Szia ZA!
Talán tudod, hogy volt egy törekvés (Mérce Egyesület, Születéskalauz), amiben tájékoztatni szerettük volna az asszonyokat a szülészetekrõl. Az eredeti tervünk az volt, hogy rengeteg anyát megkérdezünk a tapasztalatairól, és ezt tesszük közzé, plusz megkérdezzük a fõorvosokat is, ezt is közzétesszük, azután az olvasó vesse össze a két adathalmazt és szûrje le belõle a következtetéseket. Itt jönne ki ugyanis a különbség az igérgetések és a valóság közt. Az elsõ könyvünknél még volt pályázati pénzünk, de egy csomó dolgot elbénáztunk, (soha sem csináltunk elõtte könyvet), ezért a mû nehezen áttekinthetõ volt, de aki akart, talált benne rengeteg infót. A második könyv már használhatóbb (a narancssárga), annak ellenére, hogy azt a fõorvosok által kitöltött kérdõív adatai uralják, és csak kevés anyai választ tudtunk közzétenni. A dolog még így is nagyon tanulságos. Ha sok pénzünk lenne (most csak adósságunk van:-( )biztosan tudnánk olyan kiadványt is szerkeszteni, ami naprakész, anyáktól szerzett adatokkal van megtöltve. Az adna valódi információt (fõleg, ha össze tudjuk hasonlítani a fõorvosok "választási igéreteivel"). Ehhez azonban az kellene, hogy több tízezer kitöltött kérdõívet kapjunk vissza nagyjából egy idõben szült anyáktól. Szerintem nagyon jó lenne megcsinálni, de rettenetes nagy munka, és pénz.
A mostani Szülkal inkább arra jó, hogy kiszûrd: hová érdemes egyáltalán bekopogtatni, hogy a saját szemeddel azután meggyõzõdj a valóságról. És, hogy hová nem érdemes egyáltalán elmenni, mert pl. nincs semmiféle rooming-in, és császár után egy napon át feléd sem viszik a gyerekedet.
Szóval, civil kontrollt akartunk, de sajna befuccsolt a társaság. Ahol nincs pénz, csak munka, ott többnyire így alakul a dolog...
Ha van pénzes ismerõsötök, és dúzzadtok a munkavágytól, szívesen folytatjuk!!!
Amúgy nagyon elgondolkodtató tényre bukkantunk - és ez egybevág az elõttem lefolyt beszélgetéssel is. Rengeteg kérdõívben írtak le valódi horror szüléseket az anyák. Az ív végén feltett értékelõ kérdésekre (Milyennek értékelted egészében a szülést? A következõ gyerekedet is itt szülnéd-e?) a legtöbben mégis pozitívan válaszoltak.
Errõl Ti mit gondoltok?
Sziasztok: Judit
Ja , mégvalami!
Szombaton de. 10-tõl megint lesz mamaklubunk, az Aktív Szülés Központban (Soroksári út 160). Az apaságról fogunk beszélgetni, Gáspár Sári koordinál minket. Mindenkit szeretettel várunk, ingyenes. Egy kérés van: az épület MÖGÖTT parkoljon, aki autóval jön, nehogy elvegye a szent vásárlóktól a parkolási lehetõséget (Egy áruház épületében leszünk ugyanis)
Sziasztok. (Jelezzétek, ha ilyen híreket nem illik itt közreadni, kezdõ vagyok.)
Új privát üzeneted érkezett!
Kedves ZA!
Bevallom rettentõen élveztem a leveledet. Elképzeltelek, amint páncéltõkésre cseréled a billentyûzetet és aztán adj neki! Fantasztikusan tudsz dühöngeni! :-))) Ezt nem mint orvos, hanem mint mûkedvelõ levévolvasó mondom. Mielõtt férfisovinizmussal vagy valami hasonló nõgyûlölõ-lenézõ viselkedéssel vádolnál elmondom, hogy nõpárti vagyok. Itthon is négy hölggyel élek egy fedél alatt, meg ott van ugye a szakmám….. Nemrég olvastam egy pszichologustól a két nem gondolkodási technikája közötti különbségekrõl, nevezetesen ha a nõ indulatos akkor amit mond nem szó szerint értendõ, hanem a mögöttes érzelmeket kell megérteni, felfogni. Ez nem minõsítés, hanem egyszerû tény, a nõi érzelemvilág bonyolultabb, árnyaltabb természetébõl következik. Szokták nõi logikának is nevezni, ami persze megint csak a férfisovinizmus szemszögébõl alsóbbrendû. Nem állhatom meg, hogy az egyik kedvenc és ide vonatkozó Rejtõ dialógust ne idézzem, amikor egy nõ lehetetlen kérését vonakodik teljesíteni az épp jelenlévõ férfi:
--Mert mit jelentett volna Julius Caesarnak felmenni egy szõlõsdombra amikor õ az Alpokon is átkelt?
--Az Hannibál volt….
--Mindegy, fõ, hogy angol volt és férfi!
--Könyörgöm, hiszen nem volt angol!
--De férfi volt!!
Komolyra fordítva a szót, szerintem is igazad van, csak egy kicsit másképp. Nevezetesen abban, hogy felháborodsz a tehetetlenség érzésétõl, hogy kiszolgáltatva, bizony néha megalázva még azt is el kell tûrnötök, hogy kioktassanak benneteket. Sajnos valóban a rendszerben van a hiba és ez (mármint a rendszer) lassan változik. DE VÁLTOZIK! Hálistennek. Azért a személyekrõl is érdemes néha beszélgetni. Azt hiszem minden orvos tudna olyan történeteket mesélni, hogy még a legkritikusabb szemléletû betegjogi képviselõk is ámulva hallgatnák. Annak, hogy nem beszélünk róla több oka van, részben védhetõ, részben nem. Hidd el, mindannyian szeretnénk egy igazságos, átlátható, mindenki számára elõnyös rendszerben élni, dolgozni. Az, hogy itt nekünk támadsz végül is a szokásos dolog, azok kapnak akik jelen vannak a jelen nem lévõk helyett is. Szerintem mi, (a magam nevében legalábbis nyugodtan mondom) itt fel-feltünõ orvosok a változást sürgetnénk. Azért vagyunk itt.
Pár apróság:
” elõszeretettel szeretitek a rossz élményekért az anyát felelõssé tenni (a bûnbakképzés tipikus példája)hiszen miért szült ott, annál, még egyszer, meg is érdemli- konklúzió. „
Amikor errõl volt szó akkor csak annyi volt a kifogásom, hogyha valaki érzéketlenül, durván bánik egy másik emberrel azt ott kell(lene) hagyni. A gorombaságra nincs mentség, ezt nem indokolhatja a helyi szakmai szokásjog, a despota fõnök , egyszóval a rendszer.
„Az én kórházamban dolgozó anyák által favorizált sztárdokitól pl. szülés elõtt álló nõket vettek el- és adtak át kevésbé "leterhelt" szülésznek, ahelyett, hogy talán azon gondolkoztak volna vajh mivel tud többet, mit csinál másképp a sztárdoki, és az alulterhelt doki meg mit nem.”
Az ilyen „sztárdokik” sokszor üres sármõrök nagy dumás léhûtõk. Lehet, hogy valami disznóságot csinált és a fõnök egy idõre eltiltotta az osztályos praktizálástól. Valahogy aztán persze ezt meg kell magyarázni….. Bár minél kevésbé lenne igazam…… Nagyon nehéz ám laikusként megítélni egy orvos munkájának a valódi minõségét. Ez még egy másik szakmában dolgozó orvosra (aki ettõl már részben laikusnak tekinthetõ) is érvényes. Tudok egy szélsõséges példát, egy kollega, itt a babaneten is olvastam róla valahol név nélkül, már hogy sose fogad el semmit még ajándékot sem, egyszer egy számára ott hagyott csomagot visszavitt a beteg lakására. Én ezzel a kollegával évekig együtt dolgoztam (nem szülészként). A szívsebészet mellett az egyik legnehezebb operatív szakmának világszínvonalon ismert, MO-on legjobb képviselõje. Embergyûlölõ, a betegeket a leküzdendõ betegség kellemetlen kísérõjelenségének tekinti. Aki nem ismeri jobban, azt hiszi, hogy egy mogorva õrült. Mégis, mint orvos a szakmájában páratlan. Ezzel szemben van aki nagyon kedves, bájos…… Persze itt is a középút lenne a jó.
„Papp dr. úr által szellemileg kissé alultáplált társadalmi csoportnak (nevezetesen a szülõ nõknek) jól beadható formula, miszerint minden rossznak te magad vagy az okozója, „
Itt azt hiszem a hangsúly másutt van. Azt azért hidd el, hogy nem ritka az olyan beteg, akinek tényleg nem árt néhány nap kórházi nevelés. Pár alapfogalom mint szappan, vécépapír, --a fogkefét már meg sem merem említeni-- megismerése. Nem hiszem, hogy a „nem grénum, hanem grémium,” poblémakörre gondolt volna bárki is.
„És még valami. Mi nõk vajon miért nem kapunk tényeken alapuló, hivatalos, kendõzetlen beszámolókat a hazai szülészeti intézményekrõl?”
Van ilyen! A szül(let)éskalauz. Pontosan most nem tudom hol lehet hozzájutni, de a Mérce egyesület rendszeresen szerkeszti. Mindenfajta szakmai befolyástól mentes, a szülõnõk tapasztalatain és a saját felméréseiken alapuló kiadvány. Sajnos a szakma részérõl az ilyen jellegû felmérésre még várni kell. Mentségünkre legyen mondva ez nem is egyszerû feladat. A megoldás a kõkeményen követelõ és ellenõrzõ európai betegbiztosítási rendszer beengedése lesz de akkor már valószínûleg nem fog kelleni másod-harmad-negyedállásban rendelni, éjjelenként szülésekhez rohangálni, a fõnök minden önkényes hóbortjához jó pofát vágni.
„Vajon nem lenne e jogom mindezek pontos ismeretéhez ahhoz, hogy felelõsségteljesen dönthessek a szülésem
helyszinét illetõen? Amig hiányos, sokszor egyoldalú, hazug beállitású, konkrét kérdésekre választ nem kapó tájékoztatatás után kell döntenem, addig úgy gondolom nem vagyok terhelhetõ egyszemélyben a bekövetkezhetõ negativ élményekért. „
Azt hiszem ez a magyar eü. egyik fõ baja és a változtatáshoz nem kell plusz pénz csak egy kis jóérzés és empátia.
A fentebb kívánt szép nap folytatódjék tovább! :-))
a.
Bevallom rettentõen élveztem a leveledet. Elképzeltelek, amint páncéltõkésre cseréled a billentyûzetet és aztán adj neki! Fantasztikusan tudsz dühöngeni! :-))) Ezt nem mint orvos, hanem mint mûkedvelõ levévolvasó mondom. Mielõtt férfisovinizmussal vagy valami hasonló nõgyûlölõ-lenézõ viselkedéssel vádolnál elmondom, hogy nõpárti vagyok. Itthon is négy hölggyel élek egy fedél alatt, meg ott van ugye a szakmám….. Nemrég olvastam egy pszichologustól a két nem gondolkodási technikája közötti különbségekrõl, nevezetesen ha a nõ indulatos akkor amit mond nem szó szerint értendõ, hanem a mögöttes érzelmeket kell megérteni, felfogni. Ez nem minõsítés, hanem egyszerû tény, a nõi érzelemvilág bonyolultabb, árnyaltabb természetébõl következik. Szokták nõi logikának is nevezni, ami persze megint csak a férfisovinizmus szemszögébõl alsóbbrendû. Nem állhatom meg, hogy az egyik kedvenc és ide vonatkozó Rejtõ dialógust ne idézzem, amikor egy nõ lehetetlen kérését vonakodik teljesíteni az épp jelenlévõ férfi:
--Mert mit jelentett volna Julius Caesarnak felmenni egy szõlõsdombra amikor õ az Alpokon is átkelt?
--Az Hannibál volt….
--Mindegy, fõ, hogy angol volt és férfi!
--Könyörgöm, hiszen nem volt angol!
--De férfi volt!!
Komolyra fordítva a szót, szerintem is igazad van, csak egy kicsit másképp. Nevezetesen abban, hogy felháborodsz a tehetetlenség érzésétõl, hogy kiszolgáltatva, bizony néha megalázva még azt is el kell tûrnötök, hogy kioktassanak benneteket. Sajnos valóban a rendszerben van a hiba és ez (mármint a rendszer) lassan változik. DE VÁLTOZIK! Hálistennek. Azért a személyekrõl is érdemes néha beszélgetni. Azt hiszem minden orvos tudna olyan történeteket mesélni, hogy még a legkritikusabb szemléletû betegjogi képviselõk is ámulva hallgatnák. Annak, hogy nem beszélünk róla több oka van, részben védhetõ, részben nem. Hidd el, mindannyian szeretnénk egy igazságos, átlátható, mindenki számára elõnyös rendszerben élni, dolgozni. Az, hogy itt nekünk támadsz végül is a szokásos dolog, azok kapnak akik jelen vannak a jelen nem lévõk helyett is. Szerintem mi, (a magam nevében legalábbis nyugodtan mondom) itt fel-feltünõ orvosok a változást sürgetnénk. Azért vagyunk itt.
Pár apróság:
” elõszeretettel szeretitek a rossz élményekért az anyát felelõssé tenni (a bûnbakképzés tipikus példája)hiszen miért szült ott, annál, még egyszer, meg is érdemli- konklúzió. „
Amikor errõl volt szó akkor csak annyi volt a kifogásom, hogyha valaki érzéketlenül, durván bánik egy másik emberrel azt ott kell(lene) hagyni. A gorombaságra nincs mentség, ezt nem indokolhatja a helyi szakmai szokásjog, a despota fõnök , egyszóval a rendszer.
„Az én kórházamban dolgozó anyák által favorizált sztárdokitól pl. szülés elõtt álló nõket vettek el- és adtak át kevésbé "leterhelt" szülésznek, ahelyett, hogy talán azon gondolkoztak volna vajh mivel tud többet, mit csinál másképp a sztárdoki, és az alulterhelt doki meg mit nem.”
Az ilyen „sztárdokik” sokszor üres sármõrök nagy dumás léhûtõk. Lehet, hogy valami disznóságot csinált és a fõnök egy idõre eltiltotta az osztályos praktizálástól. Valahogy aztán persze ezt meg kell magyarázni….. Bár minél kevésbé lenne igazam…… Nagyon nehéz ám laikusként megítélni egy orvos munkájának a valódi minõségét. Ez még egy másik szakmában dolgozó orvosra (aki ettõl már részben laikusnak tekinthetõ) is érvényes. Tudok egy szélsõséges példát, egy kollega, itt a babaneten is olvastam róla valahol név nélkül, már hogy sose fogad el semmit még ajándékot sem, egyszer egy számára ott hagyott csomagot visszavitt a beteg lakására. Én ezzel a kollegával évekig együtt dolgoztam (nem szülészként). A szívsebészet mellett az egyik legnehezebb operatív szakmának világszínvonalon ismert, MO-on legjobb képviselõje. Embergyûlölõ, a betegeket a leküzdendõ betegség kellemetlen kísérõjelenségének tekinti. Aki nem ismeri jobban, azt hiszi, hogy egy mogorva õrült. Mégis, mint orvos a szakmájában páratlan. Ezzel szemben van aki nagyon kedves, bájos…… Persze itt is a középút lenne a jó.
„Papp dr. úr által szellemileg kissé alultáplált társadalmi csoportnak (nevezetesen a szülõ nõknek) jól beadható formula, miszerint minden rossznak te magad vagy az okozója, „
Itt azt hiszem a hangsúly másutt van. Azt azért hidd el, hogy nem ritka az olyan beteg, akinek tényleg nem árt néhány nap kórházi nevelés. Pár alapfogalom mint szappan, vécépapír, --a fogkefét már meg sem merem említeni-- megismerése. Nem hiszem, hogy a „nem grénum, hanem grémium,” poblémakörre gondolt volna bárki is.
„És még valami. Mi nõk vajon miért nem kapunk tényeken alapuló, hivatalos, kendõzetlen beszámolókat a hazai szülészeti intézményekrõl?”
Van ilyen! A szül(let)éskalauz. Pontosan most nem tudom hol lehet hozzájutni, de a Mérce egyesület rendszeresen szerkeszti. Mindenfajta szakmai befolyástól mentes, a szülõnõk tapasztalatain és a saját felméréseiken alapuló kiadvány. Sajnos a szakma részérõl az ilyen jellegû felmérésre még várni kell. Mentségünkre legyen mondva ez nem is egyszerû feladat. A megoldás a kõkeményen követelõ és ellenõrzõ európai betegbiztosítási rendszer beengedése lesz de akkor már valószínûleg nem fog kelleni másod-harmad-negyedállásban rendelni, éjjelenként szülésekhez rohangálni, a fõnök minden önkényes hóbortjához jó pofát vágni.
„Vajon nem lenne e jogom mindezek pontos ismeretéhez ahhoz, hogy felelõsségteljesen dönthessek a szülésem
helyszinét illetõen? Amig hiányos, sokszor egyoldalú, hazug beállitású, konkrét kérdésekre választ nem kapó tájékoztatatás után kell döntenem, addig úgy gondolom nem vagyok terhelhetõ egyszemélyben a bekövetkezhetõ negativ élményekért. „
Azt hiszem ez a magyar eü. egyik fõ baja és a változtatáshoz nem kell plusz pénz csak egy kis jóérzés és empátia.
A fentebb kívánt szép nap folytatódjék tovább! :-))
a.
Sziasztok!
Ha Dr. Pap Zoltán az ülve szülést a székletürítéssel azonosítja, (mégha esetleg tényleg megtörténik közben), akkor ez a viszolygás már kóros részérõl és õ az akire néhány nap nevelés ráférne pl.: kint Érden.
Hiszen a szülés nem alapvetõen orvosi beavatkozás (habár idõnként esetleg szükség lehet rá.)
Vajon pl.: a náluk ?kötelezõ beöntés után miért viszolyog egy ülve nyomó nõ láttán?
Esetleg hozzá kellene elmeszakértõt hívni, ha számára traumát okoz.
CADves
Ha Dr. Pap Zoltán az ülve szülést a székletürítéssel azonosítja, (mégha esetleg tényleg megtörténik közben), akkor ez a viszolygás már kóros részérõl és õ az akire néhány nap nevelés ráférne pl.: kint Érden.
Hiszen a szülés nem alapvetõen orvosi beavatkozás (habár idõnként esetleg szükség lehet rá.)
Vajon pl.: a náluk ?kötelezõ beöntés után miért viszolyog egy ülve nyomó nõ láttán?
Esetleg hozzá kellene elmeszakértõt hívni, ha számára traumát okoz.
CADves
Kedves szép napot mindenkinek...
Gondoltam hogy vihart kavarok (na nem a gatyában..:-)), de ez van. A Születéskalauzt ismerem. Mind a kettõt. Bár valóban tapasztalható érdemi javulás a második kötetben, én mégsem tartom egyértelmûen meggyõzõ érvrendszernek. Judit abban egyetértünk hogy valóban jelzésértékû, de döntést alapozni a könyvre nem lehet.
Nagyon szeretek itt vitatkozni, és korántsem gondolom azt, hogy egyedüli igazság csakis nálam van. Nem is mondanám azt hogy ez vita lenne, inkább azt hogy jó itt megosztanom másokkal az engem foglalkoztató kérdéseket.
A sztárdokit ismerem személyesen is. Mindkét szülésemnél õ volt az ügyeletes doki, tehát õ végezte a felvételes vizsgálatot rajtam. Nagyon elégedett voltam vele. Anno a nõvérem uitt nála szült, kicsit belé is szerelmesedett, õ volt az aki igazi úriemberként viselkedett mindig. Az pedig hogy mennyire hatékony lehet a munkavégzése nem tudom. Mindenesetre olyan anyuka maradt hozzá hûséges, és ment vissza szülni hozzá újra, akinek a babája nála halt meg szülés közben. Részleteket nem tudok, ezért szándékosan nem állitom azt, hogy az õ hibájából.
Ha az anyák egy része nem éppen észkombájn henderzon, attól még mindenkit megilletne az egyenlõ esély.Nem a szülészek és csecsemõsök fogják megváltani a világot az alatt az 5 nap alatt amit átlagban a kh-ban töltenek el a nõk. Valszeg nem azért kezd el vki fogat mosni mert olyan hatékony népnevelõ munka folyna a kh-ban.Mellesleg nem is hinném, hogy a szülész feladata lenne az is, hogy népnevelje az igénytelen anyákat. Neki egy feladata van: maximálisan teljesiteni a saját szakmájában. Sokszor ez sem teljesül. Elismerem, a csecsemõsök valszeg sokat segithetnek, fõleg az elõször szülõ nõknek. A problémák nemcsak az elsõ 5 napban jelentkeznek. Nagyon sok egyéb fórum van, ahol segitséget kaphatnak. Nekem pl. rengeteg problémám volt a szopizással a fiamnál, bár inkább nem is probléma, hanem az örökös pánik, elég-e a tej, hizik-e rendesen, és itt a bneten rengeteg tanácsot kaptam. Csak pl. Judit (és ez nem titok) segiti itt a szopiügyekben az anyukákat. Szegényt egy csomó blõdli emillel zargattam, mert ha kétségeim támadtak akkor szükségem volt rá. Néha csak annyi, hogy azt mondja, nyugi, jól csinálod. És ez a Szõdy Judit, akinek gondolom néha már a hócipõje is tele van a sok aggodalmaskodó anyával megadta nekem a saját mobilszámát, ami azért gondolom nem általános dolog. Mindenesetre engem maga a tény is teljesen lenyûgözött.
Na de visszatérve a dologra, nem tudom miért van az, hogy a rossz élmények ellenére is visszatérünk ugyanoda. Azt hiszem Ilonnál van az igazság, félünk az ismeretlentõl, az újtól, meg gondolom szerepet játszhat benne az a tény is, hogy úgy vagyunk vele, vhogy majd csak túléljük, aztán meg ott a gyerek, nem mindegy mi hogy történt? Talán nincs igényünk a teljességre, talán nem is tudjuk mit kaphatnánk, ezért elfogadjuk azt ami van.
A kórházam topikjában én vagyok a mumus. Engem meg ez döbbent meg, hogy ennyire másképp látom én a dologokat? Vagy csak túl magas az igényszintem? A fene se tudja.
No, nem tudom. Lesz-e tali akkor vagy sem???
Addig is üdv nektek.
Gondoltam hogy vihart kavarok (na nem a gatyában..:-)), de ez van. A Születéskalauzt ismerem. Mind a kettõt. Bár valóban tapasztalható érdemi javulás a második kötetben, én mégsem tartom egyértelmûen meggyõzõ érvrendszernek. Judit abban egyetértünk hogy valóban jelzésértékû, de döntést alapozni a könyvre nem lehet.
Nagyon szeretek itt vitatkozni, és korántsem gondolom azt, hogy egyedüli igazság csakis nálam van. Nem is mondanám azt hogy ez vita lenne, inkább azt hogy jó itt megosztanom másokkal az engem foglalkoztató kérdéseket.
A sztárdokit ismerem személyesen is. Mindkét szülésemnél õ volt az ügyeletes doki, tehát õ végezte a felvételes vizsgálatot rajtam. Nagyon elégedett voltam vele. Anno a nõvérem uitt nála szült, kicsit belé is szerelmesedett, õ volt az aki igazi úriemberként viselkedett mindig. Az pedig hogy mennyire hatékony lehet a munkavégzése nem tudom. Mindenesetre olyan anyuka maradt hozzá hûséges, és ment vissza szülni hozzá újra, akinek a babája nála halt meg szülés közben. Részleteket nem tudok, ezért szándékosan nem állitom azt, hogy az õ hibájából.
Ha az anyák egy része nem éppen észkombájn henderzon, attól még mindenkit megilletne az egyenlõ esély.Nem a szülészek és csecsemõsök fogják megváltani a világot az alatt az 5 nap alatt amit átlagban a kh-ban töltenek el a nõk. Valszeg nem azért kezd el vki fogat mosni mert olyan hatékony népnevelõ munka folyna a kh-ban.Mellesleg nem is hinném, hogy a szülész feladata lenne az is, hogy népnevelje az igénytelen anyákat. Neki egy feladata van: maximálisan teljesiteni a saját szakmájában. Sokszor ez sem teljesül. Elismerem, a csecsemõsök valszeg sokat segithetnek, fõleg az elõször szülõ nõknek. A problémák nemcsak az elsõ 5 napban jelentkeznek. Nagyon sok egyéb fórum van, ahol segitséget kaphatnak. Nekem pl. rengeteg problémám volt a szopizással a fiamnál, bár inkább nem is probléma, hanem az örökös pánik, elég-e a tej, hizik-e rendesen, és itt a bneten rengeteg tanácsot kaptam. Csak pl. Judit (és ez nem titok) segiti itt a szopiügyekben az anyukákat. Szegényt egy csomó blõdli emillel zargattam, mert ha kétségeim támadtak akkor szükségem volt rá. Néha csak annyi, hogy azt mondja, nyugi, jól csinálod. És ez a Szõdy Judit, akinek gondolom néha már a hócipõje is tele van a sok aggodalmaskodó anyával megadta nekem a saját mobilszámát, ami azért gondolom nem általános dolog. Mindenesetre engem maga a tény is teljesen lenyûgözött.
Na de visszatérve a dologra, nem tudom miért van az, hogy a rossz élmények ellenére is visszatérünk ugyanoda. Azt hiszem Ilonnál van az igazság, félünk az ismeretlentõl, az újtól, meg gondolom szerepet játszhat benne az a tény is, hogy úgy vagyunk vele, vhogy majd csak túléljük, aztán meg ott a gyerek, nem mindegy mi hogy történt? Talán nincs igényünk a teljességre, talán nem is tudjuk mit kaphatnánk, ezért elfogadjuk azt ami van.
A kórházam topikjában én vagyok a mumus. Engem meg ez döbbent meg, hogy ennyire másképp látom én a dologokat? Vagy csak túl magas az igényszintem? A fene se tudja.
No, nem tudom. Lesz-e tali akkor vagy sem???
Addig is üdv nektek.
Névtelen!
Te elhitted, amit valaki álltott Papp-ról (ellenõrzés nélkül) majd tovább bonyolítottad és továbi minõsítést fûztél hozzá. Milyen jogon? Szerintem ez az eljárás egyszerûen nem tisztességes. Nem kell P.-t szeretni, lehet vele, vagy az álatla képviselt mézetekkel (ha elõbb megismerted) vitatkozni, de minõsíteni durva dolog. Egyébként, ezt már többször leírtam, az õ merev elutasító álláspontja a szakma álláspontját képviseli, tehát részben ez a dolga, másrészt õszinte meggyõzõdése is. Mégegyszer egyetérteni nem kell, de sértegetni (egy távollévõt különösen) erkölcstelen.
a. véleménye, mint eddig mindíg, nagyon jól kifejezi azt, amit a tisztességes orvosok a mai egészségügyben gondolnak. Különösen javaslom acceptálni, amit a sztárorvosokról, nagymenõkrõl és ezzel kapcsolatban az orvosválasztásról ír (mert én ezt már többször leírtam és keményen kaptam a fejemre miatta)
Szõdy Judit kérdése, ezzel is kapcsolatban, nagyon érdekes (bár ez a topic az otthonszüléssel indult, de már régen az egész egészségügyünkrõl beszélünk, ami nem véletlen). Tényleg miért favorizálnak olyan helyzeteket (horror) vagy orvosokat amirõl-akikrõl bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok? Ezt kb 30 éve nem értem. Segítsetek.
ZA! Én is szeretem a stílusodat.(csak hosszu) Nem hiszem, hogy fenti kérdésemre a válasz: félelem az újtól. Ez csak akkor lehet így, ha úgy gondolkodik az illetõ, hogy máshol még rosszabb. Olvasva ezeket a horrorokat, akár a Tiédet is, ez aligha lehet így. Ha pedig így van ássuk el magunkat.
Te elhitted, amit valaki álltott Papp-ról (ellenõrzés nélkül) majd tovább bonyolítottad és továbi minõsítést fûztél hozzá. Milyen jogon? Szerintem ez az eljárás egyszerûen nem tisztességes. Nem kell P.-t szeretni, lehet vele, vagy az álatla képviselt mézetekkel (ha elõbb megismerted) vitatkozni, de minõsíteni durva dolog. Egyébként, ezt már többször leírtam, az õ merev elutasító álláspontja a szakma álláspontját képviseli, tehát részben ez a dolga, másrészt õszinte meggyõzõdése is. Mégegyszer egyetérteni nem kell, de sértegetni (egy távollévõt különösen) erkölcstelen.
a. véleménye, mint eddig mindíg, nagyon jól kifejezi azt, amit a tisztességes orvosok a mai egészségügyben gondolnak. Különösen javaslom acceptálni, amit a sztárorvosokról, nagymenõkrõl és ezzel kapcsolatban az orvosválasztásról ír (mert én ezt már többször leírtam és keményen kaptam a fejemre miatta)
Szõdy Judit kérdése, ezzel is kapcsolatban, nagyon érdekes (bár ez a topic az otthonszüléssel indult, de már régen az egész egészségügyünkrõl beszélünk, ami nem véletlen). Tényleg miért favorizálnak olyan helyzeteket (horror) vagy orvosokat amirõl-akikrõl bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok? Ezt kb 30 éve nem értem. Segítsetek.
ZA! Én is szeretem a stílusodat.(csak hosszu) Nem hiszem, hogy fenti kérdésemre a válasz: félelem az újtól. Ez csak akkor lehet így, ha úgy gondolkodik az illetõ, hogy máshol még rosszabb. Olvasva ezeket a horrorokat, akár a Tiédet is, ez aligha lehet így. Ha pedig így van ássuk el magunkat.
Pocok!
Köszönöm a segítséget, bár nem vagy teljesen elfogulatlan.De legalább korrekt.
A véleményt elmondani névtelenül semmi kockázattal nem jár, mocskolódni pedig igencsak kényelmes......
Én úgy gondolom, hogy az internet névtelensége sokaknak olyan védelmet nyújt, amit nem érdemelnek meg. Nem véletlen, hogy az igazán komoly emberek mindkét oldalon teljes névvel vállalják véleményüket. Szerintem. (bár a teljes név is lehet álnév)
Köszönöm a segítséget, bár nem vagy teljesen elfogulatlan.De legalább korrekt.
A véleményt elmondani névtelenül semmi kockázattal nem jár, mocskolódni pedig igencsak kényelmes......
Én úgy gondolom, hogy az internet névtelensége sokaknak olyan védelmet nyújt, amit nem érdemelnek meg. Nem véletlen, hogy az igazán komoly emberek mindkét oldalon teljes névvel vállalják véleményüket. Szerintem. (bár a teljes név is lehet álnév)
Sziasztok!
ZA! Nincs tele a hócipõm, mert én is voltam olyan helyzetben, hogy éjjel kettõkor hívtam fel a "hülye kérdéseimmel" az anyukámat, aki ugyan nem nagy szakember, de õt lehetett felhívni...
Akkor akadok ki, amikor a hozzám forduló anya amúgy teljesen rendben lenne, de az anyósa, védõnõje, gyermekorvosa tanácsára valamit rosszul csinál, rosszul értelmez, és utána kemény munkával kell helyreállítani a folyamatokat, vagy a lelki békéjét. (Errõl írtam Incze Gabinak, lehet, hogy föltette már.) Lényeg az, hogy a szopi témában is majdnem akkora gubanc van az egészségügyben, mint a szülés körül. Rettentõen nehéz szemléletet váltani. A legnehezebb az eü. dolgozóknál. Pedig ez nem anyagi kérdés, ugyanúgy, ahogy a szülészeten sem. Csak a szemellenzõt kéne levenni, továbbképzésre járni, esetleg beépíteni a témát az orvosképzés tananyagába. Ja: és a tápszercégek hatása alól kivonódni. (Uez. vonatkozik az orvoslátogatók tevékenységére, doktorok!!!)
PZ.ügyben. Nekem nincs bajom a személyével, elismerem, hogy nagy tudású ember, de a fönt idézett kijelentéseit valóban megtette (Asszem a Szülés újjászületése c. könyvben.)Ez viszont arra vall, hogy egy szemernyit sem hajlandó nyitni, újítani. A vertikális szülésrõl már a XIX. sz-ban jelentek meg közlemények, hogy tényleg az a jobb módszer, anatómiailag legalábbis. Nálunk az 1992-es szegedi konferencián (ami szerintem megmozdította az állóvizet)Hagymássi(y?)-tól kezdve Bálintig sokan beszéltek a szülõsámli elõnyeirõl, és tapasztalataikról. A szakma feje még tíz év múlva is megalázónak, fölöslegesnek tartja ezt a szülési módot. Én próbáltam mindkettõt. Persze, tudom, hogy nem vagyok elég "nagy minta"...
Sziasztok!
Judit
ZA! Nincs tele a hócipõm, mert én is voltam olyan helyzetben, hogy éjjel kettõkor hívtam fel a "hülye kérdéseimmel" az anyukámat, aki ugyan nem nagy szakember, de õt lehetett felhívni...
Akkor akadok ki, amikor a hozzám forduló anya amúgy teljesen rendben lenne, de az anyósa, védõnõje, gyermekorvosa tanácsára valamit rosszul csinál, rosszul értelmez, és utána kemény munkával kell helyreállítani a folyamatokat, vagy a lelki békéjét. (Errõl írtam Incze Gabinak, lehet, hogy föltette már.) Lényeg az, hogy a szopi témában is majdnem akkora gubanc van az egészségügyben, mint a szülés körül. Rettentõen nehéz szemléletet váltani. A legnehezebb az eü. dolgozóknál. Pedig ez nem anyagi kérdés, ugyanúgy, ahogy a szülészeten sem. Csak a szemellenzõt kéne levenni, továbbképzésre járni, esetleg beépíteni a témát az orvosképzés tananyagába. Ja: és a tápszercégek hatása alól kivonódni. (Uez. vonatkozik az orvoslátogatók tevékenységére, doktorok!!!)
PZ.ügyben. Nekem nincs bajom a személyével, elismerem, hogy nagy tudású ember, de a fönt idézett kijelentéseit valóban megtette (Asszem a Szülés újjászületése c. könyvben.)Ez viszont arra vall, hogy egy szemernyit sem hajlandó nyitni, újítani. A vertikális szülésrõl már a XIX. sz-ban jelentek meg közlemények, hogy tényleg az a jobb módszer, anatómiailag legalábbis. Nálunk az 1992-es szegedi konferencián (ami szerintem megmozdította az állóvizet)Hagymássi(y?)-tól kezdve Bálintig sokan beszéltek a szülõsámli elõnyeirõl, és tapasztalataikról. A szakma feje még tíz év múlva is megalázónak, fölöslegesnek tartja ezt a szülési módot. Én próbáltam mindkettõt. Persze, tudom, hogy nem vagyok elég "nagy minta"...
Sziasztok!
Judit
Sziasztok!
"egyesek meg akartak bennünket erõszakolni, és az egynapos szülészetet akarták bevezetni. Ez jókora bevételt jelentett volna nekik. Ellenálltunk, nem engedtünk, szerencsére gyõztünk… Magyarországon a szülõ nõk átlagos egészségügyi felvilágosultsága, kultúráltsága, intelligenciája olyan, hogy mindegyikükre ráfér néhány nap itt bent, a kórházban…"- vélemény az ambuláns szülésrõl
„Nem jó a…függõleges (szülés) sem. Megmondom õszintén, mint látvány, mint élmény, nem egy ízléses dolog. Én, amikor elõször filmen láttam, akkor azt kérdeztem, hogy egyes emberek ezt hogy igényelhetik? Gyakorlatilag a székletürítéssel azonosítani a szülés folyamatát!” „a szülõszékért a gyárak lobbiznak… persze a szülõszékek között is van ízléses!"
A fenti idézetet nem itt a babaneten olvastam elõször...
Ha azonban más merészel ítéletet mondani egy ilyen orvos fölött az már pocskondiázás???
Próbáljunk meg komolyan gondolkodni, vagy nem tetszik ha tükröt állítanak egy orvos elé, hogy lássa, õ vajon mennyire alázta meg a saját pácienseit ilyen kijelentéssel??? "a szülõ nõk átlagos egészségügyi felvilágosultsága"
"mindegyikükre ráfér néhány nap itt bent"
Szomorú, de úgy látszik le sem esik neki a tantusz.
Ezért merem minden szakmai tapasztalata ellenére szûklátókörûnek nevezni. Empátia 00.
Pocok!
Íme egy újabb tükör:
Pont az ilyen véleménynyilvánitások teszik komolytalanná Dr. Papp Zoltánt a döntéshozó (orvosválasztó) szülõ nõk szemében.
Az e-mail címe gondolom fellelhetõ, de egyéb megnyilvánulásaiból látszik, hogy aki képes nõkre nézve ilyen otromba kinyilatkoztatásokat tenni, azt nem érdekli egyáltalán más véleménye a sajátján kívül. Gondoljatok csak az otthonszülés teljes elvetésének gondolatára. De csak megerõszakolták. Kíváncsi leszek a végkifejletre...
Dr. Csákány M. György!
Névtelenség kérdése: tény, hogy nem vacakoltam a regisztrációval (az aláírást vállaltam), megtettem azt már az index-en, ugyanezen a néven. Azt hiszem ez igazán magánügy, részletkérdés. Itt, és az egyszer már begépelt CADves@index.hu címen elérhetõ vagyok annak, aki nagyon meg akar találni. Ha jobban tetszik a CADves aláírás helyett szólíthattok polgári keresznevemen: Erika
Bocs, de a lakcímemet, telefonszámomat nem kívánom publikálni. (Sõt a munkahelyi e-mail címem sem magánvélemények írására, fogadására való.)
MÁSRÉSZT: Honnan tudhatnánk, hogy Dr. Csákány M. György tényleg ugyanaz az orvos, aki praktizál...
Amúgy ha fiktív név az sem igazán mérvadó számomra.
Azaz mindegy, a válaszok többet mondanak ennél.
Akár Rejtõ Jenõ néven is írhat bárki hasonlókat.
CADves
"egyesek meg akartak bennünket erõszakolni, és az egynapos szülészetet akarták bevezetni. Ez jókora bevételt jelentett volna nekik. Ellenálltunk, nem engedtünk, szerencsére gyõztünk… Magyarországon a szülõ nõk átlagos egészségügyi felvilágosultsága, kultúráltsága, intelligenciája olyan, hogy mindegyikükre ráfér néhány nap itt bent, a kórházban…"- vélemény az ambuláns szülésrõl
„Nem jó a…függõleges (szülés) sem. Megmondom õszintén, mint látvány, mint élmény, nem egy ízléses dolog. Én, amikor elõször filmen láttam, akkor azt kérdeztem, hogy egyes emberek ezt hogy igényelhetik? Gyakorlatilag a székletürítéssel azonosítani a szülés folyamatát!” „a szülõszékért a gyárak lobbiznak… persze a szülõszékek között is van ízléses!"
A fenti idézetet nem itt a babaneten olvastam elõször...
Ha azonban más merészel ítéletet mondani egy ilyen orvos fölött az már pocskondiázás???
Próbáljunk meg komolyan gondolkodni, vagy nem tetszik ha tükröt állítanak egy orvos elé, hogy lássa, õ vajon mennyire alázta meg a saját pácienseit ilyen kijelentéssel??? "a szülõ nõk átlagos egészségügyi felvilágosultsága"
"mindegyikükre ráfér néhány nap itt bent"
Szomorú, de úgy látszik le sem esik neki a tantusz.
Ezért merem minden szakmai tapasztalata ellenére szûklátókörûnek nevezni. Empátia 00.
Pocok!
Íme egy újabb tükör:
Pont az ilyen véleménynyilvánitások teszik komolytalanná Dr. Papp Zoltánt a döntéshozó (orvosválasztó) szülõ nõk szemében.
Az e-mail címe gondolom fellelhetõ, de egyéb megnyilvánulásaiból látszik, hogy aki képes nõkre nézve ilyen otromba kinyilatkoztatásokat tenni, azt nem érdekli egyáltalán más véleménye a sajátján kívül. Gondoljatok csak az otthonszülés teljes elvetésének gondolatára. De csak megerõszakolták. Kíváncsi leszek a végkifejletre...
Dr. Csákány M. György!
Névtelenség kérdése: tény, hogy nem vacakoltam a regisztrációval (az aláírást vállaltam), megtettem azt már az index-en, ugyanezen a néven. Azt hiszem ez igazán magánügy, részletkérdés. Itt, és az egyszer már begépelt CADves@index.hu címen elérhetõ vagyok annak, aki nagyon meg akar találni. Ha jobban tetszik a CADves aláírás helyett szólíthattok polgári keresznevemen: Erika
Bocs, de a lakcímemet, telefonszámomat nem kívánom publikálni. (Sõt a munkahelyi e-mail címem sem magánvélemények írására, fogadására való.)
MÁSRÉSZT: Honnan tudhatnánk, hogy Dr. Csákány M. György tényleg ugyanaz az orvos, aki praktizál...
Amúgy ha fiktív név az sem igazán mérvadó számomra.
Azaz mindegy, a válaszok többet mondanak ennél.
Akár Rejtõ Jenõ néven is írhat bárki hasonlókat.
CADves
Persze sok minden igaz, de senkinek sincs joga ítélkezni.
"Ne ítélj, hogy meg ne ítéltessél" (.......)
Az én emilcímem is több helyütt elérhetõ, és az sem zavar, hogy a munkahelyi címemet tudják.
És sokadszor: A szakma vezetõinek (nem csak Papp prof.nak)ÕSZINTE MEGGYÕZÕDÉSE az, hogy az otthonszülés, a kórházi szüléshez képest, veszélyezteti az anyát és a magzatot! Ezt a meggyõzõdést (mármint, hogy õszinte) senkinek sincs jogában megkérdõjelezni. Hogy mit gondol a függõleges szülésrõl, és bármi másról az pedig magánügye. Egyébként az ebben élenjáróként ismert Hagymássy fõorvos (Székesfehérvár) ilyen irányú tudományos tevékenységét éppen Papp prof. támogatta!
Egyébként én is úgy látom, bár ne lenne igazam, hogy az otthonszülés hazai bevezetése után számos tragédia fogja a helyes útra terelni a kérdést Lásd korábbi irásaimat, melyre még ILON is azt írta: nem szeretné, ha GÁ-n kívül más is vezetne itthon otthonszülést.
"Ne ítélj, hogy meg ne ítéltessél" (.......)
Az én emilcímem is több helyütt elérhetõ, és az sem zavar, hogy a munkahelyi címemet tudják.
És sokadszor: A szakma vezetõinek (nem csak Papp prof.nak)ÕSZINTE MEGGYÕZÕDÉSE az, hogy az otthonszülés, a kórházi szüléshez képest, veszélyezteti az anyát és a magzatot! Ezt a meggyõzõdést (mármint, hogy õszinte) senkinek sincs jogában megkérdõjelezni. Hogy mit gondol a függõleges szülésrõl, és bármi másról az pedig magánügye. Egyébként az ebben élenjáróként ismert Hagymássy fõorvos (Székesfehérvár) ilyen irányú tudományos tevékenységét éppen Papp prof. támogatta!
Egyébként én is úgy látom, bár ne lenne igazam, hogy az otthonszülés hazai bevezetése után számos tragédia fogja a helyes útra terelni a kérdést Lásd korábbi irásaimat, melyre még ILON is azt írta: nem szeretné, ha GÁ-n kívül más is vezetne itthon otthonszülést.
Olvaslak benneteket, de a dolognak ez a része már nem érint meg.
Miért most hivatkozik rám megint Csákány M. Gyürgy?
Nem tudok mit kezdeni olyan "õszinte meggyõzõdéssel", ami elzárkózik a másirányú tapasztalatok megismerésétõl és elismerésétõl!!! Vagy talán leülne beszélgetni P. doktor a megnyilvánulásai után G. Á. val?
Nem azt írtam, hogy G.Á.n kívül más ne vezessen otthonszülést, hanem azt, hogy ERRE KÉPZETT személyek vezessenek!!!
Nem számítok a tragédiák helyes útra térítõ hatásában, ez elég nagy felelõtlenség lenne a szakmai grémium részérõl is: csinálják, mi megmondtuk, hogy nem lesz jó!???
Ilon
Miért most hivatkozik rám megint Csákány M. Gyürgy?
Nem tudok mit kezdeni olyan "õszinte meggyõzõdéssel", ami elzárkózik a másirányú tapasztalatok megismerésétõl és elismerésétõl!!! Vagy talán leülne beszélgetni P. doktor a megnyilvánulásai után G. Á. val?
Nem azt írtam, hogy G.Á.n kívül más ne vezessen otthonszülést, hanem azt, hogy ERRE KÉPZETT személyek vezessenek!!!
Nem számítok a tragédiák helyes útra térítõ hatásában, ez elég nagy felelõtlenség lenne a szakmai grémium részérõl is: csinálják, mi megmondtuk, hogy nem lesz jó!???
Ilon
Hogyan választunk orvost?
Nehezen. Nõgyógyászt meg különösen problematikusan, mert mégiscsak ez a legintimebb terület.
Összeszámolva kiderült, kb. 6 nõgyógyászhoz volt betegként több-kevesebb közöm "pályafutásom" során.
Az elsõt idõsebb barátnõm ajánlotta, a gyerekek elõtt és az 1. terhesség 28. hetéig jártam hozzá. Maximálisan meg voltam elégedve, bár nem is volt összehasonlítási alapom.
Õ már szülést nem vezetett, így "átadott" az adott kórházban dolgozó fiatal, rokonszenves orvosnak. Nála született az elsõ 3 gyerekem. (ha én választottam volna az adott kórházból, akkor is õt választottam volna)
Biztos szerencse kérdése is, de mindig ott volt, mikor kellett a szüléseknél, és egyébként is az a típus, aki naponta min. 2x végigjárta az összes betegét a kórtermekben, kedvesen érdeklõdött, stb. De ez nem szakmai minõsítés, és mivel semmi komoly gondom nem volt a szüléseimnél, a szakmai kvalitásait nem is tudtam felmérni.
Viszont bátran ajánlottam a hugomnak. Az õ elsõ babája köldökzsinór gondok miatt halva született. (Érett 3400g magzatként méhen belül elhalt és császárral emelték ki - csak a rend kedvéért.)
És körülötte már voltak nem egyértelmûen pozitív megítélésû dolgok, de laikusként is azt gondolom, nem hibáztatható az orvos a szomorú esetért. Olyasmiért, amit terhesség alatt nem vett észre, vagy nem közölt, amiatt viszont igen.
Negyedik gyereknél váltottam, ilyen is van.  Egyrészt az orvos miatt, bár szívem oda húzott, de a kórház miatt mindenképpen máshol akartam szülni.
Magamban inkább azt nem értem, miért maradtam 3 "gyereken keresztül" abban a kórházban, ahol a körülményekkel annyira elégedetlen voltam?
Tudom a választ, az orvos miatt.
Mert biztonságérzetet adott a szüléseim alatt, hogy õ van ott, és ez akkor fontosabbnak tûnt, mint a rooming-in, az apás szülés, amit a férjem amúgy se akart, a kényelmes fürdõszoba stb.
Ennyi tapasztalat kellett, hogy merjek váltani! Úgy gondoltam, ha ennyi szülés gyakorlatilag gond nélkül lezajlott, akkor ne az legyen a lényeg, hogy van-e PIC, hanem hogy a gyerekemet megszoptathassam szülés után, ne vigyék el, végig velem legyen, akkor szoptathassam, amikor éhes, a férjem is ott lehessen stb.
És ismét hogyan választottam: barátnõ ajánlása alapján. A kórházzal teljesen elégedett is voltam, az orvosommal viszont nem alakult ki olyan bizalmi viszony, hogy a szülés után is hozzá akartam volna járni.
A 4. terhesség alatt voltam még egy orvosnál. Õt a híre alapján „szúrtam ki”, az elvei miatt, kedves is volt, stb., valahogy mégse lett az igazi, mert akkor már kórházat kerestem, nem orvost, és õ nem abban a kórházban volt, amit kinéztem.
Volt még egy SZTK-s orvos, akihez a táppénzes stb. papírok miatt jártam még az elsõ gyerekekkel, nagyon korrekt, felnõttként, egyenrangúként kezelt.
A négy gyerek után megint választottam. Végigzongorázva a lehetõségeket egyik elõzõhöz se mentem vissza, újat kerestem, abszolút saját magamtól (nem barátnõ, nem körzeti).
Egyelõre nagyon korrekt, minden fifikámat tiszteletben tartja. Lehet, hogy megtartom? 
Akkor hogyan is választunk?
Több lehetõség van.
1. a körzeti SZTK-s: a gond nekem az volt az SZTK-s orvosokkal, hogy csak keveset vannak a kórházban, és tapasztaltam, hogy a többi orvos rá se néz más betegére, következésképpen az ilyen betegre alig néz rá valaki. Majd a saját orvosa, aki meg csak 3 naponta megy be esetleg…
2. Barátnõk ajánlása: ez is annyira szubjektív…Pl. az én legtovább tartó orvosom nekem szuper volt, a tesóm már egész mást mondana róla… Tehát ismerni kell a barátnõt, a vele történteket vagy nem történteket, hogy meg lehessen szûrni az információit.
3. Kórház választása, az orvos másodlagos: itt nagyon bízni kell önmagunkban, azoknak jó, akik tudnak nem egy konkrét személyhez kötõdni.
4. Saját kútfõbõl: azaz híre alapján, olvasva, hallva róla vagy tõle dolgokat. Ez is vagy bejön, vagy nem. Nekem egyszer igen, egyszer nem.
Rossz tapasztalatok után mért marad valaki mégis ugyanannál az orvosnál?
Lehetõségek:
1. A másik se lehet jobb.
2. Nem õ tehet róla, mindent megtett, ami tõle tellett, de a felettesek, a rendszer stb….
3. Már nem akarok szülni, amúgy pedig jól megvagyunk, fogamzásgátlás megoldására, szûrõvizsgálatokra, nyavalyákra mindegy, kihez megy az ember.
4. A kórház nagyon jó, ott akarok maradni, az meg ciki lenne, hogy ugyanott másik orvoshoz menni, talán át se venne a másik.
5. Nincs több ötletem…..
Nem gyûjt mindenki 3 gyereknyi tapasztalatot, hogy megérjen benne a váltás gondolata. Nyilván van, aki nem ilyen késõn érõ típus, de aki szül 1-2 gyereket, már túl van az egészen, mire megfogalmazza, hogy talán mégse ott és vele kellett volna másodikra, ha már elsõre se jött be…
Én ennyit tudtam hozzátenni a témához, bocs ha untattam valakit.
Edóka
Nehezen. Nõgyógyászt meg különösen problematikusan, mert mégiscsak ez a legintimebb terület.
Összeszámolva kiderült, kb. 6 nõgyógyászhoz volt betegként több-kevesebb közöm "pályafutásom" során.
Az elsõt idõsebb barátnõm ajánlotta, a gyerekek elõtt és az 1. terhesség 28. hetéig jártam hozzá. Maximálisan meg voltam elégedve, bár nem is volt összehasonlítási alapom.
Õ már szülést nem vezetett, így "átadott" az adott kórházban dolgozó fiatal, rokonszenves orvosnak. Nála született az elsõ 3 gyerekem. (ha én választottam volna az adott kórházból, akkor is õt választottam volna)
Biztos szerencse kérdése is, de mindig ott volt, mikor kellett a szüléseknél, és egyébként is az a típus, aki naponta min. 2x végigjárta az összes betegét a kórtermekben, kedvesen érdeklõdött, stb. De ez nem szakmai minõsítés, és mivel semmi komoly gondom nem volt a szüléseimnél, a szakmai kvalitásait nem is tudtam felmérni.
Viszont bátran ajánlottam a hugomnak. Az õ elsõ babája köldökzsinór gondok miatt halva született. (Érett 3400g magzatként méhen belül elhalt és császárral emelték ki - csak a rend kedvéért.)
És körülötte már voltak nem egyértelmûen pozitív megítélésû dolgok, de laikusként is azt gondolom, nem hibáztatható az orvos a szomorú esetért. Olyasmiért, amit terhesség alatt nem vett észre, vagy nem közölt, amiatt viszont igen.
Negyedik gyereknél váltottam, ilyen is van.  Egyrészt az orvos miatt, bár szívem oda húzott, de a kórház miatt mindenképpen máshol akartam szülni.
Magamban inkább azt nem értem, miért maradtam 3 "gyereken keresztül" abban a kórházban, ahol a körülményekkel annyira elégedetlen voltam?
Tudom a választ, az orvos miatt.
Mert biztonságérzetet adott a szüléseim alatt, hogy õ van ott, és ez akkor fontosabbnak tûnt, mint a rooming-in, az apás szülés, amit a férjem amúgy se akart, a kényelmes fürdõszoba stb.
Ennyi tapasztalat kellett, hogy merjek váltani! Úgy gondoltam, ha ennyi szülés gyakorlatilag gond nélkül lezajlott, akkor ne az legyen a lényeg, hogy van-e PIC, hanem hogy a gyerekemet megszoptathassam szülés után, ne vigyék el, végig velem legyen, akkor szoptathassam, amikor éhes, a férjem is ott lehessen stb.
És ismét hogyan választottam: barátnõ ajánlása alapján. A kórházzal teljesen elégedett is voltam, az orvosommal viszont nem alakult ki olyan bizalmi viszony, hogy a szülés után is hozzá akartam volna járni.
A 4. terhesség alatt voltam még egy orvosnál. Õt a híre alapján „szúrtam ki”, az elvei miatt, kedves is volt, stb., valahogy mégse lett az igazi, mert akkor már kórházat kerestem, nem orvost, és õ nem abban a kórházban volt, amit kinéztem.
Volt még egy SZTK-s orvos, akihez a táppénzes stb. papírok miatt jártam még az elsõ gyerekekkel, nagyon korrekt, felnõttként, egyenrangúként kezelt.
A négy gyerek után megint választottam. Végigzongorázva a lehetõségeket egyik elõzõhöz se mentem vissza, újat kerestem, abszolút saját magamtól (nem barátnõ, nem körzeti).
Egyelõre nagyon korrekt, minden fifikámat tiszteletben tartja. Lehet, hogy megtartom? 
Akkor hogyan is választunk?
Több lehetõség van.
1. a körzeti SZTK-s: a gond nekem az volt az SZTK-s orvosokkal, hogy csak keveset vannak a kórházban, és tapasztaltam, hogy a többi orvos rá se néz más betegére, következésképpen az ilyen betegre alig néz rá valaki. Majd a saját orvosa, aki meg csak 3 naponta megy be esetleg…
2. Barátnõk ajánlása: ez is annyira szubjektív…Pl. az én legtovább tartó orvosom nekem szuper volt, a tesóm már egész mást mondana róla… Tehát ismerni kell a barátnõt, a vele történteket vagy nem történteket, hogy meg lehessen szûrni az információit.
3. Kórház választása, az orvos másodlagos: itt nagyon bízni kell önmagunkban, azoknak jó, akik tudnak nem egy konkrét személyhez kötõdni.
4. Saját kútfõbõl: azaz híre alapján, olvasva, hallva róla vagy tõle dolgokat. Ez is vagy bejön, vagy nem. Nekem egyszer igen, egyszer nem.
Rossz tapasztalatok után mért marad valaki mégis ugyanannál az orvosnál?
Lehetõségek:
1. A másik se lehet jobb.
2. Nem õ tehet róla, mindent megtett, ami tõle tellett, de a felettesek, a rendszer stb….
3. Már nem akarok szülni, amúgy pedig jól megvagyunk, fogamzásgátlás megoldására, szûrõvizsgálatokra, nyavalyákra mindegy, kihez megy az ember.
4. A kórház nagyon jó, ott akarok maradni, az meg ciki lenne, hogy ugyanott másik orvoshoz menni, talán át se venne a másik.
5. Nincs több ötletem…..
Nem gyûjt mindenki 3 gyereknyi tapasztalatot, hogy megérjen benne a váltás gondolata. Nyilván van, aki nem ilyen késõn érõ típus, de aki szül 1-2 gyereket, már túl van az egészen, mire megfogalmazza, hogy talán mégse ott és vele kellett volna másodikra, ha már elsõre se jött be…
Én ennyit tudtam hozzátenni a témához, bocs ha untattam valakit.
Edóka
Gyuri!
"Én úgy gondolom, hogy az internet névtelensége sokaknak olyan védelmet nyújt, amit nem érdemelnek meg. Nem véletlen, hogy az igazán komoly emberek mindkét oldalon teljes névvel vállalják véleményüket. Szerintem. (bár a teljes név is lehet álnév)"
Ezzel talán kicsit túllõttél a célon...
A neten megszokott dolog a becenév (nickname) választása. A névtelenség tényleg zavaró. De hogy azok lennének az igazán komoly emberek, akik teljes névvel írnak....??
Akkor itt csak Szõdy Judit, Nováky Rita, Fülöp Tamás és Te vagytok komoly emberek?
Ugye nem gondolod komolyan???
Mindenkihez:
Nem akkor kellene találkozni, ha már lesz rendelet, törvény, jogszabály vagy micsoda...? Én eredetileg erre gondoltam. Bár nem tudom, mikor lesz, lesz-e egyáltalán. Talizzunk akkor, ha már lesz valami fejlemény, jó?
Az elõzõ szövegemben sajna a smiley-k (ha jól írom) krixkraxokká változtak, így ez a rész nem élvezhetõ. Úgy látszik, a Word és a Babanet még nincs szinkronban..
Edóka
"Én úgy gondolom, hogy az internet névtelensége sokaknak olyan védelmet nyújt, amit nem érdemelnek meg. Nem véletlen, hogy az igazán komoly emberek mindkét oldalon teljes névvel vállalják véleményüket. Szerintem. (bár a teljes név is lehet álnév)"
Ezzel talán kicsit túllõttél a célon...
A neten megszokott dolog a becenév (nickname) választása. A névtelenség tényleg zavaró. De hogy azok lennének az igazán komoly emberek, akik teljes névvel írnak....??
Akkor itt csak Szõdy Judit, Nováky Rita, Fülöp Tamás és Te vagytok komoly emberek?
Ugye nem gondolod komolyan???
Mindenkihez:
Nem akkor kellene találkozni, ha már lesz rendelet, törvény, jogszabály vagy micsoda...? Én eredetileg erre gondoltam. Bár nem tudom, mikor lesz, lesz-e egyáltalán. Talizzunk akkor, ha már lesz valami fejlemény, jó?
Az elõzõ szövegemben sajna a smiley-k (ha jól írom) krixkraxokká változtak, így ez a rész nem élvezhetõ. Úgy látszik, a Word és a Babanet még nincs szinkronban..
Edóka
Edóka!
Nem csak a Word és a Babanet karakterkészlete nincs szinkronban.
Tényleg úgy gondolom, hogy egy vita akkor értékelhetõ igazán, ha a résztvevõk ismerik egymást. Megismerik egymás körülményeit, a foglakozás pl. igen sokat megmagyaráz az illetõ gondolatvilágából, hozzásegít érvrendszerének megismeréséhez. Nem véletlen, hogy termékeny vitát igazán olyanok folytathatnak, akik ismerik egymást. Bizony a felsoroltakat én mind ismerem személyesen is (bizony Szõdy Juditot is, lehet, hogy õ most ezen csodálkozik, de már találkoztunk) és fõként tudom, hogy kicsoda. (mert hogy minden ember egy csoda). Azaz igazán nem a név a fontos, ezért például el tudom fogadni azt, hogy nick-nevet olvasok, de tudom róla, hogy orvos, konduktor, vagy háztatásbeli. Adott helyzetben ez is elég, de azt hiszem Neked sem elég az, hogy orvos, amig meg nem ismered tartasz tõle. Hát ezért gondolom, a vita komolysága miatt, hogy akit ismerek azzal tudok komolyan vitatkozni, számomra tehát õk a komoly emberek (megnegedem ebbõl a szûk nézõpontból).
Az orvosválasztásról: precizen látszik a leírásodból, hogy ez egy lutri. És ez a baj. Boldog országokban ugyanis nem kell orvost választani, biztos lehetsz abban, hogy bárhova mész ugyanavval a felelõs (ez a lényeg) szakértelemmel fogsz találkozni. Biztos,hogy a lelki körülmények nem lesznek azonosak, de adott a lehetõség, hogy ezt Te magad alakíthasd, van ehhez is szaksegítség. De lényeg a szakmai megbízhatóság. Én ugyanis úgy gondolom, hogy messze az az elsõ. Persze az is a véleményem, hogy a szakmához az empatikus megközelítés is hozzátartozik, a szakmai munka része!
Az hogy a doktor szimpi az egy borzasztó veszélyes játék. Az, hogy naponta kétszer meglátogatja a betegeit az jelentheti azt, (nálunk) hogy kedves ember, jelentheti azt, hogy lelkiismeretes, de jelentheti azt is, hogy bizonytalan, és sajnos szerintem fõként azt jelenti, hogy "muzsikál" (ha érted mire gondolok). Ha nem így lenne, akkor mindenki egyformán tenné a dolgát, egy szakmai elõírás (minõségbiztosítás) szerint.....
Sokat locsogok.
Nem csak a Word és a Babanet karakterkészlete nincs szinkronban.
Tényleg úgy gondolom, hogy egy vita akkor értékelhetõ igazán, ha a résztvevõk ismerik egymást. Megismerik egymás körülményeit, a foglakozás pl. igen sokat megmagyaráz az illetõ gondolatvilágából, hozzásegít érvrendszerének megismeréséhez. Nem véletlen, hogy termékeny vitát igazán olyanok folytathatnak, akik ismerik egymást. Bizony a felsoroltakat én mind ismerem személyesen is (bizony Szõdy Juditot is, lehet, hogy õ most ezen csodálkozik, de már találkoztunk) és fõként tudom, hogy kicsoda. (mert hogy minden ember egy csoda). Azaz igazán nem a név a fontos, ezért például el tudom fogadni azt, hogy nick-nevet olvasok, de tudom róla, hogy orvos, konduktor, vagy háztatásbeli. Adott helyzetben ez is elég, de azt hiszem Neked sem elég az, hogy orvos, amig meg nem ismered tartasz tõle. Hát ezért gondolom, a vita komolysága miatt, hogy akit ismerek azzal tudok komolyan vitatkozni, számomra tehát õk a komoly emberek (megnegedem ebbõl a szûk nézõpontból).
Az orvosválasztásról: precizen látszik a leírásodból, hogy ez egy lutri. És ez a baj. Boldog országokban ugyanis nem kell orvost választani, biztos lehetsz abban, hogy bárhova mész ugyanavval a felelõs (ez a lényeg) szakértelemmel fogsz találkozni. Biztos,hogy a lelki körülmények nem lesznek azonosak, de adott a lehetõség, hogy ezt Te magad alakíthasd, van ehhez is szaksegítség. De lényeg a szakmai megbízhatóság. Én ugyanis úgy gondolom, hogy messze az az elsõ. Persze az is a véleményem, hogy a szakmához az empatikus megközelítés is hozzátartozik, a szakmai munka része!
Az hogy a doktor szimpi az egy borzasztó veszélyes játék. Az, hogy naponta kétszer meglátogatja a betegeit az jelentheti azt, (nálunk) hogy kedves ember, jelentheti azt, hogy lelkiismeretes, de jelentheti azt is, hogy bizonytalan, és sajnos szerintem fõként azt jelenti, hogy "muzsikál" (ha érted mire gondolok). Ha nem így lenne, akkor mindenki egyformán tenné a dolgát, egy szakmai elõírás (minõségbiztosítás) szerint.....
Sokat locsogok.
Gyuri!
Fontos dolgot említettél. Én is másként írok azoknak, akiket ismerek személyesen. De a lehetõség neked is adott (volt és lesz), úgymint topikos teázós találkozó...
Ott lehet(ett) nevet és arcot kapni a nicknevekhez.
Számtalan oka lehet annak, ha valaki itt nem ír teljes névvel. Én pl. olyan sokat locsogok "ismerõseimrõl", hogy nem akarnám õket az ország nyilvánossága elé tárni, mert mindig van egy "ismerõs ismerõse", aki ebbe beleolvashat és rájuk ismerhet.
Egyébként meg idõnként vicces olvasni azokat, akiket én ismerek, de egymást nem ismerik, és olyanokat írnak...
Orvosválasztás: Te orvosként nézed a dolgot, én nõként és páciensként.
Igen, nyilván a szakmai tudás az elsõ. De nem mindegy, ki hogy adja el a tudását. Lehet goromba pokróc, bár okos, lehet üresfejû sármõr (ez nagyon tetszett!!! A-nak), és az utóbbinak nagyobb esélye van a sztárdoktorrá válásra - sajnos. Fõleg abban a 90%-ban (vagy legyen 70, mindegy), ahol a szülés jórészt orvosi segítség nélkül is lezajlana. Ott elég mosolyogni, kis túlzással.
DE: bármennyire is szakma, ez annyira intim terület, hogy bármilyen okos pokróchoz se mennék, esetleg életveszélyben.
Biztos nem újság, de a nõk ilyen intimen csak a férjük, élettársuk, szeretõjük...és a nõgyógyászuk elõtt mutatkoznak. És nem mindegy, ki elõtt érzik magukat abszolút põrén!
Na ezért sem értem, mért marad az orvosánál az, aki elégedetlen, megalázva stb. érzi magát...
A lutriról még: ha a férjem valakinek a cégünket ismerteti, csatoljuk a referenciákat. És egy orvos? Ami szájhagyomány útján terjed, azt tudjuk róla... Eszembe se jutott volna megkérdezni, hány szülést vezetett már, hány gyerek/anya sérült, halt meg stb. Mert utánanézni úgyse tudok (vagy igen?), a bizonyítványt meg mindig lehet magyarázni...
"Muzsikál"- tetszik Azért én szeretem a zenét...
Edóka
Fontos dolgot említettél.
Én is másként írok azoknak, akiket ismerek személyesen. De a lehetõség neked is adott (volt és lesz), úgymint topikos teázós találkozó... Ott lehet(ett) nevet és arcot kapni a nicknevekhez.
Számtalan oka lehet annak, ha valaki itt nem ír teljes névvel. Én pl. olyan sokat locsogok "ismerõseimrõl", hogy nem akarnám õket az ország nyilvánossága elé tárni, mert mindig van egy "ismerõs ismerõse", aki ebbe beleolvashat és rájuk ismerhet.
Egyébként meg idõnként vicces olvasni azokat, akiket én ismerek, de egymást nem ismerik, és olyanokat írnak...
Orvosválasztás: Te orvosként nézed a dolgot, én nõként és páciensként.
Igen, nyilván a szakmai tudás az elsõ. De nem mindegy, ki hogy adja el a tudását. Lehet goromba pokróc, bár okos, lehet üresfejû sármõr (ez nagyon tetszett!!! A-nak), és az utóbbinak nagyobb esélye van a sztárdoktorrá válásra - sajnos. Fõleg abban a 90%-ban (vagy legyen 70, mindegy), ahol a szülés jórészt orvosi segítség nélkül is lezajlana. Ott elég mosolyogni, kis túlzással.
DE: bármennyire is szakma, ez annyira intim terület, hogy bármilyen okos pokróchoz se mennék, esetleg életveszélyben.
Biztos nem újság, de a nõk ilyen intimen csak a férjük, élettársuk, szeretõjük...és a nõgyógyászuk elõtt mutatkoznak. És nem mindegy, ki elõtt érzik magukat abszolút põrén!
Na ezért sem értem, mért marad az orvosánál az, aki elégedetlen, megalázva stb. érzi magát...
A lutriról még: ha a férjem valakinek a cégünket ismerteti, csatoljuk a referenciákat. És egy orvos? Ami szájhagyomány útján terjed, azt tudjuk róla... Eszembe se jutott volna megkérdezni, hány szülést vezetett már, hány gyerek/anya sérült, halt meg stb. Mert utánanézni úgyse tudok (vagy igen?), a bizonyítványt meg mindig lehet magyarázni...
"Muzsikál"- tetszik
Azért én szeretem a zenét... Edóka
Edóka!
Elvileg minden orvosi viszgálatnak (így tanították az egyetemen) a beteg megtekintésével és minden részének megtapintásával kellene kezdõdni (akkor mondjuk egy gégész is észrevenne egy emlõrákot), azaz põrén ..... (nem csak a nõgyógyász) De ez sajnos ma már nincs így:
Vicc:
Ídõsebb hölgy meséli: Érdekes 30 évvel ezelõtt még milyen fejletlen volt az orvostudomány. Mikor elmenten az orvoshoz, levetkõztetett és megvizsgált. Ma már csak annyit mond, hogy "nyújts ki a nyelvét", és az is elég a diagnózishoz!
Elvileg minden orvosi viszgálatnak (így tanították az egyetemen) a beteg megtekintésével és minden részének megtapintásával kellene kezdõdni (akkor mondjuk egy gégész is észrevenne egy emlõrákot), azaz põrén ..... (nem csak a nõgyógyász) De ez sajnos ma már nincs így:
Vicc:
Ídõsebb hölgy meséli: Érdekes 30 évvel ezelõtt még milyen fejletlen volt az orvostudomány. Mikor elmenten az orvoshoz, levetkõztetett és megvizsgált. Ma már csak annyit mond, hogy "nyújts ki a nyelvét", és az is elég a diagnózishoz!
Off.
Kedves Gyuri? Kiváncsivá tettél, hol találkoztunk?
Amúgy én pancserságból szereplek a teljes nevemen. Egyszerûen, és naívan kitöltöttem minden rubrikát, amire a gép rákérdezett. Úgyhogy ne tekintsetek úgy, mint a nevét vállaló hõst! Amúgy, név nélkül is ugyanetzt írtam volna.
Vártam a véleményeket PZ. címeirõl. Mit gondoltok róla?
J.
Kedves Gyuri? Kiváncsivá tettél, hol találkoztunk?
Amúgy én pancserságból szereplek a teljes nevemen. Egyszerûen, és naívan kitöltöttem minden rubrikát, amire a gép rákérdezett. Úgyhogy ne tekintsetek úgy, mint a nevét vállaló hõst! Amúgy, név nélkül is ugyanetzt írtam volna.
Vártam a véleményeket PZ. címeirõl. Mit gondoltok róla?
J.
Gyuri!
A vicc jó, de azért érted ugye, mirõl beszélek?
"Hogy mit gondol a függõleges szülésrõl, és bármi másról az pedig magánügye."
Nem értek vele egyet. Papp prof. olyan pozícióban van, ahol ilyen kérdés nem lehet a magánügye.
Nincs abban a helyzetben, hogy szakmai kérdésben, nyilvánosság elõtt magánvéleményt mondjon. Még ha ki is jelenti, hogy ez csak magánvélemény, akkor sem az, mert befolyásolja vele a szakmát.
A "boldogabb országokat" többször emlegeted. Miért mások ott az orvosok? Egy minõségbiztosítástól megváltozik a szemléletük? Nem is az övék, a fõnökeik szemlélete.
Hova teszik akkor a "kutyaütõket"?
Én nem tudom, milyen reform változtathatja meg alapvetõen a rendszert... De hogy kaphatnám bárhol ugyanazt a hozzáértést?
A helyi SZTK-s sebész úgy elszúrta a lábujjaimat baromi egyszerû beavatkozásnál, hogy minden orvos csodájára járt a Mentõkórházban. Szintén helyi ügyeletes gyerekorvoshoz már el se megyünk, csak végszükségben...Fül-orr-gégész se mindegy, hihetetlen, de a fiamnál egy egyszerû fülzsírdugót nem tudott eltávolítani az egyik...
És akkor ez mind rutin beavatkozás volt, aminél azt gondoltam, bármelyik szakorvos jól csinálja. Tévedtem.
Hogy pozitív legyen a végkifejlet, azért mindig megtaláltam a megfelelõ orvost is, még ha nem is elsõre.
Edóka
Teljes név emilben bármikor elérhetõ
kiedit@freestart.hu
A vicc jó, de azért érted ugye, mirõl beszélek?
"Hogy mit gondol a függõleges szülésrõl, és bármi másról az pedig magánügye."
Nem értek vele egyet. Papp prof. olyan pozícióban van, ahol ilyen kérdés nem lehet a magánügye.
Nincs abban a helyzetben, hogy szakmai kérdésben, nyilvánosság elõtt magánvéleményt mondjon. Még ha ki is jelenti, hogy ez csak magánvélemény, akkor sem az, mert befolyásolja vele a szakmát.
A "boldogabb országokat" többször emlegeted. Miért mások ott az orvosok? Egy minõségbiztosítástól megváltozik a szemléletük? Nem is az övék, a fõnökeik szemlélete.
Hova teszik akkor a "kutyaütõket"?
Én nem tudom, milyen reform változtathatja meg alapvetõen a rendszert... De hogy kaphatnám bárhol ugyanazt a hozzáértést?
A helyi SZTK-s sebész úgy elszúrta a lábujjaimat baromi egyszerû beavatkozásnál, hogy minden orvos csodájára járt a Mentõkórházban. Szintén helyi ügyeletes gyerekorvoshoz már el se megyünk, csak végszükségben...Fül-orr-gégész se mindegy, hihetetlen, de a fiamnál egy egyszerû fülzsírdugót nem tudott eltávolítani az egyik...
És akkor ez mind rutin beavatkozás volt, aminél azt gondoltam, bármelyik szakorvos jól csinálja. Tévedtem.
Hogy pozitív legyen a végkifejlet, azért mindig megtaláltam a megfelelõ orvost is, még ha nem is elsõre.
Edóka
Teljes név emilben bármikor elérhetõ
kiedit@freestart.hu
." Papp prof. olyan pozícióban van, ahol ilyen kérdés nem lehet a magánügye.
Nincs abban a helyzetben, hogy szakmai kérdésben, nyilvánosság elõtt magánvéleményt mondjon. Még ha ki is jelenti, hogy ez csak magánvélemény, akkor sem az, mert befolyásolja vele a szakmát. "
Tökéletesen egyetértek Edóval. Off: új cim? A régi akkor már nem érvényes?
Találkozni már sohasem fogunk?
ZA
Nincs abban a helyzetben, hogy szakmai kérdésben, nyilvánosság elõtt magánvéleményt mondjon. Még ha ki is jelenti, hogy ez csak magánvélemény, akkor sem az, mert befolyásolja vele a szakmát. "
Tökéletesen egyetértek Edóval. Off: új cim? A régi akkor már nem érvényes?
Találkozni már sohasem fogunk?
ZA
Túlbecsülitek Papp prof. hatalmát. Azért lehet magánvéleménye neki is.
Boldogabb világ, magánbiztosítók. Röviden:
A rendszer egy hármas ellenõrzés alatt mûködik, amit a pénz mozgat.
1. A biztosítók. Mindenki csak arra az ellátásra jogosult amire a biztosítása szól, de arra mindíg, és ha szövõdmény van az nagyon gyorsan kiderül, személyre szólóan, mert a szövõdmények ellátása többe kerül, ha valakinek sok a szövõdménye, a biztosító ezt észleli....
2. Kórházi management. Észleli a kórház is mert többe kerül az általa kezelt betegek ellátása, a kórház pedig nem fog ujra szerzõdni azzal, aki drágán dolgozik....
3. Ügyvédi kontrol. Sok szövõdmény sok per, sokba kerül a felelõsségbiztosítónak, emeli a díjat, végül ez olyan magas lesz, hogy nem keres annyit, abba kell hagyni, a sok-szövõdményes(rossz)dr. kiszorul a szakmából.
Mindezek miatt érdemes magtanulni a szakmát, és épp ezért az oktatás színvonala is egyenletesebb, kevés a "kutyaütõ".
Hát valahogy így (persze röviden)
Boldogabb világ, magánbiztosítók. Röviden:
A rendszer egy hármas ellenõrzés alatt mûködik, amit a pénz mozgat.
1. A biztosítók. Mindenki csak arra az ellátásra jogosult amire a biztosítása szól, de arra mindíg, és ha szövõdmény van az nagyon gyorsan kiderül, személyre szólóan, mert a szövõdmények ellátása többe kerül, ha valakinek sok a szövõdménye, a biztosító ezt észleli....
2. Kórházi management. Észleli a kórház is mert többe kerül az általa kezelt betegek ellátása, a kórház pedig nem fog ujra szerzõdni azzal, aki drágán dolgozik....
3. Ügyvédi kontrol. Sok szövõdmény sok per, sokba kerül a felelõsségbiztosítónak, emeli a díjat, végül ez olyan magas lesz, hogy nem keres annyit, abba kell hagyni, a sok-szövõdményes(rossz)dr. kiszorul a szakmából.
Mindezek miatt érdemes magtanulni a szakmát, és épp ezért az oktatás színvonala is egyenletesebb, kevés a "kutyaütõ".
Hát valahogy így (persze röviden)
Bocs, de elsoszulottem megszakitotta a kapcsolatot... en irtam az elobb 2 -szer uigyanazt gyermekem aktiv kozremukodesevel.
Mivel ket eve a csecsemosok rezserol semmi pozitivat sem kaptam, helyette reggel es este "titokban" tapszereztek a fiamat, mivel nagy sulyjal szuletett. Ennek a logikajat azota sem ertem, de a korhazban ilyen korulmenyek kozott eltoltott 5 napot eleg nehez volt " hatastalanitani", most nem reszletezem, hogy tetelesen hogyan es mi mindenben tajekoztattak felre, mi mindenben nem elhettem a jogaimmal . Na, ezt szeretnem kihagyni masodik ygermekem szuletesekor. Remelem minden rendben megy majd, es akkor hamar " le tudok lepni" a korhazbol, csak nem tudom mi kell hozza, pl.: " jovahagyas " a gyerekorvostol, vagy hasonlo fontossagok... KElore is koszonom segitsegeteket.
Edit
Mivel ket eve a csecsemosok rezserol semmi pozitivat sem kaptam, helyette reggel es este "titokban" tapszereztek a fiamat, mivel nagy sulyjal szuletett. Ennek a logikajat azota sem ertem, de a korhazban ilyen korulmenyek kozott eltoltott 5 napot eleg nehez volt " hatastalanitani", most nem reszletezem, hogy tetelesen hogyan es mi mindenben tajekoztattak felre, mi mindenben nem elhettem a jogaimmal . Na, ezt szeretnem kihagyni masodik ygermekem szuletesekor. Remelem minden rendben megy majd, es akkor hamar " le tudok lepni" a korhazbol, csak nem tudom mi kell hozza, pl.: " jovahagyas " a gyerekorvostol, vagy hasonlo fontossagok... KElore is koszonom segitsegeteket.
Edit
Edit!
Menj olyan helyre, ahol ezt elõre meg lehet beszélni.
de.
A gyerekorvosok több dolog miatt nem szeretik "túl korán" hazaengedni a gyereket.
1. A PKU szûrést akkor lehet hatékonyan végezni, ha a gyerek már legalább napi 1-200 ml tejet szopott (kapott). Elõbb a szûrés gyakra álnegatív, azaz a baba súlyos beteg, de a teszt nem mutatja.....
Megoldás: megbeszélni, hogy a gyereket pár nap múlva visszahozom...
2. Voltak korábban ilyen kisérletek, melyek kudarccal zárultak, mert a gyerekek igen nagy része került hamar vissza a kórházba kiszáradás, sárgaság miatt. Ezért a "Gyerek Szakmai kollégium" nem javasolja ezt.
Megoldás: megbeszélni az aktuális gyerekorvossal, és fõként a szoptatás!
Menj olyan helyre, ahol ezt elõre meg lehet beszélni.
de.
A gyerekorvosok több dolog miatt nem szeretik "túl korán" hazaengedni a gyereket.
1. A PKU szûrést akkor lehet hatékonyan végezni, ha a gyerek már legalább napi 1-200 ml tejet szopott (kapott). Elõbb a szûrés gyakra álnegatív, azaz a baba súlyos beteg, de a teszt nem mutatja.....
Megoldás: megbeszélni, hogy a gyereket pár nap múlva visszahozom...
2. Voltak korábban ilyen kisérletek, melyek kudarccal zárultak, mert a gyerekek igen nagy része került hamar vissza a kórházba kiszáradás, sárgaság miatt. Ezért a "Gyerek Szakmai kollégium" nem javasolja ezt.
Megoldás: megbeszélni az aktuális gyerekorvossal, és fõként a szoptatás!
Kedves mindenki, azt hiszem mi is gratulálhatunk, ugyanis megszületett Mia kisbabája (az elõzõ otthonszülési kisérlet után kórházban).
Sok boldogságot neki, mert ugye tudjuk: mindegy hogy hol születik az a baba, lényeg hogy az anya igényei maradéktalanul teljesüljenek.
Mia, ha idõd engedi jelentkezz itt is, és meg 1x sok-sok gratula a kicsi Somához, aki nem olyan kicsi! :-))idõdSziasztok,
"Április 14-én 18.15-kor megérkezett a kis Soma. 3290g és 55 cm, ami meglepõen kicsinek tûnik, mikor kézbeveszi az ember. A szülés részleteirõl majd késõbb.
Mindenkinek jó pocakoskodást!
Mia."
Sok boldogságot neki, mert ugye tudjuk: mindegy hogy hol születik az a baba, lényeg hogy az anya igényei maradéktalanul teljesüljenek.
Mia, ha idõd engedi jelentkezz itt is, és meg 1x sok-sok gratula a kicsi Somához, aki nem olyan kicsi! :-))idõdSziasztok,
"Április 14-én 18.15-kor megérkezett a kis Soma. 3290g és 55 cm, ami meglepõen kicsinek tûnik, mikor kézbeveszi az ember. A szülés részleteirõl majd késõbb.
Mindenkinek jó pocakoskodást!
Mia."
Sziasztok,
Köszönöm a gratulációkat.
Szerencsére annak ellenére, hogy kórházban szültem, sikerült teljesen háborítatlanul, persze ezt jó sokat kellett egyeztetni a doktorral. (Szerintem a mai napig nem érti miért akartam így, de belement.)
Erõs 5 perces fájásokkal mentünk be a kórházba reggel hétkor. A szülésznõt rábeszéltük, hogy ne szóljon az ügyeletes orvosnak, hanem várjuk meg a választottat, aki már úton volt. Megvizsgált és bõ 3 ujjnyi volt a méhszáj. Ekkor javasolta, hogy repesszük meg a burkot, és nagyon gyorsan megszülethet a baba. Nem egyeztünk bele. Ezt is megbeszéltük elõre, úgyhogy a doki mondta, hogy majd szóljunk ha akaunk valamit tõle, õ másnap délutánig ráér. Ekkor érzetem szerint teljesen elmúltak a fájások.
A férjemmel bementünk egy szülõszobába,felfeküdtünk a szülõágyra, és mindketten aludtunk egy jót. Ez volt az ismerkedés a helyszínnel. Tízkor felkeltem és tornáztam egy kicsit, de még mindig nem éreztem semmit. Délig volt két fájás, de nem valami erõs. Ekkor bejött a doktor megkérdezni mi újság. Megvizsgált, és csodák csodájára eltûnt a méhszáj. Ezen a ponton beleegyeztem a burokrepesztésbe, hátha jönnek a tolófájások. Ennek ellenére délután háromig nagyon lassan erõsödött, pedig végig álltam, mozogtam, legugoltam, felálltam, stb. Szerencsére az Ági által javasolt illóolajokat lehetett használni fájdalomcsillapításként, és Tomi nagyon profin segített mindenben, úgyhogy a szülésznõ csak ült a sarokban, mintha ott sem lenne. A kitoláshoz behívta az orvost, akkor õ foglalta el a széket, és szülésznõn volt a sor, hogy segédkezzen a gátvédelemnél. Nagyon lassan bújt ki a baba, mert a méhösszehúzódások még mindig nem voltak elég intenzívek. A doki halkan felajánlott oxitocint és hogy belekönyököla hasamba, hogy segítsen. Mindkettõre nemet mondtam, és több szó nem esett róla. A fájások alatt nagyon furán éreztem magam, néha úgy éreztem elájulok, néha meg kifejezetten öröm és boldogság töltött el. A legszebb az volt, hogy láthattam kibújni a kisfiamat. Függõlegesen, ülve szültem, nem használtam az autómatice szülõágyat.
A bébi három órát töltött velünk, mert adaptációs zavar miatt betették inkubátorba. Egyedül miatta örülök, hogy végül nem otthon szültünk, mert késõbb még két napot kellett kék fény alatt töltenie. Tudom, hogy ezt otthon is meg lehet oldani, de én biztos halálra aggódtam volna magam.
A férjem az elsõ éjszakát velem töltötte a kórházban, ez csodálatos volt, nem voltam nõvérekre rászorulva, helyette zavartalanul örültünk.
Egy szó, mint száz, nehéz volt megszervezni, megtalálni az orvost, szülésznõt stb., de sikerült. Nem értem, hogy mások miért nem veszik figyelembe az anya igényeit. Pénzbe nem kerülne, és az orvosnak is kényelmesebb lenne. A miénknek pl. semmi dolga nem volt.
Mia
Köszönöm a gratulációkat.
Szerencsére annak ellenére, hogy kórházban szültem, sikerült teljesen háborítatlanul, persze ezt jó sokat kellett egyeztetni a doktorral. (Szerintem a mai napig nem érti miért akartam így, de belement.)
Erõs 5 perces fájásokkal mentünk be a kórházba reggel hétkor. A szülésznõt rábeszéltük, hogy ne szóljon az ügyeletes orvosnak, hanem várjuk meg a választottat, aki már úton volt. Megvizsgált és bõ 3 ujjnyi volt a méhszáj. Ekkor javasolta, hogy repesszük meg a burkot, és nagyon gyorsan megszülethet a baba. Nem egyeztünk bele. Ezt is megbeszéltük elõre, úgyhogy a doki mondta, hogy majd szóljunk ha akaunk valamit tõle, õ másnap délutánig ráér. Ekkor érzetem szerint teljesen elmúltak a fájások.
A férjemmel bementünk egy szülõszobába,felfeküdtünk a szülõágyra, és mindketten aludtunk egy jót. Ez volt az ismerkedés a helyszínnel. Tízkor felkeltem és tornáztam egy kicsit, de még mindig nem éreztem semmit. Délig volt két fájás, de nem valami erõs. Ekkor bejött a doktor megkérdezni mi újság. Megvizsgált, és csodák csodájára eltûnt a méhszáj. Ezen a ponton beleegyeztem a burokrepesztésbe, hátha jönnek a tolófájások. Ennek ellenére délután háromig nagyon lassan erõsödött, pedig végig álltam, mozogtam, legugoltam, felálltam, stb. Szerencsére az Ági által javasolt illóolajokat lehetett használni fájdalomcsillapításként, és Tomi nagyon profin segített mindenben, úgyhogy a szülésznõ csak ült a sarokban, mintha ott sem lenne. A kitoláshoz behívta az orvost, akkor õ foglalta el a széket, és szülésznõn volt a sor, hogy segédkezzen a gátvédelemnél. Nagyon lassan bújt ki a baba, mert a méhösszehúzódások még mindig nem voltak elég intenzívek. A doki halkan felajánlott oxitocint és hogy belekönyököla hasamba, hogy segítsen. Mindkettõre nemet mondtam, és több szó nem esett róla. A fájások alatt nagyon furán éreztem magam, néha úgy éreztem elájulok, néha meg kifejezetten öröm és boldogság töltött el. A legszebb az volt, hogy láthattam kibújni a kisfiamat. Függõlegesen, ülve szültem, nem használtam az autómatice szülõágyat.
A bébi három órát töltött velünk, mert adaptációs zavar miatt betették inkubátorba. Egyedül miatta örülök, hogy végül nem otthon szültünk, mert késõbb még két napot kellett kék fény alatt töltenie. Tudom, hogy ezt otthon is meg lehet oldani, de én biztos halálra aggódtam volna magam.
A férjem az elsõ éjszakát velem töltötte a kórházban, ez csodálatos volt, nem voltam nõvérekre rászorulva, helyette zavartalanul örültünk.
Egy szó, mint száz, nehéz volt megszervezni, megtalálni az orvost, szülésznõt stb., de sikerült. Nem értem, hogy mások miért nem veszik figyelembe az anya igényeit. Pénzbe nem kerülne, és az orvosnak is kényelmesebb lenne. A miénknek pl. semmi dolga nem volt.
Mia
Mia!
Örülök, hogy most minden úgy történt, ahogy szerettétek volna.
Titok, hogy melyik kórházban? Biztos másokat is érdekelne. Engem már csak plátóian...
(És hogy melyik orvos?)
Ha magánba leírnád, címem fentebb, vagy hkelectric@freemail.hu
Ezt sûrûbben megnézem.
(Rájöttem, hogy már másik topikban is megadtam...)
Edóka
Örülök, hogy most minden úgy történt, ahogy szerettétek volna.
Titok, hogy melyik kórházban? Biztos másokat is érdekelne. Engem már csak plátóian
... (És hogy melyik orvos?)
Ha magánba leírnád, címem fentebb, vagy hkelectric@freemail.hu
Ezt sûrûbben megnézem.
(Rájöttem, hogy már másik topikban is megadtam...)
Edóka
Sziasztok!
Bocsánat, hogy ebbe a topicba írok, de úgy látom, Gyurit mostanában itt lehet elérni.
Kedves Gyuri!
Bár lehet,hogy már tudod, de negatív lett az amniocentézis eredménye Ja, és kisfiú lesz õ is.
Nagyon köszönöm, hogy foglalkoztál az aggodalmammal, és tényleg szívesen találkoznék már Veled, hogy bemutatkozhassunk személyesen. Viszont attól félek, hogy nem tudom, mikor nem zavarnálak. Úgyis megyek majd ultrahangra valamikor. Elõtte megpróbállak itt a neten megkérdezni, hogy bent leszel-e akkor éppen.
Olyan jó, hogy már felszabadultan örülhetünk a babánknak!!!! Én a neten végigolvastam minden szörnyûséget, hogy hogyan "szülesztik" meg ill. szakítják meg a késõi terhességet... Hát ne tudjátok meg!!!!
Gyuri, egy orvos hogyan éli túl az ilyesmit? Mármint, ha az õ betege, neki kell... le sem bírom írni.
Nagyon jó, hogy ezen már nem kell rágódnunk, hogy mi lesz, ha... , mert egészséges!!!! Meg tudnám ölelni az egész világot örömömben!!!! (Na, jó egy-két kivétellel )
Mindenkit puszil: Dorka
Bocsánat, hogy ebbe a topicba írok, de úgy látom, Gyurit mostanában itt lehet elérni.
Kedves Gyuri!
Bár lehet,hogy már tudod, de negatív lett az amniocentézis eredménye
Ja, és kisfiú lesz õ is. Nagyon köszönöm, hogy foglalkoztál az aggodalmammal, és tényleg szívesen találkoznék már Veled, hogy bemutatkozhassunk személyesen. Viszont attól félek, hogy nem tudom, mikor nem zavarnálak. Úgyis megyek majd ultrahangra valamikor. Elõtte megpróbállak itt a neten megkérdezni, hogy bent leszel-e akkor éppen.
Olyan jó, hogy már felszabadultan örülhetünk a babánknak!!!! Én a neten végigolvastam minden szörnyûséget, hogy hogyan "szülesztik" meg ill. szakítják meg a késõi terhességet... Hát ne tudjátok meg!!!!
Gyuri, egy orvos hogyan éli túl az ilyesmit? Mármint, ha az õ betege, neki kell... le sem bírom írni.
Nagyon jó, hogy ezen már nem kell rágódnunk, hogy mi lesz, ha... , mert egészséges!!!! Meg tudnám ölelni az egész világot örömömben!!!!
(Na, jó egy-két kivétellel ) Mindenkit puszil: Dorka
Mia!
Örülök hogy minden rendben ment, a kék fényt kivéve és hogy minden a te akaratod szerint történt, légyszives áruld el hogy melyik kórházban történt mindez és melyik orvossal és szülésznõvel, mivel nekem is hasonlók a feltételeim, sõt eredetileg otthon szerettem volna szülni, de kicsit félek... Megirnád az emil cimemere?? sasha@fw.hu
Még egyszer nagy gratula
sasha
Örülök hogy minden rendben ment, a kék fényt kivéve és hogy minden a te akaratod szerint történt, légyszives áruld el hogy melyik kórházban történt mindez és melyik orvossal és szülésznõvel, mivel nekem is hasonlók a feltételeim, sõt eredetileg otthon szerettem volna szülni, de kicsit félek... Megirnád az emil cimemere?? sasha@fw.hu
Még egyszer nagy gratula
sasha
Mia!
Légyszíves tedd közkinccsé a kórház, a doki, és a szülésznõ nevét, mert annyian aggódtunk érted és drukkoltunk neked anélkül hogy tudtad volna, és személy szerint engem még nagyon is érintene ez az info (gondolom érted mire gondolok ha azt írom, én is a Szent Imrébõl menekülnék, ha lenne hova...).
Szerintem nem titok egy jó szülés konkrétumai, úgy ahogy egy rossz szülésé sem.
Úgyhogy közkívánatra légyszi tedd meg, és elõre is köszi,
Emesemama
Légyszíves tedd közkinccsé a kórház, a doki, és a szülésznõ nevét, mert annyian aggódtunk érted és drukkoltunk neked anélkül hogy tudtad volna, és személy szerint engem még nagyon is érintene ez az info (gondolom érted mire gondolok ha azt írom, én is a Szent Imrébõl menekülnék, ha lenne hova...).
Szerintem nem titok egy jó szülés konkrétumai, úgy ahogy egy rossz szülésé sem.
Úgyhogy közkívánatra légyszi tedd meg, és elõre is köszi,
Emesemama
Sziasztok!
Namiahelyzet? Péntek éjjel van: tényleg hétfõ óta egy sor sincs?
Én is hadd gratuláljak Mia! (még egyszer)
Az az anyuka, akirõl korábban írtam, hogy szintén kórházban végzõdõ otthonszülés után babát vár, megszült. Most már biztos, hogy nem Te voltál, mert a kaposvári kórházban született meg a második babája.
Az élményeirõl nem tudok semmit, még nem beszéltünk.
Szerintem is megírhatnád a doki, a szülésznõ és a kórház nevét. Én egy csomószor nem írtam konkrétan, de csak ha negatív tapasztalatom volt. Ami viszont jó, azt miért ne reklámozzuk, nem igaz?
Zorkanya! Tudtál találkozni legalább egyvalakivel, vagy még mindig jó lenne egy "tali"?
Szia Mindenkinek!
Ilon
Namiahelyzet? Péntek éjjel van: tényleg hétfõ óta egy sor sincs?
Én is hadd gratuláljak Mia! (még egyszer)
Az az anyuka, akirõl korábban írtam, hogy szintén kórházban végzõdõ otthonszülés után babát vár, megszült. Most már biztos, hogy nem Te voltál, mert a kaposvári kórházban született meg a második babája.
Az élményeirõl nem tudok semmit, még nem beszéltünk.
Szerintem is megírhatnád a doki, a szülésznõ és a kórház nevét. Én egy csomószor nem írtam konkrétan, de csak ha negatív tapasztalatom volt. Ami viszont jó, azt miért ne reklámozzuk, nem igaz?
Zorkanya! Tudtál találkozni legalább egyvalakivel, vagy még mindig jó lenne egy "tali"?
Szia Mindenkinek!
Ilon
Tenyleg halodik, de nincs is mirol sokat irkalni, aki otthon akar szulni az most is megteszi, annak ellenere hogy nincsen hivatalos szabalyozas, hogy a "hivatalos" orvoslas tiltja, hogy a "kozvelemeny" tiltakozik.
Talizni sajnos mar nem fogok tudni mert elkoltoztunk kulfoldre, de tudok otthonszulos-korhazi infokat szolgaltatni az itteni helyzetrol (Anglia), ha valakit erdekel.
Mivel semmi ellenvetes nem jott eddig :-) akkor meselek.
Van egy un. egeszseg csatorna muholdon es abban tegnap egy hosszu program babakrol, terhessegrol stb. Az utobbi 5 evben az otthonszulesek szama megduplazodott. Volt az 50es 60as evek utan egy massziv medikalizacios/korhazi szuleses periodus, de egyre tobben valasztjak ismet az otthonszulest. Pedig a Szulesteskalauzban olvashatokhoz kepest itt egy atlagos korhazban is nagyon "alternativak". Nincs vagas, beontes, borotvalas, vegig fektetes stb. A korhazban mozogtatjak a kismamat, persze ha vegig a hatan akar fekdni, azt is szabad (valakinek ez nagyon bejott ha jol emlekszem itt). Es ezen szabadsagok ellenere vannak akik otthon szeretnek. A babak ketfelek, korhazi es otthonszulos babak, nem mindegy. A korhazi baba nem megy otthonszuleshez es forditva. Hogy a kepzesuk mas lenne-e azt nem tudom. Megkerdeztek egy otthonszulest tervezo kismamat hogy az elso korhazi szulese utan miert valtott. Azt mondta hogy nem volt rossz a korhazban de otthon is meg tudna csinalni ami ott tortent es nem akarja 4 napra egyedul hagyni a lanyat es a ferje is jobban reszt tud vanni a baba eleteben az elso napokban. Majd irok meg reszleteket ha hallok valamit, nalunk ez most nem aktualis.
Csakany dr, tartozom meg egy valasszal. Eddig nem tudtam mit irjak arra a kerdesedre hogy az ismerosomnek mi nem tetszett a korhazatokban. Igazabol az ismerosom nem hatalmazott fel arra hogy rola irkaljak es amit eddig irtam az van annyira altalanos hogy senki nem ismerhet sem ra sem az orvosara (mert o sem hatalmazott fel persze), meg Te sem hiszen rakerdeztel, tehat nem kovettem el galadsagot. Ezert csak meg ket altalanossagot irok, az egyik hogy 33 hetesen meg faros babajat tuti csaszarozni akarta az orvosa, apellata nelkul. Alternativakban abszolut nem gondolkodott, sem forditasban sem faros szulesben sem semmiben. Meg azzal sem biztatta hogy van ido hogy megforduljo. Keszuljon a csaszarra es kesz! Aztan a babat egy masik korhazban megforditottak. A masik hogy amikor mar a megfordult babaval visszament es a kozelgo szulesrol beszelgettek, az ismerosom megkerdezte hogy a gatvedelem, gatmeteszes elkerulese lehetseges-e. A valasz kategorikus nem volt, "ebben a korhazban ez kotelezo, elso szulesnel meg plane!". Pedig szegenyke akkor mar hallott pl az en elso szulesemrol ahol bizony volt gatvedelem es nem volt gatmetszes. Voltak mas aspektusok is de azok mar tenyleg szemelyesebbek lennenek. Bocs. Ezek pedig olyan infok Neked is hogy ha akarod hasznalhatod. Lenne igeny valtozasokra meg a Hieten is :-)
idike
Talizni sajnos mar nem fogok tudni mert elkoltoztunk kulfoldre, de tudok otthonszulos-korhazi infokat szolgaltatni az itteni helyzetrol (Anglia), ha valakit erdekel.
Mivel semmi ellenvetes nem jott eddig :-) akkor meselek.
Van egy un. egeszseg csatorna muholdon es abban tegnap egy hosszu program babakrol, terhessegrol stb. Az utobbi 5 evben az otthonszulesek szama megduplazodott. Volt az 50es 60as evek utan egy massziv medikalizacios/korhazi szuleses periodus, de egyre tobben valasztjak ismet az otthonszulest. Pedig a Szulesteskalauzban olvashatokhoz kepest itt egy atlagos korhazban is nagyon "alternativak". Nincs vagas, beontes, borotvalas, vegig fektetes stb. A korhazban mozogtatjak a kismamat, persze ha vegig a hatan akar fekdni, azt is szabad (valakinek ez nagyon bejott ha jol emlekszem itt). Es ezen szabadsagok ellenere vannak akik otthon szeretnek. A babak ketfelek, korhazi es otthonszulos babak, nem mindegy. A korhazi baba nem megy otthonszuleshez es forditva. Hogy a kepzesuk mas lenne-e azt nem tudom. Megkerdeztek egy otthonszulest tervezo kismamat hogy az elso korhazi szulese utan miert valtott. Azt mondta hogy nem volt rossz a korhazban de otthon is meg tudna csinalni ami ott tortent es nem akarja 4 napra egyedul hagyni a lanyat es a ferje is jobban reszt tud vanni a baba eleteben az elso napokban. Majd irok meg reszleteket ha hallok valamit, nalunk ez most nem aktualis.
Csakany dr, tartozom meg egy valasszal. Eddig nem tudtam mit irjak arra a kerdesedre hogy az ismerosomnek mi nem tetszett a korhazatokban. Igazabol az ismerosom nem hatalmazott fel arra hogy rola irkaljak es amit eddig irtam az van annyira altalanos hogy senki nem ismerhet sem ra sem az orvosara (mert o sem hatalmazott fel persze), meg Te sem hiszen rakerdeztel, tehat nem kovettem el galadsagot. Ezert csak meg ket altalanossagot irok, az egyik hogy 33 hetesen meg faros babajat tuti csaszarozni akarta az orvosa, apellata nelkul. Alternativakban abszolut nem gondolkodott, sem forditasban sem faros szulesben sem semmiben. Meg azzal sem biztatta hogy van ido hogy megforduljo. Keszuljon a csaszarra es kesz! Aztan a babat egy masik korhazban megforditottak. A masik hogy amikor mar a megfordult babaval visszament es a kozelgo szulesrol beszelgettek, az ismerosom megkerdezte hogy a gatvedelem, gatmeteszes elkerulese lehetseges-e. A valasz kategorikus nem volt, "ebben a korhazban ez kotelezo, elso szulesnel meg plane!". Pedig szegenyke akkor mar hallott pl az en elso szulesemrol ahol bizony volt gatvedelem es nem volt gatmetszes. Voltak mas aspektusok is de azok mar tenyleg szemelyesebbek lennenek. Bocs. Ezek pedig olyan infok Neked is hogy ha akarod hasznalhatod. Lenne igeny valtozasokra meg a Hieten is :-)
idike
Ildike!
Köszönöm az infokat. A ránk vonatkozó story egy része ismerõs, azt hiszem.
Van az amerikai szülész társaságnak, publikált véleménye, olyan mint valami többé-kevésbé kötelezõ elõírás, amit egyébként bíróságok is használnak, a faros szülésrõl: Minden olyan esetben, amikor a szülés tervezhetõ (tehát már nem úgy jön az asszony, hogy már semmi mást nem lehet csinálni) császármetszést KELL végezni. Az ok: a magzati halálozás és a sérülésekbõl eredõ károsodások elkerülése.....
Az nem igaz, hogy nálunk a gátmetszés kötelezõ. Én csak tudom.... Hadd ne ragozzam tovább Van nekünk most egyéb bajunk is.
Minden nagyon érdekel még Angliából is ahonnan a legtöbbet tudom, többek közt azért mer a menyem (4200g, fiu, köszönöm) ott volt terhes és kérésemre ontotta az anyagokat. Többek közt egy homepaget, ami minden intézetrõl közöl fontos adatokat.
ide másolom: [url=http://home.drfoster.co.uk./birth/" TARGET="_top]http://home.drfoster.co.uk./birth/[/url]
Eszerint Angliában az otthonszülés aránya területenként eltérõ módon 0.5-3% között van. Igen, és kizárólag bábák vállalják.
Hogy itthon mikor lesz?
Üdv
csákány
Köszönöm az infokat. A ránk vonatkozó story egy része ismerõs, azt hiszem.
Van az amerikai szülész társaságnak, publikált véleménye, olyan mint valami többé-kevésbé kötelezõ elõírás, amit egyébként bíróságok is használnak, a faros szülésrõl: Minden olyan esetben, amikor a szülés tervezhetõ (tehát már nem úgy jön az asszony, hogy már semmi mást nem lehet csinálni) császármetszést KELL végezni. Az ok: a magzati halálozás és a sérülésekbõl eredõ károsodások elkerülése.....
Az nem igaz, hogy nálunk a gátmetszés kötelezõ. Én csak tudom.... Hadd ne ragozzam tovább Van nekünk most egyéb bajunk is.
Minden nagyon érdekel még Angliából is ahonnan a legtöbbet tudom, többek közt azért mer a menyem (4200g, fiu, köszönöm) ott volt terhes és kérésemre ontotta az anyagokat. Többek közt egy homepaget, ami minden intézetrõl közöl fontos adatokat.
ide másolom: [url=http://home.drfoster.co.uk./birth/" TARGET="_top]http://home.drfoster.co.uk./birth/[/url]
Eszerint Angliában az otthonszülés aránya területenként eltérõ módon 0.5-3% között van. Igen, és kizárólag bábák vállalják.
Hogy itthon mikor lesz?
Üdv
csákány
Nekem csütörtökön Érden is jó.
De végül is ki akar egyáltalán találkozni és kivel? ZA velem biztos nem, Veled már találkozott, bármikor megteheti újra, más meg nem jelentkezik.
Várjuk akkor inkább a híreket az engedélyezés részleteirõl. Állítólag mindenkinek csak a saját lakásában lehet. Akkor mi van a földpadlósokkal?
Ilon
De végül is ki akar egyáltalán találkozni és kivel? ZA velem biztos nem, Veled már találkozott, bármikor megteheti újra, más meg nem jelentkezik.
Várjuk akkor inkább a híreket az engedélyezés részleteirõl. Állítólag mindenkinek csak a saját lakásában lehet. Akkor mi van a földpadlósokkal?
Ilon
Kedves emesemama, miért kellene menekülni? és miért nincs hová? Szerintem szabad orvos és korház választás van, oda mész ahová akarsz. Találsz egy tuti helyet és tuti dokit, bábát, meg van oldva a dolog. Vagy mégsem? Mi garantálja elôre a ?sikert?? Szerintem bárhová mész, a legfontosabb hogy a saját igényeidet le tudd tisztázni, bár egy új, ismeretlen emberrel ez nehezebb lesz.
Ja és a jó szülésekrôl, szerintem ilyenrôl a szentimre topikon is olvashatsz. de gondolom, azok nem érdekesek számodra... Alice
Ja és a jó szülésekrôl, szerintem ilyenrôl a szentimre topikon is olvashatsz. de gondolom, azok nem érdekesek számodra... Alice
