[quote="astrid"]B írta:astridibi!
Engem 3-szor nem kérdeztek meg a burokrepesztésről (szerintem ez lett most rutin), be kell valljam, ezt főleg a 2. esetében nehezményeztem, azt gondoltam, jogom van hozzá, hogy tájékoztassanak. A 3-nál azért nem érdekelt, mert akkor arra koncentráltam, hogy császár után szüljünk simán...
Szerintem utólag ne emészd magad, úgysem tudhatjuk, mi lett volna, ha...
Azt nem tudom, mennyire beavatkozás a baba magánterébe a burokrepesztés, azt gondolom, egy megindult szülésnél, jól beilleszkedett fejnél én ma megengedném az orvosomnak, ha ő úgy gondolja. Ugyanezt ügyeletesnek azt hiszem, nem. Mondjuk egy dolgot nem szeretek, mert szerintem ez érzelmi zsarolás: 1. megcsináljuk, és akkor gyorsul a szülés 2. nem, de akkor lehet, hogy reggelre se lesz gyerek. Szerintem ilyen helyzetben, komoly fájásokkal nincs olyan kismama, aki a hosszabb utat választaná. Lehet, hogy ott akkor, abban a környezetben nem érezted így, de szerintem azért van még dolog, amit hozzá lehetne mondani. Pl. az én doktornőm most azt mondta (azért írom le, mert T-pk már megszült, és ő kérte, hogy burokrepesztéssel kapcsolatban ne ijesztegessük, ezért a korábbi ilyen hozzászólásomnál rá való tekintettel kihagytam ezt), hogy egy többedszer szülőnél már az előző baba csinált annyi helyet, hogy akár az utolsó pillanatban is legyen helye fel-le mozgásra. És
ezért ő még burokrepesztéssel sem szívesen segít rá, mert hiába van abban a pillanatban jó helyen és irányban a fejecske, ha a baba a burokrepesztés hatására úgy mozdul, hogy rosszul illeszti be. Én ezt abszolút el tudom fogadni, és nem értettem az előző szülésnél, miért gondolkozik még 4 ujjnyinál, 3 perces fájásoknál is, hogy repesszen-e burkot. Most már tudom. (Az ő akkori dilemmáját megoldotta egy spontán burokrepedés... 
)A burokrepesztés egyébként tényleg erősít a fájásokon (nekem legalábbis tette), de abban én már nem vagyok biztos, hogy gyorsítja is a szülést. A saját szüléseim alapján én saját magamnak azt szűrtem le (persze mindenki más, ez - hangsúlyozottan -
rám igaz, másra nem biztos), hogy tudni kell, mi az a fájás, ami elég erős, nem elég a rendszeresség. Ha az a fájás megvan, ami már erős a táguláshoz, akkor az burokrepesztés nélkül is elég, és nem lesz lassabb a tágulás, mint burokrepesztéssel. Ha egy ilyen fájásokkal leáll a tágulás, annak oka van. Pl. a hely miatt stressz (nekem az utolsó szülésnél 5 órát teljesen leállt mindenféle fájás, kórházba kellett mennem CTG-re, és csak akkor kezdődött újra, amikor megint "biztonságban" itthon voltunk). Ilyenkor inkább ezt a stresszforrást kell megszűntetni, csökkenteni, és a szülés szépen folytatódni fog tovább. De ez csak azén véleményem...
Ha viszont nem volt elég a fájás a jó táguláshoz, akkor tényleg gyorsítja a szülést a burokrepesztés. Én az első szüléseimnél ebbe estem bele, még nem voltak elég erősek a fájások, de rendszeresek voltak, ezért bementünk. És az orvos meg nem hazaküldött, hogy várjak még erősebb fájásokat, és úgy jöjjünk vissza, hanem a "gyengébb" fájásaimat burokrepesztéssel erősítette. Szerintem sokan vannak így...
Te szerintem az első kategória voltál, a
személyes véleményem, hogy burokrepesztés nélkül is elég lett volna a fájás, csak volt valami, ami akadályozott, ami miatt a tágulás megállt. De tényleg ne gondolkodj ezen most már, hisz mindjárt itt a következő, most ezt kell megélni.
ASTRID: KÖSZÖNÖM !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ... mert az összes korábbi kérdésemre választ kaptam most tőled: a császármetszésem oka (azon túl, hogy nagy volt téraránytalanság is : 4kg-58cm-én160 cm- feje 9.98), DE: ferdén illeszkedett be végül, és nem tudták kimozdítani
... és mindez egy burokrepesztés után, úgy, hogy a 39. heti vizsgálaton még nem volt beilleszkedve, teljesen fent volt a pocim (tehát nálam szülés közben próbált meg beilleszkedni) ...
pedig teljesen ki voltam már tágulva, méhszáj eltűnve, doki egyik, szülésznő másik lábamnál, és "nyomjon" ... de nem volt mit, nem volt inger ... és akkor próbálták kimozdítani, abból a pozícióból (persze, akkor már nem sikerült) ...
SZÓVAL: nagyon nehéz okosnak lenni abban a helyzetben, amikor a tested majd kettészakad a fájdalomtól, és az, akiben megbízol, felajánlj egy lehetőséget, hogy ezt megrövidítsük ... hozzáteszem, és meggyőződésem: csak jót, a nekem legjobbat akarják, mind az orvosom, mind a szülésznőm ... de azért mégis rossz fentieket végiggondolni ... tudtam, érzetem utólag, hogy nem kellet volna a burokrepesztésbe belemenni ... és most tavasszal (ugye majdnem két évvel a szülésem után) a kineziológusom is megerősítette ezt ... a baba szempontjából nézve mondta el nekem, mit érzett eközben a baba (kétkedők, lapozzatok) ... és hiszem, hogy így volt, mert a testi probléma, tünet, amit ez a "stressz" a lányomban okozott, ez után az "oldás" után megszűnt ...
DE: mostmár azt is tudom: másképp kellett volna döntenem ABBAN a szituban ... viszont: ez nem jelenti azt, hogy most azt gondolom: ha meghallom a szót, burokrepesztés, akkor egyből nemet mondanék ... csak annyival több infóm van most a TOPIC általt, hogy jobban tudom mérlegelni a helyzetet és EZT KÖSZÖNÖM NEKTEK !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
az biztos, hogy kevesebb olvasnivalónk lesz. 
Ráadásul azt mondtam a gyerekeknek, hogy aki nem ágyaz be azt hazarángatom az iskolából 
most szakad el a rekeszizmom!!!
vagy 
