Szülés utáni véralvadás problémák miatt 5 hete kéne szurnom a
Clexane-t. Sajnos magamnak nem megy, a férjem adja be.
Sorstársakat keresek, hátha tudunk segíteni egymásnak ha másban nem a tapasztalatokban legalább!
Ági
Új privát üzeneted érkezett!
2008.04.01 13:42
Iroko!
Nekem a terhesség alatt kellett szúrnom magam Clexannal. Én magamnak adtam be, nekem így volt a jobb. Havonta kellett vérvételre mennem, hogy rendben van-e a véralvadási érték. Egyébként semmi mellékhatása nem volt. Bár ahogy a kórházban belém vágták, úgy mindig becsomósodott a helye és az fájt, de miután magamnak adtam, ilyen gond nem volt.
Nekem a terhesség alatt kellett szúrnom magam Clexannal. Én magamnak adtam be, nekem így volt a jobb. Havonta kellett vérvételre mennem, hogy rendben van-e a véralvadási érték. Egyébként semmi mellékhatása nem volt. Bár ahogy a kórházban belém vágták, úgy mindig becsomósodott a helye és az fájt, de miután magamnak adtam, ilyen gond nem volt.
2008.04.01 18:58
Szia Tücsökbogár!
Örülök, hogy rám találtál! Neked miért kellett adnod és meddig? Mármint szülés után is még?
Én trombózis megelőzésre kapom, pedig már jó a laborom. Ki dönti el, hogy meddig kell még? Őszintén megmondom, nagyon utálom. Csíp, feszít és különben is tű...
Mekkora a Manód?
Ági
Örülök, hogy rám találtál! Neked miért kellett adnod és meddig? Mármint szülés után is még?
Én trombózis megelőzésre kapom, pedig már jó a laborom. Ki dönti el, hogy meddig kell még? Őszintén megmondom, nagyon utálom. Csíp, feszít és különben is tű...
Mekkora a Manód?
Ági
2008.04.02 14:09
Szia Ági!
Nekem a terhességem legelején (7. hét) volt mélyvénás trombózisom és onnéttól kellet végig szuriznom a terhességet és még szülés után hat hétig. Nekem a belgyógyászaton egy angiológus ellenőrizte azt hogy meddig kell adni.
Próbálkozzatok mindig kicsit odébb beadni, mert nekem volt olyan hely ahol fájt, ott félbehagytam és inkább szúrtam még egyet olyan helyre ahol nem fájt annyira.
Sajnos a babóimról nem tudok mesélni, mert nagyon korán születtek meg (22. héten) és angyalkák lettek.
Nekem a terhességem legelején (7. hét) volt mélyvénás trombózisom és onnéttól kellet végig szuriznom a terhességet és még szülés után hat hétig. Nekem a belgyógyászaton egy angiológus ellenőrizte azt hogy meddig kell adni.
Próbálkozzatok mindig kicsit odébb beadni, mert nekem volt olyan hely ahol fájt, ott félbehagytam és inkább szúrtam még egyet olyan helyre ahol nem fájt annyira.
Sajnos a babóimról nem tudok mesélni, mert nagyon korán születtek meg (22. héten) és angyalkák lettek.
2008.04.02 20:05
Kérlek ne haragudj, borzasztó dolog, én tudom. 6 hete halt meg a kisfiam a 37. héten a pocakomban. 
Úgyhogy még az is lehet, hogy ők is összebarátkoznak odafent.....
Sajnos most én a Marci halála miatt vagyok beteg, ott valahogy elromlott a vérem vagy elromlott a vérem és ezért hagyott el minket?? Hát ezt nem fogom megtudni.
Mindenesetre a terhesség alatt végig szurnom kell majd, úgy szeptember környékén talán próbálkozhatunk újra.
Gondolom Te a hasadba szurod?! Én a karomba kaptam a kórházban és azóta nem megy az átállás. 1x próbáltuk és sajna sikerült elájulnom.
Ági
Úgyhogy még az is lehet, hogy ők is összebarátkoznak odafent.....
Sajnos most én a Marci halála miatt vagyok beteg, ott valahogy elromlott a vérem vagy elromlott a vérem és ezért hagyott el minket?? Hát ezt nem fogom megtudni.
Mindenesetre a terhesség alatt végig szurnom kell majd, úgy szeptember környékén talán próbálkozhatunk újra.
Gondolom Te a hasadba szurod?! Én a karomba kaptam a kórházban és azóta nem megy az átállás. 1x próbáltuk és sajna sikerült elájulnom.
Ági
2008.04.03 06:54
Ó Istenem! Nagyon sajnálom! Biztos vagyok abban, hogy a kis angyalkák segítik egymást és együtt figyelnek minket onnét.
Van egy oldal: www.angyalokszulei.hu - ha lesz hozzá erőd nézz rá, nekem sokat segített.
Pedig olyan félve írtam le, hogy mi történt a babáimmal - gondoltam egy frissen szült boldog kismamának nem illik ilyesmiről írni. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok, tudom hogy ez szörnyű időszak. Az én babáim májusban születtek meg, de igazából még mindig nem vagyunk túl a dolgon és abban sem vagyok biztos, hogy ezt bármikor is fel lehet dolgozni, de talán ha majd egyszer szerencsések leszünk és születik egy testvérkéjük, akkor ő majd segít elfogadni ezt a veszteséget.
Igen, én a hasamba szúrtam, de ha tudtam volna hogy karba is lehet, akkor biztosan oda adtam volna. A következő terhességnél nekem is végig szúrnom kell majd magam. Nekem annyi szerencsém volt a szúrásnál, hogy nekünk lombikbabánk volt és a hormonkezelések alatt begyakoroltam, hogy milyen a hasba szurit adni.
Egy vérrög zárta el a baba keringését? (bár azt sajnos én is tudom, hogy ilyenkor mindenki csak a fejét vakargatja és nem igazán adnak magyarázatot a történtekre) Nem mondták, hogy hat hét után átállítanak gyógyszerre? Én azóta syncumárt szedtem, most reménykedek abban, hogy áprilisban talán leállítják és májusban újra próbálkozhatunk.
Van egy oldal: www.angyalokszulei.hu - ha lesz hozzá erőd nézz rá, nekem sokat segített.
Pedig olyan félve írtam le, hogy mi történt a babáimmal - gondoltam egy frissen szült boldog kismamának nem illik ilyesmiről írni. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok, tudom hogy ez szörnyű időszak. Az én babáim májusban születtek meg, de igazából még mindig nem vagyunk túl a dolgon és abban sem vagyok biztos, hogy ezt bármikor is fel lehet dolgozni, de talán ha majd egyszer szerencsések leszünk és születik egy testvérkéjük, akkor ő majd segít elfogadni ezt a veszteséget.
Igen, én a hasamba szúrtam, de ha tudtam volna hogy karba is lehet, akkor biztosan oda adtam volna. A következő terhességnél nekem is végig szúrnom kell majd magam. Nekem annyi szerencsém volt a szúrásnál, hogy nekünk lombikbabánk volt és a hormonkezelések alatt begyakoroltam, hogy milyen a hasba szurit adni.
Egy vérrög zárta el a baba keringését? (bár azt sajnos én is tudom, hogy ilyenkor mindenki csak a fejét vakargatja és nem igazán adnak magyarázatot a történtekre) Nem mondták, hogy hat hét után átállítanak gyógyszerre? Én azóta syncumárt szedtem, most reménykedek abban, hogy áprilisban talán leállítják és májusban újra próbálkozhatunk.
2008.04.03 18:57
Persze, igaz, de azért mégiscsak van különbség a kettő között... Főleg, hogy én nem is sejtettem, hogy sikerült, mert véreztem, csak épp nem maradt abba. Ezért mentem orvoshoz, és ott nem láttak semmit a méhemben, úgyhogy én is úgy voltam vele, amivel a doki is bíztatott, hogy csak felfázástól lehet az egész. A vérvétel után meg közölték a rossz hírt, hogy pozitív a teszt. Nálunk ez rosszat jelentett, azt, hogy méhen kívüli terhesség. Szóval nem volt boldog időszak, amikor még azt hittem, hogy sikerült. Ezért vagyok én szerencsésebb szerintem...
Főleg, hogy én nem is sejtettem, hogy sikerült, mert véreztem, csak épp nem maradt abba. Ezért mentem orvoshoz, és ott nem láttak semmit a méhemben, úgyhogy én is úgy voltam vele, amivel a doki is bíztatott, hogy csak felfázástól lehet az egész. A vérvétel után meg közölték a rossz hírt, hogy pozitív a teszt. Nálunk ez rosszat jelentett, azt, hogy méhen kívüli terhesség. Szóval nem volt boldog időszak, amikor még azt hittem, hogy sikerült. Ezért vagyok én szerencsésebb szerintem...
2008.04.03 21:40
Sziasztok!
Én annyi különbséget látok talán, hogy amig nem érzed mocorogni,addig "csak" az agyad tudja, hogy anya leszel, míg később már a szived is. És a szív nehezebben felejt!
Másrészt egy következő babánál nem mindegy, hogy mennyi ideig rettegsz. Én 37 hétre tervezek
Tabati- De már jól vagy,nem? Ha jól látom a vonalzón,akkor nincs már fél év sem az esküvődig. GRATULÁLOK!!!
Tücsökbogár- a fenti honlapon jártam már, de képtelen vagyok elolvasni a történeteket,ezért én sem írok.
Amúgy itt a fórumon úgy vagyok vele, hogy megírtam a hírt,de a részleteket csak annak és privátban,aki kérdezett, mert nem szeretném,ha bárkinek rossz érzése lenne miattunk. A pocakosokat amúgy személyes kontaktusban is kerülöm,mert félek, hogy megijesztem őket. Pedig erre nincs szüksége senkinek,úgyis eleget aggódik egy babaváró.
Kedden dől el, hogy leállhatok-e a szuriról, de hogy syncumar lesz vagy semmi az még a jövő titka. A karba szúrás oké, most már talán sikerül megszoknom, de az a következő 9 hónap meg egy pici mind mind szurival, hát megijeszt.
Akkor nektek már csak 1 hónap, hát Drukkolok! Mi szeptemberre tervezzük a kezdő kört többek között az asztrológus tanácsa alapján.
Hisztek benne??
Légyszi drukkoljatok, hogy megszabaduljak a tűtől!
Köszi
Ági
Én annyi különbséget látok talán, hogy amig nem érzed mocorogni,addig "csak" az agyad tudja, hogy anya leszel, míg később már a szived is. És a szív nehezebben felejt!
Másrészt egy következő babánál nem mindegy, hogy mennyi ideig rettegsz. Én 37 hétre tervezek
Tabati- De már jól vagy,nem? Ha jól látom a vonalzón,akkor nincs már fél év sem az esküvődig. GRATULÁLOK!!!
Tücsökbogár- a fenti honlapon jártam már, de képtelen vagyok elolvasni a történeteket,ezért én sem írok.
Amúgy itt a fórumon úgy vagyok vele, hogy megírtam a hírt,de a részleteket csak annak és privátban,aki kérdezett, mert nem szeretném,ha bárkinek rossz érzése lenne miattunk. A pocakosokat amúgy személyes kontaktusban is kerülöm,mert félek, hogy megijesztem őket. Pedig erre nincs szüksége senkinek,úgyis eleget aggódik egy babaváró.
Kedden dől el, hogy leállhatok-e a szuriról, de hogy syncumar lesz vagy semmi az még a jövő titka. A karba szúrás oké, most már talán sikerül megszoknom, de az a következő 9 hónap meg egy pici mind mind szurival, hát megijeszt.
Akkor nektek már csak 1 hónap, hát Drukkolok! Mi szeptemberre tervezzük a kezdő kört többek között az asztrológus tanácsa alapján.
Hisztek benne??
Légyszi drukkoljatok, hogy megszabaduljak a tűtől!
Köszi
Ági
2008.04.04 07:08
Ági!
Azt megértem, hogy egyenlőre nem tudsz kismamákkal találkozni. Az első pár hónapban még én is sírógörcsöt kaptam ha kismamát vagy babát láttam, sőt hogy őszinte legyek még most sem esik jól a látvány, de már tudom az eszemmel, hogy nem ők tehetnek róla, hogy nekünk nem adatott meg ez a boldogság.
Nekem még mindig van olyan érzésem néha, mintha a pocakomban mocorognának a babák - persze tudom, hogy ez csak a tudatalattim.
Én hiszek az asztrológiában. Neki is álltam egyszer tanulni, de sajnos egyéb okokból abbamaradt, de az asztrológussal aki tanított minden évben találkozunk egyszer, hogy beszélgessünk a következő évről. Múlt nyáron is voltunk nála és sajnos nagyon pontosan szerepelt benne a veszteség amit meg kellett élnünk. Csak az a borzasztó, hogy miért pont azt veszi el tőlünk a sors, ami a világon a legfontosabb volt nekünk. Ő tanácsolta azt is, hogy idén májusig ne próbálkozzunk újra (csendben hozzáteszem, hogy nem is lehetett volna a syncumár miatt). Szóval igen, hiszünk benne bár néha ijesztő, hogy mennyire igaz az egész.
Szorítok, hogy megszabadulj a tűtől. Én biztos vagyok benne, hogy nem kell tovább szúrnod magad, mert vagy átállítanak gyógyszerre vagy egyáltalán nem kell szedned semmit.
Bocs, még egy kérdés: a tejelválasztásod nem indult be? Nekem sajnos nagyon, majd három hónapig küzdöttem vele és arra olyan gyógyszert szedtem (valami bromocriptin) ami bizony trombózist okozhat. Ha szedsz ilyent, akkor ezt említsd meg a dokinak!
Azt megértem, hogy egyenlőre nem tudsz kismamákkal találkozni. Az első pár hónapban még én is sírógörcsöt kaptam ha kismamát vagy babát láttam, sőt hogy őszinte legyek még most sem esik jól a látvány, de már tudom az eszemmel, hogy nem ők tehetnek róla, hogy nekünk nem adatott meg ez a boldogság.
Nekem még mindig van olyan érzésem néha, mintha a pocakomban mocorognának a babák - persze tudom, hogy ez csak a tudatalattim.
Én hiszek az asztrológiában. Neki is álltam egyszer tanulni, de sajnos egyéb okokból abbamaradt, de az asztrológussal aki tanított minden évben találkozunk egyszer, hogy beszélgessünk a következő évről. Múlt nyáron is voltunk nála és sajnos nagyon pontosan szerepelt benne a veszteség amit meg kellett élnünk. Csak az a borzasztó, hogy miért pont azt veszi el tőlünk a sors, ami a világon a legfontosabb volt nekünk. Ő tanácsolta azt is, hogy idén májusig ne próbálkozzunk újra (csendben hozzáteszem, hogy nem is lehetett volna a syncumár miatt). Szóval igen, hiszünk benne bár néha ijesztő, hogy mennyire igaz az egész.
Szorítok, hogy megszabadulj a tűtől. Én biztos vagyok benne, hogy nem kell tovább szúrnod magad, mert vagy átállítanak gyógyszerre vagy egyáltalán nem kell szedned semmit.
Bocs, még egy kérdés: a tejelválasztásod nem indult be? Nekem sajnos nagyon, majd három hónapig küzdöttem vele és arra olyan gyógyszert szedtem (valami bromocriptin) ami bizony trombózist okozhat. Ha szedsz ilyent, akkor ezt említsd meg a dokinak!
2008.04.04 07:21
Ja, még egy dolog. Az angyalkás oldalra az elején én is csak gyertyát gyújtani jártam. A történeteket csak sokkal később kezdtem el olvasgatni és akkor is csak egyet-egyet, mert még mindig nagyon megviselnek. A férjemnek is több mint fél év kellett hogy egyáltalán rámenjen az oldalra és ő sem olvasgat, csak gyertyát gyújt. Megdöbbentő hogy milyen sokan vagyunk. Akkoriban azt hittem hogy ilyen szörnyűség csak velünk történhet meg és nem értettem hogy miért pont velünk. Azóta tudom, hogy sajnos nem csak velünk történt meg ez a tragédia.
Azóta is minden napot úgy kezdek, hogy gyertyát gyújtok a mi kis angyalkáinkért és ez jó a lelkemnek.
Bocs, hogy ma ilyen hosszú voltam.
Azóta is minden napot úgy kezdek, hogy gyertyát gyújtok a mi kis angyalkáinkért és ez jó a lelkemnek.
Bocs, hogy ma ilyen hosszú voltam.
2008.04.06 17:28
Szia Tücsökbogár!
Nehogy bocsánatot kérj,azért mert írtál, én örülök neki. Annyira furcsa olvasni mástól azt,amit én is érzek. Félelmetes számomra, de én is érzem a Marcit néha, de eddig azt hittem hogy hülye vagyok,amit ugye most mindenki normálisnak tart
A kismamák engem csak pocakosan zaklatnak fel. De hát ez a történetem jellegéből adódik.
A barátnőm most 11 hetes, vele tudok örülni, meg a lányokkal is a topicokban. Furcsa nagyon Mindenki másként próbálja túlélni,nekem ez a honlap nem jött be, néha azon kapom magam,hogy már pár órája nem jutott eszembe, talán lesz belőle valamikor egy nap is. 
Az asztrológiát én is szeretném tanulni,de félek tőle, mert meg kéne fogadnom, hogy a sajátomat sosem nézem meg,annyira nagy hatással van rám, hogy ha rosszat látnék akkor tuti még előbb "megcsinálnám" magammal, már tudatalattiból is
Ha jól értem, akkor Nektek is utólag látta, hogy miért kellett elveszítenetek Őket, ugye? Ahogy nálunk!
Ha májust mondott,legyen május, én nagyon drukkolok ám!!! Nem mondott többet? Nálunk megmondta, hogy szept és dec között foganNAK a babák!!!!
Édes jó istenem de jó lenne! Pedig istenben nem is hiszek!
Tejcsi- Szülés után 2 órával már nyomták a Bromo-t,ami Neked is. Nekem nem volt vele gond, leálltam 4 hét után,erre mikor megjött az első ciklusom,rá 1 hétre,akkor jött a tejcsi is Eléggé kiborított. Elkezdtem újra fele dózisban,akkor elmúlt és most megint nem szedem 3 napja... 
Hát jó lenne végre......
Na látod én sem tudok kevesebbet írni
Ági
Nehogy bocsánatot kérj,azért mert írtál, én örülök neki. Annyira furcsa olvasni mástól azt,amit én is érzek. Félelmetes számomra, de én is érzem a Marcit néha, de eddig azt hittem hogy hülye vagyok,amit ugye most mindenki normálisnak tart
A kismamák engem csak pocakosan zaklatnak fel. De hát ez a történetem jellegéből adódik.
A barátnőm most 11 hetes, vele tudok örülni, meg a lányokkal is a topicokban. Furcsa nagyon
Mindenki másként próbálja túlélni,nekem ez a honlap nem jött be, néha azon kapom magam,hogy már pár órája nem jutott eszembe, talán lesz belőle valamikor egy nap is.
Az asztrológiát én is szeretném tanulni,de félek tőle, mert meg kéne fogadnom, hogy a sajátomat sosem nézem meg,annyira nagy hatással van rám, hogy ha rosszat látnék akkor tuti még előbb "megcsinálnám" magammal, már tudatalattiból is
Ha jól értem, akkor Nektek is utólag látta, hogy miért kellett elveszítenetek Őket, ugye? Ahogy nálunk!
Ha májust mondott,legyen május, én nagyon drukkolok ám!!! Nem mondott többet? Nálunk megmondta, hogy szept és dec között foganNAK a babák!!!!
Édes jó istenem de jó lenne! Pedig istenben nem is hiszek!
Tejcsi- Szülés után 2 órával már nyomták a Bromo-t,ami Neked is. Nekem nem volt vele gond, leálltam 4 hét után,erre mikor megjött az első ciklusom,rá 1 hétre,akkor jött a tejcsi is
Eléggé kiborított. Elkezdtem újra fele dózisban,akkor elmúlt és most megint nem szedem 3 napja...
Hát jó lenne végre......
Na látod én sem tudok kevesebbet írni
Ági
2008.04.07 07:02
Ági!
Én is csak abban tudok bízni, hogy az élet majd segít begyógyítani a sebeket. Remélem, hogy neked majd sikerül ikres anyukának lenni, csodás lehet.
Nem, nekünk előtte is látta a horoszkópunkat az asztrológus. Ugyebár azt nem tudja megmondani, hogy mi fog történni, csak azt hogy valami veszteség fog érni, ami akár más is lehetett volna. Sajnos akkor mikor megtudtam, hogy babát várok akkor csak az én horoszkópomat nézettem meg és nem a férjemével együtt. Ha mindkettőt látta volna akkor valószínűsíthető lett volna hogy szeptemberben nem fog babánk születni (akkor kellett volna születniük a május helyett). Bár így belegondolva nem hiszem hogy jó lett volna úgy belefogni a babavárásba, hogy úgysem fog sikerülni. Így legalább volt pár nagyon boldog hónapunk velük.
A saját horoszkópról csak annyit, hogy azt mindig nagyon nehéz értelmezni, hiszen elfogultak vagyunk magunkkal szemben. Ahhoz állítólag évtizedes tapasztalat kell.
Nekünk most csak annyit mondott, hogy májusig ne álljunk neki, de utána nem látja akadályát. Ez persze nem azt jelenti, hogy teherbe fogok esni, csak azt, hogy ha mégis, akkor meg is születhet a babánk.
Én is csak abban tudok bízni, hogy az élet majd segít begyógyítani a sebeket. Remélem, hogy neked majd sikerül ikres anyukának lenni, csodás lehet.
Nem, nekünk előtte is látta a horoszkópunkat az asztrológus. Ugyebár azt nem tudja megmondani, hogy mi fog történni, csak azt hogy valami veszteség fog érni, ami akár más is lehetett volna. Sajnos akkor mikor megtudtam, hogy babát várok akkor csak az én horoszkópomat nézettem meg és nem a férjemével együtt. Ha mindkettőt látta volna akkor valószínűsíthető lett volna hogy szeptemberben nem fog babánk születni (akkor kellett volna születniük a május helyett). Bár így belegondolva nem hiszem hogy jó lett volna úgy belefogni a babavárásba, hogy úgysem fog sikerülni. Így legalább volt pár nagyon boldog hónapunk velük.
A saját horoszkópról csak annyit, hogy azt mindig nagyon nehéz értelmezni, hiszen elfogultak vagyunk magunkkal szemben. Ahhoz állítólag évtizedes tapasztalat kell.
Nekünk most csak annyit mondott, hogy májusig ne álljunk neki, de utána nem látja akadályát. Ez persze nem azt jelenti, hogy teherbe fogok esni, csak azt, hogy ha mégis, akkor meg is születhet a babánk.
2008.04.07 07:51
Szia!
Holnap megyek laborra meg minden kutyafülére. Drukkolj légyszi! Bár most meg azon kapom magam, hogy nem is akarom annyira hogy leállítsák, hiszen akkor trombózist kaphatok. És én nagyon félek ettől.
Na de ők az orvosok,majd meglátják....
Én úgy gondolom, hogy jól jártál, hogy nem tudtad, a tudat.... valami borzasztó lehet!
Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. A Marci 17.-én vasárnap halt meg. Pénteken(22) kellett volna mennem ctg-re legközelebb, de végül csütörtök(21) este mentünk be és tudtuk meg a rossz hírt, ha hiszed ha nem én kedden(19) olyan ideges voltam, be akartam menni a dokihoz mindenáron,de végül nem tettem. Akkot már nem élt,de ha bemegyek akkor egyedül kellett volna ezt az egészet végig csinálnom.míg így a férjemmel együtt éltük túl. Szerintem ez nagyon sokat számít. lehet hogy fizikailag nem lennék már beteg, de lelkileg összetörtebb lennék. Talán így a jobb!
Elolvashatom a történetedet ama bizonyos honlapon? Tényleg érdekelne ,de nem szeretnélek Téged felzaklatni vele.
Írnál nekem a bromoról? Nálad hogy ment ez a tejcsi dolog? Úgy tünik nem bírom elhagyni, mintha megint el akarna indulni...
Nagyon el tud keseríteni....
Holnap megyek laborra meg minden kutyafülére. Drukkolj légyszi! Bár most meg azon kapom magam, hogy nem is akarom annyira hogy leállítsák, hiszen akkor trombózist kaphatok.
És én nagyon félek ettől.
Na de ők az orvosok,majd meglátják....
Én úgy gondolom, hogy jól jártál, hogy nem tudtad, a tudat.... valami borzasztó lehet!
Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. A Marci 17.-én vasárnap halt meg. Pénteken(22) kellett volna mennem ctg-re legközelebb, de végül csütörtök(21) este mentünk be és tudtuk meg a rossz hírt, ha hiszed ha nem én kedden(19) olyan ideges voltam, be akartam menni a dokihoz mindenáron,de végül nem tettem. Akkot már nem élt,de ha bemegyek akkor egyedül kellett volna ezt az egészet végig csinálnom.míg így a férjemmel együtt éltük túl. Szerintem ez nagyon sokat számít. lehet hogy fizikailag nem lennék már beteg, de lelkileg összetörtebb lennék. Talán így a jobb!
Elolvashatom a történetedet ama bizonyos honlapon? Tényleg érdekelne ,de nem szeretnélek Téged felzaklatni vele.
Írnál nekem a bromoról? Nálad hogy ment ez a tejcsi dolog? Úgy tünik nem bírom elhagyni, mintha megint el akarna indulni...
Nagyon el tud keseríteni....
2008.04.07 10:53
Ági!
Sajnálom, de a bromoról nincsenek jó híreim mert én is így voltam vele. A doki mindig csak 10 napra való adagot adott, addig amíg szedtem nem is volt gond, aztán ha abbahagytam kezdődött előről. Olyan mellgyulladást kaptam, hogy folyamatosan vizesruháznom kellett, mert attól is ordíthatnékom volt ha a póló hozzáért. Aztán a harmadik ilyen kör után belázadtam és azt mondtam hogy most már elegem van, csináljanak valamit. Na akkor kaptam egy egész doboz gyógyszert amit 4 hétig folyamatosan szedtem, utána nem indult el újra. Mindez augusztus végéig tartott (májusban 25-én szültem)
Egyébként a férjem nekem is rengeteget segített végig ott volt velem és tartotta bennem a lelket, aztán sokat zokogtunk együtt. Azt hiszem hogy ez a tragédia nagyon nagyon erősen egymáshoz láncolt minket. Sajnos a lélek lassabban gyógyul mint a test.
A történetemet én sem tudtam még leírni (bár lelkileg már képes lennék rá). Én csak gyertyát gyújtok értük (Horváth Lili, Tünde és Áron) és elolvasom mások történetét. Mindenkinek a saját gyermeke elvesztése fáj a legjobban, de van pár történet amiből kiderül, hogy van remény a túlélésre. Talán majd a következő gyermekünkre mint kisangyalok vigyáznak fentől az elveszített babáink.
Ha tényleg érdekel, neked szívesen leírom a történetünket, mert tudom hogy te sajnos ugyanazt érzed amit én.
Szorítok holnap, hogy ne kelljen tovább szúrni. Ne aggódj, ha fennáll még a trombózis veszélye, akkor fognak felírni gyógyszert a szuri helyett. Nálam is így volt. Én most szeretném leállíttatni a gyógyszert, hogy májusban tudjunk újra próbálkozni.
Számolj majd be arról, hogy mit mondott a doki!
Sajnálom, de a bromoról nincsenek jó híreim mert én is így voltam vele. A doki mindig csak 10 napra való adagot adott, addig amíg szedtem nem is volt gond, aztán ha abbahagytam kezdődött előről. Olyan mellgyulladást kaptam, hogy folyamatosan vizesruháznom kellett, mert attól is ordíthatnékom volt ha a póló hozzáért. Aztán a harmadik ilyen kör után belázadtam és azt mondtam hogy most már elegem van, csináljanak valamit. Na akkor kaptam egy egész doboz gyógyszert amit 4 hétig folyamatosan szedtem, utána nem indult el újra. Mindez augusztus végéig tartott (májusban 25-én szültem)
Egyébként a férjem nekem is rengeteget segített végig ott volt velem és tartotta bennem a lelket, aztán sokat zokogtunk együtt. Azt hiszem hogy ez a tragédia nagyon nagyon erősen egymáshoz láncolt minket. Sajnos a lélek lassabban gyógyul mint a test.
A történetemet én sem tudtam még leírni (bár lelkileg már képes lennék rá). Én csak gyertyát gyújtok értük (Horváth Lili, Tünde és Áron) és elolvasom mások történetét. Mindenkinek a saját gyermeke elvesztése fáj a legjobban, de van pár történet amiből kiderül, hogy van remény a túlélésre. Talán majd a következő gyermekünkre mint kisangyalok vigyáznak fentől az elveszített babáink.
Ha tényleg érdekel, neked szívesen leírom a történetünket, mert tudom hogy te sajnos ugyanazt érzed amit én.
Szorítok holnap, hogy ne kelljen tovább szúrni. Ne aggódj, ha fennáll még a trombózis veszélye, akkor fognak felírni gyógyszert a szuri helyett. Nálam is így volt. Én most szeretném leállíttatni a gyógyszert, hogy májusban tudjunk újra próbálkozni.
Számolj majd be arról, hogy mit mondott a doki!
2008.04.07 20:24
Szia!
Jövök holnap a beszámolóval!
A történetedet szivesen elolvasnám,de csak ha nem kavar fel, akár privátban is írhatod,ha úgy oké. 3-an voltak? Valamiért azt gondoltam, hogy ketten.
Képzeld mondta egy lány az áek-os topikban, hogy borogassam a mellem állott vizes valamivel és el fog apadni a tejcsi. A védőnő szerint 1 hét és túl leszek rajta, hát most sajnálom igazán hogy a vonaton hülyén mutatok egy szál vizes törölközőben.
Jó éjt!
Jövök holnap a beszámolóval!
A történetedet szivesen elolvasnám,de csak ha nem kavar fel, akár privátban is írhatod,ha úgy oké. 3-an voltak? Valamiért azt gondoltam, hogy ketten.
Képzeld mondta egy lány az áek-os topikban, hogy borogassam a mellem állott vizes valamivel és el fog apadni a tejcsi. A védőnő szerint 1 hét és túl leszek rajta, hát most sajnálom igazán hogy a vonaton hülyén mutatok egy szál vizes törölközőben.
Jó éjt!
2008.04.08 21:21
Helló Anita!
Köszönöm a történeteteket, nagyon megható és borzasztóan felháborító.
Én a helyedben legszivesebben minimum kiherélném azt a dokit! Egyszerűen nem találok szavakat!
A miénket küldöm priviben!
Sajnos a doki még csak szóba sem állt ma velem.
Levették a vért és majd csütörtökön... Na de az már csak 2 nap!!
A többi kérdésedre is válaszolok ígérem, kis türelmet légyszi...
Ági
Köszönöm a történeteteket, nagyon megható és borzasztóan felháborító.
Én a helyedben legszivesebben minimum kiherélném azt a dokit! Egyszerűen nem találok szavakat!
A miénket küldöm priviben!
Sajnos a doki még csak szóba sem állt ma velem.
Levették a vért és majd csütörtökön... Na de az már csak 2 nap!!
A többi kérdésedre is válaszolok ígérem, kis türelmet légyszi...
Ági
2008.04.09 07:53
Na szió!
Tegnap este a férjem elterrorizálta a gépet tőlem.
Ez a csütörtök nagyon fontos napnak látszik,mert ugye meglesz a véreredmény,meg a munkám is akkor dől el. Képzeld úgy jártam, hogy bejelentkeztem a főnöknél, hogy mi történt és jönnék vissza dolgozni,erre beközölték, hogy "Bocsi, nem számítottunk rád csak 2 év múlva, sajnos nincs helyed"
Hát köszi! Sikerült mindennek összeomlania 1 hét alatt.
Most betegácsiban vagyok, most járt le a szülési szabim. A kollegák próbálnak más részlegen helyet találni nekem,hátha sikerül- én reménykedem!
Te dolgozol? Gondolom ha összejön májusban a baba,akkor azonnal veszélyeztetett leszel Te is?!
Nekem azt mondták, hogy a következő terhességet végig szúrnom kell majd, Neked nem említették?
A kislányom jól tűri eddig úgy tünt,azt mondtuk Neki, hogy a Marci felment az égbe,mert a napocskát választotta,sajnos nem minket. Na azóta nézi a felhőket és az a durva, hogy látja is a Marcit, gondolhatod a sírógörcsömet,amikor a lányom közli, hogy a Marci visszaintegetett neki. 29.-én viszem Őt gyerekpszichóhoz, hogy azért beszélgessen vele egy szakember, hogy mi is van az Ő kis fejecskéjében.Az lenne a lényeg,hogy hogyan tudnék segíteni neki.
Nálunk nem volt temetés, nem is láttuk Őt.
De mikor hallotta, hogy mondtam, hogy a Marci meghalt,akkor közbeszólt, hogy NEM, nem halt meg,fent van az égben. Na erre mondj valamit....
Ági
Tegnap este a férjem elterrorizálta a gépet tőlem.
Ez a csütörtök nagyon fontos napnak látszik,mert ugye meglesz a véreredmény,meg a munkám is akkor dől el. Képzeld úgy jártam, hogy bejelentkeztem a főnöknél, hogy mi történt és jönnék vissza dolgozni,erre beközölték, hogy "Bocsi, nem számítottunk rád csak 2 év múlva, sajnos nincs helyed"
Hát köszi! Sikerült mindennek összeomlania 1 hét alatt.
Most betegácsiban vagyok, most járt le a szülési szabim. A kollegák próbálnak más részlegen helyet találni nekem,hátha sikerül- én reménykedem!
Te dolgozol? Gondolom ha összejön májusban a baba,akkor azonnal veszélyeztetett leszel Te is?!
Nekem azt mondták, hogy a következő terhességet végig szúrnom kell majd, Neked nem említették?
A kislányom jól tűri eddig úgy tünt,azt mondtuk Neki, hogy a Marci felment az égbe,mert a napocskát választotta,sajnos nem minket. Na azóta nézi a felhőket és az a durva, hogy látja is a Marcit, gondolhatod a sírógörcsömet,amikor a lányom közli, hogy a Marci visszaintegetett neki.
29.-én viszem Őt gyerekpszichóhoz, hogy azért beszélgessen vele egy szakember, hogy mi is van az Ő kis fejecskéjében.Az lenne a lényeg,hogy hogyan tudnék segíteni neki.
Nálunk nem volt temetés, nem is láttuk Őt.
De mikor hallotta, hogy mondtam, hogy a Marci meghalt,akkor közbeszólt, hogy NEM, nem halt meg,fent van az égben. Na erre mondj valamit....
Ági
2008.04.09 08:08
Írtad, hogy nem tudod visszaolvasni, én másként dolgozom fel úgy tünik,mint ahogy Neked megy.
Én "kibeszélés terápián" vagyok, már a szülés napján elkezdtem telefonálgatni, együtt sírtam a barátnőimmel,rokonokkal a telefonban, de mindenkinek egyesével szóban mondtam el. Minél többet beszéltem róla,annyival könnyebb lett mindig. A lányok az állami egészségügyi központos-os topikban fantasztikusak voltak, ők segítették ismeretlenül a legtöbbet. Napokig "beszélgettek" velem privátban és nyilvánosan is.
Ma már el tudom úgy mesélni, hogy nem könnyes a szemem.
A férjem sms-ket írt, csak velem beszélt Róla és most sokkal nehezebb helyzetben van sajnos. Már nem kell értem aggódnia, most zuhant meg nagyon,eddig el volt foglalva azzal, hogy én összeomlottam teljesen és támogatott. Most rajtam a sor! Hihetetlenül összehozott minket is, Te is ezt írtad igaz? Bár a védőnő féltett minket, szerinte csak az igazi kapcsolatok bírják ki az ilyen tragédiát, és több ellenpéldát látott, mint jót.
Én "kibeszélés terápián" vagyok, már a szülés napján elkezdtem telefonálgatni, együtt sírtam a barátnőimmel,rokonokkal a telefonban, de mindenkinek egyesével szóban mondtam el. Minél többet beszéltem róla,annyival könnyebb lett mindig. A lányok az állami egészségügyi központos-os topikban fantasztikusak voltak, ők segítették ismeretlenül a legtöbbet. Napokig "beszélgettek" velem privátban és nyilvánosan is.
Ma már el tudom úgy mesélni, hogy nem könnyes a szemem.
A férjem sms-ket írt, csak velem beszélt Róla és most sokkal nehezebb helyzetben van sajnos. Már nem kell értem aggódnia, most zuhant meg nagyon,eddig el volt foglalva azzal, hogy én összeomlottam teljesen és támogatott. Most rajtam a sor! Hihetetlenül összehozott minket is, Te is ezt írtad igaz? Bár a védőnő féltett minket, szerinte csak az igazi kapcsolatok bírják ki az ilyen tragédiát, és több ellenpéldát látott, mint jót.
2008.04.14 07:36
Szia Ági!
Ne haragudj, de kedden éjszaka úgy döntött le egy vírus, mint az úthenger. Szerda reggel felkelni sem volt erőm sőt három napig alig bírtam kimászni az ágyból, pedig ez igazán nem jellemző rám. Otthon sajnos nincs netünk csak a munkahelyen.
A férjem nálunk is teljesen úgy reagált, mint a tiéd és sajnos még mindig szenved. Persze én sem tudtam nyíltan beszélni róla, és most sem tudom, hogy mit válaszoljak, ha megkérdezik hogy van-e gyerekünk. Mert hát van, csak már nincsenek közöttünk. De még attól is nekem lenne lelkiismeretfurdalásom, hogy az igazsággal zavarba hozok valakit. Otthon mi is nagyon sokat beszéltünk és beszélünk is róluk.
Képzeld, pont kedden, amikor én is leírtam részletesen a történetünket akkor este kérdezte tőlem, hogy én már beszéltem-e valaki kívülállóval részletesen a történtekről. Mert ő most először igen. Egy kollégáját hozta haza munkából és rákérdezett hogy van-e gyerekünk és most először úgy döntött, hogy elmeséli. Azt mondta, hogy totál leblokkolt a lány, meg sem tudott mukkanni. Bár szerintem ez még mindig jobb, mint amikor jönnek az okos tanácsaikkal, hogy ne is törődjetek vele, majd lesz másik stb.....
Egyébként nagyon köszönöm, hogy beavattál a bizalmadba és leírtad a történetedet. Azt hiszem hogy a gyermek elvesztése a legborzalmasabb dolog ami történhet az emberrel mert annyira ellentmond az élet törvényszerűségeinek.
Igen, én is gyűlölöm azt az orvost, de ez sajnos nem adja vissza a gyermekeinket.
Nekünk a temetés fontos volt, bár az is biztos, hogy a sírhely nem könnyíti meg a feldolgozást, hiszen ott minden alkalommal újra felszakadnak a sebek. Nekünk egyébként sem lett volna választásunk, mert élve születtek a babák.
Bocs, mennem kell, később folytatom.
Ne haragudj, de kedden éjszaka úgy döntött le egy vírus, mint az úthenger. Szerda reggel felkelni sem volt erőm sőt három napig alig bírtam kimászni az ágyból, pedig ez igazán nem jellemző rám. Otthon sajnos nincs netünk csak a munkahelyen.
A férjem nálunk is teljesen úgy reagált, mint a tiéd és sajnos még mindig szenved. Persze én sem tudtam nyíltan beszélni róla, és most sem tudom, hogy mit válaszoljak, ha megkérdezik hogy van-e gyerekünk. Mert hát van, csak már nincsenek közöttünk. De még attól is nekem lenne lelkiismeretfurdalásom, hogy az igazsággal zavarba hozok valakit. Otthon mi is nagyon sokat beszéltünk és beszélünk is róluk.
Képzeld, pont kedden, amikor én is leírtam részletesen a történetünket akkor este kérdezte tőlem, hogy én már beszéltem-e valaki kívülállóval részletesen a történtekről. Mert ő most először igen. Egy kollégáját hozta haza munkából és rákérdezett hogy van-e gyerekünk és most először úgy döntött, hogy elmeséli. Azt mondta, hogy totál leblokkolt a lány, meg sem tudott mukkanni. Bár szerintem ez még mindig jobb, mint amikor jönnek az okos tanácsaikkal, hogy ne is törődjetek vele, majd lesz másik stb.....
Egyébként nagyon köszönöm, hogy beavattál a bizalmadba és leírtad a történetedet. Azt hiszem hogy a gyermek elvesztése a legborzalmasabb dolog ami történhet az emberrel mert annyira ellentmond az élet törvényszerűségeinek.
Igen, én is gyűlölöm azt az orvost, de ez sajnos nem adja vissza a gyermekeinket.
Nekünk a temetés fontos volt, bár az is biztos, hogy a sírhely nem könnyíti meg a feldolgozást, hiszen ott minden alkalommal újra felszakadnak a sebek. Nekünk egyébként sem lett volna választásunk, mert élve születtek a babák.
Bocs, mennem kell, később folytatom.
2008.04.14 07:53
Ismét itt vagyok.
Látom, már megint szómenésem van...
De nagyon érdekelne, hogy mi lett a csütörtöki eredményed. Leállítják a szurit? Végeztek genetikai vizsgálatot?
Nekem is mondták, hogy a következő terhességnél, sőt már előtte a hormonkezelésnél is végig szúrnom kell magam.
Nagyon sajnálom a munkaügyet is. Gondolom pont ez hiányzott még neked. De nem tudom, hogy lehet-e egyáltalán ilyent tenni -mármint jogilag mert erkölcsileg sajnos manapság már mindent lehet.
Nálam sem ment könnyen a visszajövetel, hiszen nálam is évekkel számoltak, és felvettek egy helyettest, de a státusz az enyém volt és az ő megbízása csak az én helyettesítésemre szolgált, így nem volt vitás, hogy én maradok a helyemen. Bár kértek tőlem két plusz hónapot (én augusztusban akartam kezdeni és így csak október 1-el kezdtem). Szóval ha nagyon nem találnak neked helyet, vagy nem megfelelő az a hely, akkor azért nézz utána valami jogi oldalon, hogy mihez van joga a munkáltatónak.
Látom, már megint szómenésem van...
De nagyon érdekelne, hogy mi lett a csütörtöki eredményed. Leállítják a szurit? Végeztek genetikai vizsgálatot?
Nekem is mondták, hogy a következő terhességnél, sőt már előtte a hormonkezelésnél is végig szúrnom kell magam.
Nagyon sajnálom a munkaügyet is. Gondolom pont ez hiányzott még neked. De nem tudom, hogy lehet-e egyáltalán ilyent tenni -mármint jogilag mert erkölcsileg sajnos manapság már mindent lehet.
Nálam sem ment könnyen a visszajövetel, hiszen nálam is évekkel számoltak, és felvettek egy helyettest, de a státusz az enyém volt és az ő megbízása csak az én helyettesítésemre szolgált, így nem volt vitás, hogy én maradok a helyemen. Bár kértek tőlem két plusz hónapot (én augusztusban akartam kezdeni és így csak október 1-el kezdtem). Szóval ha nagyon nem találnak neked helyet, vagy nem megfelelő az a hely, akkor azért nézz utána valami jogi oldalon, hogy mihez van joga a munkáltatónak.
2008.04.16 10:29
Szió!
Na most nálunk tarol a betegség. A lánykámnak 2 napja nem birom levinni a lázát,pedig "csak" sima torokgyulladás. Szegény elég pocsékul tűri, ha 39 felett van,akkor csak fekszik és szenved, ha 39 alatt,akkor meg unatkozik az ágyban.
Én meg ingázok a gyógyszerek meg közötte.
Na de a vizsgálatok- az eddigi plusszosok helyre jöttek,de mivel most egy nagyobb körre kiterjesztett vizsgálat volt, találtak mást.
Most immunogén problémák vannak. Ne is kérdezd, hogy az mi a csuda, én sem tudom. Az tuti, hogy nagyobb az esélyem a trombózisra,mint az átlagnak. A dokik szerint nincs köze a Marcihoz, ez csak véletlenül derült ki. Úgyhogy most tovább.... és persze a szuriról teljes csend, mert most ez a fontosabb. De már néztem a családineten egy clexane-s fórumban, hogy van 1 másik szer,aminek ugyanez a hatása és mégsem csíp és feszít. Most nem jut eszembe a neve,de majd megnézem újra!
Más
Azt hiszem a férjed nagyot lépett előre! Most már csak folytatni kéne a lépéseket, hogy túl tudjátok tenni magatokat a nehezén! Elvégre közeleg a május! Nagyon drukkolok Nektek!
A munka meg- hát úgysem úgy tesznek ki, hogy átlátszó legyen. Óriás vállalat, úgyhogy van elég jogásza.
Majd lesz valahogy, még úgyis vizsgálgatnak. Addig meg keresgélek cégen belül!
Ági
Na most nálunk tarol a betegség. A lánykámnak 2 napja nem birom levinni a lázát,pedig "csak" sima torokgyulladás. Szegény elég pocsékul tűri, ha 39 felett van,akkor csak fekszik és szenved, ha 39 alatt,akkor meg unatkozik az ágyban.
Én meg ingázok a gyógyszerek meg közötte.
Na de a vizsgálatok- az eddigi plusszosok helyre jöttek,de mivel most egy nagyobb körre kiterjesztett vizsgálat volt, találtak mást.
Most immunogén problémák vannak. Ne is kérdezd, hogy az mi a csuda, én sem tudom. Az tuti, hogy nagyobb az esélyem a trombózisra,mint az átlagnak. A dokik szerint nincs köze a Marcihoz, ez csak véletlenül derült ki. Úgyhogy most tovább.... és persze a szuriról teljes csend, mert most ez a fontosabb. De már néztem a családineten egy clexane-s fórumban, hogy van 1 másik szer,aminek ugyanez a hatása és mégsem csíp és feszít. Most nem jut eszembe a neve,de majd megnézem újra!
Más
Azt hiszem a férjed nagyot lépett előre! Most már csak folytatni kéne a lépéseket, hogy túl tudjátok tenni magatokat a nehezén! Elvégre közeleg a május! Nagyon drukkolok Nektek!
A munka meg- hát úgysem úgy tesznek ki, hogy átlátszó legyen. Óriás vállalat, úgyhogy van elég jogásza.
Majd lesz valahogy, még úgyis vizsgálgatnak. Addig meg keresgélek cégen belül!
Ági
2008.04.16 11:14
Szia Ági!
Akkor csak sejteni tudom, hogy nálad is valami hasonló lehet, mint nálam. Nálam un. heterozigota-pozitiv eredményt hozott ez az vizsgálat. Nekem ezt úgy magyarázták, hogy bár nagyobb esélyem van a trombózisra, mint az átlagnak, de azt valószínűsíthetően csak egyéb hajlamosító tényezők váltják ki ( ilyen pl. a hormonkezelés és a terhesség is), tehát ilyen esetben kell védekezni ellene. Ez amúgy az enyhébb formája ennek a betegségnek és normál életvitel mellett nem is igényel külön kezelést.
Akkor továbbra is kell adnod magadnak a szurikat?
Nálam szerencsére úgy döntött a doki, hogy abbahagyjuk a syncumár kezelést, tegnaptól már el is kezdtem csökkenteni az adagot és egy hét múlva teljesen elfogy. Remélem, hogy nem lesz semmi gond és a szervezetem visszaáll a normál működésre.
A kislányodnak mielőbbi jobbulást kívánok!!!
Anita
Akkor csak sejteni tudom, hogy nálad is valami hasonló lehet, mint nálam. Nálam un. heterozigota-pozitiv eredményt hozott ez az vizsgálat. Nekem ezt úgy magyarázták, hogy bár nagyobb esélyem van a trombózisra, mint az átlagnak, de azt valószínűsíthetően csak egyéb hajlamosító tényezők váltják ki ( ilyen pl. a hormonkezelés és a terhesség is), tehát ilyen esetben kell védekezni ellene. Ez amúgy az enyhébb formája ennek a betegségnek és normál életvitel mellett nem is igényel külön kezelést.
Akkor továbbra is kell adnod magadnak a szurikat?
Nálam szerencsére úgy döntött a doki, hogy abbahagyjuk a syncumár kezelést, tegnaptól már el is kezdtem csökkenteni az adagot és egy hét múlva teljesen elfogy. Remélem, hogy nem lesz semmi gond és a szervezetem visszaáll a normál működésre.
A kislányodnak mielőbbi jobbulást kívánok!!!
Anita
2008.04.17 07:39
Szia!
Igen,igen adjuk a szurit továbbra is. Most épp 30.-a a következő időpont. Valami anti-kolagulens vagy mifene ami nálam pozitív. Addigra lesz meg az eredmény és akkor megbeszélhetjük a syncumart. Szóval újabb 2 hét.
Tuti nem lesz gond veled,ha már az orvos ajánlotta a leállást!
A kiscsajom még mindig lázas, nem is tudom mikor lesz vége...
Mesélnél nekem a trombózisodról? Hogyan kezdődött, milyen tünetek voltak? Mit csináltak vele?
Fájdogál a lábam és kicsit parázok.
Köszi
Ági
Igen,igen adjuk a szurit továbbra is. Most épp 30.-a a következő időpont. Valami anti-kolagulens vagy mifene ami nálam pozitív. Addigra lesz meg az eredmény és akkor megbeszélhetjük a syncumart. Szóval újabb 2 hét.
Tuti nem lesz gond veled,ha már az orvos ajánlotta a leállást!
A kiscsajom még mindig lázas, nem is tudom mikor lesz vége...
Mesélnél nekem a trombózisodról? Hogyan kezdődött, milyen tünetek voltak? Mit csináltak vele?
Fájdogál a lábam és kicsit parázok.
Köszi
Ági
2008.04.17 10:46
Szia Ági!
Sajnálom, hogy a fránya láz nem megy már lejjebb! Nagyon makacs vírust kaphatott a kislányod. Remélem, hogy most már javulgat majd az állapota.
A trombózisomról:
Igazából egy izomlázszerű fájdalommal kezdődött a bal vádlimban. Igazából nem is foglalkoztam vele, mert előtte nap gyomlálgattam a virágágyat és azt hittem a gugolással megerőltettem. De nem múlt el, sőt erősödött napról napra. Másfél hét múlva már olyan fájdalmam volt, hogy csak bicegni tudtam és az is nagyon fájt. Akkor elmentem a háziorvosomhoz és rákérdeztem hogy nem lehet-e trombózisom. Ő kiröhögött és közölte, hogy ugyan már, fiatal vagyok én ahhoz, majd elmúlik és ennyira nem lehetek kényes. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy én nagyon jól bírom a fájdalmat és utálom a háziorvosomat (azóta már leváltottam) úgyhogy tényleg csak nagyon végső esetben mentem hozzá. Így valamelyest megnyugodva hazamentem. Aztán délután beszéltem egy ismerőssel, aki korábban dolgozott az egészségügyben és elmondta, hogy ha bedagad a lábam és elszineződik, akkor baj van, irány a kórház. De látványra akkor még nem volt baj a vádlimmal, arra meg nem gondoltam, hogy megmérjem. Aztán este zuhanyzás után belenéztem a tükörbe és láttam hogy olyan furcsa a bal lábam. Ekkorra már furcsa pirosas-lilás színe volt és rendesen be is volt dagadva. Rohantunk az ügyeletre, ahol az ügyeletes orvos már az ajtóból rápillantva közölte, hogy ez bizony trombózis úgyhogy irány a kórház (azóta ő a háziorvosom). Aztán a kórházban megpróbáltak rábeszélni, hogy a leghatásosabb kezelést válasszam, bár azzal teljesen biztos hogy elveszítem a babát, de ne törődjek vele, hiszen még úgyis csak 7-9 hetes. Hát nem vállaltam be a kezelést, legszívesebben megütöttem volna a dokit. Persze nem tudhatta hogy mennyit küzdöttünk ezekért a babákért, de hát akkor is könyörgöm.......
Szóval nem volt más lehetőségük, mivel nem vállaltam a kezelést nekiálltak telefonálgatni a szülészetre, hogy milyen gyógyszert adhatnának ami használ nekem de nem árt a babának. Nem ment gyorsan mire kinyomozták, de ez lett a clexan. És ezt adtam is magamnak végig és még szülés után hat hétig.
Ha fáj vagy fáradt a lábad, akkor szerezz be egy gyógyharisnyát. Nekem is van, sokat segít (néha még most is használom). Kicsit szorítja a lábat ezzel javítja benne a vérkeringést. Melyik lábad fáj és mit érzel pontosan?
Sajnálom, hogy a fránya láz nem megy már lejjebb! Nagyon makacs vírust kaphatott a kislányod. Remélem, hogy most már javulgat majd az állapota.
A trombózisomról:
Igazából egy izomlázszerű fájdalommal kezdődött a bal vádlimban. Igazából nem is foglalkoztam vele, mert előtte nap gyomlálgattam a virágágyat és azt hittem a gugolással megerőltettem. De nem múlt el, sőt erősödött napról napra. Másfél hét múlva már olyan fájdalmam volt, hogy csak bicegni tudtam és az is nagyon fájt. Akkor elmentem a háziorvosomhoz és rákérdeztem hogy nem lehet-e trombózisom. Ő kiröhögött és közölte, hogy ugyan már, fiatal vagyok én ahhoz, majd elmúlik és ennyira nem lehetek kényes. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy én nagyon jól bírom a fájdalmat és utálom a háziorvosomat (azóta már leváltottam) úgyhogy tényleg csak nagyon végső esetben mentem hozzá. Így valamelyest megnyugodva hazamentem. Aztán délután beszéltem egy ismerőssel, aki korábban dolgozott az egészségügyben és elmondta, hogy ha bedagad a lábam és elszineződik, akkor baj van, irány a kórház. De látványra akkor még nem volt baj a vádlimmal, arra meg nem gondoltam, hogy megmérjem. Aztán este zuhanyzás után belenéztem a tükörbe és láttam hogy olyan furcsa a bal lábam. Ekkorra már furcsa pirosas-lilás színe volt és rendesen be is volt dagadva. Rohantunk az ügyeletre, ahol az ügyeletes orvos már az ajtóból rápillantva közölte, hogy ez bizony trombózis úgyhogy irány a kórház (azóta ő a háziorvosom). Aztán a kórházban megpróbáltak rábeszélni, hogy a leghatásosabb kezelést válasszam, bár azzal teljesen biztos hogy elveszítem a babát, de ne törődjek vele, hiszen még úgyis csak 7-9 hetes. Hát nem vállaltam be a kezelést, legszívesebben megütöttem volna a dokit. Persze nem tudhatta hogy mennyit küzdöttünk ezekért a babákért, de hát akkor is könyörgöm.......
Szóval nem volt más lehetőségük, mivel nem vállaltam a kezelést nekiálltak telefonálgatni a szülészetre, hogy milyen gyógyszert adhatnának ami használ nekem de nem árt a babának. Nem ment gyorsan mire kinyomozták, de ez lett a clexan. És ezt adtam is magamnak végig és még szülés után hat hétig.
Ha fáj vagy fáradt a lábad, akkor szerezz be egy gyógyharisnyát. Nekem is van, sokat segít (néha még most is használom). Kicsit szorítja a lábat ezzel javítja benne a vérkeringést. Melyik lábad fáj és mit érzel pontosan?
2008.04.18 10:39
Sziasztok,
Tucsokbogar - szia itt is.
En is nyitottam egy hasonlo topicot nem olyan regen, mert azt hittem meg nincs ilyen. Ugyanis nem tudtam, hogy otthon Clexane-nak hivjak ezt a gyogyszert igy a topic neve nem mondott semmit. De most irt valaki abba es emlitette a gyogyszer nevet is.
Iroko - visszaolvastam, amit eddig irtatok. Nagyon sajnalom, ami a kisfiaddal tortent. En 10 hetesen veszitettem el az elso babankat es abbol is nagyon nehez volt felepulni foleg lelkileg ugyhogy el sem tudom kepzelni te min mesz keresztul!
En meg nem adtam magamnak szurit, csak probalok felkeszulni ra. A masodik vetelesem utan a vizsgalatok deritettek ki, hogy veralvadasi problemam van es a kovetkezo terhessegnel vegig adnom kell majd magamnak. Tunetem nekem semmi nem volt a terhesseg allatt vagy utana es meg a csaladomban sem tudok senkirol akinek trombozisa lett volna, ugyhogy en elegge meglepodtem a vizsgalatok eredmenyen.
A vizsgalatok szerint viszont teherbe esessel nem kellene, hogy problemam legyen szoval most elso lepeseknt azzal probalkozunk.
Tucsokbogar - szia itt is.
En is nyitottam egy hasonlo topicot nem olyan regen, mert azt hittem meg nincs ilyen. Ugyanis nem tudtam, hogy otthon Clexane-nak hivjak ezt a gyogyszert igy a topic neve nem mondott semmit. De most irt valaki abba es emlitette a gyogyszer nevet is.
Iroko - visszaolvastam, amit eddig irtatok. Nagyon sajnalom, ami a kisfiaddal tortent.
En 10 hetesen veszitettem el az elso babankat es abbol is nagyon nehez volt felepulni foleg lelkileg ugyhogy el sem tudom kepzelni te min mesz keresztul!
En meg nem adtam magamnak szurit, csak probalok felkeszulni ra. A masodik vetelesem utan a vizsgalatok deritettek ki, hogy veralvadasi problemam van es a kovetkezo terhessegnel vegig adnom kell majd magamnak. Tunetem nekem semmi nem volt a terhesseg allatt vagy utana es meg a csaladomban sem tudok senkirol akinek trombozisa lett volna, ugyhogy en elegge meglepodtem a vizsgalatok eredmenyen.
A vizsgalatok szerint viszont teherbe esessel nem kellene, hogy problemam legyen szoval most elso lepeseknt azzal probalkozunk.
Hajni
2008.04.20 13:52
Sziasztok!
Hajni- Üdv itt! Örülök, hogy idetaláltál!
A Clexane-ról- a csaladinet-en van egy fórum róla,sajnos már kihalt viszont sok-sok infó van rajta. Ha érdekel keresd meg, szerintem érdemes. Ott lombikosok is voltak és ha jól értettem, pont azért kapták a szurit, hogy a baba tuti összejöjjön.
Sajnálom a veled történteket,az első tragédia után nem is vizsgáltak? Én hiszem hogy mindenből fel lehet állni,csak nagyon kell akarni, úgyhogy,ahogy a doki mondta nekem a Marci születése közben- "arccal előre, és nem nézni vissza soha"!!
Mi a gond a véreddel? Anti- kolagulens? Nálunk sincs még a távoli rokonságban sem hasonló betegség, én is csak lestem.
Tücsökbogár-Köszi a történetet, még aznap sikerült olyan frászba hozni magam, hogy a fél napot az orvosokkal töltöttem végül. Megnézték a tüdőmet- nem volt embóliám,ahogy azt eddig feltételezték és megnézték a lábaimat- nincs trombózisom sem.
Úgyhogy megint én kerültem ki győztesen!
Megnéztem azt a másik gyógyszert,Fraxyparin a neve, jártam a dokimnál és azt mondta, hogy syncumar után el lehet kezdeni azt is a clexane helyett. Ugyanúgy szúrni kell,de többek szerint nem olyan fájdalmas. Kérdezz utána!
Az orvosról meg akiről írtál- szívtelen ugye? Bár ha belegondolok, lehet hogy csak úgy lehet elviselni ezt a munkát ha a szivedet otthon hagyod a családnál és mint a robot tényszerűen gyógyítasz. Persze ettől nekünk nem lesz jobb, akkor is disznó marad az emlékeinkben. Mint a főorvos nálam, mikor nem akartam megszülni a Marcit és azt mondta, hogy oké,akkor magában marad. Nagyon pocsék emlék.
Elfogyott már a bogyód? Mikor lesz eredmény, hogy jó-e nélküle???
Jaaaa képzeljétek végre nem lázas a lányom, 8. nap után az első délelőtt, hogy 37 alatt van. Persze rögtön bicajozni akar a fránya kölyke. De ne kiabájam el, még előttünk a délután meg az este.
Nem tudom mondtam-e, de sikerült a tejcsi elleni hadjárat! VÉGRE!!!
Jó tavaszolást!
Ági
Hajni- Üdv itt! Örülök, hogy idetaláltál!
A Clexane-ról- a csaladinet-en van egy fórum róla,sajnos már kihalt viszont sok-sok infó van rajta. Ha érdekel keresd meg, szerintem érdemes. Ott lombikosok is voltak és ha jól értettem, pont azért kapták a szurit, hogy a baba tuti összejöjjön.
Sajnálom a veled történteket,az első tragédia után nem is vizsgáltak? Én hiszem hogy mindenből fel lehet állni,csak nagyon kell akarni, úgyhogy,ahogy a doki mondta nekem a Marci születése közben- "arccal előre, és nem nézni vissza soha"!!
Mi a gond a véreddel? Anti- kolagulens? Nálunk sincs még a távoli rokonságban sem hasonló betegség, én is csak lestem.
Tücsökbogár-Köszi a történetet, még aznap sikerült olyan frászba hozni magam, hogy a fél napot az orvosokkal töltöttem végül. Megnézték a tüdőmet- nem volt embóliám,ahogy azt eddig feltételezték és megnézték a lábaimat- nincs trombózisom sem.
Úgyhogy megint én kerültem ki győztesen!
Megnéztem azt a másik gyógyszert,Fraxyparin a neve, jártam a dokimnál és azt mondta, hogy syncumar után el lehet kezdeni azt is a clexane helyett. Ugyanúgy szúrni kell,de többek szerint nem olyan fájdalmas.
Kérdezz utána!
Az orvosról meg akiről írtál- szívtelen ugye? Bár ha belegondolok, lehet hogy csak úgy lehet elviselni ezt a munkát ha a szivedet otthon hagyod a családnál és mint a robot tényszerűen gyógyítasz. Persze ettől nekünk nem lesz jobb, akkor is disznó marad az emlékeinkben. Mint a főorvos nálam, mikor nem akartam megszülni a Marcit és azt mondta, hogy oké,akkor magában marad. Nagyon pocsék emlék.
Elfogyott már a bogyód? Mikor lesz eredmény, hogy jó-e nélküle???
Jaaaa képzeljétek végre nem lázas a lányom, 8. nap után az első délelőtt, hogy 37 alatt van. Persze rögtön bicajozni akar a fránya kölyke.
De ne kiabájam el, még előttünk a délután meg az este.
Nem tudom mondtam-e, de sikerült a tejcsi elleni hadjárat! VÉGRE!!!
Jó tavaszolást!
Ági
2008.04.21 06:43
Szia Ági!
Csupa jó hír! A kislányod is meggyógyult és túl vagy a tejbajokon is.
Viszont nagyon sajnálom, hogy megijesztettelek, nem az volt a szándékom. Azért próbáltam olyan részletesen leírni a trombózist, hogy nehogy feleslegesen aggódj. Bár annyi előnye talán így is volt a dolognak, hogy most legalább megvizsgáltak és kiderült, hogy minden rendben van. De ha továbbra is fáj a lábad, akkor én nagyon ajánlom a gyógyharisnyát, sokat könnyít a helyzeten és bár nem igazán csini, de a célnak nagyon megfelel.
Holnap már csak fél syncumárt veszek be, szerdán pedig már semmit. Most én is hordom a harisnyát, csak azért hogy egy kicsit támogassam a keringésemet. Ja, egyébként azt mondta a doki, hogy a gyógyszer abbahagyása után nincs szükség kontroll vérvételre.
Munkaügyben mi a helyzet?
Csupa jó hír! A kislányod is meggyógyult és túl vagy a tejbajokon is.
Viszont nagyon sajnálom, hogy megijesztettelek, nem az volt a szándékom. Azért próbáltam olyan részletesen leírni a trombózist, hogy nehogy feleslegesen aggódj. Bár annyi előnye talán így is volt a dolognak, hogy most legalább megvizsgáltak és kiderült, hogy minden rendben van. De ha továbbra is fáj a lábad, akkor én nagyon ajánlom a gyógyharisnyát, sokat könnyít a helyzeten és bár nem igazán csini, de a célnak nagyon megfelel.
Holnap már csak fél syncumárt veszek be, szerdán pedig már semmit. Most én is hordom a harisnyát, csak azért hogy egy kicsit támogassam a keringésemet. Ja, egyébként azt mondta a doki, hogy a gyógyszer abbahagyása után nincs szükség kontroll vérvételre.
Munkaügyben mi a helyzet?
2008.04.21 18:29
Agi - Koszi, hogy orulsz nekem.
Nem, az elso utan semmit nem vizsgaltak. Termeszetes uton ment el, muszeres befejezesem sem volt egyiknel sem (mondjuk ezt nem bantam). Csak a korhazba kellett visszajarnom ket hetente, amig vegre sikerult egy negativ tesztet produkalnom, ami 12 hetbe telt. A verzesem sem allt el addig es a vegen arra hormontablettat kaptam, hogy redbe jojjon. De vizsgalni semmit nem vizsgaltak. Itt altalaban nem csinalnak semmit a harmadikig es csak a haziorvosunknak koszonhetem, hogy ketto utan beutalt kivizsgalasra.
Szoval a vizsgalat azt allapitotta meg, hogy Factor V Leiden-m van. Ez egy orokletes dolog, ami veralvadassal fugg ossze. Azt meg nem tudom, hogy mindket oldalrol ezt orokoltem-e vagy csak az egyik szulomtol, mert annak az eredmenye meg nem jott vissza.
Igen, en is probalok igy hozza allni, hogy csak elore nezek. Persze ami megtortent azt sem lehet/szabad elfelejteni, gondolom az neked sem lehet egyszeru hiszen meg sokkal frissebb a dolog. De mostmar tobbet gondolok a jovore es nem arra, hogy mi lett volna ha... ugyhogy errol ennyit
Jo, hogy a kislanyod vegre meggyogyult. Ha jol latom szegenyke pont a szulinapjan volt beteg?
Nekem szerencsem van az orvosokkal, akkikel eddig itt talalkoztam. Panaszom meg nem volt rajuk - lekopogom. Igaz a terhessegem elotti het evben miota itt vagyok asszem csak egyszer voltam orvosnal, szerencsere nem szoktam beteg lenni.
Anita - fingers crossed a gyogyszer miatt, hogy a leallitas utan se legyen baj. Nalatok mi a kovetkezo lepes?
Nem, az elso utan semmit nem vizsgaltak. Termeszetes uton ment el, muszeres befejezesem sem volt egyiknel sem (mondjuk ezt nem bantam). Csak a korhazba kellett visszajarnom ket hetente, amig vegre sikerult egy negativ tesztet produkalnom, ami 12 hetbe telt. A verzesem sem allt el addig es a vegen arra hormontablettat kaptam, hogy redbe jojjon. De vizsgalni semmit nem vizsgaltak. Itt altalaban nem csinalnak semmit a harmadikig es csak a haziorvosunknak koszonhetem, hogy ketto utan beutalt kivizsgalasra.
Szoval a vizsgalat azt allapitotta meg, hogy Factor V Leiden-m van. Ez egy orokletes dolog, ami veralvadassal fugg ossze. Azt meg nem tudom, hogy mindket oldalrol ezt orokoltem-e vagy csak az egyik szulomtol, mert annak az eredmenye meg nem jott vissza.
Igen, en is probalok igy hozza allni, hogy csak elore nezek. Persze ami megtortent azt sem lehet/szabad elfelejteni, gondolom az neked sem lehet egyszeru hiszen meg sokkal frissebb a dolog. De mostmar tobbet gondolok a jovore es nem arra, hogy mi lett volna ha... ugyhogy errol ennyit
Jo, hogy a kislanyod vegre meggyogyult. Ha jol latom szegenyke pont a szulinapjan volt beteg?
Nekem szerencsem van az orvosokkal, akkikel eddig itt talalkoztam. Panaszom meg nem volt rajuk - lekopogom. Igaz a terhessegem elotti het evben miota itt vagyok asszem csak egyszer voltam orvosnal, szerencsere nem szoktam beteg lenni.
Anita - fingers crossed a gyogyszer miatt, hogy a leallitas utan se legyen baj. Nalatok mi a kovetkezo lepes?
Hajni
2008.04.22 08:13
Hajni!
Újra belevágunk a lombikba. Ha megjön a menzeszem, akkor a 3. napon kell mennem vérvételre meg uh-ra. Akkor derül ki, hogy hogyan tovább. Bízom benne, hogy ez a jövő héten lesz.
Ági!
Igen, hallottam már a Fraxyparinról, de nem próbáltam. Nekem ezt írta fel a doki és végig ezt használtam. Nem tudod mitől fáj kevésbé? Vékonyabb tűvel szerelik a fecskendőt?
Akkor most neked is syncumárt kell majd szedned? Vagy még mindig nem mondanak semmit?
Újra belevágunk a lombikba. Ha megjön a menzeszem, akkor a 3. napon kell mennem vérvételre meg uh-ra. Akkor derül ki, hogy hogyan tovább. Bízom benne, hogy ez a jövő héten lesz.
Ági!
Igen, hallottam már a Fraxyparinról, de nem próbáltam. Nekem ezt írta fel a doki és végig ezt használtam. Nem tudod mitől fáj kevésbé? Vékonyabb tűvel szerelik a fecskendőt?
Akkor most neked is syncumárt kell majd szedned? Vagy még mindig nem mondanak semmit?
2008.04.23 07:10
Hajni!
Azt sosem tudhatod hogy éppen történik-e nálatok valami, mert te spontán is teherbe tudsz esni. Ki tudja, talán akkor történik a csoda, amikor nem is számít rá az ember.
A jövő hét biztosan nagyon jó lesz neked. Találkozhatsz végre a családoddal, a barátaiddal. Milyen gyakran szoktál hazalátogatni?
Azt sosem tudhatod hogy éppen történik-e nálatok valami, mert te spontán is teherbe tudsz esni. Ki tudja, talán akkor történik a csoda, amikor nem is számít rá az ember.
A jövő hét biztosan nagyon jó lesz neked. Találkozhatsz végre a családoddal, a barátaiddal. Milyen gyakran szoktál hazalátogatni?
2008.04.23 10:52
Szia Ági!
Nagyon sajnálom! Neked még nagyon friss ez a veszteség. Ha velünk van kedved sírni, akkor írj, ha inkább egyedül, akkor ezt természetesen elfogadjuk. És várunk vissza amint jobban érzed magad.
Nekem május 25-én lesz egy éve, hogy megtörtént a baj, de még mindig sokszor vannak rossz napjaim, az egy éves évfordulótól pedig kifejezetten félek.
De erősek vagyunk, mert annak kell lennünk és tovább kell élnünk, még ha ekkora teher nehezedik is ránk. Neked főként a kislányod miatt és a majdan születendő testvére vagy testvérei miatt, nekünk meg azért hogy végre teljesüljön az álmunk és szülők lehessünk.
A babák elvesztése után egy darabig úgy gondoltam, hogy soha többé nem akarok lombikot mert én még egy veszteségbe biztosan belehalok, azt már élném túl lelkileg. Aztán ahogy múlt az idő egyre többet gondoltam arra, hogy mégis meg kellene próbálni, mert az nem lehet, hogy újra megtörténjen velünk ez a szörnyűség. És bár a fájdalom nem igazán csökkent, de a bátorságom nőtt.
És remélem hogy hamarosan ismét azért izgulhatok majd, hogy minden rendben legyen a terhességgel.
Addig is amíg meglátod a fényt a sötétben nagyon sok erőt kívánok neked!
Anita
Nagyon sajnálom! Neked még nagyon friss ez a veszteség. Ha velünk van kedved sírni, akkor írj, ha inkább egyedül, akkor ezt természetesen elfogadjuk. És várunk vissza amint jobban érzed magad.
Nekem május 25-én lesz egy éve, hogy megtörtént a baj, de még mindig sokszor vannak rossz napjaim, az egy éves évfordulótól pedig kifejezetten félek.
De erősek vagyunk, mert annak kell lennünk és tovább kell élnünk, még ha ekkora teher nehezedik is ránk. Neked főként a kislányod miatt és a majdan születendő testvére vagy testvérei miatt, nekünk meg azért hogy végre teljesüljön az álmunk és szülők lehessünk.
A babák elvesztése után egy darabig úgy gondoltam, hogy soha többé nem akarok lombikot mert én még egy veszteségbe biztosan belehalok, azt már élném túl lelkileg. Aztán ahogy múlt az idő egyre többet gondoltam arra, hogy mégis meg kellene próbálni, mert az nem lehet, hogy újra megtörténjen velünk ez a szörnyűség. És bár a fájdalom nem igazán csökkent, de a bátorságom nőtt.
És remélem hogy hamarosan ismét azért izgulhatok majd, hogy minden rendben legyen a terhességgel.
Addig is amíg meglátod a fényt a sötétben nagyon sok erőt kívánok neked!
Anita
2008.04.24 10:40
Anita - ez igaz, csoda barmikor tortenhet
Altalaban evente 2-3-szor megyek haza. Legutobb szeptemberben voltam, de ennel altalaban gyakrabban megyek haza.
Evfordulo - nekem feb.26-an volt az egy eves. Emlekszem egesz este potyogtak a konnyeim es nem tudtam elallitani. De a ferjem nagyon aranyos volt es neki vegul sikerult megvigasztania.
Altalaban evente 2-3-szor megyek haza. Legutobb szeptemberben voltam, de ennel altalaban gyakrabban megyek haza.
Evfordulo - nekem feb.26-an volt az egy eves.
Emlekszem egesz este potyogtak a konnyeim es nem tudtam elallitani. De a ferjem nagyon aranyos volt es neki vegul sikerult megvigasztania.Hajni
2008.04.24 11:22
Szia Hajni!
Lelkileg én is ilyesmire készülök, hogy együtt sírdogálunk mindketten és vígasztalgatjuk egymást. Biztosan kimegyünk a temetőbe is. Bár szinte minden hétvégén kimegyünk és az évforduló is vasárnapra esik, így nem lesz rendkívüli látogatás. Gondoltam, hogy viszek valamit nekik a születésnapjukra. A múlt nyári szélkerekük már úgyis nagyon kifakult.
Ez azért nagyon durva érzés, hogy mit vigyek a gyerekeimnek születésnapjukra a sírjukra.
Lelkileg én is ilyesmire készülök, hogy együtt sírdogálunk mindketten és vígasztalgatjuk egymást. Biztosan kimegyünk a temetőbe is. Bár szinte minden hétvégén kimegyünk és az évforduló is vasárnapra esik, így nem lesz rendkívüli látogatás. Gondoltam, hogy viszek valamit nekik a születésnapjukra. A múlt nyári szélkerekük már úgyis nagyon kifakult.
Ez azért nagyon durva érzés, hogy mit vigyek a gyerekeimnek születésnapjukra a sírjukra.
2008.04.24 16:41
Na sziszatok!
Csak összeszedtem magam egy picit.
Anita- GRATULÁLOK! A második nap syncumar nélkül!!!!
Amúgy nem ijesztettél ám meg a trombózis miatt,alapból aggódós vagyok. Szerintem syncumar lesz, de 30.-án derül ki! A Fraxyparin is ugyanez a tűs megoldás,de az anyag benne más,ezért nem fáj, csíp annyira- állítólag! Ha minden igaz,Te előbb ki tudod próbálni,mint én!
Vagy Hajni! Lehet, hogy Te leszel az első közöttünk,csodák márpedig léteznek!
Te tudod, hogy mit fogsz kapni? Valami olyasmit írtál, hogy más a gyógyszer neve!?! Drukkolok, hogy minél előbb összejöjjön a baba!
A kérdésedre válaszolva, persze hogy a szülinapján volt beteg. Minden egyes ünnepen, nyaraláson, jelesebb napon betegnek kell lennünk! Ez már hagyomány. Na ezért jó a Balaton, hűtőfürdőnek csodálatos!! 
Hazajövetel- A barátnőm kint van Manchester mellett és ő is nagyjából 2x jár haza, azt mondta, hogy drága az út, az összespórolt pénze pocsék, hogy erre megy el. Te végleg kiköltöztél? Kicsit irigykedek ám, nagyon szeretnék Svájcba költözni,de sajna stabil nyelvtudás nélkül, gyerkőccel nem merek nekivágni.
Biztos nagyon izgalmas hazajönni, nagyon jó lesz a következő heted,ezek szerint.
Na és ez a fránya évforduló kérdés-
Megsirattam mindkettőtök hozzászólását, de lassan ez már napi rutin. Érdekes volt a tegnap este, mert ahogy 22.-én este elindultak a könnyeim, úgy tegnap este elálltak. Azt hiszem nagy lépést tettem újra- megnéztem a Marci 4D-s képeit. Bennem volt a vágy,de nem mertem eddig.Az első pár fájó pillanat után jó volt látni Őt. Sőt... a mosolygós képe még mosolyt is fakasztott! Azt hiszem jól érezte magát velem és ez jó érzés!
Jó lenne együtt végigcsinálni a férjemmel,ahogy eddig mindent, de valahogy most inkább magamba zárkózom. Úgy tünik neki sikerült túlvészelnie a velünk történteket, addig hisztiztem amíg elment pszichóhoz(tudjátok férfi büszkeség), a doki 3 hét alatt helyretette, sokkal felszabadultabb lett, lassan régi önmaga.
Nekem pedig most kezdődik egy 6 hónapos kezelésem, a pánikbetegségemet próbálják "elűzni". Sajna ez egy dög dolog-annyira tud fájni a szivem, mint egy szívrohamnál,csak nekem semmi fizikai bajom.
Anita- Ti még a forduló előtt vagytok! Szerintem az emlékezés és a fájdalom mellett lehetőség is újabb lépést tenni előre. 22 hétig boldogok voltatok együtt és ez a lényeg! Engem arra is tanított most az élet, hogy minden egyes percet megbecsüljek! Talán nektek is hoz egy kis enyhülést a forduló.
Hajni ez a február akkor Nektek sem a kedvenc hónapotok!?! Nálunk ez mumus, az autóbalesetünk is februári, úgyhogy előre tartok inden évben.
Bocsi, kicsit hosszúra sikerültem....
Ági
Csak összeszedtem magam egy picit.
Anita- GRATULÁLOK! A második nap syncumar nélkül!!!!
Amúgy nem ijesztettél ám meg a trombózis miatt,alapból aggódós vagyok.
Szerintem syncumar lesz, de 30.-án derül ki! A Fraxyparin is ugyanez a tűs megoldás,de az anyag benne más,ezért nem fáj, csíp annyira- állítólag! Ha minden igaz,Te előbb ki tudod próbálni,mint én!
Vagy Hajni! Lehet, hogy Te leszel az első közöttünk,csodák márpedig léteznek!
Te tudod, hogy mit fogsz kapni? Valami olyasmit írtál, hogy más a gyógyszer neve!?! Drukkolok, hogy minél előbb összejöjjön a baba!
A kérdésedre válaszolva, persze hogy a szülinapján volt beteg. Minden egyes ünnepen, nyaraláson, jelesebb napon betegnek kell lennünk!
Ez már hagyomány. Na ezért jó a Balaton, hűtőfürdőnek csodálatos!!
Hazajövetel- A barátnőm kint van Manchester mellett és ő is nagyjából 2x jár haza, azt mondta, hogy drága az út, az összespórolt pénze pocsék, hogy erre megy el. Te végleg kiköltöztél? Kicsit irigykedek ám, nagyon szeretnék Svájcba költözni,de sajna stabil nyelvtudás nélkül, gyerkőccel nem merek nekivágni.
Biztos nagyon izgalmas hazajönni, nagyon jó lesz a következő heted,ezek szerint.
Na és ez a fránya évforduló kérdés-
Megsirattam mindkettőtök hozzászólását, de lassan ez már napi rutin.
Érdekes volt a tegnap este, mert ahogy 22.-én este elindultak a könnyeim, úgy tegnap este elálltak. Azt hiszem nagy lépést tettem újra- megnéztem a Marci 4D-s képeit. Bennem volt a vágy,de nem mertem eddig.Az első pár fájó pillanat után jó volt látni Őt. Sőt... a mosolygós képe még mosolyt is fakasztott! Azt hiszem jól érezte magát velem és ez jó érzés!
Jó lenne együtt végigcsinálni a férjemmel,ahogy eddig mindent, de valahogy most inkább magamba zárkózom. Úgy tünik neki sikerült túlvészelnie a velünk történteket, addig hisztiztem amíg elment pszichóhoz(tudjátok férfi büszkeség), a doki 3 hét alatt helyretette, sokkal felszabadultabb lett, lassan régi önmaga.
Nekem pedig most kezdődik egy 6 hónapos kezelésem, a pánikbetegségemet próbálják "elűzni". Sajna ez egy dög dolog-annyira tud fájni a szivem, mint egy szívrohamnál,csak nekem semmi fizikai bajom.
Anita- Ti még a forduló előtt vagytok! Szerintem az emlékezés és a fájdalom mellett lehetőség is újabb lépést tenni előre. 22 hétig boldogok voltatok együtt és ez a lényeg! Engem arra is tanított most az élet, hogy minden egyes percet megbecsüljek! Talán nektek is hoz egy kis enyhülést a forduló.
Hajni ez a február akkor Nektek sem a kedvenc hónapotok!?! Nálunk ez mumus, az autóbalesetünk is februári, úgyhogy előre tartok inden évben.
Bocsi, kicsit hosszúra sikerültem....
Ági
2008.04.25 07:06
Szia Ági!
Igen, én is így érzem, hogy az a 22 hét volt életem legcsodálatosabb időszaka, még ha a lezárása a legborzalmasabb lett is. Ezért nagyon hálás vagyok az én kis csöppségeimnek. Mindig azzal vígasztalom magam, hogy ezentúl ránk és a (remélhetőleg) majdan születendő gyerkőceinkre három gyönyörűséges angyalka vigyáz.
Igazából azért is szeretnék nagyon belekezdeni újra a lombikba, mert ki tudja, talán megtörténik a csoda és az évfordulóra beköltözik valaki a pocakomba. Sokkal könnyebb lenne úgy elviselni a történteket.
Pont tegnap kérdezte otthon a férjem, hogy fel vagyok-e készülve egy esetleges kudarcra.
Hát hogy őszinte legyek nem. De úgy érzem, hogy soha nem is leszek felkészülve ehhez hasonló kudarcra. Egyenlőre nagyon optimista vagyok és bízok abban, hogy még egyszer nem történhet ilyen szörnyűség velünk. Ezt a veszteséget valami miatt át kellett élnünk és én azt hiszem, hogy minden fájdalmával és gyötrelmével átéltük, átéljük. Ezért bízom abban, hogy nem ismétlődhet meg.
Persze az "egyszerű" sikertelenség is kudarc, de azt talán fel tudom dolgozni, mivel vannak más lehetőségeink is. Már több mint egy éve várunk arra, hogy örökbefogadhassunk egy (vagy kettő) gyermeket. Tehát mindenképpen van reményünk arra, hogy szülők lehessünk.
Bocs, most meg én lettem túl hosszú.
Örülök, hogy a férjed már elkezdte feldolgozni a történteket, így többet tud majd segíteni neked is. Valószínűleg annak aki nem élt át ilyet, fogalma sincs, hogy mennyi erőbe telik egy ilyen veszteséget feldolgozni vagy legalábbis milyen egy ekkora fájdalommal együtt élni. Remélem, hogy egyszer majd eljön az az idő is, amikor keserűség és düh nélkül tudunk gondolni a történtekre.
A kislányod teljesen meggyógyult már? Oviba jár, vagy még otthon van veled?
Igen, én is így érzem, hogy az a 22 hét volt életem legcsodálatosabb időszaka, még ha a lezárása a legborzalmasabb lett is. Ezért nagyon hálás vagyok az én kis csöppségeimnek. Mindig azzal vígasztalom magam, hogy ezentúl ránk és a (remélhetőleg) majdan születendő gyerkőceinkre három gyönyörűséges angyalka vigyáz.
Igazából azért is szeretnék nagyon belekezdeni újra a lombikba, mert ki tudja, talán megtörténik a csoda és az évfordulóra beköltözik valaki a pocakomba. Sokkal könnyebb lenne úgy elviselni a történteket.
Pont tegnap kérdezte otthon a férjem, hogy fel vagyok-e készülve egy esetleges kudarcra.
Hát hogy őszinte legyek nem. De úgy érzem, hogy soha nem is leszek felkészülve ehhez hasonló kudarcra. Egyenlőre nagyon optimista vagyok és bízok abban, hogy még egyszer nem történhet ilyen szörnyűség velünk. Ezt a veszteséget valami miatt át kellett élnünk és én azt hiszem, hogy minden fájdalmával és gyötrelmével átéltük, átéljük. Ezért bízom abban, hogy nem ismétlődhet meg.
Persze az "egyszerű" sikertelenség is kudarc, de azt talán fel tudom dolgozni, mivel vannak más lehetőségeink is. Már több mint egy éve várunk arra, hogy örökbefogadhassunk egy (vagy kettő) gyermeket. Tehát mindenképpen van reményünk arra, hogy szülők lehessünk.
Bocs, most meg én lettem túl hosszú.
Örülök, hogy a férjed már elkezdte feldolgozni a történteket, így többet tud majd segíteni neked is. Valószínűleg annak aki nem élt át ilyet, fogalma sincs, hogy mennyi erőbe telik egy ilyen veszteséget feldolgozni vagy legalábbis milyen egy ekkora fájdalommal együtt élni. Remélem, hogy egyszer majd eljön az az idő is, amikor keserűség és düh nélkül tudunk gondolni a történtekre.
A kislányod teljesen meggyógyult már? Oviba jár, vagy még otthon van veled?
2008.04.25 21:02
SZió!
Hülye dolog,de talán nálunk kicsit könnyített az élet azzal, hogy tudhatjuk, hogy beteg volt és így a legjobb neki. Milyen élete lett volna agyvérzéssel, beteg szívvel? Így könnyebbnek érzem a feldolgozást is
Téged/ Titeket nagyon erősnek gondollak, hogy túlélted/túléltétek ami veletek történt! A kitartásért pedig igenis jutalom jár és mindegy hogy lombikkal vagy örökbefogadással vagy csodával. Megérdemlitek hogy boldogok lehessetek ÉS TUDOD az a fránya villám 2x ugyanoda nem csap! Ha már a közhelyeknél tartunk- Csodák léteznek!!! Nagyon kedves dolognak tartom az ajándékot a szülinapjukra! A szélforgó után mondjuk egy kedves kerti törpe,aki vigyáz rájuk?!?
Az asztrológus nekünk azt mondta, hogy egy ilyen méretű tragédia után jó ideig nem nagyon érhet szomorúság,mert a sors sem kegyetlen ennyire! Úgyhogy fel a fejjel és higgy a csodákban!
Köszi kérdésed,a Bernus már jól van,kicsit köhög még és a doki is csak 5.-vel engedte oviba,de a jövő hét úgyis olyan rövid. Kedden viszem a Heim Pál pszichológiájára, aztán előttem a feladat, hogy elmagyarázzam neki a halált. Na de legalább történik valami. Sajna munka ügyben teljes a csend, bár most olyan jó itthon nyugiban.
Az örökbefogadásra mennyit kell még várnotok és miért ennyit?
Hülye dolog,de talán nálunk kicsit könnyített az élet azzal, hogy tudhatjuk, hogy beteg volt és így a legjobb neki. Milyen élete lett volna agyvérzéssel, beteg szívvel?
Így könnyebbnek érzem a feldolgozást is
Téged/ Titeket nagyon erősnek gondollak, hogy túlélted/túléltétek ami veletek történt! A kitartásért pedig igenis jutalom jár és mindegy hogy lombikkal vagy örökbefogadással vagy csodával. Megérdemlitek hogy boldogok lehessetek ÉS TUDOD az a fránya villám 2x ugyanoda nem csap! Ha már a közhelyeknél tartunk- Csodák léteznek!!!
Nagyon kedves dolognak tartom az ajándékot a szülinapjukra! A szélforgó után mondjuk egy kedves kerti törpe,aki vigyáz rájuk?!?
Az asztrológus nekünk azt mondta, hogy egy ilyen méretű tragédia után jó ideig nem nagyon érhet szomorúság,mert a sors sem kegyetlen ennyire!
Úgyhogy fel a fejjel és higgy a csodákban!
Köszi kérdésed,a Bernus már jól van,kicsit köhög még és a doki is csak 5.-vel engedte oviba,de a jövő hét úgyis olyan rövid. Kedden viszem a Heim Pál pszichológiájára, aztán előttem a feladat, hogy elmagyarázzam neki a halált.
Na de legalább történik valami. Sajna munka ügyben teljes a csend, bár most olyan jó itthon nyugiban.
Az örökbefogadásra mennyit kell még várnotok és miért ennyit?
2008.04.28 12:44
Szia Ági!
Nagyon szép a kislányod! Ugye új a vonalzód és nem én voltam ennyire figyeletlen.
Én is abban bízok amit Te is írtál, hogy mégegyszer nem történhet meg ez velünk.
Törpéjük még nincs a gyerkőceinknek, van viszont három katicabogaruk. De köszönöm az ötletet, lehet hogy viszek nekik valami kis kabalát is.
Oh, gondolom Bernusnak is nagyon nehéz ez az időszak, neki is fel kell dolgoznia történteket.
Az örökbefogadásra sajnos éveket kell várni. Nincsenek örökbe fogadható gyerekek, főleg csecsemők, mert az anyjuk v. az apjuk nem mond le róluk, csak beadja állami gondozásba. Mire meg elmúlnak három évesek már senki nem is akarja örökbe fogadni őket. Döbbenet, hogy mennyien akarnak gyermeket és nem sikerül nekik, másnak meg csak úgy születnek a gyerekei. Csak az a nagyon bosszantó, hogy aztán az állammal neveltetik fel és még azt sem teszik meg, hogy lehetőséget adnak annak a gyereknek, hogy bekerülhessen egy normális, szerető családba.
A várakozás közben pedig próbálkozunk a meddőségi kp-al is, hátha sikerül az is.
További napsütéses napot kívánok! El is hiszem, hogy így jó időben, a kislányoddal jó otthon lenni.
Most a héten mész vissza a dokihoz a szurik miatt?
Anita
Nagyon szép a kislányod! Ugye új a vonalzód és nem én voltam ennyire figyeletlen.
Én is abban bízok amit Te is írtál, hogy mégegyszer nem történhet meg ez velünk.
Törpéjük még nincs a gyerkőceinknek, van viszont három katicabogaruk. De köszönöm az ötletet, lehet hogy viszek nekik valami kis kabalát is.
Oh, gondolom Bernusnak is nagyon nehéz ez az időszak, neki is fel kell dolgoznia történteket.
Az örökbefogadásra sajnos éveket kell várni. Nincsenek örökbe fogadható gyerekek, főleg csecsemők, mert az anyjuk v. az apjuk nem mond le róluk, csak beadja állami gondozásba. Mire meg elmúlnak három évesek már senki nem is akarja örökbe fogadni őket. Döbbenet, hogy mennyien akarnak gyermeket és nem sikerül nekik, másnak meg csak úgy születnek a gyerekei. Csak az a nagyon bosszantó, hogy aztán az állammal neveltetik fel és még azt sem teszik meg, hogy lehetőséget adnak annak a gyereknek, hogy bekerülhessen egy normális, szerető családba.
A várakozás közben pedig próbálkozunk a meddőségi kp-al is, hátha sikerül az is.
További napsütéses napot kívánok! El is hiszem, hogy így jó időben, a kislányoddal jó otthon lenni.
Most a héten mész vissza a dokihoz a szurik miatt?
Anita
2008.04.28 12:59
Szia!
Köszi az észrevételt, végre sikerült fotót is mellékelnem a vonalzóra.
Imádom ezt a jó időt,csak ilyenkor unatkozom nagyon,mert a lányommal meg az utcabeli többivel kint kell állni órákat az utcán,amíg ők bicikliznek meg miegymás. Idegőrlő, 5 percenként elkiáltod magad, hogy "AUTÓ" mire a sereg szétszéled az utca 2 felére,aztán folytatódik minden!
Hallottam, ohgy nehéz örökbefogadni,de nem tudtam hogy miért. Felháborító, ahogy némely szülőknek nevezett párok mit művelnek. Teljesen igazad van, adhatnának legalább egy pici esélyt nekik! Szegények! 3 év felett talán azért meggondolandó,mert addigra valakik már lerakták az alapokat a gyerek nevelésében és egy otthonban nem túl sok jót várok, egyszerűen a sok gyerek és az idő hánya miatt, bár lehet hogy nekem vannak előítéleteim! Pici babát/babákat szeretnétek?
A doki- holnapután(30.-án) megyek végre az eredményekért, alig várom. Bár már megszoktam a Clexane-t,azért hiper gyorsan le is tudnék szokni róla. Te hogy vagy a syncumar nélkül? Semmi jel vagy látványos dolog nem? Mikor vághattok bele a babába? Vagy ennek nem kell kiürülnie a szervezetből??
Köszi az észrevételt, végre sikerült fotót is mellékelnem a vonalzóra.
Imádom ezt a jó időt,csak ilyenkor unatkozom nagyon,mert a lányommal meg az utcabeli többivel kint kell állni órákat az utcán,amíg ők bicikliznek meg miegymás. Idegőrlő, 5 percenként elkiáltod magad, hogy "AUTÓ" mire a sereg szétszéled az utca 2 felére,aztán folytatódik minden!
Hallottam, ohgy nehéz örökbefogadni,de nem tudtam hogy miért. Felháborító, ahogy némely szülőknek nevezett párok mit művelnek.
Teljesen igazad van, adhatnának legalább egy pici esélyt nekik! Szegények! 3 év felett talán azért meggondolandó,mert addigra valakik már lerakták az alapokat a gyerek nevelésében és egy otthonban nem túl sok jót várok, egyszerűen a sok gyerek és az idő hánya miatt, bár lehet hogy nekem vannak előítéleteim! Pici babát/babákat szeretnétek?
A doki- holnapután(30.-án) megyek végre az eredményekért, alig várom. Bár már megszoktam a Clexane-t,azért hiper gyorsan le is tudnék szokni róla.
Te hogy vagy a syncumar nélkül? Semmi jel vagy látványos dolog nem? Mikor vághattok bele a babába? Vagy ennek nem kell kiürülnie a szervezetből??2008.04.29 08:27
Szia Ági!
Igen, pici babát szeretnénk örökbe fogadni. Ez ad talán egy kis erőt ahhoz, hogy elviseljük az esetleges sikertelenséget a lombiknál, hiszen előbb utóbb szülők lehetünk.
Azt elhiszem, hogy gyorsan le tudnál szokni a szurikról, remélem, hogy a május már szurik nélkül indul majd.
Köszönöm, egyenlőre semmi jele annak, hogy abbahagytam a syncumart. Három nap alatt kiürül a szervezetből, így már "tiszta" vagyok.
Tegnap belevágtunk a következő babaprojektbe. Ebben a hónapban ha a fagyibabáink is úgy akarják, akkor lesz beültetésem. Viszont a korábbi információimmal ellentétben mégiscsak kapok hormonkészítményt a méhnyálkahártya előkészítéséhez, tegnap már el is kezdtem szedni. A betegtájékoztatóban viszont le van írva, hogy emeli a trombózis kockázatot, úgyhogy parázok egy kicsit. Bár a nőgyógyász szerint ez olyan kis adag, hogy nem kell mellé clexant szúrnom. Remélem igaza lesz. Azért a biztonság kedvéért szedek mellé egy kis E vitamint, mert azt olvastam, hogy az lassítja a véralvadást.
Húúúú, ha egyszer ezen túl leszek, már kész gyógyszerész leszek.
Jövő hétfőn kell kontrollra mennem, aztán valamikor pünkösd után lesz a beültetés, ha addig minden ok.
Nagyon kíváncsian várom az eredményeidet. Remélem, hogy az is azt fogja mutatni, hogy nincs semmi gond és nem kell tovább szuriznod.
Igen, pici babát szeretnénk örökbe fogadni. Ez ad talán egy kis erőt ahhoz, hogy elviseljük az esetleges sikertelenséget a lombiknál, hiszen előbb utóbb szülők lehetünk.
Azt elhiszem, hogy gyorsan le tudnál szokni a szurikról, remélem, hogy a május már szurik nélkül indul majd.
Köszönöm, egyenlőre semmi jele annak, hogy abbahagytam a syncumart. Három nap alatt kiürül a szervezetből, így már "tiszta" vagyok.
Tegnap belevágtunk a következő babaprojektbe. Ebben a hónapban ha a fagyibabáink is úgy akarják, akkor lesz beültetésem. Viszont a korábbi információimmal ellentétben mégiscsak kapok hormonkészítményt a méhnyálkahártya előkészítéséhez, tegnap már el is kezdtem szedni. A betegtájékoztatóban viszont le van írva, hogy emeli a trombózis kockázatot, úgyhogy parázok egy kicsit. Bár a nőgyógyász szerint ez olyan kis adag, hogy nem kell mellé clexant szúrnom. Remélem igaza lesz. Azért a biztonság kedvéért szedek mellé egy kis E vitamint, mert azt olvastam, hogy az lassítja a véralvadást.
Húúúú, ha egyszer ezen túl leszek, már kész gyógyszerész leszek.
Jövő hétfőn kell kontrollra mennem, aztán valamikor pünkösd után lesz a beültetés, ha addig minden ok.
Nagyon kíváncsian várom az eredményeidet. Remélem, hogy az is azt fogja mutatni, hogy nincs semmi gond és nem kell tovább szuriznod.
2008.04.30 15:32
Szia Ági!
Nagyon kellemes kikapcsolódást kívánok nektek a hosszú hétvégére!
Hétfőn jövök, kíváncsian várom a beszámolót a pszichológusról, na meg a kontrollvizsgálatról is!
Anita
Nagyon kellemes kikapcsolódást kívánok nektek a hosszú hétvégére!
Hétfőn jövök, kíváncsian várom a beszámolót a pszichológusról, na meg a kontrollvizsgálatról is!
Anita
