Nekem eletem elso terhessege volt, es ha ujra atelhetnem, biztosan csak a bazassal torodnek.
A fiam eddig mosolygos jokedvu baba volt, ujabban sokat sir, lehet a terjhesseg miatt aggodalmak latszanak meg rajta, remelem valahogy jova tudom tenni es be tudom potolni, mindazt amit meg kell kapnia.
 
 


Sziasztok! én is egyedül álló vagyok és 18 éves. még 6 hónapos terhesen hagyott el az apa.azóta egyedül állom a helyzetet, hát elég nehéz.mind lelkileg mind testileg!de örömmel és szeretettel nevelem már 2 hónapos kislányom.Nem gondoltam volna hogy ennyire fogom szeretni. :D tényleg igaz az hogy a gyermekedbe is lehetsz szerelmes! ti hogy álltok az efféle problémakkal?mármint egyedülállóság...apa nélkül. LauH
 
 


lauh írta:Sziasztok! én is egyedül álló vagyok és 18 éves. még 6 hónapos terhesen hagyott el az apa.azóta egyedül állom a helyzetet, hát elég nehéz.mind lelkileg mind testileg!de örömmel és szeretettel nevelem már 2 hónapos kislányom.Nem gondoltam volna hogy ennyire fogom szeretni. :D tényleg igaz az hogy a gyermekedbe is lehetsz szerelmes! ti hogy álltok az efféle problémakkal?mármint egyedülállóság...apa nélkül. LauH


szia, sokmindent tunank meselni.....ha lesz idom irok, de jelen pillanatban egy 15honapos szuper kissrac boldog mamaja vagyok. apa nelkul:)
 
 


:) én is írtam...mi a neve a bébidnek? kár hogy vannak ilyen emberek a világon...:( hogy lehet elhagyni egy gyermeket?ha engem hagy el csak de a lányom látogatja, az még oké, de hogy nem is érdeklődik..meg se nézi, hát ez undorító, de komolyan...

Lau

Kép
 
 


Betoltottuk a ket evet es meg mindig "fattyu" a fiam. Sok oromot okoz, rengeteg idot igenyel, de csodalatos vilagokat ismerhetek meg altala. Apaval is megszeretette magat, turheto a kapcsolatunk.
 
 


És most hogyan tovább,???????????Hogy van?????
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Szülészetek, kórházak

Jegyzetfüzet:

 

XTrefl