Sziasztok!
Mágnes! De vagány Bence! Anna meg gyönyörű!
Bohoc-fóbia!
Jandrea! Nagyon édes Bianka!
Babaúszás!
Bemásolok nektek egy cikket a Kismamából. Én Leventét azért nem vittem annó, amit Lakatos Katalin írt. Én nem tudtam eldönteni kinek van igaza és úgy voltam vele ráér későbbis megtanulni úszni. A vizet meg imádja, a velencei tóba már 8 hónaposan lubickolt!
Vitatkozzunk a babaúszásról!Betűméret
elküldöm egy ismerősömnek nyomtatás Fodor Marcsi
Kismama magazin
2008. 06. 27. A babának és a mamának program kell! Nem árt, ha fejlesztő és szórakoztató is egyszerre. Vajon a babaúszás éppen ilyen? Bár egyre több lehetőség közül választhatunk országszerte, a vélemények a szakemberek és a szülők közt is megoszlanak.
Szakemberek a babaúszásról
Nem a merülés a fontos!
Mattesz Csilla, a Vízipók Egyesület elnöke:
– Huszonöt éve foglalkozom a babaúszással, és azt látom, hogy a gyerekek igenis szeretnek a víz alatt lenni! Vannak, akik azt mondják, hogy nem szabadna ezt a reflexet megtartani – én azt mondom, hogy nem szabad elvenni tőlük ezt az élményt! A Mattesz-módszert eredetileg Oroszországban tanultam, majd a saját lányom születése után rajta fejlesztettem tovább. Azt tapasztalom, hogy a víznél nincs jobb közeg a fejlesztésre egészséges és sérült babák részére. A mai napig sok a félreértés a babaúszással kapcsolatban. Nem csoda, hiszen már az elnevezés is rossz. Mi ugyanis nem úszni tanítjuk a gyerekeket. Én senkit nem nyomok víz alá, nem dobom be a vízbe. Nálunk a szülők és a gyerekek együtt vannak a medencében, verseket, mondókákat mondunk, és mindenki jól érzi magát. Ezért is figyelünk arra, hogy legfeljebb hat baba legyen egyszerre a tanfolyamon.
Így a merülés sem nehéz, hiszen én a babák nyelvén beszélek, és látom, érzem, hogy mikor állnak készen a feladatra. Amikor azt mondom: „Feladat, merülünk!”, néhány alkalom után a legtöbb megérti, mit kell csinálnia. Van olyan kisbaba, aki szereti, mosolyog, amikor felbukkan a vízből, a kicsit félősebbek pedig meglepődnek. De előbb-utóbb mindegyik boldogan lubickol víz felett és alatt is.
Az első két évben a gyerek a szülővel együtt van a vízben. Majd akik folyamatosan jártak, hároméves korban már elkezdhetik az úszáselőkészítő foglalkozásokat. Egy átlagos háromévesnek ez korai lenne, de annak, aki megszokta, hogy a vízben figyelni kell, ez nem okoz nehézséget.
A gyerekeknek semmi haszna belőle!
Lakatos Katalin gyógypedagógus, a Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány elnöke:
– Huszonnégy éve foglalkozom sérült gyerekek fejlesztésével. Az utóbbi években rendszeresen találkozom olyanokkal, akik korábban bébiúszásra jártak, és azt tapasztalom, hogy nagyon nehezen tudnak lépést tartani a csoportjainkkal.
Amikor ugyanis a bébiúszás során a víz alá nyomják a gyereket, rendszeresen kiváltják a búvárreflexet. Ezzel akadályozzák ennek az ősi reflexnek a leépülését, noha ennek magától meg kellene történnie három és hat hónapos kor között. A reflex „életben tartása” megzavarja az agykéreg alatti többi terület működését is, így nem alakulnak ki a magasabb szintű kérgi tevékenységek. Az idegrendszeri sérülések jelentős százalékban épp a kéreg alatti részeket érintik. Azért különösen fontos ez a terület, mert itt történik meg az egyensúly, az izomtónus-szabályozás összehangolása, de ugyanitt váltható ki ez a bizonyos búvárreflex is.
Ugyanilyen zavaró lehet az elemi (avagy „kutya-”) úszás megtanulása is, amely hasonlóan a mászáshoz, minden ép idegrendszerű gyerekből kiváltható kettő és hat hónapos kor között. A fejlődésneurológiai tankönyvekben nagy betűvel ott a figyelmeztetés: a valódi mászástanulás előtt két hónappal nem szabad ezt az elemi mozgásmintát még vizsgálat céljából sem kiváltani, hiszen akár már egyszeri próba is elősegítheti e mozgásminta fennmaradását és a hozzá köthető kéreg alatti területek aktivitását, s ezáltal kárt okozhat. Akkor miért lenne ez másként a vízben végzett mozgásnál? Mi, mozgásfejlesztők, gyógypedagógusok munkánk során egyetlen ősireflexre sem építünk, mert tudjuk, ártunk vele, ha a normálisan bekövetkező érési folyamatokat mesterségesen gátoljuk.
Jogos akkor a kérdés, hogy kiknek jó a bébiúszás. Az oktatóknak pénzt hoz, a szülőknek szórakozást. De azt gondolom, hogy a gyerekeknek semmi hasznuk belőle.
Babaúszás a szülők szemével
Anya, vízbe akarsz fojtani?
Gyermekorvosunk nem ajánlotta a babaúszást, mert szerinte nem egészséges dolog, hogy a kisbabákkal együtt fürdenek a gombával és egyéb fertőzésekkel küszködő szülők. Szerinte ennek csak akkor van értelme, ha valakinek otthon saját medencéje van, amit csak ő használ, és nem közösködik vadidegenekkel, akik ki tudja hányadán állnak a higiéniával. Kicsit elbizonytalanított ugyan, de nem tudott elrettenteni, így lányom négy hónapos korában elkezdtük a tanfolyamot.
Szörnyű élmény volt. Azt mondták, hogy ne közvetlenül úszás előtt etessük meg, hogy már ne büfizze vissza a tejet, de még ne legyen éhes. Nem sikerült, így végig nyafogott. Második alkalommal azért sírt, mert nem fűtöttek be időben, és nagyon hideg volt, még én is vacogtam a vízben.
A harmadik alkalommal jött a merülés. Erre az óra vége felé került sor. Úgy csináltam mindent, ahogy mondták, az oktató is ott volt és irányított. Ahogy kiemeltem a vízből, egy kicsit sírt, de hamar abbahagyta. Viszont nagyon megsértődött! Amikor kimentünk az öltözőbe, elfordította a fejét, nem nézett rám. A cumit, csörgőt sem fogadta el, szopni sem akart, kerülte a tekintetemet. Nagyon megdöbbentem.
Amikor hazaértünk, az apja hiába fordította felém, elnézett mellettem. Aztán egyszer csak jó erősen rám nézett, de olyan vádlón, mintha azt mondta volna: Mit műveltél velem, anyám? Vízbe akartál fojtani? Ezután végre megszoptathattam, de egész este egy mosolya sem volt. Másnapra szent volt a béke, de a babaúszást ettől kezdve kihagytuk. Leginkább az tartott vissza, hogy nem láttam rajta igazi örömöt azért, hogy vízben lehet, inkább csak elviselte az egész helyzetet.
Úgy látom, inkább az anyukáknak van szükségük arra, hogy elmenjenek ezekre a tanfolyamokra.
Gágyor Erzsébet, Budapest
Gyógyúszásnak indult
Az orvos tanácsára kezdtünk bele a babaúszásba, amikor Dóri három hónapos volt, mert nehezen forgott a bal válla. Nekünk annyira bejött, hogy azóta is hetente kétszer jövünk, és teljesen elégedettek vagyunk. Dóri ma már igazi vasgyúró, pedig születésekor gyenge, koraszülött kisbaba volt.
Persze nem mindegy, hol kezdi az ember a tanulást. Több helyet is kipróbáltunk, és ez jó volt, mert így rögtön össze tudtuk hasonlítani, mit nyújtanak. Az egyik közeli, olcsóbb hely volt – ma már tudjuk, hogy miért. Furcsa volt, hogy az oktató egy műanyag babán mutatta meg, mit is kell majd csinálnunk. Ráadásul később sem jött be a medencébe, a partról próbálta irányítani a szülőket.
A másik tanfolyamot az orvosunk ajánlotta, és igaza volt, a Vízipók Egyesületben találtuk meg, amit kerestünk, és már harmadik éve járunk hozzájuk. Dóra ma már hároméves, és büszke vagyok arra, hogy teljes hosszában végigússza a medencét a víz alatt. Persze ez még nem valódi úszás, hiszen nem tud feljönni levegőért, de már elkezdtük az úszáselőkészítő tanfolyamot is, ahol ugyanezt deszkával kell csinálnia, és így megtanulja lassan a szabályos úszótechnikát is.
A babaúszás rendszerre neveli a gyerekeket, és azt remélem, hogy egész életében fontos lesz számára a babakorától megszokott sportos életforma. Ez olyan program, ami később is utat mutat majd neki. Azt remélem, hogy ilyen alapozás után nem lesz belőle agyatlan, plázákat járó tinilány.
Ráadásul Dóra sokkal fegyelmezettebb, mint a kortársai, nem okoz számára gondot a fegyelem, az összpontosítás. Nagyon jó a memóriája is, ami nem csoda, hiszen az úszáson minden feladatot versre, énekre csinálunk, és ő ezeket természetesen már kívülről fújja. De mivel bizonyos parancsszóhoz van kötve a merülés, azt is megtanulta, hogy erre szót kell fogadnia, és szerintem ezért nem okoz számunkra gondot sem az altatás, sem az etetés.
Nem mondom, hogy nem voltak nehéz időszakok, hullámvölgyek. Másfél éves lehetett Dóri, amikor egy teljes hónapig minden foglalkozást végigbömbölt. De mivel tudtuk, hogy az úszás hasznos számára, és azt is láttuk, hogy minden nyafogás ellenére tökéletesen követi az oktató instrukcióit, kitartottam, és megpróbáltam számára ismét vonzóvá tenni a medencét. Sikerrel.
Orosz Gábor
Már megfigyeltem, hogy ,amikor a fejét balra fordítja és úgy próbál elaludni, folyton felsír, nyugtalan. Azon az oldalon van a bohóc, és én elkönyveltem, hogy csórikám biztosan mérges, mert nem éri el, így még közelebb toltam hozzá. A helyzet változatlan volt.. Most gondoltam egy merészet, és elvettem a bohócot az ágyból. Azóta nyugiban alszik! 
Hülye anyja.... 
[/img]
[/url]
micsoda hozzáállás a többiek részéről! Amúgy mit tanítanál?
tök jó kép 
Végül is bohóc ügyben is különböznek 
