Lányok!
Én le tudok ülni, s a kádban is tudok mozogni, de ma reggel rendesen megijedtem, mikor szálltam ki a kádból,akkor jól megcsúsztam, s ráestem a kád szélére úgy, hogy az egyik lábam kint, a másik meg még a kádban volt...
Szerencsére hamar visszanyertem az egyensúlyt, s hamar két lábra tudtam állni.
Hát nem mondom, hogy jólesett, sőt, kifejezetten megijedtem. Csak akkor nyugodtam meg, amikor Pötyike elkezdett rugdosni a színházban. Azóta már csuklott is, pörgött is ezerrel. Szóval vele nincs baj, viszont azóta fájok lent.
Holnap CTG, remélem, minden OK lesz, s meglesz a véreredményem is...
Ma este bepakolom a kórházi cuccomat és Pötyike cuccait, kivéve a kenceficéit (szerencsére szülős hálóing nem kell, csak papucs, meztelen leszek a műtőasztalon, letakarva azzal a zöld micsodával, s tappancsokal leszek kidekorálva... Jaj, már alig várom...

Főleg a pociból kilógó csövet óhajtom nagyon-nagyon...)
Pihenés: hm, az még odább van, szerencsére a gyerekek már kisuvickolt foggal nézik a Túl a sövényen c. örökbecsű opuszt. Apa elvitte haza nagyokat, maj' jön, addig söprök, mosogatok, meg pakolászok...
Csöre! Ez a mozizás tök jó ötlet, mi is megcsináljuk egyszer...
Gombócmakka! Csatlakozom Hannához, tutira jó anya leszel!
