Sziasztok!
Gratulálok az újabb anyukáknak és babáknak Kocska-Olivér, Bogi-Csanád, Gabka-András, Évike-Koppány!!! Minden szépet és jót kívánok nektek!!!!
Ne haragudjatok, hogy ilyen ritkán írok. Elég furi négyesben az élet. Meg kell még szoknunk. Sajna nem sok időm van. Nagyjából semmi. Most is itt van Csani az ölembe. Csani baba megfordította a nappalt az éjjellel. Így nappal Kendézek, éjjel Csanizok. Kezdek kissé zombi lenni. A szopizás sem megy rendesen, mert valahogy nem érez rá a babó. Kirágta a cicimet, így most fejem neki a tejcsit és adom üvegből. Elég fárasztó, de hát inkább, mint tápszer.
Kende meg teljesen kifordult magából. Eddig is hisztis volt, de most hát rátett még egy lapáttal. Eléggé megviselte, hogy itt van a baba, és anya figyelme nem rá irányul.
A szüléstörténetemet is leírtam, aki kíváncsi rá olvassa:
Szóval még 04.09-én csütörtökön voltam dokinál és mikor megvizsgált azt mondta, hogy bő 2 ujjnyira vagyok nyitva, és nemsoká szülünk. Induljak a kórházba, ha 10 perces rendszeres fájásaim vannak. Csütörtök délután egész végig fájt a hasam, de nem voltak erősek.
Péntek reggel (10-én) felhívott a doki, hogy na mizu:, mondtam semmi. Péntek egész délelőtt semmi bajom nem volt, délután meg olyan 20-40 percenként volt egy-egy fájás, de nem erős. Fel is hívtam a dokit, hogy akkor ezekkel már menjek, vagy várjunk, vagy feküdjek be, vagy mi legyen. Azt mondta várjunk szombat reggelig.
Hát péntek este 9 körül voltak 10 perces fájásaim, de azok sem voltak erősek. Fogtam Kendét és elvittem aludni és én is elaludtam. Apa fél 11-kor kérdezte mi van, menjünk? Mondtam nem, mert nem fáj, csak amikor átfordulok egyik oldalról a másikra, így aludtunk tovább. Aztán 3/4 12-kor felkeltem, mert befájdult a hasam. Elmentem wc-re és utána néztem milyen sűrűk a fájások. Hát 5 percesek voltak. Éjfélkor szóltam apának, hogy szerintem menjünk be, max hazazavarnak, hogy még nincs itt az idő. Szóltunk mamának, hogy jöjjön, mert mi megyünk a kórházba. Így fél 1-kor indultunk a ház elől. Közbe felhívtam a dokit, hogy mi most indulunk. Mondta, hogy ok és kért, ha beértünk a kh-ba akkor az ügyeletes vizsgáljon meg és ők telcsizzenek neki, ha induljon be. Apa 130-al tépett be a kórházba, be is értünk 40 perc alatt. De a kocsiba, már 3 perces fájásaim voltak. 1.15-kor értünk a szülőszobára, és egy nagyon kedves szülésznő fogadott. Mondtam mizu velünk és rátett ctg-re. Mondta, hogy az ügyeletes orvosok a műtőbe vannak, ha végeztek megnéznek. Mondtam ok. Közbe a dokim felhívta a szülőszobát, hogy beértem-e és mit látnak. A szülésznő mondta, hogy nem vizsgált meg még senki, így a doki kérte őt, hogy ő nézzen meg. Így hát megvizsgált a szülésznő és mondta, hogy teljesen nyitva vagyok és azonnal hívja a dokimat. Közbe átvezetett 3/4 2-kor egy tök frankó kádas szülőszobába. Gondoltam naivan, hogy na de jó lesz nekem itt, még pancsizni is fogok
(ha-ha) de 2-kor már tolófájásaim voltak. Kérdeztem mikor jön már a dokim? Hát a doki kb. 2.05-kor ért be, és megvizsgált, és szólt a csecsemősnek, hogy jöjjön gyorsan. Aztán perceken belül burokrepesztés csinált és a 2. fájásra 2.15-kor kint volt Csanád.
Örülök, hogy ilyen gyors szülésem volt és nem kellett órákig vajúdnom. Igaz elég cinkes volt beérni a kórházba, és a dokim is az utolsó pillanatba ért be, de ez így volt jó. Szóval kívánok mindenkinek ilyen villámgyors szülést!!!
Mindenkinek kitartást aki még egybe van, nem sok van már hátra!!!
Ja még annyi, hogy csudi jók a képek! Minden baba nagyon-nagyon aranyos. Teszek már én is egyet fel, mert csak regélek róla és még képet se dobtam.
Puszi: Viri + Csanád