Robcsi kitartás, nemsoká rajtad a sor!!! ++++++++++++
Még csak 5 hetes voltam, de + teszt és pár nap öröm után ez is nagy letargia volt sajnos. Volt egy nagyon húzós vizsgám januárban, szigorlat, ami sehogy sem akart sikerülni, mindig ugyanaz a tanár húzott meg ugyanabból a tárgyból (többlépcsős vizsga volt, a többit ötösre teljesítettem). Már csak ez hiányzott, hogy záróvizsgázhassak, és meglegyen a második diplomám is, szóval nagyon hajtottam, nem is figyeltünk oda a hőmérőzésre meg az időzítésre. Nem is volt eszembe, hogy most sikerülhetett, alig aludtam heteken át, alig ettem, stressz volt az életem. Aztán a 3. bukás annyira kiborított, hogy nagyon sokat sírtam, és akkor tudtuk meg, hogy babát várunk. De már későn sajnos. Ráadásul a páromnak nem túl jók a kiskatonaeredményei, szóval nagyon örültünk, mert a dokija szerint spontán nem sok esélyünk volt. De így alakult. Iszonyatosan véreztem és görcsöltem, horror volt az a pár nap, voltam ügyeleten is, de szerencsére szépen tisztult magától.
Na litánia vége, doki szerint ez nem is volt igazi vetélés, "csak" biokémiai terhesség, de én biztos vagyok benne, hogy ha nem lett volna ez a hülye vizsga, megmaradt volna az a baba.
Ma megvettük az első baabruhát, apa válaszotta a Corában. Igaz, hogy ujjatlan body, amit télen max hosszú rugi alá tudok majd ráadni, de apa olyan lelkes volt, meg választott nekem egy kismama felsőt is.
Akkor inkább maradok majd a hagyományos praktikáknál.
meg szerencse hogy szeptember vegen jon a nagyim segiteni.
