KicsidodiKicsimami szolgálatra jelentkezem

!
Nagyon drágák vagytok, hogy így hiányoltatok, Sillia emlékezett jól: Nyíregyházán voltunk hétfőtől, s ma jöttünk haza

.
Jelentem, szorgalmasan visszaolvastam, de már veszettül fáradt vagyok, szóval majd reagálok is, de nem most...
Csak gondoltam nem hagylak titeket szó nélkül

.
Viszont SILLIA! Neked nagyon örülök, ügyi voltál, és apa, meg Lóci is kitüntetést érdemel
Azért rólunk pár(?) szó:
A Korona hotelben voltunk, a "belvárosban". Ősrégi épület, igazi "hivatali" elrendezés. Maradjunk annyiban, hogy kielégítő

. A szobánk volt vagy 50 négyzetméter (

), ugyanis családi szobát kértünk, szóval a szobán belül volt egy fürdő, meg egy kétágyas helység is. A vacsit a John Bull Pub-ban kaptuk, bármit választhattunk az étlapról, de 2500/fő fölött ki kellett fizetni. Olyan volt a kaja, hogy "Teeejóóóóéééég!!!!". Isteni, mennyei, ómájgád....

. Én mindkét nap ugyanazt ettem, mert annyira jó volt, hogy féltem, hogy esetleg más nem lenne olyan jó

. (Roston sült fogas-filé Kárpáti módra (tejszínes-kapros-rákos mártással), málnakrém-leves mandulás túrógonbóccal, vaníliafagyival, fél adag Gundel palacsinta

). Még most is összefolyik a nyál a számban

. És a többi kaja is hibbbátlan volt, szóval, ha arra jártok, kötelező!!!! Ja, és az árak: az én főételem 2300ft volt, a desszert 590....Szóval nem is túl drága

.
Hétfőn ott még tűrhető idő volt: 15 fok, enyhe szél, borult ég. De legalább nem esett így elmentünk az állatkertbe. Totál Silent Hill volt

. Csak gondozók voltak rajtunk kívül, de mi külön élveztük, hogy "randalírozhatunk". Botond tök sokat nézelődött(

), cumiból kajált miközben apáék a kapucinus majmokkal pajtiztak, aztán a lámáknál bealudt. Nyilván azt hitte, ha nagyon lapít, nem köpik le

. A két mackó (apa és a barnamedve

) összebarátkozott, nagggyon komoly volt, fel is vettük, majd teszek képet is: a mackó össze-vissza ugrándozott, játszani akart a másik macival, akinek viszont nem volt olyan party-hangulata. Ekkor jöttünk mi, és a maci kiszúrta magának apát. Amerre apa ment, követte, aztán Ricsi odament az üveghez teljesen, és ahová tette a kezét oda tette a maci is. Aztán ahová nyomta az orrát oda nyomta a maci is, és végig utánozta őt

. Hihetetlenül jó volt!!!! Látni kellett volna, mintha a gondozója lett voltna! És velünk nem csinálta csak apával

(duzzogok is

).
Aztán tegnap voltunk az élményfürdőbe, ami szintén a kielégítő kategória. Összességében tök jól éreztük magunkat, és anyagilag sem volt húzós

.
A kicsi fiam nevét most is csak hálaimákba tudom foglalni

. Odafelé aludt egy kevesett, aztán végig magyarázott, meg nevetgélt. Ott is tartotta a napirendjét, még az idő sem zavarta. Mivel tudtuk, mikor van ideje, minden étkezésünket végigaludta. Hazafelé pedig végig aludt

, ami nagy szó, mivel 40 percnél tovább nem szokott aludni! Szóval kiffiam egy tündérmackó,bár kezdek rájönni, hogy valószínüleg az én javíthatatlan optimizmusom is "rátesz" a dologra, mivel még a sírását is úgy reagálom le mostanában, hogy "jaaj, de édesokoszseniális, ezt pont most, pont így, pont nekünk és milyen jó, mert...."

, szóval már most nyilvánvaló, hogy továbbviszem az anyu-féle bármitcsinálszazzseniális nevelést, de nem tehetek róla, zsigerből jön

. És Ricsi is átvette, talán még durvábban, mint én: pl. tegnap éjszaka Bobó felkelt enni, pedig ugye már kb. két hete nem szokott kélni, erre Ricsi full álmos hangon, hajnali 4-kor: Jajj, milyen kis tündérmazsola az én kisfiam, úúúgy szeretem

.
Magyarul közel sem "tökéletes" a fiam, de én (majdnem) így élem meg, és ez sztem éppen elég

.
És sztem nálunk tényleg bejött az általam korábban emlegetett Pygmallion-effektus: ha folyton azt mondogatom, milyen zseniális a gyerekem, az is lesz

. Most fejtem ki újra miért, de sztem tényleg beválik

.
Na, húzzak már aludni, mert lefordulok a székről....
