Ide várok minden olyan kismamát,aki császárra készül.
Vagy már átesett rajta.Beszélgessünk,bátortsuk egymást.
Gyeretek csajok beszélgetni!!
Új privát üzeneted érkezett!
Szia, én császárral szültem....
Hááát, őszintén szólva számomra rosszabb volt mint gondoltam....
Főként a hetekig tartó felépülés miatt..
Meg hát nagyon fáj!!! Lehet nincs az az intenzív erős fájdalom mint a normál szülésnél, de semmiképp sem könnyebb...szerintem....bár én nem szültem normál úton:)
Az első felkelés a 9 óra fekvés után...hm, nem is sikerült elsőre:)
De még másnap is nehezen ment, mindig el akartam ájulni...
Bár nekem az is benne volt, hogy alacsony alapból a vérnyomásom, meg vérszegény vagyok, tehát könnyen sötétül a kép:)
Meg hát valahogy azzal nem számoltam (ami pedig evidens, csak valahogy nem is jutott az eszembe), hogy mivel átvágják az idegeket is, én a köldökömig nem éreztem a hasam utána!!! Nagyon rossz volt, de aztán jön vissza fokozatosan, most már csak kb a vágás alatt-felett nem érzem olyan 1-1 centivel...de biztos még lesz jobb is..11 hetes a kisbabám:)
na meg a gerincérzéstelenítés...nah, hát az sem kellemes érzés, amikor nem érzed a fele tested...kényszerét éreztem hogy megpróbáljam megmozdítani a lába,, de nem ment, áááá meg amikor tett át a műtős ahordágyra, és pakolta a lábaim, és láttam hogy mozgatja, de minth anem is az enyém lett volna...
Röviden nekem ilyen volt...
Hááát, őszintén szólva számomra rosszabb volt mint gondoltam....
Főként a hetekig tartó felépülés miatt..
Meg hát nagyon fáj!!! Lehet nincs az az intenzív erős fájdalom mint a normál szülésnél, de semmiképp sem könnyebb...szerintem....bár én nem szültem normál úton:)
Az első felkelés a 9 óra fekvés után...hm, nem is sikerült elsőre:)
De még másnap is nehezen ment, mindig el akartam ájulni...
Bár nekem az is benne volt, hogy alacsony alapból a vérnyomásom, meg vérszegény vagyok, tehát könnyen sötétül a kép:)
Meg hát valahogy azzal nem számoltam (ami pedig evidens, csak valahogy nem is jutott az eszembe), hogy mivel átvágják az idegeket is, én a köldökömig nem éreztem a hasam utána!!! Nagyon rossz volt, de aztán jön vissza fokozatosan, most már csak kb a vágás alatt-felett nem érzem olyan 1-1 centivel...de biztos még lesz jobb is..11 hetes a kisbabám:)
na meg a gerincérzéstelenítés...nah, hát az sem kellemes érzés, amikor nem érzed a fele tested...kényszerét éreztem hogy megpróbáljam megmozdítani a lába,, de nem ment, áááá meg amikor tett át a műtős ahordágyra, és pakolta a lábaim, és láttam hogy mozgatja, de minth anem is az enyém lett volna...
Röviden nekem ilyen volt...
Sziasztok!
Jó ötlet ez a topic, ha megengeditek, én is elmondom a tapasztalataimat.
Mindkét gyerekünket császárral szültem. A kislányunknál rendesen indult, de sehová nem haladt (túl nagy volt a baba, nem fért át a medencémen), s 16 órás szülőszobai tartózkodás után - aminek ugyan csak az utolsó néhány órája volt elég szörnyű - köttöttem ki a műtőben. Megmondom őszintén, akkor már egyáltalán nem bántam, nagyon kimerültem, főleg hogy akkor már 34 órája nem aludtam.
Hasi műtétről lévén szó, valóban nagyon fáj utána a vágás, engem is meglepett, mert erre nem voltam felkészülve, de hát az ember erőt vesz magán, ha muszáj (állítólag a gátseb sem kellemes, bár erről nem tudok beszámolni). A varratszedés után mindenesetre rohamosan javult a helyzet.
Mivel a kisfiunk még nagyobbra nőtt, vele már programozott császárra mentem, kipihenten, felkészülten, tudtam, mire számíthatok. Sokkal jobb élmény volt az egész, csak a gerincérzéstelenítéstől féltem jobban.
Úgy látom, hogy manapság nagy divat lett túlzott jelentőséget tulajdonítani a rendes szülésnek, és sok kismama valóságos tragédiaként éli meg, ha császárral kell szülnie. Valóban van az emberben egy hiányérzet, de nekem például ez egyáltalán nem okozott lelki törést, inkább hálát adok Istennek, hogy nem kellett meghalnom, mint régen oly sok anyának, hanem egészséges gyerekem született, akit felnevelhetek. Szerintem ez a lényeg.
A szoptatással sem volt semmi problémám, rögtön beindult a tejem, s rendesen szopizott mind a kettő, kisfiam most, másfél évesen sem hagyta még abba
Úgyhogy én inkább csak bátorítani tudok mindenkit.
A felkészülést azért fontosnak tartom, ha valaki szülni megy, mindenképpen készüljön fel előtte arra is, hogy esetleg császárral végződik; olvasson utána, kérdezze meg az orvosát, hogy mire számíthat stb. Nekem a kislányomnál nem maga a műtét volt a legrosszabb, hanem hogy nem készültem fel rá.
Jó ötlet ez a topic, ha megengeditek, én is elmondom a tapasztalataimat.
Mindkét gyerekünket császárral szültem. A kislányunknál rendesen indult, de sehová nem haladt (túl nagy volt a baba, nem fért át a medencémen), s 16 órás szülőszobai tartózkodás után - aminek ugyan csak az utolsó néhány órája volt elég szörnyű - köttöttem ki a műtőben. Megmondom őszintén, akkor már egyáltalán nem bántam, nagyon kimerültem, főleg hogy akkor már 34 órája nem aludtam.
Hasi műtétről lévén szó, valóban nagyon fáj utána a vágás, engem is meglepett, mert erre nem voltam felkészülve, de hát az ember erőt vesz magán, ha muszáj (állítólag a gátseb sem kellemes, bár erről nem tudok beszámolni). A varratszedés után mindenesetre rohamosan javult a helyzet.
Mivel a kisfiunk még nagyobbra nőtt, vele már programozott császárra mentem, kipihenten, felkészülten, tudtam, mire számíthatok. Sokkal jobb élmény volt az egész, csak a gerincérzéstelenítéstől féltem jobban.
Úgy látom, hogy manapság nagy divat lett túlzott jelentőséget tulajdonítani a rendes szülésnek, és sok kismama valóságos tragédiaként éli meg, ha császárral kell szülnie. Valóban van az emberben egy hiányérzet, de nekem például ez egyáltalán nem okozott lelki törést, inkább hálát adok Istennek, hogy nem kellett meghalnom, mint régen oly sok anyának, hanem egészséges gyerekem született, akit felnevelhetek. Szerintem ez a lényeg.
A szoptatással sem volt semmi problémám, rögtön beindult a tejem, s rendesen szopizott mind a kettő, kisfiam most, másfél évesen sem hagyta még abba
Úgyhogy én inkább csak bátorítani tudok mindenkit.
A felkészülést azért fontosnak tartom, ha valaki szülni megy, mindenképpen készüljön fel előtte arra is, hogy esetleg császárral végződik; olvasson utána, kérdezze meg az orvosát, hogy mire számíthat stb. Nekem a kislányomnál nem maga a műtét volt a legrosszabb, hanem hogy nem készültem fel rá.
Manguszta!
Sajnos, a topikokat nem tudjuk összemoderálni. Viszont lehet, hogy érdemes valamelyik régebbi topikban folytatni a társalgást esetleg.
Üdv:
Dia
Sajnos, a topikokat nem tudjuk összemoderálni. Viszont lehet, hogy érdemes valamelyik régebbi topikban folytatni a társalgást esetleg.
Üdv:
Dia
[size=12:d15e2bdd2c][color=blue:d15e2bdd2c][b:d15e2bdd2c]Gyerekszoba blog - Neked is volt gyerekszobád?[/b:d15e2bdd2c][/color:d15e2bdd2c][/size:d15e2bdd2c]
sziasztok!
Örülök hogy rátok találtam, nekem tetszik ez a topic!
Nekem most márciusban lesz császárom és tök fosok az egésztől, főleg attól hogy spinál után téényleg nem érzek-e fájdalmat, mert olyna rémtörténeteket hallani hogy nem sikerül néharendesen az érzéstelenítés....
Én szültem már simán is, és azt kell mondjam hogy tovább tartott a felépülésem mint az ismrőseim körében a császáros anyukáknak, gátmetszés után ülni sem tudtam soákig,csak fekve tudtam szoptatni, és hiába vágtak még sokat is repedtem, a szülés nagyon szép volt, de iszonyú fájdalmas, és utána majdnem 1 év a felépülés....Szóval szerintem simán szülni sem jobb csak maximum nagyobb az élmény hogy végig tudtad csinálni, de amúgy nagyon fájdalmas és órákig tart előtte a vajúdás, utána meg a gátvarrás fáj....Szóval a sima se jobb a császárnál, szerintem mindkettőnek meg van a maga fájdalma.....arról nem is beszélve hogy sima szülés / gátvarrás/ után a szex megkezdése felér egy rémálommal....Mindent újra kell tanulni mint egy szűz lánynak. Mi hónapokig szenvedtünk vele a férjemmel....A császáros tesóm és sógornőim meg lazán szexeltek a műtét után 8 héttel.
Hát nem tudom mert császárom még nem volt, de az elmondások alapján a császár se rosszabb mint egy sima szülés szerintem....
Maradjunk annyiban hogy mindkettő szar a maga módján és mindkettő fáj!!!
Örülök hogy rátok találtam, nekem tetszik ez a topic!
Nekem most márciusban lesz császárom és tök fosok az egésztől, főleg attól hogy spinál után téényleg nem érzek-e fájdalmat, mert olyna rémtörténeteket hallani hogy nem sikerül néharendesen az érzéstelenítés....
Én szültem már simán is, és azt kell mondjam hogy tovább tartott a felépülésem mint az ismrőseim körében a császáros anyukáknak, gátmetszés után ülni sem tudtam soákig,csak fekve tudtam szoptatni, és hiába vágtak még sokat is repedtem, a szülés nagyon szép volt, de iszonyú fájdalmas, és utána majdnem 1 év a felépülés....Szóval szerintem simán szülni sem jobb csak maximum nagyobb az élmény hogy végig tudtad csinálni, de amúgy nagyon fájdalmas és órákig tart előtte a vajúdás, utána meg a gátvarrás fáj....Szóval a sima se jobb a császárnál, szerintem mindkettőnek meg van a maga fájdalma.....arról nem is beszélve hogy sima szülés / gátvarrás/ után a szex megkezdése felér egy rémálommal....Mindent újra kell tanulni mint egy szűz lánynak. Mi hónapokig szenvedtünk vele a férjemmel....A császáros tesóm és sógornőim meg lazán szexeltek a műtét után 8 héttel.
Hát nem tudom mert császárom még nem volt, de az elmondások alapján a császár se rosszabb mint egy sima szülés szerintem....
Maradjunk annyiban hogy mindkettő szar a maga módján és mindkettő fáj!!!
Lányok, nekem nemrég volt egy hasi műtétem, és ahogy utánanéztem, kábé ilyesmi várható császárnál is. Amúgy én császárral szeretnék szülni is, éppen azért, amit Csézjang írt, hiába vágnak, attól még repedhet az ember odalent, illetve akárki akármit mond, azé' nem mindegy, milyen minőségű lesz a szex a a későbbiekben.
Szóval: a felvágott hasfalnál készüljetek fel arra, hogy irdatlanul fáj majd a vágás. Ezen nincs mit szépíteni. Viszont sokat segít, ha tudja az ember, hogy mi vár rá és nem rózsaszín ábrándokat kerget és koppan, ami ugye egyenes út a baby-blues-hez. Úgy tudnám leírni, mintha egy tüzes sündisznó lakna odabent. Szúr és ég. Nem árulok zsákbamacskát: rémes lesz felülni is és járni is, és a levegővétel (ha nem fekszel hanem állsz) is rossz.
De a jó része: tényleg viszonylag hamar rendbejön az ember. Én már 3 hét után tapasztaltam az első olyan perceket, aztán órákat, amikor már nem fájt. És egyre hosszabbodnak ezek a percek. Most a sarokig már tökjól el tudok menni magam (ebben benne van, hogy felöltözöm, bekötöm a cipőm, lépcsőzés, séta...).
Ég és föld, mert az első napokban bizony ugyanolyan rémséges erőfeszítés volt odaküzdeni magam az 1 méterre levő bögrémhez, mintha a lakás legtávolabbi zugába kellett volna eljutni.
A hasfal érzéketlen lesz egy jó pár hétig, ami természetes. És ez tökjó, mert így a varratszedésből nem érez semmit az ember. Akkor lesz majd egy picit rosszabb, amikor kezdenek visszaállni az érzőidegek, ilyenkor megesik, hogy nem csinálsz semmit és mégis bele-belehasít egy nagy szúrás. Ekkor "tanulja vissza" a bőr az érzés gyakorlatát. Ha az ember ezt agyban helyreteszi, akkor már nem is olyan rémes.
Egyáltalán nem finom érzés ez az egész, de kibírható. ÉÉÉS: azt mondta a sebész, hogy 1 év múlva már egyáltalán nem lesz semmilyen látható helye a vágásnak. Na erre kíváncsi leszek majd, de azé', biztatóan hangzik.
Szóval: a felvágott hasfalnál készüljetek fel arra, hogy irdatlanul fáj majd a vágás. Ezen nincs mit szépíteni. Viszont sokat segít, ha tudja az ember, hogy mi vár rá és nem rózsaszín ábrándokat kerget és koppan, ami ugye egyenes út a baby-blues-hez. Úgy tudnám leírni, mintha egy tüzes sündisznó lakna odabent. Szúr és ég. Nem árulok zsákbamacskát: rémes lesz felülni is és járni is, és a levegővétel (ha nem fekszel hanem állsz) is rossz.
De a jó része: tényleg viszonylag hamar rendbejön az ember. Én már 3 hét után tapasztaltam az első olyan perceket, aztán órákat, amikor már nem fájt. És egyre hosszabbodnak ezek a percek. Most a sarokig már tökjól el tudok menni magam (ebben benne van, hogy felöltözöm, bekötöm a cipőm, lépcsőzés, séta...).
Ég és föld, mert az első napokban bizony ugyanolyan rémséges erőfeszítés volt odaküzdeni magam az 1 méterre levő bögrémhez, mintha a lakás legtávolabbi zugába kellett volna eljutni.
A hasfal érzéketlen lesz egy jó pár hétig, ami természetes. És ez tökjó, mert így a varratszedésből nem érez semmit az ember. Akkor lesz majd egy picit rosszabb, amikor kezdenek visszaállni az érzőidegek, ilyenkor megesik, hogy nem csinálsz semmit és mégis bele-belehasít egy nagy szúrás. Ekkor "tanulja vissza" a bőr az érzés gyakorlatát. Ha az ember ezt agyban helyreteszi, akkor már nem is olyan rémes.
Egyáltalán nem finom érzés ez az egész, de kibírható. ÉÉÉS: azt mondta a sebész, hogy 1 év múlva már egyáltalán nem lesz semmilyen látható helye a vágásnak. Na erre kíváncsi leszek majd, de azé', biztatóan hangzik.
Hát, kívánom nektek, hogy valóban ilyen gyorsan gyógyuljatok.
Az én császárhegem gyakorlatilag másfél évig szúrt, a hasam fájt sokáig naponta órákat, a többiről inkább nem is írnék. És az orvosok szerint ez gyakorlatilag teljesen normális, sokaknak ilyen lassan gyógyul (másoknak gyorsabban), csak erről senki nem beszél. A hasi belső varratok felszívódásának ideje 3-8 hónap, egyéntől függően (orvos mondta), de ennél jóval tovább is érzékeny maradhat a heg. Mindezt csak azért írom le, hogy ne legyenek senkinek illúziói a császáros szülésről.
Az én császárhegem gyakorlatilag másfél évig szúrt, a hasam fájt sokáig naponta órákat, a többiről inkább nem is írnék. És az orvosok szerint ez gyakorlatilag teljesen normális, sokaknak ilyen lassan gyógyul (másoknak gyorsabban), csak erről senki nem beszél. A hasi belső varratok felszívódásának ideje 3-8 hónap, egyéntől függően (orvos mondta), de ennél jóval tovább is érzékeny maradhat a heg. Mindezt csak azért írom le, hogy ne legyenek senkinek illúziói a császáros szülésről.
Virág!
Valóban olyat is hallottam hogy van akinek 1 évig is fájt és tartott a gyógyulás, de legtöbben pár hét után azért jobban voltak, de abban igazad van és az orvosok is azt mondják hogy mindenkinek más a szervezete és a sebgyógyulása, nem lehet általánosítani.
Viszont én nem is a császár utáni sebfájdalomtól féleke, mert volt már pár műtétem éseléggé bírom a fájdalmat ami műtét után a sebgyógyulás, én inkább a spináltól és magától a felvágástól rettegek.
Ti nem féltetek maggától a műtéttől? Én szerintem előtte éjszaka már aludni sem fogok tudni, hát még amikor kimondják majd hogy lehet menni, szabad a műtő....Szerintem én összesz@rom magam úgy fogok félni pedig esküszöm nem vagyok egy félős fajta!!!! 
Valóban olyat is hallottam hogy van akinek 1 évig is fájt és tartott a gyógyulás, de legtöbben pár hét után azért jobban voltak, de abban igazad van és az orvosok is azt mondják hogy mindenkinek más a szervezete és a sebgyógyulása, nem lehet általánosítani.
Viszont én nem is a császár utáni sebfájdalomtól féleke, mert volt már pár műtétem éseléggé bírom a fájdalmat ami műtét után a sebgyógyulás, én inkább a spináltól és magától a felvágástól rettegek.
Ti nem féltetek maggától a műtéttől? Én szerintem előtte éjszaka már aludni sem fogok tudni, hát még amikor kimondják majd hogy lehet menni, szabad a műtő....Szerintem én összesz@rom magam úgy fogok félni pedig esküszöm nem vagyok egy félős fajta!!!!
Való igaz, függ akár a bőrtípustól is, meg attól is, mennyire sovány vagy kevésbé sovány az ember. És előre nem is nagyon lehet megmondani, csak ha már volt az embernek műtétje...
Meg, ugye egy hasi műtét után fekhet az ember napestig és hetekig, babával meg muszáj felkelni, mert el kell látni. Fel kell emelni, minimum 2,5 kiló egy gyerek, de inkább több, és ez borzasztó nehéz lesz. Óvják az embert a megerőltetéstől, amikor pedig nem lehet megvalósítani. Én ettől félek igazán, hogy fizikailag hogyan fogom tudni megcsinálni.
Magától a műtéttől nem féltem, habár, altatásban csinálták, és ugye a császárt meg nem. Ez volt életem 4. műtétje. Lehet, hogy van egy titkos drogos énem, mert szeretem, hogy altatnak és nem "vagyok ott".
Igen, persze hogy a torokban dobog a szív, amikor megjelenik a műtősfiú, de ez totál normális. Beteges volna, ha nem reagálnánk rá. Nagyon jó módszer pl verset mondani magadban. A ritmikussága segít és legalább a szövegre figyelsz. Múltkoriban A walesi bárdokat mondogattam magamban, az jó hosszú. És alig emlékeztem rá, tökjó volt, hogy ezen agyaltam és nem zöld csempéken meg a lámpákon...
Meg, ugye egy hasi műtét után fekhet az ember napestig és hetekig, babával meg muszáj felkelni, mert el kell látni. Fel kell emelni, minimum 2,5 kiló egy gyerek, de inkább több, és ez borzasztó nehéz lesz. Óvják az embert a megerőltetéstől, amikor pedig nem lehet megvalósítani. Én ettől félek igazán, hogy fizikailag hogyan fogom tudni megcsinálni.
Magától a műtéttől nem féltem, habár, altatásban csinálták, és ugye a császárt meg nem. Ez volt életem 4. műtétje. Lehet, hogy van egy titkos drogos énem, mert szeretem, hogy altatnak és nem "vagyok ott".
Igen, persze hogy a torokban dobog a szív, amikor megjelenik a műtősfiú, de ez totál normális. Beteges volna, ha nem reagálnánk rá. Nagyon jó módszer pl verset mondani magadban. A ritmikussága segít és legalább a szövegre figyelsz. Múltkoriban A walesi bárdokat mondogattam magamban, az jó hosszú. És alig emlékeztem rá, tökjó volt, hogy ezen agyaltam és nem zöld csempéken meg a lámpákon...Manguszta!
Én sem a műtéttől félek mert az nem érdekel és abszolút egyetértek veled abban hogy én is altatás mániás vagyok, de sajnos most nem menekülhetünk az alvásba amikor nem akarom látni és hallani amit csinálnak, mert a babának a spinállal jobb. Csak olyan nehéz elfogadnom!
Ha altatnának, tök nem érdekelne az egész de így gerinc szurival és ébrenléttel olyan horror nekem.....Majd márciusban elmesélem nektek hogy milyen volt, addig meg fosok mint állat!!!!!
Én sem a műtéttől félek mert az nem érdekel és abszolút egyetértek veled abban hogy én is altatás mániás vagyok, de sajnos most nem menekülhetünk az alvásba amikor nem akarom látni és hallani amit csinálnak, mert a babának a spinállal jobb. Csak olyan nehéz elfogadnom!
Ha altatnának, tök nem érdekelne az egész de így gerinc szurival és ébrenléttel olyan horror nekem.....Majd márciusban elmesélem nektek hogy milyen volt, addig meg fosok mint állat!!!!!
De jó,de jó beindul az élet itt is!
Nos lányok én sem a műtét utáni szenvedéstől
félek,mert azt már tudom milyen,inkább magátol a műtéttöl.
Mi ha nem jól vágnak fel?Kivágnak egy belet?
Avagy húgyhólyagot....
Ne tesség rajtam röhögni,de én ettöl félek...
Lehet engem altatni fognak,nem tudom,hogy hogy működik ez itt Szerbiába a programozott csaszinál,majd elmesélem én is....
Ugyanis nekem 1hét múlva esedékes az operáció
Nos lányok én sem a műtét utáni szenvedéstől
félek,mert azt már tudom milyen,inkább magátol a műtéttöl.
Mi ha nem jól vágnak fel?Kivágnak egy belet?
Avagy húgyhólyagot....
Ne tesség rajtam röhögni,de én ettöl félek...
Lehet engem altatni fognak,nem tudom,hogy hogy működik ez itt Szerbiába a programozott csaszinál,majd elmesélem én is....
Ugyanis nekem 1hét múlva esedékes az operáció
Csajok, csak azt tudom mondani, hogy az egyetlen garancia az, hogyha jó és megbízható az orvosod. Esetleg talán érdemes elmenni hozzá a magánrendelésére és megbeszélni vele ezeket a félelmeket. Ezzel indirekte a lelkére lehet kötni azt is, hogy vigyázzon.
Amúgy attól ne félj, hogy beleket vagy hólyagot bántanak, mert a hólyag kicsit máshol van, a belek meg, tudomásom szerint kicsit oldalabb. Ja, és legújabban igazából nem is vágják keresztül az izomrostokat, hanem széthúzzák őket, legalábbis a jobb orvosok. Így jobban is gyógyul.
Barátnőm szült császárral, és azt mesélte, a világon semmit nem érzett, csak nagy-nagy megkönnyebbülést, merthogy az utolsó napokban már nagyon nyomta-feszítette a baba belülről és így már eléggé szenvedett már odaúton is. Azt lelkileg valóban le kell játszani odabent, hogy ébren hogyan viseli az ember, hogy matatnak rajta-benne, de elég gyorsan végeznek, állítólag... Ne hagyjátok elhatalmasodni a pánikot, inkább legyen ez egy alku... rossz lesz, fájni fog, érzéketlen lesz a has, ébren fognak matatni rajtam, véres eszközöket fogok látni - de mit kapok cserébe: a babát...!!!
Hajrá Lányok!!!
Amúgy attól ne félj, hogy beleket vagy hólyagot bántanak, mert a hólyag kicsit máshol van, a belek meg, tudomásom szerint kicsit oldalabb. Ja, és legújabban igazából nem is vágják keresztül az izomrostokat, hanem széthúzzák őket, legalábbis a jobb orvosok. Így jobban is gyógyul.
Barátnőm szült császárral, és azt mesélte, a világon semmit nem érzett, csak nagy-nagy megkönnyebbülést, merthogy az utolsó napokban már nagyon nyomta-feszítette a baba belülről és így már eléggé szenvedett már odaúton is. Azt lelkileg valóban le kell játszani odabent, hogy ébren hogyan viseli az ember, hogy matatnak rajta-benne, de elég gyorsan végeznek, állítólag... Ne hagyjátok elhatalmasodni a pánikot, inkább legyen ez egy alku... rossz lesz, fájni fog, érzéketlen lesz a has, ébren fognak matatni rajtam, véres eszközöket fogok látni - de mit kapok cserébe: a babát...!!!
Hajrá Lányok!!!
Manguszta!
Én pl.kifejezetten örülök hogy egy császár speckó dokit találtam/ nem emiatt választottam de utólag megtudtam róla hogy szuperul császároz és ennek tök örülök mert most pont tök jól fog jönni!!!!! Szóval ez megnyugtat, csak tudod a sógornőm mesélte / 4 hónapja szült csaszival a Péterfyben/ hogy neki rosszul szúrták a spinált ezért nem kapott levegőt, elkezdett fulladni mint az állat a műtét közben és ezt látva elkezdtek kapkodni az orvosok hogy kicsit félrement a spinál és elérte a tüdőt is amit ugye állítólag nem szabad,/ de néha előfordul /. Ezért neki ez elég rossz emlék maradt, na és ilyenkor kész vagyok amikor ilyeneket hallok.!!!!
Egyébként mondta sógornőm hogy maga a műtétkor semmit nem érzett mert hatott a spinál jól csak kicsit túlment a hasán feljebb és ettől lett rosszul amikor halálfélelme lett hogy nem kapott levegőt..
Hát én is a legjobban attól fosok hogy nem sikerül jól az érzéstelenítés és érzem ahogy felvágnak, na attól kiakadnék.Az egyik fórumon írta egy lány hogy nála így volt hogy mondta hogy nem zsibbadt el de nem hitték el és elkezdték a műtétet mire rájöttek hogy igazat mond és közben elaltatták....Hát nem tudom hogy ilyen tényleg van-e de ezt elolvasnom arra jó volt hogy totál besz@arasson másokat az aki írta.......Bocs ha ezzel rátok hoztam a frászt, amúgy az orvosomat kérdeztem erről és megnyugtatott hogy ez hülyeség mert ha még érzem a lábam és nem sikerül a spinál akkor azonnal elaltatnak.Remélem!!!!!
Én pl.kifejezetten örülök hogy egy császár speckó dokit találtam/ nem emiatt választottam de utólag megtudtam róla hogy szuperul császároz és ennek tök örülök mert most pont tök jól fog jönni!!!!! Szóval ez megnyugtat, csak tudod a sógornőm mesélte / 4 hónapja szült csaszival a Péterfyben/ hogy neki rosszul szúrták a spinált ezért nem kapott levegőt, elkezdett fulladni mint az állat a műtét közben és ezt látva elkezdtek kapkodni az orvosok hogy kicsit félrement a spinál és elérte a tüdőt is amit ugye állítólag nem szabad,/ de néha előfordul /. Ezért neki ez elég rossz emlék maradt, na és ilyenkor kész vagyok amikor ilyeneket hallok.!!!!
Egyébként mondta sógornőm hogy maga a műtétkor semmit nem érzett mert hatott a spinál jól csak kicsit túlment a hasán feljebb és ettől lett rosszul amikor halálfélelme lett hogy nem kapott levegőt..
Hát én is a legjobban attól fosok hogy nem sikerül jól az érzéstelenítés és érzem ahogy felvágnak, na attól kiakadnék.Az egyik fórumon írta egy lány hogy nála így volt hogy mondta hogy nem zsibbadt el de nem hitték el és elkezdték a műtétet mire rájöttek hogy igazat mond és közben elaltatták....Hát nem tudom hogy ilyen tényleg van-e de ezt elolvasnom arra jó volt hogy totál besz@arasson másokat az aki írta.......Bocs ha ezzel rátok hoztam a frászt, amúgy az orvosomat kérdeztem erről és megnyugtatott hogy ez hülyeség mert ha még érzem a lábam és nem sikerül a spinál akkor azonnal elaltatnak.Remélem!!!!!
Sziasztok!
Szeretnélek kicsit nyugtatni Titeket, mert nagyon nem jó, ha eluralkodnak a félelmek!
Azt, hogy hatott-e az érzéstelenítés, előtte alaposan megvizsgálják, csak utána kezdik el a műtétet. Nálam is matattak valamit a lábamnál,
és kérdezgették, hogy érzem-e stb. Aztán amikor azt hittem, hogy még el sem kezdődött, odaszólt az asszisztensnő, hogy "már javában műtik ám!" , hú de jó, gondoltam, ezek szerint hatott a szuri.
Meg hát azért van ott az altatóorvos, hogy karban tartsa a dolgokat, ez a szakmája. Szóval nekem a műtőben semmi rossz érzésem nem volt, végig úgy éreztem, hogy maximálisan figyelnek rám és jó kezekben vagyok. El is gondolkoztam, hogy milyen nagyszerű, hogy Isten teremt ilyen embereket, akiknek ez a hivatásuk, és tehetséget is ad hozzá... Megnyugtató érzés volt. Amúgy meg véres cuccokat egyáltalán nem lehet látni,
mert egy paravánt (vagy valami ilyesmit) húznak az ember arca elé.
Mondjuk az tényleg jó, ha van saját orvos, nem mintha az ügyeletes nem végezné el lelkiismeretesen, csak hát megnyugtatóbb érzés, hogy ismered azt, aki műt, és megbízol benne. Főleg többedik császárnál jó, ha ugyanaz műt, aki előtte, nekem legalábbis ez fontos volt.
A szuri tényleg elég rossz pszichésen, dehát ezen túl kell lenni sajnos. Nálam az altatóorvos nagyon kedves volt, elég nyugtatólag hatott rám. Mondta például, hogy most egy kis nyomást fogok érezni stb. Az asszisztensnő pedig megszólalt, hogy "már látjuk a buksiját", ekkor láttam az orvos mozdulatain (már amennyi látszott), hogy nyomja ki a méhemből a babát, egyszerre volt nagyon furcsa és nagyon jó érzés....
Remélem át tudtam adni egy kis optimizmust, mindenkinek nagyon szurkolok!
Szeretnélek kicsit nyugtatni Titeket, mert nagyon nem jó, ha eluralkodnak a félelmek!
Azt, hogy hatott-e az érzéstelenítés, előtte alaposan megvizsgálják, csak utána kezdik el a műtétet. Nálam is matattak valamit a lábamnál,
és kérdezgették, hogy érzem-e stb. Aztán amikor azt hittem, hogy még el sem kezdődött, odaszólt az asszisztensnő, hogy "már javában műtik ám!" , hú de jó, gondoltam, ezek szerint hatott a szuri.
Meg hát azért van ott az altatóorvos, hogy karban tartsa a dolgokat, ez a szakmája. Szóval nekem a műtőben semmi rossz érzésem nem volt, végig úgy éreztem, hogy maximálisan figyelnek rám és jó kezekben vagyok. El is gondolkoztam, hogy milyen nagyszerű, hogy Isten teremt ilyen embereket, akiknek ez a hivatásuk, és tehetséget is ad hozzá... Megnyugtató érzés volt. Amúgy meg véres cuccokat egyáltalán nem lehet látni,
mert egy paravánt (vagy valami ilyesmit) húznak az ember arca elé.
Mondjuk az tényleg jó, ha van saját orvos, nem mintha az ügyeletes nem végezné el lelkiismeretesen, csak hát megnyugtatóbb érzés, hogy ismered azt, aki műt, és megbízol benne. Főleg többedik császárnál jó, ha ugyanaz műt, aki előtte, nekem legalábbis ez fontos volt.
A szuri tényleg elég rossz pszichésen, dehát ezen túl kell lenni sajnos. Nálam az altatóorvos nagyon kedves volt, elég nyugtatólag hatott rám. Mondta például, hogy most egy kis nyomást fogok érezni stb. Az asszisztensnő pedig megszólalt, hogy "már látjuk a buksiját", ekkor láttam az orvos mozdulatain (már amennyi látszott), hogy nyomja ki a méhemből a babát, egyszerre volt nagyon furcsa és nagyon jó érzés....
Remélem át tudtam adni egy kis optimizmust, mindenkinek nagyon szurkolok!
Pici Felhő!
Sokat segítettél, tök megnyugtattál! A spinál ugye nem fáj nagyon amikor beadják??? Nekem már volt EDA-m de arra nem emlékszem hogy fájt-e/ szerintem nem mert arra emlékeznék/mert már olyan fájásaim voltak hogy csak azt vártam szúrják már be...
Most viszont progi csaszi lesz tehát előtte nem fogok vajúdni amikor beadják.Remélem ez is olyasmi mint az EDA, nem fájdalmasabb.
Tök jó hogy leírtad hogy zajlik a műtét.
Kérdés: Hogy ellenőrzi az anesztes hogy tényleg nem érzel-e semmit? lábad mozgatni kell, vagy végigkarcolják a hasad vagy mit csinálnak pontosan????
Sokat segítettél, tök megnyugtattál! A spinál ugye nem fáj nagyon amikor beadják??? Nekem már volt EDA-m de arra nem emlékszem hogy fájt-e/ szerintem nem mert arra emlékeznék/mert már olyan fájásaim voltak hogy csak azt vártam szúrják már be...
Most viszont progi csaszi lesz tehát előtte nem fogok vajúdni amikor beadják.Remélem ez is olyasmi mint az EDA, nem fájdalmasabb.
Tök jó hogy leírtad hogy zajlik a műtét.
Kérdés: Hogy ellenőrzi az anesztes hogy tényleg nem érzel-e semmit? lábad mozgatni kell, vagy végigkarcolják a hasad vagy mit csinálnak pontosan????
A gerincérzéstelenítésre sajnos nem tudok mit írni, mert nekem altatásban volt. Ez így nekem őszintén szólva jó volt, én úgy gondolom, jobban féltem volna, ha ébren vagyok (de ez biztosan egyéni dolog).
A későbbi seb, heggyógyulást illetően engem azért is viselt meg annyira, hogy olyan sokáig szúrt, feszült (feszülni még most, 21 hónap után is feszül valamelyest), mert nekem mindenki azt mondta a kórházban, milyen jó, hogy vékony vagyok, így minden hamar visszarendeződik majd. Hát, nem így lett. De ez inkább az egyéni sebgyógyulási hajlam függvénye.
Van amelyik orvos ajánl a hegre hegpuhító, túlzott hegesedést gátló krémeket, állítólag van akinek használ. Nekem sajnos irritálta a bőrömet, kicsit allergiás voltam rá, szerintem. Szóval esetleg ilyesmivel érdemes készülni.
A későbbi seb, heggyógyulást illetően engem azért is viselt meg annyira, hogy olyan sokáig szúrt, feszült (feszülni még most, 21 hónap után is feszül valamelyest), mert nekem mindenki azt mondta a kórházban, milyen jó, hogy vékony vagyok, így minden hamar visszarendeződik majd. Hát, nem így lett. De ez inkább az egyéni sebgyógyulási hajlam függvénye.
Van amelyik orvos ajánl a hegre hegpuhító, túlzott hegesedést gátló krémeket, állítólag van akinek használ. Nekem sajnos irritálta a bőrömet, kicsit allergiás voltam rá, szerintem. Szóval esetleg ilyesmivel érdemes készülni.
Virág!
Testvéremnek is hiába vékony a testalkata, elég nehezen és sokáig gyógyult be a sebe, és neki is adott valami krémet a doki hogy azzal kenje, de így sem olyan szép a hege mint más ismerőseimnek. Szerintem ez tényleg testfüggő, az orvosa is mondta hogy az ő sebgyógyulása valószínűleg rosszabb.
Testvéremnek is hiába vékony a testalkata, elég nehezen és sokáig gyógyult be a sebe, és neki is adott valami krémet a doki hogy azzal kenje, de így sem olyan szép a hege mint más ismerőseimnek. Szerintem ez tényleg testfüggő, az orvosa is mondta hogy az ő sebgyógyulása valószínűleg rosszabb.
Csézjang!
Maga a szúrás egyáltalán nem fáj, az elsőnél semmit nem éreztem (bár akkor úgy voltam, mint Te, hogy már nagyon vártam), a másodiknál olyan volt, mint egy kis áramütés, de ne ijedj meg, ez sem fáj, csak pszichésen rossz. Egyébként mondják, hogy mit csinálj és segítenek is. Nagyon be kell hajlítani a hátad, hogy hozzáférjenek a szúrás helyéhez, nekem a műtősfiú jól le is fogta a vállam, nehogy megmozduljak (ez ülve zajlik a műtőasztalon). Ezután le kell feküdni, és nekem mindenfélét érintettek a bőrömhöz, főleg a hasamnál, és kérdezték, hogy most hideget érzek-e vagy meleget. A lábat ilyenkor már egyáltalán nem lehet megmozdítani, ha ezt érzed, akkor minden OK.
A műtét után tényleg olyan érzése van az embernek, mintha a lábai nem is az övék lennének, de 2-3 óra múlva elmúlik az egész, és tök jó érzés, amikor újra érzed a lábad. Mondjuk a 12 óra fekvés nem egy nagy élvezet utána, de legalább van idő elküldeni az sms-eket a rokonoknak, ismerősöknek. Meg nekem kihozták a babát is rögtön, csak hát nem maradhatott mellettem sokáig, de miután felkelhettem, és le tudtam ülni az ágyra (ez azért jó néhány percet igénybe vett), rögtön szoptathattam.
Egyébként azt mondják, hogy bármennyire is fáj a seb utána, próbáljunk meg minél többet mozogni, mert akkor gyorsabban gyógyul; a "mozdulatlanságot" kerülni kell. Hát nem könnyű, de tényleg lökést ad az embernek, hogy ott a baba, akit el kell látni.
Remélem minden rendben lesz Veletek, azért majd számolj be, hogy milyen volt!
Maga a szúrás egyáltalán nem fáj, az elsőnél semmit nem éreztem (bár akkor úgy voltam, mint Te, hogy már nagyon vártam), a másodiknál olyan volt, mint egy kis áramütés, de ne ijedj meg, ez sem fáj, csak pszichésen rossz. Egyébként mondják, hogy mit csinálj és segítenek is. Nagyon be kell hajlítani a hátad, hogy hozzáférjenek a szúrás helyéhez, nekem a műtősfiú jól le is fogta a vállam, nehogy megmozduljak (ez ülve zajlik a műtőasztalon). Ezután le kell feküdni, és nekem mindenfélét érintettek a bőrömhöz, főleg a hasamnál, és kérdezték, hogy most hideget érzek-e vagy meleget. A lábat ilyenkor már egyáltalán nem lehet megmozdítani, ha ezt érzed, akkor minden OK.
A műtét után tényleg olyan érzése van az embernek, mintha a lábai nem is az övék lennének, de 2-3 óra múlva elmúlik az egész, és tök jó érzés, amikor újra érzed a lábad.
Mondjuk a 12 óra fekvés nem egy nagy élvezet utána, de legalább van idő elküldeni az sms-eket a rokonoknak, ismerősöknek. Meg nekem kihozták a babát is rögtön, csak hát nem maradhatott mellettem sokáig, de miután felkelhettem, és le tudtam ülni az ágyra (ez azért jó néhány percet igénybe vett), rögtön szoptathattam.
Egyébként azt mondják, hogy bármennyire is fáj a seb utána, próbáljunk meg minél többet mozogni, mert akkor gyorsabban gyógyul; a "mozdulatlanságot" kerülni kell. Hát nem könnyű, de tényleg lökést ad az embernek, hogy ott a baba, akit el kell látni.
Remélem minden rendben lesz Veletek, azért majd számolj be, hogy milyen volt!
Pici felhő, nagyon köszi az infókat! És mondd, a 12 óra alatt hogyan zajlik, ha pisilni kell? Vagy nem fog kelleni? Esetleg beraknak katétert?
Az tök' fura, hogy azt mondták, inkább mozogni kell, mert nekem meg azt a hasműtét után, hogy ha rosszul érzem magam, inkább feküdjek vissza és ne erőlködjek, mert aztán még sérv is kialakulhat. Mozdulatlanul tényleg nem szabad feküdni, de nagyon mászkálni se túl sokat. Na, hát most legyen okos az ember... mást mondanak az urológián ugyanolyan hasfali műtétre, mint a nőgyógyászaton...
Az tök' fura, hogy azt mondták, inkább mozogni kell, mert nekem meg azt a hasműtét után, hogy ha rosszul érzem magam, inkább feküdjek vissza és ne erőlködjek, mert aztán még sérv is kialakulhat. Mozdulatlanul tényleg nem szabad feküdni, de nagyon mászkálni se túl sokat. Na, hát most legyen okos az ember... mást mondanak az urológián ugyanolyan hasfali műtétre, mint a nőgyógyászaton...
Sziasztok!
Csézjang, én is paráztam a gerincérzéstelenítéstől, de az semmi!!!
Előtte kaptam egy kis helyi érzéstelenítést, és a rendes gerincérzéstelenítést nem is éreztem!!
nekem elsőre jól adták be...Mondjuk barátnőmnek félrement az első, és a keze is elzsibbadt, de nem volt semmi gond, abból is kiment a hatás pár óra után.
Én is ülve kaptam meg, el kell lazítani magad, nagyon görbén ülni, hogy jól kitapinthatók legyenek a csigolyák...Nekem is fogták a 2 vállam...Azt hogy hat-e, azt a műtét megkezdése előtt érezni fogod.
Pillanatokon belül elkezdett zsibbadni a lábam.
Nekem is nézték, ilyen valami vizes vattát vagy mit érintettek több helyen hozzám, és kérdezték mit érzek, itt vagy ott érzem hidegebbnek, stb...
Igazából nekem a műtétről semmi rossz élményem nincs!
De az biztos, hogy császárnál nagyon fontos a jó doki!!!!
Szóval mindenki, a műtősök, dokim, stb, mindenki dumált, poénkodott, mintha valami tea mellett ülnének:) Ez nekem jó volt, mert oldotta a feszültségemet:))
Nekem az okozott gondot, amit írtam is, hogy kényszerét éreztem hogy megmozdítsam a lábujjam, és nem tudtam, aztán hiába próbáltam újra...Ettől pszihésen rosszul lettem, és kérdeztem mi van ha elájulok??? Azt mondták semmi, fekszem?)))
Én attól paráztam, nehogy így maradjon a lábam:)
Szóval mondták hogy már látják a fejét, mikor mi van..
És egyedül amikor kivették, és fent a gyomromnál nyomtak egyet rajtam, azt éreztem, de nem fájt egyáltalán...
De amúgy semmit nem éreztem az ég világon. pedig párom azt mondta rendesen rángattak, nézte az üveg mögül....
Én is nagyon para voltam, amikor tudtam hogy én következem...
Áááááá, az tényleg nem jó, de hamar túl van rajta az ember. Én 10.20-kor kaptam meg a gerincé-t és 10.35-kor már megszületett a kislányom:)
Ja, én örültem hogy nem altatnak, mert szerettem volna hallani ahogy felsír a baba, és nagyon jó is volt hallani, meg egyből megmutatta nekem a doki!!! Úgyhogy én semmiképp nem akartam altatásban..
Utánna a fekvés kibírható. végig mellettem lehetett a párom, írogattuk az sms-eket, párom felolvasta ki mit írt vissza, nézegettük a képeket, videokat, amiket a párom vett fel, közbe a babát is odahozták..elmegy az idő...Jah, hát amikor a dokim jött és megnyomkodta a hasam míg én ott feküdtem, az nagyon fájt, de így jobban tisztultam, kellett...
Hát az oldalra fordulás, felkelés, az borzalmas!!!!
Egyébként nekem direkt nem mondott a dokim semmit mi hogy lesz, hogy ne parázzam túl magam:)
Ami lehet nem is volt baj, viszont a következő császárnál már jó hogy tudom mire számítsak az érzéstelenítésről, meg az első pár nap tudom milyen lesz..Szerintem ez meg fogja könnyíteni, hogy tudni fogom, egyszer már megcsináltam!!:)
De az biztos, hogy most az elsőnél nem gondoltam bele, hogy akkor most vágás lesz....Most meg már tényleg tudatosulni fog bennem, és az bizony rossz érzés...Még most is az, ha belegondolok, hogy csak felvágtak...Viszont engem nagyon lent vágtak, és ez tök jó! Semmiből nem látszik ki...
Én is vékony vagyok, nekem a vágás felett van egy pukli, ami elvileg el fog simulni, de azért látszik jobban, mert nincs sok zsírszövetem....Nekem most lesz 3 hónapja a műtét....
Csézjang, én is paráztam a gerincérzéstelenítéstől, de az semmi!!!
Előtte kaptam egy kis helyi érzéstelenítést, és a rendes gerincérzéstelenítést nem is éreztem!!
nekem elsőre jól adták be...Mondjuk barátnőmnek félrement az első, és a keze is elzsibbadt, de nem volt semmi gond, abból is kiment a hatás pár óra után.
Én is ülve kaptam meg, el kell lazítani magad, nagyon görbén ülni, hogy jól kitapinthatók legyenek a csigolyák...Nekem is fogták a 2 vállam...Azt hogy hat-e, azt a műtét megkezdése előtt érezni fogod.
Pillanatokon belül elkezdett zsibbadni a lábam.
Nekem is nézték, ilyen valami vizes vattát vagy mit érintettek több helyen hozzám, és kérdezték mit érzek, itt vagy ott érzem hidegebbnek, stb...
Igazából nekem a műtétről semmi rossz élményem nincs!
De az biztos, hogy császárnál nagyon fontos a jó doki!!!!
Szóval mindenki, a műtősök, dokim, stb, mindenki dumált, poénkodott, mintha valami tea mellett ülnének:) Ez nekem jó volt, mert oldotta a feszültségemet:))
Nekem az okozott gondot, amit írtam is, hogy kényszerét éreztem hogy megmozdítsam a lábujjam, és nem tudtam, aztán hiába próbáltam újra...Ettől pszihésen rosszul lettem, és kérdeztem mi van ha elájulok??? Azt mondták semmi, fekszem?)))
Én attól paráztam, nehogy így maradjon a lábam:)
Szóval mondták hogy már látják a fejét, mikor mi van..
És egyedül amikor kivették, és fent a gyomromnál nyomtak egyet rajtam, azt éreztem, de nem fájt egyáltalán...
De amúgy semmit nem éreztem az ég világon. pedig párom azt mondta rendesen rángattak, nézte az üveg mögül....
Én is nagyon para voltam, amikor tudtam hogy én következem...
Áááááá, az tényleg nem jó, de hamar túl van rajta az ember. Én 10.20-kor kaptam meg a gerincé-t és 10.35-kor már megszületett a kislányom:)
Ja, én örültem hogy nem altatnak, mert szerettem volna hallani ahogy felsír a baba, és nagyon jó is volt hallani, meg egyből megmutatta nekem a doki!!! Úgyhogy én semmiképp nem akartam altatásban..
Utánna a fekvés kibírható. végig mellettem lehetett a párom, írogattuk az sms-eket, párom felolvasta ki mit írt vissza, nézegettük a képeket, videokat, amiket a párom vett fel, közbe a babát is odahozták..elmegy az idő...Jah, hát amikor a dokim jött és megnyomkodta a hasam míg én ott feküdtem, az nagyon fájt, de így jobban tisztultam, kellett...
Hát az oldalra fordulás, felkelés, az borzalmas!!!!
Egyébként nekem direkt nem mondott a dokim semmit mi hogy lesz, hogy ne parázzam túl magam:)
Ami lehet nem is volt baj, viszont a következő császárnál már jó hogy tudom mire számítsak az érzéstelenítésről, meg az első pár nap tudom milyen lesz..Szerintem ez meg fogja könnyíteni, hogy tudni fogom, egyszer már megcsináltam!!:)
De az biztos, hogy most az elsőnél nem gondoltam bele, hogy akkor most vágás lesz....Most meg már tényleg tudatosulni fog bennem, és az bizony rossz érzés...Még most is az, ha belegondolok, hogy csak felvágtak...Viszont engem nagyon lent vágtak, és ez tök jó! Semmiből nem látszik ki...
Én is vékony vagyok, nekem a vágás felett van egy pukli, ami elvileg el fog simulni, de azért látszik jobban, mert nincs sok zsírszövetem....Nekem most lesz 3 hónapja a műtét....
Háát, bocsi kicsit hosszúra sikeredett...
de még tudnék mit írni, csak már lehet el sem olvassátok....
vagy folytassam???:))))
Amúgy én azt gondoltam szülés előtt, hogy nekem mindegy hogy normál szülés vagy császár...de aztán mikor megszületett, mégis rossz érzés volt hogy nem szültem meg..Még most sem tudom nagyon mondani hogy szültem:( na mind1...
De ha arra gondolok, hogy egészséges terhesség után legalább a szülésnél nem lehet már baja a babának, akkor ezerszer inkább császár....Borzalmas sztorikat hallottam barátnőktől/ismerősöktől, amikor pl oxigén hiányosan kéken jön ki a baba, mert beragad...
És a tejem is nekem is 2. nap beindult....Azóta is van! 3 hónapja, pedig elvileg a császárosoknak nincs olyan sokáig....
de még tudnék mit írni, csak már lehet el sem olvassátok....
vagy folytassam???:))))
Amúgy én azt gondoltam szülés előtt, hogy nekem mindegy hogy normál szülés vagy császár...de aztán mikor megszületett, mégis rossz érzés volt hogy nem szültem meg..Még most sem tudom nagyon mondani hogy szültem:( na mind1...
De ha arra gondolok, hogy egészséges terhesség után legalább a szülésnél nem lehet már baja a babának, akkor ezerszer inkább császár....Borzalmas sztorikat hallottam barátnőktől/ismerősöktől, amikor pl oxigén hiányosan kéken jön ki a baba, mert beragad...
És a tejem is nekem is 2. nap beindult....Azóta is van! 3 hónapja, pedig elvileg a császárosoknak nincs olyan sokáig....
MÉG 2 NAP VAN VAGY ESETLEG 5
Hát mit ne mondjak én lassan belenyugszom a sorsomba,
nincs más!
A legnehezebb itthon hagyni a csemetémet,de tudom jó
kezekben lesz,apukája fog vigyázni rá
Hillsdeli gratula a kisbabádhoz!
Nyugodtan irjál,mi elolvassuk,majd én is beszámolok ha
hazaértem!
Manguszta sztem is kell mozogni,bár ugye baromi nehéz kinlódás még egy oldalra fordulás is
Felkelés brrrrb de ha egyszer megindulsz,akkor már nincs megállás...
Nálam báris nem volt Én olyan tipus vagyok
Mindenkit pusszantok,csütörtök reggel vonulok korházba!
Hát mit ne mondjak én lassan belenyugszom a sorsomba,
nincs más!
A legnehezebb itthon hagyni a csemetémet,de tudom jó
kezekben lesz,apukája fog vigyázni rá
Hillsdeli gratula a kisbabádhoz!
Nyugodtan irjál,mi elolvassuk,majd én is beszámolok ha
hazaértem!
Manguszta sztem is kell mozogni,bár ugye baromi nehéz kinlódás még egy oldalra fordulás is
Felkelés brrrrb de ha egyszer megindulsz,akkor már nincs megállás...
Nálam báris nem volt
Én olyan tipus vagyok
Mindenkit pusszantok,csütörtök reggel vonulok korházba!
hillsdeli!
Tök jó hogy részletesen leírod. Egyébként ez hogy van, progi csaszid volt?Annál előző nap be kell feküdni a műtét előtti kivizsgálásokra ugye?Labor, ekg, vagy micsoda? Vagy nem kell ilyen?
Mert nekem progi csaszim lesz és úgy fosok.Ráadásul rossz lesz napokra magára hagyni a kisfiam.Egyébként hány napot kell csaszinál bent maradni?Ugyanúgy 3 éjszakát mint sima szülésnél?
Egyébként nekem sima szülésem volt 5 éve és tényleg hatalmas élmény, de hidd el, a végén tök mindegy milyen módon születik, csak egészséges legyen a babád. Nekem vagy 1 év volt mire felépültem a gátmetszés és gátrepedés után, úgyhogy ebből a szempontból nem volt jó élmény. Sztem mindkettőnek megvan a szép és kevésbé szép oldala, viszont azzal egyetértek hogy csaszinál legalább nem lesz oxigénhiányos a baba mert neéhz és hosszú szülésnél/ ami nekem volt/ előfordulhat.
Ja ez hogy megy, egyszer csak beszól a doki a kórterembe hogy lehet menni vele a műtőbe mert szabad a műtő? És ott vetkőzöl le, és ott kapod a spinált, meg ilyenek? A ruhádat a műtősfiú viszi vissza a kórterembe?Tuti összekakálom magam ha engem szólítanak majd.....
Szintus!!!
Ez nagyon izgi!!! Mindenképpen írj utána hogy milyen volt !!!!! Neked is a 38.héten csináljha a doki? Nekem is úgy akarja, én most a 32.hétben vagyok.
Tök jó hogy részletesen leírod. Egyébként ez hogy van, progi csaszid volt?Annál előző nap be kell feküdni a műtét előtti kivizsgálásokra ugye?Labor, ekg, vagy micsoda? Vagy nem kell ilyen?
Mert nekem progi csaszim lesz és úgy fosok.Ráadásul rossz lesz napokra magára hagyni a kisfiam.Egyébként hány napot kell csaszinál bent maradni?Ugyanúgy 3 éjszakát mint sima szülésnél?
Egyébként nekem sima szülésem volt 5 éve és tényleg hatalmas élmény, de hidd el, a végén tök mindegy milyen módon születik, csak egészséges legyen a babád. Nekem vagy 1 év volt mire felépültem a gátmetszés és gátrepedés után, úgyhogy ebből a szempontból nem volt jó élmény. Sztem mindkettőnek megvan a szép és kevésbé szép oldala, viszont azzal egyetértek hogy csaszinál legalább nem lesz oxigénhiányos a baba mert neéhz és hosszú szülésnél/ ami nekem volt/ előfordulhat.
Ja ez hogy megy, egyszer csak beszól a doki a kórterembe hogy lehet menni vele a műtőbe mert szabad a műtő? És ott vetkőzöl le, és ott kapod a spinált, meg ilyenek? A ruhádat a műtősfiú viszi vissza a kórterembe?Tuti összekakálom magam ha engem szólítanak majd.....
Szintus!!!
Ez nagyon izgi!!! Mindenképpen írj utána hogy milyen volt !!!!! Neked is a 38.héten csináljha a doki? Nekem is úgy akarja, én most a 32.hétben vagyok.
Sziasztok!
Jó ez a topic, bár itt is olvasni rémtörténeteket is, ami nem könnyíti meg a helyzetünket... De ez van, ez vár ránk... Én 2007 szeptemberében "szültem" császárral a fiamat. Magától indult meg a szülés a 37. héten, vajúdtam kb. 5 órát, majd oxigénhiány lépett fel a babánál, elment a szívhang is, így sürgősségi császár lett belőle. Nem volt ez így nagyon rossz, mert nem volt időm végiggondolni, hogy mi történik körülöttem, nem volt idő túlaggódni magam. Szerencsére gyönyörű egészséges kisfiam született 3000g és 55 cm-el.
A császár spinális érzéstelenítéssel zajlott. 3x szúrtak, mire sikerült, ezt néha még most is érzem...
Nem vészes, csak olykor érzékeny, fáj a gerincem a szúrás helyén... A katétert ezután rakták fel, így abból már semmit nem éreztem szerencsére. (van, ahol előtte helyezik fel...). Műtét közben fájdalmat nem éreztem, de baromi kellemetlen, ahogyan éreztem, hogy rángatják ki belőlem a gyereket, hogy a csípőm megemelkedik az asztaltól... Nem volt jó érzés... De tény, hogy fájni nem fájt semmi... A műtét után 12 óra fekvésre voltunk ítélve, addig szoptatni sem tudtam, ami nem túl jó dolog, mert fontos a mielőbbi mellre helyezés, a császárnál meg amúgy is nehezebben indul be a dolog, így nem is igazán lett tejem.
A sebem sokáig fájt, kb. 2 hónapig, és nekem szex közben is fájt utána még hónapokig. olyankor inkább mintha a belső seb fájt volna... De elmúlt, és most rendben van minden. Azt azért annyira nem bánom, hogy nem volt gátmetszés-varrás, azaz hüvelyi szülés... Néha vágyódom rá, de annyira azért nem bánom, hogy így alakult.
A következő császár még előttem van. igaz, itt van a kanyarban, mert febr. 17.-én lesz, ha a lányom nem dönt úgy, hogy hamarabb jön. Jövő héten be kell feküdnöm (5.-én) és 17.-én műtét. Már most félek... Nagyon félek az érzéstelenítéstől, meg attól a "rángató" érzéstől... A műtét utáni dolgoktól, fájdalomtól nem annyira félek, az majdcsak elmúlik, a szoptatástól jobban tartok, mert félek, hogy megint nem lesz tejem...
Jó ez a topic, bár itt is olvasni rémtörténeteket is, ami nem könnyíti meg a helyzetünket... De ez van, ez vár ránk...
Én 2007 szeptemberében "szültem" császárral a fiamat. Magától indult meg a szülés a 37. héten, vajúdtam kb. 5 órát, majd oxigénhiány lépett fel a babánál, elment a szívhang is, így sürgősségi császár lett belőle. Nem volt ez így nagyon rossz, mert nem volt időm végiggondolni, hogy mi történik körülöttem, nem volt idő túlaggódni magam. Szerencsére gyönyörű egészséges kisfiam született 3000g és 55 cm-el.
A császár spinális érzéstelenítéssel zajlott. 3x szúrtak, mire sikerült, ezt néha még most is érzem...
Nem vészes, csak olykor érzékeny, fáj a gerincem a szúrás helyén... A katétert ezután rakták fel, így abból már semmit nem éreztem szerencsére. (van, ahol előtte helyezik fel...). Műtét közben fájdalmat nem éreztem, de baromi kellemetlen, ahogyan éreztem, hogy rángatják ki belőlem a gyereket, hogy a csípőm megemelkedik az asztaltól... Nem volt jó érzés... De tény, hogy fájni nem fájt semmi... A műtét után 12 óra fekvésre voltunk ítélve, addig szoptatni sem tudtam, ami nem túl jó dolog, mert fontos a mielőbbi mellre helyezés, a császárnál meg amúgy is nehezebben indul be a dolog, így nem is igazán lett tejem.
A sebem sokáig fájt, kb. 2 hónapig, és nekem szex közben is fájt utána még hónapokig. olyankor inkább mintha a belső seb fájt volna... De elmúlt, és most rendben van minden.
Azt azért annyira nem bánom, hogy nem volt gátmetszés-varrás, azaz hüvelyi szülés... Néha vágyódom rá, de annyira azért nem bánom, hogy így alakult.
A következő császár még előttem van. igaz, itt van a kanyarban, mert febr. 17.-én lesz, ha a lányom nem dönt úgy, hogy hamarabb jön. Jövő héten be kell feküdnöm (5.-én) és 17.-én műtét. Már most félek... Nagyon félek az érzéstelenítéstől, meg attól a "rángató" érzéstől... A műtét utáni dolgoktól, fájdalomtól nem annyira félek, az majdcsak elmúlik, a szoptatástól jobban tartok, mert félek, hogy megint nem lesz tejem...
Adrienne!
Igen én sem a műtét utáni fájdalomtól félek hanem az érzéstelenítéstől meg a műtét alatti dolgoktól hiszen ez teljesen új lesz számomra.
Bár gondolom aki meg átélte az meg azért fél.
Tesóm mondta hogy ő az első csaszijánál rettegett, de a másodiknál már egyáltalán nem félt mert már tudta mi vár rá.Hát nem vagyunk egyformák.
A sógornőm is azt mondta hogy ő is hasonlóan volt mint te, 6 órás vajúdás után miután romlott a gyerek szívhangja, és meconiumos volt a magzatvíz és félő volt az oxigénhiány ezért sürgősségi császár lett belőle, amire ő is azt mondta hogy jobb volt így mert annyira várta a megváltást a csaszit hogy egyáltalán nme félt, csak legyen már vége a szenvedéseinek.
Hát igen más úgy várni hogy nincs fájás és becsattogsz reggel a kórházba hogy:-csókolom jöttem a császárra! ez így sokkal parásabb...
Ja igen én is úgy tudom hogy néhány kórházban előtte rakják fel a katétert ami tök szar, máshol pedig miután megkaptad a spinált.Hát nem mindegy...Én a Jánosba megyek, asszem ott hálisten utána kötik be...Remélem a kivétele már nem fáj
Ja és a spinál mennyire fájdalmas? Csak egy csípés, vagy gázosabb????
Igen én sem a műtét utáni fájdalomtól félek hanem az érzéstelenítéstől meg a műtét alatti dolgoktól hiszen ez teljesen új lesz számomra.
Bár gondolom aki meg átélte az meg azért fél.
Tesóm mondta hogy ő az első csaszijánál rettegett, de a másodiknál már egyáltalán nem félt mert már tudta mi vár rá.Hát nem vagyunk egyformák.
A sógornőm is azt mondta hogy ő is hasonlóan volt mint te, 6 órás vajúdás után miután romlott a gyerek szívhangja, és meconiumos volt a magzatvíz és félő volt az oxigénhiány ezért sürgősségi császár lett belőle, amire ő is azt mondta hogy jobb volt így mert annyira várta a megváltást a csaszit hogy egyáltalán nme félt, csak legyen már vége a szenvedéseinek.
Hát igen más úgy várni hogy nincs fájás és becsattogsz reggel a kórházba hogy:-csókolom jöttem a császárra!
ez így sokkal parásabb...
Ja igen én is úgy tudom hogy néhány kórházban előtte rakják fel a katétert ami tök szar, máshol pedig miután megkaptad a spinált.Hát nem mindegy...Én a Jánosba megyek, asszem ott hálisten utána kötik be...Remélem a kivétele már nem fáj
Ja és a spinál mennyire fájdalmas? Csak egy csípés, vagy gázosabb????
Csézjang!
Nekem semmi ilyesmi nem volt..Igen, programozott volt..
Hát lányok szerintem a műtéttől különösebben nem kell félni! Komolyan! Én így hogy 1-en túl vagyok, azt tudom mondani, hogy előtte jobban féltem a műtéttől, és nem gondoltam hogy aztán ennyire fog fájni és ilyen rossz lesz a felépülés....A következőnél nyilván fogok valamennyire izgulni, de a műtétről nincs különösebb rossz emlékem, (kivéve amit írtam hogy nagyon rossz volt hogy nem volt deréktól lefelé testem), én már inkább a felépüléstől fogok jobban félni....Én nem tudtam 6 hétig az egyik oldalamra feküdni..Dokik nem tudták miért, de hála Istennek, elmult...
Szóval elvileg egy nappal hamarabb be kéne feküdni, de nekem rendes volt a dokim, mert mondta hogy tudja hogy parázós vagyok:) és ne idegeskedjek 1 napot feleslegesen a kórházba, ezért csak aznap reggel 7-re kellett bemennünk a szülőszobára.
És majd sorra kerülök valamikor....Negyed 8-kor kezdtek foglalkozni velem, először CTG volt, aztán megvizsgált a dokim, aztán kaptunk egy szobát, ahol végig velem lehetett a párom. Ott volt többször még CTG, mértek vérnyomást, aztán kaptam beöntést, ami megjegyzem szintén semmiség, én attól is paráztam...Egy picike csövet tettek fel, és mikor kérdeztem mikor kezdi a vizet engedni, azt mondta a csajszi, hogy már kb fél liter bent van, már veszi is ki....Szóval az sem fáj meg semmi ilyesmi....
Na ezután bekötötték az infúziót...Aztán még ott a szobába rám adták a műtős ruhát. Ennyi volt a szobában, na én itt voltam már para, amikor tudtam, hogy a többi a műtőben lesz...
Aztán szóltak hogy én leszek a következő! Láttam amikor kitolták az előttem lévőt, és tudtam hogy kb 10 percem van, míg rendbe teszik újra a műtőt.....akkor már igazán izgultam.....
Aztán ott megkaptam az érzéstelenítést, amit ugye már leírtam hogy, és ennyi.....Szóval sem az előkészület, sem a műtét nem olyan rossz szerintem.....De azért nem vagyok túl lelkes, hogy ez még egyszer tuti vár rám.....
Nekem semmi ilyesmi nem volt..Igen, programozott volt..
Hát lányok szerintem a műtéttől különösebben nem kell félni! Komolyan! Én így hogy 1-en túl vagyok, azt tudom mondani, hogy előtte jobban féltem a műtéttől, és nem gondoltam hogy aztán ennyire fog fájni és ilyen rossz lesz a felépülés....A következőnél nyilván fogok valamennyire izgulni, de a műtétről nincs különösebb rossz emlékem, (kivéve amit írtam hogy nagyon rossz volt hogy nem volt deréktól lefelé testem), én már inkább a felépüléstől fogok jobban félni....Én nem tudtam 6 hétig az egyik oldalamra feküdni..Dokik nem tudták miért, de hála Istennek, elmult...
Szóval elvileg egy nappal hamarabb be kéne feküdni, de nekem rendes volt a dokim, mert mondta hogy tudja hogy parázós vagyok:) és ne idegeskedjek 1 napot feleslegesen a kórházba, ezért csak aznap reggel 7-re kellett bemennünk a szülőszobára.
És majd sorra kerülök valamikor....Negyed 8-kor kezdtek foglalkozni velem, először CTG volt, aztán megvizsgált a dokim, aztán kaptunk egy szobát, ahol végig velem lehetett a párom. Ott volt többször még CTG, mértek vérnyomást, aztán kaptam beöntést, ami megjegyzem szintén semmiség, én attól is paráztam...Egy picike csövet tettek fel, és mikor kérdeztem mikor kezdi a vizet engedni, azt mondta a csajszi, hogy már kb fél liter bent van, már veszi is ki....Szóval az sem fáj meg semmi ilyesmi....
Na ezután bekötötték az infúziót...Aztán még ott a szobába rám adták a műtős ruhát. Ennyi volt a szobában, na én itt voltam már para, amikor tudtam, hogy a többi a műtőben lesz...
Aztán szóltak hogy én leszek a következő! Láttam amikor kitolták az előttem lévőt, és tudtam hogy kb 10 percem van, míg rendbe teszik újra a műtőt.....akkor már igazán izgultam.....
Aztán ott megkaptam az érzéstelenítést, amit ugye már leírtam hogy, és ennyi.....Szóval sem az előkészület, sem a műtét nem olyan rossz szerintem.....De azért nem vagyok túl lelkes, hogy ez még egyszer tuti vár rám.....
Ja, és nekem is 38 hetesen csinálták. Igen, 3 éjszakát voltam bent, de azt nagyon vártam hogy haza mehessek..
Adrienne! Neked miért kell ennyivel hamarabb befeküdnöd??????????
Szintus! Köszönöm:) Neked meg drukkolok!!!!
Hogy lehet ide képet feltenni??? Tennék fel kiscsajról, de mindig azt írja, hogy túl nagy a méret....
Adrienne! Neked miért kell ennyivel hamarabb befeküdnöd??????????
Szintus! Köszönöm:) Neked meg drukkolok!!!!
Hogy lehet ide képet feltenni??? Tennék fel kiscsajról, de mindig azt írja, hogy túl nagy a méret....
Szia Hillsdeli!
Köszi a katéteres infót! Igazából azért kérdeztem, merthogy nemrég volt egy urológiai műtétem, és egy hétig volt katéterem. Ennek hatodik hete, de a záróizmaim eléggé megsínylették, merthogy azóta nem úgy működnek, mint régen.
Zárnak rendesen, nem ez a baj, hanem hogy fáj.
Szóval, hacsak lehet, soha többé nem akarok katétert!
De ha másnap kiveszik, azt ki lehet bírni. A kivétele tényleg nem fáj egyáltalán, sőt, inkább megkönnyebbülős érzés.
Köszi a katéteres infót! Igazából azért kérdeztem, merthogy nemrég volt egy urológiai műtétem, és egy hétig volt katéterem. Ennek hatodik hete, de a záróizmaim eléggé megsínylették, merthogy azóta nem úgy működnek, mint régen.
Zárnak rendesen, nem ez a baj, hanem hogy fáj.
Szóval, hacsak lehet, soha többé nem akarok katétert!
De ha másnap kiveszik, azt ki lehet bírni. A kivétele tényleg nem fáj egyáltalán, sőt, inkább megkönnyebbülős érzés.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára manguszta 2010.01.28 14:20-kor.
Látom, hogy írogattok. Csak egy dolog megnyugtatásképpen, meg hogy eloszoljanak téves infók:
Császár után sem indul be lassabban a tej, ha minél előbb mellre téve a baba, és egyáltalán nem igaz, hogy kevesebb tej lesz. Ezt a kórházban szoptatási tanácsadó hangsúlyozta, hogy ez egy téves nézet. Ez csak azért fordulhat elő, mert sok helyen császárosnak később adják oda a babát, így később kap ingert a mell. Meg ha az ember a fizikai fájdalmai miatt esetleg nem szoptat elég gyakran. Nekem a Péterfyben volt császárom, és ott ahogy észhez tértem az altatásból, már hozta is a szülésznő a babát hogy szoptassam meg. Szóval kb. 2 órával a műtét után már szoptattam. Szerencsére segített is mindenben, oldalra fordulni, meg odatette a babát, ott is maradt egy kicsit, hogy biztos megy-e a dolog. Szóval ez a része nagyon jó volt.
Császár után sem indul be lassabban a tej, ha minél előbb mellre téve a baba, és egyáltalán nem igaz, hogy kevesebb tej lesz. Ezt a kórházban szoptatási tanácsadó hangsúlyozta, hogy ez egy téves nézet. Ez csak azért fordulhat elő, mert sok helyen császárosnak később adják oda a babát, így később kap ingert a mell. Meg ha az ember a fizikai fájdalmai miatt esetleg nem szoptat elég gyakran. Nekem a Péterfyben volt császárom, és ott ahogy észhez tértem az altatásból, már hozta is a szülésznő a babát hogy szoptassam meg. Szóval kb. 2 órával a műtét után már szoptattam. Szerencsére segített is mindenben, oldalra fordulni, meg odatette a babát, ott is maradt egy kicsit, hogy biztos megy-e a dolog. Szóval ez a része nagyon jó volt.
Szia Virág!
Ezek szerint Neked altatásban csinálták a császárt? Így érthető, hogy hamar mellre tehetted a babát. Úgy tudom, hogy akinek spinál mellett van a műtétje, 6 v. 12 órán át nem szabad megmoccannia sem (migrént stb-t elkerülendő), így ők sajnos később kapják meg a babát.
Számomra is "vonzó" az altatásban történő műtét, csak azt hallottam, hogy az orvosok nem szeretik, merthogy akkor a baba is elalszik és így nehezebb pontos értékelést adniuk róla a kiemelés után.
Most akkor kérdés, mi is jobb vajon a babának? Ha kicsit beszundizik, vagy ha hamarabb kaphat tejet...
Ezek szerint Neked altatásban csinálták a császárt? Így érthető, hogy hamar mellre tehetted a babát. Úgy tudom, hogy akinek spinál mellett van a műtétje, 6 v. 12 órán át nem szabad megmoccannia sem (migrént stb-t elkerülendő), így ők sajnos később kapják meg a babát.
Számomra is "vonzó" az altatásban történő műtét, csak azt hallottam, hogy az orvosok nem szeretik, merthogy akkor a baba is elalszik és így nehezebb pontos értékelést adniuk róla a kiemelés után.
Most akkor kérdés, mi is jobb vajon a babának? Ha kicsit beszundizik, vagy ha hamarabb kaphat tejet...
Sziasztok!
Hú,Szinti tök jó, hogy megnyitottad ezt a topikot.Tényleg volt már ilyen, de azért jó a viszonylag friss tapasztalatcsere!
Elolvastam mindenki hsz-át és megerősödtem abban, hogy felerészben a természet dönti el, felerészben meg a személyzet, hogy milyen lesz/volt.
Az engem legjobban foglalkoztató dolog altatás kontra érzéstelenítés!!
Az én tapasztalataim(Szfvár kórház):
Az, hogy az előkészítés során fáj -e vmi, a személyzeten múlik.Nekem pl a katétert úgy tették fel, hogy két hét múlva is nyüszítettem pisilésnél, míg korábbi műtéteimnél észre se vettem.
Szurik,vérvételek,beöntés,stb lényegtelen.
Nekem altatás volt, de én úgy tudom, hogy ahogy elelszol már kapják is ki a babát, szóval szerintem már nem nagyon állja meg a helyét az a feltevés, hogy átmegy a babába.Nem altatnak csak annyira mélyen, ahogy muszáj.
Ahogy a tej belövellése sem a műtét technikáján múlik, hane megyéni adottság.Láttam olyan természetesen szülő nőt, akinek a 4. napon se volt semmi, én nem szoptathattam, de császár utáni 2. napon már folyt a tej.
Hamar ébredtem, kb két óra múlva teljesen éber voltam és akkor még nem fáj annyira, mert adagolják a fájdalomcsillapítót.
Az örzőbe nem jöhet be senki, függetlenül attól, hogy milyen a műtét.A babát se hozzák, mert az egész műtétes oldalra egy!!! szülésznő jut, talán két csecsemőssel, de ők meg lehet pont leterheltek, ha tele az összes kórterem.
Az első felülés brutál, de már tudtam mire számíthatok(fájdalom,szédülés, hányinger),itt nincs mese erőltetni kell, hamar múlik a szédülés, aztán a fájdalom két-három napig erős, de minél többet mozog az ember, annál erősebb lesz.
A varratszedés tovafutó varrat esetén ááááááááááááááááááá.Nekem benntszakadt, azóta is ott van nagy része.
A teljes felépülésre kell a hat hét szerintem, ha minden rendben addigra a házasélet is újrakezdhető,nyílván nem a hasra terhelve.
kb 3 hónap múlva lehet rendesen hasizom gyakorlatokat csinálni, de sose lesz olyan mint előtte,ha a műtét során átvágták a hasizmot, meg mindent.De akkinek a "bikinivonals " van, ott nem vágják át, csak félrehúzzák, sőt a hashártyán ejtett vágást és a méhen ejtett vágást is kézzel tágítják, így elég kicsi a tényleges metszés.(youtube videok)
Vki írta, hoggy a dokija azt mondja, hogy idővel meg se fog látszani a heg, ahhoz képest, amilyen frissen.Na, ez nem igaz.Az összes hegem sokkal szebb és vékonyabb vonalú volt frissen.Akkor csak egy vágás, de utána lesz heg, ami igenis szélesebb, vagy púposabb, vagy más színű.
Rám kb március végén vár az operáció.Nem tudom eldönteni mi lenne a jobb minden szempontot figyelembe véve, az altatás, vagy az éber műtét.
addig is szorgalmasan olvaslak Titeket!
Kicsit hosszú lett, de minden benne van, azt hiszem.
Hú,Szinti tök jó, hogy megnyitottad ezt a topikot.Tényleg volt már ilyen, de azért jó a viszonylag friss tapasztalatcsere!
Elolvastam mindenki hsz-át és megerősödtem abban, hogy felerészben a természet dönti el, felerészben meg a személyzet, hogy milyen lesz/volt.
Az engem legjobban foglalkoztató dolog altatás kontra érzéstelenítés!!
Az én tapasztalataim(Szfvár kórház):
Az, hogy az előkészítés során fáj -e vmi, a személyzeten múlik.Nekem pl a katétert úgy tették fel, hogy két hét múlva is nyüszítettem pisilésnél, míg korábbi műtéteimnél észre se vettem.
Szurik,vérvételek,beöntés,stb lényegtelen.
Nekem altatás volt, de én úgy tudom, hogy ahogy elelszol már kapják is ki a babát, szóval szerintem már nem nagyon állja meg a helyét az a feltevés, hogy átmegy a babába.Nem altatnak csak annyira mélyen, ahogy muszáj.
Ahogy a tej belövellése sem a műtét technikáján múlik, hane megyéni adottság.Láttam olyan természetesen szülő nőt, akinek a 4. napon se volt semmi, én nem szoptathattam, de császár utáni 2. napon már folyt a tej.
Hamar ébredtem, kb két óra múlva teljesen éber voltam és akkor még nem fáj annyira, mert adagolják a fájdalomcsillapítót.
Az örzőbe nem jöhet be senki, függetlenül attól, hogy milyen a műtét.A babát se hozzák, mert az egész műtétes oldalra egy!!! szülésznő jut, talán két csecsemőssel, de ők meg lehet pont leterheltek, ha tele az összes kórterem.
Az első felülés brutál, de már tudtam mire számíthatok(fájdalom,szédülés, hányinger),itt nincs mese erőltetni kell, hamar múlik a szédülés, aztán a fájdalom két-három napig erős, de minél többet mozog az ember, annál erősebb lesz.
A varratszedés tovafutó varrat esetén ááááááááááááááááááá.Nekem benntszakadt, azóta is ott van nagy része.
A teljes felépülésre kell a hat hét szerintem, ha minden rendben addigra a házasélet is újrakezdhető,nyílván nem a hasra terhelve.
kb 3 hónap múlva lehet rendesen hasizom gyakorlatokat csinálni, de sose lesz olyan mint előtte,ha a műtét során átvágták a hasizmot, meg mindent.De akkinek a "bikinivonals " van, ott nem vágják át, csak félrehúzzák, sőt a hashártyán ejtett vágást és a méhen ejtett vágást is kézzel tágítják, így elég kicsi a tényleges metszés.(youtube videok)
Vki írta, hoggy a dokija azt mondja, hogy idővel meg se fog látszani a heg, ahhoz képest, amilyen frissen.Na, ez nem igaz.Az összes hegem sokkal szebb és vékonyabb vonalú volt frissen.Akkor csak egy vágás, de utána lesz heg, ami igenis szélesebb, vagy púposabb, vagy más színű.
Rám kb március végén vár az operáció.Nem tudom eldönteni mi lenne a jobb minden szempontot figyelembe véve, az altatás, vagy az éber műtét.
addig is szorgalmasan olvaslak Titeket!
Kicsit hosszú lett, de minden benne van, azt hiszem.
Tünci, Manguszta!
Igen engem is a legjobban az érdekel hogy altatás vagy spinál, bár sajnos/ vagy nem sajnos?/ az orvosom már eldöntötte/ csak jót akar nekem hiszen nagy élmény állítólag hogy ébren éled át amikor kiveszik és az első sírását meghallod /és nem mellesleg azt mondta hogy a babának is jobb ezért szinte soha nem altatnak, csak sürgősségi csaszinál, de ezt nem csak az én orvosom mondja hanem szinte minden orvos.
Én elfogadom a véleményét hisz ő a szakember akármennyire is rettegek a spináltól, illetve attól hogy ébren legyek miközben felvágnak mint egy disznót.
Kolléganőm, sógornőm és tesóm is spinállal szült, és mindenki áradozott róla hogy szuper volt, hát én megemlítettem a dokimnak az altatást, de mondta hogy spinál lesz így hát hiszek neki, azt a 20 percet túlélem, és lehet hogy utólag majd én örülni fogok hogy láthattam a babám első pillanatait.De azért nagyon fosok ám tőle!!!!
Én pl: beöntést nem akarok, ezt már mondtam is a dokimnak és mondta akkor nem lesz ha nem akarok.Na még az a jó.
Engem a Jánosban műtenek majd, ott nem tudom mi a szokás hogy csaszi után mikor láthatom először a babát/ eltekintve attól a pillanattól amikor műtétkor megmutatják/ de azért majd szólok a férjemnek hogy amikor neki megmutatják első fürdetéskor akkor vadul fényképezzen hogy amíg én fekszem pár órát műtét után legalább a fényképeket tudjam nézegetni!
Igen engem is a legjobban az érdekel hogy altatás vagy spinál, bár sajnos/ vagy nem sajnos?/ az orvosom már eldöntötte/ csak jót akar nekem hiszen nagy élmény állítólag hogy ébren éled át amikor kiveszik és az első sírását meghallod
/és nem mellesleg azt mondta hogy a babának is jobb ezért szinte soha nem altatnak, csak sürgősségi csaszinál, de ezt nem csak az én orvosom mondja hanem szinte minden orvos.
Én elfogadom a véleményét hisz ő a szakember akármennyire is rettegek a spináltól, illetve attól hogy ébren legyek miközben felvágnak mint egy disznót.
Kolléganőm, sógornőm és tesóm is spinállal szült, és mindenki áradozott róla hogy szuper volt, hát én megemlítettem a dokimnak az altatást, de mondta hogy spinál lesz így hát hiszek neki, azt a 20 percet túlélem, és lehet hogy utólag majd én örülni fogok hogy láthattam a babám első pillanatait.De azért nagyon fosok ám tőle!!!!
Én pl: beöntést nem akarok, ezt már mondtam is a dokimnak és mondta akkor nem lesz ha nem akarok.Na még az a jó.
Engem a Jánosban műtenek majd, ott nem tudom mi a szokás hogy csaszi után mikor láthatom először a babát/ eltekintve attól a pillanattól amikor műtétkor megmutatják/ de azért majd szólok a férjemnek hogy amikor neki megmutatják első fürdetéskor akkor vadul fényképezzen hogy amíg én fekszem pár órát műtét után legalább a fényképeket tudjam nézegetni!
Csajok!
Egy fontos kérdés ami engem izgat:
A spinálnál érzed ha hat hogy azonnal zsibbadni kezd a lábad? Magyarul érezni lehet azt rögtön utána hogy jól adták-e be? Nem féltetek attól hogy rosszul érzékelitek amikor megkérdezik és úgy kezdik el hogy mégse jó? Vagy ez csak nekem a rémálmom? Biztosan lehet azt éreznem majd hogy hat???/Olvastam hogy sokan azt mondták hogy azonnal érezték hogy elzsibbad a lábuk.Remélem tényleg így van. /
Egy fontos kérdés ami engem izgat:
A spinálnál érzed ha hat hogy azonnal zsibbadni kezd a lábad? Magyarul érezni lehet azt rögtön utána hogy jól adták-e be? Nem féltetek attól hogy rosszul érzékelitek amikor megkérdezik és úgy kezdik el hogy mégse jó? Vagy ez csak nekem a rémálmom? Biztosan lehet azt éreznem majd hogy hat???/Olvastam hogy sokan azt mondták hogy azonnal érezték hogy elzsibbad a lábuk.Remélem tényleg így van.
/Manguszta, azért volt nekem altatás, mert van két nyitott csigolyám. Az aneszteziológus nem vállalt így gerincérzéstelenítést, mert így le lehet bénulni tőle, azt mondták. Azt csak ép gerinccel lehet. Az orvosom ideges is lett ettől. Valóban az a veszélye, hogy átmegy a babába (és ez önmagában sem jó, hogy a baba rögtön így narkotizálva kezdi az életét), esetleg a baba úgy születik meg, hogy alszik, nem lehet fölébreszteni, esetleg utána is 1-2 napig aluszékonyabb lesz, nehezebb lesz így szoptatni. Nekem ilyeneket mondtak, hogy ez a hátránya.
Lányok, ahogy már írtam, érzed egyből az érzéstelenítés hatását...
Nyilván fokozatosan, de érzed...Nem fogják addig elkezdeni...
Meg azt is írtam már, hogy tényleg jó, amikor hallod ahogy felsír!!
Szerintem nem jó az altatás, én nem is akartam....
Tejem nekem is másnap beindult, pedig 9 órát feküdtem, és nem hozták oda szoptatni...sőt, egész éjjel sem, csak másnap...
Azóta is van:)
Nyilván fokozatosan, de érzed...Nem fogják addig elkezdeni...
Meg azt is írtam már, hogy tényleg jó, amikor hallod ahogy felsír!!
Szerintem nem jó az altatás, én nem is akartam....
Tejem nekem is másnap beindult, pedig 9 órát feküdtem, és nem hozták oda szoptatni...sőt, egész éjjel sem, csak másnap...
Azóta is van:)
Ja, és a heg...Nekem is szebb volt az elején, de ez valóban lehet még idővel jobb..Dokim azt mondta fél év, mire kiderül hege lesz vagy sem...
Szóval ez tipus kérdése, kinek milyen a bőre..
Nekem most foltokba kezd halványulni...
De azt mondta valakinek annyira eltűnik, hogy a köv császárnál úgy kell nézni hol volt az előző vágás..ha meg csúnya, körbevágják, és ugyan úgy egy marad..
Szóval ez tipus kérdése, kinek milyen a bőre..
Nekem most foltokba kezd halványulni...
De azt mondta valakinek annyira eltűnik, hogy a köv császárnál úgy kell nézni hol volt az előző vágás..ha meg csúnya, körbevágják, és ugyan úgy egy marad..
Sziasztok!
Érdeklődtem egy ismerősömnél,kb két-három hónapja volt a császárja,abban a kórházban,ahol nekem is lesz,spinális volt így elsőkézből lesz friss infóm.én amiatt hajlok egyelőre az altatásos felé,mert akkor hamarabb kelhetek fel,hamarabb kihejezik a babát hozzám.Lelkileg nagyon fontos nekem,hogy mihamarabb magam mellett tudhassam,mert itt amúgy rooming in van,szinte nem is engedik leadni a babát.
a heg valóban függ az egyéni adottságtól is,ezzel egyetértek,de még sosem láttam alig látszót... ez inkább olyan vígaszféle.Nekem a többi műtétemhez képest ez most annyira otromba,hogy amikor most bennt voltam 10 napot a kórházban,valahányszor meglátta a vizitelő orvos,felhördült,hogy ezt meg hol csinálták..az orvosom azt mondta mindenképpen kivágja és rendbehozza,ezért tovább tart majd a műtét és kicsit tartok is attól,hogy ha fennt leszek,akkor nem viselem majd jól a rángatást,macerálást..ugyanakkor jó lenne hallani,ahogy felsír és látni rögtön..áh,nem tudom.
Érdeklődtem egy ismerősömnél,kb két-három hónapja volt a császárja,abban a kórházban,ahol nekem is lesz,spinális volt így elsőkézből lesz friss infóm.én amiatt hajlok egyelőre az altatásos felé,mert akkor hamarabb kelhetek fel,hamarabb kihejezik a babát hozzám.Lelkileg nagyon fontos nekem,hogy mihamarabb magam mellett tudhassam,mert itt amúgy rooming in van,szinte nem is engedik leadni a babát.
a heg valóban függ az egyéni adottságtól is,ezzel egyetértek,de még sosem láttam alig látszót...
ez inkább olyan vígaszféle.Nekem a többi műtétemhez képest ez most annyira otromba,hogy amikor most bennt voltam 10 napot a kórházban,valahányszor meglátta a vizitelő orvos,felhördült,hogy ezt meg hol csinálták..az orvosom azt mondta mindenképpen kivágja és rendbehozza,ezért tovább tart majd a műtét és kicsit tartok is attól,hogy ha fennt leszek,akkor nem viselem majd jól a rángatást,macerálást..ugyanakkor jó lenne hallani,ahogy felsír és látni rögtön..áh,nem tudom.Nálunk Szerbiában nincs válsztás,
vagyis van,de azt keményen ki kell fizetni(mármint a spinált)
Ezért nekem hétfőn reggel altatásos műtétem lesz.
A babának semmi baja sem lesz az altatástól.
Hisz gyorsan cselekednek az orvosok,mihánts elalszol,baba ki.
Fruzsit is altatásban szültem,baja nem lett,legalább is nem azért.
Sajnos ő nyelt a magzatvzből,ami akkora már zöld lett a sok szenvedéstől. Ő 2 napig csak hányt,nem evett én pedig csak sírtam,szenvedtem a fejéssel,nekem nehezen indult el a tejem és kevés is volt így a babám tápszeres lett....
Csütörtökön mentem korházba,kiderült egy kicsit megvagyok fáézva íghy nem műtenek,csak hétfőn.Odáig csak gyógyulgassak...sürgős eseménykor azonnal korház---hisz én elméletben ott vagyok---de hazaengedtek h ne kelljen ott lennem--se fájás,totál zárt vagyok,lepény 2-3 fokban érett,kicsilány ugy 3600gr körüli.
üdv mindenkinek!
Tünci gratula a 30.-dik héthez!Pusszantalak
vagyis van,de azt keményen ki kell fizetni(mármint a spinált)
Ezért nekem hétfőn reggel altatásos műtétem lesz.
A babának semmi baja sem lesz az altatástól.
Hisz gyorsan cselekednek az orvosok,mihánts elalszol,baba ki.
Fruzsit is altatásban szültem,baja nem lett,legalább is nem azért.
Sajnos ő nyelt a magzatvzből,ami akkora már zöld lett a sok szenvedéstől.
Ő 2 napig csak hányt,nem evett én pedig csak sírtam,szenvedtem a fejéssel,nekem nehezen indult el a tejem és kevés is volt így a babám tápszeres lett....
Csütörtökön mentem korházba,kiderült egy kicsit megvagyok fáézva íghy nem műtenek,csak hétfőn.Odáig csak gyógyulgassak...sürgős eseménykor azonnal korház---hisz én elméletben ott vagyok---de hazaengedtek h ne kelljen ott lennem--se fájás,totál zárt vagyok,lepény 2-3 fokban érett,kicsilány ugy 3600gr körüli.
üdv mindenkinek!
Tünci gratula a 30.-dik héthez!Pusszantalak
Szinti,azért elég felháborító,hogy hazaadnak,h otthon gyógyulj.
Főleg h közben felveszik az utánad járó pénzt,mert elvileg bennt vagy. mondjuk ez Mo-n is így van.Meg azt isfurcsállom,h a spinálért kell fizetni,mikor az altatás adrágább..
Hát én nem tudom,ki h érzi,de ha a babám betölti a 37 hetet én mindent megteszek, h meginduljon magától..nem értem, hogy mért várják ki az utolsó percet,ha egyszer mindenképpen császár lenne.
Főleg h közben felveszik az utánad járó pénzt,mert elvileg bennt vagy. mondjuk ez Mo-n is így van.Meg azt isfurcsállom,h a spinálért kell fizetni,mikor az altatás adrágább..
Hát én nem tudom,ki h érzi,de ha a babám betölti a 37 hetet én mindent megteszek, h meginduljon magától..nem értem, hogy mért várják ki az utolsó percet,ha egyszer mindenképpen császár lenne.
Lányok, most olvastam itt a babaneten a kezdőlapon a cikkek között, hogy a császár nem befolyásolja a tejképződést, ill. nem azért lehetnek gondok a szoptatással, merthogy császárral született a baba. Hát ez igaz, de annyira félrevezető... merthogy persze hogy nem a császár miatt, hanem a császárnál alkalmazott érzéstelenítési technika miatt keletkeznek a szoptatási gondok... ugye ha a mama nem mozdulhat meg min 6 órán át, akkor naná hogy a mellre helyezés is csak 6 órával később történik meg, addigra meg alábbhagy a szopóreflex...
Most kicsit dühös vagyok, hogy nagy hévvel bizonygatják, hogy nem a császár tehet róla - arról viszont egy nyamvadt szót se említenek, hogy ugyanmá hogy lehetne császárt máshogy kivitelezni, mint olyan érzéstelenítéssel, amit muszáj késői mellrehelyezésnek követnie... Merthogy a dokik nem szeretik az altatást, pedig ahogy látom, a baba táplálása kedvéért mégiscsak az lehetne a legjobb megoldás. Ha képmutató lennék, mondhatnám, hogy hát érzéstelenítés nélkül, de az meg mégse mondható életszerű megoldásnak.
Mit érdekel engem, hogy kielégítsék a kíváncsiságomat, hogy megpillanthatom a babát rögtön a kiemelés után, ha sokkal jobbat teszek neki azzal, hogy 2, és nem 6/12 óra múlva adhatok neki tejet! Ha valaki végre bebizonyítaná nekem (mármint, orvos), hogy az altatás nem árt a babának, istenbizony kierőszakolnám, hogy akkor inkább altassanak el!!!
Most kicsit dühös vagyok, hogy nagy hévvel bizonygatják, hogy nem a császár tehet róla - arról viszont egy nyamvadt szót se említenek, hogy ugyanmá hogy lehetne császárt máshogy kivitelezni, mint olyan érzéstelenítéssel, amit muszáj késői mellrehelyezésnek követnie... Merthogy a dokik nem szeretik az altatást, pedig ahogy látom, a baba táplálása kedvéért mégiscsak az lehetne a legjobb megoldás. Ha képmutató lennék, mondhatnám, hogy hát érzéstelenítés nélkül, de az meg mégse mondható életszerű megoldásnak.
Mit érdekel engem, hogy kielégítsék a kíváncsiságomat, hogy megpillanthatom a babát rögtön a kiemelés után, ha sokkal jobbat teszek neki azzal, hogy 2, és nem 6/12 óra múlva adhatok neki tejet! Ha valaki végre bebizonyítaná nekem (mármint, orvos), hogy az altatás nem árt a babának, istenbizony kierőszakolnám, hogy akkor inkább altassanak el!!!
Manguszta,teljesen egyetértek!!!!az ismerősöm azt írta,hogy este volt a műtétje,aztán reggel 7 órakor hozták hozzá először a babát,tehát kb 12 óra múlva..mert nincs személyzet..pedig csak annyi lenne,hogy az alatt a 6-10 óra alatt párszor odatartanák a melléhez..de nincs,aki ezt megcsinálja.
Manguszta, hát itt odaviszik, aztán meg ott is marad, ha meg tudsz mozdulni, ha nem.Max akkor lehet leadni, ha szellőztettek a szobában, de nem örülnek.Az osztályon kb 30 ágy van, de a babaörzőbe max 5-6 kiskocsi fér el.kicsit aggódok én is, hogy tudok -e majd olyan sűrűn felkelni a babához, remélem nem fog percekig tartani, amíg felülök.Meg megy majd az emelgetés, stb? Mert azért marhára fáj, jó lenne az első pár napban segítség.
Képzeld itt a komplett terhespatológia egy osztáylon van a kisbabás résszel és összesen 8 ágy..súlyponti kórház..és nem is tartanak bennt, csak ,ha ömlik a vér belőled..inkább azok a kismamák vannak ott, akik bemennek a vajúdás korai szakaszában és nincs hely a szülőszobán(4 szoba) és ott töltenek 10-20 órát.
Áh, katasztrófa az egész ,épp ezért vagyok tele aggódással.A dokim még nem akart az egészről a múltkori vizsgálatnál beszélni ,azt mondta korai.De én azért szeretnék vmi konkrétabbat tudni.
Többiek, Ti mikor beszéltétek meg a részleteket, ha előre tudtátok, hogy peráció lesz????
Képzeld itt a komplett terhespatológia egy osztáylon van a kisbabás résszel és összesen 8 ágy..súlyponti kórház..és nem is tartanak bennt, csak ,ha ömlik a vér belőled..inkább azok a kismamák vannak ott, akik bemennek a vajúdás korai szakaszában és nincs hely a szülőszobán(4 szoba) és ott töltenek 10-20 órát.
Áh, katasztrófa az egész ,épp ezért vagyok tele aggódással.A dokim még nem akart az egészről a múltkori vizsgálatnál beszélni ,azt mondta korai.De én azért szeretnék vmi konkrétabbat tudni.
Többiek, Ti mikor beszéltétek meg a részleteket, ha előre tudtátok, hogy peráció lesz????
Tünci!
Nekem is császárom lesz, és én a legutóbbi 30. hetes vizsgálaton mindent kikérdeztem a dokimtól -e téren mert nekem is sok félelmem és kérdésem van, és szerencsémre egy nagyon kedves és fiatal dokim van aki mindent részletesen elmondott.
Viszont az első gyerekemnél hiába kérdeztem a régi dokimat mindig azt mondta hogy még korán van majd később megbeszéljük, és a 38.hétig nem is volt hajlandó beszélni róla....ezt utáltam, viszont most ennél a mostani orvosnál/ és más kórházban is /tök jó hogy bármilyen kérdésemre választ kapok/kaptam/meg még lesz is sok kérdésem amit jövő héten teszek fel neki mert akkor lesz a következő 34 hetes vizsgálat.
Te melyik kórházban szülsz?????
Én most a Jánosban fogok szülni és kicsit megnyugtattak a Jánosos csajok hogy ott nem néznek rád ferde szemmel amikor éjjelre beviszed a babát, mert az első szülésemnél az István kórházban / bár az nem császár volt/ nem vették be soha a babát még akkor se ha kértem.
Most viszont hogy tudom hogy császárom lesz én is attól félek, hogy mikor adják oda csaszi után először szoptatni a babát, és egyáltalán hogy fogom szoptatni amikor mozdulni se bírok majd, meg ki fog segíteni, meg hogy fogok felülni először, meg ilyenek....Ettől eléggé félek, magáról a műtétről nem is beszélve....
Nekem is császárom lesz, és én a legutóbbi 30. hetes vizsgálaton mindent kikérdeztem a dokimtól -e téren mert nekem is sok félelmem és kérdésem van, és szerencsémre egy nagyon kedves és fiatal dokim van aki mindent részletesen elmondott.
Viszont az első gyerekemnél hiába kérdeztem a régi dokimat mindig azt mondta hogy még korán van majd később megbeszéljük, és a 38.hétig nem is volt hajlandó beszélni róla....ezt utáltam, viszont most ennél a mostani orvosnál/ és más kórházban is /tök jó hogy bármilyen kérdésemre választ kapok/kaptam/meg még lesz is sok kérdésem amit jövő héten teszek fel neki mert akkor lesz a következő 34 hetes vizsgálat.
Te melyik kórházban szülsz?????
Én most a Jánosban fogok szülni és kicsit megnyugtattak a Jánosos csajok hogy ott nem néznek rád ferde szemmel amikor éjjelre beviszed a babát, mert az első szülésemnél az István kórházban / bár az nem császár volt/ nem vették be soha a babát még akkor se ha kértem.
Most viszont hogy tudom hogy császárom lesz én is attól félek, hogy mikor adják oda csaszi után először szoptatni a babát, és egyáltalán hogy fogom szoptatni amikor mozdulni se bírok majd, meg ki fog segíteni, meg hogy fogok felülni először, meg ilyenek....Ettől eléggé félek, magáról a műtétről nem is beszélve....
Szia Csézjang!
Én a fehérvári Szent Györgyben fogok szülni.Nagyon remélem, h két hét múlva mindent meg tudunk beszélni a dokimmal.Már nem akarom halogatni,ne érjen meglepetés, ha esetleg vmivel a vártnál korábban jön a baba.Azért a 38.hétig kitolni a beszélgetést, mikor mostanában tök sok baba jön hamarabb kicsivel.. Én úgy tudom, h nálnuk ha császárral szülsz, akkor kb 12 óráig, ha nem akarod, akkor nincs veled a baba ,csak szopikor, de utána már nem viszik el.Úgy lenne jó, ha vegyesek lennének a szobák, de itt külön vannak műtétesek és sima szülők, pedig tudnának egymásnak segíteni.A személyzet meg olyan kis létszámú ,én tőlük nem is remélek segítséget..lesz,ami lesz, vhogy ki kell bírni.
neked mért lesz most a második csásázr?
Én a fehérvári Szent Györgyben fogok szülni.Nagyon remélem, h két hét múlva mindent meg tudunk beszélni a dokimmal.Már nem akarom halogatni,ne érjen meglepetés, ha esetleg vmivel a vártnál korábban jön a baba.Azért a 38.hétig kitolni a beszélgetést, mikor mostanában tök sok baba jön hamarabb kicsivel..
Én úgy tudom, h nálnuk ha császárral szülsz, akkor kb 12 óráig, ha nem akarod, akkor nincs veled a baba ,csak szopikor, de utána már nem viszik el.Úgy lenne jó, ha vegyesek lennének a szobák, de itt külön vannak műtétesek és sima szülők, pedig tudnának egymásnak segíteni.A személyzet meg olyan kis létszámú ,én tőlük nem is remélek segítséget..lesz,ami lesz, vhogy ki kell bírni.
neked mért lesz most a második csásázr?
