Új privát üzeneted érkezett!

Néha úgy érzem magam a kedves családomban, mint egy zsarnok. Én ugyanis nem szeretem a televíziót. Sem az egyiket, sem a másikat. Sőt a videót sem. Mindent el is követek, hogy a tévék nyugalmi állapotban legyenek. Csakhogy ha elmegyünk valahová a csemetéim egyszerűen belefúródnak a tévéképernyőbe. Ilyenkor aztán nem lehet velük egy szót sem váltanién pedig magyarázkodásra kényszerülök. Ráadásul a férjem is szeret tévézni és sokszor vita van belőle! Szeretnék erről tapasztalatokkal vagy tervekkel rendelkező anyukákkal értekezni! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Szia Timi!

A helyzet hasonló, megtoldva a számítógépes játékokkal. Szombat, vasárnap kora reggel kipattannak a srácok az ágyból (bezzeg hétköznap...), hogy kezdődik a kÖlyökklub... Én meg nem bírom a dolgot, mert akkor ki se mozdulnak egész délelőtt, és még káros is nekik. Ha anyósomékhoz megyünk lassan teljesen az a program , hogy bekapcsolják nekik a tévét, és nézhik a 250. folytatásos hülyeségeket. (ez a nyaralásokra végképp igaz) (Ugyanott a férjem elővesz egy könyvet, én vagyok az egyetlen, aki esetleg beszélgetne, ezek után csodálkozik az anyósom ha nem akarok túl sűrűn menni hozzájuk, mert minek, mindenki csinálhatja otthon is amit csinál, én meg legalább nem maradnék úgy el a házimunkával).
NA, anyáméknál meg video megy, anővérem eleve engedi az ő gyerekeinek, pláne, hogy nem volt nekik otthon vidi (sőt egy időben tv se) így anyáméknál az ő gyerekei állandóan vidiztek. Na most már ott tartunk, hogy ez a standadr, ha megyünk akkor jöjjön a vidi, mást se csinálnak. És mindenki jön vele, hogy legalább csönben el vannak (5 unoka 7 és 5 év között...)
A férjem nélunk is tévézik, még a gyerekekkel a rajzfilmek mellé is leragad, én meg kínlódhatok egyedül a melóval, könyöröghetek, hogy ugyan már szombaton 10-kor valaki induljon már el boltba.
Ötletem nem sok van, egyelőre olyan alkum van velük, hogy csak a hétvége egyik délelőttjén nézhetnek tv-t. Meg mint fegyelmezési eszköz, éllandóan a tv elvonással fenyegetőzöm.
Véleményem szerint a természetfilmeken kívül nem nagyon van olyan műsor, ami hasznos lenne nekik, és mint villanypásztort sem kedvelem (eltekintve a pásztorórás reggelektől...).
Azt hiszem nem sokat segítettem, de legalább megnyugodhatsz, nem vagy egyekül a dologgal.
Szia:

Ildi
Pethes Ildikó
 


Szerinetm nincs ma olyan csalad, ahol nem lenne problema a sok tv-zes. A fiam is rabja a tv-nek, es ez azert is szomoru, mert a Balaton partjan lakunk, es ezer jobb jatek lenne mint a tv. de nehez vele elindulni setalni is, mert a tv-ben megy valami rajzfilm. es valljuk be, nagyon sok felnott is fugg tole, a ferjem elsosorban a Hiradokra bukik. A batatnomeknel egyszer elromlott a tv, es akkor o azt mondta, hogy ez egy egi jel. Nem csinaltattak me, nem vettek ujat, kiiktattak az eletukbol. Nem tudom, hogy csinaltak...
Eva
Eva
 

 
 

Sziasztok!

Szerintem a TV ma egy szukseges rossz. A kisfiam is nagyon rakapott, de azert megprobalom lefoglalni massal, ha raerek. Sajnos tenyleg villanypasztorkent funkcional, de ez sokszor nagyon jo. A ferjem is TV bolond, ugyhogy nehez dolgom van. Sokszor neki is mondanom kell, hogy kapcsolja mar le. De sajnos a negyedik emeleten foleg ilyen kanikulaban nem sok lehetoseg van.

Moni
Moni
 


Sziasztok!
Az én fiam először állandóan a Cartoon Network-öt nézte, aztán vettünk videót, és olyan filmeket (leginkább Walt Disney klasszikusokat), amikből esetleg tanul is valamit. Igaz, azóta a videó megy elég sokat, de legalább meg tudom válogatni, mit néz a gyerek. A férjem tv-számítógép mániás, kapcsolgatja a csatornákat, mint egy őrült, szerintem nem is látja, amit néz, csak stresszoldásre kell neki... Én szerencsére mentes vagyok a tvhóborttól, nálam a könyvek a menők, ha jó sztorikra támad kedvem. Én gyanítom, bár nem vagyok biztos benne, hogy a tévézés tiltása még vonzóbbá teszi a tévénézést a gyerkőcöknek. Mi a megoldás? Talán az, ha az ember jó példát mutat, így megtanulja a gyerek, mi is a tv szerepe az életben normálisan. Meg persze sok jó alternatív elfoglaltság előteremtése. Egyébként csak találgatok, még én sem találtam igazán hatékony megoldást.
Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok!
Nalunk egyetlen megoldas van tv-nezes ellen: kimenni a szabadba. Foleg mostanaban, hogy ilyen meleg van, a gyerkocot alig lehet ravenni, hogy este 9 korul feljojjunk. Utana mar csak a vacsora es a lefekves marad. Ugyhogy nalunk ily modon napok telnek el es a tv be sincs kapcsolva. Nagyobb gyermekeket mar le lehet engedni jatszani egyedul, mi meg pesztraljuk a 21 honapos fiunkat. Hogy a hazimunka is el legyen vegezve, ilyenkor a ferjem megy le a gyerekkel.
Mi a velemenyetek?
Ani
Ani
 


Szia, Ani!
Nem rossz ötlet! Nálunk csak azért nem alkalmazható, mert a férjem későn jár haza, nekem meg többnyire ott a házimunka, és mire azzal elkészülök már lassan vacsiidő van. Jó lenne egy korán hazajáró férj! Létezik ilyen egyáltalán? Vagy meg kell várni, amíg kívánhatunk az aranyhaltól?
Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok! Úgy látom, hogy az apukák két részre oszthatók! Az egyik akinek rengeteg ideje van teszem azt munkanélküli és leépülése és depressziója okán nem tud a családjára időt szentelni, a másik, ahová kedves férjeink tartoznak általában a teperős fajta, aki meg a munkája miatt nem tud időt szakítani a gyerekekre. Sajnos abban igazatok van, hogy a tiltás nem jó, mert ezzel e fent említett jelenséget produkáljuk és ráadásul kissé képmutatónak érzem magam, mert én meg ugye internetezgetek... A megoldás talán a közös tv nézés lenne, de akkor meg már mesélhetek is, vagy beszélgethetnénk is vagy számtalan egyéb érdekes dolgot is csinálhatnánk együtt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kertes házban lakunk és villanypásztorra nincs szükségem. Szóval továbbra sem tudom mit tegyek! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Kedves Anyukák!

A téma minket is nagyon érint de egy kicsit más szemszögből. Mi ugyanis eleve ugy neveltük lassan 3 éves gyerekünket, hogy soha nem nézett sem TV-t sem videót. Én úgy gondoltam amíg kisebb volt, hogy nincs semmi neki való és inkább megpróbálunk programokat kitalálni neki ( mese, játék, beszélgetés stb.). Az én párom is szeret(ne) Tv-t nézni de szerintem mára már belátta, hogy a gyereknek ez csak a hasznára válik. Én Vekerdy
Tamás nézeteit osztom ebben a kérdésben, hogy a fanáziátelnyomja és a belső feldolgozást gátolja és igenis agressziót okozhat, ami nem feltétlenül jelenik meg láthatóan. Ha kimozdulunk itthonról és vendégségben szól a TV, tapintatosan meg szoktuk kérni, hogy kapcsolják ki vagy kimegyünk vele. Nekem ez nagyon fontos bár lehet, hogy a többség nem ért egyet velem. annyit még elárulok, hogy a Waldorf-pedagógia is közel áll hozzám.Szerintem minden gyerek egyformán érdeklődik a TV iránt, függetlenül a tiltástól, az nem fokozza jobban. Viszont egyet értek azzal, hogy a szülői példaadás csodákra képes. Persze kamaszkor előtt.
Kedves Timi!
Neked ezt a kérdest a férjeddel kellene letisztázni es valami kompromisszumos megoldást találni, hogy mindketten jól érezzétek magatokat otthon.
Sok sikert!

Sziasztok,
AnyaMami
AnyaMami
 


Sziasztok,
Hát nálunk hálistennek mélg ilyen gond még nincs, de olyasmit szeretnék csinálni mint Krisztina. Vagyis tv nuku, általam vett videók igen, azt is esetleg 4 éves kora után. Hogy milyen filmekre gondolok? Kétfajtára ilyen kicsi korban. Az egyik az olyan mesefilmek (bocs, de én a Disney-t nem szeretem), mint pl. a Magyar Népmesék vagy a Mazsola, a Mekk Elek stb. A másik fajta a természetfilmek, amiből (a szövegből) igazából nem ért semmit, de ott vannak az állatok, és esetleg mi lehetünk a narrátorok, és mesélhetünk a gyereknek. A fiam (nagyon ritkán, és akkor is kb. 10 percre) nézi a tv-ben a National Geograpchic-ot, amikor valami állatokról szóló film megy (két kezemen meg tudnám számolni, hányszor nézte.) De imádja (maci! maci! tiggis! kommentálja a dolgokat). Meg a férjem (természetfilmes) is ilyeneket csinál, úgyhogy lehet nézni a rénszarvast meg a pézsmatulkot meg a macit Alaszkában. Azt viszont nem tudom, hogy fogom megoldani, hogy pl. vendégségben, gyerekbarátoknál hogy fogom tudni őt majd "eltiltani" a tévétől.
Zsóka
Zsóka
 


Sziasztok!
Szerintem a tv, a video, a szám.gép a mai korban betöltik a könyvek szerepét. Nem mondom, hogy ez jó, de ez az idők szele, a fejlődés, ennek útjába senki sem állhat. A gyerekek is azért fordulnak feléjük olyan nagy elánnal, mert ez ösztönös valahol. Az információk zúdulnak, igénylik is, nincs idő pl. piszmogni a könyvekkel.
Aki sok szabadidővel rendelkezik - pl. minimum egy házvezetőnővel meg olyan férjjel, aki korábban haza tud menni - , meg tudja talán fékezni, de akkor folyamatosan fel kell kínálni más elfoglaltságokat, házon kívül a legjobb.
De pl. nálunk van sajos olyan, hogy be vagyok havazva a házimunkával és nem nagyon bánom, ha közben tv-znek, videoznak, szám.gépeznek. Azzal nyugtatom meg néha magam, hogy a jövő életre való felkészülésükhöz erre is szükség van, mivel az ő jövőjük egészen más lesz, meg a többiek is ezt csinálják, a beilleszkedéshez esetleg szintén nem annyira rossz.
Nem tudom, hogy ezek mennyire meggyőző érvek, de szerintem nincs menekvés hosszú távon.
Edina
 


A természetfilmek szerintem is jók, az én fiam is imádja őket. Mindig más állat a kedvence, és azt viszont folyton visszatekeri a videón, és tanulmányozza jó sokáig. Egyébként hihetetlen a gyerekek megfigyelő képessége: a fiam például már a hátsó lámpája sarkából felismeri pl. az Opel Corsát az újságban. Szerintem a gyermekeink annyival több információt kapnak így, kisgyermekként, és raktároznak el, hogy bámulat, valószínűleg nagyobb tudásúak is lesznek nálunk (csak kisebb szókinccsel, tekintve, hogy a sok elektronikus cucc mellett kevesebb könyvre jut majd idő). Hogy ez jó-e vagy sem, a fene se tudja, de sok választásunk nincs, mert kénytelenek vagyunk lépést tartani a világgal, a gyermekeink meg még inkább, mert nekik még a boldogulásuk is ettől függ.
Krisztina
Krisztina
 


UI: Persze kivételt mindig lehet teremteni, csak kérdés, hogy megéri-e nekünk és a gyermekünknek.
Krisztina
 


UI2.: Belegondoltam. Azért én se szeretném, ha a fiam teljesen a tV, számítógép stb. felé fordulna, és nem szeretne olvasni. (Én imádok olvasni, és érzem az értékét.) Valahol talán egy arany középutat kéne meglelni. Anya legyen a talpán, akinek sikerül!
Krisztina
 


Kedves Edina!

Senki nem állította, hogy a Tv, video es számítógép nem a fejlődéssel járó dolgok.
És azt sem, hogy abszolút le kell mondani róla.
Na de hogy az olvasás az "könyvekkel való piszmogás" lenne? Valószínű te sem szeretsz olvasni, azért ítéled el ennyire. Mindennek megvan a maga ideje. A számítógép például kisiskolás korban a megfelelő és nem attól lett senki sem modern és okos mert már tipegő korában a gépet bújta. Sőt! a mai fiatal nemzedék sem az óvodában kezdte és mégis mennyien értenek a számítógéphez.
Szóval ahányfélék vagyunk, annyiféle véleményt képviselünk!
AnyaMami
 


Kedves Anyukák! Lehet, hogy unalmas leszek és mindenki tudja már, de itt is Vekerdy Tamás véleményét kell előhúznom. A korai számítógépes fejlesztés, játék nem segít, hanem egyenesen ront a gyerekek kreativitásán. Az a gyerek aki óvodás, kisiskolás korában inkább a fáramászást tanulja, mint a számítógép billentyűk ütögetését fantáziadúsabb lesz. Nálunk a párommal abban ugyan ellentét van, hogy nézzenek-e tévét a srácok, ám abban, hogy messze ívben kerüljék a hálózatot (hálózatunk van), abban teljes az egyetértés! A fiam őszre megy suliba és alig várom, hogy a kezébe nyomhassam (és teljesen diktatórikusan olvasásra kényszerítsem) a kedvenc
gyerek- és ifjúsági regényeimet! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Timi!

Azért egy picit ellent kell mondjak neked. A nagyfiam nekem is őszre megy suliba.
Kb. három éves korától ismeri a számítógépet. Eleinte "félt tőle", bár inkább attól, hogy valamit elront benne.
De. A passziánszjáték, ami ugye minden Windowsnál adott, nagyon szerencsés dolog volt neki. 4 éves korától kb. játszik vele, persze igazi kártyával is. És az öccse is. Szerintem nagyon jól fejleszti a kombinációs készségét, esetleg a rendérzékét, és természetesen a számolási készségét, és leginkább a szabályjáték ismeretét.(értem ezalatt, hogy vannak csoporttársai, akiknek még nagycsopi elején gond a dobókocka stb., na a passziánsznak azért vannak rendesen szabályai). Most már az Aknakeresővel próbálkozik, persze egyelőre kispályán.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ott kell üljön előtte, limitet kell ezzel is tartani, de azért vannak olyan játékok, amik azért fejlesztik a gyermeket.

(u.i. én büszke vagyok-voltam gyermekeim passziánszban elért eredményeire, mert az ovónénik által elmesélt elvárható szintnél lényegesen előrébb vannak ezen a téren. De azért biciklizni is megtanultak stb.)

u.i.2: a diktatórikus olvasást hogyan gondolod?
(Kedvenc ifjúsági regényeim egyelőre inkább felolvasásban mennek, bár úgy szerintem is beveszik elég hamar.)

Szia:

Ildi
Pethes Ildikó
 


Sziasztok,
AnyaMami-nak: Dehogy ítélem el az olvasást, én is szeretek olvasni, de sajna nincs annyi időm rá, mint amennyit szeretnék. Szóval a piszmogás tényleg nem volt szerencsés szó, inkább azt szerettem volna kifejezni, hogy felgyorsult a világ és tényleg eltolódott a vizuális és virtuális aktivitás felé.
Én elfogadom ezt a tényt és alkalmazkodni próbálok úgy-ahogy hozzá.

Mi is internetezünk, nem? A gyerek mit lát? Azt, hogy ülünk a gép előtt. Ő is ezt szeretné csinálni, szerintem eltiltani nem kell, sőt butaság. Meg fogja találni a módját előbb-utóbb, hogy kijátssza a tilalmat. Pl. vendégségben, ahogy írta is valaki. Sokkal jobban felkelti az érdeklődését a "tiltott gyümölcs". Ez tipikus emberi tulajdonság.
Aki totál kiiktatja pl. a tv-t az életéből, az nem ezen a világon él.
Csak kordában kell tartani, nem mindegy, hogy mit néz, mennyit, stb. Ezt mindenki tudja szabályozni ugyanúgy, mint azt, hogy nem engedjük a késekkel játszani a kisgyereket stb.

Szia Timi!
A diktatórikus olvastatás számomra egyenesen rémes megfogalmazás. Hogyan lehet ezt véghezvinni?
Véleményem szerint így inkább megutáltatod szegény gyerekkel az egészet. Nem is biztos, hogy a Te kedvenceid neki is annyira fognak tetszeni.
Addig oké, hogy a kezükbe adjuk, de kényszeríteni, hogy igenis azt olvassa? Tuti, hogy nem fogja, ha nem tetszik neki. Persze, lehet, hogy a Te gyermekednél beválik, kívánom, hogy sikerüljön.

Jól elkanyarodtunk a televízió-témától, egy szó mint száz, szerintem tényleg zsarnokság a tiltás,
aki nem szereti, ne nézze, aki igen, az nézze, a gyermekeinket pedig felügyelni kell, a lényeg a mértékletesség, az okos odafigyelés, mint az életre való nevelés egyéb más területein is, nem?

...és a gyerekeink hamar meg fognak nőni, internetezni fognak, sokkal több veszélyt látok ezzel kapcsolatban, mint a tv-ügyben. Hiszen ez a közeg sokkal szabadabb, tele van MÁR MOST sok szeméttel és megbízhatatlan dolgokkal, a veszélyes témákhoz villámgyorsan eljuthat bárki. Itt is érvényes lesz a tilos dolgok vonzalma!

Nekik pedig már teljesen természetes dolog lesz, mert a mamitól mit lát éppen most is?
Na sziasztok, üdv. mindenkinek,
Edina
Edina
 


Kedves Ildikó! A passziánszhoz csak annyit, hogy ha rendes kártyával tanítottad volna passziánszozni, szerintem akkor is megtanult volna, mert nyílván értelmes gyerek, csak ott tőled tanulta volna el a szabályait és Veled szerzett volna néhány életre szóló emléket és erősített érzelmi biztonságot! (Félre ne értsd: nem vonom kétségbe, hogy kapott-e?)
Ami az internetezést illeti, engem nem nagyon látnak internetezni, mert az esetek többségében este netezek! Ez az apjukra is igaz. Persze, amikor a múltkor átjött a szomszéd lány néhány dokumentumot létrehozni, bizony az én gyermekeim hasznos útmutatást adtak a számítógépről neki és ezen én csodálkoztam a legjobban, mert nem igazán tudom, hogy mikor lesték el!
Ha a gyermeked ki akar szaladni egy autó elé, nem hiszem, hogy demokratikus eszközökkel próbálod lebeszélni róla! Így leszek én is az olvasással! Teszem hozzá reményeim szerint. Majd meglátjuk! Azt pedig, hogy az én kedvenceim tetszenek-e majd neki, az idő majd megmondja! Én persze nagyon tudatos alapozást folytatok és nem önző módon, mert a férjem is be van vonva! Mesélek, mesélek, mesélek... Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Rendesen összekevertem Ildikót és Edinát! Majd kihámozzátok! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Szia Timi!

Azért nyílván nem elolvasta a gyermek a számítógépben a passziánsz szabályait... Annyiból volt nyerő, hogy lám, ő is tud valamit a szg.-pel (ez sikerélmény), nyomogathatja a billenytyűket, ererezhet stb. Ezen kívűl hamarabb önálló lett vele, mert a kártya (valódi) leosztása, tartása kézügyességileg akkor még igen nehéz feladat volt neki. Erről jutván eszembe, azt is nagyon élvezik,hogy tudnak szövegeket írni, értem ezalatt, hogy a nevüket stb., amiket más is, de szóval hogy nem azon múlik, hogy most szépen kanyaritom-e a betűt. És természetesen ugyanezt olvasni is kell! és máris olvas a gyerek!

A könyvolvasási elveidet még mindig nem értem. Úgy kell értsem őket, hogy közlöd velük, hogy "na fiam, most akkor leülsz és ezt itt elolvasod"??!!
Mert addig oké, hogy a kezébe adom, hogy na ez szerintem egy jó könyv, olvasd el, de ő döntse el,hogy mikor mennyit, és hogy az végül is kell-e neki!
Csak a saját tapasztalataimból, anno gyerekkoromból. Volt pár könyv, amit ugyan a nővérem kedvelt, mondta,hogy olvassam el, de a mai napig utálom azt a könyvet, pedig közhiedelmek szerint jó. De én nem vettem be, van ilyen. Szerencsére nálunk mindig szabad könyvespolc volt, és a szülői befolyás azt hiszem azt jelentette, hogy eleve egy sdott kínálat volt a polcon, tartalmazva mindazt, amit a szülő hasznosnak, jónak vélt. Amúgy a kötelezőség ált. rossz fényt vett a könyvre, lásd iskolai kötelező olvasmányok.

Ami még a netet illeti, nekünk otthon nincs is...

Szia:

Ildi
Pethes ILdikó
 


Kedves Ildikó! Igen, pontosan úgy értettem! Ha kell akkor parancsszóra! Azt persze nem tudom, hogy ez milyen sikeres lesz! Itt még nem tartok a gyereknevelésben! Én mindenevő voltam a könyvben és nem az volt a probléma, hogy üljek le olvasni, hanem ellenkezőleg, ha olvastam, akkor megszünt a világ! Az, hogy a nagyfiam is ilyen lesz, arra már most vannak biztató jelek! Ami a számítógépet illeti, meg kell adnom magam! Ebben az esetben a számítógép csak egy eszköz nálatok és nem teremt külön világot! Üdv: Tmi
Haraszti Gáborné
 


Szia Timi!

Azt hiszem akkor ősztől együtt szurkolunk majd a gyermekeinknek. Én maradok a szabad olvasás mellett, aztán majd kölcsönösen beszámolunk!

Szia: Ildi
Pethes ILdikó
 


Sziasztok!

Erdekes teman "vitatkoztok"!
Szerintem Timi te nem avval fogod elerni, hogy olvasson a gyermeked, hogy megparancsolod. Mivel nap mint nap latja Toled, szamara ez termeszetes lesz. Szerintem inkabb ellenkezo hatast fogsz elerni avval, ha mindenaron ra akarod kenyszeriteni az olvasast. ( Itt nem a hazi feladatnak feladott olvasara gondolok, azt igenis be kell gyakorolni). Es Ildivel nagyon egyet ertek abban, hogy avval fogod tudni befolyasolni az izleset ( marmint, hogy milyen konyveket olvas el), hogy milyen jellegu konyveket talal a polcotokon.
A szamitogeppel kapcsolatban: Nem tiltani kell, manapsag mar ez is hozzatartozik a mindennapi muveltseghez. Meg kell tanitani a gyereket, hogyan lehet celszeruen, jol alkalmazni. Csak olyan jatekok legyen a gepen, amelyek fejleszto hatasuk.

Osszesegeben a temaval kapcsolatban az a velemenyem, hogy itt a szuloi minta fog nevelni. Az fogja meghatarozni, hogy a fiunk vagy lanyunk mennyit nez tevet, hogyan, mikor, mennyit szamitogepezik, illetve mennyit olvas, hogy mit lat tolunk. A csaladban divat-e a teve nezes, divat-e a kulonbozo oldoklos es nem tudom milyen szamitogepjatekok... stb. Az izleset kell alakitani. Azt, hogy miben lasson oromet, es mi jelentsen kikapcsoladast neki.

Alma
ui: meg annyit, hogy nem regen keszitettek egy IQ tesztet olyan gyerekekkel, akik nap mint nap hasznaltak a szamitogepet es olyan gyerekek IQ tesztjeivel hasonlitottak ossze, akik nem ismerik a szamitogepet. A szamitogephasznalok IQ tesztjei sokkal jobbak lettek!
Alma
 


Kedves Alma! Félreértés ne essék az IQ nem fejleszthető. Az egy adottság és nem függ attól, hogy mennyit gyakorol vagy nem gyakorol, fejleszt vagy nem fejleszt valaki. (Előre leszögezném, nem fogok az IQ kérdéssel tovább foglalkozni, aki többet akar tudni a témáról forduljon a MENSA klubhoz.) A fenti eredmény viszont két dolgot jelenthet szerintem, mégpedig az értelmesebb szülők gyerekei jutnak számítógéphez, a másik pedig nagyobb a jártassága típusfeladatok megoldásában. Szerintem előbb a gyerek a világot ismerje meg, mielőtt belefullad a virtuális világba! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Kedves Timi, az altalam tanultak szerint az IQ nem adottsag, tehat fejlesztheto. Ugyanis az IQ egyfajta fejlodesi sebesseget jelent.Nem tekintheto orokolt, vagy allando jellegunek, tobbe-kevesbe valtozik a fejlodes soran, kulonbozo erzelmi, tarsadalmi, pedagogiai tenyezok hatasara.Inkabb tukroz egyfajta szociokulturalis szintet, amihez a gyermek tartozik, mint az intelligenciat, annal is inkabb, mivel az intelligencia fogalmanak kialakitasaban meg MINDIG nincs egyseges velemeny. Bocs, tudom, hogy azt irtad, hogy nem foglalkozol ezzel a temaval, de nem birtam "magamban tartani".
Es ha valakinek mondjuk 115-os az intelligenciaja, az legalabb 115 fele kepesseget jelenthet.
Hol olvastad azt, hogy nem fejlesztheto?
Ez egyebkent egeszseges kivancsisag(lehet, hogy lemaradtam valamirol??)
Eva
Eva
 


Szia Timi!

Felreertes nem esett. Valamennyire jartas vagyok a temeban. Mivel nem vagy hajlando e temarol tovabb "fecsegni", ennyi a hozzaszolasom.

Alma.
Alma
 


Aj! Rögtön tudtam, hogy ez lesz belőle! Mensa-tag ismerőseim, barátaim vannak! Én az ő általuk kifejtett nézetet ismerem, viszont hallottam már a hogyan fejlesszünk IQ -t (vagy valami hasonló) című könyvről azonnal kitaláltam, hogy itt nem a mensa álláspontról ír Alma! Tekintve, hogy a fejleszthető IQ magában hordozza a típusfeladatok elsajátíthatóságának lehetőségét, (HŰ, ezt aztán megfogalmaztam!!:-) ) szerintem úgy rossz, ahogy van. Természetesen, előzetes várakozásomnak megfelelően az IQ-n akadtatok fel, figyelmen kívül hagyva, hozzászólásom érdemi részét. A két következtetést! Most azon vitatkozunk, hogy szüksége van-e a gyereknek számítógépre vagy sem! Szerintem nincs! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Timi!

Szerinted hány éves korig nincs szüksége a gyereknek számítógépre?
Mert hogy manapság legkésőbb ötödik körül (még csak hallomásból) tantárgy a számítástechnika, majd pedig a megélhetés, munkakeresés alapeleme, hogy értsen hozzá valaki.
Azaz a 7 éves fiadnak még max 3-4 évig lehet tiltani a dolgot. De a suliban a többieknek úgyis lesz (már ha) és akkor megy oda játszani. (Nálunk ez már nagycsoportos és elsős közelben lakó barátokkal létező dolog). Nem biztos, hogy jobb, ha ott találkozik vele, kitudja milyen játékokkal. Másrészt pedig ebben se jó nagyon lemaradni.
(én a három év gyes után visszamenve csak lestem, hogy mi minden fejlődőtt, és míg előtte tisztában voltam a tipikus, jó konfigurációkkal, árakkal pl. azóta messze vagyok tőle, meg egyebekben is. Bár munkaidőmben végig szg. előtt ülök, és nem titkárnőként.)
Szerintem meg kell találni az optimális középutat, hogy ismerkedjen, barátkozzon is vele, de ne vegye el az idejét az olvasástól majd, ill. most a biciklitől, fáramászástól, rajzolástól stb.

szia:

Ildi
Pethes Ildikó
 


Hozzászólnék a számítógép vs. intelligencia kérdéskörhöz.
Vekerdi Tamás véleménye csak az egy a sok közül, viszont az éremnek van egy másik oldala.
1. NASA Cognition Laboratory - vizsgálták a számítógép hatását 20 év körüli fiatalok intelligenciájára. Rövid időn belül (fél év vagy valami ilyesmi) szignifikáns növekedést kaptak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy felsorolnak negatívumot, de ezek közül egyik sem az intelligenciával kapcsolatos (pl., repetitív figyelmetlenség, stb., stb.)
2. A Newsweek valamikor a 90-es évek közepén leközölt egy válogatást vezető pszichológiai folyóiratoktól, hogy milyen problémákat okoz és problémákon segít a számítógép az 5-10 évesek körében. Csak az emlékeim szabhatnak határt ennek a felsorolásnak.
Amin segít:
- növeli az olvasás sebességét,
- növeli a gyerek szótárát,
- segít a nyelvtanulásban,
- viselkedési zavarokban, illetve hiperaktív gyerekeknél egy nagyon hathatós ösztönzési, illetve jutalmazási faktor
- növeli a vizuális cognitív képességeket, stb., stb.
Fő negatívumként a túlzott használatánál az addikciót, illetve az arra hajlamosoknál a bezárkózottságot eredményezhet.
3. A Britt Pedagógiai Társaság (vagy valami hasonló neve van) a számítógépezést elkezdésének helyes időszakát 2-3 év közöttre helyezi. Természetesen, mivel minden gyerek máskép fejlődik ,erőltetni (ez sem) szabad. Csak ha érdekli a dolog!
4. Amerikában egy gyermekotthonban végeztek kísérletett 7-10 évesek körében. Ugyan ezen idő alatt a számítógépes "csapatnál" az átlagos intelligencia a kontrolhoz képest (10-15 ponttal) nőt.

Nos, az én személyes véleményem.
Utálom az elektromos pásztorokat, de tény, hogy egy intelligens szülő kezében nagyon hatékony fegyver lehet. Úgy gondolom, hogy mindent szabad, de csak mértékkel és felnőt felügyelete mellet. Amikor majd a számítógép nem cél lesz, hanem eszköz, akkor szabad kezet kapnak a gyermekeim. Mondjuk 10 év múlva.

vito
donvito
 


Sziasztok!

Nagyon klassz kis diskorzus alakult itt ki ebben a temaban. A lenyeget nemreg valaki felvetette:
nem az a kerdes, hogy legyen-e szamitógép vagy sem hanem , hogy MIKOR?
Timinek igaza van,hogy amig lehet inkabb sajat tapasztalatai alapjan ismerje meg a vilagot es majd csak kesobb johet a gep, nem fog semmirol sem lemaradni. Ez garantalt! (Hacsak abban nem, hogy a jatszoteren vagy ovodaban nem lehet dicsekedni a szamitogeptudassal)
Az olvasas szeretete pedig nagyreszt pelda kerdese. Mivel gyerekunk mohon utanoz bennunket mindenben, az olvasas es a nem-szamitgepezes is termeszetesen kovetendo szamara. Nalunk eleg sokat lat bennunket olvasni a gyerek es o is atlapozza a szines ujsagokat (meg a HVG-t is:-)
Imadja a konyveit es nagyon fantaziadus. Abszolut normalis gyerek, nem tartom ezeket csodanak de biztos vagyok benne, hogy attol ilyen, mert a korulotte levo vilagbol taplakozik.
o is fog TV-t nezni es szamitogepezni, hisz mindkettek tisztaban vagyunk a parommal annak fontossagarol (mindkettonknek munkaeszkoze is) de majd sokkal kesobb. Egyebkent en sem elotte netezek.
AnyaMami
AnyaMami
 


Sziasztok! Ami a számítógépet illeti, kezd letisztulni a kép. Azt hiszem, nem lehet élesen elhatárolni azt az időpontot, hogy mikor üljön le a gyerek számítógépezni. A lényeg talán nem is itt van, hanem abban, hogy mit csinál a gyerek a számítógéppel. Hogy eszköz-e számítógép, vagy cél? Mert, ha virtuális gyilkolást játszik a gyerek akkor nem szabad engedni, de ha angolt tanul, akkor engedni kell és ahogy Ildikó mondja, amire én egyáltalán nem is gondoltam, hogy a kártyát is könnyebb megtanítani géppel, mert a fizikai adottságokat kikerülhetjük. Én speciálisan (megértekeztük a kérdést, gazdagodva az itteni tapasztalatokkal) úgy gondolom, hogy olvasni kell hozzá tudni a gyereknek, hogy a számítógépet, mint eszközt használni tudja...
Talán a TV-vel kapcsolatban is ilyen megoldást kellene találni? Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Milyen programmal játszanak a gyerekek a számítógépen?

Ha ez a táma mást is érdekel szivesen beszélgetnék a témáról.
A 7 éves fiamat ez előző evekben próbáltam a számítógéptől "távol tartani". Néhány napja letöltöttem egy LOGO programot, pár parancsot megmutattam, és ugy tűnik ebben a korban már élvezi a gyerek a "programozást".
Ti mivel probálkoztatok ?
Üdv: Zoli
Névtelen
 


Szia Zoli!

Mint fentebb olvashattad, mi a standard adott dolgokkal kezdtük, pl. passziánsz. Emellett a paintbrush és társai is nagyon kedveltek( rajzolás), valamint a szövegek pötyögése. MOst már próbálkozunk az aknakeresővel is. Meg a párom írt nekik egy labirintusos jellegű játékot. És persze mennek a tipikusak is, autóverseny, meg felfedezős kalandjátékok, de ezekért nem vagyok oda. Próbáltuk a lepotyogó gyümölcs, vagy forma típusút is, ez egyelőre nem tetszett meg nekik.

Szia:

Ildi
Pethes Ildikó
 


Szia, Zoli!
Az én 2,5 éves fiam először egy Oroszlánkirályos CD-vel játszott, amin van mesevetítés, rajzolás, zenélés stb. Viszont azt figyeltem meg, hogy inkább azt szereti játszani, amit az apja is, persze mert ő is "nagynak" akar látszani. Az apuci a stratégiai játékokért van oda, így most a fiunk is a 2. világháborút játsza újra térképen (persze a célt nem érti még, de ügyesen mozgatja a csapatokat, és támadja az ellenséget). De néha haszálja az Apeiront is, csak azt gyorsan megúnja. Ja, a rajzolóprogram nálunk is népszerű.
Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok!

A tanulságos, illetve játszható programok terén ajánlom a figyelmetekbe a TUCOWS oldalait és ott valahol a bal oldalon a TUKIDS linket. Gyorsításképpen itt van egy holland
TUKIDS oldal, de lehet, hogy vannak ennél számottevően gyorsabb oldalak is. Nagyon sok jó hasznos progi van a tartalékukban, korosztályi és tipusos csoportosításban.

Sok szerencsét és jó játékot

vito
donvito
 


Sziasztok!

Hű, de leült ez a téma!

Képzeljétek, én azt vettem észre, hogy most, hogy nyár van, és lehet a szabadban nagyokat játszani, a fiam is inkább a focizást meg szaladgálást részesíti előnyben, már alig néz tévét, és a számítógéphez se nyúlt hozzá vagy egy hónapja. Szóval minden csoda 3 napig tart... Ha a gyerek talál valami izgalmasabb dolgot, az előzőt hanyagolni kezdi, legyen az akár tévé vagy számítógép. És ez így van rendjén, próbáljon is csak ki mindent, ne ragadjon le egy foglalatosságnál, hisz így tapasztal, így ismeri meg a világot meg azt, hogy milyen sokféleképpen foglalhatja le magát az ember kellemesen...

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


De várd csak ki a végét, majd ha jön az ősz, a rossz idő, újból népszerű lesz a Tv és a számítógép is. Ezért ült le nyáron a téma, mert a többi gyereknél sem okozott kóros tüneteket :)
Gabó
 


Sziasztok! Nálam sajnálatos módon a nyár hozta a változást, a fiaim egyre többet gépeznek! (Meghajoltam Pethes Ildikó érvei előtt!) meg őszintén szólva jól tudom vele zsarolni a gyerekeket! Ha valami nem tetszik akkor letiltom a számítógépet! Könnyű megoldás a gyereknevelésre!
Persze nem minden nap szabad nekik! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Sziasztok!

A minap én is büntetésként (tényleg olyat tett a fiam, amin totál kiakadtam) bevetettem, hogy akkor egy hétig nuku gép.
Erre aznap átmentek a szomszédba, előbb az udvarra. Majd hazaugrottak, hogy a lakásba is bemehetnek-e, a szomszéd kisfiú játszik a gépen, ők csak nézik... Este férjem hazajött, addigra ő is én is ott voltunk...
Másnap a gyermek ledolgozandó a büntit nekiállt magától segíteni a krumplihámozásban. Bár hamarabb megunta, mintsem neki elegendő adag lett volna, mégis letudtam vele a büntijét...
Ezzel együtt olykor azt kérik, hogy én játsszak a géppel, ők csak nézni szeretnék...

Ezzel együtt két hete nyafog a fiam, hogy a Csillagok háborúját hadd nézhesse meg vidin, immár harmadszor (kétszer júliusban látta), "már 5 hete szeretném megnézni" felkiálltással. Én meg soknak tartom, már így is tudja félig kívülről.
Ma viszont megkezdte a sulit!

Sziasztok: ILdi
Pethes Ildikó
 


Lenne egy kűrdűsem: óvodáskorú gyerek mennyi időt tölt el naponta a TV előtt?
csillag (csillag)
 


Szia Csillag!
Azt nem tudom, hogy egy ovis mennyit tölt/tölthet a TV elõtt. A mi 2 éves kislányunk a Teletabi bûvöletében él. Van úgy, hogy aponta többször is végignézi a kazettát. Tapasztalatom szerint egyre ügyesebben meséli el utána, hogy mit csináltak a Teletabik és a gyerekek a filmen...
Malacka
Malacka
 


Kedves Csillag!

Az én ovisom semmit! Esetleg 2hetente egyszer becsúszik egy rajzfilm, de csakis pl. Vízipók vagy ilyesmi.

Üdv: Pele
Pele
 


Sziasztok!
Az én fiaim sem néznek rendszeresen TV-t. Néha egy-egy rajzfilm, vagy természetfilm, a békésebbek közül.
Üdv, Liesel
liesel (liesel)
 


Nekünk több, mint 3 éve nincs is tévénk. Nem hiányzik!!!

Iboly
Iboly
 


Sziasztok!
Az ovis (szerintem) annyit ül a tévé elött, amennyit engednek neki. Az én gyerekeim is néznék (ha hagynám), de igyekszem válogatni, mit lehet, mit nem. Azt hiszem, az állandóan tévézö gyerekek is csak egy rövid ideig vergödnek, ha nem nézhetik, aztán gyorsan találnak maguknak vmi sokkal jobb játékot. Akkor meg már nem is érdekli öket a tévé. Ök is sokkal jobban élvezik, ha játszhatnak vmit, mint azt, hogy egy helyben ülve bambuljanak a képernyöre. (Ennek ellenére nem vagyok totál tévé-ellenes, csak egy kissé...)
Emese
Emese (emese)
 


Sziasztok!
Köszönöm a sok választ! A majdnem 4 éves fiam őrjít meg az állandó tévézéssel. Pedig azt hiszem, ezügyben tiszta a lelkiismeretem, sosem bátorítottam erre, én sem járok rossz példával előtte. Mégis ritka, hogy ha a lakásban vagyunk, ne akarjon tévézni. És sajnos sokszor csak akkor hajlandó elszakadni a TV elől, ha valami nagyon extra programot találok ki. És sajnos a Minimax egész nap ontja a meséket, és ezt már Balázs is tudja. Volt aki azt ajánlotta, hogy hagyjam és majd megunja , Ki is próbáltam, de sajnos nem tudtam kivárni, én előbb untam meg. És a helyzet egyre elkeserítőbb.
Timi
csillag (csillag)
 


Sziaszztok!

Timi, most hallottam egy ismerõs kislányról, hogy bizony képes egész hétvégén ülni a minimax elõtt (elvált szülõk, apuka meg mindent megenged a láthatási napján). Iskolás már, kisbaba kora óta megy mellette a TV. Szóval nem unják meg.
Szerintem meg kell velük egyezni, hogy mondjuk napi fél óra (vagy egy mese, nálunk csak hétvégén) viszont azt õ választhassa. Nálunk az utóbbi idõben ez a rendszer mûködik.
Ildi
Pethes Ildikó (pethesildi
 


Sziasztok !
az én kisfiam 26 hónpos és imádja a meséket.Sajnos sokat hagytam neki ugyanis annyira anyás volt hogy csak úgy tudtam megcsinálni a dolgaimat ha betettem neki egy mesét.
A baj az ,hogy most már követeli is fõleg hogy ilyen hosszú tél volt a foglalkozások mellett hagytam hogy nézze.Sokat találkozik amúgy gyerekekkel szereti õket.Szerintetek káros lehet ez?
moncsi
moncsi
 


Kedves Moncsi!

Az én lányom 18 hónapos. És szintén nagyon anyás. Egyáltalán nem játszik egyedül. Pár hónapja még "balhék" voltak, hogy nem tudok miatta elvégezni. De már kezd megszokni egy napi rutint, és beletörõdött, vagyis rájött, hogy nem is tart sokáig, és anya játszik vele utánna, és sokkal többet, mint amennyit pepecsel a háztartással. Pár hónapja, 13-14 hónapos korában még kicsi volt, hogy hatékonyan segíteni tudjon, gyorsan befejezzem és menjek vele játszani, de most, teregetésnél kirázza a nedves ruhát. Van kisseprõje (a tiszta padlót sepregeti), nedves szivaccsal törli a padlót, míg én felmosok. A többit meg alvásidejében csinálom.

Nekem is van viszont egy hasonló problémám, mint neked. Én beérem 5 perccel is ha valami fontos dolgom van, vagy csörög a telefon (amit nem szeret). És a mese egyáltalán nem köti le egy percre sem, de a reklám lebilincseli. Észre sem veszi, ha reklám van és akkor hazajön az apja, vagy kimegyek a házból 1 percre.

Írtam a Rendelõbe a pszichológusnak, de még nem válaszolt. A kérdés szintén, hogy káros-e, ha tapad a gyerek a reklámra?
mlilla
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet:

 

cron