Erika,ezzel az alvás dologgal nem értek egyet az Edittel (bocs, Edit). Nekem csecsemőkorában úgymond megtanult elaludni, tudta, ha a kiságyába tettem, aludni kell. Kábé olyan 9 hónapos koráig. Utána a napközbeni 2-szeri alvásánál mellé kellett feküdnöm, mert a kiságyában órákig nem aludt el, mert már felállt, játszott! De este egyedül elaludt a kiságyában. Majd 14-15 hós korában jött a pálfordulás, ha kijöttem ordított, nem aludt el, azóta (!) altatni kellett este. (Õ a kiságyába, én a kiságy mellett lehajolva!), viszont délben egyedül elaludt a kiságyában. Aztán a köv. időszak, a kiságyról gyerekágyra váltáskor, mellé kellett feküdnöm, tavaly ilyenkor óta, mostanáig. Most viszont a leszoktatáskor nagyjából úgy csináltuk, ahogy Edit is írta, meg Cirmike is, volt is ordítás, de tényleg napról- napra kevesebb! Mostmár kiküld! engem az ágyából!
Szóval érdekes nálunk megtanult aludni, aztán elfelejtett?
Szerintem temperamntumtól is függ, nekem ahogy aktívabb, érdeklődőbb lett, jöttek a gondok.
Néha nagyon fárasztó, idegörlő volt, de azért olyan jó volt odabújni is.
Erika, persze próbáldd ki mindenképp, aztán kiderül, meddig bírod Te a sírást, meddig a Viki.
Mindenesetre a rendszer, a rituálé tényleg nagyon fontos. Van olyan ismerősöm, akinek 15 hónapos koráig cicin aludt el! Sok sikert!
































