Alexa, Ditta, Akíra, Sonny!!!!!
Nagy nagy gratulációm Nektek!!!!
Már azt sem tudom, hogy kinek kívántam minden szépet és jót, úgy beindultak a babák!
Judit!
Kitartás!!
Én már jól vagyok, csak két nap volt bőgős. De ez sem depi volt, hanem inkább túlzott érzékenység! Főleg, hogy hazajöttem és a Sebi fiam kb. mára rendeződött vissza úgy, hogy észrevegye itthon vagyok és bújjon végre hozzám is, ne csak az apjához és anyukámhoz! Nagyon rosszul esett, mert már annyira hiányzott, hogy összebújhassak vele!!! A tesót nagyon szereti, puszilgatja, simogatja! Nem féltékeny a cicire sem, pedig ettől is tartottam, hiszen nemrég még az is az ő területe volt!
Sziszi eddig egy angyal, csak alszik és "eszeget". Már én is kezdek picit paramami lenni, hogy eleget eszik-e, mert a szopi még mindig nem megy tökéletesen ahogy Sensiéknél! Egyszerűen hosszú perceken át (van sokszor negyed óra is) csak benyomom a szájába a cicit és várja, hogy csordogáljon az magától! Nem kap rá, vagy ha rá is kap, akkor olyan gyengén szívja, hogy simán kihúzom a szájából. Gondolom azért az is közrejátszik, hogy szinte ömlik a szájába a tejcsi annyi van, de ez mégsem megoldás! Egy-egy szopi eltart összesen 1-2 óráig is! Ha rá is cuppan végre, akkor iszonyat komótos, aztán fél óra után bealszik, hiába már a szinte drasztikus csiklandozás, bökögetés. Ekkorra általában már szopi közben bekakil, így tisztába teszem, amikor is felébred és újra játszunk egy szopikört. Ezután már tényleg bealszik és szerencsére azért 3 órán keresztül alszik is. Ebből gondolom, hogy csak eszik eleget, ha ilyen sokáig alszik a szopik között! Nem sárga, tehát ilyen gond biztos nincs. Azért is gondolkodok viszont, hogy eleget eszik-e, mert szopi után viszont még nagyon sok tejet tudok kiszívni! Áldott legyen az elektromos mellszívó, mert kézzel ennyit szívni nem is tudnék! Általában eddig 70-80 ml még jött szopik után. Nem is tudom mit kezdek ennyi tejjel. Egyelőre én is jégkockatartó zacsikba teszek.
A napok még egybe folynak egyébként. Pihenni nem sokat pihentem, mert itt van anyukám és ő egy pillanatra sem bír leülni, mindig csak tesz-vesz, és így én sem bírok meglenni, nekem is rámolhatnékom lesz!
Mi holnap azt hiszem, hogy kimegyünk kicsit sétálni! Még ki kell használni a jobb időket és én sem bírok itthon ülni már!
Alexa, Dalma!
Kiváncsi vagyok, hogy tudjátok-e, hogy mindketten ott vagytok egyszerre a kórházban!
Nati!
Semmi megbotránkozás! Nagyon gyönyörű kismama vagy és irigyellek is, hogy kaphattál ilyen fényképeket!
Bocsi, hogy ha elsiklottam volna kérdések felett és bocsi, hogy most nem írok mindenkinek, de szólít az anyai kötelesség!
Hoztam még viszont néhány képet!
PUszi mindenkinek!
