Noncsi!
Nagyon sajnálom, hogy a barátnőd így járt, de én úgy tudom, hogy a méhlepény nem mászik csak úgy pick-pack előre. Azt tudnia kellett volna eleve a fogadott orvosnak.
Abban egyet értek, hogy a dokik egy bizonyos része nem igazán törődik úgy a bentfekvő betegekkel, mint kéne. A szobatársnőm is kevés magzatvízzel és kissúlyú babával feküdt bent. Senkit se zavart, hogy elkezdett görcsölgetni, csak az orvosát...
Én nekem olyan érzésem volt, hogy alaővetően nem veszik komolyan, ha fáj valami, mondván, hgy az a szüléshez tartozik...
Volt bent egy 16 éves (lehet, hogy annyi se volt) kislány, aki már 2 héttel volt túl a hivatalos határidőn és nem indították meg neki a szülést. Már az egész családot megsimertem azalatt az 1 hét alatt, amit bent töltöttem. Ne volt fogadott orvosuk és nem igen törődtek a lánnyal. Nagy nehezen elindult a szülése, végül hüvelyi úton szült, de nem volt könnyű. Jó volt viszont az ügyeletes dokija. És született egy nagyon cuki babája.
Az életmentő császárnál meg nem arra figyelnek, hogy szép legyen a seb, sajnos! Én mindenképp a fogadott dokit vonnám elelősségre, meg megbeszélném a főorvossal, hogy ezt hogy gondolták, hogy nem csináltak vele semmit.
Miért kapott seduxent??? Ezt nem nagyon vágom... Miért kellett volna elmúlnia a görcsöknek, ha elöregedett a méhlepény?????