Annyira fáj a csontom, mintha eltört volna. Ha felállok vagy megmozdulok, borzadály. Éjszaka is azért kelek fel a pisi mellett pluszban, mert olykor szeretek átfordulni a másik oldalra, bár a jobb oldalon már a hasam is fáj, nemcsak a csontom, de muszáj, mert elzsibbad a lábam. És mikor átfordulok, akkor gondolkozom olyanokon, hogy lehet, hogy most fogok apró darabjaimra hullanni meg ilyenek.

Egyébként ez nem panasz természetesen, ennél nagyobb bajom ne legyen, imádom, hogy csak a csontom fáj és más nem is, és maradjon is csak ez így.
De azért egy kicsit most lefekszem, jó, a lábpolcolás érdekében is.