Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!
Nagyobbik lányom három éves és két hónapos kora óta szopja az ujját. Én már olyan sokat olvastam erről és mindenütt azt olvasom, hogy azok szopják az ujjukat ilyen sokáig, akit rövid ideig szoptattak (A 11 hónap szerintem nem rövid idő), vagy keveset foglalkoznak vele. Na én minden percemet rá szenteltem, nem járt bölcsibe, mindig mindent együtt csináltunk, kicsit még el is lett kényeztetve. Aztán megszületett a tesója, akinél már a kórházban a csecsemős mondta, hogy valószinüleg cumizós lesz, mert állandóan a száját nyitogatja, akkor is amikor már rég jól lakhatott. Na én vettem nem is egy fajata cumit, egyeneset, fogszabályzósat, cifrát, szilikonosat, sima gumit. Örültünk, hogy négy hónapos volt és az ujját nem szopta. De akkor egyik napról a másikra rászokott. Pedig hat hónapig csak szopott és valószinüleg eleget, mert hizott szépen, jó kis hurkái kerekedtek. Most nyolc hónaposan is szopik naponta négyszer, de még emellett is kell az ujja. A nagyobbik a bal hüvejkujj a szájba, jobbal a hajcsavargatás, a kicsinél rövidebb haj hiján bal hüvejkujj a szájba, jobbal fülcsavargatás. Hát le sem tagadhatnák, hogy testvérek. Van valami ötletetek, hogíyan lehetne leszoktatni kicsit az ujjszopásról? Egyébként nagyon értelmes okos kislány, csak félek, hogy ösztöl az oviban gondjai lesznek. Keressek fel vele pszichológust?
Móni
Moncsi
 


Móni!
Az én gyerekeim is így vannak ezzel: (A kicsivel kipróbáltuk a cumit, mert még nem tudott ujjat szopni, de igényelte az üre szopizáést. A nagyobbikat tudtam "üresen" szoptatni, cumiztatni mellen, mert nem folyt úgy a tejem, mint a kicsinél. Õ már két hetesen megtanult köpni, amikor nyugiszopit kapot, de már enni nem akart.
Bennem is felmerült, hogy rossz anya vagyok, nem törõdöm eleget vele (19 hónapig szopott!, ugyna járt bölcsibe, de õ akarta..., amúgy mindenhová, mindent együt, szeretetben...).
Meggyõztek, hogy van, akinek nagyobb a szopásigénye, mint amennyire éhes, hamar kiszopja az adagját, de még szopni akar. Ezért az ujját szopja, vagy cumit. (Gyakran van, hogy nagyobbacska korukban áttérnek a cumisok az ujjukra, mert kényelmesebb, a teste része stb.)

Több fogorvost kérdeztem e témában:
- a tejfogak ugyan elferdülnek, de az nincs hatással a maradó fogak állására.
- ha nem szokna le róla, amíg fogat vált, ott van a fogszabályzás. INKÁBB VIGYÜNK FOGSZABÁLYZÁSRA EGY LELKILEG KIEGYENSÚLYOZOTT GYEREKET, MINT EGY EGYENES FOGÚT PSZICHOLÓGUSHOZ!!!!!

Gondold meg!

Még valami:
a felnóttek dohányzása, szotyizása is az orális kielégületlenség miatti pótcselekvés! Menniyvel jobb gyerekkorban az ujjszopás, mint késõbb a bagó...

Fel a fejjel, légy továbbra is jó anya, ne zavarjon az ujjszopás. Ha a gyerek érzi rahtad, hogy aggaszt, amit csinál, magába fordul, megrandül, tehát méginkább szopni fogja...
Hagyd a kutyába, kinövi egyszer. Ha nagycsoportban is szopja, meg lehet fegyelmezni, hogy csak alvásnál tegye, ne mások elõtt, mert csúnya. Az utca okos népének tanácsait pedig engedd el a füled mellett.
Anna (4 éves) szerint azért is kell az ujjszopás, mert abban van a vitamin.
Néha modja: szopnom kell az ujjamat! Szabad? (pl ha piszkos a keze)

Üdv és sok boldogságot:
Eszter
RebekAnna
 


Kedves Eszter!
Köszönöm öszinte és biztató szavaidat. Igyekszem megfogadni a tanácsaidat, és nem észrevenni a lányok szenvedélyeit. Sajnos tanár létemre a saját gyerekeim lelkébe nehezebben látok bele és türelmetlenebb vagyok velük mint egykor a nagyszáju kamasz tanitványaimmal.
Puszi Annának is.
Szia
Móni
Moncsi
 

 
 

Kedves Moncsi!
Mint pszichológus és gyakorló anyuka mondom: semmi baj nincs azzal, hogy a gyereked szopja az ujját. Valóban igaz, hogy a túlzott ujjszopás az érzelmi kielégítetlenség jele lehet, de itt a hangsúly a túlzotton van. Bizonyára te is láttál már olyan gyerekeket, akik a játék, barátkozás helyett is csak az ujjukat szopva álldogáltak vagy kuporogtak. Hát nálatok nem erről van szó.
Eszter helyesen írta, hogy az ujjszopás feletti aggódás szorongást vált ki a gyerekben, ami még inkább provokálja az ujjszopást, mint feszültségoldót (ugyanez áll a bepisilésre, maszturbálásra, stb.). Leszoktatni pedig semmiképpen sem szabad!!!!! A pszichológiában ismert az ún. tünetváltás jelensége, amikor a kielégítetlen szükséglet más utat keres magának. Ezért nem lehet a cumit sem csak úgy elvenni. Ha megszünik majd a szükséglet, magától abba fogja hagyni, az sem baj, ha csak iskoláskorában.
Nekem egyébként a fiam cumis volt, ő 1,5 évesen a szopiról való leszokással egyidőben bedobta a cumiját a radiátor mögé, és attól kezdve nem volt neki. A 8,5 hónapos lányom viszont ujjszopis és ő is a fülét szokta csavargatni Kép. Ez egy önnyugtató viselkedésforma.
Bocsi a hosszú válaszért, és minden jót nektek!

Pele
Pele
 


Köszi Pele!
Moncsi
 


Sziasztok
Lehet, hogy õszinte megvetés tárgya leszek, de leírom, hogy én 13 hónapos korában leszoktattam a lányomat az ujjszopásról, mert féltem, hogy eldeformálódik az állkapcsa (szerintem azt nem lehet szabályozni, csak a fogakat).
Hat hónapos koráig kizárólag szopott, de utána is jócskán (egy éves korában talán naponta ötször, igény szerint). 15 hónapos koráig éjszaka is, 5 hónapos koráig mellettem aludt, szóval elég liberális anyukának tartom magam.
Nem volt szenvedélyes ujjszopó, csak passzióból szopizta az ujját alvás elõtt, meg amikor felvettem a pólómba kapaszkodva.
A gyógyszertárakban kapható Daumexolt használtuk, semmi gondot nem okozott. Bekapta az ujját, rájött, hogy nem jó, és kivette a szájából. Talán egy hét alatt teljesen leszokott. Az alvását sem zavarta meg. Szerintem egy próbát megér, ha nagyon megzavarja a gyereket (nem tud elaludni, sokat sír, tiltakozik a kenegetés ellen), akkor persze várni kell vele.
Lencsi
Lencsi
 


Szia Lencsi!

Valóban lehet ilesmivel próbálkozni, csak a fent említett tünetváltás miatt veszélyes lehet.
Üdv: Pele
Pele
 


sziasztok! nagyobbik lányom 2 év 9 hónapos. 9 honapja született kistestvére. azota szinte egyfolytában cumi log a szájában. elötte is volt, de csak elalváshoz, most viszont csak evéskor veszi ki, aztán utna tömi is vissza. mindegy hol vagyunk, boltban, séta.... bölcsibe jár és ott is egész délelött szopja. egyszer monddtam neki, hogy mostantol csak alváskor kapja meg, mert már nagylány, de nagy sírás lett belöle. néha ugy látszik, hogy mindennél fontosabb neki a cumija.
mea
mea
 


Kedves Mea!

Erőteljes érzelmi igénybevétellel járó helyzetekre a gyerekek (és a felnőttek is) azzal reagálhatnak, hogy visszaesnek egy korábbi, már meghaladott fejlődési stádiumba. Ez egyfajta védekezés a részükről, visszahozzák azt az időt, amikor még minden jó volt, amikorról effektív feszültségelhárító eszközeik voltak. Az egyik ilyen gyerekkori stádium az ún. orális szakasz, amikor a kielégülés a szájhoz köthető (szopi-táplálkozás). a lányod ide tért vissza, ő most pont nem akar nagylány lenni (uez a jelenség, amikor a nagyobb tesó bepisil, selypegni kezd, etetni kell, stb.). Szerintem hagyd, hogy cumizzon, mert csak így tudja momentán kezelni a szorongását. Teremts neki minél több alkalmat, hogy "kicsi" legyen,igyekezz minél egyformábban kezelni őket (tudom, hogy fárasztó!), és így remélhetóleg mihamarabb elmúlik majd.

Üdv: Pele
Pele
 


Szia Pele!

Az én nagyfiam már 3 és fél éves. A kistestvér fél éves. Már jó fél éve szobatiszta volt, de most napok óta 4-5 alkalommal bepisil, esetleg be is kakil. Már azon is gondolkodtam, hogy elviszem orvoshoz. Rászóltam erélyesen, szépen, semmi sem segített.

Szerinted miért csinálja?

Köszi

Rita
Rita
 


Szia Rita!

Ez ugyanaz a tészta, mint amiről fentebb is írtam: visszatérés egy korábbi, már meghaladott fejlődési stádiumba. Egyrészt mert ő is szeretne megint kisbaba lenni, másrészt mert akkor még rendelkezésére álltak hatékony szorongáscsökkentő eszközök. Mivel ez nem tudatos, nincs értelme rászólni (sőt!), mert így nem tudja befolyásolni. Orvoshoz meg azért nincs értelme elvinni, mert ha már volt szobatiszta időszaka, akkor csaknem kizárt, hogy szervi ok legyen a háttérben. A dolog azért érdekes, mert általában a kistesó SZÜLETÉSE körüli időkben szokott ilyen gond lenni, de ha jól értettem, ő pont akkor lett szobatiszta? (Az én gyerekeim között is 3 év van, és amikor a kicsit hazahoztuk, az én fiam is többször bekakilt-bepisilt, bár csaknem fél éve szobatiszta volt már.) Elképzelhető, hogy történt valami a családban (költözés, haláleset, munkahelyváltás,ovodai beiratás stb.), ami fölzaklatta? Vagy lehet, hogy csak mostanra reagált a testvérkére. Mindenesetre legyetek vele nagyon(!) türelmesek, nem tehet a dologról. Ilyenkor csak szó nélkül ki kell cserélni a ruháját, mintha mi sem történt volna. A szidás, de még az emlegetés, kérlelés is ront a helyzeten, mert csak újabb szorongást provokál ("velem nem stimmel valami").
Mindenesetre ennek pár héten belül illene megoldódnia. Addig meg babusgassátok, szeretgessétek sokat!

Üdv: Pele
Pele
 


Azt még elfelejtettem írni, hogy ha tudjátok, hogy mi lehet az a szorongáskeltő gondolat, vagy esemény, ami ezt kiváltotta, akkor jó hatású lehet, ha beszélgettek róla, de méginkább, ha KIJÁTSSZÁTOK! Egyébként a gond forrása sokszor azzal is felderíthető, ha megfigyelitek a játékát. Néha nem is gondolná az ember, hogy mi okoz bennük szorongást, sokkal több dologról tudnak, mintsem mi gondolnánk (pl. amit akkor beszélünk meg, mikor úgy hisszük, alszanak, vagy amiről egyáltalán nem is beszélünk).

Remélem, segítettem.

Üdv: Pele
Pele
 


Köszi Pele!

Már nagyon el vagyunk keseredve. És annyira akaratos és hisztis is lett. "Meg kell zsarolni", hogy elmenjen pisilni a Wc-re, hogy aludjon, hogy egyen.

Rita
Rita
 


Szia Rita!

Azért nem kell kétségbeesni! Fontos, hogy ne csináljatok ebből központi kérdést! A gyerekek (tudattalanul!) büntetésként is használják az ilyen dolgokat a szülők ellen, ha valamiben megrövidítve érzik magukat (és pontosan tudják, hogy mi fáj a legjobban! az én fiam leginkább a "mondjunk minél csúnyább szavakat a társaság közepén" módszerével élKép)
Az akaratosság egyrészt életkori is: másképp nem tudna kitörni az első évek szoros szimbiózisából. Másrészt biztos, hogy a testvérféltékenység is közrejátszik. Azt tudom tanácsolni, hogy próbáljatok meg nem belemenni a játszmákba, hogy kinek az akarata erősebb. Nem azért kell aludnia, pisilnie, stb, mert az neked jó, hanem mert neki!
Szerencse, hogy már 3,5 éves, így sok mindent el lehet magyarázni neki. És szeressétek, babusgassátok feltűnően, ez csodákat művel! Tudom, nem könnyű, amit tanácsolok, meg nem is hoz azonnal eredményt, de megéri, mert idővel egyre jobb lesz!!
Szóval fel a fejjel, biztos, hogy javulni fog a helyzet.

Üdv: Pele
Pele
 


Köszi Pele!

Ránk fér már egy kis biztatás!

Rita
Rita
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?