Lesz egy lányom!
Amint megszületik, összekacsintunk. Ügyesen szopik majd, és éjjel csak egyszer ébred fel.
A lányok olyan tapintatosak!
Adhatok rá hímzett kisinget, és fodros főkötőt, ha süt a nap.
Minden éneket megtanul majd tőlem.
Királylányokat fog rajzolni, és virágoskertet. Babázik, és doktornéniset játszik.
Nem pisil a vécé háta mögé.
Elkéri a pörgős szoknyám és a szalmakalapom.
Nem mondja, hogy "te nem értesz semmihez", ha nem tudom, hány köbcentis egy motor.
Eljön velem táncházba, előtte befonjuk egymás haját.
Együttérzőn sóhajt majd, ha látja, hogy sok a mosogatnivaló.
Ékszereket csinálunk majd, és babaruhákat a rongyoszsák tartalmából.
Talán együtt befejezzük azt a foltmozaik párnát, amit tavalyelőtt kezdtem el.
Kánonban éneklünk, és két szólamban furulyázunk.
Imád majd olvasni, elővesszük a pöttyös könyveket.
Megbeszéljük az aktuális fiúkat és a divatot... aztán maradunk a réginél.
Gyerekverseket fordítunk angolból, és ő zenét is ír hozzá. Mindet elénekeljük a nagyinak a szülinapján.
Az is lehet, hogy fiam lesz.
Talán Menyhértnek hívják majd.
Örökölheti a három bátyja ruháit.
És őt is nagyon fogjuk szeretni.
1998. szeptember
(Megjelent az Anyák Lapja 1998. novemberi számában.)
[/
:P
