[quote]A írta:ndus: Nincs abban kis ellentmondás, hogy leszállt a baba, és közben még mindig ég a gyomrod?
Sajnos évek óta refluxom van, emiatt nekem alapból is sokat ég a gyomrom. Mielőtt terhes lettem rendszeresen szedtem a Rhaniditint rá.
Most az szokott a gond lenni, hogy nagyon éhes vagyok lefekvés előtt, eszem pár falatot, és aztán alvás közben a fekvő helyzet miatt a nyitott gyomorszájon visszafolyik a sav.
Ma sokkal jobban vagyok, nem szédülök már olyan szinten, mint tegnap. Jó lenn már egy kis erő, hogy a sk elmaradásomat be tudjam pótolni.
Mist, pont rá akartam kérdezni, hogy mikor lesz a szülinapod, de látom már írtad.
Amúgy képzeld, szerdán visszamentem a Brendonba, párom berohant velem, hogy visszacseréljem a jó kis bundás bélelt rugit. Itthon agyaltam rajta, hogy 56-osat vettem, az jó lesz ha a kórházból hazajövünk, de mire ki lehet vinni sétálni a babót, az 3-4 hét, és addigra pont ki fogja nőni, szóval olyat vásároltam be, amit csak egyszer tudok majd ráadni.
Sajnos nem volt nekik 62-es méretben, így fájó szívvel otthagytam, pedig annyira tetszett
Ladmon, nekem is ez jutott eszembe, hogy milyen furi, február másidik felétől csak fiúk lesznek, Andabella még kakukktojás, de majd kiderül
A császáros dologhoz .....
Nekem nem volt egyszerű szülésem, főleg, hogy nem akart indulni. A kórházban mindenki azt mondogatta, hogy 90% császár lesz, mert 31 éves vagyok, első gyerek ebben a korban, és ráadásul nem indul, nem tágulok semmit.
Aztán nagynehezen megszületett Száva, és ott a szülőszobán nagy "viccesen" rákérdeztem a dokira, hogy ugye örül, hogy mégsem lett császár. Megsimogatta akezem, és annyit mondott, hogy nézze, nekem igazán mindegy lett volna, hogy császár vagy sima szülés, de maga jobban járt volna.
Szóval ebből azt gondolom, hogy ma már a császár tényleg annyira rutin dolog, a babókat egyáltalán nem viseli meg, olyan szép, kisimultak voltak a császáros babók.
A szülés fájdalmakat megússza a kismama, persze utána sokkal rosszabb, mert a pocak át van vágva, és az utána következő 1-2 hét biztosan sokkal fájdalmasabb. Van aki nagyon rosszul viseli, de pl. az én egyik szobatársam már simán mászkált másnap a csaszis pocakjával.
Szóval, ha úgy kell lennie, hogy csaszi, akkor biztosan az a legjobb döntés.