Sziasztok!
Be kell valljam, nekem egyszer sem mondott senki rosszat rám idáig a terhességem alatt. Sőt....
Idegenek szerencsére nem szólnak be, viszont nagyon bunkón tudnak viselkedni.
Jó példa: Hölgy pénztárosok segítenek bepakolni a szatyrokba, az egyik egyszer a 6-os ásványvizes palackokat a pénztárgáp mögül kihajolva emelte be a kosaramba (azt hittem megszakad), a másik hölgy azintén ilyen helyzetben egyenesen a kosaramba rámol vissza, nekem ne kelljen megmozdulni.
Gyógyszertárban egyszer előre akartak engedni (nem kellett, mert épp már csak vártam valamire), és ami a legjobb: pocakosok, de inkább babakocsisok teli szájjal mosolyognak rám az utcán. Ez olyan jó. Akik nagyon előzékenyek velem, azok a fiatal, max 35 év körüli nők. Egyik egyszer hátra is torpant, hogy előreengedjen a liftben, holott én érkeztem később.
Negatív példa is van: Kivétel nélkül a nyugdíjas papák és mamák nem hajlandóak észrevenni. A boltban rámtolják a kosarat, az orvosnál úgy tolakodnak, hogy fel sem néznek, szinte arrébblöknek... Egyszerűen nem vesznek észre, pofátlanok, tolakodnak, nagyon bunkók. Azt korábban már leírtam, hogy egy nyanya majdnem elütött a zebrán, mert nem vett észre...
Én mondjuk olyan vagyok, ha valaki beszólna, odaállnék elé, és vívnék wegy szellemi szócsatát. Ilyenkor (bármilyen más esetben) ezt szoktam, és mikor nem tudnak rajtam felülkerekedni, csak ismétlik saját magukat és egyre idegesebbek lesznek, én meg csak vigyorgok!
Úgyhogy lányok, ha valakinek megjegyzést tesznek, ne hagyjhátok magatokat, nem árt egy kicsit kötöszködni, legalább kimegy a gőz. (Legalábbis nálam ez így bevált, és sokkal nyugodtabb vagyok utána, nem hordozom a dühömet, hanem gyorsan kiengedem).
Persze aki inkább legyint, és túllép ezeken a bunkókon, az is jó, kinél mi válik be.
