Ronmay!
Nincs ki veled a tököm, kell a "kontroll"

.
Hát egyrészt tévedtem, mikor azt írtam, hogy a Suttogó szerint 6 hétig minden igény szerint van

. Ez az olyan dolgokra igaz, mint a "láncetetés", meg az "álometetés" bevezetése, amik az éjszaka átalvását szolgálják. Az valóban csak 6 hét után javasolt. Azóta átnyálaztam a könyvet, és az alapvető jelmondata, hogy "úgy kezdem, ahogy folytatni akarom". Tehát arra ösztönöz, hogy az első perctől kezdve legyen bevezetve a 4É és akkor később nincs belőle gond. Ezt ne úgy képzeld el, hogy le van írva, hogy x perc kaja, x perc ez, x perc az, a Suttogónak pont nem ez a lényege

. Ez csak a sorrendiséget jelenti, hogy igény szerint van evés, de utána ébrenlét legyen, és utána, ha a baba jelzi, alvás. Na, én ezt elcsesztem azzal, hogy mindig cicin aludt el, ami normális az oxitocin miatt, de ilyenkor szopitól szopiig alvás lenne, ergo sose lenne ébren, vagy az lenne az ideális akkor, ha kaja előtt lenne fönn, de az én kölykeimet csak a pocakjuk kelti, nem a bandázhatnék

.
Na, szóval hiába fogadtam meg, hogy "úgy kezdem, ahogy folytatni akarom" nem így lett

. De valójában nem ennek iszom most a levét, mert nagyon hamar átálltunk, hanem a pocakfájásnak

. Mert ha az nincs, akkor mintagyerekként eszik-fentvan-alszik magától

. (Az első napokban amúgy érdemes megfigyelni, hogy a természetes ritmusuk is ez

)
Másrészt totál megértem, amit írsz, mert tényleg egy kis illatos maszatka az egész bébi, de én pontosan azt szeretném nagyon megelőzni, amit írsz

. Már többször írtam, hogy én nem bírom őket sírni hagyni! Sem 2 hetesen, sem 6 hetesen, sem 6 hónaposan

. Én pont abban nem látok logikát, hogy 6 hétig bármi mehet bárhogy, órákig cicizhet, hogy bealudjon, vagy órákig ringatom, ahogy írod, aztán meg hírtelen a "tettek mezejére lépek, mert elfáradtam"

. Ne érts félre, nem téged akarlak bírálni, m,ert totál megértem, én is elfáradtam volna, és vlsz. pont ugyanezt csináltam volna! De mivel tudom, hogy én (is) ilyen vagyok/lennék, ezért ezt próbálom megelőzni

. És ez így drasztikusnak tűnhet, de hidd el tényleg minden vagyok, csak drasztikus nem

. Írtam már, hogy egyből pattanok, és nem várom meg, hogy Andor sírjon (még kajánál sem, meg semikor sem), hogy ne "szokjon rá", a kicsi jelzésekre is hamar reagálok

. Most is csak annyit írtam, hogy megvárom amíg elkezd sírni (mint ahogy sztem egyébként mindenki, aki nincs a gyerek mellett 0-24-ben

), de sírni nem hagytam volna, és ehhez nekem ki kell kapcsolni a bébiőrt, mert már attól kikészülök, ha az erőlködésére nem szaladok be

.
Szóval tudom, nem értünk egyet, de én pont ezt a módszert érzem "humánusabbanak", mint azt, hogy még 4 hétig erősítek benne vmit, amit azután hírtelen megvonok tőle "erőszakkal". 6 hetesen miért lenne kevésbé rideg az az ágy?

Egy 6 hetes baba is baromi kicsi még sztem.
Én Botondnál is, és most is nagyon kicsi léptekben haladok, és inkább puhatolózom, sosem vagyok drasztikus (ezt vissza is keresheti bárki

).
A bújási igényünket meg sztem egész jól kiéljük egymáson a pindurkámmal, mert egyrészt ottvan rá a szopi, utána büfiztetés, és az ébrenléte alatt is sokat van kézben, vagy a szopipárnán és beszélünk hozzá, meg babázunk vele

. Ami ennek gátat szab, az inkább az, hogy nem egyke, és így kevesebb idő jut rá, mint mondjuk anno Botondra, de az meg nem az altatással függ össze...
Ja, és az estére visszatérve: végül nem vártam meg, hogy sírjon

. Hallottam, hogy feszeng, bementem hozzá, és bukott is, meg nem találta csórikám a helyét, semmi sem volt jó, talán már túl fáradt is volt, szóval kivettem, és szopipózba tettem, de nem a cicimet kapta meg, hanem a cumit (így is fel volt fúvódva előtte, meg bukott is). Pár perc alatt kidőlt, aztán én még gyönyörködtem egy darabig, és cumi nélkül letettem

. Most megpróbálom ezt, mert ha cumi van nála, akkor azzal is akar aludni (ahogy Nati), de azt meg nem hagyom

. Úgyhogy most ez jutott eszembe, hogy hátha így rá tudom szoktatni, hogy úgy használja a cumit, mint a cicit

.

szopiidő, hallom ahogy Andor már nyújtózkodik...imádom ezt a hangot
