New Yorkban van egy templom, ha irtok egy emailt, kuldenek egy emleklapot postan es bejegyzik a babatokat egy nagy konyvbe, es a misen is felsoroljak a tobbi kisbabaval egyutt, akik nem elhettek ebben a vilagban! Ha egyszer arra jarok az eletben biztos felkeresem a helyet. Remelem hamarosan a neve is eszembe jut...
Zsuzsi
Új privát üzeneted érkezett!
2003.07.02 21:48
http://www.innocents.com/
Shrine of the Holy Innocents a templom neve. Az oldal angolul van, de eleg egyszeruen el lehet igazodni rajta!
Nekem megnyugvast adott, hogy az en kisbabamrol is van egy irasos emlek, barmilyen koran is vesztettem ot el, barmennyire nem is vettek meg ot emberszamba (7. heten veteltem el)!
Zsuzsi
Shrine of the Holy Innocents a templom neve. Az oldal angolul van, de eleg egyszeruen el lehet igazodni rajta!
Nekem megnyugvast adott, hogy az en kisbabamrol is van egy irasos emlek, barmilyen koran is vesztettem ot el, barmennyire nem is vettek meg ot emberszamba (7. heten veteltem el)!
Zsuzsi
2003.07.03 00:57
Mindannyiotoknak!
Nem volt eddig erőm írni, noha végig követtem a beszélgetést. Amitől mindig rettegtem, az éppen ez volt: megtudni egy - néhány órája még élő, mozgó - babáról, hogy nics többé! Kavarognak a fejemben a gondolatok, de nem tudok épkézláb mondatokat fogalmazni. Nekem gyakran mondják, hogy minden tiszteletüket élvezem a sok gyerekem miatt - én úgy érzem, ez a tisztelet nem engem illet, hanem titeket, akik a szörnyűségek után még sokszor nekirugaszkodtok a csak remélt sikernek! A szívem legmélyéből kívánok mindőtöknek további sok erőt, és a lehető leggyorsabb sikert!
Angyal: nagyon nagyra becsülöm a lelki erődet, hogy képes voltál elindítani ezt a beszélgetést...
Nem volt eddig erőm írni, noha végig követtem a beszélgetést. Amitől mindig rettegtem, az éppen ez volt: megtudni egy - néhány órája még élő, mozgó - babáról, hogy nics többé! Kavarognak a fejemben a gondolatok, de nem tudok épkézláb mondatokat fogalmazni. Nekem gyakran mondják, hogy minden tiszteletüket élvezem a sok gyerekem miatt - én úgy érzem, ez a tisztelet nem engem illet, hanem titeket, akik a szörnyűségek után még sokszor nekirugaszkodtok a csak remélt sikernek! A szívem legmélyéből kívánok mindőtöknek további sok erőt, és a lehető leggyorsabb sikert!
Angyal: nagyon nagyra becsülöm a lelki erődet, hogy képes voltál elindítani ezt a beszélgetést...
2003.07.03 13:54
Kedves Vike!
Sajnos nagyon sok mindenre nincs magyarázat, egy egészséges baba megszületéséhez nagyon sok dolognak kell passzolni. Nagyon rossz érzés ilyen szívtelen orvosokról hallani, akik nem végzik lelkiismeretesen a munkájukat, mi pedig ki vagyunk szolgáltatva nekik. A Te történetedben csak az a megnyugtató, hogy sikerült egészséges babát világrahoznod. Gratulálok, és jó egészséget kívánok, mindnyájatoknak.
Sajnos nagyon sok mindenre nincs magyarázat, egy egészséges baba megszületéséhez nagyon sok dolognak kell passzolni. Nagyon rossz érzés ilyen szívtelen orvosokról hallani, akik nem végzik lelkiismeretesen a munkájukat, mi pedig ki vagyunk szolgáltatva nekik. A Te történetedben csak az a megnyugtató, hogy sikerült egészséges babát világrahoznod. Gratulálok, és jó egészséget kívánok, mindnyájatoknak.
2003.07.03 16:02
Sziasztok!
OFF:
Malacka, ne haragudj, hogy még a multkor azt hittem, nem az a Malacka vagy, aki az Ismerjük+ 1mast topikra rakott képeket...Ezer bocs!!!Akkor még csak azt az üzenetet olvastam, itt, fentebb, hogy elvesztettél 1 Babat a 11.héten, és van egy 1 éves kisfiad. Irtad, az elvesztett Pici a masodik lett volna, igy én azt hittem az 1 éves picifiu volt az elsö!!!Ne haragudj!!!
OFF:
Malacka, ne haragudj, hogy még a multkor azt hittem, nem az a Malacka vagy, aki az Ismerjük+ 1mast topikra rakott képeket...Ezer bocs!!!Akkor még csak azt az üzenetet olvastam, itt, fentebb, hogy elvesztettél 1 Babat a 11.héten, és van egy 1 éves kisfiad. Irtad, az elvesztett Pici a masodik lett volna, igy én azt hittem az 1 éves picifiu volt az elsö!!!Ne haragudj!!!
2003.07.04 08:59
Sziasztok!
Ma reggel produkáltam egy halvány,de 2 csikos tesztet,és még csak a 27.napon vagok,a dokimmal csak dél körül tudok beszélni,a mensim végül is nem jött meg,de reggel és du.van egy nagyon halvány barnás valami.Remélem ez csak a gyogyszer hatása,semmi gond nem lesz.Nem görcsölök,a derekam fááj,és időnként erős hányingerrel küzdök,de nem akarom beleélni még magam,majd ha az UH-on látom,minden rendben,tlán akkor.Köszi hogy szoritottatok,majd jelentkezem..
Ma reggel produkáltam egy halvány,de 2 csikos tesztet,és még csak a 27.napon vagok,a dokimmal csak dél körül tudok beszélni,a mensim végül is nem jött meg,de reggel és du.van egy nagyon halvány barnás valami.Remélem ez csak a gyogyszer hatása,semmi gond nem lesz.Nem görcsölök,a derekam fááj,és időnként erős hányingerrel küzdök,de nem akarom beleélni még magam,majd ha az UH-on látom,minden rendben,tlán akkor.Köszi hogy szoritottatok,majd jelentkezem..
Brigi
2003.07.04 10:03
Brigi,
Nem akarom elkiabalni, de gratulaaaaaaaaa!!!!
A hanyinger az nagyon jo jel, a tobbi nem, de azert is drukkolok, hogy tenyleg csak valami artalmatlan dolog legyen! Halvany 2. csik a 27. napon szuper, ezek szerint van rendesen HCG-d, ami egy "eros" terhessegre utal! Szuper!
Zsuzsi
Nem akarom elkiabalni, de gratulaaaaaaaaa!!!!
A hanyinger az nagyon jo jel, a tobbi nem, de azert is drukkolok, hogy tenyleg csak valami artalmatlan dolog legyen! Halvany 2. csik a 27. napon szuper, ezek szerint van rendesen HCG-d, ami egy "eros" terhessegre utal! Szuper!
Zsuzsi
2003.07.04 12:41
Köszi mindenkinek,beszéltem a dokival,innentől 3x2 Duphastont szedek,vasárnap vagy hétfő reggel tesztelek megint,hétfőn 9-kor kell hivnom a dokit és akkor megmondja,hogy aznap mikor tudok bemenni.Ennyi,addig is reménykedem,de nem élem magam bele 100%-ig,nehogy csalodnom kelljen.
Brigi
2003.07.04 23:41
Brigi!
Foglald el Magad maximalisan, csinalj olyan dolgokat, emik örömet okoznak, olvass, fejts rejtvényt, stb, ne gondolj mindig a Babara!!! Nekem is nagyon nehéz volt, amikor az elvesztett babak utan ujra terhes lettem. En allandoan olvastam, irtam, festettem. Sok szeretetel gondolok Rad, Ratok, és drukkolok.
Foglald el Magad maximalisan, csinalj olyan dolgokat, emik örömet okoznak, olvass, fejts rejtvényt, stb, ne gondolj mindig a Babara!!! Nekem is nagyon nehéz volt, amikor az elvesztett babak utan ujra terhes lettem. En allandoan olvastam, irtam, festettem. Sok szeretetel gondolok Rad, Ratok, és drukkolok.
2003.07.05 16:13
Lányok!
Az a hely, ahol a meg nem született babák emlékhelye van, Csömörön van egy magántemetőben. Többet én sem tudok róla. Nem túl sok magántemető van, szerintem biztos meg lehet találni.
Brigi!
Drukkolok!!!
Panda
Az a hely, ahol a meg nem született babák emlékhelye van, Csömörön van egy magántemetőben. Többet én sem tudok róla. Nem túl sok magántemető van, szerintem biztos meg lehet találni.
Brigi!
Drukkolok!!!
Panda
2003.07.07 09:29
Sziasztok!
ma reggel ismét teszteltem,bár 2 csikos volt,de halványabb a péntekinél.Hivtam a dokit,voltam is nála,csinált UH.-ot,azt mondta,a nyálkahártya vastag,megvan a sárgatest,de vett vért,és du.-ra 100%-ra megmondja,hogy babás vagyok-e.Szoval még du.-ig reménykedhetem.Köszönöm hogy szoritotok nekem.
ma reggel ismét teszteltem,bár 2 csikos volt,de halványabb a péntekinél.Hivtam a dokit,voltam is nála,csinált UH.-ot,azt mondta,a nyálkahártya vastag,megvan a sárgatest,de vett vért,és du.-ra 100%-ra megmondja,hogy babás vagyok-e.Szoval még du.-ig reménykedhetem.Köszönöm hogy szoritotok nekem.
Brigi
2003.07.08 11:04
Sziasztok!
Sajnos nincs szerencsém.Tegnap du.hivott a doki,hogy nem vagyok babás.Abba hagytam a gyogyszert,ma reggelre meg is jött.Igy bizzunk meg a terhességi tesztekben.Ő sem értette,miért volt 2 poz.tesztem,mivel a terhességi hormonom 0 volt,igy még az sem lehetett hogy valami történt.
Nem keseredtem el,majd ebben a honapban biztos összejön.21.-én megyek UH.-ra,onnantol ujra szedem a gyogyszert.
Nagyon köszönöm,hogy szoritottatok nekem,most hogy visszaolvastam,megkönnyeztem,olyan jol esett .
Mégegyszer Kíváncsi,Rita,Kukacz,Zsuzsi74,Ritax,Panda,Kryss,stb.,nagyon köszönöm,majd honap végén ujra lehet szoritani.Puszi
Sajnos nincs szerencsém.Tegnap du.hivott a doki,hogy nem vagyok babás.Abba hagytam a gyogyszert,ma reggelre meg is jött.Igy bizzunk meg a terhességi tesztekben.Ő sem értette,miért volt 2 poz.tesztem,mivel a terhességi hormonom 0 volt,igy még az sem lehetett hogy valami történt.
Nem keseredtem el,majd ebben a honapban biztos összejön.21.-én megyek UH.-ra,onnantol ujra szedem a gyogyszert.
Nagyon köszönöm,hogy szoritottatok nekem,most hogy visszaolvastam,megkönnyeztem,olyan jol esett .
Mégegyszer Kíváncsi,Rita,Kukacz,Zsuzsi74,Ritax,Panda,Kryss,stb.,nagyon köszönöm,majd honap végén ujra lehet szoritani.Puszi
Brigi
2003.07.16 10:15
Szisztok!
A napokban fedeztem fel ezt a topicot, ma volt időm olvasni. Már korábban gondoltam, hogy jó lenne sorstársakkal beszélgetni. Elmeséli az ember bánatát, örömét másoknak, de igazán, félszavakból nem érti meg mindenki.
Az én történetem hosszú, szomorú és egyenlőre nincs happy end. Elkezdem írni, de úgy érezem nem tudok most mindent leírni, már most remegek, pedig azt hittem már túlvagyok rajta.
1998-ban kezdődött minden, aug.-ban megszületett a gyönyörű kisfiúnk, Levente (császárral szültem, mert a köldökzsinór a nyakán volt), még félálomban voltam az altatás után, mikor behozták megmutatni, utána már csak a férjem mondta sírva, hogy nagy baj van a Cerny mentő elvitte mert belilult, a Kardikológia Intézetbe került. Napokig nem tudták pontosan diagnosztizálni a szívbetegségét,mert egy nagyon ritka komplex szívfejlődési rendellenességgel született. A műtétet egyetlen professzor vállalta, reménytelennek tünt. A műtét elött egy hónapra hazavihettük Leventét, ez az egy hónap gyönyörű volt, ez volt a mi kis életünk. Majd hét hetes volt, mikor megműtötték, hosszú, komplikált műtét volt, először úgynézett ki talán sikerül túlélnünk, de sajnos nagyon gyenge volt a balkamrája és a tüdőkeringése se bírta és három hónapos korában, hat héttel a műtét után maghalt. Ez alatt a hat hét alatt szinte a Kardiológia Intézetben laktunk, csak aludni mentünk haza, én végig fejtem a tejem, otthon a mélyhűtő tele volt a lefagyasztott anyatejjel.A férjem végig melletünk volt, pedig dolgozott és iskolába járt, nélküle nem éltem volna túl.Örök hálával tartozunk a Kardikológia Intézetnek, profik. A temetés után azonnal visszamentem dolgozni, nem bírtam otthon maradni, mennem kellett. Pár hónappal később elkezdtem foglalkozni hobbiból viseletkészítéssel és csipkézéssel, mára kitöltik az életem, magyar díszviseletet készítettem, már kiállításon is volt. Ezzel foglaltam le az agyam és a felszabadult eneregiámat. Más különben bediliztem volna, így is sokat változtam és sokan nem értenek, néha teszek mások számára ijesztő megjegyzéseket, pedig nem az. Mi is a párommal úgy képzeltük el, hogy Levente ott fennt van, és játszik a többi babával, gyerekkel akik nem élhetnek itt a földön. Zoránnak van egy dala, melyet annak idején nagyon sokat hallgattunk "Kell ott fenn egy ország...".Bármennyire is el voltam keseredve az öngyilkosság fel sem merült bennem (a környezetem ettől félt), mert úgy gondolom, hogy van még dolgom itt, hisz Leventének megigértük, hogy lesz kistestvére. Itt folytatódik a kálváriánk. Hosszú ideig nem estem teherbe, mígnem elmentünk kivizsgálásra, kiderült hogy a párom spermaszáma nem túl jó. Inszeminációk következtek, a harmadik után elfáradtam, elutaztunk pihenni és spontán terhes lettem, de a nyolc hetes UH-on közölték, hogy a magzat már több mint egy hete halott. műszeres befejezés következett. Nagyon elkesedtem, fél évig hallani sem akartam se orvosokról, se terhességről. Tavaly szeptembereben elmentünk a Kaáli Intézetbe, ahol a vizsgálatok után, kiderült, hogy a férjem sperme száma nagyon rossz, csak lombikkal van esélyünk. Decemberben volt az első és eddig egyetlen beültetés, egy embrió megtapadt, de a 8 hetes UH -on megint látszott, az összeesett petezsák és a vérömleny, több mint egy hete halott volt. Ezt a vetélést lekileg könnyebben éltem túl, fizikailag viszont padlóra kerültem, több, mint fél év telt már el, de még mindig nagyonb fáradt vagyok. Közben elkezdődött a kivizsgálás, a vetélések miatt, múlt héten lettek meg az eredmények, találtak immunológiai eltérést, ami azt jelenti, hogy a szervezetem kilöki a magzatot, mint egy idegen testet. Van rá kezelés, de a doki aki csinálná két hónapra külföldre utazik, így szeptemberben a kontroll vizsgálatok után kezdődik a kezelés és utána valamikor a következő beültetés. Mindig azt kérdezem nem elég egy baj?, még mi jöhet?, mit vétettünk, hogy így büntet minket a sors? Nincs válasz. Hibás, bűnbak nincs, ez a sors tréfája, de mi a célja? Egy biztos az elmúlt öt évben a férjemmel a kapcsolatunk erősödött, nagyon stabil és nagyon szeretjük egymást, A szüleimmel is jó irányba átaalkult, erősödött a kapcsolatunk, Anyósomékkal viszont mélyült a szakadék, Lettek új barátaink, és maradtak el barátok - igaz, hogy az igaz barát bajban mutatkozik meg.
Még sok gondolat kavarog bennem , de azt hiszem túl sokat és túl zavarosan írtam, bocsi.
Ha nem volt túl terhelő az írásom, még jövök, tanácsot kérni és szívesen segítek is a túlélésben. Még hálával tartozom egy pszichiáternek is akihez, csak tavaly merészkedtem el , de azóta rohamosan javul a hangulatom, a gödörből gyorsabban kijövök és már nem látom reménytelennek a helyzetünket.
Mindig azt mondom, hogy ha esély már nincs, remény még akkor is van, amíg élet van addig remény is van, csak hinni kell, hogy sikerülni fog.
Köszönöm, hogy meghallgattatok.
Mindenkinek sok puszi, sok erőt a talpraálláshoz és a talpon maradáshoz!
Sac
A napokban fedeztem fel ezt a topicot, ma volt időm olvasni. Már korábban gondoltam, hogy jó lenne sorstársakkal beszélgetni. Elmeséli az ember bánatát, örömét másoknak, de igazán, félszavakból nem érti meg mindenki.
Az én történetem hosszú, szomorú és egyenlőre nincs happy end. Elkezdem írni, de úgy érezem nem tudok most mindent leírni, már most remegek, pedig azt hittem már túlvagyok rajta.
1998-ban kezdődött minden, aug.-ban megszületett a gyönyörű kisfiúnk, Levente (császárral szültem, mert a köldökzsinór a nyakán volt), még félálomban voltam az altatás után, mikor behozták megmutatni, utána már csak a férjem mondta sírva, hogy nagy baj van a Cerny mentő elvitte mert belilult, a Kardikológia Intézetbe került. Napokig nem tudták pontosan diagnosztizálni a szívbetegségét,mert egy nagyon ritka komplex szívfejlődési rendellenességgel született. A műtétet egyetlen professzor vállalta, reménytelennek tünt. A műtét elött egy hónapra hazavihettük Leventét, ez az egy hónap gyönyörű volt, ez volt a mi kis életünk. Majd hét hetes volt, mikor megműtötték, hosszú, komplikált műtét volt, először úgynézett ki talán sikerül túlélnünk, de sajnos nagyon gyenge volt a balkamrája és a tüdőkeringése se bírta és három hónapos korában, hat héttel a műtét után maghalt. Ez alatt a hat hét alatt szinte a Kardiológia Intézetben laktunk, csak aludni mentünk haza, én végig fejtem a tejem, otthon a mélyhűtő tele volt a lefagyasztott anyatejjel.A férjem végig melletünk volt, pedig dolgozott és iskolába járt, nélküle nem éltem volna túl.Örök hálával tartozunk a Kardikológia Intézetnek, profik. A temetés után azonnal visszamentem dolgozni, nem bírtam otthon maradni, mennem kellett. Pár hónappal később elkezdtem foglalkozni hobbiból viseletkészítéssel és csipkézéssel, mára kitöltik az életem, magyar díszviseletet készítettem, már kiállításon is volt. Ezzel foglaltam le az agyam és a felszabadult eneregiámat. Más különben bediliztem volna, így is sokat változtam és sokan nem értenek, néha teszek mások számára ijesztő megjegyzéseket, pedig nem az. Mi is a párommal úgy képzeltük el, hogy Levente ott fennt van, és játszik a többi babával, gyerekkel akik nem élhetnek itt a földön. Zoránnak van egy dala, melyet annak idején nagyon sokat hallgattunk "Kell ott fenn egy ország...".Bármennyire is el voltam keseredve az öngyilkosság fel sem merült bennem (a környezetem ettől félt), mert úgy gondolom, hogy van még dolgom itt, hisz Leventének megigértük, hogy lesz kistestvére. Itt folytatódik a kálváriánk. Hosszú ideig nem estem teherbe, mígnem elmentünk kivizsgálásra, kiderült hogy a párom spermaszáma nem túl jó. Inszeminációk következtek, a harmadik után elfáradtam, elutaztunk pihenni és spontán terhes lettem, de a nyolc hetes UH-on közölték, hogy a magzat már több mint egy hete halott. műszeres befejezés következett. Nagyon elkesedtem, fél évig hallani sem akartam se orvosokról, se terhességről. Tavaly szeptembereben elmentünk a Kaáli Intézetbe, ahol a vizsgálatok után, kiderült, hogy a férjem sperme száma nagyon rossz, csak lombikkal van esélyünk. Decemberben volt az első és eddig egyetlen beültetés, egy embrió megtapadt, de a 8 hetes UH -on megint látszott, az összeesett petezsák és a vérömleny, több mint egy hete halott volt. Ezt a vetélést lekileg könnyebben éltem túl, fizikailag viszont padlóra kerültem, több, mint fél év telt már el, de még mindig nagyonb fáradt vagyok. Közben elkezdődött a kivizsgálás, a vetélések miatt, múlt héten lettek meg az eredmények, találtak immunológiai eltérést, ami azt jelenti, hogy a szervezetem kilöki a magzatot, mint egy idegen testet. Van rá kezelés, de a doki aki csinálná két hónapra külföldre utazik, így szeptemberben a kontroll vizsgálatok után kezdődik a kezelés és utána valamikor a következő beültetés. Mindig azt kérdezem nem elég egy baj?, még mi jöhet?, mit vétettünk, hogy így büntet minket a sors? Nincs válasz. Hibás, bűnbak nincs, ez a sors tréfája, de mi a célja? Egy biztos az elmúlt öt évben a férjemmel a kapcsolatunk erősödött, nagyon stabil és nagyon szeretjük egymást, A szüleimmel is jó irányba átaalkult, erősödött a kapcsolatunk, Anyósomékkal viszont mélyült a szakadék, Lettek új barátaink, és maradtak el barátok - igaz, hogy az igaz barát bajban mutatkozik meg.
Még sok gondolat kavarog bennem , de azt hiszem túl sokat és túl zavarosan írtam, bocsi.
Ha nem volt túl terhelő az írásom, még jövök, tanácsot kérni és szívesen segítek is a túlélésben. Még hálával tartozom egy pszichiáternek is akihez, csak tavaly merészkedtem el , de azóta rohamosan javul a hangulatom, a gödörből gyorsabban kijövök és már nem látom reménytelennek a helyzetünket.
Mindig azt mondom, hogy ha esély már nincs, remény még akkor is van, amíg élet van addig remény is van, csak hinni kell, hogy sikerülni fog.
Köszönöm, hogy meghallgattatok.
Mindenkinek sok puszi, sok erőt a talpraálláshoz és a talpon maradáshoz!
Sac
2003.07.16 22:32
Draga Saci!!!
Sok eröt és kitartast kivanok!!! Mar eddig is nagyon bator voltal, hogy elmentél psy-hez, hogy itt beszéltél a történtekröl, s, hogy reménykedsz- mert remélni KELL!!!Sirtam a történeteden, mint ahogy több lanyén is itt.Nagyon szoritok Neked, Nektek, a Baba pedig jönni fog, ahogy Te készen leszel ra.Sok puszi!!!!! Szeretettel gondolok Rad!!!
Sok eröt és kitartast kivanok!!! Mar eddig is nagyon bator voltal, hogy elmentél psy-hez, hogy itt beszéltél a történtekröl, s, hogy reménykedsz- mert remélni KELL!!!Sirtam a történeteden, mint ahogy több lanyén is itt.Nagyon szoritok Neked, Nektek, a Baba pedig jönni fog, ahogy Te készen leszel ra.Sok puszi!!!!! Szeretettel gondolok Rad!!!
2003.07.17 09:25
Sziasztok!
Kösz a sok biztatást, bízom benne, hogy a nyaralás alatt feltöltődünk és újult erővel vágunk neki a dolgoknak.
Korábbi beszélgetéseitekhez: igen beszélni kell a fájdalmas dolgokról, magunk és mások miatt is. Magunk miatt, mert csak így van esély túlélni ép ésszel a tragédiát. Mások miatt, mert csak így tudunk vissza illeszkedni a barátok, munkatársak közé. A munkatársaim sugdoloztak a hátam mögött az első nap, mikor visszamentem dolgozni Levente halála után, de én az első perctől nyiltan beszéltem mindenről, bátorítottam őket, hogy kérdezzenek, nincs tabu téma, így pillanatok alatt oldódott a hangulat. A bartainkkal is hasonlóan tettünk. így jó volt, mert nem kellett bujdosni, titkolózni. Eleinte vágyat éreztem, hogy mindenkinek elmondjam, mi történt velünk, de most már csak akkor mesélek róla, ha szóba kerül a gyerek téma. Ahogy múlik az idő enyhül a fájdalom, változnak az érzések, a gondolatok. Helyet és időt kell adni a gyásznak, különben nem oldódik a fájdalom.
Van még egy dolog, mely valószínüleg Veletek is megesett már, az idétlen megjegyzések, mint: fiatalok vagytok , majd lesz másik...; Örüljetek, hogy meghalt, hogy éltetek volna egy fogyatékos gyerekkel...; Minek jártok ennyit orvoshoz, majd jön a gyerek, ha már nem akarjátok...; és még sok hasonló bántó megejegyzés, aki ilyeneket mond azokkal nem is beszélek a gyerek témáról.
Sok puszi Mindenkinek
Vigyázzatok Magatokra, legyetek erősek és bizakodóak!
Sac
Kösz a sok biztatást, bízom benne, hogy a nyaralás alatt feltöltődünk és újult erővel vágunk neki a dolgoknak.
Korábbi beszélgetéseitekhez: igen beszélni kell a fájdalmas dolgokról, magunk és mások miatt is. Magunk miatt, mert csak így van esély túlélni ép ésszel a tragédiát. Mások miatt, mert csak így tudunk vissza illeszkedni a barátok, munkatársak közé. A munkatársaim sugdoloztak a hátam mögött az első nap, mikor visszamentem dolgozni Levente halála után, de én az első perctől nyiltan beszéltem mindenről, bátorítottam őket, hogy kérdezzenek, nincs tabu téma, így pillanatok alatt oldódott a hangulat. A bartainkkal is hasonlóan tettünk. így jó volt, mert nem kellett bujdosni, titkolózni. Eleinte vágyat éreztem, hogy mindenkinek elmondjam, mi történt velünk, de most már csak akkor mesélek róla, ha szóba kerül a gyerek téma. Ahogy múlik az idő enyhül a fájdalom, változnak az érzések, a gondolatok. Helyet és időt kell adni a gyásznak, különben nem oldódik a fájdalom.
Van még egy dolog, mely valószínüleg Veletek is megesett már, az idétlen megjegyzések, mint: fiatalok vagytok , majd lesz másik...; Örüljetek, hogy meghalt, hogy éltetek volna egy fogyatékos gyerekkel...; Minek jártok ennyit orvoshoz, majd jön a gyerek, ha már nem akarjátok...; és még sok hasonló bántó megejegyzés, aki ilyeneket mond azokkal nem is beszélek a gyerek témáról.
Sok puszi Mindenkinek
Vigyázzatok Magatokra, legyetek erősek és bizakodóak!
Sac
2003.07.18 10:25
Sziasztok!
Kedves Kukacz és Ági! Köszönöm együttérző soraitokat, a többieknek meg, hogy elolvastak.
Sac! Nagyon megrázó volt olvasni történetedet. A második baba nálam sem akart összejönni. Túl görcsösen akartam, hogy sikerüljön, (vagy talán féltem? - nem tudom). Egy évig dolgoztunk rajta, míg végül egy boldog nyaralás után 1 hónappal sikerült. Kitartás, szorítok neked!
Angyal, rég nem írtál. Mi van veled?
Malacka, én is látam a tv-ben a "babatemetőről" szóló műsort. Nekem úgy rémlik Pécsen van a köztemetőben.
Csak alkalmanként van lehetőségem használni az internetet, majd jelentkezem.
Vike
Kedves Kukacz és Ági! Köszönöm együttérző soraitokat, a többieknek meg, hogy elolvastak.
Sac! Nagyon megrázó volt olvasni történetedet. A második baba nálam sem akart összejönni. Túl görcsösen akartam, hogy sikerüljön, (vagy talán féltem? - nem tudom). Egy évig dolgoztunk rajta, míg végül egy boldog nyaralás után 1 hónappal sikerült. Kitartás, szorítok neked!
Angyal, rég nem írtál. Mi van veled?
Malacka, én is látam a tv-ben a "babatemetőről" szóló műsort. Nekem úgy rémlik Pécsen van a köztemetőben.
Csak alkalmanként van lehetőségem használni az internetet, majd jelentkezem.
Vike
2003.07.19 09:32
Szia Sac!
Szomoruan olvastam a történetedet.Ennél szörnyűbb talán nincs is,de abban igazad van,hogy beszélni kell rola,csak igy lehet feldolgozni,és a környezet sem érzi magát kellemetlenül,hogy tapintatbol még csak emlitést sem tesz rola.Én is azt tarom,hogy ujra kell kezdeni,mert remélni kell,hogy legközelebb sikerülni fog.Az én környezetem is csodál,amiért 6 elvesztett terhesség után még mindig ujra kezdem.De hát nem adom fel,szeretnék anya lenni,ez ad erőt az ujra kezdéshez.Szoritok neked,hogy mielött babás légy,és minden rendben legyen.Puszi Brigi
Szomoruan olvastam a történetedet.Ennél szörnyűbb talán nincs is,de abban igazad van,hogy beszélni kell rola,csak igy lehet feldolgozni,és a környezet sem érzi magát kellemetlenül,hogy tapintatbol még csak emlitést sem tesz rola.Én is azt tarom,hogy ujra kell kezdeni,mert remélni kell,hogy legközelebb sikerülni fog.Az én környezetem is csodál,amiért 6 elvesztett terhesség után még mindig ujra kezdem.De hát nem adom fel,szeretnék anya lenni,ez ad erőt az ujra kezdéshez.Szoritok neked,hogy mielött babás légy,és minden rendben legyen.Puszi Brigi
Brigi
2003.07.19 10:50
Sziasztok Mindenkinek!
Olvasva titeket felkavarodtak régen elfolytott érzések bennem.Az én történetem talán erőt adhat nektek,ámbár mindnyájotokban hihetetlen hit és erő van ez kisugárzik írásaitokból is.Egyszer azt olvastam.hogy csak az erőseket állítja a Jó Isten nagy akadályok elé.10 évig küzdelem és szenvedés volt életem.Arra vágytam ,hogy anya legyek.23 évesen szimultán terhességem volt kettő méhen belül,egy méhen kívül.Vetélés,műtét.Lombikbébi progra sikertelenség.Teljes kilátástalanság és elkeseredés következett.Anya akartam lenni.Bármi áron!Elindítottük az örökbefogadást.Fél év után kaptuk a hírt van egy kislány akit elhozhatunk.Nagy boldogság volt először kézbevenni.Mikor meszólított a nővérke"Anyuka felöltözteti a kislányt"úgy éreztem egy világ fordult meg bennem.Én "anyuka"?S két hét alatt lettem Anya.A kislányom készülékkel a mellemből szopott.Két hetes volt mikor hazavittük.Aztán...egyik reggel mikor szoptattam görcsölni kezdett a hasam.Émelyegtem.Nem törődtem vele.Tetem tovább ami a dolgom.Etettem sétáltattam emelgettem a babám aki 5kg-os volt.Lépcsőztem a nehéz babakocsival.S egyszer a naptárra néztem.Nem jött meg.Sóhajtva és undorodva mentem a dokihoz.Ujabb hormonok és vizsgálatok.Csináljunk egy tesztet mondta a doki.Minek kérdeztem mert már elfásult voltam és utáltam minden ilyetz.Irja fel a gyógyszert és kész.Sietek mert várnak.Ám a doki nem tágított lecipelt az ultrahangra.11 hetes terhes voltam.Nem hittem el.Míg meg nem mozdolt kételkedtem benne.Biztos daganat csak nem merik elmondani(ugy milyen balga az ember?)Anna időre egészségesen ,de iszonyú nehéz egy órás kitoási szakkal igen összetörve született.Egy évig szopott amig...ujra terhes lettem és Lili közel négy kilósan gyönyörően három nyomásra született Mint egy kis királynő.Olyanok Ők.Mint három királynő.nagyon nehéz hisz a két nagy közt 10 hónap van.Három pici lány.Néha még mostis hihetetlen.Kérdezik hogy bírod?Hát igy,hogy felkészített a jó Isten erre a nehéz feladatra.Megedzett.Volt egy álmom.Háború volt.Engem nem ért a golyó.Ki kellett szállni a vonatból ami vitt vhová.Aztán jött egy nő és kezembe adott egy csecsemőt.Nagyobbacska sötés szemű barnahajú.Aztán jöttem megemmel szemben én.Egy kicsi babával.Szőke volt ,fehér bőrű.Veszekedtem magammal etesd meg a barnát is!S megszoptattam álmomban a barnahajú gyermeket.A szőke mellett.S nem ért a golyó.Pedig háború volt.Első lánmyom barnahajú őzikeszemű,Tekla.Anna a második tejfölszőke.Lili keverék.És nem ér a golyó védett vagyok.Általuk,velük mellettük!
Olvasva titeket felkavarodtak régen elfolytott érzések bennem.Az én történetem talán erőt adhat nektek,ámbár mindnyájotokban hihetetlen hit és erő van ez kisugárzik írásaitokból is.Egyszer azt olvastam.hogy csak az erőseket állítja a Jó Isten nagy akadályok elé.10 évig küzdelem és szenvedés volt életem.Arra vágytam ,hogy anya legyek.23 évesen szimultán terhességem volt kettő méhen belül,egy méhen kívül.Vetélés,műtét.Lombikbébi progra sikertelenség.Teljes kilátástalanság és elkeseredés következett.Anya akartam lenni.Bármi áron!Elindítottük az örökbefogadást.Fél év után kaptuk a hírt van egy kislány akit elhozhatunk.Nagy boldogság volt először kézbevenni.Mikor meszólított a nővérke"Anyuka felöltözteti a kislányt"úgy éreztem egy világ fordult meg bennem.Én "anyuka"?S két hét alatt lettem Anya.A kislányom készülékkel a mellemből szopott.Két hetes volt mikor hazavittük.Aztán...egyik reggel mikor szoptattam görcsölni kezdett a hasam.Émelyegtem.Nem törődtem vele.Tetem tovább ami a dolgom.Etettem sétáltattam emelgettem a babám aki 5kg-os volt.Lépcsőztem a nehéz babakocsival.S egyszer a naptárra néztem.Nem jött meg.Sóhajtva és undorodva mentem a dokihoz.Ujabb hormonok és vizsgálatok.Csináljunk egy tesztet mondta a doki.Minek kérdeztem mert már elfásult voltam és utáltam minden ilyetz.Irja fel a gyógyszert és kész.Sietek mert várnak.Ám a doki nem tágított lecipelt az ultrahangra.11 hetes terhes voltam.Nem hittem el.Míg meg nem mozdolt kételkedtem benne.Biztos daganat csak nem merik elmondani(ugy milyen balga az ember?)Anna időre egészségesen ,de iszonyú nehéz egy órás kitoási szakkal igen összetörve született.Egy évig szopott amig...ujra terhes lettem és Lili közel négy kilósan gyönyörően három nyomásra született Mint egy kis királynő.Olyanok Ők.Mint három királynő.nagyon nehéz hisz a két nagy közt 10 hónap van.Három pici lány.Néha még mostis hihetetlen.Kérdezik hogy bírod?Hát igy,hogy felkészített a jó Isten erre a nehéz feladatra.Megedzett.Volt egy álmom.Háború volt.Engem nem ért a golyó.Ki kellett szállni a vonatból ami vitt vhová.Aztán jött egy nő és kezembe adott egy csecsemőt.Nagyobbacska sötés szemű barnahajú.Aztán jöttem megemmel szemben én.Egy kicsi babával.Szőke volt ,fehér bőrű.Veszekedtem magammal etesd meg a barnát is!S megszoptattam álmomban a barnahajú gyermeket.A szőke mellett.S nem ért a golyó.Pedig háború volt.Első lánmyom barnahajú őzikeszemű,Tekla.Anna a második tejfölszőke.Lili keverék.És nem ér a golyó védett vagyok.Általuk,velük mellettük!
2003.07.19 22:43
Sziasztok! Nagyon batrak vagytok, lanyok, nagyon büszke vagyok Ratok!!!Kriszti, nagyon szép a történeted!!!Nagyon meghato!!!Gratulalok a 3lanyhoz!!!!!Te, ne haragudj, ha indiszkrét vagyok, de nem értem, hogyan tudtad szoptatni az elsö picit!!! Leirnad??? Köszi!!!
Mindenkinek minden jot!!!
Te, ne haragudj, ha indiszkrét vagyok, de nem értem, hogyan tudtad szoptatni az elsö picit!!! Leirnad??? Köszi!!! Mindenkinek minden jot!!!
2003.07.20 21:07
Szia Kukacz!
Nme vagy indiszkrét.Én sem ismertem a készüléket aminek segítségével mellretehetőek az adoptált gyerekek is.A Medela gyártja.Ehy palack amibe a tejet öntöd és egy kis cső ami az emlőbimbóhoz vezetIgy a kicsi a csővel együtt bekapja a bimbót.Még a laktáció is beindulhat.Nekem ütemes méhösszehúzódásaim voolta szopptatás alatt.Ezért tiltották neg később a vetéléstől félve.
Még Biztos találkozunk itt minden jót!
Kriszti
Nme vagy indiszkrét.Én sem ismertem a készüléket aminek segítségével mellretehetőek az adoptált gyerekek is.A Medela gyártja.Ehy palack amibe a tejet öntöd és egy kis cső ami az emlőbimbóhoz vezetIgy a kicsi a csővel együtt bekapja a bimbót.Még a laktáció is beindulhat.Nekem ütemes méhösszehúzódásaim voolta szopptatás alatt.Ezért tiltották neg később a vetéléstől félve.
Még Biztos találkozunk itt minden jót!
Kriszti
2003.07.21 12:44
Sziasztok csajok!
Ma voltam dokinál,14.napon vagyok,kb.11.-12.napon volt tüszörepedésem,igy most megint szedem a gyogyszert,és majd aug.4.-én tesztelk.Ha bármi kétees dolog lenne a teszten,bemegyek egy vérvételre,az tutira megmondja majd ,hogy sikerrel jártunk-e!Puszi mindenkinek
Ma voltam dokinál,14.napon vagyok,kb.11.-12.napon volt tüszörepedésem,igy most megint szedem a gyogyszert,és majd aug.4.-én tesztelk.Ha bármi kétees dolog lenne a teszten,bemegyek egy vérvételre,az tutira megmondja majd ,hogy sikerrel jártunk-e!Puszi mindenkinek
Brigi
2003.07.24 10:13
Kedves Lányok'
Végigolvastam történeteiteken a fantasztikus, amit véghez visztek, minden csodálatom a Tiétek.
Én két hete veszítettem el a kisbabámat 10. héten. Elmaradt abortusz. Nem mondtak semmit, csak hasonló közhelyeket, melyeket már említettetek. Én a lelki fájdalom után most olyan erőt érzek magamban, hogy már-már szégyenlem...mindent akarok, megreformálni magam és még egészségesebbé tenni, másik orvost, még többet a férjemből és a családomból. Minél előbb szeretnék terhes lenni, úgy érzem, csak akkor elnne megint kerek és egész az életem. Mostm inden perc üres, amit azzal töltöttem, hogy Rá gondoltam, miatta terveztem, ezért sok helyre szeretnék elmenni (tornázni, talp és sima masszás) mert otthon úgy lézengek, mint egy élő halott. Azt mondják nem látszik rajtam, közben a szívem meghasad, nem tudom mikor úlik el, mert napról napra jön a javulás, de olyan könnyen visszasüppedek és néha jól esik kizárni a világot magam körül. A családomon kívűl -bevallom őszintén- senki nem hiányzik, nagy fecsegő létemre, nincs kedvem megszólalni, olyan jól esik hallgatni. Nehezen telnek el a napok és olyan soknak tűnik a 3 hónap, hogy újra próbálkozzunk. Mostani pici babánk 1 hét alatt összejött, bízunk benne, hogy most is hamar otthont talál bennem valaki.
Kitartást kívánok és erőt!
Andi
Végigolvastam történeteiteken a fantasztikus, amit véghez visztek, minden csodálatom a Tiétek.
Én két hete veszítettem el a kisbabámat 10. héten. Elmaradt abortusz. Nem mondtak semmit, csak hasonló közhelyeket, melyeket már említettetek. Én a lelki fájdalom után most olyan erőt érzek magamban, hogy már-már szégyenlem...mindent akarok, megreformálni magam és még egészségesebbé tenni, másik orvost, még többet a férjemből és a családomból. Minél előbb szeretnék terhes lenni, úgy érzem, csak akkor elnne megint kerek és egész az életem. Mostm inden perc üres, amit azzal töltöttem, hogy Rá gondoltam, miatta terveztem, ezért sok helyre szeretnék elmenni (tornázni, talp és sima masszás) mert otthon úgy lézengek, mint egy élő halott. Azt mondják nem látszik rajtam, közben a szívem meghasad, nem tudom mikor úlik el, mert napról napra jön a javulás, de olyan könnyen visszasüppedek és néha jól esik kizárni a világot magam körül. A családomon kívűl -bevallom őszintén- senki nem hiányzik, nagy fecsegő létemre, nincs kedvem megszólalni, olyan jól esik hallgatni. Nehezen telnek el a napok és olyan soknak tűnik a 3 hónap, hogy újra próbálkozzunk. Mostani pici babánk 1 hét alatt összejött, bízunk benne, hogy most is hamar otthont talál bennem valaki.
Kitartást kívánok és erőt!
Andi
2003.07.24 14:24
Szia Andi!
Szomoru ami történt,de csak javasolhatom,hogy ne gubozz be,beszélj rola,sokkal könnyebb tuljutni rajta,ha beszélsz rola és kiadod a fájdalmadat.Elhiheted,itt sok lány ezt fogja ajánlani neked.Az a 3 honap hamar el fog repülni,addig is erősődik a szerrvezeted és te is,és ha elsőre sikerült teherbe esned,biztosan most is hamar sikerülni fog.
Fel a fejjel,ha beszélgetni akarsz itt mindig lesz valaki aki meghallgat és erőt ad neked,nekem is sokat jelent,hogy itt velem izgulnak a lányok és aggodnak ha kell.Gyere máskor is ,Brigi
Szomoru ami történt,de csak javasolhatom,hogy ne gubozz be,beszélj rola,sokkal könnyebb tuljutni rajta,ha beszélsz rola és kiadod a fájdalmadat.Elhiheted,itt sok lány ezt fogja ajánlani neked.Az a 3 honap hamar el fog repülni,addig is erősődik a szerrvezeted és te is,és ha elsőre sikerült teherbe esned,biztosan most is hamar sikerülni fog.
Fel a fejjel,ha beszélgetni akarsz itt mindig lesz valaki aki meghallgat és erőt ad neked,nekem is sokat jelent,hogy itt velem izgulnak a lányok és aggodnak ha kell.Gyere máskor is ,Brigi
Brigi
2003.07.24 15:23
Koszi Brigi a kedves szavakat, igyekszem tartani magam, sokat beszelunk errol otthon a ferjemmel is, Anyukammal is es az egesz csalad turelmesen meghallgatott minden alkalommal. Most mar ugy erzem, nincs mit mondanom errol, ugy kikoptak a szavak ezzel kapcsolatban. Meg rossz, hogy itt ulok a munkahelyemen, mintha nem tortent volna semmi, kicsit az almaimat vettek el egy idore, de termeszetesen remeykedem, hogy mielobb ujra erezhetem ezt a csodalatos erzest es gondolom, ezzel mindenki igy van.
2003.07.24 17:38
Sziasztok Csajok!
Andi, jol tetted, hogy irtal! Isten hozott Minalunk!!! Nagyon szomoru, amio Veled-Veletek történt...Csodallak, hogy ennyi eröt és energiat érzel Magadban, pedig még frissek a sebek. Igazad van: ne add fel!!! Ha 1 hét alatt teherbe estél a multkor, most majd, ha kipihented a faradalmakat, megint hamar fog menni...Addigis légy bator!!! Itt a nyar, meleg van, sportolj, kirandulj, a Baba meg majd jön... Amikor én elveszitettem az egyik babamat, a doki aszonta, a 12. hét elött elvesztett babak nagy része életképtelen, genetikai rendellenességet hordoz, stb... A mama szervezete löki ki magabol. Nem tudom, igy van-e, mindenesetre jo tudni, hogy Te egészséges vagy. Irj, szeretettel varunk. Minden érdekel: hogy telnek a napjaid, stb...
Brigi, Neked meg batorito puszi!!!
Andi, jol tetted, hogy irtal!
Isten hozott Minalunk!!! Nagyon szomoru, amio Veled-Veletek történt...Csodallak, hogy ennyi eröt és energiat érzel Magadban, pedig még frissek a sebek. Igazad van: ne add fel!!! Ha 1 hét alatt teherbe estél a multkor, most majd, ha kipihented a faradalmakat, megint hamar fog menni...Addigis légy bator!!! Itt a nyar, meleg van, sportolj, kirandulj, a Baba meg majd jön... Amikor én elveszitettem az egyik babamat, a doki aszonta, a 12. hét elött elvesztett babak nagy része életképtelen, genetikai rendellenességet hordoz, stb... A mama szervezete löki ki magabol. Nem tudom, igy van-e, mindenesetre jo tudni, hogy Te egészséges vagy. Irj, szeretettel varunk. Minden érdekel: hogy telnek a napjaid, stb... Brigi, Neked meg batorito puszi!!!
